Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-20 / 248. szám

1989. OKTOBER 29., PÉNTEK Steilem 3 ESZTERGOMBAN LESZ AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG (Folytatás az l. oldaltól.) is, hogy az alkotmánybíróság esztergomi székhelyű legyen. Az Országgyűlés a törvényja­vaslatot minősített többséggel, 320 egyetértő szavazattal és egy tartózkodással fogadta el. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló és a köz- társasági elnök választásával foglalkozó törvényjavaslatokat Horváth István belügyminisz­ter együttesen terjesztette elő. Emlékeztetett arra, hogy a képviselői választásokról szóló törvény vitájában kezdetben kibékithetetlennek látszó el­lenvélemények csaptak össze. Voltak, akik kizárólag az egyéni választókerületi rend­szert tartották elfogadható­nak, a másik póluson azok vé­leménye állt, akik csak a lis­tás választást tartották elfo­gadhatónak. A törvényterve­zetben végül — kompro­misszumosán — korhbinált választási rendszert fogalmaz­tak meg, amely szerint egyenlő arányban küldhetnek a választók képviselőt az egyéni választókerületekből és a pártok által állított megyei, illetve fővárosi listákról. Hogy a töredékszavázatok is hasz­nosuljanak, a jelenlegivel nem azonos országos listát is tartalmaz a törvénytervezet. Az előzetes vitákra utalva emlékeztetett azokra a gyak­ran felvetődött - nézetekre, hogy a tervezet nem biztosítja direkt módon egyes sajátos érdekű rétegek vagy például a nemzetiségek képviseletét a Parlamentben. Ennek kapcsán — az érvelések igazságát el­ismerve — két dolgot említett még. Hazánk területén a nem­zetiségek elhelyezkedése tör­téneti okok miatt olyan, hogy számukra nem jelölhető ki kü­lön választókerület. A jelenle­gi szabályozás sem biztosítja képviseletüket, az tulajdon­képpen központi listán, poli­tikai úton történik. Véleménye szerint a jövőben a pártok, amelyek .hatáskörébe- került at jelöltállítás, jól felfogott érde­kükben e módon »is felkarol-; ják a nemzetiségek ügyét. A köztársasági elnök válasz­tásáról szóló törvényjavaslatot taglalva a miniszter rámuta­tott: a parlament döntése alap­ján megszületett a köztársa­sági elnöki intézmény. Mielőb­bi megválasztása nem pártpo­litikai, hanem a nemzet sor­sát érintő általános társadalmi erdek. Mivel a köztársasági elnök megválasztásához az ál­lampolgárok nagy többségé­nek egyező akaratnyilvánítása szükséges, a javaslat nagyobb részvételi és szavazati arányt kíván ebben az esetben, mint az országgyűlési képviselők választásánál. Az országgyűlési képviselő- választás törvénytervezetének vitájában a kompromisszumos javaslatokra jellemzően a kép­viselők egy része az egyéni választókerületek számának növelését javasolta, más ré­szük a listás választást támo­gatta. Az egyik honatya sokall­ta a 374 hivatásos fizetett kép­viselőt, s nem tartotta elkép­zelhetőnek, hogy amatőrökből jó profik lesznek. Volt, aki úgy látta, hogy a tervezet nem a választópolgárok érdekeit, hanem a pártok kívánságait veszik figyelembe. Jobb kép­viselő is kifejtette annak elő­nyeit, ha növelné az egyéni választókerületek számát. Az egyikük azt javasolta, minden magyar városnak legyen elide­geníthetetlen joga képviselőt állítani az ország parlamentjé­be. Dr. Juhár János (24. vk., Szentendre) kérte, hogy azok­nak a képviselőknek, akik nem kívánnak főállásban részt ven­ni a parlament munkájában, adják meg a tisztességes visz- szavonulás lehetőségét. Koltai Imre (Pest m. 28. vk.) a vita tanulságaként megálla­pította, helyes lett volna a parlamentet is bevonni a nem­zeti kerékasztalnál folytatott tárgyalásokba. Az elnöklő Szűrös Mátyás — rövid időre megszakítva a fel­szólalások sorát — javaslatot tett az Országgyűlés munkájá­nak ütemezésére. Ennek alap­ján úgy döntöttek, hogy még ezen a napon befejezi az or­szággyűlési képviselők válasz­tásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Pénteken pedig a köz- társasági elnök választásával foglalkozó törvényjavaslattal kezdik munkájukat. A követ­kező ülésszak pedig október 30-án kezdődik. A részletes vitára bocsá­tott törvényjavaslathoz is szá­mos képviselő szólt hozzá, közöttük Kárpáti András (22. vk. Budakeszi) Balogh László (29. vk., Szob), dr. Vona Ferenc (16. vk., Ráckeve) és Antal Imre (19. vk., Érd). Az alaptörvény őrei Az Országgyűlés mintegy 40 módosító javaslattal fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. Eszerint: Az Alkotmánybíróságnak — mint az alkotmányvédelem különleges eszközének — fel­állítását a jogállam megterem-, tése, az alkotmányos rend és alapjogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsö­nös egyensúlyának biztosítása indokolja. Feladatát akkor töltheti be, ha nem épül be a hagyományos igazságszolgálta­tási szervezetbe, hanem önál­ló testületként, önálló költség- vetéssel működik és tagjait az Országgyűlés választja. Az Al­kotmánybíróság székhelye: Esztergom. A törvény meghatározza az Alkotmánybíróság hatáskörét, szervezetét és eljárását, bár ez utóbbiakra részletesen nem tér ki, mert ezek szabályozá­sát a szintén törvényként megalkotandó alkotmánybíró­sági ügyrendre bízza. Az Alkotmánybíróság tagja olyan jogi végzettségű, büntet­len előéletű, 45. életévét betöl­tött magyar állampolgár lehet, akinek egyetemi tanári címe Van, illetőleg az állam- és jog­tudomány nagydoktora, vagy 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az Alkotmánybíróság tagja nem lehet országgyűlési kép­viselő, tanácstag, más állami szervnél nem tölthet be tiszt­séget. érdekképviseleti szerv­nél vezető tisztséget, és nem lehet párt tagja. Az Alkotmánybíróság fel­adata egyebek között, hogy megsemmisíti az alkotmányel­lenes törvényeket és más jog­szabályokat. Az Alkotmány- bíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. Az Alkot­mánybíróság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Munkahelyeken tovább nem működhetnek Harmadik napja vitázik a parlament (Hancsovszkl János felvételei) A törvény megfogalmazása szerint a pártok rendeltetése, hogy a népakarat kialakításá­hoz és kinyilvánításához, va­lamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsa­nak, a törvény hatálya „azok­ra a társadalmi szervezetek­re terjed ki, amelyek nyil­vántartott tagsággal rendel­keznek, s amelyek a nyilván­tartásba vételüket végző bíró­ság előtt kinyilvánítják: e törvény rendelkezéseit ma­gukra nézve kötelezőnek is­merik el. A törvény a munkahelyekre egységesen mondja ki a párt­szervezetek működésének ti­lalmát. A jogszabály rendelkezik arrpl, hogy milyen források alkothatják a pártvagyont. Állami költségvetési szerv, il­letve állami vállalat nem ad­hat hozzájárulást, a pártok más államtól nem fogadhat­nak el vagyoni hozzájárulást. A pártok számára nyújtan­dó állami költségvetési támo­gatás teljes összegét az- Or­szággyűlés állapítja meg az erről szóló éves törvényben. A támogatásra fordítható összeg 25 százalékát az Országgyű­lésben képviselettel rendelke­ző pártok között egyenlő arányban, 75 százalékát pedig a választások eredménye alapján kell felosztani. Kevesebben kérnek hitelt Miből építkezzünk? Eddig viszonylag egyszerű volt a Válasz: némi készpénz mellé kért az ember hosszú le­járatú hitelt, s máris kezdhet­te az ideg- és időőrlő futko- sást, hogy föl újítsa a lakását, bevezettesse a gázt, megépítse a házát. Az év elején azonban változtak a hitelföltételek; s a változás ebben az esetben is, mint azt már megszoktuk, az állampolgárok helyzetét nehe­zítette. A magasabb kamatoknak köszönhetően Pest megyében a tavalyihoz képest 20 száza­lékkal kevesebben igényeltek építési hitelt. Mint az OTP megyei igazgatóságától meg­tudtuk, .a kérelmek száma te­rületenként változó volt. Pi- lisvörösváron például a tava­lyihoz képest 33-mal kevesebb hiteligénylést nyújtottak be, viszont a nagy vonzáskörzetű területeken, így Budapest kör­nyékén jelentősen nőtt aZ' igénylők száma. Gödöllőn 200-zal, Dunaharasztin és Vá­cott 100-100-zal több építési hiteligénylést regisztráltak az idén. A képhez tartozik, hogy azok, akik tudtak a januári, készülő kamatemelésekről, s fölkészültek voltak az építke­zés megkezdéséhez, azok már tavaly benyújtották az ilyen irányú kérelmeiket. Az OTP megyei igazgatóságánál az át­lagosan 20 százalékos csök­kenéssel kapcsolatban úgy lát­ják, hogy jövőre az idei álla­pot állandósulhat. Mert miből is, honnan is lenne pénzük az embereknek az építkezésekhez? Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a kormányzat a kedvezményes hitelek állami támogatása megszüntetésének módjáról gondolkodik, s ha. sejtjük, hogy milyen inflációra számít­hatunk a továbbiakban. J. A. Miniszterelnöki üdvözlet MDF-kongresszus Ma kezdi munkáját a Ma­gyar Demokrata Fórum II. országos g5'űlése. A szervezet 20 ezres tagságát mintegy 800 küldött képviseli. A háromna­pos tanácskozásra csütörtök estig több mint 300 külföldi sajtómunkatárs kérte akkre­ditálását. Németh Miklós miniszter- elnök levélben üdvözölte az MDF országos gyűlését. Mint írta: a kormány nagyra érté­keli azt a nemzeti felelősséget és elkötelezettséget, amelyet az MDF, a politikai egyeztető tárgyalásokon és a közélet más fórumain tanúsít. Szociáldemokrata Népszava Újraindította az 1948-ban megszüntetett lapját a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt. A Szociáldemokrata Népszava című kiadvány anyagi korlá­tok miatt egyelőre 10 ezer példányban, kéthetente 32 ol­dalon jelenik meg. Az új lap megindításánál segédkezett Erdődy János, a Népszava 1939—1948. közötti szerkesz­tőbizottságának egyetlen ma élő tagja is. működhet legálisan, az önök barátsága felértékelődik. — Ez bizony elképzelhető. — Sokan úgy vélik, hogy mivel a szakszervezetek kü­lönböző rangú vezetői túlnyo­mórészt volt MSZMP-tagok, ez a helyzet a baloldali pár­toknak kedvez. — ’ Szilárd elhatározásunk, hogy Jninden párttal szívesen együttműködünk, de vala­mennyitől függetlenek le­szünk. — Gondolja, hogy a közvé­lemény ezt elhiszi? — Most persze, nagy divat a politikai intrika és a vádas­kodás. Néhány hónap, talán egy-két év ' múlva minden szervezetet cselekedetei sze­rint ítélnek meg. S talán ak­kor végre arra is jut energia, hogy valamennyien a súlyos gazdasági gondok megoldásán munkálkodjunkí Ma ez Ma­gyarország elsődleges érdeke. ★ Elfogyott a T. Ház türelme. A Pest megyei képviselők is hol higgadtabban, hol indula­tosabban tiltakoznak a válasz­tási körzetek összevonása, végeredményben a nemzeti kerékasztalnál már elfogadott választási törvénytervezet el­len. Dobos Ferencné (13. vk., Vecsés) és Krekács László (8. vk., Albertitsa) egyaránt úgy véli, hogy a körzetek kétsze­resére, háromszorosára da- gasztása esetén lehetetlenné válna az állampolgárok haté­kony képviselete. Még a hiva­tásos képviselők sem lenné­nek képesek folyamatos kap­csolatot tartani választóikkal, megismerni a települések sa­játos gondjait. Antal Imre (19. vk., Érd) éppen ezért kompromisszu­mos javaslatot tett a törvény- hozásnak. Szerinte úgy kell kialakítani a választókörzete­ket, hogy azokba csak egy város kerülhessen, ne telepü­lések, hanem programok és eszmék versenyezzenek. Így az elképzeltnél csak 25—30- cal nőne meg a választókörze­tek száma, képviseletét kap­hatnának az egyházak, a nemzetiségek, s csorbítatlan maradna az egyéni és listás 152—152 képviselői hely. ★ Az Országgyűlés talán még soha ilyen komolyan nem tör- vénykezett. Néha azért most is elhangzik egy-egy jó poén. Tegnap éppen Antal Imre szi­porkázott, amikor igy jelle­mezte a mai politikai helyze­tet: ..Tegnap még a pártbi­zottság macskája kergette a templom egerét, most a temp­lom egere szalasztja meg a pártbizottság macskáját. Kovács László (Százhalom­batta, 20. vk.) szerdán és csü­törtökön olyan nagyszámú, megalapozott, túlnyomórészt el is fogadott törvénymódosí­tással lepte meg a parlamen­tet, ami nemcsak műszaki em­bernek, de allamjogásznak is becsületére válna. — Leglényegesebb módosí­tási javaslataim arra vonat­koztak, hogy ne csak a szak- szervezet képviselhesse a munkavállalói érdekeket, más­részt, hogy törvényeink legye­nek összhangban az általunk is elfogadott nemzetközi szer­ződésekkel. — Hogyan készül fel a tör­vénykezési vitára? — Második ciklusban va­gyok képviselő, sokat tanul­tam. Rendszeresen forgatom a szakirodalmat, gyakran ké­rek tanácsot százhalombattai szakem. berektől. — Hogyan honorálja a se­gítséget? — A köszönömön kívül leg­feljebb egy-egy korsó sör, a szakértői díj. Általában ezt is visszakapom. — Jól belejött a képviselő­ségbe. Újra megpróbálja?' — Ha lesz, aki jelöl, s kör­zetem is támogat, miért ne? Csulák András— Jakubovics Anna Egység, érdekvédelem, szolidaritás Ä dolgozó ment, a vezető maradt Ipolytölgyesen a kis határfolyó partjára kanyarodik az autóbusz. A túlparton már a csehszlovák építők to­ronydarui magasodnak. A Szobi Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalat vendégházát dr. Hemela Mihály vezér- igazgató mutatja be a vendégeknek; a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Pest Me­gyei Bizottsága tagjainak. A régi, romos parasztházból átalakított létesítmény a tágas' pázsitos udvar, szalon­nasütő hellyel, konyhával, a tetőtérbe épített hálószo­bákkal, szoláriummal, szaunával, fedett medencével, több célt szolgál. Egyoldalú felszámolás A pincegazdaság viszonyai­hoz igazodnak azzal, hogy a tárgyalópartnereket önellátó módon fogadják, amire más lehetőség nemigen kínálkozik ezen a vidéken. Itt kötik meg az üzletek egy részét, ami vi­szont nem zárja ki, hogy az üzemi dolgozók hétvégére szo­bát béreljenek vagy összejö­veteleket tartsanak. Amióta többen éltek ezzel a lehető­séggel, azóta a vezérigazgató szerint oldódtak a fenntartá­sok. Mert igaz, kapott ez a beruházás kritikát is a mun­katársaktól. A szakszervezetnek most nincs ideje ezen vitát nyitni, mert az ország egyik legna­gyobb érdekvédelmi szerveze­te, amely megyénkben is öt­venezer tagot tömörít — köz­tük állami gazdaságok, tsz-ek, erdészetek, vízügyi szervek, közös vállalatok, mezőgazda- sági kutató és oktatási intéz­mények dolgozóit, tanárait—, kongresszusra készül. Ezt a megyei küldöttértekezlet előzi meg, amely szerepe szerint megyebizottságot választ no­vemberben. A fórum elé ke­rülő jelentés szövegét itt most oldalanként vitatják meg. Szövetségi egység! Érdekvé­delem! Szolidaritás! E három felkiáltójellel zárt fogalom je­gyében tervezik a küldöttek tanácskozását. Ök a végleges formát öltő jelentés lapjairól kemény helyzetelemezéskérit olvashatják majd, hogy míg Európában a munkaidő csök­kent, nálunk a megélhetési gondok nőttek. A mezőgazda­ság alig fejlődik. A termékek egy része eladhatatlan. A veszteséges üzemek felszámo­lása egyoldalúan történik, mert az emberek számára nem teremtenek újabb kere­seti forrásokat. Ahogy a do­kumentumban megfogalmaz­ták: „A dolgpzó ment, a veze­tő helyén maradt.” A szociálpolitikában időköz­ben megszűnt, úgynevezett fejkvóta már nem ír elő kö­telező számokat. Ám csökkent a jóléti kiadások aránya. Több helyen elfordult, hogy a mun­kahely pénzzavarait is az ilyen forrásokból merítve ol­dották meg. Kevesebb juttatás Az ellentmondásokat feltá­ró kritika és önkritika célja, hogy már most, de különösen a választást követő napoktól kezdve határozottabban lépjen fel a szakszervezet az ismert bajok orvoslásáért. Egyelőre ugyanis még lehet úgy fogal­mazni, hogy azért csökkent Pest megyében kettőezeröt­százzal a taglétszám, mert ál­lások szűntek meg. Mert ma­gasabb lett a tagdíj, meg hogy változott a politikai-gaz­dasági környezet. Máshol azonban már ’megjelenik az a megállapítás, hogy módosultak a tagsági igények, és számítani lehet az alapszervezetek költ­ségvetési zavaraira. Ezek csak a határozottabb érdekvéde­lemmel előzhetők meg. A ME- DOSZ tehát szorgalmazza a béren kívüli juttatások lehet­séges formáinak alkalmazását. Szakszervezeti egyeztetéshez ragaszkodik a vállalati lakás- építési alap felosztásakor. Többet akar tenni a nyugdí­jasokért, a munkakörülmé­nyek javításáért, a jobb kere­setért. Nem lesz könnyű, de meg kell próbálni. A terület nagy, bejárni is elég. A me­gyei apparátus mindössze öt tagú. A 147 alapszervezet kö­zül három a függetlenített szb-titkár. Ki bízhat a jövőben? Grondzsák János, a megye­bizottság titkára úgy gondolja: a szakszervezeti önállóság le­hetővé teszi, hogy mindenki­vel összefogjanak és együtt­működjenek, amíg a dolgozók érdekeiről van szó. — Az elvek megvalósításá­hoz viszont valóban egységre és szolidaritásra van szükség — mondom dr. Vigh László­nak, a megyebizottság elnö­kének, aki az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató In­tézet szb-titkára, főállásában pedig kutató. A mozgalmat ért támadá­sokról, vádakról beszélünk. Nagy veszélyt jelentene a szét­aprózódást. Több mint húszéves moz­galmi tapasztalattal a há­ta mögött azt feleli: — Az embereknek rá kell jönniük, hogy a mi erőnk az egységben, a szolidaritásban van. — És megértik? — A tapasztalatok kikény­szerítik ezt, de kell a meg­győző szó is. Most, hogy az úi gazdaság építésé a közös cél. csak az tud lelkesen küz­deni. aki bízhat a jövőjében. A kormánynak is érdeke pél­dául az a társadalmi kontroll, amelyet csak a szakszervezet képes gyakorolni. Kovács T. István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom