Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-05 / 235. szám

1989. OKTOBER 5., CSÜTÖRTÖK Gazdáknak, nagyüzemeknek Új rt. alakult A növényvédő szerek forgal­mazására alakított részvény­társaságot az Agrotek Mező- gazdasági Termelőeszköz-ke­reskedelmi Vállalat, a Che- molimpex, a Magyar Külke­reskedelmi Bank Rt., vala­mint a szombathelyi Agroker vállalat AGROCHEMOL elne­vezéssel. A részvénytársaság alaptőkéje 450 millió forint, amelynek több mint 60 száza­lékát az Agrotek adta. Az AGROCHEMOL a ha­gyományos kereskedelmi te­vékenységen kívül vállalja az új növényvédő szerek tech­nológiájának elterjesztését, valamint a szabad forgalmú­vá vált növényvédő vegyi anyagok kis adagú csomagol- tatását. A társaság nemcsak az állami és a szövetkezeti nagyüzemek partnere kíván lenni, hanem a magánterme­lőket és a mezőgazdasági kis­vállalkozókat is ellátja nö­vényvédő szerekkel. Újabb McDonald’s-étterem Hosszabb ideje zárva van az egykori resti a Nyugati pályaud­varon. Az egykori Utasellátó étterem helyén az amerikai McDonald’s cég építteti második magyarországi éttermét. A Közületépítő Vállalat kivitelezésében készülő gyorsétkeztető még az idén megnyílik (Koppány György felvétele) Kell a piát, csak messze legyen Ne az én házam előtt Ügy tűnik ismét vándorút­ra kel a lengyel piac Szent­endrén. A belvárosból, a Bükkös patak partjáról kifüs­tölték a környékbeliek azzal, hogy a több ezres tömeg zavar­ja őket. A tanácsiak akkor körülnéztek, s hosszú vizsgá­lódás után a Duna-parton, a Postás strand mellett jelölték ki a piac új helyét. Néhány hét után csaknem 90 aláírással érkezett levél a tanácsházára. A Rózsakért lakói panaszolták, hogy oda a nyugalmuk, mert nincs WC, furcsa jelenetek játszódnak le a lakótelep házai, bokrai kö­zött, szombatonként úgy ér­zik. zsibvásár közepén ülnek. Nosza körbekerítették a te­rületet, álló és mozgóvécét helyeztek el, szabályozták a parkolás rendiét, ám a pana­szok nem csitultak. A kör be­zárult. mert a tanácsnak nincs más, piacnak alkalmas föld­darabja és pénze a vásárlás­hoz. Mert olyan hely kellene, amely a városé, parkoló lel­hető a közelében, WC legyen, lakóház ne legyen a környé­ken. az autóval nem rendel­kező vásárlók gyalogosan vagy busszal elérhessék! Végül a rózsakertiek elérték, hogy új helyeket keresett a tanács. Fellelték a 11-es főútvonal mentén a kenyérgyár előtti területet. Igaz, hogy a föld az Óbuda Tsz tulajdona, semmi sincs rajta kiépítve, s a HÉV- töl jó kilométerre fekszik. Sőt, szinte biztosak lehetünk ab­ban, hogy- szombatonkéntxnx'g-, bénul a forgalom a 11-es fő­úton és a pomázi -bekötő úton. Mégis megindulnak a tár­gyalások a földvételről. Ha belterületként szerepel, a tsz drágán fogja adni. Ha külte­rület, olcsóbban jut hozzá a város. De akkor is hátra van­ÖRÖM - ÜRÖM NÉLKÜL Más ma már a módi! Az épülő ócsai szabadidő- központ műszaki átadása ok­tóber 5-én, csütörtökön kezdő­dik, s valószínű, hogy 2-3 hé­tig is elhúzódik. Nem, nem té­vedés! Ma már ez a módi! Ugyanis az új szisztéma sze­rint a műszaki átadás előtt kell elvégeznie a kivitelező­nek a hiánypótlásokat. Ha minden úgy történik, ahogyan a „nagy könyvben” le van ír­va, akkor az október végére remélt átadás üröm nélküli örömünnep lesz ócsán ... Budaörs, Szabadság. Október 13- én 6 óra: Tiszt rózsával (színes, mb. jugoszláv); 14—15-én 6 óra: A Beverly Hills-i zsaru, II. (szí­nes, mb. am. bűnügyi vígj.); 16— 17-én 6 óra: Robotzsaru (színes, mb. am. sci-fi). Dabas. Autós kertmozi. Október 12— 13-án 7 óra: Csupasz pisztoly (színes, mb. am. vígjáték); 14— 15-én 7 óra: Pink Floyd, a Fal (színes, zenés ang.). Kossuth. Ok­tóber 12-én 6 óra: Tanmesék a szexről (színes, magy. vígjáték); 13- án 6 óra: Végzetes vonzerő (színes, mb. am.); 14—15-én 6 óra: Vörös zsaru (színes am.); 15- én 4 óra: Hupikék törpikék (szín., mb. belga rajzfilm) ; 16-án 6 óra: Mielőtt befejezi röptét a denevér (szín. magy.). Dunakeszi, Vörös csillag. Október 12- én »/«S• Eper és vér (szín. am.); 13— 15. l/oi: Az örök fiatalság biro­dalma (szín., mb. román mese­film) ; 13—15. V46, 8: Rendőraka­démia III. (Üjra tréningben, szín., mb. am.); 16—18. */46, 8: A sötétség fejedelme (szín., mb. am. horror). bunaharaszti, Béke. 12-én 6: A medve (szín., mb. fr.); 12-én 8: A hekus (szín., mb. am. krimi); 14— 15. 4: No, megállj csak! (szín., mb. szovjet rajzfilm); 14—15. 6: Halálos mánia (szín., mb. am. hor­ror); 16-án 6: Valutamaffia (szín., mb. csehszl. krimi); 18-án 6: Ro­ger nyúl a pácban (szín., mb. am. vígj.); 18-án 8: A sötétség feje­delme (szín., mb. am. horror). Érd, művelődési központ. 12-én V26: Tiszt rózsával (szín., mb. jug.); 15-én l/‘A: Lolka és Bolka meséi (szín., mb. lengy. raizf.); 15- én- l/26, V28: A kantoni futár (szín., mb. kínai kung-fu); 16-án V36, 1/-8: A Beverly Hills-i zsaru II. (szín., mb. am. bűnü.). Autós kertmozi. 12-én r28: Csuoasz pisz­toly (színes, mb. am.); 13-án V28: Angyalszív (szín., mb. am. kri­mi): 14—15-én V38: Vámpírok Ve­lencében (szín., mb. ol. horror). Gyál, Dózsa. 13-án l/26: Iskola­kerülők (szín. magy.); 14-én V26: A bűn szépsége (szín. jug.); 15-én V26: Ikrek (szín., mb. am.); 16-án V26: A sötétség fejedelme (szín., mb. am. horror). Nagykáta, Rákóczi. 12—13-án 6 óra: Rendőrakadémia II. (Az első bevetés, szín. am.); 14-én 6, 8: Vágyrajárók (szín. fr.); 15-én 6: Indiánkaland Ontarióban (szín., mb. román—fr.); 16-án 6: Ke­mény fickók (szín., mb. am. bűnü. vígj.). Ráckeve, autós kertmozi. 12-én V28: Tőzsdecápák (szín., mb. am.); 13-án V28: Huhogók (szín. fr., tört. kalandfilm); 14—15. V28: Ro­ger nyúl a pácban (szín., mb. am. vígj.). Szabadság. 14-én 6, 8: Ré­mült rohanás (szín., mb. am.); 15- én 6: Rémült rohanás (szín., mb. am. krimi); 16-án 6, 8: A legényanya (szín. magyar vígj.); 17-én 6: Ómen (szín., am. hor­ror). Százhalombatta, művelődési köz­pont. 15-én 2: Iskolakerülők (szín. magy.); 15-én 4, 6 óra: Csupasz pisztoly (szín., mb. am. vígj.); 16- án 6: Rendőrakadémia III. (Újra tréningben, szín., mb. am. vígj.); 16- án 8: Archív filmklub; 17-én 6: Angyalszív (szín., mb. am. krifi). Szentendre, Felszabadulás. 12— 13-án 5, 7 óra: A Beverly Hills-i zsaru II. (szín., mb. am. bűnü. vígj.); 14—15-én 3: A kis Muok története (szín., mb. NDK-mese- film) ; 14—15-én 5, 7 óra: A kém, aki szeretett engem (szín., ang. kémfilm); 16-án 5, 7: A bűn szép­sége (színes, jug. erőt. vígj.). Szigetszentmiklós, Kossuth. 13- án 6, 8: Schimansky kelepcében (szín., mb. NSZK-krimi) ; 14-én 6, 8: Veled akarok járni! (Forró rá­gógumi, szín., izr.—am. vígj.) ; 16- án 6: Indiánkaland Ontarióban (szín., mb. román—fr. kalandf.) ; 16-án 8: Halálos mánia (szín., mb. am. horror); 17-én 6: Halálos mánia (szín., mb. am. horror). nak a beruházások. A terep- rendezés, kerítés, egyebek. Volna még egy megoldás! A lengyel piac megszüntetése. Csakhogy az egyik tanácstag mutatta a cipőjét, — mondván — ő is ott vásárol. Mi több, a levél aláírói sem tagadták, hogy rendszeresen megtekintik a „KGST”-kínálatot. Szent­endrén is növekszik azoknak a száma, akik csak a lengyel piac árait tudják megfizetni. Szóval a piac kell, csak ne az én házam előtt legyen! A tanács meg vállalja a gondo­kat. : ... v; m. Szigefszenfmiklósról Kínába A Hal-lnnó halketrecei Míg a magyar ipar képvise­lői kínnal-keservvel próbál­ják megvetni lábukat a nem­zetközi piacon — hisz termé­keiknek csupán négy százalé­ka üti meg a világszínvonalat —, addig halászaink lassan becserkészik a különböző föld­részeket. A százhalombattai TEHAG sikerét már többször megzenésítettük lapunk ha­sábjain, de hát, ez csak egy ré­sze a megyei halászok ered­ményeinek. S alighanem rész­rehajlással vádolhatna ben­nünket bárki, ha nem tennénk említést más, sikeres cégekről. Pedig a szigetszentmiklósi Hal-lnnó is rendkívül sokat ígérő produkciókkal hívta fel magára a szakma figyelmét. Nemrégiben a Budapesti Nem­zetközi Vásár közönsége is­merhette meg busából készült termékeiket, köztük a hurkát, kolbászt, paprikást, s a leg­érdekesebbet, a busacseppet. E napokban pedig izgalmas tárgyalásokat folytat a válla­lat igazgatója, Sipos József, Kínában. A megbeszélések témája pe­dig az úgynevezett halnevelő ketrec, amellyel évek óta fog­lalkoznak a miklósiak. Két cél vezérli őket: egyrészt, refe­renciaképpen be tudják mu­tatni itt a külföldi érdeklődők­nek az iparszerű haltermelés e különleges fajtáját. Másrészt, afféle élő raktárként felkészül­tek a fővárosiak, s a környé­ken lakók igényeinek kielégí­tésére. Ezek a hatszor négyméteres modul rendszerű haltartók rendkívül könnyen mozgatha­tók, hiszen a súlyuk minimá­lis, s egy keskeny pályán csúsztathatok. így, ha ki akar­ják szedni a halakat a tóból, elég a ketreceket kiemelni. Számtalan előnye ellenére azonban sok figyelmet, s törő­dést igénylő tartási forma ez. Mivel sűrűn vannak az álla­tok, nem mindig elegendő az oxigén, s ezt számukra forgó­lapátos levegőztetővei bizto­sítják. A Hal-lnnó szakem­berei kifejlesztettek egy olyan műszert, amely automatikusan jelzi az oxigéntartalmat, s szükség esetén önmaga bekap­csol. így a partról lehet vezé­nyelni a műveletet, amely le­hetővé teszi, hogy ne üzemel­jen feleslegesen a levegőztető. Kétnyaras korukban vásárol­ják meg a halakat, s a ketre­cekben az utolsó fejlődési fá­zison esnek keresztül. Egy­szerre hatszáz tonnányi jószá­got képesek tárolni, s ez a nagy kapacitás különösen a karácsony előtti bevásárlások idején hasznos. Jószerivel Bu dapest ellátásának a feléről gondoskodnak ily módon a hal-innósoik. Bár akkor sincs különösebb baj, ha nem kél el ünnepek előtt a több tonnányi hús, hiszen télen négy-öt hó napig is képesek ellátni és tárolni a ketrecekben a hala­kat. Igaz, nyáron a nagy me­leg, s a nyomában fellépő oxi­génhiány miatt csupán egy­két hónapig. No, de kissé elkalandoztunk a kínai üzlettől. Hogy is van ez? A TESCO-n keresztül 1988- ban nyolcvan pár ketrecből ál­ló halnevelő telep leszállításá­ra kaptak megrendelést a mik­lósiak. A vásárló pedig a Kí­nai Népköztársaság. Ezt annak rendje és módja szerint tavaly el is küldték a Távol-Keletre, s ez év első negyedében már be is üzemelték a szakemberek. Ügy tűnik, hogy az ered­mény megfelelt a kínaiak el­várásainak, s újabb ketreceket szeretnének vásárolni Sziget- szentmiklósról. Az elmúlt hő­napokban hazánkban jártak a külföldi üzletemberek, s a ma­gyar—kínai árucsere-forgalom keretében ezúttal 2 millió svájci frank értékben kíván­nak halnevelő egységeket vá­sárolni hazánktól. Még idén sor kerül a szerződés megkö­tésére. Persze Kínán kívül a világ más országaiba is eljutnak a miklósi ketrecek és levegőzte­tő készülékek. Különösen a mezőgazdaság és a halászat fejlesztését szorgalmazó orszá­gok érdeklődnek iránta. Leg­nagyobb vásárlójuk Egyiptom, de Algériába is szállítottak már e termékből. F. A. M. Sikátorpuszta most is az utolsó Politika helyben és prózában Közvetlen környezetünkben az életkörülmények alakulása az egyik legfontosabb közügy. Nem véletlen, hogy a falvak, városok tanácsai számára töb­bek között a településfejlesztés válik politikai kérdéssé. Szín­vonala meghatározza a lakos­ság közérzetét, no meg a köz- igazgatás vezetőiről alkotott véleményt. Ezért is készítik el alapos gondossággal mérlegü­ket a testületek. Ezt tette nem­rég például a Fóti Tanács. A közműhálózat fejlesztése és jövőbeni tervei itt azért is kerülnek az átlagosnál jobban a figyelem középpontjába, mert az emberek többsége a szom­szédos fővárosban dolgozik. Napról napra érezheti a kont­rasztot Budapest és a lakóhe­lye színvonala között. A VII. ötéves terv előkészí­tésekor már sok szempontból bizonyultak szűknek a keretek. Az állami és más központi for­rások mellett meg kellett kér­dezni az embereket: mit tar­tanának fontosnak, elsődleges­nek? Vállalnának-e anyagi ál­dozatot például a vízszolgál­tatás javításáért, a gázfűté­sért, a telefonvonalakért? A fótiak közérzete A tervidőszak elején még majdnem zavartalan volt pél­dául az ivóvízszolgáltatás. Ám később kevésnek bizonyult a helyi tározó kapacitása, újabb ezer köbméteres medencét kel­lett építeni. Szükség volt a Du- namenti Regionális Vízmű du­nakeszi szakaszán fekvő veze­téken áramló mennyiségre, mi­nőségi okok miatt is. Most úgy fogalmazhatnak a fótiak, hogy a szolgáltatások közül ez ki­elégítő, csupán a falut körül­vevő üdülőterület magasabb pontjain kell még rajta javí­tani. Ingatlanonként 10 ezer fo­rintos hozzájárulás kellett vi­szont ahhoz, hogy kiépüljön a sok bajt és bosszúságot okozó belvízelvezető rendszer. Ennek a második üteménél tartanak: • A jelenlegi szakasz hossza 16 kilométer. A csikótűzhelyek már mú­zeumi tárgyak, a búbos ke­mencéket talán csak a törté­nelemkönyvekből ismerhetik a fóti gyerekek, összesen 2 ezer 461 háztartásban lobog a gáz­láng. Már csak öt százalék hiányzik ahhoz, hogy minden lakást ezzel fűtsenek, s az egy­kor berendezési tárgynak sem utolsó cserépkályhák legfel­jebb díszként álljanak régi he­lyükön. Erre szívesen áldoztak az emberek, a modernizálásra még volt pénzük. A hitelképesség határai Ám egy másik ponton már mutatkoznak a tehervállaló képesség határai. Az urbani­záció, a közegészségügy alap- követelménye lenne a szenny­vízcsatorna-hálózat kiépítése. A gerincvezeték, az ebből ki­ágazó néhány mellékvonal már elkészült. A hossza nem kevés, mert 8,2 kilométeres. Ám ezenkívül még nagyon sok van hátra. Több utcára elké­szült már a kiviteli terv, de azt a bizonyos önerős beruhá­zást, aminek a költségei az utóbbi években igen-igen meg­emelkedtek, már nem vállal­ták az emberek. Baj van a hi­telképességgel, s legalább 40- 50 százalékos támogatás kelle­ne. A közvilágítás, egyáltalán a nagyközség elektromos háló­zata, áramellátása jelenleg ki­egyensúlyozottabbnak tűnik. Az úgynevezett rekonstrukció óta az energiatakarékos lám­patestek olcsóbban világítják az utcákat, kevesebbet fizet értük a tanács. Ám még így is évi 1 millió forintot. Az utóbbi évben egyébként még a zártkertek körzetében is ki­épült a villamos hálózat. Csak Sikátorpusztán, a hármas szá­mú főútvonal mellett fekvő, egykori, cselédházakból álló kolónián kísért még a múlt. Abban a formában, hogy e téren szintén ők maradtak utoljára. Az elavult hálózat felújításához kérik majd a hozzájárulásukat. Pályázhatnak viszont, és pá­lyáznak is az utcák lakói ar­ra, hogy betonozzák, aszfal­tozzák az útjaikat. Ahhoz, hogy egészen a kapuig gurulhasson majd a háziak autója, a költ­ségek 30 százalékával kell hozzájárulni. Pénzt, pénzt, és pénzt kér­nek mindenre. Sokan, joggal, úgy vélik, hogy a telefon ma már nem luxus. Ám ahhoz, hogy a gyér hálózatot egy kétszáz vonalas crossbar köz­ponttal bővítsék, a község pén zéből 12 millió forintot visz el a Budapest Vidéki Posta Igazgatóság. No persze, úgy, hogy 7 millió forintot a ma­gán- és közületi igénylők ad­nak hozzá. Végül még így is komplikáció keletkezett, mert nem vált be a számítás. A ta­nácsnak újabb 1 millió 750 ezer forint többletköltséget kell vállalnia. Ez a feltétele annak, hogy a falu bekerüljön a nemzetközi távhívó hálózat­ba. Ezért pedig mit meg nem tesz egy világváros peremén fekvő nagyközség! Fizet a te­lefonért, a vízért, a szemét el­szállításáért, a csatornáért, az útért, a villanyvezetékért, a helység minden polgára. Nincs egyenlőség Fót csak mintapéldája az agglomerációs gyűrűben ki­alakult életviszonyoknak. Itt látható leginkább, mennyire téves az a felfogás, hogy falun olcsóbb az élet. Hiszen Buda­pesten — bármit is állítsanak —, a felsoroltakat ingyen kap­ják, a kerületi tanácstól kö­vetelik, állampolgári jogon. Nincs tehát egyenlőség. A nagyvárostól tíz kilométerre sokkal drágább az élet. Pedig ugyanannyi, vagy inkább ke­vesebb az emberek fizetése. Kovács T. István Káosz az éterben Készítsen a Posta új sza­bályzatot a CB-sáv csatornái­nak használatáról. Ez volt a CB-rádiósok nemzetközi ta­nácskozásának legfontosabb követelése. Bár hazánkban mindössze egy évtizede kez­dődött meg a CB-rádiózás, ma már csak az úgynevezett civil sávban mintegy százezer ké­szülék működik, s a vállala­tok, intézmények is egyre szé­lesebb körben élnek a CB le­hetőségeivel. A kérés a már nagyon is fenyegető éteri káosszal függ össze. Kíváncsiság ö, emberi kíváncsiság, tulajdonságok gyöngye! Mi lenne velünk nélküled? Állnánk csak bambán az őskorban, kémlelnénk a bu­ja földet hordákban. Mit is beszélek? Nem lennénk mi már sehol, sőt, létre se jöt­tünk volna tán nélküled, kíváncsiság. A Putrisarki erdő kellős közepén ül az ifjú pár a Dáciában. Hallgatják a rá­diót vagy egymást, ha épp beszélni kívánnak. Arcukat bíborba burkolja a lemenő nap, bár szinte felfoghatat­lan, hogy miként teszi mindezt, mikor sűrű levél­függöny hessenti tőlük az ólálkodó leégést. Mélyeket lélegeznek a friss erdei levegőből — ne­hogy elröppenjen a pillanat —, bár előfordul, hogy a Madame Rochas és a Bac illata néha vérpezsdítőbb a2 oxigénnél is. Honnét, honnét nem, egy­szer csak előkerül —az is lehet, hogy a föld alól — egy bóklászó vándor. Gom­bát vagy éticsigát keres, tán lepkét a gyűjteményé­be — bélyeg helyett (újab­ban ez kifizetődőbb), de az is lehet, hogy jószerencsét; ám meggondolja, s úgy dönt, kipróbálja, milyen fa ként tengődni e világban; földbe gyökerezik a lába, s lombja ráhajlik a Dácia ablakára. Nem valami jó kilátás a benn ülőknek, irány a város. Valahol a Malom téren tül, nyugodal­masnak tűnik egy lámpa alatt. „Az ajkaid közt rej­tőznék el, / De a szemeid reám nyílnak: / Meglátnak az én cimboráim / Nagyon holdas most minden éjjel. / — hangzik fel az Ady-vers a rádióban. A tévéműsor viszont gyenge lehet, mert egyszer csak varázsütésre ellepik az utcát a nézelődők, szemük sugarával mind célba ve­szik s majd kiégetik a szél­védőt. Ennél jobb a négy fal is! Négy emelet magasság­ban egyszerre nyílik min­den ablak, amikor felbúg, majd elcsendesül a motor a lakótelepi betonkockák kö­zött. Ez aztán a kollektív hőérzékelés! „... Didereg­ve/ Rebbennek szét a bol­dog mátka-párok.” — hang­zik el az utolsó Ady-vers nyáréjszakán a rádióban. Ö, emberi kíváncsiság, mégsem vagy oly gyümöl­csöző?! —i. —a.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom