Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-17 / 245. szám

1989. OKTÓBER 17., KEDD 5 Víz és áram nélkül nincs fejlesztés Dobogókő gazda nélkül Dobogókő szépségét senki nem vonja kétségbe. Majd­hogynem közhelynek számít arról beszélni, hogy a 669 méter magas pilisi csúcs levegője rendkívül egészséges, gyógyhatással bír, s hogy maga a környezet is szemet gyönyörködtető. Nemhiába indult útjára éppen innen a hazai természetbarát-mozgalom, a szervezett turizmus, nem véletlenül épült itt fel az első turistaház. A terület értékeivel a vezető állami és pártszervek is tisztában voltak, hiszen, amelyik csak tehette, igyekezett egy do­bogókői üdülőre szert tenni. így született meg a mai te­lepülés. ahol a számtalan magánhál mellett rengeteg vállalati pihenő is található. Ennek ellenére a szakembe­rek úgy fogalmaznak, hogy Dobogókő a gazdanélkilliség benyomását kelti, hiszen a község értékeit közel sem él­vezik annyira a pihenni vá­gyók, amennyit a táj szépsé­ge lehetővé tenne. Sokkal, de sokkal több embernek kellene itt nyugalmat találni, mint ahányan megtehetik ezt most napjainkban. Kézenfekvő te­hát a megoldás; fejleszteni kell a települést. Márkás vendég vödörrel S itt kezdődnek a gondok. Hiába szeretnének negyven esztendei áldatlan állapot után végre otthonra lelni itt a ba­kancsosok ! Hiába zarándokol- nának fel még többen havas napokon a síelés szerelmesei, ha egyszer nincs hol megpi­henniük! Nincs elegendő turis­taszállás, kevés a- külföldi ven­dégek fogadására alkalmas hely. A férőhelybővítésről pe­dig mindaddig álmodni sem lehet, amíg két alapvető gond meg nem oldódik. A vízellátás és az áramszolgáltatás zava­Hiába készült el az 1971-es vadászati világkiállításra a Nimród Szálló, ha a kemény valutával fizető nyugatnémet állampolgárnak a kezébe nyomják a vödröt: vízhiány esetén ezzel tessék leöblíteni a WC-t. Akármilyen kedvesen mondja ezt egy akármilyen szemrevaló „echte ungarische mädchen", á véndeg úgy olaj­ra lép, hogy bottal üthetik a nyomát. Sajnos, a község vízvezeték­rendszere eklatáns példája az elmúlt negyven esztendő ma­gyar mentalitásának. Ha egy­szer kész van valami, akkor az működjön az idők végeze­téig! Sőt: azon túl is. és á meg­többszöröződött igényeket is elégítse ki! Ugyanis Dobogókő vízellátását szolgáló kutakat a Fővárosi Vízművek még a harmincas években építette, mivel akkoriban nagy üdülő­telepet szántak erre a terület­re. Így többszörös átemeléssel kapja a dömösi parti szűrésű kutakból a vizet a község. Per­sze a háború, mint annyi mást, ezt a szép elképzelést is meg­hiúsította. de a Fővárosi Köz­munkák Tanácsa által készí­tett tervet az 1965-ös részletes rendezési terv hiánytalanul adoptálta. Jószerivel ez alap­ján építkeznek még ma is a dobogókőiek. Ahogy a terv be­vált, úgy a vízvezeték is. öt­ven esztendeje szolgálja a köz­ség üdülőit, lakóit, pedig a ko­rábban tervezett mennyiség többszörösét pumpálják fel a kutak a hegytetőre. Ismerve a hazai infrastruk­turális fejlesztések költségeit, máris felsóhajthat az olvasó: erre biztos nem lesz pénz, hi­szen ez több millió forintba kerülhet. Valóban így van, ha a szokásos módon kívánják a szakemberek felújítani és bő­víteni a rendszert. Am Havass Imrének, a Pest Megyei Ta­nács főmérnökének van egy sokkal olcsóbban kivitelezhető javaslata: — Először is; mindaddig, amíg nem történik valamilyen változás, ideiglenes építési ti­lalmat kell elrendelni — kez­di Havass Imre. — De legfon­tosabb, hogy az átemelők szi­vattyúit kicseréljék, s bővítsék a tározókapacitást. Jószerivel egymillió forintból,ki lehetne cserélni a szivattyúkat. így éjszaka is fel lehetne tölteni a tározókat Persze ehhez né­mi odafigyelésre van szükség, s állandó éjszakai személyzet­ről kellene gondoskodni. Ter­mészetesen korlátozni kellene a három nagyfogyasztónál — a pártüdülőnél, a BM-üdülő- nél, és a Nimród Szállónál — a vízfogyasztást. Igaz, vélemé­nyem szerint elegendő lenne a konyhai, uszodai, locsolás! rendszerek technológiai felül­vizsgálata és korgzerűsítése. Mint arról már szóltunk, Dobogókő másik nagy gondja az elektromos ellátás bizony­talansága. A község Eszter­gom felől, az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalattól kapja az áramot. De mivel ez már másik megyéhez tartozik, senki nem aggódik azért túl­ságosan Esztergomban, ha időnként kimaradás van Do­bogókőn. Hogy állandó a fe­szültségingadozás, úgy hisz- sziik, nem is igen kell hang­súlyozni. Cékzerii összekötni Havass Imre szerint válto­zás csak akkor várható, ha a település két oldalról kapja az energiát. Ennek érdekében a jelenlegi 20 kilovoltos szabad- vezetékes hálózatot célszerű összekötni a Pilisszentkereszí­tai északra, az 1111-es úttal párhuzamosan futó hálózattal. Embrióiéiezés Évente 300 embrióátültetést ha jtanak végre Üllőn a Debreceni Állattenyésztő Vállalat Biotech Kutató-Fejlesztő Társaságának embriológiai állomásán. Közel kétszáz hazai gazdasággal van kapcsolatuk, ahol nagy az igény a genetikailag kiváló minősé­gű törzsállomány megteremtésére. Képünkön a hűtőből kivett embriók felezésre várnak (Erdősi Ágnes felvétele) Ez nem olyan drága, hogy ne lehetne megvalósítani. Az egy kilométer hosszú 20 kilovoltos vezeték kiépítése körülbelül egymillió forintba kerülhet. Ha bekövetkezik a várva várt javulás a víz- és az ener­giaellátásban, már lehet a fej­lesztés gondolatával is foglal­kozni : bővíteni a férőhelyek számát, gondoskodni a vendé­gek ellátásáról. Igaz, ahhoz, hogy a látogatók valóban jól érezzék Dobogókőn magukat, szükség van egy-két finomí­tásra. Nem ártana gazdát ta­lálni a sípályákhoz. Rossz nyelvek szerint A felvonót üzemelteti ugyan a Pilisi Állami Parkerdő Gaz­daság, de ez édes kevés az üd­vösséghez, A síelők napközben összetolják a havat, és egye­netlenné válik a terep. Jobb helyeken éjszaka hatalmas hó­kotró gépek lepik el a pályá­kat, s lesimítják a felületét. Azért is fontos a téli sporto­lás feltételeinek biztosítása, mert a fővároshoz legközelebb csak a Mátrában és a Bükk- ben lehet síelni. Igaz, ahhoz, hogy valóban könnyen meg­közelíthető legyen a község, legalább a havas hétvégeken autóbuszjáratot kell rendsze­resíteni Pilisszentkereszt, Két- bükkfa-nyereg és Dobogókő között. Az elmúlt években rendszeresen tisztították télen az utakat, bár rossz nyelvek szerint csak azért, mert egyik politikai vezetőnk igen szere­tett a pártüdülőben telelni. Csak remélni lehet, hogy az útfenntartók már megszokták ezt a vidéket, s talán a későb­biekben‘sem feledkeznek meg róla. Fiedler Ainna Mária A gombtól a fürdőszobáig A korábban csak gombjairól ismert Fóti Műanyag- és Faipari Szövetkezet egyéb más termékeivel jól megérezte, mire van szüksége a piacnak. Ez gazdaságossá tette működésüket. így ezért most néhány új műhellyel és irodai szobával bővítik te­lephelyüket (felső kép). Padlóburkolókat és műkő fürdőszoba­berendezéseket is készítenek. Szebeni László művezető az el­készült márványlap polírozását ellenőrzi (álló kép) (Vimola Károly felvételei) Többet követelünk a tanácstól A zsinórt előbb-utóbb elvágják A Köjál-székházat ügyfél- szolgálati irodának alakítják át Dunakeszin. Az egészség- ügyi szervezet ugyanis az MSZP városi épületében lesz társbérlő. — Így válhat teljes körűvé az ügyfélszolgálat — véli Vil- lási László tanácselnök. — Az ügyes-bajos dolgokkal ér­kező, tudnivalókra választ vá­ró emberek egy helyen kap­Az óvodások jó! ismerik a páünkafajtákat Mázsák helyett egészség Érden Életmód Klub néven új egyesület alakult. Titkáruk, Cseri István elmondta, hogy jelenleg működik egy nyugdíjas szekciójuk, amelynek tagjai — úgy száz­húszon — kéthetente találkoznak a 60 kötetes, kizárólag egészségneveléssel foglalkozó kiadványokból álló könyv­tárukban. A programot előadások, gyógynövény-ültetési tanácsok és magcserék, valamint kirándulások teszik változatossá. Az ifjúsági szekciót is nem- dig megkóstolta már az apuka sokára útjára bocsátják. A mozgalom lényege, hogy a nagycsoportos óvodásoktól a középiskolásokig mindenkivel foglalkozzanak, hiszen az egészségnevelést nem kam­pányszerűen kell végezni. Ki­dolgoztak egy 15 éves progra­mot. s ennek részeként klubot szerveztek minden érdi isko­lában. — Első lépésként vándor- kiállítást rendeztünk az álta­lános iskolákban — mondta Cseri István —, amelynek ge­rincét egy 23 tablós, képes, feliratos anyag alkotta Má­zsák helyett egészség címmel. Emellett az egészséges élet­módhoz kapcsolódó termékek­ből bemutatókat tartottunk; szójás ételeket, Vitaltex ször­pöket, a törökbálinti rastdús italokat és a Gabonaforgalmi Vállalat extrudált termékeit 'ekinthették meg az érdeklő­dők. Dór- és sö;kóstofgató Az óvodásokhoz a Makk Marci sorozatot vittük. Ezen í vidám figura egy napja »átható. Kóstolót adtunk a gyerekeknek Vitaltex italok­ból és császárcsemegékbőil. Ezek különböző Ízesítésű, fi­nom gabonafelfújtak, amiket csoki helyett ajánlunk. Rajz­pályázatot is hirdettünk, té­mája az egészséges életmód. Az első helyezett filctollat és 100 rajzlapot nyert, de a meg­adott címre később .is írhat­nak, küldhetnek rajzokat a gyerekek. Felméréseket is végeztünk. Ebből derült ki az a meglepő ény, hogy az óvodások jól smerik az összes pálinkafaj- ,át, kilencven százalékuk pe­poharában meghagyott sört és bort is. Biológiai vagyon — Miből tartják fenn ma­gukat? — A megyei tanács pályáza­tán 30 ezer forintot nyertünk. Ebből és a tagdíjakból élünk, amely felnőtteknek évi 50, gyerekeknek 20 forint. Leg­utóbb a helyi 3. -számú iskolá­ban jártunk. Kiállítást, elő­adásokat, termékismertetőt és kóstolót, valamint jógabemu­tatót is tartottunk. Utóbbit azért, mert ebben az iskolá­ban Petrin László tanár igen nagy eredményeket ér el az egészséges életmódra nevelés­ben a jóga segítségével. — Hogyan jött az ötlet az egyesületnek a létrehozására? — Belgyógyászként volt al­kalmam megismerni az embe­rek egészségügyi kulturáltsá­gát — mondja dr. Papp Zsó­fia egyesületi elnök. Füsti Molnár Sándort idézve: az if- júság egészsége a nemzet bio­lógiai vagyona. Nálunk ez a vagyon sajnos, mennyiségileg és minőségileg is egyre rom­lik. Erről az iskolaorvosok és a sorozóbizottságok tagjai tud­nának igen sokat mesélni. Elmélet és gyakorlat Mi a magunk lehetőségei szerint segíteni próbálunk. Egyesületünk tagjai a belé­péskor kötelezik magukat ar­ra, hogy minden igyekezetük­kel megpróbálják az egészsé­ges életmód elméletét és gya­korlatát elsajátítani, igyekez­nek ezen elvek szerint élni, és a megszerzett ismereteket embertársaiknak átadni. Szegő Krisztina hatnak felvilágosítást, rendez­hetik ügyeiket a hatósági, a műszaki, az adóigazgatási osz­tállyal. Befizethetik a külön­féle díjakat, sőt: tárgyalunk arról, hogy talán még az út­levélkiadások is itt történhet­nek a jövőben. Az a cél, hogy az embereket ne küldözgessük épületből épületbe, osztályról osztályra. Ennek érdekében az utca másik oldalán álló volt kultúrházból is a főépületbe kerülne a művelődési meg a műszaki és ellátási osztály. Az egészségügyi osztály szak­mai funkciói átkerülnének a városi szakrendelő igazgatójá­hoz, aki egyben a főorvos is. Az adminisztrációt a lehetsé­ges mértékig gépesítjük, innen kapjuk majd a szükséges in­formációkat is. A változások­tól gyorsabb, tökéletesebb ügyintézést remélünk. — Milyen szemléletválto­zást igényelnek a munkatár­saktól? A RÉSZREHAJLÓK Az emberek ma már hatá­rozottabb igényeket támaszta­nak az apparátus iránt. Saját­juknak érezve a tanácsot, töb­bet követelnek. A testületi határozatokat tehát követke­zetesebben és gyorsabban kell végrehajtani. Míg régen a döntéshozatalban gyakran az apparátus szerepe volt meg­határozó, a jövőben a végre­hajtás lesz az alkalmazott szakemberek feladata. A helyi politikát a választott embe­rek alakítják. — Ez minden demokráciát óhajtó embernek szimpatikus. Ám mégsem lehet könnyen szabadulni attól a gondolat­tól, hogy a dolgokban jártas szakember, akinek eddig meghatározó szerepe volt a döntéselőkészítő folyamatok­ban, így talán degradálva, sértve érzi , magát. Nehezebb lesz képzett munkatársakat találni a közigazgatás számá­ra. — Szerintem az a jó vezető, aki a szakmájukat legjobban értő emberekkel véteti körül magát. Én Olaszországban és az Egyesült Államokban is ta­nulmányoztam a települések választott testületéinek műkö­dését. Mindenütt azt láttam, bogy egy-egy szakterületnek választott vezetők a gazdái. Persze, nem részletkérdések­ben, nem a mindenhez értés igényével. Ez már valóban a szakember dolga. Mint ahogy az alapinformációk megadása, a szakmai előkészítés is az, egy határozat előkészítésekor. Ám fontos, hogy a kidolgozott változatok elfogadására ne gyakoroljon befolyást. — Szakítani kell tehát egy sok évtizede beidegződött gya­korlattal. A teljes önkormány­zat sem egyszerre bontakozik ki. Ezt a kérdést hogyan lát-? ja? — Az élet sürgeti, hogy tu­domásul vegyük: minden köl­dökzsinór elszakad. Csak ma­gunkra számíthatunk. Kizáró­lag az érvényes, amit a vá­lasztók által megbízott tanács határoz. Nem lesz kijárásos rendszer, és hatnak a piac- gazdálkodás viszonyai. Gazda­sági forrásként marad a sze­mélyi jövedelemadó, amin fe­lül a különböző vállalkozá­sokra alapozhatunk, MÁS MÓDON — Bizonyos, keretek közt ilyennek tekinthetjük a város költségvetési üzemét. A ha­gyományos közszolgáltatáso­kon kívül új formák beveze­tésére is van mód, példa. In­gatlanok értékesítésével, a pénz befektetésével, részvény- társaságok, kft-k létrehozásá­ban részt vevőként igyek­szünk a közvagyont gyarapí­tani. Az így szerzett tökét le­het majd fejlesztésekre fordí­tani. Érdekeltségünkkel kezdi meg működését például a ter­vezett Kemping Rt., a Duna Füszért Rt. A már említett kultúrház udvarán alakulna ki a gödi Duna Menti Terme­lőszövetkezet által kezdemé­nyezett Swiss Golf Klub, kül­földi partnerekkel. Ehhez ap­portként, azaz eszközbevitel­lel, tehát a telek bérbe adá­sával vagy rosszabb esetben eladásával csatlakozna a vá­rosi tanács. — Elkelne a pénz, volna mit fejleszteni Dunakeszin. Akár a szolgáltatásokat, akár az üzlethálózatot nézzük. — Az állam eddig minden ilyet magára vállalt Az ellá­tás felelőssége a tanácsé volt. Ezt a terhet továbbra is vi­selni kell, de közvetett formá­ban. A vállalkozókat szüksé­ges ösztönözni arra, hogy a fehér foltok eltüntetésében se­gítsenek. Ezt támogatjuk ol­csóbb területbiztosítással, adó- kedvezménnyel. Na, és a még csak a jövőben felismerhető módszerekkel. JOBBAN FIZET — Ma szívesen nyitnak ital­boltot, eszpresszót, Vagy buti­kot, de alig vállalkoznak pél­dául egy élelmiszerbolt fenn­tartására magán vagy kollek­tív kezdeményezők: önkénte­lenül arrra kell gondolni: nem volna érdemes pályázatokkal és más eszközökkel azt ösztö­nözni, ami a meghatározott városrészekben a legfonto­sabb? — De igen. Csak hát ez az egész, amiről beszélünk, akkor érvényesülhet igazán, amikor a teljes önkormányzati rend­szer kialakul. Ha végre meg­valósul a piaci és a bérre­form. Kovács ,T. István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom