Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-31 / 257. szám
1989. OKTOBER 31., KEDD 3 MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS AZ MSZDP NEM KÍVÁN KOALÍCIÓBA LÉPNI A számvevőszék a békés átmenet alkotmányos garanciája (Folytatás az 1. oldalról) szempontok a meghatározók. Számítások szerint a bűntettek esetében a közkegyelem hatezer, a szabálysértések esetében hatszáz személyt érint. Az előterjesztést nem követte vita, többségi szavazással fogadták el a képviselők a törvényjavaslatot. Ezután rátértek a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosításával foglalkozó törvény- javaslat tárgyalására. Űj elem, hogy az országos népszavazás elrendelése esetén a pairla- ment az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben meghatározottaktól eltérő határidőket, határnapokat állapíthat meg. Ugyancsak új elem: az azonos kérdésre három vagy több Válasz- lehetőséget tartalmazó népszavazás akkor is eredményes, ha a kérdésre az érvényesen szavazók a legtöbb azonos választ adták. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló paragrafus azzal egészül ki: e törvény hatálybalépése előtt kitűzött országgyűlési képviselői időközi választásra, az Országgyűlés az e törvényben meghatározott határidőktől eltérő határidőket állapíthat meg. A törvényjavaslatot módosító indítvány nélkül az Országgyűlés elfogadta. Annál többen szólaltak fel a népszavazásnak, az állampolgárok kezdeményezésére történő elrendelésével kapcsolatban. Két különböző, a népszavazásra irányuló kezdeményezés történt. Az egyik az SZDSZ aláírásgyűjtő akciójával indult, a másikat a Minisztertanács kezdeményezte a Magyar Köztársaság címeréről. A kormány a nemzeti ünnepek kérdésében benyújtott kezdeményezést visszavonta. Az ülés alatt is folyamatosan cserélődik az információ Fodor István cs Hámori Csaba között Le akarták beszélni Polgárdi József Pest megyei képviseló még az idén januárban javasolta az Állami Számvevőszék létrehozását. Kezdeményezése már akkor is nagy figyelmet keltett, s a gyümölcs tegnapra beérett: a honatyák nagy többséggel megszavazták az új testület megalakítását. Az eredetileg kiadott Írásos tájékoztató szerint Polgárdi József is jelentkezett hozzászólásra, ám amikor rá került volna a sor, bejelentették: elállt szándékától. Miért lépett vissza? — kérdeztük a képviselőtől. — Szabó Kálmán képviselőtársam nagyrészt elmondta, amit én is. szerettem volna, ezért álltam el a szándékomtól. — S mi az, amit még esetleg elmondott volna? — Mindenképpen azt támogattam, hogy most alakuljon meg a számvevőszék, ne hítzzuk-halasszuk a dolgot, s a testület mielőbb kezdje meg a tényleges működését. Az államháztartás ellenőrzése ugyanis megoldatlan. Véleményem szerint a képviselők ugyan valamelyest tájékozottak, de a közvélemény például nem tudja, hggy a költségvetési szervek milyen sok pénzt eniészteríek fel. S' úemcsak az összeg nagyságánál van baj, hanem azzal is. bogy minden szándék ellenére évről évre többet költünk a fenntartásra. — Mondana konkrét számokat Is? — Természetesen. Tavaly 88 milliárddal többet fordítottak a költségvetési szervek működtetésére, mint két esztendővel ezelőtt. Az idén várhatóan mintegy 5(K> milliárdot költenek el ilyen címen, s ez hatalmas összeg. Nincs az a termelő szféra, amely ehhez normális módon elő tudja teremteni a fedezetet! — S mit tehet az Állami Számvevőszék? — Az új testület létrehozása nem csodaszer, de már megalakulásától kezdve visszatarthat a pazarlástól. A kormány előtt ugyanis világossá kell váljon, hogy elöbb-utóbb nyilvá- no-ságra kerül minden pénzügyi akciójuk, s ha a honatyák tudomására Jut, hogy valahol tetten érhető a pazarlás, annak komoly következményei lehetnek. — örömmel tölti el, hogy indítványával hozzájárult egy új társadalmi rend kialakításához? — Természetesen, bár januárban, amikor javaslatom elhangzott, még nem voltam biztos a sijkerben. Sokan, különböző magas polcokon illők, igyekeztek ugyanis lebeszélni arról, hogy ragaszkodjam elképzelésemhez. Közülük is Fejti Gviirg' volt az egyik legharcosabb, de említhetném a T. Ház akkori elnökét is. Viszont már akkor sokan támogattak képviselő- társaim köztit. F. Z. Kereszti Csaba a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állásfoglalását ismertette az SZDSZ akciójával kapcsolatosan. Mivel megfelelő számú hiteles aláírás gyűlt össze, Csák a feltett kérdések megfogalmazását és sorrendjét vitatták meg. Szükségesnek ítélték, hogy a legfontosabb kérdés az első helyre kerüljön, valamint, hogy a köztársasági elnök választásával kapcsolatos kérdéshez magyarázatot is fűzzenek. Az SZDSZ képviselője kifogásolta, hogy több ponton félreérthetlek a népszavazás elrendelésének indokai. Végezetül javasolta, hogy a népszavazás eredményének ismerete nélkül ne írják ki a köztársasági elnök választásának időpontját, tehát e kérdésben most ne döntsön az Ország- gyűlés. Az egyik honatya szerint: besétáltunk egy alkotmányos csapdába, amit egy kicsiny, erőszakos csoport állított nekünk. A népszavazás ennek a politikailag zajos, de a nép létszámához viszonyítva törpe képződménynek áll érdekében. Más képviselő szerint voltak olyan állampolgárok, akik nem tudták, mit írtak alá. Ezért lenne fontos — vélte —, ha a kérdésen nem változtatnak, olyan magyarázatot kell fűzni hozzá, amely érthetővé teszi annak tartalmát. Felmerült az is, mi a jogi helyzet abban az esetben, amikor a Parlament által elfogadott törvény alapján a munkásőrséget már leszerelték, a munkahelyekről megkezdődött a pártszervezetek kivonulása, a népszavazás viszont fölülbírálja a törvényt. Az elnöklő Fodor István a vitában elhangzott módosító javaslatokat a jogi bizottságnak mérlegelésre kiadta. A plénum kedden reggel e kérdéskör tárgyalásával folytatja munkáját. 1 Mi az Állami Számvevőszék? Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Ez a szervezet ellenőrzi az állam- háztartás gazdálkodását, az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, felhasználásuk szükségességét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését. A szervezet feladatául kapta: ügyeljen arra, hogy az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a költségvetés egyetlen kiadási tételét se lépje túl, ne kerüljön sor átcsoportosításra. A szervezet ellenőrzési tevékenysége kiterjed a Magyar Nemzeti Bank és az államházA fólia alatt is nő a gyom kedvéért. Ha piros a gyümölcs. lakomára invitálják a pesti barátnőket. Az ólban, ahol valaha hatvan sertés hízott, ma csak két koca árválkodik. — A családnak elég lesz. A feleségem egyedül nem vállalkozott a többi ellátására. Magam mind kevesebbet tudok segíteni a ház körül. Még a fű nyírására is ki kellett őt képeznem, mert mire én hazaérek, már leszáll az este — mondja Fodor István. — Pedig régebben kifejezetten idegesített, ha legkésőbb délután hatkor nem lehettem háziruhában. Esténként ülök kedvenc fotelomban a lámpa alatt, és átriyálazom az ülés általában utolsó percben megkapott forgatókönyvét. Legtöbbször átírom a sablonszöveget, mert könnyebben forog a nyelvem a magam logikája szerint. A bizottsági ülések, a parlamenti tisztségviselők teendőinek irányítása, a különböző delegációk fogadása bizony ad annyi elfoglaltságot, hogy nem tudom ellátni a dolgom a téeszben, ezért felmentettek. Fodor István ideiglenesnek tartja ezt az állapotot, de bár érdekesnek véli az új szerepkört, mégsem fordult meg a fejében soha, hogy végleg hátat fordítson szakmájának. Feltehetőleg nehezen viseli a tisztéhez kijáró szolgáltatásokat, hiszen az első dolga az volt, hogy kijárta: a szolgálati gépkocsihoz ne küldjenek sofőrt, az autót elvezeti saját maga. Szokásain egyébként mit sem változtatott. Ma is messze elkerüli a konyhát, ám ha közeleg a hölgyek születésnapja, ő süti meg az ünnepi tortát.' — Csak, ha végzett, nekem marad a csatatér eltakarítása — , mondja nevetve feleségei — Még jó, hogy nem népesebb a család. Frici és Kanóc, no meg a macska — így,. póriasán — bizonyára többre becsüli a gazdasszonv főztjét, mint az édességet. Merthogy Fodorék- nál a házőrző és a cirmos azért szerepelnek az összeírásban. Akkor is, ha csak ritka alkalmakkor, esetünkben a fotó kedvéért tehették be lábukat a lakásba. Fazekas Eszter tartás hitelkapcsolataira, a bankjegy- és érmekibocsátásra, a Társadalombiztosítási Alap kezelésére és felhasználására, a pártok gazdálkodására, az állami költségvetésből gazdálkodó intézményekre, a költségvetési támogatások fel- használására, az állami tulaj- dpnban levő vállalatok va- gyon-értékmegőrző és vagyongyarapító tevékenységére. Délelőtti meglepetés Még szerencse, hogy Varga Lajos Pest megyei képviselő korán kelő ember. Tegnap ugyancsak az ülésszak kezdetére kitűzött 10 óra előtt ott volt a teremben. — Igaz, csak néhány hete vagyok képviselő, de már behunyt szemmel megtalálom a helyemet, legalábbis ezt gondoltam tegnap. Már majdnem leültem, amikor feltűnt, hogy nem az én nevem szerepel az asztalkán elhelyezett kis kártyán, hanem Király Zoltáné. Némi keresgélés után bukkantam rá néhány paddal arrébb az új helyemre, továbbra is a megyei képviselők között. Mint azután később bejelentették, az ellenzéki képviselők kérésére történt a helycsere, mert ők szerettek volna egymás mellett ülni. Az ú| helT/zetben a sors furcsa fintora: Király Zoltán Vartra Lajos székében új szomszédra tett szert Novak Béla. a Csepel Autógyár volt vezér- igazgatója személyében, akiről köztudott, hogy nem valamelyik új párthoz húz. a szíve. Nem meglepő hát, hn^v a két honatyának az általánosságokon túl nincs is miről beszélnie egymással. Mt A fűnyírást az asszonynak is tudni kell ^ (Erdősi Agnes felvételei) A kiskeresetűeket képviselik Az 1988. szeptember 7-ével mozgalomként indult, majd 1989. január 9-én párttá alakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt országos vidéki titkárával, Takács Imrével beszélgetünk. Azért kapta ő a vidéki pártszervezés feladatát, mert 1945—48 között a központi pártapparátusban titkárként is ezzel foglalkozott. Kezdetben a párt szervezését levelezés útján végezték. A pártnak ma már minden megyében vannak szervezetei. A vidéki titkárság Diósdon működik. H A pártegység — gondolok itt a megalakulást követő belső vitákra — hogyan befolyásolja a pártszervezést? — A kezdeti generációs különbségek mostanra megszűntek. Mindenkinek tudomásul kellett vennie, hogy egy pártban helye van a fiatalnak és az idősnek egyaránt. A pártegység a tizenkilenc megye szervezeteiben megbonthatatlan. Ma a kongresszusra egységes párt készül. H A Magyarországi Szociáldemokrata Párt hol helyezkedik el a politikai palettán? — A párt alakulásakor egyértelműen kihangsúlyoztuk, hogy az MSZDP nem marxista párt. Demokratikus néppártként kívánunk működni. A szociáldemokrata párt mindig is a tulajdon elvén működött. Közel százéves története alatt a munkásság, a parasztság, az értelmiség, tehát a dölgozók pártja volt, és továbbra is a bérből élők, valamint a kisvállalkozók és a parasztok pártja kíván lenni. Sohasem tett különbséget a kisemberek között. A jelenlegi gazdasági helyzetben a párt nagy súlyt kíván helyezni a kis fizetésű dolgozók és a kisnyugdíjasok érdekeinek képviseletére. Ezt azért is tartjuk fontos feladatunknak, mert annak a nyugdíjasrétegnek az életszínvonala süllyedt a legmélyebbre, aki 1945 után ezt az országot a romokból felépítette. ■ Említette, hogy az MSZDP mindenkor a tulajdon alapján működött. Milyen kiutat javasolnak a jelenlegi gazdasági helyzetből való kilábolásra? — Pártunk azt a nézetet vallja, hogy az országban akkor kezdődött el a hanyatlás, amikor a sarki fűszerest, a hentest, a szabó kisiparost, az asztalost, a cipészt államosították. Egyik napról a másikra elvették az üzletét, ku- láknak minősítették. Ugyanez a véleményünk a lakóházak államosításáról, amelynek súlyos következményeit a városok ma is viselik. Pártunk nézetei szerint á békés átrendeződés szükséges nemcsak politikai, hanem gazdasági téren is. Nem vagyunk elégedettek a jelenlegi gazdasági intézkedésekkel. Véleményünk szerint olyan súlyos helyzetben van a mezőgazdaság, amelynek következtében már a következő évben ellátási zavarok lesznek, például a húsellátásban. Ezért már most változtatni kell többek között a takarmányárakon. Véleményünk szerint jobban kellene támaszkodni a háztáji gazdaságokra. Működési feltételeik javítása lenne kívánatos. (9 Hogyan alakítják kapcsolatukat más pártokkal? — Programunkkal szoro- • san kapcsolódunk a többi történelmi párthoz. így a Kisgazdapárthoz, a Parasztpárt utódjához, a Néppárthoz, akikkel 1945 és 1948’ között koalícióban voltunk. Jelenleg is jó a viszonyunk minden új szervezettel és megalakult párttal. A korábbi MSZMP-től azonban teljesen elhatároltuk magunkat, annál is inkább, mivel pártunk nem fogadja el a marxizmust. Az MSZMP-ből alakult Magyar Szocialista Pártot ugyanolyan kommunista, marxista pártnak tartjuk, mint. elődjét. A szociáldemokrata párt nem kíván együttműködni az MSZP-vei. Az MSZDP jelenleg ellenzéki párt. Az 1990-es választásokig nem kíván senkivel sem koalícióra lépni. A választásokat az első fordulóban egyedül akarja megvívni. Képviselőjelöltet állítunk majd, mind az egyéni, mind a listás kerületekben és a megyei listákon. Ruzsicska Mária MARKOLTAT A KANÁSI, LEGELTET A PÁSZTOR Faluközösségi földeken A magyar falu, amely eleddig kivonta magát a belpolitikai csatározásokból, úgy tűnik, ébredőben van: a közösségi együvé tartozásnak a földtulajdonban rejlő és megvalósítható formáit kívánja vissza. Azokról az irtás-, legelő-, gyep- és még számos egyéb jelzővel ellátott földekről van szó, amelyek a község tulajdonát képezték. A kanász, a libapásztor, a falvakban szolgáltatási tevékenységet látott el. őrizte a reá bízott állatokat, s munkájáért általában terménnyel fizettek. A települések népe mindenütt megválasztotta a maga elöljáróit. Még az 1950-es évek közepén is létezett az úgynevezett legeltetési társulat, Miként az elnevezésből is sejlik, feladata volt a kondások, pásztorok munkájának ellenőrzése, a legelők állagának megvédése. Dr. Tunyogi András, a Pest Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának tanácsosa, egy beszélgetés során elmondta, hogy minden, a közigazgatási határon belül lévő földterület a közösségé. Tehát, ha egy község igényt tart közösségi célokat szolgáló rétre, legelőre, akkor az adott termelőszövetkezet földjéből az igényelt részt ki lehet szakítani. A falvak közösségi önkormányzata minden bizonnyal úgy szervezi meg ezek hasznosítását, ahogy arra a gazdáknak igényük lesz. Eljöhet ismét az idejük az irodalmi alkotásokból vagy a népzenei rigmusokból ismert makkoltató kanászoknak, tehenet legeltető pásztoroknak. Nagy valószínűséggel nem ködmönt vagy dolmányt fognak viselni, s uram bocsá, lehet, hogy motorral vagy gépkocsival járják körbe a nyájat. A faluközösségi földek kérdésköréhez kapcsolódik a tanácsok igyekezete, hogy minél nagyobb hasznosítható földbirtokot szerezzenek. Dr. Tunyogi szerint a tanácsoknak is mindinkább vállalkozókká kell válniuk. A falu népe megőrizte föld- szeretetét, szorgalmát. Ha sor kerül az újmódi földosztásra, a kisbirtokok és 100 hold körüli földek művelésére, a gyakorta emlegetett farmer típusú agrárgazdálkodásra, minden bizonnyal a jól prosperáló mezőgazdasági nagyüzemek is talpon maradnak. Utóbbiak szántóföldi művelésből kivont, de közösségi célokat még szolgáló területeiket zavartalanul átadhatják a közösségeknek. Így kerülhetnek ismét vissza a közösbe a faluközösségi földek. Gyócsi László