Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-09 / 213. szám

1989. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT

Hér_végi vjLÁepoLmi^ K

Újra kezéó'M tárgyalások

Biztatónak tartják a nyitányt Béssbsn a nyári szünet után Előkészületek a wyomingi Baker—Scvardnadze találkozóra Varsóban megegyezés jött létre a négypárti kormány listájában

általános

PILLANATKÉP

bi, Reagan elnöksége idején még érvényes washingtoni gör- csösség oldása is ezzel kapcsolatos. Emlékezetes, hogy a Fehér Ház akkor egy jottányit sem volt hajlandó engedni úgynevezett „csillagháborús” elképzeléseiből, amelynek az volt a lényege, hogy katonai rendeltetésű és rakéták útbaindí- tására alkalmas objektumokkal népesítse be a világűrt. Reagan, akkori elnök e horribilis pénzösszeget, a hozzávetőleges becslések szerint 50—80 milliárd dollárt felemésztő fegyverkezési programot irányzott elő. Kijelentésed szerint azért, hogy az Egyesült Államok hatékonyabb védelmet kapjon. Szovjet részről viszont azt hangoztatták, hogy a „csillagháborús” program nemcsak a fegyverkezési verseny új szakaszát nyitja meg a két világhatalom között, amennyiben a világűrt is bevonja abba a területbe, ahonnan váratlan támadás bármikor kiindulhat. Másrészt — tették hozzá —, ha „védelminek” nevezett hadászati fegyverek új rendszereit fejlesztik ki és helyezik el a kozmoszban, mi értelme van annak, hogy szerződést kössenek a jelenleg meglevő hadászati támadó fegyverzet ötvenszázalékos csökkentésére?

Most, mint Qayle alelnök nyilatkozatából kitűnik, Washington immár nem ragaszkodik „szentírásként” az SDI- hez, azaz a hadászati védelmi kezdeményezéshez. Ezt — mint az alelnök kijelentette — valójában sohasem tekintették reálisnak. A Bush-kormányzat egy olcsóbb és szerényebb változatának megvalósítására dolgozott ki terveket. Eszerint, ha netán támadó rakéta közeledne az Egyesült Államok felé, akkor'minirakéták raja követné nyomon és semmisítené meg. A szűkszavú ismertetés nyomán persze még sok a kérdőjel. De az megállapítható, hogy az eredeti „csillagháborús” elgondolás már a múlté, s a hadászati támadó fegyverzetről szóló szerződés megkötésének egyik fő akadálya elmozdulóban levőnek tűnik.

A HARMADIK FORDULÖ

KILÁTÁSAI

A hagyományos fegyverzet csökkentéséről tárgyaló bécsi értekezlet is kedvező előjelek közepette kezdhette meg csütörtökön, a nyári szünet utáni harmadik fordulóját. Az osztrák fővárosban á Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagállamai még március 9-én kezdték meg tárgyalásaikat. Emlékezetes, hogy májusban áttörés történt az addig reménytelennek látszó ügyben, amikor Mihail Gorbacsov a VSZ-államok nevében olyan új javaslatokat tett, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a különböző fegyverfajták közötti aránytalanságokat kiegyenlítsék. *

Bush elnök az atlanti szövetség nevében gyorsan válaszolt ezekre az indítványokra, s közelebb kerültek az addig áthidalhatatlannak vélt álláspontok.

A csütörtöki ülés ugyan zárt ajtók mögött zajlott le. De tárgyalótermen kívüli megnyilatkozásokból világossá vált, hogy szgvjet részről sem látják annak. akadályát, hogy már 1990- ben aláírhassák a NATO és a VSZ szerződését a hagyományos európai haderőcsökken- tésről. Ami pedig az atlanti szövetséget illeti — mint tudni vélik —, Bécsben javasolni fogja á haderők mozgásának és a hadgyakorlatok méreteinek korlátozását. Korábban elzárkóztak ilyen elképzelésektől. Grinyevszkij szovjet nagykövet pedig szenzációval szolgált Moszkva terveit illetően az ellenőrzésben. Kijelentette, hogy a Szovjetunió akár abba is beleegyezne, hogy területén állandó jelleggel NATO-tisztek

állomásozzanak, a majdani egyezmény megtartásának felügyeletére.

A harmadik forduló kedvező kilátásai növekedtek egy váratlan francia bejelentéssel is. Chevenement védelmi miniszter szerint Párizs katonai koncepciójának felülvizsgálatára készül. Ez annyit jelent, hogy módosítja majd fegyveres erőinek összetételét. Katonai szakértők rámutatnak, hogy a francia kormány eddig -mereven elzárkózott az elől, hogy a hagyományos fegyverzet csökkentését kiterjesz- szék nukleáris fegyvereket hordozó repülőgépeire, és Bécs- ben megvitassák az NSZK területén állomásozó francia csapatok problémáját. Az Európában kialakuló nagyobb bizalom jele, hogy Párizs is beleegyezik eddig számára tabunak tartott fegyverzetek és haderők csökkentésének megtárgyalásába.

A MEGALAKULÓ KABINET

I

Csaknem három hónapig tartott Varsóban a kormány- válság, amely tulajdonképpen már véget is ért. Készen áll a kormánylista, csak éppen nem hozták nyilvánosságra. Ügy döntöttek, hogy előbb a parlamenti bizottságokban az úgynevezett meghallgatások következnek, s csak jövő hét keddjén, amikor a szejm ösz- szeül, terjesztik elő a kabinet névsorát és történik majd meg a bizalmi szavazás. Ennek kimenetele azonban nem lettéi kétséges, miután a koalíciót alkotó pártok parlamenti képviselői részt vettek a személyekről és a tárcákról való bonyolult alkudozásokban, s a végül is létrejött kormánylistával már nem hivatalosan kifejezték egyetértésüket.

Annak ellenére, hogy hivatalosan nem hozták nyilvánosságra a tárcák leendő birtokosait, Varsóban, kiszivárgás útján, ismertté váltak a miniszterek nevei. Eszerint a Szolidaritáshoz tartozó Mazowiecki miniszterelnök kabinetjében hét tárcát kap a Szolidaritás, köztük a pénzügyit, az iparit a munkaügyit és az építésügyit. Ez annyit jelent, hogy a gazdasági minisztériumok legnagyobb részének elén a Szolidaritás politikusa foglal majd helyet. A LEMP-nek jut a belügyi, a honvédelmi, a közlekedési és a külkereskedelmi tárca. A védelmi miniszter Silesz. Ez utóbbi miniszterelnökhelyettesi tisztséget is betölt majd. A Parasztpárt és a De mokrata Párt, amely azzal, hogy hátat fordított a LEMP- pel való szövetségnek, s a Szolidaritással való koalíciójával lehetővé tette, hogy Walesa szervezete alakíthassa meg a kormányt, kénytelen volt lemondani vérmesebb tárcaszerzési reményeiről, s négy, illetve két jelentéktelenebb bársonyszékhez jutott. A külügy- miniszterség, amelyre sokan pályáztak, végül is egy füg getlen nemzetközi jogászé lett, legalábbis a hírek szerint.

Árkus István

El nem kötelezettek: jövőre Ghánában

Véget ért a belgrádi csúcs

Péntekre virradóra, hajnali fél háromkor fejezdődött be az el nem kötelezett országok belgrádi csúcsértekezlete. A többórás csúszást az okozta, hogy sokáig folyt a vita, melyik ország legyen a követke. ző csúcstalálkozó házigazdája. A választás végül Ghánára esett. A vitát az okozta, hogy Ghana sok politikai kérdésben kemény álláspontra helyezkedik. Az ellenjelölt

SEGÉLYPROGRAM

George Bush amerikai elnök csütörtökön a törvényhozás elé terjesztette a Magyarországnak és Lengyelországnak nyújtandó 30, illetve 115 millió doUáros segélyek tervét. Azokról az ösz- szegekröl van szó, amelyet Bush elnök nyári varsói és budapesti látogatása idején ígért meg.

A program szerint Lengyel- ország 100 millió dollárt kapna a magánszektor fejlesztésére és 15 milliót környezetvédelmi kiadásokra, Magyarország pedig 25 milliót a magánszektorra és 5 milliót egy környezetvédelmi központ létrehozására. Az amerikai kormányzat ezenkívül egy 58 millió dolláros élelmiszersegély-programot is tervez Lengyelország számára.

A kongresszushoz küldött levelében Bush elnök a segély- program mielőbbi jóváhagyását sürgette. A 145 milliós csomagból az október 1-jéyel kezdődő pénzügyi évre 33 millió dollárt kért a két ország számára.

Venezuela . volt, amely csak a most véget ért csúcson lett a mozgalom tagja, Ghana viszont az alapítók egyike,

A 102 teljes jogú tagország zömmel állam- és kormányfők vezette küldöttsége négy napon át tanácskozott a belgrádi Száva kongresszusi központban a világpolitikai és gazdasági helyzetről, a mozgalom feladatairól. A hajnali órákba nyúlt záróülésen a résztvevők általános elvi nyilatkozatot fogadtak el, s két tucatnyi határozatban rögzítették álláspontjukat az idő szerű nemzetközi politikai és gazdasági problémákról,

A vendéglátó Jugoszláviának Kenneth Kaunda zambiai elnök mondott köszönetét szervező tevékenyséért, majd a konferenciát Janez Drnovsek, a Jugoszláv Államszövetség el nöke, mostantól a mozgalom soros elnöke zárta be.

Többszázezres nagygyűlés

Bakui sztréjkhét

A hét végéig folytatódik az azerbajdzsáni népfront által meghirdetett, hétfőn kezdődött sztrájk, amely főként a bakui vállalatokat, illetőleg a közlekedést érinti. Erről tudósított pénteki számában a Pravda, amely első ízben közölt híradást a bakui eseményekről.

Az SZKP KB központi napilapja részletesen beszámolt a Baku központjában, a Lenin téren a hét közepén megtartott többszázezres nagygyűlésről. amelyen a népfront — amelyet hivatalosan még nem jegyeztek be — értékelte a sztrájk első három napjának mérlegét. Eszerint a munka- beszüntetés a gépgyárak, az elektronikai vállalatok, vegyi és olajfeldogozó üzemek, könnyűipari vállalátok többségét érintette, és gyakorlatilag megbénította a vasúti közlekedést a köztársaságban.

A Pravda szerint a sztrájk hatalmas károkat okozott. Még az olajfinomítók is, ame lyeket alig érintett a munka beszüntetés, csökkenteni kényszerültek termelésüket, hiszen tárolóikban felhalmozódtak a készletek. A szállítási nehéz ségek miatt elképzelhető, hogy drasztikusan vissza kell fogni a szárazföldi és tengeri olajki termelést is. Minimálisan két- három hétre lesz szükség, hogy a termelés eredeti szintjére álljon be — állapítja meg a lap.

A bakui nagygyűlésen a népfront képviselői bejelentették, hogy megkezdődött a pár beszéd a köztársaság vezetőivel követeléseik teljesítésének lehetőségeiről. Mint ismeretes, a népfront a köztársaság szuverenitásának és gazdasági önállóságának megszilárdítását, a karabahi probléma Azerbajdzsán érdekeinek figyelem- bevételével történő rendezését, a szervezet bejegyzését, a rendkívüli állapot idején tartott választások érvénytelenítését, új szavazás kiírását szorgalmazza.

VILLAN ATKEF

Az Egyesült Államokban, ahol május 1-je helyett szeptember első hétvégéjén tartják a munka napját, hagyományosan ez atpolyan nyárzáró idő is: ilyenkor egyszerre csuknak be a strandok azzal, hogy ezután már minden hivatalhok- aak a „helyén illik lennie”, hiszen p. szabadságok után, teljes fordulatszámmal zajlik az állami élet. A „nyitány” most Bush elnök beszédével kezdődött, amelyben 7,8 milliárd dolláros előirányzattal átfogó programot hirdetett meg a ká- pítószerkufárok ellen. Az újságok első oldalait szinte teljesen megtöltötték az erről szóló híradások, s azok a találgatások, hogy az ebben a küzdelemben Washingtonnal készségesen együttműködő kolumbiai {ormány ellen milyen terror- tszközök használatára vetemedik majd az ottani kokainmaf- Eia. A válasz erre nem sokáig késett, s a televíziós állomások helyszíni tudósításaikban pokolgépes robbantásokról, áldozatokat követelő merényletekről számoltak be. Több washingtoni demokratapárti honatya bírálta Bush programját, mivel rámutatott, hogy kábítószerügyben olyan, képletesen szólva, a helyzet, mintha az Egyesült Államok saját nagyvárosainak utcáin háborút folytatna, s erre az adóbevételek alig egy százalékát fordítani, nem kevesebbet jelent, mint ezt a küzdelmet biztosan elveszíteni...

A hét végére azután már előtérbe kerültek a külpolitikai kérdések. Nagy port vert fel, hogy Washington — miután heves Amerika-ellenes tüntetések zajlottak le bejrúti nagykövetsége előtt — egész ottani diplomáciai személyzetét hazarendelte. Az amerikai külügyminisztérium Aun tábornokot, az elsősorban keresztény milíciákra támaszkodó hadsereg-főparancsnokot vádólta a történtekért. Aun ugyanis, aki egyébként Washington támogatását élvezte, váratlanul azt állította, hogy a Busb-kor- mányzat „kiszolgáltatja a bejrúti keresztényeket a szíriaiak- nak”, csak azért, hogy a fogságban levő amerikai túszok kiszabadítását egyengesse. A washingtoni külügyminisztérium azzal érvelt, hogy nem kívánta, hogy a bejrúti amerikai misszió diplomatáit a fel- heccelt tömeg vagy túszul ejtse, vagy lemészárolja, ezért született hirtelen a hazahívó döntés.

MOZGÁS A „CSILLAG- HÁBORÜS” ÜGYBEN

Nagy figyelmet keltett az a bejelentés is, hogy szeptember végén Baker külügyminiszter Wyomingban látja majd vendégül szovjet kollégáját, Se- vardnadzét. Mint hírmagyarázók emlékeztettek rá, a két világhatalom diplomáciájának vezetője legutóbbi megbeszélésén megegyezett arról, hogy szeptemberi újabb eszmecseréjük tengelyében a leszerelési javaslatok állnak majd. Újra áttekintik a hadászati támadó fegyverek 50 százalékos csökkentésének problematikáját, és minden valószínűség szerint sói kerül arra is, hogy megállapodjanak a soron következe szovjet—amerikai csúcstalálkozó dátumában is. Erre hírmagyarázók szerint még az idei évben vagy a jövő esztendő elején mindenképpen sor kerül. S ezt sem Washingtonban sem Moszkvában nem cáfolták meg. Kitűnt az is a héten, hogj Gorbacsov és Bush sűrűn vál' üzenetet egymással, s kialakulóban van közöttük ezáltal égy olyan személyes kapcsolat, amely elősegítheti a kompromisszumos megoldásokat.

Lehetséges, hogy egy korábKülföldi események egy mendcsflbei»

iiiLiújuuiujjimüi V

" l'l'l'Mli'Hl"

A franciaországi Antibesben tanácskoznak a közös piaci tagállamok pénzügyminiszterei az EGK közös gazdasági és pénzügyi politikájának szakaszos kialakításáról. A Szuharto in donéz államfő hétfőn Moszkvában találkozik Mihail Gorba- csovval, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökével. A A salvadori gerillák bejelentették, hogy a Mexikóvárosban szeptember 10—14. között sorra kerülő bé ketárgyalások idejére egyoldalúan és részlegesen beszüntetik fegyveres akcióikat. A Száz kubai katonából álló csoport hagyta el pénteken Etiópiát azt követően, hogy Havanna bejelentette: kivonja minden ott állomásozó katonáját.

Hivatalos látogatás

Ahromejev marsall Fiimországba utazik

Jaakko Valtanennek tábornok. a finn védelmi erők parancsnokának meghívására szeptember 11—14. között hivatalos látogatásra Finnországba utazik Szergej Ahromejev marsall. A magas rangú szovjet katonai vezető látogatása során találkozik Mauno Koi- visto finn államfővel, Harri Holkeri miniszterelnökkel és finn katonai vezetőkkel — jelentette be pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján Vagyim Perfiljev külügyi szóvivő.

Ahromejev marsall a finn politikusokat és üzleti körök képviselőit egyesítő társaság ülésén beszédet mond, amelyben ismerteti a szovjet leszerelési politika főbb irányait. A tervek szerint ugyancsak ebben a témakörben tart előadást a finn védelmi erők főparancsnokságán és a Finn— Szovjet Társaság központi irányító testületének ülésén.

molhatunk, hogy erre az elkövetkező napokban sor kerülhet. Ez a magyar kormány saját, szuverén döntése lesz. Ezt hangoztatta péntek délutáni tévényilatkozatában Hans- Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere.

Javaslat magyar regionális biztonságpolitikai kezdeményezésre

I.

A) A Magyar Szocialista Munkáspárt — abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a szomszédos országok közötti sokoldalú kapcsolatok fejlesztése, a népeik közti megértés előmozdítása tényleges hozzájárulást jelent az európai biztonság és együttműködés elmélyítéséhez, a kontinensünk államai közötti bizalom megszilárdításához — azt javasolja a magyar kormánynak, hogy tegyen lépéseket a jószomszédi viszony kiteljesítésére.

Ennek érdekében egyoldalú magyar intézkedésként:

— az európai semleges és el nem kötelezett országok csoportjához‘tartozó Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, valamint az Osztrák Köztársasággal közös határa mentén támadófegyverzetektől részlegesen mentes 50 kilométeres biztonsági, bizalomerősítési és együttműködési övezetet hozzon létre;

~ a megjelölt övezetben csak határőrizeti és határrendészeti, valamint zömében kifejezetten védelmi rendeltetésű harceszközök és csapatok maradjanak;

— a fentiekkel összhangban, a magyar fél politikai szándékának kifejezéseként a három ország határa mentén húzódó övezetben első lépésként 1990 végéig a harckocsik számát 50 százalékkal, azaz 200 darabbal csökkentse;

— a fenti övezetben a stockholmiN dokumentumokban elfogadottakon túl további bizalomépítő és biztonságerösítő intézkedések sorát foganatosítsa, így például:

— rendszeresen nyújtson tájékoztatást a határ menti övezetben maradó erők nagyságrendjéről, azok helyzetéről,

— korlátozza a gyakorlatok számát, nagyságát, a tartalékos állomány mozgósításának mértékét,

— tegye lehetővé az övezetben maradó csapatok életéről való rendszeres informálódását,

— biztosítsa, hogy a zónában tartandó valamennyi, illetőleg az övezetben telepített csapatok részvételével folytatott gyakorlatokon a két szomszédos állam katonai megfigyelői részt vehessenek.

B) Javasolja, hogy egy korábbi nemzetközi helyzetben hozott döntéseken alapuló elhatározást megváltoztatva a kormány

— 1989. évre 5,5 milliárd forinttal mérsékelje a védelemre eredetileg előirányzott összegek nagyságát;

— az ország területén elhelyezett atomeszközök eljuttatására is alkalmas indítóállványokat csökkentse szintén felére, 14 darabra.

II.

A Magyar Szocialista Munkáspárt — a szocialista országok leszerelési kezdeményezéseivel és törekvéseivel összhangban — indítványozza a Szovjetunió Kommunista Pártjának, hogy a Szovjetunió 1990. végéig a biztonsági, bizalomerősítési és együttműködési övezetből egyoldalúan vonja ki a támadó fegyverzetekkel felszerelt szovjet erőket, konkrétan 2 harckocsizászlóalját.

III.

A Magyar Szocialista Munkáspárt javasolja továbbá: a magyar kormány indítványozza Ausztria és Jugoszlávia kormányának; 50 km-es szélességű zóna kialakításával csatlakozzanak a közös határok mentén biztonsági, bizalomerősítési és együttműködési övezethez, s így hozzanak létre egy támadó fegyverzetektől részlegesen mentes 100 kilométeres szélességű, összefüggő zónát. Az MSZMP meggyőződése, hogy egy ilyen háromoldalú megállapodás további hozzájárulást jelentene a térség, s ezen keresztül az európai béke megszilárdításához.

Javasolja továbbá, hogy:

— együttes erőfeszítésekkel kapcsolódjanak a katonai célú és rendeltetésű nukleáris tevékenység korlátozására és csökkentésére, a vegyi fegyverek átfqgó eltiltására irányuló nemzetközi együttműködés erősítéséhez (a felszámolás elvi és gyakorlati módozatai, valamint az ellenőrzés politikai, jogi, műszaki-technikai tényezői és feltételei kimunkálásával);

— hozzanak létre magas szintű munkabizottságot a katonai költségvetések csökkentése lehetőségeinek feltárására, az összehasonlító módszerek feldolgozására;

— kutassák közösen a felszámolásra kerülő hagyományos hazai technikák megsemmisítésének, esetleges polgári hasznosításának lehetőségeit, kísérletezzenek ki erre alkalmas eljárásokat és módszereket ;

— a katonai alakulatok képviselői, delegációi tartsanak rendszeres határ menti találkozókat;

— kezdeménj^ezzék újszerű gazdasági-kereskedelmi formák bevezetését, szabadkereskedelmi övezetek létesítését, s a hármas határ- kereszteződéshez közeli térségben nemzetközi tudományos-műszaki park megteremtését;

— dolgozzanak ki újszerű együttműködést az emberi dimenziót átfogó kulturális, turisztikai, kishatár menti kontaktusok, a közvetlen lakossági tömegkapcsolatok feltételeinek lényeges fejlesztésére;

— nyissanak széles körű távlatokat a természeti környezet állapo- ának fokozott oltalmazására, tegyenek lépéseket a szubregionális eredményekre ráépülő összeurópai környezetvédelmi infrastruktúra alapjainak lerakására;

— létesítsenek közös fejlesztésű nemzeti parkokat, tájvédelmi körzeteket, s munkáljanak ki átfogó munkaprogramot a környezetvé-, delmi kultúra együttes fejlesztésére és terjesztésére, egy ilyen irányú oktatási-nevelési együttműködés kibontakoztatására;

— a kormányfők évente egy-egy alkalommal az övezetben tartsanak csúcstalálkozót a megtett lépések rendszeres áttekintésére, az elért eredmények elmélyítésére, együttműködésük magasabb szintre emelésére.

Magyar Szocialista Munkáspárt • Központi Bizottsága

Hans-Dietrich Genscher tévényilatkozata

Humanitárius megoldás kell

Szilárdan megbízom a magyar vezetésben, abban, hogy sikerül humanitárius megoldást találni a Magyarországon tartózkodó keletnémet menekültek kérdésében. S annak alapján. amit tegnap hallottunk a budapesti Miniszter- tanács ülése után, azzal szá-