Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-12 / 215. szám

1989. SZEPTEMBER 12., KEDD mHtean 5 Az a fránya gyártmánylap! Dijoni mustár illegalitásban r ranciaorszagoan kétszáz éve zavartalan a közkedvelt dijoni mustár forgalmazása. Néhány éve a dunavarsányi Petőfi Termelő zövetkezetnél megirigyelték a sikert, s el­határozták, hogy élelmiszer- feldolgozó üzemükben megpró­bálkoznak a különleges fűszer- adalékanyagokat tartalmazó mustár gyártásával. Az ötmillió forintért megvá­sárolt licenc birtokában idén tavasszal már hozzáláttak a termék próbagyártásához. Az esztétikus csomagolású, extra ízű és erősségű, a magyaror­szági piacon eleddig ismeretlen fűszernek borsos ára ellenére is gyors karriert jósoltak. A hús­véti ünnepekre néhány ezer dijoni mustárt tartalmazó üve- gecske került, s mint hírlett, vitték, mint a cukrot. Mégis eltűnt a polcokról. A dunavarsányi téesz élel­miszer-feldolgozó üzem veze­tője, Gyóni Lajos kezdetben elzárkózott attól, hogy nyilat­kozzon, de végül is rászánta magát a beszélgetésre. — Talán nem fogyott a di- joni, hogy nem gyártják? — Erről szó sincs! Csupán nem töltöttük ki azt a gyárt­mánylapot, ami elengedhetet­len ahhoz, hogy termékünket legálisan forgalmazzuk. — Azaz eddig illegálisan ér­tékesítették?! — Ügy is lehet mondani, de mivel próbaszériáról van szó, lépésünk mégsem törvénybe ütköző. — Miért nem töltötték ki eddig a már említett gyárt­mánylapot? — Ügy ítéltük meg, hogy mivel a KERMI-nek és az ÖÉTI-nek küldtünk termé­künkből, lényegében eleget tet­tünk a hatósági követelmé­nyeknek. Az Országos Élelmi­szer-tudományi Intézettől en­gedélyt kaptunk arra, hogy tartósítóanyagként a mustár­hoz 0,05 százalékban kén-di- oxidot adagoljunk a divatos nátriumbenzonát helyett. Rá­adásul ha ez utóbbi szerepelne a dijoniban, nagy valószínűség­gel nem szállíthatnánk tőkés exportra. — Ezek szerint vannak kül­piaci kilátásaik is? — A dijonit gyártó szeretné, ha az általa megszabott és mar bevált piacokra mi is külde­nénk. Sajnos, erről többet még nem mondhatok, csupán any- nyit, hogy komoly árviták ne­hezítik együttműködésünket. Viszont van érdeklődés Cseh­szlovákiából. A lehetőségeket természetesen mérlegeljük. — És a gyártmánylapot is kitöltik? — Mi mást tehetnénk? Ag­gályunk eddig is mindössze az volt, hogy mi a licenc vásárlá­sával egy kétszáz éves gyártási titok birtokába jutottunk, s érthetően nem szeretnénk azt továbbadni. Az említett okmány kitölté­séhez pedig változatlanul szi­gorúan ragaszkodik a Gödöllőn levő Állategészségügyi Élel­miszer-ellenőrző Állomás. Dr. Nagy József igazgatóhelyettes főmérnök készséggel állt ren­delkezésünkre a nem minden­napi témával kapcsolatban. — A gyártmánylap tulaj­donképpen, ha a benne sze­replő kérdésekre pontos1 vá­laszokat adnak, a termék ól- lami elismerését jelenti. Erre egyébként az érvényben lévő, élelmiszerekre vonatkozó tör­vény is utal — mondta elöljá­róban. Majd így folytatta: — Ebben az esetben lénye­gében tiltott élelmiszer-előál­lításról van szó. — Még akkor is, ha tudnak róla a Kermiben és az ÓÉT1- nél!? — Évtizedeken keresztül a gyártókat előírások kényszerí- tették a szabvány betartásá­ra. Űjabban a nem szabvá­nyos termékeket ugyancsak lehet gyártani. Természetesen továbbra is él az alapvető igény, hogy az adott gyártás- technológia mindenben meg­feleljen az élelmiszer-egész­ségügyi előírásoknak. — Törvénybe ütköző, amit a dunavarsányiak csináltak vagy sem!? — Elvileg nem lehetne a minősítő bizonyítvány nélkül a dijonit készíteni, de mivel próbagyártási kategóriába tar­tozik az eddig legyártott mus­tármennyiség. ez lényegében nem törvénybe ütköző Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Pest megyében legalább ezer élelmiszergyártó található, s a mi hivatali apparátusunk már létszámánál fogva sem képes valamennyit ellenőrizni. — Kóstolta ezt a különle­ges mustárt? — Nem! És addig nem is fogom, amíg a gyártmányla­pot, kitöltve, hozzánk a duna­varsányiak el nem juttatják. — Még mindig motoszkál bennem egy kérdés: vajon mekkora mennyiség számít próbakészítménynek? — Tudomásom szerint ed­dig mintegy 100 ezer tégelyt töltöttek meg. Ahol másfél köbméteres tartályokban ké­szül az említett anyag, érthe­tően hasznosítani kell a tar­talmát. Hangsúlyozni kívá­nom. hogy nem bennünket, hanem jóval inkább magát a gyártót sürgeti az idő, hiszen milliókat ölt bele egy olyan vállalkozásba, amelyből hasz­not kíván profitálni. Gyóni Lajos, a dunavarsá­nyi Petőfi Tsz élelmiszer­feldolgozó üzemének vezetője elmondta, hogy saját felelős­ségükre nyugodtan kínálják a dijoni mustárt, hiszep .semmi egészséget károsító szert nem tartalmaz. Eddig már négy fajtát honosítottak meg. Rövi­desen hozzálátnak az üveges kiszerelés mellett a tubusos dijoni mustár csomagolásához is. Üvegkészletük mindössze egy hónapra elegendő, s idén szeretnének mintegy 300 ezer tubust is megtölteni az ínyenc­séggel. Ha lesz gyártmánylap­ja... Gyócsi László Hozzászólás cikkünkh öz Egyéni érdek a közösségi szintjére emelve? a Rákosi-rendszer módszereire emlékeztetnek. Van egy tör­vényesen választott tanácsunk. Végezze a dolgát és ne futa- modjon meg az értelmetlen ijesztgetések hatására! Tisztelem az SZDSZ, az MDF és más szervezetek de­mokratizálási programját és több gazdaságpolitikai kezde­ményezését. Még azt is támo­gatom. hogy dr. Mondok Pál országgyűlési képviselőt le­mondásra szólította fel, mert semmit sem tett a körzet ér­dekében. Javaslom, indítsunk mozgal­mat! Társadalmi munkával hozzuk rendbe a gödi Duna- part több kilométeres szaka szát. Tegyük járhatóvá a falu 140 kilométernyi földútját! Tisztítsuk meg közös mun­kával az Alagút utca és Bó­csai út közötti parkerdő terü­letét, hogy megmentsük az ottani értékes, nemes faállo­mányt! Társadalmi munkával és anyagi hozzájárulással bővít­sük az értékes melegviz-für dőt, hogy ezrek élvezhessék annak jótékony hatását. Eb­ben a gödi lakosság is part­ner lesz.” Fluorid­pótlás A gyermekfogbetegségek megelőzésének fő módszere — az Egészségügyi Világszerve­zet ajánlásai s a nemzetközi és a hazai tudományos 'kuta­tások is alátámasztják — a helyes táplálkozás és a gondos szájápolás mellett továbbra is a fíuoridok alkalmazása. Utób­biak a Dentocar, illetve a Dentocar forte tabletta formá­jában vihetők be a szervezet­be. A fluoridtartalmú med'C'- nák megfelelő adagolásban teljesen veszélytelenek. A bölcsődékben, a7 óvodák- ban a gondozónők, illetve az óvónők adagolják — az elő­írásnak megfelelően — a Den­tocar tablettát. Az általános iskolák többségében a pedagó­gusok önként vállalták, hogy szétosztják az első és a máso­dik osztályosoknak a Dento­car forte tablettát. A medici­nát a gyermekintézményekben térítésmentesen kapják a ki­csik. Az otthon gondozott ap­róságoknak a gyermekorvos írhatja fel, ugyancsak ingye­nesen. A szülő dönt, hogy igényli-e gyermekének ezt az orvosságot, s erről írásban nyi­latkoznia kell. Különösen jelentős a Den­tocar szedése azokban a hely­ségekben. ahol az ivóvíz fluo- ridszintje a kívánt — literen­ként 1 milligramm — érték alatt van. A budapesti méré­si adatok literenként csak 0,1-0,2 milligrammot mutatnak ki, ezért elengedhetetlen a hiányzó mennyiség pótlása a serdülő szervezetben. „Tisztelt Főszerkesztő Űr! Miután a gödi horgászló ki­alakítása sok vihart kavart községünk békés embereinek életében, kérem, adjon helyet ezen írásom közlésére. Hozzá­szólásomat nemcsak a magam nézete szerint, hanem számos helyi lakos véleménye és a helyszín ismerete alapján ál­lítottam össze." Dr. László Domokos Göd, Bócsai u. 14. szám alatti la­kos, nyugalmazott mezőgazda, sági mérnök kezdi a fenti so­rokkal hozzászólásnak szánt írását, amelynek témája is­mét a tervezett gödi horgász­tó körül kialakult vita. „Egyszerre bombaként rob­bant a hír, a Duna-parti nagy vízlépcső után, a holt-Duna- agi horgásztó kialakításával kapcsolatos „kis vízlépcső" ügye. Megjelentek a vészt jelző plakátok: — Akik a gödi hor­gásztóról szóló — július 31-i — televíziós adást látták, s ki­egészítésül elolvasták a Pest Megyei Hírlap cikkeit. (Mi fo­lyik az llka-patak mentén? Miből telik horgásztóra? Ez a fórum semmire sem alkalmas. Ki tervezte, ki engedélyezte?) Azok talán azt hihetik: gi­gantikus méretű környezet- rombolás folyik Gödön. Több mint huszonhárom esztendeje élek a községben, azóta ismerem környezeti vi­szonyait. társadalmi mozgá­sait. Éppen ezért jogot formá­lok arra. hogy megszólaljak az egyéni érdekektől hajszolt, mesterségesen felkavart és fel­politizált Duna-parti horgász­tó kérdésében. A gödi Duna-parttal a há­ború befejezése óta — úgy­szólván — senki nem foglalko­zott. Így annak egy része — különösen az alsógödi szaka­szán — teljesen tönkrement, szemétlerakóvá, a rovarok, szúnyogok eldorádójává lett. Végre akadtak intézmények — a Magyar Néphadsereg Hát­országi Parancsnoksága, a Gö­di Horgászegyesület, a nagy­községi tanács és a KÖVIZIG —, amelyek kezdeményezésére elindult egy kedvező folyamat. Felépült egy szép honvédségi üdülő. Nem készpénzből, ha­nem a hátországi parancsnok­ság egyik építőegységének jö­vedelméből, azért, hogy az ál­lományhoz tartozóknak és csa­ládtagjaiknak is legyen pihe­nőhelyük. A horgászegyesület anyagi hozzájárulásával, valamint a honvédség díjtalan munká­jával megkezdődött egy jól tervezett horgásztó építése, a környezet rendezése. Épülőfél­ben van egy olyan sporttelep, amely a szemétlerakó helyén lenne, s amelyet mindenki használhatna. Kivágták a korhadó fákat, eltakarították a bozótos gyomtengert. Akkor aztán jött Méhes Balázs egye­temi adjunktus úr. Ö vajon mi­ért tünteti fel magát olyan színben, hogy az egyetlen, ki­zárólagos tudományos szakér­tője a gödi környezetnek? Hi­szen csak az egyeduralmát és motorcsónakjának a tárolóhe­lyét félti, nem a közérdek ve­zérli. Milyen jogosítvány alap­ján szavaztatott meg Vas Ist­ván SZDSZ-vezető a tanácsi fórumon kétszáz embert — az építkezések leállítására —, amikor senki nem választotta meg öt a fórum levezető el­nökévé? Dániel Attila, az MDF helyi vezetője miért akar népszavazást szervezni Gödön? A demokratikus meg­nyilatkozás olyan komoly fegyverét, mint a népszavazás, nem szabad lejáratni egyéni érdekek manővereire? A Baj- csy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság milyen alapon je­lentheti ki „ex katedra" azt, hogy a gödi beavatkozást azonnal függesszék fel, és az eredeti állapotot állítsák hely­re? Mivel még nem voltak helyi választások, nem szavaztunk egyetlen szervezetnek sem bi­zalmat arra, hogy az önkor­mányzati hatalmat gyakorol­ják. Nekünk ne parancsolgas­sanak! Az ilyen felszólítások Valami bűzlik Budakalászon... A A király gyalog, az utas HEV-vel A napokban különös levelet kaptunk Budakalászról: az Ady és a Ságvári utca lakói elpanaszolják, hogy tavaly nyáron megszüntették a helyi HÉV-állomáson a nyilvános illemhelyet. Azóta a járdán, a kapuk előtt hajnalonként em­beri ürüléket találnak. A le­vélírók szerint a közeli, éjfél után is nyitva tartó Mátra bo­rozóból kitámolygó részegek hagyják ott „névjegyüket”. A csapos tiltakozik Dr. Záhonyi Gézáné, Kiszeli Béláné és Fehér Istvánné — majd később mások is — meg­erősítették, hogy igaz a levél tartalma, bizonyára megmu­tatták a járdán még látható nyomokat, majd kérték, jár­junk közbe az illetékeseknél, hogy építsenek új mellékhe­lyiségeket a HÉV-állomáson. addig pedig kötelezze a tanács a Mátra borozót az este 10 órai zárásra. A gyöngyöspatai Mátrai Egyesülés Tsz borozójában Hencz Vilmos italmérő meg­döbbenve értesült a környék­beliek panaszáról. Kijelentet­te, hogy az üzletbe többség­ben törzsvendégek járnak, s megszólnák egymást, ha az •utcán végeznék a dolgukat. Majd megmutatta a borozó női-férfi mellékhelyiségeit, amelyeket páratlanul tisztá­nak találtunk. Hallva beszélgetésünket, több vendég is tiltakozott a gyanúsítás ellen. Egyikük el­mondta, hogy hétvégeken 10— 20 ezer ember zsúfolódik ösz- sze a bányató partján, de ott csak két vécé van, s egyik sem működik jó ideje. Való­színűnek tartották, hogy a fürdőzők számlájára írhatók az éjszakai járdapiszkítások. Budakalász tanácselnöké­től, Karsai Miklóstól és Ká­rász Jánosné kereskedelmi előadótól viszont megtudtuk, hogy az ügyben senki sem élt konkrét szabálysértési felje­lentéssel. Az Ady és a Ságvá­ri utca lakóinak gondjai ed­dig ismeretlenek voltak szá­mukra. A tanácselnök szerint a mellékhelyiségek építése a HÉV-állomáson nem tanácsi feladat, éppen ezért azt nem is tervezték. Bajcsi Géza HÉV-üzemegy- ség-vezető elmondta, hogy a budakalászi állomás nincs be­kötve a községi csatornába. A szolgálattevők ceglédi kanná­ban hordják maguknak a vi­zet, s lavórban mosnak kezet. Éppen a víz és csartona hiá­nya miatt csak egy falusi ár­nyékszék volt korábban is a HÉV-állomáson. Az ellen vi­szont tiltakoztak a közelben lakók, az állandó bűz és légy­áradat miatt. A főnök mossa kezeit Hosszú vitája volt a BKV- nak az állomási vécé miatt a helyi tanáccsal. Végül is a ta­nács és a Köjál közös rende­letben kötelezték a BKV-t az árnyékszék lebontására — pót­lás nélkül! S bár a rendeletek egyértelműen előírják, hogy hol kell illemhelyet létesítenie a BKV-nak, Bajcsi Géza sze­rint ők nem hivatottak ki­szolgálni e téren is Budaka­lász üdülővendégeit. Azért mégiscsak keresték a megoldást. A szentendrei vo­nalon üzemeltetésre meghir­dették a nyilvános vécéket. A BKV azokat rendben adja át, s bérleti díjat sem kér a vál­lalkozótól. Mindössze egyetlen bérlő akadt. Neki 50 ezer fo­rintért csináltattak az Elzett- nél pénzbedobós ajtózárakat, de a vállalkozó a szerződést felmondta negyedév után. Bérlő kerestetik ! Ügy tűnik, hiába a BKV igyekezete. A közlekedési vál­lalat csak a meglevő illemhe­lyeket adná bérbe, újabb il­lemhelyeket nem tud építeni pénz híján. Mi hát akkor a végleges megoldás? Az, amit az üzemegység-vezető java­solt: Békásmegyeren folya­matosan nyitva tartó vécé van az állomáson, oda néhány perc alatt el lehet jutni a követke­ző szerelvénnyel. Fura elgondolás. Ingázókról már hallottunk, ám HÉV-vel vécére járókról még soha! A közmondás szerint „oda” a király is gyalog jár. De mi van, ha nem érik el időben? Aszódi László Antal Mi az, ami ha van, észre sem vesszük, s ha veszélybe kerül, na elveszítettük, rögvest felér--- tékeljük? Az egészség. Ép test­ben ép lélek, tartja a mondás, és sok igazság van benne. Egészségesen a világot is más­képp látjuk. Napjaink felgyor­sult életritmusa egyre inkább próbára teszi az emberi szer­vezetet, ezért nagyobb figyel­met kell fordítanunk arra, hogy testünk bírja a terhelést, ellenálló legyen betegségekkel szemben. A korszerű táplálko­zásnak nagyon fontos szerepe van ebben. Ezért is szervezett Do­báson Fő az egészség címmel, kóstolóval egybe­kötött kiállítást a Kossuth Művelődési Ház a Leander panzióban. A bemutató szep­tember 16-ig látogatható. Má­sodik alkalommal kerül sor a városban erre az eseményre, amellyel a szervezők Dabas és vonzáskörzetének egészségne­velési programjához szeretné­nek hozzájárulni. Kecskés Annamáriától, a művelődési ház munkatársától megtudtuk, hogy évek óta meg­különböztetett figyelemmel foglalkoznak egészségnevelés­sel és céljuk a helyes táplálko­zás kialakítása. Évről évre nő azoknak a száma, akik beteg­ségük miatt diétára szorul­nak, s tüneteik helyes étrend •összeállításával csökkenthetők lennének. Szeretnénk, ha a látogatók megismernék azokat az alap­anyagokat és termékeket, ame­lyek az egészséges táplálkozás­hoz szükségesek. Nem csak ter­mékbemutató lesz azonban a rendezvény. Az alapanyagok, készítmények felhasználásá­hoz is szaktanácsot, receptet kapnak majd az érdeklődők. S annak érdekében, hogy a boltokban meg lehessen vásá­rolni minden bemutatott árut, meghívták a város és vonzás- körzete kiskereskedőit és a vállalatok képviselőit is. Látható lesz sokféle finom­ság a panzióban: baromfiké­szítmények, szójatermékek, müzli, tej- és sajtféleségek, kalóriaszegény üdítő italok, kenyérféleségek és búzacsíra, korpa, kukoricaliszt. A megnyitó napján ingyenes kóstolót is tartottak az Izsáki Állami Gazdaság, a Hernádi Március 15. Tsz, a Budapesti és Pest Megyei Gabonaipari Vállalat, a Közép-magyaror­szági Tejipari Vállalat, a Nyu­gat-Pest Megyei Sütőipari Vál­lalat korszerű, az egészséges táplálkozást segítő termékei­ből. T. M. Ikarus-IFA Az Ikarus-IFA autóbusz volt a Lipcsei Nemzetközi Őszi Vá­sár egyik slágere, az új autóbuszt magyar—NDK-kooperáció- ban gyártják, a Csepel Autógyárban készült részegységekkel Kóstoló a Leanderben Szója, müzli, búzacsíra

Next

/
Oldalképek
Tartalom