Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-27 / 254. szám

MEG VEI fi Elnökjelölt lesz az elnök Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke tegnapi hajdúszoboszlói láto­gatásán bejelentette: a kor­mány a parlament novemberi ülésszakán amaesztiatörvényl terjeszt elő, amely azonban nem vonatkozna a visszaeső bűuüzőkre és az életellenes bűncselekmények elkövetőire. Az ideiglenes államfő ki­nyilvánította azt is, hogy örömmel fogadja azt a lakos­sági kezdeményezést, amely je­lölné a köztársasági elnöki posztra. TÁJÉKOZTA70 A PÉtiZÜŰYMmZTÉRiMBAM Némileg mérséklődnek az adék Hamarosan a honatyák elé kerül az adózással kapcsolatos törvény módosításának terve, valószínűleg ezért tartotta fon­tosnak a pénzügyi tárca, hogy cxpresszlevélben hívja meg ez újságírókat a tegnapi tájé­koztatóra. Támogatást és meg­értést kértek a tudósítóktól, s az újságokon keresztül az ál­lampolgároktól. Arra pedig BEFOGADJA T ótágast áll bennünk a világ! S nemcsak, mint hisszük, politi­kai kérdésekben, ügyekben, hanem a gazdasági termé­szetű dolgokkal is nehezen birkózunk mag, ha egyál­talán megbirkózunk ... Sammi különlegeset nem találunk ugyanis abban, ha valaki — akár az .itthoni üzletekben, akár külföldön -- szabályos hajtóvadásza- tot rendez a legkorszerűbb technikával készült és mű­ködtetett színes televízió, videomagnó, videokamera stb. után, a munkájában, a munkahelyén viszont gör­csösen ragaszkodik a meg­szokotthoz, az elavulthoz, ha viszoívogva fogadja a változásukat, ellenkezéssel az újat, bizalmatlanul az ismeretlent. Kettős énünk lenne? Avagy a magánélet köreiben sokkal hamarabb leszünk a kedvelői,'a ha­szonélvezői annak, amit el­utasítunk a köztevékeny­ségben? A megye ipari üze­meiben manapság nem szá­mít ritkaságnak, kivételes esetnek az átcsoportosítás. Kevés a rendelés, akadoz­nak a kooperációs szállítá­sok, fölös számban ugyan­akkor a foglalkoztatot­tak ... S mégis! A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a legkorszerűbb átcsoporto­sítás is éles ellenállásba ütközik. Akkor pedig, ami­kor az átcsoportosítás nem átmeneti, hanem hosszabb időre szól, avagy éppel végleges, megindul a kilé­pés: a munkavállaló in­kább távozik, de nem néz szembe az új teendőkkel, A jéghegy csúcsa ez. S alább, a csúcs testét, alap­ját adva ennél is sokkal nehezebb gondokkal kény­szerülünk szembenézni. A megyében az ipari üzemek­nek az egyharmada vesz részt valamilyen nemzet­közi termelési kooperáció­ban. Az arány tetszetős! Óvakodunk agonban a tans- tól, az elégedettségtől. Ön­magában ugyanis ezeknek a nemzetközi termelés) kooperációknak a száma nem mond sokat. Annál többet az, hogy tapasztal­juk: a teljes termékkibo­csátáson belül 10-15 száza­lék és nem több az ezen a módon előállított termé­keknek az aránya. Az ipát egészét nézve sem nagyobb — 1930-ban ez volt a hely­zet — 14 százaléknál, azaz sokkal többen vesznek részt, számszerűen a kooperá­ciókban, mint amilyen sú­lya ennek a formának a termékkibocsátásban van. Márpedig, ksll-e hangsú­lyozni, a felhasználó, a pl \c nem arra kíváncsi, ki ki­vel működik együtt, hanem arra kíváncsi, mii és meny­nyiért kínál. írásban, szóban hegvnv’ az intelem, legyünk fogéko­nyak az újra. A gyakoriéi­ban azonban egy-egv úi do­lognak a sorsa már akkut megpecsételődik, amikor még útjára sem indult, csu­pán az előkészítés szaka­szánál tart. S a pecsétet — a tagadásét! — nem a pénzhiány, nem az eszkö­zök szűkössége üti, ütteti az elképzelésekre, hanem az a gondolkodásmód, amely irtózik a kockázat­tól, az ismeretlenben rejlő többletteendöktöl, amely a meglevőt automatikusan jó­nak minősíti, s a megvaló- sítandót gyanúsnak, rossz­nak, bajt hozónak. A közmagatartás érzé­keny pontjára tapintott rá tehát a Magyar Szocialista Párt programnyilatkozata, amikor kimondta: „Olyan körülményeket kell terem­tenünk. hogy a társadalom befogadja az újdonságokat, a szellemi értékeket.” En­nek a befogadásnak a köz­érdek jellege vitathatatlan, ám a befogadás, akárcsak az érdekfelismerés, soha nem volt automatikus ? nem az ma sem, hiába esik annyi szó az innovatív ma­gatartás fontosságáról. A tapasztalatok a többi közölt például azt mutatják, hogy a termelési szervezetbe frissen bekerült fiatalok­nak a kétharmada három­öt éven belül felhagy inno­vatív törekvéseivel, beil­leszkedik a hagyományos hierarchiába, elfogadja az ott korábban létezett érté­keket és nem kívánja azo­kat más értékekkel felcse­rélni. Ennek ismeretében már kétkedés nélkül állíthatjuk, a gazdasági kibontakozásra nem az a fű veszély lesel­kedik, hogy a tőkehiány miatt futnak zátonyra a ma bőségben levő tervek, ha­nem a zátony a szemlélet-, a gondolkodásmód lesz, a beidegződés, annak a ket­tősségnek a továbbélése, hogy miközben szavakban az innovációnak, a szellemi értékeknek mindenki a hí­ve, a gyakorlatban a leg­egyszerűbb tettekhez is sokszoros előkészítés társul. S az előkészítő mozzana­toknak a megsokszorozó­dása valójában időt, ener­giát pocsékol: megnyerhető hasznot veszteget el. eserves dolog annak beismerése, hogy pél­dául az élelmiszeripar teljes termeléséből mind­össze másfél százalékkal ve-, szesednek a nemzetközi kooperációban gyártott ter­mékek, de ez az igazság. A mezőgazdaság termelte nyersanyagnak az értő át­alakítása keresett, külpia­cokon is értékesíthető t?i- mékekké nem boszorkány­ság, csak éppen a megszo­kott kényelem fontosabb, mint a megnyerhető ha­szon. S amíg a kényelem is fial jövedelmet, aligha hihetjük: valóban befogad­ja az érintett közeg a? újat! Mészáros Ottó K valóban szükségük volna, hi­szen az általuk előterjesztett javaslat távol á'.l a képviselők elképzeléseitől. Á’ vállalkozási nyereségadót például mind­össze öt százalékkal csökken­tenék, az eddigi 50-ről 45-re. (Amerikában a 30 százalék fö­lötti elvonást kifejezetten ká­rosnak tartják, s teljesítmény- visszafogónak.) A honatyák vélekedése ebben a kérdésben a vállalkozókéval rímel, neve­zetesen, ha jelentősen csök­ken az adó, olyan mértékben nőhet a vállalkozási kedv, hogy ez így megnövekedett befizetés akár több is lehet, mint a magas adóval kizsarolt összeg. A minisztérium képviselője is rábólintolt erre a logikára, mindössze azt vetette ellene, hogy a vállalkozások fellendü­lése egy-két évig is eltarthat, a költségvetésnek pedig' nincs annj-i pénze, hogy kivárják. Valószínűleg szintén a pénz­hiány az oka. hogy a személyi jövedelemadó terhei sem csök­kennek látványosan, változat­lan jövedelem mellett 1-2 szá­zalékkal mérséklődne. A rög­tönzött számvetés szerint, tíz­ezer forintos bruttó jövedelem mellett 155 forinttal lenne ke­vesebb. mint eddig. A tárca javaslata szerint az adómén-, tessék határa 55 ezer forint maradna, a legalsó kulcs vi­szont 17-ről 15 százalékra mérséklődne, a legmagasabb pedig 56 százalékról 50-re. Ugyanakkor a gyermeknevelés költségeinek állami támogatá­sát az adórendszeren kívül kí­vánják megoldani. Nem u sokgyermekeseket segítené, inkább a felesleges pénzzel rendelkezők befekte­tési kedvét élénkítené az .az elképzelés, hogy aki a jövedel­mének egy részét a nyilváno­san forgalomba kerülő rész­vénybe fekteti, ezt az összeget levonhatná az adóalapból — legfeljebb annak 30 százalé­káig. A magánvállalkozások élén­kítésére azok, akik gazdasági­lag elmaradott, foglalkoztatási feszültségekkel küzdő térsé­gekben kezdenek új vállalko­zásba, a tervek szerint beru­házási költségeik 30 százalé­kát vonhatnák le nyereségadó­jukból. s öt évig élveznének nyereségadó-kedvezményt. A beruházásaikat terhelő forgal­mi adót pedig teljes egészében visszaigényelhetnék. Ugyan­csak a munkahelyteremtés ér­dekében a falusi turizmusból származó jövedelmek évi 300 ezer forintig adómentesek len­nének. M. T. KEVESEBBET FIZETTEK Esélytelenek? Az Országos Munkaerőpiaci Központ jelentése szerint az év elejétől augusztus végéig csaknem 6100-an vették igénybe a munkanélküli-se­gélyt, a becslés szerint a tény­leges munkanélküliek körül­belül egyharmada. A segélye­zetteknek több mint 79 millió forintot fizettek ki, átlagosan 4031 forintot. A segélyben ré­szesültek 5,7 százaléka 2000 forint alatti, 27 százalékuk 2000—3000 forint közötti, több mint 26 százalékuk 3000—4000 forint közötti összeghez jutott, azaz a segélyezettek csaknem 60 százalékának a minimális bérnél kevesebb segélyt fizet­tek ki. A segélyezettek 18 szá­zaléka 5000—8000 forint közöt­ti. 3 és fél százaléka 8000— 10 000 forint közötti. 3.4 száza­léka 10 000 forint feletti se­gélyt kapott. A támogatás ma­ximális összege 11 000 forint volt. Az igénybevétel ideje átla­gosan 95 nap , a kedvezménye­zettek 48 százaléka több mint 3 hónapja, 15 százaléka fél év­nél is régebben él segélyből. Utóbbiak csak átlagkeresetük 60, 5-5, illetve 59 százalékát kapják, a munkaviszonyuk megszűnésének módjától füg­gően. A segélyezettek közül a segéd- és betanított munkások aránya a férfiak között 54, a nők között GO százalék; 28 szá­zalékuk 30 év alatti, 60 száza­lékuk 30 és 50 év közötti, 12 százalékuk ennél idősebb. A munkanélküli-segélyből élők 40 százaléka fele-fele részben a két leginkább munkahelyhi­ányos megyéből, Borsod-Ába- új-Zemplénből és Szabolcs- Szatmárból kerül ki. Iskolai végzettségük területenként számottevően különbözik. Na­gyobb részük szakképzettség­gel bír. Ennek ellenére elhe­lyezkedési esélyeik alig job­bak, mint a kedvezőtlen mun­kapiaci helyzetű megyékben. PIACOT KERES R BUNR-BRRMRC Cseréphegyek Dunakeszin Aki ■ manapság Dunakeszi felé autózik, annak, bizonyára feltűnik, hogy a Duna-Bramac telepén nagy hegyekben áll­nak az eladatlan cserepek. Változik a világ, ma már nem kell’ Sórbaáilni a nemrég még hiánycikknek számító tetőfe­dő anyagért. Mint azt Pásztor György cégvezető elmondta, széles áruválasztékkal vár­ják a vásárlókat — a vevők azonban nem jelentkeznek. Mióta a lakásépítési hitele­ket jelentősen felemelték, a forgalmuk alaposan vissza­esett. Az emberek jobban meggondolják, hogy belevág­janak-e egy építkezésbe. A belföldi piac szűkülése miatt a cég is lépésre kényszerül. Amíg belföldön hiánycikk volt a cserép;- nem érezték szükségét; annak, hogy kül­földi vevők után nézzenek, A megváltozott helyzetben azon­ban, úgy vélik, - hogy termé­keiket megpróbálják' a hatá­rainkon kívül, is értékesíteni. Kisebb ménnyiééget már el­adtak az osztrákoknak, s a közeljövőben Dengyelországbú Is szállítanak. Tárgyalásokat . folytatnak a csehszlovák, és és. szovjet partnerral' is. A cégvezető úgy véli, a szocia­lista országokba szállított cse* repekért cserébe itthon hiány­cikkeknek számító árufélesé­gekét importálhatunk. II. E. B&mimms Demokratikus alapokra építkező, valódi önkormányzat váltsa fel a tanácsi rendszert, hangsúlyozták azon a sajtótajé- kqztatón, ahol a BM számolt be’ a területi önkormányzatról szóló törvénykoncepcióról. $ A Köztársasági téri 56-os emlék­műhöz várja október 30-an 16 órára a Magyar Ellenállók, An­tifasiszták Szövetsége mindazokat, akik kegyelettel örziík el­esett hősök emlékét. @ A DEMISZ tiltakozik a pávítörvény- ben szereplő kitétel ellen, amely megtiltja politizáló ifjúsági szervezetek működését a magyar egyetemeken, főiskolákon. 55* Kevés a magyarság kérdéseivel foglalkozó munka a kül­földi kulturális központokban, könyvtárakban, tudományos és politikai műhelyekben, hangzott el a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának határon túli albizottsá­gának ülésén. % A pécsi uránbánya bezárásakor alkalmazzák maid elsőként Magyarországon, a dolgozók állami végkielégí­tését. @ A HNF püspökladányi bizottsága kezdeményezi, hogy a munkásőrség felszabaduló ingatlanait térítésmentesen adják a helyi önkormányzatok tulajdonába, és felhasználásukról a lakosság döntősön. O A SZOT egyenrangú tagszervezeteként megalakult a Határőrségi Dolgozók Szakszervezete, amely a 40 órás munkahét, 20 százalékos bérfejlesztés és a külföldre uta­lás könnyítése érdekében kíván fellépni. @ A parlament úgy­nevezett nagymarosi gátellenző csoportja sajtótájékoztatót tar­tott az Országházban. Politika nélkül, a demisz szerint a politizáló ifjúsági szervezetek egyetemekről, fő­iskolákról való kitiltása Euró­pában példa nélkül álló módon felszámolja az oktatási intéz­ményekben működő ifjúsági szervezeteket, amelyeknek pedig a diákok természetes életteréből nincs hová kivo-. nulniuk. Az európai jogálla­mok gyakorlatára és közelmúl­tunk történelmi példájára, az 1958-os diákmozgalmakra em­lékeztetve, a DEMISZ felszó­lítja a magyar Országgyűlést, hogy a felnövekvő értelmisé­get ne fossza meg elemi poli­tikai jogainak gyakorlásától, változtassa meg múlt’ heti dön­tését. Gáieilenzők. a nagymarosi vízlépcső építésének végleges elhagyásával egyetértenek, a tíunakiliti tározó feltoltését, a bősi erőmű alapüzemmódú be­indítását pedig csak 2—5 éves alapos ökológiai és műszaki vizsgálatok után tartják elfo­gadhatónak a gátellenzők. A tavasszal megalakított 30 tagú csoport képviselői elmondták, szerintük a honatyák nagy ré­sze a múlt évben a sajátságos tájékoztatás, a kellő informá­ciók hiánya miatt foglalt ál­lást a vízlépcsőrendszer to­vábbépítése mellett. A hata­lomnak nem lett volna joga a képviselőket ilyen kényszer- helyzetbe hozni. A parlamenti döntéshez előterjesztett hatá­rozati javaslat átfogalmazását kérik: egyértelműen tartal­mazza a dokumentum, hogy ne épüljön meg a nagymarosi lé­tesítmény ! 'y>í ■ • -V .....•» Négy hazai vállalkozó (ss egy „amerikás” magyar Prop-Air Kft. néven, budapesti székhellyel, megalakította az első ma­gán-légitársaságot. A vállalkozást hosszas engedé­lyezési eljárás után két angol gyártmányú. Shadow típusú repülővel kezdték meg. A két­üléses, utánfutóban is szállítható gépet a cég elsősorban mezőgazdasági munkákra, légi fotó­zásra és haíárszemlére ajánlja. Magánkézben a durvahengermű J9P0. január 1-jétől Petrenkó János magánvállalkozásaként működik tovább az Ózdi Ko­hászati üzemek durvahenger­művé, amelyet — termelésének gazdaságtalan sága miatt — ugyanabban az időpontban be akartak zárni. E nem minden­napos hírt csütörtökön dél­után az ózdi Technika Házá­ban tartott munkásgj/üléscn jelentették be. A munkások, a jelek szerint bíznak Petrenkó Jánosban, aki az utóbbi évek­ben számos jelentős szabadal­ma és remekül prosperáló ma­gánvállalkozása révén már széles körben ismertté vált. A magánvállalkozó mintegy százmillió forintért, ötéves le­járatai lízingben vásárolja meg a bezárásra ítélt üzemet. A vállalkozó bejelentette, hogy a tulajdonába kerülő üzem 650 tagú múnkásgártíájá- ból számításai szerint 400-150 szakembernek tud biztos meg­élhetést garantálni. Petrenkó János nem titkolta azt sem, hogy a létszám bizonyos ré­szire nem tart igényt: azok tartoznak ezek közé. akik nem hajlandók még a továbbkép­zésre sem, s akinek a mun­kájával, k'czzááilásávaJ, raaga- ta rrásávah munkai egy elmével már a jelenlegi vezetők is elé­gedetlenek. Elhangzott az a bejelentés is, hogy az üzem termékeinek 79 százalékára hazai vevő van, 30 százalékát pedig Nyugatra szállítják. iskola (CIKKÜNK A 4,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom