Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-27 / 254. szám
Mvr .wan, 1989. OKTÓBER 27., PÉNTEK A battai gyümölcsösben Javában tart az alma szedése a Törökbálinti Állami Gazdaság Százhalombatta hu tárában levő 62 hektáros gyümölcsösében. Az idei termés jó, hiszen a hektáronkénti átlag 25 tonna körül van. A leszedett starking és golden almák nagyrészét saját üzemükben dolgozzák fel, de jut belőle exportra is. Itt is sikere van a Szedd magad mozgalomnak, amivel élnek is a környékbeli lakók, hétvégeken több százan szedik a mosolygós almákat. (Kancsovszki János felvétele) Szerveződő MSZDP A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Pest megyei szervezetei tegnap Budapesten az ELTE jogtörténeti tanszékén megválasztották megyei ^vezetőségüket. Az MSZDP melapunk holnapi számában. Alapítványi tagozat A Magyar Kulturális Kamara választmánya alapítványi tagozatot alakít. A tagozat lehetővé teszi a helyi, a megyei és a központi alapítványoknak — összesen mintegy 80-nak —, hogy bekapcsolódjanak az Európai Kulturális Alapítvány és ezen belül az Európai Alapítványi Központ munkájába. A NÉV VONZZA A FALUT Hmgyémimb Talán maguk sem gondolták, hogy ekkora- lesz az érdeklődés: naponta jelentkeznek egyéni gazdálkodók, termelőszövetkezetek, áfészek a Hangya Szövetkezeti Mozgalom most megalakult országos központjában. Részvényesek, tagok akarnak lenni, vagy csak érdeklődnek, hogy mikor, hol, hogyan éled újjá a háború után megszüntetett mozgalom. _________________________L M ÁGIKUS Pedig még csak az elvek biztosak, a gyakorlati kérdésekben az újságíró előtt is vitatkozik, meditál Kis János ügyvezető elnök és Hankó László kereskedelmi alelnök. Interjú közben is dolgoznak — rövid az idő, év végén be akarják indítani a régi-új szövetkezeti mozgalmat. Az újságírók pedig egymásnak adják a kilincset — miért ne osztanák meg velük a gondjaikat? Addig is alakulnak az elképzelések. A „Hangya” mágikus név, nem véletlenül vonzza az érdeklődőket, a komoly szándékú ajánlkozókat. Ez is azt bizonyítja, mondják az országos központban, hogy valós társadalmi igény hívta újból életre ezt az igazi szövetkezetét. — A most létező szövetkezetek — magyarázza a fogalmat Kiss János — kényszerből alakultak meg, nem pedig az érdek vezette, hogy ki kivel és mire szövetkezik. Most az az érdekük a magángazdálkodóknak, hogy összefogjanak, mert különben éhenhalnak. boltban veszi. Már amíg nem, a Hangya boltjában veszi. A célokhoz tartozik ugyanis az is, hogy a szövetkezeti boltok csak annyi haszonnal dolgozzanak, amennyi a fönntartásukhoz szükséges. Ez pedig lényegesen kisebb, mint a számtalan közvetítő külön-külön is magas sarzsijának ösz- szege. — Tisztességes kereskedelem, tisztességes haszon, és a tagok egyenlősége — összegzik a Hangya alapállását. Olyan vegyesboltokat képzelünk el, amelyek a legkisebb faluban is biztosítják a teljes ellátást, ne kelljen az embereknek mindenért a városba utazniuk. A Hangyaközpontok pedig a falusi lakosság termelési biztonságát teremthetik meg, azzal, hogy fölvásárolnak, segítséget nyújtanak a hitelhez jutásban, biztosítják a vetőmagot, a műtrágyát, megszervezik az elosztást... Országos szövetkezetről van szó, de természetesen a tagszövetkezetek, a helyi központok révén a Hangya falusi, helyi szövetkezet lesz, amely a helyi jellegezetességek, körülmények, gazdasági sajátosságok révén alakul, változik. RIVÁLISOK Vita az elnökválasztás körül Pönfsön, hogy ne döntsön? „Döntsön a nép” — írta plakátjaira a Szabad Demokraták Szövetsége, s erre a döntésre — úgy tűnik — valóban sor kerül. Senki számára nem volt kétséges, hogy az összegyűlt több mint kétszázezer aláírás — ha vannak is közötte hibásak — bőségesen elegendő lesz a népszavazás kiírásához. A helyzeten azt sem változtatna, ha — extrém esetben — egy másik párt ahhoz gyűjtene aláírásokat, hogy az SZDSZ ^ltal feltett négy kérdésről ne népszavazás döntsön. Mint megtudtam, aláírásokat állítólag csak ahhoz lehet gyűjteni, miről döntsön a nép, ahhoz viszont nem, hogy miről ne. TISZTESSEGES És nemcsak ők. A Hangya tehát arra szövetkezik, hogy a termelők és fogyasztók érdekképviseletét ellássa, vállalja a gazdasági érdekek mindennapi képviseletét. Ez praktikusan azt jelenti, hogy például a termelőktől, a magángazdálkodóktól a lehető legrövidebb úton jusson el, mondjuk, a hús ahhoz, aki megeszi. Tehát a lánckereskedelem kiiktatása lenne a cél, az. hogy ne a közvetítők húzzák a legnagyobb hasznot. Tarthatatlan állapot ugyanis, hogy a sertéshús fölvásárlási ára megegyezik a csont bolti árával. Rosszul jár az is, aki malacot nevel, az is, aki a Ezeknek a helyi sajátosságoknak pedig nem felelnek meg a jelenlegi, közigazgatási alapon kialakult megyehatárok. Ezért is nem tudtak választ adni arra a kérdésemre, hogy hogyan fog kinézni Pest megyében a Hangya szövetkezet. — -Nem lehet valódi érdeke Szentendrének, amely elsősorban idegehforgulóniból él, ók, hogy szövetkezzen Vecséssól, ahol kapösztatéf'rneáztéSsel foglalkoznak az emberek. A megyehatárokat figyelmen kívül hagyva, a helyi érdekek alapján gondoljuk megszervezni a vidéki tagszervezeteket. Valószínűleg lesznek versenytársai, riválisai'a Hangyának, de ezt csöppet sem bálijuk. A Hangya szövetkezet ;a Kisgazdapárt (FKgP) gazdasági filozófiáját akarja a gyakorlatba átültetni, de minden más párt is számít a magántulajdonra, persze más-más mértékben. Ezért gondoljuk, hogy lesznek versenytársainak. De ez a verseny csak kedvező lehet a fogyasztóknak is, a termelőknek is. És ez a legfontosabb cél. Jakubovits Anna Haraszti Miklós, az SZDSZ szóvivője nem tartja zavarónak, hogy időközben az Országgyűlés már választ adott kérdéseik egy részére, nem árt, ha a népszavazás is megerősíti a T. Ház döntését. (Persze — megint extrém esetben — az is előfordulhat, hogy a nép akarata felülbírálja a parlamenti szavazást, s például a többség úgy voksol, legyen mégis munkásőrség. Ebben a furcsa helyzetben újra létre kellene hozni a megszüntetett intézményt.) Ezt csak érdekességként említem, hiszen az igazi vita akörül alakult ki, hogy a köztársasági elnök tisztére népszavazással válasszanak-e a jelöltek közül vagy sem. Népszavazás egyébként most először és utoljára dönthetne erről a kérdésről, hiszen a parlamenti választásokat követően már az új Ország- gyűlés tiszte lesz a döntés. Az SZDSZ által összegyűjtött aláírások szerint a népszavazással egyelőre arról kell dönteni, hogy már az első köztársasági elnökre az Országgyűlés vagy a nép voksoljon-e. A szóvivő emlékeztet arra, hogy a háromoldalú tárgyalások eredményét nem vétózták meg, ugyanakkor nem is írták alá azt, mert úgy érezték, .pépjére leosztották máy a lapokat, s ezt nem tartották demokratikusnak. A tiszta választáshoz az iS kell, hogy ne egyetlen ismert személyiség legyen a jelöltek között. Egyébként Haraszti Miklós szerint az SZDSZ egyelőre nem állít jelöltet, mert mint mondta, az aláírásgyűjtési akció- a jelölés esélyeit rontaná. Gyengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja azzal kezdi, a háromoldalú tárgyalásokon kompromisszumként fogadták el, hoey a parlamenti választások előtt — az első alkalommal — népszavazással válasszanak köz- társasági elnököt. Ezért nem támogathatták az SZDSZ aláírásgyűjtő akcióját. Viszont az akció — mivel az a háromoldalú tárgyalások megáliapoDekfarációkkaf nem megy Burkoltan utat törhet magának Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb gazdaság- politikai feladata a 80-as évek végére kialakult magas infláció visszaszorítása. Ez társadalmi oldalról nézve érthető követelmény, de legalább ilyen fontos gazdasági téren is, hiszen a növekvő infláció mellett a gazdálkodás elveszíti „méreerendszerét”, gyengül az árverseny. a tőke a holt tőkébe menekül, állandósulnak a bértárgyalások, a gazdasági élet szereplőinek magatartását a gyorsuló inflációból eredő káros hatások kivédése motiválja. Mindez pedig újabb impulzust ad az inflációnak. Gyorsai vagy Sassal? Az áremelkedés ütemének fékezése a hatékonyság és az egyensúly javítását előtérbe állító, az inflációra ható politikák és eszközök összehangolására építő komplex antiinflációs gazdaságpolitika eredményeként érhető el. Joggal merül fel azonban az a kérdés, hogy e program mór rövid távon is hozhat-e eredményeket, s hogy 1990-ben az infláció gyorsulásával vagy lassulásával lehet-e számolni? Erről beszélgettünk Lakatos Józseffel, az Országos Árhivatal közgazdasági főosztályvezetőjével. A kérdésre ma nehéz egyértelmű választ adni, hiszen számos fontos döntés^és információ még hiányzik. Igv csak novemberben dönt a parlament az adótörvények módosításáról, a jövő évi költségvetésről. a támogatásleépítési program esedékes lépéseiről. Az infláció mérséklődése irányába ható tényezők között megemlíthető: a külkereskedelmi-világpiaci árak és a cserearányok számunkra kedvezően alakulnak. Üjühb lökés nélkül Az 1988—89. évi jelentős árszintváltozással is járó adóreform] lépéseket követően 1990- ben már nem kell számolni az általános adóemeléssel, sőt az egyedi adók csökkentését tervezi a kormányzat. Fontos természetesen az is, hogy a termelés' piaci lehetőségéhez igazodjék, a monetáris szabályozás révén pedig a kereslet a gazdaságpolitikai szándékok szerint alakuljon és erről az oldalról ne kapjon az infláció újabb lökést. Ez esetben van esély arra, hogy jövőre az árszintnövekedés üteme az ez évi várhatóan 17 százalékhoz képest akár több százalékponttal is mérséklődjék. Vannak azonban bizonytalansági tényezők. Kérdéses, vajon sikerül-e az érdekegyeztetés keretében olyan megoldásokat kialakítani, ami a bér- árspirált lefékezi. Hasonló módon bizalmi tényezőkön múlik. hogy az inflációs várakozásokra épülő áremelések ne jussanak a gazdaságban túlsúlyba. A piacgazdaság megteremtése érdekében ugyan jelentős intézkedések történtek, ezek hatásai érzékelhetők is, de számos ponton a piac gyengesége inflációs tényezőként jelentkezik. A piacgazdaság nem vezethető be deklarációval. Politikai szempontok is motiválják, hogy az állam feladatvállalásai és költekezései is az arra irányuló program szerint szorulhatnak-e vissza. E téren a kompromisszumoknak „ára” van, előtérbe kerülhet a támogatások radikálisabb csökkentése, vágy olyan adózási megoldás; ami erről az oldaláról erősíti fel az inflációs nyomást. Ezek egyben a gazdaságpolitikában még megoldásra váró feladatokat is jelzik. Az inflációs problémával összefüggésben felmerül végül az a kérdés is, hogy az árszabályozás liberalizálása maga is hozzájárul-e az árszintemelkedés növekedéséhez? Kellő hazai és nemzetközi tapasztalat alapján mondhatjuk, hogy e programot a piaci feltételek figyelembevételével és javításával hajtjuk végre, úgy nincs ilyen összefüggés. Piacépítő tényeső Az infláció nyíltan vagy, ami még rosszabb, burkoltan utat tör magának, ha az azt kiváltó okok a gazdaságban jelen vannak. A piaci árrendszer viszont maga is piacépítő tényező, s mint ilyen, inflációfékező, ha az a felesleges kötöttségek és állami beavatkozás felszámolását jelenti. 1 Sz. B. dósát felborítja — ezzel feloldja az MDF-et az ottani aláírásuk kötelező érvénye alól, ráadásul úgy, hogy azok a „pontok”, amelyeket ők akartak (a munkásőrség megszüntetése, a párt kivonulása a munkahelyekről, valamint az MSZMP vagyonával kapcsolatos kérdések) már teljesültek. Ami a köztársaság elnökének ügyét illeti, az MDF-nek van gyógyszere a népszavazás ellen. Ha a parlament úgy rendelkezik, hogy kiírja a választásokat, az azt megelőző kilencven napban, a rendeletek szerint, népszavazás nem tartható. Ugyanakkor a parlamenti választások után már a T. Ház kötelessége köztársasági elnököt választani. Az egyszerű honpolgár talán nem érti ezt a választási vitustáncot. Nem kevesebbről van szó, mint egy olyan poszt betöltéséről, melynek birtokosa a pártok és cT parlament fölött áll. Nem mindegy tehát, ki foglalhatja azt el. Az SZDSZ szóvivőjének szavaiból azt tűnt ki, attól tartottak, hagy az egyetlen igazán ismert személyiség, Pozsgay Imre lenne köztársasági elnök, ami — megítélésük szerint — a volt MSZMP hatalmának átmentési kísérlete. Mindkét ellenzéki szervezet képviselőjének feltettük a kérdést, mi történik, ha a ma még úgy-ahogy működő gazdaság teljesen tönkremegy, amíg a politikai csatározások folynak. Csengey Dénes szerint éppen ezért fontos, hogy mihamarabb megtörténjenek a választások, hiszen addig nem jön a működötöké az országba. Persze felkészültebbek lennének, ha mondjuk jövő nyáron tartanák a választásokat, vagy két év múlva,' de az országnak nincs ideje. Haraszti Miklós viszont az ellenzék egységének fontosságáról beszél, s arról, hogy mindenekelőtt tiszta választásra van szükség. Az aláírásokat a Demisz kezdte gyűjteni — de ki emlékszik már árra, hiszen nagyon régen, augusztus elején volt. A plakát, akkor is az utcákon, azt mondta: „Aláírás- gyűjtés népi kezdeményezés benyújtására”, „Legyen a nép által megválasztott köztársasági elnökünk”. Aztán a Demisz, elég gyorsan leállt az akcióval hiszen a nemzeti egyeztető tárgyalásokon az ö általuk is támogatott álláspont került a közös megállapodásba. Vajon előveszik-e 'az akkor összegyűlt 21 ezer aláírást, ha meglesz a szabad demokraták által gyűjtött 200 ezer aláírás hitelesítése? Gálái György, a Demisz választási ügyvivője: — Páncélszekrényben őrizzük az aláírásokat, de egyelőre várunk. — Mire várnak? Hiszen majdnem biztos, hogy legalább 100 ezer aláírás hiteles lesz, s akkor ki kell ínná a népszavazást? — Pontosan arra várunk, hogy kiírják a biztosnak látszó népszavazást, akkor akarunk mi is akcióba lépni. — Tovább gyűjtik az aláírásokat? — Nem. Nem lehet lejáratni a népszavazást azzal, hogy kéthetenként urnához szólítjuk a népet. Mi az utcán, plakátokkal, szórólapokkal, illetve politikai gyűlésekkel akarjuk meggyőzni az embereket arról, hogy válasszanak ők maguknak köztársasági elnököt. Tehát a népszavazást akarjuk befolyásolni. — S mi lesz a páncélszekrényben őrzött aláírásokkal? — Esetleg fölkeressük azokat az embereket, akik már a támogatásukról biztosítottak bennünket, hogy környezetükben segítsenek agitálni. J. A.—M. T. Rókus szárnya A Rókus Kórház új szárnya elkészült. A Novarat, mint generálkivitelező, a fő építészeti munkák után a belső tér kialakítását végzi. A szakorvosi rendelő és központi épület teljés műszaki átadása 1990 végére várható. (Vimola Károly felvétele) Kereskedelmi gyorsmérleg levesebb áru többért A Kereskedelmi Minisztérium most közzétett informa-' ciós jelentése szerint január 1-jétől szeptember 30-áig a lakosság készpénzbevétele 18,4 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában, a kiskereskedelmi forgalom pedig valamivel kisebb mértékben, 17.2 százalékkal növekedett. A háromnegyed év átlagában a lakosság 100 forint bevételből áruvásárlásra 81 forintot fordított a tavalyi 77 forint 40 fillérrel szemben, ez azonban nem jelent forgalomnövekedést, sőt, hiszen az árak jóval nagyobb arányban emelkedtek. A valutavásárlásra' fordított összeget megduplázták, ez 9 hónap alatt 40,4 milliárd forint volt. A takarékbetét-állomány szeptember 20-án meghaladta a 290 milliárd forintot — ez csaknem 3 milliárd forinttal kevesebb, mint az év elején volt. A betétösszegek csökkenése különösen az utóbbi hónapokban gyorsult meg. Az ev eddig eltelt kilenc hónapjában a kiskereskedelem 584,3 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le. A 17,4 százalékos árnövekedést figyelembe véve ugyanis — a vegyes iparcikkek kivételével — jóval kevesebb ruházati cikket és élelmiszert vásárolt a lakosság, mint 1988 első három negyedévében.
