Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-11 / 214. szám

1989. SZEPTEMBER 11., HÉTFŐ Duna-vizet vezetnek a Nögrádba ? Paksi hulladék Püspökszilágyon Egyre nagyobb kincs lesz az ivóvíz. Megyéket, tájegy­ségeket átölelő vezetékek húzódnak ma már a termé­szetes jorrások és a nagyobb települések között. Mind drágább lesz ez a szolgáltatás. A közelmúltban hallot­tunk arról a döntésről is, hogy Nógrád megye ellátása érdekében a Dunától épülne ki egy közel 16 ezer köb­méteres napi teljesítményű távvezeték, amelybe vagy Verőcemaros, vagy a váci Büki-sziget mellett juttatnák a Duna vizét. Ez ügyben ugyan még folyik a vizsgálat, de az elvi döntés már megvan. Központilag jó­váhagytak egy olyan tervet, amely szerint a beruházás há­rom ütemben valósulna meg. RÓLUNK NÉLKÜLÜNK A program nem mentes az érdekek ütközésével járó fe­szültségektől. Valkó György, a megyei tanács elnökhelyette­se igaz szépséghibákról be­szél ezzel kapcsolatban. Már csak azért is. mert a szomszé­dok gondjait megértve, nem a segítségadást ellenzi. Ám az tény, hogy ez a vízkivételi mű, ahogy szakmai nyelven nevezik, olyan területen mű­ködik, épül, illetve bővül, ahonnét Pest megye északi te­rületeit látják el. Mégsem kérdezte meg senki, hogy a tervezett beruházással kapcso- liatban van-e véleményük a közigazgatás illetékes szakve­zetőinek, a megye tanácsának, önmagában tehát már ez is okot ad a tiltakozásra, ame­lyet az elnökhelyettes hangoz­tat, azt is megjegyezve: igaz ugyan, hogy a nagymarosi 5 ezer 800 köbméteres vízbázis most elég a nagyközségnek és a Börzsöny kis településeinek, ám a körzetben történt válto­zások ezt a helyzetet kedve­zőtlenül befolyásolhatják. A vízlépcső építésének leállítása következtében elmaradó me­derkotrások hatására könv- nyen lehet, hogy romlik majd a víz minősége. Ezen az elő­re látható és alapvető gondon csak úgy lehet változtatni, ha előzőleg új betáplálás! rend­szer épül. Vagyis a nagymaro­si térség ellátását össze kell kapcsolni a Nógrád megyei szolgáltatás javítását célzó in­tézkedéssel. TERÜLETI VITA Az elnökhelyettes szerint az első negyedév óta húzódik a megfelelő szintű egyeztetés. Az eredménye még ismeretlen, de egyelőre nem biztató. — Mit tehet a megyei ta­nács akkor, ha nélküle dönte­nek, s így kezdik meg a prog­ram kivitelezését? — Először is tárgyalni kell a szomszéd közigazgatási _ te- /riilet vezetőivel, s egyezségre jutni velük. — Ha netán nem sikerül? — Több lépést is tehetünk. Például képviselőnk interpel­lál a parlamentben. — Ennek valóban lehet sú­lya. Ám tételezzük fel, hogy mégsem hoz eredményt. — Akkor is van még egy lehetőség, amivel csak végső esetben élnénk. A területhasz­nálati engedélyt ugyanis tő­lünk kell kérni, s ezt a ne­künk kedvezőtlen döntés ese­tén elutasíthatjuk. Bízzunk benne, hogy erre nem kerül sor, s a vita a két megye lakóinak javára dől el. Talán erről számolhatunk be egy idő után Püspökszilágy népének örömére is, akik mi­att szintén vitában áll a me­gyei tanács. Mint lapunk korábbi szá­maiban hírül adtuk, a község mellett létesült radioaktívhul- ladék-tároló biztonságos mű­ködése miatt aggódnak a falu­beliek. Többek között olyan anyagok befogadására is vál­lalkozott a telepet üzemben tartó Fővárosi Köjál, amelyek­ről a telep létesítésekor nem volt szó. NINCS GARANCIA A megyei tanács biztosítéko­kat kért, de mint Valkai György mondja, egy idő óta holtpontra jutottak a tárgyalá­sok. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztériumban össze­ülő illetékesekkel nem sike­rült az üzemeltetés és ellenőr­zés lényegi kérdéseiben meg­állapodni. A megyei vezetők ugyanis abban látnák a bizto­sítékok egy részét, hogy fővá­rosi helyett megyei igazgatás alatt álló vállalat .lenne,az üze­meltető. Vagyis a megy<ü,Kp- jál, a megfelelően kiképzett szakemberek alkalmazásával, anyagi feltételekkel, a Sugár- biológiai Intézet ellenőrzése alatt. A minisztérium állás­pontja: egyezzen meg ezzel kapcsolatban a megyei és a fő­városi tanács. Osszák meg egymás közt a feladatokat. Ám ez a megállapodás nem jött létre, mert a budapestiekkel nem sikerült zöld ágra vergőd­ni. Pedig a püspökszilágyiak még azt is kérték, hogy a telep jelenlegi vezetője helyett mást nevezzenek ki. Hiszen a mosta­ni főnöknek megromlott a kap­csolata a lakossággal. Nem csoda, hogy feszült a viszony s bizalmatlanok a püs­pökszilágyiak. Valkai György elmondta, hogy a megengedett anyagokon kívül mérgező tar­talmú, a mezőgazdaságban használatos vegyszerek, a csil­lebérci atomreaktor felújítási munkái során bontott veszé­lyes hulladékok is kerültek a te­lepre. Nem kapott engedélyt az intézmény arra sem, hogy a paksi atomreaktortól kikerülő kis és közepes hatású anyago­kat Püspökszilágyra szállít­Márkás gyerfyafarfók Mendéről A Pietra bombaüzlete Amikor néhány évvel eze­lőtt Mendén megszűnt a tég­lagyártás, az ott dolgozók nem keseredtek el, hiszen munkaadójuk, a Pietra Épü. letkerámipari Vállalat gondos­kodott arról, hogy találjon számukra elfoglaltságot. Kez­detben a vállalat Kőbányán lévő, burkolóanyagot előállító gyárában végezhették a mett­lachi lapok osztályozását és csomagolását. Aztán, kis idő elteltével, már ismét az egy­kori téglagyár területén dol­gozhattak, a javarészt lányok és asszonyok. Ugyanis a vál­lalat célszerűbbnek találta, ha leszállítja az osztályozás­ra szánt burkolóanyagokat, ahelyett, hogy a mendeieket utaztatná. Mivel jószerivel manuális tevékenység töltötte ki az itt dolgozók hétköznapjait, nem volt szokatlan számukra a három évvel ezelőtt rájuk kö­szöntött profilváltás. Építő­anyagok helyett, fából eszter­gált díszes gyertyatartókat készítenek, méghozzá NSZK- exportra. Az első évben, még amolyan piackóstolgatásként mindösz. sze 30 ezer darab hagyta el a vállalat területét. Két éve a duplája kelt el. Idén pedig már 110 ezer darabra tart igényt egy nyugatnémet áru­házi konszern. Az idei üzlet értéke eléri az 1,5 millió már­kát. Olyannyira jól megy az üz­let, hogy július elsejétől a Pietra Épületkerámiaipari Vállalat mendei, az egykori téglagyárba telepített, faipari üzeme, önálló egységként mű­ködik. Dolgozói a díszgyertya­Mégis kivonulnak Ma az MSZMP-n belül és kí­vül igen sokan foglalkoznak a politikai egyeztető tárgyaláso­kon kipattant vitával, hogy müködjenek-e pártszervezetek az üzemekben, a vállalatoknál. A legutóbbi KB-üléscn a több­ség úgy vélte, a pártnak nem szabad kivonulni a munkahe­lyekről, de ugyanakkor lehető­vé kell tenni a jelenlétet a többi politikai erőnek is. A KB állásfoglalásával ellentétben a Szentendrei Városi Tanács MSZMP-tagsága a napokban megtartott taggyűlésén úgy döntött, hogy kivonul a mun­kahelyről és várospolitikai alapszervezetet alapít. Az új alapszervezet a helyi lapban közleményt jelentet meg, amelyben csatlakozásra hívja fel a városban élő és dolgozó párttagok közül azokat, akik elkötelezett hívei a reformok­nak, és készek együttműködni az MSZMP megújulásáért. Kstpesolatfelvétel a különböző pártokkal A kezdő lépést már megtették ^ Valami olyasmi kezdődött el a múlt héten a megye éle- ^ tében, ami a városokban, kisebb településeken már telje- £ sen megszokottá vált. Egyáltalán nem csodálkozott sen- 4 ki azon, ha a Szentendrei vagy a Szigetszentmiklósi Ta- 4 nács ülésén részt vettek a különböző pártok képviselői. <5 és javaslataikkal támogatták a testületek munkáját. A 'f megyei tanács vezetői a kedvező tapasztalatokból kiin- dúlva úgy határoztak, hogy megyei szinten is érdemes £ lenne felvenni a kapcsolatot a különböző szervezetek 4 képviselőivel. Van tövis nélkül Megkezdték a télálló alma szedését Dánszentmiklóson, a Mi­csurin Mgtsz-bcn, ahol 40» hektáron termesztik. A tüske nél­küli szeder szedésében lengyel diákok is segítenek, hogy mi­hamarabb hűtőházba kerülhessen ez a ma még kevésbé ismert gyümölcs. Felvételünkön: szedik és válogatják a tüske nélküli szedret Egy nap a magyar-csehszlovák határon Vámvizsgálat a politika tükrében (Folytatás az l. oldalról.) — Tízezer ember dolgozik nálunk, van úgy, hogy heten­te kétszer hozok csoportot. Igaz, ők nem vásárolni jönnek. hanem télen síelni, nyáron ki­rándulni, ezért soha nincsenek problémáink. A csehszlovák vámosok és határőrök velünk mindig udvariasak és előzé­kenyek. Így van ez most is. Gyors ellenőrzés után mehetnek to­vább. A parkoló ismét kiürül, néptelen az egész határállomás. Csak egy idős házaspár, Pálin­kásék érkeznek, méghozzá gya­log. Itt laknak Parassapusztán, Szlovákiából jöttek, a határig egy ismerősük hozta el őket ko­csival. — Nincsenek kellemetlen tapasztalataink — mondja az asszony. — Tudom, mire gon­dol, mi is olvasunk újságot, de sem odaát, sem a határon nem tapasztaltunk semmi bántót. Szomorú, hogy most már min­denki ránk, szegény magyarok­ra acsarkodik, de talán ben­nünk is van hiba. Elekeserítő például, hogy itt a határ előtt mekkora a piszok, a szemét. Mi hiába takarítunk rendsze­resen, a kiutazók újra és újra telepiszkítják a falut. Turista­ként sem viselkednek fHús­képp, megrohamozzák az üzle­teket, a benzinkutakat, mert szinte üres tankkal mennek át. Erről tudni kell, hogy Cseh­szlovákiában 9 korona egy li­ter benzin, de szeptember 18- tól a magyaroknak csak ben­zinjegy ellenében is 15 koro­náért adják majd. Még mindig közel a határát­kelőhöz, a Szurdok falatozónál már inkább találkozni hazaté­rőkkel. Rendesek a szlovák vámosok, mondja az egyikük, mi élelmiszert hoztunk. de csak annyit mondtak: „ugye, tudják, hogy ezt nem szabad kivinni az országból?”, és to­vábbengedtek minket. Persze érthető, ha az áruval megra­kodott autóbuszt visszafordít­ják, olyan nagy mennyiség fö­— Igaz, több mint egy hónapig nem tudtunk róla semmit. A balesetnél még én is vele voltam, július 28-án történt. Elalud­tunk a kocsiban, és fölszaladtunk a járdára, ahol a férjem négy fiatalt elütött; kettő meghalt. Minket őrizetbe vettek, de engem az első kihallgatás után hazaengedtek. Másnap vissza­mentem Zólyomba, hogy ruhát és tisztálkodószereket vigyek a férjemnek, de már nem találtam ott. Hogy hová vitték, azt sen­ki nem tudta megmondani. Több mint egy hónapig kerestem, szaladgáltam mindenfelé. Most végre sikerült Zólyomban találni egy ügyvédet, aki megtudta, hogy a férjem Besztercebányán van, és elintézte, hogy meglátogathassam. Holnap készülök hoz­zá. Eddig csak annyit tudtam róla, hogy az ottani rádiósok már beszéltek vele. Itt Kemencén néhányan hallgatják a szlovák rá­diót. Ok mesélték, hogy hallották a férjemet. Azt mondta, át- érzi a szülők fájdalmát és sírva fakadt. Nagyon várom, hogy találkozhassam vele. Az ügyvéd biztat, hogy talán hazaengedik, és az itteni törvények szerint fogják elítélni. De miért tart ez ennyi ideig? Tudom, kiéleződött most a helyzet, de miért mi, egyszerű emberek isszuk meg mindig a levét annak, amit má­sok tettek? Ügy érzem, a férjemnek joga lenne hozzá, hogy itt­hon, az itteni törvények szerint ítélkezzenek felette, hiszen csak idehaza tudnak elfogulatlanul dönteni az ügyében — mondta szorongva a fiatalasszony. Szegő Krisztina gyar Szociáldemokrata Párt megyei szervezetéhez. Azért csak ehhez a kettőhöz, mert — mint kiderült — a többi párt­nak még nincs megyei csoport­ja. Működésük csupán a helyi — városi, községi — egységek munkájában merül ki. Így került sor az első — kap­csolatfelvevő — találkozóra tegnapelőtt. A Kisgazdapárt képviseletében Dragon Pál, az országos szervezet főtitkárhe­lyettese, a Pest megyeiek vá­lasztott elnöke, míg a szociál­demokraták részéről a párt or­szágos vidéki titkára, a megyei szervezet vezetője, Takács Im­re, a tanács képviseletében dr. Petrik János vb-titkár vett részt a megbeszélésen. Dragon Pál szentendrei, Takács Imre diósdi lakosként vesz részt a megyei szervezet mun­kájában. Az első találkozó máris si­kerrel járt, hiszen mind a kis­gazdák, mind a szociáldemok­raták képviselője örömmel fo­gadta a kezdeményezést, he­lyeselték a kapcsolatfelvételt, a közös munka lehetőségét. ígé­retet tettek, hogy részt vesznek a megyei rendezvényeken, amennyiben meghívót kapnak rájuk. Erre napokon belül sor is kerül, mivel szeptember 15- én lesz a megyei tanács soron következő ülése, amelyen kép­viseltetik magúkat a kisgazdák és a szociáldemokraták is. Sikerült azonban előrelépni egy másik témában is. Köztu­dott, hogy legfontosabb kérdés ma a pártok életében a válasz­tásokra való készülődés. E té­makörben vannak olyan fel­adatok, amelyek a tanácsok hatáskörébe tartoznak. Ezekről az adminisztrációs tenniva­lókról is véleményt cseréltek. Ilyen volt például az egyéni választókerületek kérdése, amelyekből 14 lesz Pest me­gyében. Területi beosztásuk­ban is sikerült egyetértésre jutni. Az első lépés tehát megtör­tént, s joggal reménykedhe­tünk abban, hogy mind több kérdésben sikerüli megegyezni. Igaz, a valódi konszenzushoz a legszélesebb rétegekkel való egyezség vezet el. — Tervezi-e vajon a me­gyei tanács ennek érdekében más alternatív szervezetekkel is a kapcsolatfelvételt? — kér­deztük dr. Petrik Jánost. — Amennyiben a többi párt is kialakítja nálunk megyei szervezetét, szeretnénk velük is rendszeresen találkozni. Re­méljük, a kisgazdákkal és a szociáldemokratákkal megkez­dett együttműködés más pár­tokat szintén arra sarkall, hogy közösen próbáljunk segíteni a lakosság gondjain — válaszolta dr. Petrik János. F. A. M. — Bánt itt mindenkit, hogy amikor Herényieket letartóz­tatták, közbelépett a konzul, megmozdult az egész magyar közvélemény, de a kisember eltűnésével senki sem törődik, őt nem keresik — teszik még hozzá. Parassapuszta és Kemence között az út a határ mellett húzódik. Jobbra nézve már szlovák feliratú házak, autók láthatók. Az út mellett egy tábla hirdeti.: „Figyelem ez a határ, ne lépje át!” Mosolyog­nék rajta, de érzem, nem va­gyok egyedül, habár úgy tűnik. Balról néha katonákat látok. Egészen beleolvadnak a kör­nyezetükbe, csak a szemük fe­hérük, ahogyan kipislognak az út menti árkokból. ÉS A KISEMBER? Kemencén nem nehéz meg­találni Kerekes Jószef házát, habár eddig a nevüket sem tudtam, mégis azonnal útba igazított az első járókelő, aki­vel találkoztam. Eltűnéséről mindenki hallott itt. Felesége most már megkönnyebbült va­lamennyire, mert szeptember 4-én végre hírt kapott a férjé­ről. sák. A vezető a lakosság véle­ményével, álláspontjával ellen­tétes nyilatkozatot adott a la­poknak és a televíziónak. Kér­te azt is a megye vezető testü­leté, hogy a telepet olyan sze­mély vezesse, akiben bíznak a helybeliek, s akinek a helyze­te is garancia a biztonságra azáltal, hogy a községben la­kik. Erre a kérdésre azonban még csak válasz sem érkezett. A Fővárosi Köjál főigazgató­ja azzal az indokkal utasította el a személyi kérdésre vonat­kozó javaslatot, hogy szakmai­lag nem merült fel kifogás. Ez igaz — ismeri el az elnök- helyettes —, ám tény, hogy a bizalom azért romlott meg, mert a telep eredeti céljával ellentétben a gazdasági elő­nyöket tartotta fontosabbnak. Üzleti szempontok miatt ter­helték túl a telepet. A dr. Csehák Judit szociális- és egészségügyi miniszternek írt levélben a megyei tanács elnöke a lakosság véleményére hivatkozva kérte a már meg­fogalmazottak teljesítését. Megerősítette, hogy paksi hul­ladékot továbbra sem fogad­hatnak Püspökszilágyon. — Mi lesz, ha mégsem változik a helyzet? Ha a tiltakozás el­lenére fogadják a paksi kül­deményeket? — Kialakulhat egy olyan helyzet, hogy az emberek ma­guk lépnek közbe. Egészségü­ket és biztonságukat féltve semmiféle radioaktív szállít­mányt nem engednek a köz­ségbe. Kovács T. István lőtt már ők sem mernek sze­met hunyni. LEGENDA AZ ELTŰNTRŐL Az étterem ízléses és tiszta, a tulajdonos azonban nagyon zárkózott. — Higgye el, nincs értelme ennek. Jobban tennénk, ha mindenki a saját portáján sö­pörne, és nem a szomszédok­kal foglalkoznánk — ez min­den, amit végül ki tudok húz­ni belőle. A konyhában azon­ban már beszédesebbek. „Kér­dezze csak meg a kamionost, ők aztán mesélhetnének — Miről? — Hogy kár volt ott tüntet­ni 21-én, mert most ők isszák meg mindennek a levét. ök igazán a bőrükön érzik, hogy nem szeretnek ott minket. Egy srác például elütött két em­bert, meg is haltak. Letartóz­tatták és azóta eltűnt. Ennek már több mint egy hónapja, és senki nem tud róla, a csa­ládja hiába keresi — mesélik egymás szavába vágva az asz- szonyok. Hogy ki az illető, azt senki nem tudja, annyi derül csak ki róla, hogy Kemencére való, innen a második községbe. Az országos központok in­formációi alapján jutottak el a Független Kisgazda, Föld­munkás és Polgári Párt megyei szervezetéhez, valamint a Ma­tartók esztergálását, szerelését és csomagolását egy helyen végezhetik el. Eddig, ebben a félévben, kö­zel 10 ezer darab gyertyatar. tót szállíthattak ki. Az üzem raktáraiban mind nagyobb készletek tornyosulnak. A vál­lalat igazgatójától szerzett in­formációk szerint az esztendő negyedik negyedévében kap­nak nagyobb lendületet a szállítások, hiszen ezeknek a több színben készített, elektro­mos működtetésű gyertyatar­tóknak. a karácsonyi ünnepe. k:et megelőzően kell virítani­uk az áruházak pultjain. Gy. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom