Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-07 / 237. szám
Megyém POLITIKAI NAPILAP Koszorúzás a magyar hősök emlékművéné] Emlékezés az aradi vértanúkra XXXIII. ÉVFOLYAM, 237. SZÄM Ára: 5,30 forint 1989. OKTOBER 7., .SZOMBAT 1 11 » Tanácskozik az MSZMP kongresszusa A „Demokrácia, jogállam, szocializmus" jelmondat jegyében péntek délelőtt megkezdte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa Budapesten. A párt 710 ezres tagságának képviseletére megválasztott 1279 szavazati jogú küldött közül 1256 foglalt helyet a Budapest Kongresszusi Központ Pátria termében, hogy az MSZMP legfelső fórumának négynaposra tervezeti tanácskozásán megvitassa és eldöntse a kormányzó párt belső életének, a társadalom iránt vállalt kötelezettségeinek legfontosabb kérdéseit. (A kongresszusi eseményekről részletes összefoglalást lapunk 3. oldalán adunk Ez történt címmel.) Kiindulópont: mit okai a magyar nép? Nyers Rezső pártelnök megnyitó beszédében emlékeztetett arra: „a tavalyi pártértekezlet óta nyilvánvalóvá vált, hazánkban egy korszak zárult le, s valami új kezdődött”, Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy a párt is számot vessen helyzetével, meghatározza, mit akar tenni az ország, a nemzet jövőjéért, mit kell tennie a szocializmusért, a mozgalom újjászületéséért. Ennek jegyében a politikai gondolkodás kiindulópontja — ahogy a szónok hangsúlyozta — csakis az lehet: mit akar a nép? Nem kevesebbet kíván, mint hogy a politikus és a gazdasági szakemberek kivezessék az országot a gazdasági bizonytalanságból és a mindennapi élet minősége javuljon. Az állampolgári jogok szélesítését, egyértelmű kifejezését és alkotmányos garantálását akarja az ország népe — erre mutatott rá Nyers Rezső. — Ugyanakkor a magyar vidék s a főváros lakossága széles körű önkormányzatot igényel, s nem utolsósorban az elmaradott térségek felzárkózását segítő megoldásokat. Hazánk nemzetközi kapcsolatairól szólva kiemelte: a világgazdaságba szervesen beépülő nemzetgazdaságot, független külpolitikát, a semleges országokkal egyaránt jó viszonyt kíván a magyarság többsége. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta a politikus: „amíg a világban katonai-politikai tömbök léteznek, addig a józan ész azt diktálja, hogy a Varsói Szerződést és KGST- beli kapcsolatainkat ne kérdőjelezzük meg, viszont törekedjünk ezen integrációk belső reformjára.” A párt belső életét érintve válaszolt arra a kérdésre, milyen párt legyen a jövőben az MSZMP? Az ehhez kapcsolódó viták általános egyetértéshez vezettek abban, hogy a sztálinizmus teljes egészében elvetendő, mert az nem a szocializmus egyik alternatívája, hanem tévút, ráadásul a szocializmustól idegen módszerek alkalmazása. Ezen az alapon nyer igazolást a hazai sztálinizmus elleni 56-os népfelkelés, amely utat nyitott az MSZMP létrejöttének, egy, sajátos reálpolitikának. Ma viszont olyan új típusú pártra van szüksége a magyar szocialista mozgalomnak, amely utódja, de nem egyszerűen politikai folytatása az MSZMP- nek. Ugyanakkor nem lehet kommunista, s nem lehet egyszerűen szociáldemokrata párt sem. Egy olyan szintézist kell keresni, amely a „szocialista mozgalomból kettészakadt szociáldemokrata és kommunista tradíciók, értékek és gyakorlat újratalálkozásából alakulhat ki”.' S ez az új párt szoros, szövetségesi. baráti viszonyt képes fenntartani a keleti és nyugati reformkommunista pártokkal, közöttük Is elsŐ helyen a reformpolitikát megvalósító SZKP-val. Nem maradt megválaszolatlanul az a kérdés sem, hogy az újjászülető pártnak a választásokon miként kell megjelennie? Néppártként! Mint mozgalomnak pedig döntően és főként munkavállalói érdekek kifejezőjeként szükséges működnie. Ugyanakkor építhet a szabadjoglalkozásúak- kal, a kistermelőkkel, a kisvállalkozókkal való szövetségre is. Nem érdektelen az sem, hogy az MSZMP elnöke a] párton belüli reformmozgalmat, az életerő pozitív megnyilvánulásaként értékelte. Miközben ama meggyőződésének adott hangot: a kongresszus állásfoglalásától függ a magyar szocialista munkásmozgalom sorsának alakulása, hatása a nemzet jövője szempontjából is jelentős. Egységes vezetéssel a mozgalom megújulásáért ' Az elfogadott napirendnek megfelelően ezt követően Grósz Károly főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a Központi Bizottság írásban közreadott beszámolójához. Visszautalva a beszámolót tárgyaló KB- ülés vitájára a főtitkár rámutatott: „egység vagy szakadás, megújuló párt vagy új párt — sokak szerint ez ma a kérdés. „Ám többről van szó, a fő célról, a demokratikus szocializmusról, mely hite szerint a nemzet felemelkedésének legjárhatóbb útja. Ehhez pedig maga a párt is csak eszköz. Azt az MSZMP-t, amely ma Magyarországon a legjelentősebb politikai erő, szervezettsége, felkészültsége, belső és nemzetközi kapcsolatai — ahogy a főtitkár hangsúlyozta — alkalmassá teszik az átmenet kulturált biztosítására. Éppen ezért a kongresszusnak az átmenet időszerű feladatait is meg kell beszélnie. Emlékeztetett azokra a hibákra, amelyeket a magyar vezetés a 70-es évek elején elkövetett: hibás válaszokat adott a világgazdaság kihívásokra, nem kezdeményezte a párt és a politikai intézmény- rendszer reformját, a XIII. kongresszus megvalósíthatatlan célokat fogalmazott meg. Ezért a felelősség nem tagságot, hanem a politikai vezetést terheli. Ám az is igaz, hogy az elhibázott döntéseket a tanácsadók kezdeményezték s támogatták. Az elmúlt másfél évben azokat a változásokat, amelyek a magyar társadalomban bekövetkeztek, az MSZMP kezdeményezte, miközben nyitott volt mások hasonló törekvései iránt is. De ez a másfél év kevés ahhoz, hogy az elszalasztott tizenöt év hiányosságait pótolni, a kialakult válság következményeit pedig felszámolni lehessen. Ugyanebben a másfél évben, erősödött fel (Folytatás a 3. oldalon.) A 13 aradi vértanú kivégzésének 140. évfordulója alkal- I mából koszorúzási ünnepséget tartottak pénteken Budapesten, |a Hősök terén, a magyar hö- 1 sök emlékművénél. Az Elnöki Tanács nevében j Sarlós István, Eleki János, az Országgyűlés képviseletében Jakab R óbertné, Zsigmond Attila, a Minisztertanács ne- I vében pedig Németh Miklós, i Pozsgay Imre, Glatz Ferenc, Horváth István, Ballal László, Tabajdi Csaba koszorúzott. A megemlékezés virágait a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Lukács János, Szokat Imre, a Magyar Néphadsereg képviseletében Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, Mórocz Lajos vezér- ezredes, Pacsek József vezérezredes helyezte el. A magyarországi egyházak I koszorúját helyezte el ezután \Dankó László kalocsai érsek, Kocsi Elemér református püspök, Nagy Gyula evangélikus püspök. Viczián János baptista egyházelnök. Berki Feriz, a Magyar Ortodox Egyház esperes-adminisztrátora, Schöner Alfréd főrabbi. Keresztes Szi- I tárd görög katolikus püspök, Huszti János unitárius püspök. Megkoszorúzták az emlékművet a Ba jcsv-Zsilinszky |Endre Baráti Társaság, a Baloldali Alternatív Egyesülés, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-; Földmunkás- és Polgári Párt, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Hazafias Népfront, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Néppárt, a Magyar Nők Szövetsége, a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Münnich Ferenc Társaság, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Huszár és Lovashagyományőrző Társaság, a Magyar Cserkész Szövetség, a Romania Libera és a Fővárosi Tanács képviselői is. Ezt követően több száz fiatal helyezett el virágot az emlékműnél. A koszorúzási ünnepség a Szózat hangjaival ért véget, majd a felsorakozott katonák zenés alaki bemutatót tartottak. Végül a Honvéd Együttes szólistái 1848-as dalokat énekeltek. ★ Annak ellenére, hogy a román hatóságok hivatalosan is kijelentették: azt nem akadályozzák inog, hogj: október 6-án Magyarországról magánszemélyek utazzanak M Aradra, pénteken 17 óráig a román határőrség mégis 227 esetben mondott nemet. A magyar—román határ közúti és vasúti átkelő szakaszain ennyien voltak kénytelenek visszafordulni. f.. .......................................... n mmimms bírómmá ■ A Kereskedelmi Minisztérium pártszervezete egyetértett az- jzal, hogy a minisztériumban a jövőben ne működjenek pártok. 0 Folytatja aláírásgyűjtő akcióját a Független Kisgazda- párt dr. Habsburg Ottó köztársasági elnökké történő jelölése érdekében. ® Az oktatási rendszert bírálja Glatz Ferenc művelődési miniszterhez eljuttatott levelében a Baloldali Ifjúsági Társulás és a Magyar Úttörők Szövetsége. Mondandójuknak mintegy két és fél ezer összegyűjtött ujjlenyomat ad nyomatékot. 0 A Szabad Demokraták Szövetségének józsefvárosi csoportja úgy véli, hogy az MSZMP munkatársait vezető gazdasági és államigazgatási pozíciókba mentik ét. 0 Felháborodottan tiltakozik a KISOSZ elnöksége, mert az SZDSZ kötelező KISOSZ-tagság eltörlésén munkálkodik. Mint mondták, a szervezet fennállása óta önkéntes a tagsági viszony létesítése. 0 A kormány vállalkozást élénkítő elképzeléseit vitatták meg az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium vezetői a vállalkozók képviselőivel. 0 A Pénzügyminisztérium önkényes, a társadalmi igazságosságot nélkülöző döntése a valutacsekk bevezetése ellen tiltakozott a sopron-kő- | szeghegyaljai kiemelt üdülőkörzet intézőbizottsága. 0 Már félezren jelentkeztek a Don-kanyari kegyeleti útra, amelyre — némi késéssel — csak jövőre kerülhet sor. 0 A mentődol- [gozók önálló szakszervezetének közleménye helyteleníti, hogy a beutalók elosztásakor a funkcionáriusok, veteránok előnyt élveznek. 0 Tagokat toboroz a Zöld Párt, környezetünk védelme érdekében. Azt ígérik, ha kell, politikai eszközöket is igénybe vesznek. IA Közös Piac kedvezményt ad Vágó lé és baromfi Rolf Möhlernek, az Európai [Közösségek (Közös Piac) Bizottsága mezőgazdasági fő-' igazgatósága helyettes vezető-' jének irányításával delegáció tárgyalt agrárkereskedelmi [kérdésekről Magyarofszágon. A külfödi tággyálópartne- | rek közölték, hogy Magyarország esetében is érvényesek lesznek azok a meghatározott termékekre vonatkozó kedvezmények, amelyeket 1990. |január 1-jétől Lengyelország- [ nak is nyújtanak. Ezek a vágó- ] ló és egyes baromfitermékek- ' vonatkoznak. Ezenkívül szóba kerülhet több speciális magyar áru — például szalámi, libamáj, torma — .10-20 százalékos vámkedvezménye is. A főigazgató-helyettes magyar szempontból kedvezőnek tartja, hogy a Közös Piac júliusi tanácskozásának résztvevői körében egyetértés volt: támogatni, segíteni kell a magyar és a lengyel élelmiszerek kedvezőbb fogadtatását. Az Európai Közösségek Bizottsága olyan javaslatot is tett, hogy a két országra terjesszék ki az általános kedvezményt.
