Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-10 / 239. szám
PEST MEGYEI XXXIII. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM Ára; 4,30 forint 1989. OKTÓDEIt 19., KEDD ' r ’ r BEFEJEZTE TANÁCSKOZÁSÁT A KONGRESSZUS Megválasztotta testületéit, tisztségviselőit az / A AUOTMANYMODOSITAS, PBOFI KÉPVISELŐK, SZÁMVEVŐSZÉK (Részletes ismertetőnk a sarkalatos törvénytervezetekről lapunk második oldalán) Óvakodnak az óvadék miatt Szerződéses tünetek Tegnap folytatta munkáját a Magyar Szocialista Párt kongresszusa. A küldöttek elfogadták az MSZP alapszabályát és a tagdíjfizetés új rendjét, s döntöttek a párt programjáról is. A küldöttek a történelmi utunkról szóló dokumentumot tudomásul vették. Az igazi nagy erőpróbát azonban a párt vezetőinek és vezető testületének megválasztása jelentette: a különböző platformok által előterjesztett elképzelések alapján csak a késő esti órákban zárult le a választás. A kongresz- szus ezzel befejezte négynapos munkáját. A Magyar Szocialista Párt kongresszusa hétfői munkanapját is ügyrendi javaslattal kezdte, amely azt kívánta elősegíteni, hogy a tanácskozást még aznap befejezhessék. Mivel a kongresszus az elfogadott menetrendjéhez képest jelentős időhátrányba került, a megyei küldöttcsoportok vezetői azt javasolták, hogy az alapszabály és a programnyilatkozat után már csak azokat a kérdéseket vitassák meg, amelyekről a döntést, az állásfoglalást a kongresszus a legfontosabbnak ítéli, a többit utalják 'át a párt újonnan létrehozandó vezető testületéinek hatáskörébe. A tárgyalásra javasolt egyéb kérdések közül a legnagyobb vitát a munkásőrség léte váltotta ki. Egyesek szerint e szervezet létéről vagy megszüntetéséről nem feladata a kongresszusnak dönteni, hiszen a szervezetről az MSZMP lemondott, így azt az új párt nem is örökölhette, illetve ez a kérdés már amúgy is a kormány hatáskörébe tartozik. Am küldöttek végül is úgy szavaztak, hogy a munkásőrség ügyében szükségesnek ítélik a kongresszus állásfoglalását. Ugyancsak megvitatják még a pártvagyon, valamint október 23-a, mint a nemzeti megbékélés napja megítélésének a kérdését. Nem tartották szükségesnek viszont az ön- kormányzatoknak, a párt és a szakszervezetek viszonyának, illetve a tulajdonreformnak külön-külön való megtárgyalását. Szavazás döntött arról is, hogy nem térnek vissza arra: mit ajánl a párt munkahelyi jelenlétét illetően a tagságnak és az Országgyűlésnek az MSZP. A már szokásossá vált napkezdő ügyrendi polémiát követően tovább folytatták a részletes vitát a Magyar Szocialista Párt alapszabályáról. A küldöttek döntöttek arról, hogy 1989. október 31-ig az alapszervezeteket össze kell hívni. Aki az MSZP alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja és azt aláírásával hitelesíti, az megerősíti elhatározását, hogy tagja a Magyar Szocialista Pártnak. Az alapszabály a továbbiakban előírja, hogy az Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül az MSZMP október 7-én még érvényes testületi döntéseit. Mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a Magyar Szocialista Párt alapszabályával, helyezze hatályon kívül. A párt szimbólumairól a kongresszus dönt, de első alkalommal, ideiglenes jelleggel, erről az országos választmány hoz határozatot. A vitában elhangzott javaslat szerint a küldöttek egy része a vörös szegfűt ajánlja a párt jelképének. A tételes vita után az alapszabályt a küldöttek a már megszavazott módosításokkal együtt nagy többséggel elfogadták. Döntöttek az MSZP választási szabályzatáról is. Az elfogadott dokumentum szerint a párttag a választás jogával abban a politikai közegben élhet, ahová szervezetileg tartozik. Minden párttag bármely tisztcégre megválasztható, ám kivételek is akadnak. Így az elnökségi tag nem lehet a választmány tagja is. A fegyveres erők és rendőrség hivatásos állományú tagjai a párt országos és területi szerveiben, illetve a rendőrség hivatásos állományú tagjai a szolgálati helyük szerinti közigazgatási egység területén működő pártszervekben vezető tisztséget csak a majdani párttörvénnyel • összhangban tölthetnek be. A párt tisztség- viselője csak magyar állampolgár lehet. Közösek az értékek Ugyancsak elfogadták a küldöttek a párt tagdíjfizetési határozatát, amely előírja: a párttagdíj havi összege a párttag és az alapszervezetek közötti megállapodástól függően 50—150 forint lehet. Az ötezer forint alatti nettó jövedelemmel rendelkezők havi tagdíja 50 forint. A párttag azonban ennél nagyobb összegű tagdíj- fizetésre is vállalkozhat. A pártalkotmányt elfogadó döntés után bejelentették, hogy a vidéki munkástagozatok és a kongresszus munkásküldöttei létrehozták a munkástagozatok koordinációs bizottságát. Ezek után Pozsgay Imre adott tájékoztatót a programnyilatkozattal kapcsolatos módosításokról, illetőleg a határozathozatal mikéntjéről. Elmondta, hogy a vitában elhangzott javaslatokat egy munkabizottság belefoglalta a dokumentumba, s most a végső szövegtervezetről kell határoznia a kongresszusnak. Javasolta, hogy a történelmi utunkról szóló előterjesztést vegyék tudomásul a küldöttek, a programnyilatkozatot pedig — újabb tételes vita nélkül — határozatban erősítsék meg. A szavazás eredményeként a küldöttek a történelmi utunkról szóló dokumentumot tudomásul vették, s mivel a programnyilatkozat alapkoncepciójától eltérő vélemény nem merült fel — így a kongresszus elfogadta a Magyar Szocialista Párt programnyilatkozatát is. Egyúttal felhatalmazta az elnökséget az apróbb szövegmódosítások elvégzésére. Az MSZP programnyilatkozata leszögezi, hogy a párt mindenekelőtt elhatárolja magát a sztálinizmus és a neo- sztálinizmus valamennyi változatától. Következetesen megőrzi azonban a szocialista és a kommunista mozgalom azon eszméit és értékeit, mint az emberi szabadság kiteljesedését, az alulról szerveződő társadalmi közakarat érvényesítését és az önkormányzatot. az igazi kollektivitást, a társadalmi szolidaritást és az igazságosságot, az esélyegyenlőséget és a szociális biztonságot. A párt célja a demokratikus szocializmus, amelyet békés. népi demokratikus úton, a társadalom cs a gazdaság működőképességét fenntartva kíván elérni. A program célul tűzi ki a demokratikus szocializmus politikai intézményrendszerének megteremtését. Az MSZP gazdaságpolitikája a piacgazdaság kiépítésére törekszik. A párt célja olyan jövedelemelosztás kialakítása, amely hatékonyan ösztönzi a teljesítményeket, ugyanakkor biztonságosabbá válik a megélhetés. A jövedelemformák között a munkabér mellett megjelenik a tőke haszna, a vállalkozói nyereség, az innováció jutái ma, az ügynöki és a közvetítői díj is. E jövedelmek jogosságát is elismeri az MSZP. A szociálpolitika alapvető feladata a szélsőséges élet színvonal-különbségek mér séklése. Hatékony szociálpoli tikával is cl kell kerülni a tömeges munkanélküliséget. A program a párt jellegéről a következőket állapítja meg: az MSZP a többi párttal alkotmányosan versengő, platformok szövetségeként működő, modern szocialista politikai mozgalomként kíván tevékenykedni. Az MSZP arra törekszik, hogy a ma még lé-1 tező szövetségi rendszerek viszonyát a szembenállás helyett a közeledés jellemezze. R felelősség nsm lehel egyforma A Magyar Szocialista Párt világnézeti korlátok nélkül kész együttműködni minden demokratikus, Európa jövőjéért felelősséget érző politikai erővel, elsősorban a reformok mellett elkötelezett kommunista, szocialista, szociáldemokrata és más baloldali irányzatokkal, az új típusú n környezetvédő, ifjúsági, békc- és nőmozgalmakkal. A dokumentumok elfogadását követően — a korábban jóváhagyott napirendtől eltérően — nem személyi kérdésekkel folytatta munkáját a kongresszus. Bejelentések következtek, amglyek arról tájékoztatták a küldötteket, hogy a Platform az MSZMP-ért csoport feloszlott, valamint az 54 önálló kisiparos és vállalkozói alapszervezetet tömörítő szerveződés az alapszabály elfogadásával hivatalosan vállalkozói tagozatként; a Vidék esélyegyenlőségéért, valamint az Agrár és élelmiszcrgazda- sági platform pedig — egyesülve — Vidék agrár-élelmi- szerágazati platformként működik a továbbiakban. Ezután a küldöttek többsége (741) úgy döntött, hogy az új párt vezető szerveinek tiszt- (Folytalás a 3. oldalon.) Az orvosok a megmondhatói: bizonyos esetekben a tünetek legalább olyan félelmetesek — ha nem ijesztőbbek —, mint maga a betegség. Szokatlannak tűnik a párhuzam, de valahogy így áll a helyzet az adózással is, már ami a szerződéses üzletekkel kapcsolatos gödöllői tapasztalatokat illeti. Fizetni még csak-csak fizet az arra kárhoztatott polgár, de gond nélkül eligazodni a könyvelés rejtelmeiben, kilátni az áfák és számlák özönéből, már sokak erejét meghaladja. A kétségkívül egyre nehezedő gazdasági környezetben az adózás adminisztrációs hercehurcája is szerepet játszik abban, hogy a gödöllői vállalkozók közül sokan döntenek úgy: nem hosszabbítják meg a szerződésüket annak lejárta után. A bizakodók azonban kitartanak. A Gödöllőn szerződéssel üzemeltetett negyvenhat kereskedelmi egység közül még ma is a vendéglátóhelyek vannak túlsúlyban. Jelenleg huszonnyolc működik ebben a formában. Sokkal kevésbé kapkodnak a különböző egyéb kiskereskedelmi boltok, közértek, iparcikkboltok, ruházati üzletek után. Nem mintha ezekre a fogyasztóknak nem lenne legalább akkora, ha nem na- nagyobb szükségük, mintáz éttermekre, borozókra. Az alacsony árrés, a magas költség- igény azonban nagyobb úr, mint a szépen megfogalmazott, ám csupán írott malasztként ható célok: „a fogyasztók igényeinek mind teljesebb körű, magasabb színvonalú kielégítése”. S az sem utolsó szempont, hogy ezekben az üzletekben sokkal kevesebb mód nyílik azokra az „üzleti fogásokra”, amelyeknek mi, vásárlók, vendégek, fogyasztók látjuk kárát. Igaz, az áfész főkönyvelőjének, Nagy Mónikának tapasztalatai alapján a gödöllőiek nem panaszkodnak, a helybeliek általában elégedettek ezekkel az üzletekkel, mint ahogyan magának az áfésznek sem kell szerződészegés miatt pert indítania a vállalkozókkal szemben. A szerződéses fegyelem betartásában persze valószínűleg nagy szerepe van annak az óvadéknak is, amelyet minden egyes vállalkozó köteles letétbe helyezni, s melynek összege az átalánydíj háromszorosát; hetvenezer forinttól akár háromszázezer forintig terjedő összeget is kitehet. Bár Gödöllőn sem ismeretlen a versenytárgyalás, az üzleteket általában a korábbi vezetők viszik tovább az új formában. Sok vád éri a bérbeadókat: engedik a csillagos égig verni a licitet, s olyan szerződéseket kötnek meg a busás nyereség reményében, amelyeket csakis tisztességtelen úton lehet teljesíteni. Az új jogszabály, amelyre a gödöllőiek is várnak, remélhetően elejét veszi ennek a gyakorlatnak, s lehetővé teszi, hogy az üzleteket ne csupán a bérlőik, s ne csak a bérbeadók, de a harmadik fél, a vásárló is nyereségesnek minősíthesse. N. A. MEGVÁRJUK A KONGRESSZUS VÉGÉT...” PárftJválasztds Azt mondja az ismerősöm, hogy kilépett belőle a párt. Mármint az MSZMP. Ö ugyanis annak volt a tagja, de hogy most mi? Azt még egyikük sem tudja. Az MSZP azt nem, hogy számíthat-e rá továbbra is: Ismerősöm meg azt nem, hogy menjen-e a pártja után. Szóval, mondja az ismerősöm, vannak a párttagok párt nélkül, cs van egy párt, tagok nélkül. Micsoda helyzet ez? Tényleg, micsoda? Illetve, ki kicsoda? Erre kerestünk választ egy rövid, hétfő délutáni körtelefonnal a megyében. Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ, Tóth Mihályné elnök. @ ön párttag? — Igen. © Melyiké? Pillanatnyi szünet után, zavartan : — Hát, még az MSZMP-é. Pillanatnyilag. © És később? — Hogy meghosszabbítom-e a tagságomat? Még nem döntöttem. @ Mitől függ a döntése? — Részletesen meg akarom ismerni az alapszabályt, a programtervezetet, csak utána ludok dönteni. 1971 óta vagyok párttag, a városi pártbizottságnak is tagja voltam. A kongresszus eseményeit csak az újságokból ismerem, mert vasárnap este jöttem haza külföldről. Így pedig nem látom át annyira a helyzetet, hogy dönteni tudjak. © Bárhogy döntsön is, érinti ez az elnök munkáját? — Az ÁFÉSZ-t nem érinti, rtt meg léteznek a munkahelyeken az alapszcrvezelek, de azok a gazdasági munkába nem szólnak bele. Ráckeve, István téri ABC- áruház, Kovács Lászlóné vezető. — Én nem vagyok párttag, nem is voltam. © És nem is lesz? '— Nem gondoltam még rá. © Nem várják el egy ABC vezetőjétől, hogy az legyen? — Nem. Eddig sem várták cl. © Ez azt jelenti, hogy önöknél csak a szakmai szempontok számítanak? — Igen. © Mint pártonkívülinek mi a véleménye a kongreszszusról? — Megvárjuk a végét. Az új pártról, az MSZP-ről még keveset tudunk, majd a tapasztalat, a gyakorlat dönti el, hogy mivé alakultak. © Mi a sejtése? — Azt gondolom, hogyha több párt van, az jobb. Jobban ösztönzik egymást, hogy a hibákat kijavítsák. Szerintem egy párt, egy ember nem váltja meg a világot. Szigetszentmiklós, Bíró Lajos Általános Iskola, Meggyes Lászlóné igazgató. — Ma még MSZMP-tag vagyok. © Átigazol? — Erre még nem tudok válaszolni, hiszen még nem fejeződött be a kongresszus. 19G2-ben léptem be, az iskolai alapszervezetben dolgozom. Vagyis dolgoztam, nem is tudom már, hogyan fogalmazzak. Tudja, olyan ez, mint a bor, amikor érik. Meg kell várni, amíg letisztul. Ehhez (Folytatás a 3. oldalon.)
