Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-12 / 215. szám

PEST MEGYEI VILÁG PK9LETÁBJAÍ, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA XXXIII. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM 4,!{íl brint 1980. O.^SZTfrXEMBER L31MÍEDD OSZTRÁK OLDALON ALAPOSABB VOLT A KONTROLL Elindultak az NDK-állampolgárolk A kormány döntésének megfelelően hétfőn 0.00 óra­kor életbe lépett az az intéz­kedés. amely lehetővé teszi, hogy a Magyarországon tar­tózkodó és hazatérni nem kí­vánó NDK-állampolgárok tá­vozzanak bármely befogadó országba. Hegyeshalomnál és Sopron­nál már az első órák rendkí­vül mozgalmasak voltak. A hegyeshalmi közúti határátke­lőhelyen az óriási parkoló megtelt menekülőkkel, akik előtt pontosan éjfélkor meg­nyílt a határ. Hajnalban sok százan lépték át a határvona­lat Ausztria irányába. Az át­kelés gyors volt. A magyar határőrök mindössze a sze­mélyazonosságot igazoló ok­mányokat ellenőrizték. Oszt­rák oldalon alaposabb volt a kontroll, de azután autóbu­szokkal. személygépkocsikkal haladéktalanul gondoskodtak a tbvábbutaztatásról. Bár a forgalom mérete a hegyeshalmit és a sopronit nem érte el, de a többi ma­gvar—osztrák átkelőhelyen, így Rábafüzesnél. Búcsúnál és Kőszegnél is már éjféltájban feltűntek a menekültek első csoportjai. A Budapest—Győr—Hegyes, halom útvonalon közlekedő Liszt Ferenc Eurocity nemzet­közi gyorsvonat hétfőn men­tesítő járattal indult, s azon ugyancsak NDK-ból érkezet­A szentendrei IIÉV-en rendszeresen utazó Pest megyeiek nap mint nap láthatták a római-parti kempingben táborozó NDK- áilampolgárokat. A Horn Gyula külügyminiszter bejelentését követő délelőtt már csalt az utolsó néhány csomagoló családot, társaságot tudta lencsevégre kapni fotósunk (Pék Veronika felvétele) fék utaztak közvetlenül az NSZK-ba. A vonatra Győrött és Hegyeshalomnál is szép számban szálltak fel azok, akik nem gépkocsival érkez­tek a helyszínre. Az osztrák államvasutak két, 12-12 kocsiból álló sze­relvénye is átlépte Hegyesha­lomnál a határt és még hét­főn hajnalban megérkezett a zánkai vasútállomásra, vala­mint Budapestre. (A magyar kormány dönté­sének nemzetközi visszhang­ját lapunk 2. oldalán ismer­tetjük.) Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Intéző Bi­zottsága szeptember 12-ére, keddre összehívta a Központi Bizottság ülését. A testület ja­vasolja, hogy a Központi Bi­zottság hallgasson meg tájé­koztatót a háromoldalú poli­tikai egyeztető tárgyalásokról, vitassa meg a kongresszusi beszámoló téziseit, a párt programnyilatkozatáról és alapszabályáról szóló előter­jesztést, valamint a kongresz- szussai összefüggő szervezeti kérdéseket. A Központi Bizottság napi­rendjére kerül a világgazda­sági nyitással és az Európa politikával összefüggő MSZMP- stratégia, az 1989. évi gazda­sági folyamatokról szóló tá­jékoztató, továbbá a gazdaság- politika 1990. évi program­jának irányelveire vonatkozó javaslat. A testület kialakítja álláspontját a szövetkezeti mozgalomról. KÜLÖNÖS KEGYETLENSÉGGEL A gyilkos szülők pere KPéNfKA Tegnap megkezdődött és szeptember 14-ig tart a Kereske­delmi Dolgozók Szakszervezeteinek ülése 13 ország szerveze­teinek1 részvételével. © A Független Jogász Fórum választmá­nya csatlakozik a Magyar Demokrata Fórum elnökségének a nemzeti vagyon általa feltételezett széthordása ellen irányuló nyilatkozatához. © Öt város: Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged MSZMP-vezetői tanácskoztak a kongresszusra és a választásokra felkészülés jegyében, Szegeden. © A Fogyasztók Országos Tanácsa törvénysértőnek tartja a húsipari termékek árának valamennyi termelővállalat részéről egyidejűleg és azonos mértékben történt emelését. © A Baloldali Ifjúsági Társulás felhívással fordul hazánk társadalmi, politikai szer­vezeteihez, erőihez. Javasolja, hogy október 23-át nyilvánítsák az „erőszakmentesség napjává”, © Az utóbbi hónapokban már negyedszer találkoztak Szentendrén a . különféle környezetvé­delmi szervezetek tagjai, s a megjelentek többsége arról hatá­rozott, hogy kezdeményezik a Magyarországi Zöld Párt meg­alakulását. © Az OMKER konvertibilis, valutáért árusító gyó­gyászati, orvosi szaküzletet' nyitott a budapesti Ó utcában. © Családi Ház címmel megjelent az építkezők, építtetők, építé­szek lapja. El adták a szójafeídol gazol Sikertelen program- Az eladott szójafeldolgozá (Vimola Károly felvétele) A kezdeti lelkesedés alább­hagyott a ceglédi Lenin Tsz növénytermesztési ágazatánál. A tetemes beruházással léte­sített szájai eldolgozó üzemet a közelmúltban értékesítették. Józsa István táeszelnök le- hangoltan mondta, hogy csak abban a gazdaságban érde­mes ezzel a nagy tápanyagtar­talmú pillangós növénnyel, il­letve termésének feldolgozásá­val foglalkozni, amelyben az állatállomány évente 1000-1200 vagonnyi eieséget fogyaszt el. A ceglédiek idén 360 hek­tárról takaríthatnak be szóját, amelynek hozama, a legutóbbi becslések szerint, hektáron­ként elérheti a 30 mázsát is. Mivel közvetlenül nem tud­ják felhasználni, túladnak az egész termésen, amelyre a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát a vevő. Jövőre pedig a Lenin Termelőszövetkezet tel­jesen leáll a szója termeszté­sével. Megkérdeztük dr. Tunyogi Andrást, a Pest Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának tanácsosát, aki szerint hiány­zott a szakmai felkészültség a szójatermesztéshez és -feldol­gozáshoz. Hiányos és megké­sett volt a technológiai fej­lesztés. Az egész program magán viselte a rossz .mene­dzselés minden jellegzetes vo­nását. A tanácsos szerint ér­demes volt, méghozzá komplex program keretében, újraindí­tani a szójatermesztést. Pest megyében idén 1100 hektáron termesztenek szóját. Olyan gazdaságok, amelyek rendelkeznek öntözőhálózat­tal. / Az említettekhez hozzátarto­zik az is, hogy az agrárkutató intézetek a kukorica- és a ga­bonatermesztésben látnak na­gyobb jövőt, külpiaci verseny- képességet. Olyan vélemé­nyekkel is lehet találkozni, melyek szerint a szója he­lyett inkább takarmányborsót kellene a gazdaságoknak ter­meszteni. Természetesen ez utóbbit csak akkor érdemes szorgal­mazni, ha valóban komplex program keretében készítenék fe! erre a mezőgazdasági nagy­üzemeket és állami gazdasá­gokat. Kísérletezgetések he­lyett végre valós és hosszú tá­von kimutatható eredmények­re lenne szükség. Gy. L. VIDÉKIEK Laluja József 35 éves pos­tás levelet írt a Legfelsőbb Bíróságnak, melyben azt kér­te, hogy az első fokú ítélet meghozataláig helyezzék sza­badlábra. Panaszkodott, hogy a zárkában társai megverték, sokat szenvedett emiatt. De vajon mennyit szenvedett az 5 éves Laluja Anikó, aki 1988. november 14-én halt meg Vá­cott, a Mária utca 17. szám alatti családi házban? A Leg­felsőbb Bíróság a férfi sza­badlábra helyezési kérelmet elutasította. A Pest Megyei Bíróság dr. Szántó Szilvia tanácsa teg­nap kezdte meg a különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolt Laluja Jó- zsefné és Laluja József peré­nek a tárgyalását. Tegnap a huszonnyolc esztendős, négy­gyermekes asszonyt vallatta a bíróság. Az öt órán keresztül tartó kihallgatáson Laluja József- nénck, aki 1988. november 15-e óta előzetes letartózta­tásban van, nemcsak a tragi­kus halálesetet követlenül megelőző eseményekről, ha­nem a korábbiakról is szá­mot kellett adnia. A házas­pár italozó életmódot folyta­tott. valamennyi gyereküket nagyon elhanyagolták, és a testvéreinél egyébként is gyen­gébb alkatú Anikót 1984-ben súlyos veszélyeztetettség miatt állami gondozásba vették. Ám szüleinek kérésére 1987-ben ismét visszakerült a családi házba. A házaspár nem tudta el­nézni neki, hogy korához ké­pest visszamaradott, és a rossz bánásmód meg súlyosbí­tott a szerencsétlen kisgyer­mek állapotán. Verték, mert nem volt szobatiszta, mert nem tudta kimondani a ne­vét, mert éjszakánként lopva próbált valami ennivalót sze­rezni magának. Megtették ve­le azt, hogy az esti tévéműsor idején körbefuttatták a szobá­ban azért, hogy kifáradjon, és éjszaka ne zavarja motoszká- lásával, sírásával a nyugal­mukat. Kit milyen mértékben ter­hel ezért a felelősség? Lalu- jáné igyekezett a saját sze­repét csökkenteni. Az asszony november 13-án két gyerme­kével. a kétéves Józseffel és Anikóval volt otthon. Férje a két nagyobbal Nőtincsre ment a búcsúba. Az ötéves kislányhoz nem hívtak or­vost. pedig az utólagos vizs­gálatok szerint akkor már na­gyon rossz állapotban volt. Másnap meghalt, de az asz- szony akkor sem értesített senkit a tragikus végről. La­luja József, amikor haza­ment a munkából, szólt a körzeti orvosnak. Dr. Füredi Gyula ekkor a gyermek tes­tén több olyan jellegű sérü­lést észlelt, amelyek durva bántalmazásra vallottak. Az igazságügyi orvosszakér­tői vélemény szerint a kis­lány egyebek között állkapocs­törést és fejsérülést is szen­vedett. Halálát általános seny- vedés. tüdőgyulladás és szív­elégtelenség okozta. A kór­kép a bántalmazott, megvert, megkínzott gyermek szindró­mája — szerepel a szakvéle­ményben. Laluja Józsefné részben bűnösnek vallja magát. A má­sodrendű vádlott: Laluja Jó­zsef kihallgatására holnap ke­rül sor. S emmi főváros-ellenes- ség nincsen abban az állításban — mert hiszen tényekre alapozódik —. amely szerint Budapes­ten az egy lakásra vetített tanácsi beruházásoknak az értéke a legutóbbi másfél évtizedben háromszorosan haladta meg azt az össze­get. amelyet az ún. vidéki átlag, tehát a tizenkilenc megyének a főváros nélkül számított ilyen, átlagos rau- tatószá-ma elért. A reális képhez természetesen azt is odailleszthetjük, hogy a fővárosban, objektív okok miatt mindenfajta fejlesz­tés sokkal drágább, mint más közigazgatási területe­ken. Ennek ismeretében sem tartható azonban elfo­gadhatónak az említett há­romszoros arány: az indo­koltnál sokkal nagyobb ez, Jogos tehát az a véle­mény, amelynek hangozia- tói — cs a hangoztatok kö­zött valamennyi jelentős politikai szervezet ott van, az MSZMP-t is beleértve — „a vidék” arányosabb, egészségesebb. igazságo­sabb fejlesztését óhajtják. Csakhogy: a hamar! prófé­táknak ez a felbukkanása némely f vonásaiban emlé­keztet a valamikori voks- vadászoknak a buzgalmá­ra. amikor fűt-fát (utat artézi kutat, vasút' megál­lót stb.) ígért a birkapap­rikás és a hordó hor mellé a jelölt. Nem az téteti pa­pírra velünk a gyanakvást, hogy évtizedeken át megle­hetősen magára hagyatot­tan hadakozhatott lapunk a területfejlesztés kérdései­ben, s akkor bizony tárt karokkal fogadtuk voina azt a sok-sok bátor har­cost. aki ma a mellét dön­geti: ö most alaposan be­olvas ... Gyanakvásunknak az oka mélyebben van. s éppen ezért alaposabbnak ítélhető. Azért gyanak­szunk. mert attól tartunk: a vidék „a vidékként” em­legetése újabb igazságta­lanságok potenciális veszé­lyét rejti magában. Ügy kí­ván arányokat változtatni, hogy újabb aránytalanságo­kat teremt, újabb igazság­talanságokkal véli gyógyít- hatónak az igazságtalansá­gokat. „A vidék” ugyanis így, egységes fogalomként, nem létezik! Ha valaki nem rest rá. akkor két évtizedre vissza­menően kiszámolhatja, va­jon mennyi volt a tanácsi beruházásoknak az egy la­kosra vetített összege a megyékben. Ha most ezt a műveletet tervidőszakoki a szakaszoljuk, akkor kapunk négy időhatárt. S ha most már időhatárokon belli1 mérlegelünk, akkor arra a következtetésre juthatunk hogy hét olyan megye van amely mind a négy idő­szakban alatta maradt an­nak a már említett vidéki átlagnak. Ugyanakkor nat, megye mind a négy terv­szakaszban jóval felette volt ennek az átlagnak, míg a fennmaradó hat köz- igazgatási terület is-is moz­gást tett meg. Ez utóbbiak­nak a helyzetét természe­tesnek ítélhetjük. A höl az átlag feletti, hol az átlag alatti helyezés reális: a mozgás itt, ebben a kérdés­ben a kiegyenlítődésnek a megjelenítője. Ha ez ter­mészetes. akkor viszont ter­mészetellenes a másik két csoport. Természetellenes az. hogy négy időszaka­szon, húsz éven át hét me­gye mindig alatta legyen az. átlagnak, hat megye pe­dig mindig felette! Keserű a keserűn belül hogy a mindig átlag alatt levő hét közigazgatási te­rület közül nem más. mint Pest megye az. amely míg itt is mindenkor a sereg­hajtókhoz tartozik. A leg­frissebb illusztráció: .tavaly a megyében az egy lakosra jutó tanácsi beruházások összege 3052 forintot tett ki. míg például Vasban 4115, Veszprém megyében 5006 forintot ért el... ! Az ilyen és a hasonló té­nyek, tapasztalatok vezet­nek bennünket annak a kö­vetkeztetésnek a levonásá­ra, hogy „a” vidék így, összemosva, különbségeket nem ismerve, a korábbi jelentős eltéréseket mellőz­ve, nem létezik, nem létez­het. S ha mégis, amire mutatnak napjainkban bal­jós, kortesfogásos, politikai szándékokat becsomagoló törekvések, akkor nem tör­ténik más, mint az, hogy a vidékiek egy része még „vidékiebb” lesz, s egy má­sik része viszont a koráb­ban szerzett előnyeire épít­ve. még gyorsabban halad tovább az újfajta .újraelosz­tás segítségével... ! S a vi­dékiebbé vált vidékiek eb­ben az esetben aligha vi­gasztalódhatnak azokkal a programokkal, elképzelé­sekkel. amelyekkel mosta­nában a politikai " pártok és szervezetek szinte el­árasztják „a” vidéket, azt a hamis látszatot keltve, hogy jogtalan különbségek csakis a főváros és „a” vi­dék kezelésében jöttek lét­re. L étrejöttek ezek a vidék és vidék viszonyában" is! S főként azért, mert a tényleges területfej­lesztési érdekeket nagy­mértékben megkontráztál; az informális kapcsolatok, a személyes összeköt tóié • sek. a keresztapák, a „tő­lünk” elszármazottak segít­ségével elértek. A beveze­tőben említett arányoknál is nagyobb igazságtalansá­gok rejlenek ezekben a ku­sza viszonyokban ám el utóbbiakban kimutatna- tatlanul, de létezőén. Az arányokon szükséges javí­tani. A szisztémán: Elke­rülhetetlen. Mészáros Ottó Ga. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom