Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-06 / 236. szám
AI, AMI, AMI K önnyeden közvetlenkedve fogalmazott hírlapi nyilatkozatában az ügyvéd úr, aki, nem mellékesen, a politikai egyeztető tárgyalásokon, az Ellenzéki Kerékasztalnál a Magyar Demokrata Fórumot képviselte. A jog a törvényesség őre, a legfőbb államhatalmi, népképviseleti testületet így minősítette: „ez a parlament ... egyszerűen a bohócok gyülekezete”. Nem tudni persze, beleértette-e a bohócok gyülekezetébe azt a négy képviselőt is, akik az ügyvéd úr pártja képviseletében most kerültek be az Országgyűlésbe, a stílus azonban — és nem kevésbé: a stílus fedte tartalom — tükrözi a jelen politika állapotait. Ahogy tükör az is, amikor egy fürjtenyésztő magánvállalkozó véli meg- mentendőnek egy új párt alapításával a munkásosztályt, amikor olyan valaki alakít Kádár János Társaságot, akinek szikrányi köze sem lehet a név jelképezte évtizedekhez, amikor a Munkásőrség Országos Parancsnokságának épülete előtt tüntetők csupa kedveskedésből, a politikai kultúra színvonaláról tanúságot téve, „gyil-ko-sok, gyil-ko-sok” minősítést skandálnak, amikor.., Amikor egyre kétségesebbé válik, ebben az országban palában az-e, aki, ami, akinek, aminek mondja, mutatja magát?! Ilyen közegben kezdi meg munkáját ma reggel a Magyar Szocialista Munkáspárt — XIV., rendkívüli, utolsó? — kongresszusa. Az elnevezés körüli bizonytalankodás kifejezi azt a mind labilisabbá váló helyzetet, amelyben célok és módszerek egyre élesebben kerülnek szembe, amelyben az emelkedett hangú nyilatkozatokat kisszerű marakodások, alkudozások követik, amelyben az ország lakosságának egyre nagyobb része észleli fokozódó riadalommal, ki mindenki ágál kéretlenül az ő nevében. Ennek á kongresszusnak, a megválasztott 1276 küldöttnek csodát kellene tennie. Csodák azonban a politikában sincsenek.-'Akkor tehát? Mi lesz?! Meggyőződésünk: ennek a kongresszusnak nagyon egyszerű a dolga! Csupán" annyit kell megtennie, hogy tisztázza: ki kicsoda, micsoda. Hogy ez a legnehezebb? Valóban ma ez a legnehezebb, de elkerülhetetlen, mert szükségszerű ahhoz, hogy holnap ennek az országnak, ennek a népnek a sorsa könnyebb lehessen. Ha a párt újjáteremti magát, ha félreérthetetlenül tisztázza, mi az, amit magával visz a múltjából és mi az, amitől élesen elhatárolja magát, ha egyértelművé teszi, miben vállal és miben nem kompromisszumokat, ha nem személyekben és személyekhez kapcsolódó ambíciókban, hanem elvekben, módszerekben, stílusokban gondolkozik, akkor ennek az országnak, ennek a népnek a sorsa könnyebb lehet. Történelmi a felelősség! Ehhez mért, történelmi tehát a feladat is. Iszonyú teher? E hazában milliók hordoznak most már iszonyú terheket, s talán nem tudják, messze még az az idő, amikor kevesebb rogyasztja majd a vállukat. "Ebben az országban most már nem szépeket kell mondani, nem ígérétekkel tetézni az ígéreteket, vágyak bölcsőjében ringatni a 'vágyálmokat, hanem eljött annak az ideje, hogy igazat''mondjanak. Mindenkiről és mindenről. Az igazság kimondása: sebész kezében a szike. A műtét azonban elkerülhetetlen, sőt: életmentő! T ömegek várják ennek az életmentő aktusnak a végkifejletét. Tömegek várják a választ arra, ki- nek-kinek mi az igazi arca, mit miként kell a valódi nevén, értékén mérlegelni. Nincsenek a politikától elfordult tömegek, mert nagyon is tudják: az ő bőrüki-ől van szó! Vannak viszont a politikától félő, azt növekvő bizalmatlansággal felfogó, az ismétlődő statisztaszerepektől irtózó tömegek. Ma egyetlen politikai alakulat sem képes annak megmondására, mennyien állnak a háta mögött. Itt minden politikai szervezet „a népet” képviseli, holott az áldott népnek nem sokasodó és kideríthetetlen szándékú képviseletre, hanem alázatos, tisztelettel teli szolgálatra lenne, van szüksége! Megkapja-e? Történelmi a lehetőség! Ehhez mért, történelmi tehát a teendő is. A múlt bűneinek, tragikus tévedéseinek, szörnyű hibáinak az áthághatatlan fallal való körülkerítése csak az egyik, s talán nem is a legnehezebb küldetése ennek a kongresszusnak. A másik, s bizonyára a legnehezebb feladat a holnapba vezető utaknak a megnyitása, annak az eszmerendszernek a nyílt és vonzó megmutatása, amelyre alapozva a magyar baloldal sikerrel küzdhet meg a soha nem voltért, de lehetségesért: a demokratikus szocializmusért. Amely szocialistán demokratikus és demokratikusan szocialista. Játék lenne a szavakkal? Aligha van bárki is, akinek a mai helyzetben ne jutna napról-napra eszébe: mert neki, sok millió társával egyetemben, döntenie kell, ezt kell tennie a nemzetnek is. Mert ő, ők: a nemzet! S nem a pártok, nem a politikai mechanizmusok, nem a jog kerítette szabadok és tilosak, mert ezek eszközök csupán egy más országhoz, ahol minden tekintetben hazáját, otthonát leli, félti, védi, szereti a nemzetet alkotó nép. Legyen tehát ez a kongresszus egyszerre az értelem és az érzelem találkozása, tanácskozása. Legyen tanúságtétel minden tisztességes szándék, törekvés mellett, s minden sandaság, kisszerű alkudozás ellenében. Tragikus lenne, ha a politikai törpék párton belüli és kívüli gnómországa híveket nyérne, s felemelő lesz az, ha ettől a gnómországtól utálattal és vaskövetkezetességgel fordulnak el azok, akik dolga napokon át mindenki és minden valóságos'arcának a megmutatása, a nevén nevezése. Nevén nevezése annak, ami mögöttünk maradt, s még inkább annak, ami szétágazó utakként előttünk áll. A gazdasági ellehetetlenülés már nem rém: reális veszedelem. S akkor, a romok alatt már nem politikai mechanizmusok darabjait, demokráciatöredékeket kell keresnie az embereknek, hanem falatnyi élelmet, órányi tüzelőt... A helyzet nem igazítható az elképzelésekhez: az elképzeléseknek kell igazodnia a helyzethez. L emásolunk egy csodálatos tömörségű, soha annyira nem aktuális mondatot, mint éppen napjainkban. így hangzik: „Szocialista-kommunista ember a jövőben milliárdszámra az lesz — az lehet mutatóban már ma (sőt lehetett, a múltban is) —, akit cselekedeteiben nem az egyéni haszonelvűség vezet; akinek szelleme tehát nem ismer korlátot, de mégis erkölcsi törvény határai között mozog.” A mondatot 1934 nyarán fogalmazta meg közös erőfeszítéssel két férfi. Az egyiket Andre Malrauxnak, a másikat Illyés Gyulának hívták. Életük, sorsuk a bizalom pecsétje: hihetünk nekik. Nekik hihetünk. XXXIII. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM Ára; 4,30 forint 1989. OKTOBER 6., PÉNTEK MSZMPkeagresszus, B9 A hivatalosan péntek reggel kezdődő kongresszust megelőzően már csütörtökön este találkoztak az MSZMP legmagasabb fórumának küldöttei. A tanácskozás helyszínén, a Budapest Kongresszusi Központban a csaknem 1300 küldött előzetesen véleményt cserélt a kongresszusi ügyrend várhatóan legvitatottabb kérdéseiről. A négynaposra tervezett kongresszus pénteken 8.30-kor Nyers Rezső elnök megnyitójával kezdi meg munkáját. Országos műemléki konferencia Székesfehérvárott Ezeréves történelmünk megtestesítője Csütörtökön a székesfehérvári Vörösmarty Színházban megkezdődött a 15. országos műemléki konferencia, ahol Németh Miklós miniszterelnök tartott előadást Építészeti örökség a társadalomban címmel. Bevezetőben, visszautalva egy korábban Cegléden mondott beszédére, ismételten kifejezte azt . a meggyőződését: nem igaz az a jelszó, hogy a múltat végképp el kell törölni. Nem, a múltat nem lehet, nem szabad végképp eltörölni, mert múlt nélkül nincs nép, nincs nemzet és család sem! Sajnos az utóbbi évtizedekben a bürokratikus erőszakÖsszehívták az Országgyűlést , Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján 1989. október 31-én 10 órára összehívta az Országgyűlés soron következő ülését. Az ülésszakon a testület várhatóan megtárgyalja — a kormány előterjesztésében — a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről szóló tájékoztatót. Tekintettel arra, hogy a szeptemberi ülésszak — a korábbi döntésnek megfelélően — október 17-én folytatódik — az Országgyűlés októberben kétszer ül össze. Napi feszültségeket okoz a bizonytalanság Megnyugtatóig hatott a munkásőrökre a Minisztertanácsnak az a határozata, hogy a korábbi tervétől eltérően nem decemberben, hanem már októberben megtárgyalja a testület sorsát — jelentette ki Börzék Lajos, a munkásőrség szóvivője. Hozzátette: a döntés előrehozását a munkásőrök is sürgették, mert most már napi feszültségeket okoz a-bizonytalanság. A testület a politikai élet egyik ütközőpontjává , vált. Ezt a legutóbbi események is megmutatták, amikor pár ezren tüntettek a munkásőrség . ellen, ugyanakkor még többen szimpátiájukat fejezték ki a testület munkája iránt. A szóvivő szólt arról is, hogy összegyűjtötték parancsnokok, munkásőrök véleményét, elképzelését a testület jövőjéről, s ezeket továbbítják annak a tárcaközi bizottságnak, amely előterjeszti javaslatát a kormánynak a munkásőrség jövőjéről. Több alternatíva készül. Ezek között szerepelnek olyan feladatok, amelyek ellátásához fölösleges a fegyver, de olyanok is — például a pénzszállítmányok őrzése —, amelyekhez szükség lenne azokra a jövőben is. Borzák Lajos annak a reményének adott hangot, hogy a Minisztertanács a munkásőrök véleményét is figyelembe veszi, s döntésénél mérlegelni fogja a ‘ munkásőrség eddigi tevékenységét. Ha módosul a testület tevékenységi köre, akkor létszáma és jelképren,dsze- re is változhat, de abban bizonyosak, hogy egy olyan jellegű szervezet, amely az állampolgárok önkéntességére épít, nélkülözhetetlen a jövő Magyarországán is. szervezetek szó szerint is vették ezt a jelszót. A szellemi örökség mellett pusztulásra ítélték vagy pusztulni hagyták tárgyi, építészeti örökségünket, múltunkat is. Hatalmas hiba, sőt, bűn volt. Nem mi követtük el, de a peniten- ciát ránk rótta a történelem. Nincs hova továbbítanunk, vállalnunk kell és jóvá kell tennünk elődeink cselekedem teit. Nem lesz könnyű, de semmilyen nehézség nem riaszthat el bennünket ettől a küldetésünktől. Az itt, most kezdődő konfe(Folytatás a 2. oldalon.) Három kérdés — három válasz Sarkalatos törvények Regionális csoportgyűlést tartottak tegnap a Pest, Nóg- nád, Komárom, Fejér megyei országgyűlési képviselők a Pest Megyei Tanács épületében. A sarkalatos törvényekről : az alkotmánymódosítási, alkotmánybírósági, a párt-, a választási és a köztársasági elnökválasztási törvény tervezetét vitatták meg. Koltai Imrét, a Pest megyei képviselőcsoport vezetőjét, a tanácskozás levezető elnökét kérdeztük meg: — Hogyan' zajlott a tanácskozás? — Az Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium illetékesei ís.'ékoitsttak minket a törvénytervezetekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Részt vettek a tanácskozáson az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP és a Harmadik Oldal képviselői is, s mindegyikük véleményt nyilvánított. Több témakörben alakult ki élénk vita ezen a nyolc órán keresztül tartó tanácskozáson. Egy dologban külön is állást foglaltunk, s ez az volt, hogy a köztársasági elnökválasztással kapcsolatos előterjesztésben is legyen alternatíva. — Melyek voltak a legélénkebb vitát kiváltó kérdések? — Az egyik az volt, hogy működjenek-e pártszervezeteit a munkahelyeken. Abban egyetértés volt, hogy ameny- nyiben működnek, az csak munkaidő után lehetséges és a vállalatok életébe, gazdasági munkájába semmiképpen sem avatkozhatnak. Az esély- egyenlőség alapján azonban nem szükséges kizárni, hogy- munkaidő után a vállalat, az intézmény épületében gyűlé- sezzenek. Ugyancsak vita ala- ' kult ki a független képviselői státusszal és a választókörzeti besorolásokkal kapcsolatban is. Miben volt teljes az egyetértés? — Teljes mértékben egyetértettünk abban, hogy a sarkalatos törvények ügye szorosan összefügg a békés átmenettel és ebben valameny- nyien érezzük felelősségünket. Fontosnak tartjuk továbbá azt, hogy a sarkalatos törvények tervezete két-három napon belül jelenjen meg valamelyik országos napilapban. Ga. J. Kisiparosok, vállalkozók Fejlesztés magánerőből A jelenlegi szabályozás miatt a kisiparosoknak csak töredéke képes a műszaki színvonal fejlesztésére. A sikeres üzleti vállalkozások bővítése újabb és újabb beruházás nélkül viszont elképzelhetetlen, ezért ha a kormányzat valóban fontosnak tartja a vállalkozások fejlődését, kedvezményeket kell nyújtania hozzá. Így összegezte a Kisiparosok Országos Szervezetének véleményét Csépe Béla Vállalkozási igazgató. Ők már kuko Munkában a kukorica-bctakarífó kombájn a gyomrai határban (Ertlősi Agnes felvétele) A hazánkban dolgozó 164 ezer kisiparos mintegy harmadának, főként az ipari nagyvállalatok számára termelő mestereknek létérdeke a folyamatos műszaki fejlesztés. Csak akkor képesek a megfelelő színvonalú alkatrészek, szerszámgépipari termékek, különféle műszerek szállítására, ha lépést tartanak a technika fejlődésével. Jelenleg azonban az ilyen jellegű beruházás, a gépvásárlás nem érdeke a kisiparosnak, hiszen egy-egy berendezés, műszer beszerzésének évében a teljes értéket nem tudja elszámolni, azt ugyanis csak öt év alatt írhatja le költségként. Ez pedig azt jelenti, hogy a kisiparosnak meg keli előlegeznie a beruházást, mégpedig adózott jövedelméből. Erre pedig nagyon kevesen képesek. Az igényeknek eleget téve a Kisiparosok Országos Szervezetének székházában megkezdte tevékenységét a kisvállalkozói kereskedelem- és munkaszervezői iroda. i
