Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-08 / 212. szám

6 m 1989 SZEPTEMBER 8., PÉNTEK Szabad idő - Hobby A pszichológus válaszol Jóban-rosszban az állatokkal < „Aki az állatokat szereti, rossz ember nem lehet” — én így módosítanám az eredeti­leg virágokról szóló közmon­dást. Ügy érzem, úgy tapaszta­lom, hogy egy embernek az ál­latokhoz és az emberekhez va­ló viszonyulása igen hasonló. Akit nem hagy közömbösen egy állat szenvedése, akit érde­kel az a másik élőlény és figyel a közléseire, aki áldozatosan és szeretettel képes gondoskodni a háziállatáról, az hasonlókép­pen fordul az emberek felé is, és ebben igen kevés a kivétel. Aki pedig képes állatot kínoz­ni, elhanyagolni, éheztetni, ki­tenni — arra bizony nem bíz­nék embereket, mert úgy ér­zem, velük sem bánik sokkal jobban — legfeljebb, mint gyakran láthatjuk, „finomabb formában” bántja őket. Az állatokkal való közeli, közvetlen kapcsolat az ember­szeretet képességének fokmé­rője és egyben gyakorló tere­pe is. Ezért jó, ha a kisgyer­mek a korának megfelelő mér­tékben gondoskodhat egy kis állatról, közben megtanulja, begyakorolja a másik lényre figyelést, a felelősségvállalást, a kedveskedést, a játékot. Ér­zelmileg szegényebb, sivárabb lesz az, akitől az életnek ez a területe elzárva marad. Sok kedves élménnyel szegényebb az a gyermek és felnőtt, aki nem tud belefeledkezni felsza­badult kergetőzésbe egy kis­kutyával, aki nem folytat oly­kor néma társalgást egy szép szemű macskával. Az állatok­tól sok és önzetlen szeretetet kaphatunk, társaink lehetnek a magányban, és csodálatos do­log, ha megértjük egymás nyelvét. Üj állatvédelmi törvény ké­szül, ez indított arra, hogy e témáról írjak. Az eddigiekben az állatvédelem legfőképpen a fajok védelmét jelentette (a ki­halástól fenyegetett állatfajok esetében kiemelten), illetve az állatokat — és az embereket — a fertőző betegségektől próbál­ta megóvni. Az új törvény az úgynevezett „egyedkímélő ál­latvédelmet” tűzte ki céljául, tehát a konkrét állategvedeket akarja védeni — az embertől. Szükség van a védelemre, hi­szen gyerekek, sőt felnőttek is kiszedik a madárfészket, macskákra lövöldöznek, kite­szik a kiscicát és a kiskutyát. Az országban körülbelül 50 ezer kóbor kutya és ugyan­ennyi kóbor macska tekereg otthontalanul. Újabban még az állattartók sem mind törőd­nek eléggé jószágaikkal, pél­dául a tehenet napi jártatás nélkül, a jászolhoz kikötve tartják, a nyulakat szűk helyen zsúfolják össze, csak a belőlük kihozható legnagyobb haszon­nal törődnek. A leadásra szánt állatok szállítása, a vágóhídra hajtás körülményei embertele­nek. Sok helyen a házőrző ku­tya előtt naphosszat nincs víz, hogy igyon, ha szomjas. Nem egv ember a sérelmeit védte­len állatokon torolja meg, em­berhez nem méltó módon éli ki rajtuk az agresszióját. Ezek megakadályozására készült az új törvény. Ezután a hatósá­gok is jobban figyelnek és szi­gorúbban büntetik majd az ál­latok bántalmazóit. Ez remél­hetőleg visszatartó hatású lesz. Még jobb lenne, ha mindezt megelőzhetnénk, ha pozitív irányba alakíthatnánk az em­bernek az állattal való kapcso­latát. Ha a szülők és a pedagó­gusok ezután még hangsúlyo­sabban az állatok megismeré­sére, szeretetére és védelmére nevelik a gyermekeket, sokat tehetnek az állatokért — és egyúttal az emberiségért: az emberség megőrzéséért. A növényekkel és az állatok­kal együtt „társbérlők” va­gyunk a földön, kölcsönösen egymásra utalva. Kellemesebb és hasznosabb jóban lenni, mint rosszban. Ha valaki csak egyetlen kis állatot felnevel, vagy csak egy kisgyermeket ránevel az állatok szeretetére — az már sokat tett az ember és állat közös érdekében. Dr. Ignácz Piroska Július közepéin különös tú­ravendéget fogadott az észak- olaszországi Val D’Aosta. „Min­dig csendben halad, hosszú botjára támaszkodva, lehajtott fővel, mint aki nagyon elgon­dolkodik, vagy éppen imád­kozik. Sőt. amikor megpihen, akkor is szokatlan a viselke­dése, mintha képtelen lenne szabadulni küldetésének gond­jaitól. Azonkívül az igazi al­pinisták nem sajtos kenyeret esznek reggelire, az nehéz ele­del a 3000 méterhez közeli magasságban. ,D1 hát a turis­ta ebben is küionbözik,a töb­bitől. A pápa — akiről köztu­dott, hogy szenvedélyes hegy­mászó volt — a maga útját járja a' hegyekben is.” Ter­mészetesen népes kíséretével. Buffalo Bill, a rehabilitált cowboy William Cody, azazhogy Ismer­tebb nevén Buffalo Bill, a hajda­ni csordáslegény ismét nemzeti hős. Az amerikai hadsereg 72 évi kiközösítés után visszaadta ki­tüntetését. Az ügy előzménye úgyszólván történelmi. Hősünk 1872-ben egy lovascsapat élen el­szánt harcokat vívott az Indiá­nokkal. Nem lévén akkortájt olyan mozgalom, amely pártfo­gásba vette volna a „rézbörűe- ket”, elismerték a vitézség bizo­nyítékait. Nevezetesen azt, hogy William Cody személyesen is megölt két Indiánt, és több lovat zsákmányolt. Amiért is a kong­resszus a mellére tűzte az arany­érmet. Amit aztán 1917-ben vlsz- szavontak, arra hivatkozva, hogy ez csak katonának adható. Bili G. Cody, az unoka szerint a dön­tés eleve elhibázott volt, hiszen Buffalo Bill „a harcmezőn bizo­nyította érdemeit”. Cgy tűnik, odaát Is akad reha­bilitálni való. Meg azokkal a hívőkkel, akik megtudván, hogy itt tartózko­dik. tömegesen hódolnak a tu­ristaszenvedélynek. Mint a La Repubblica megírta, volt aki ta­lálkozott is a hátizsák nélkü­li. fehér reverendában, cllen. zős sapkában sétálgató pápá­val. Spontán módon, persze, ahogy a biztonsági szolgálat megengedte a hegyi audien­ciát. A vatikáni sajtóiroda ve­zetője szerint II. János Pál választotta a pihenésnek ezt a módját, és még azt is. hogy a hegvet-völgyet járva, ételét is a vidék borával öblítse le. A vidék: a Gran Paradise — a Nagy Paradicsom — kör­nyéke, a bor neve: Vin de l’Enfer — a pokol bora. Majdnem a paradicsom G yönyörű fekvésű nagy­község. Dombhátra épült, enyhe lejtői szelíden eresz­kednek le a Dunára. A par­ton kellemes strandolási lehe­tőséget találnak a látogatók. Szentendréről autóbusszal le­het legjobban megközelíteni, de önálló hajóállomása is van. Aki a romantikus és vál­tozatos kirándulásokat kedve­li. annak azt ajánlom, hogy a Nyugati pályaudvarról vona­tozzon el Verőcemarosig, on­nan kishajóval keljen át a Szentendrei-szigetre, majd át­sétálva a szigetcsúcson, Kis­oroszinál keljen ismét át, de most már a Kis-Dunán s in­nen kellemes sétával eljuthat Dunabogdányba. A nagykö?ség melletti Vi- rad-dűlőben az I. században épült római castrum marad­ványai találhatók. Feltehető­en a római limeshez (őrlánc­hoz) tartozott, ma népiesen Bolhavár a neve, mert ar la­tin neve Mansio cipri (bolhá. szállás), illetve castrum cipri (bolhavár) volt. Századunk elején 522 házat tartottak nyilván (1910) és ek­kor a lélekszám 3463 volt. eb­ből 2444-en vallották magukat német nemzetiségűnek. Dunabogdány hajdan Esz­tergom vármegyéhez tarto­zott, mígnem a XIII. század második felétől Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegyéhez, a pilisi területhez csatolták (1285-ben). Ekkor a Szent­endrei-szigetet birtokló (s Rosd-szigetnek is nevezett) Rosd nemzetség tulajdona volt Dunabogdány is. Ezt kö­vetően ÍV. László királytól (IV. Kun László 1262—90 élt, 1270-től uralkodott haláláig) Tahi Herbord fiai, Márk és Miklós cserébe kapták Duna. bogdányt. királyi jogon Okle­velek tanúsága szerint még 1505-ben is a Tahi család bir­tokában volt a falu. I PEST MEGYEI SÉTÁKI Dunabogdány Ä török hódoltság idején az 1559-es összeíráskor 36 ház szerepel a bogdányi listán. 1626—29-ig a község, mint re­formátus falu van nyilván­tartva. 1695-ben a gróf Zichy család birtokába kerül, ök az óbudai birtokaikkal együtt tartják számon és onnan „is- pánolják” (Irányítják) Duna- bogdányt. A kis létszámú fa­luba német telepeseket hoz­nak. Katolikusok lévén, a XVIII. század elején minorita papot neveznek ki a bogdá­nyi parókiára és 1721-ben megalapítják a római katoli­kus plébániát. Templomot Is építenek, amelyet már 1724- ben felszenteltek. A templom azonban hamarosan kicsinek bizonyult, ezért 1755—1761-ig tartó építkezéssel kibővítik. A cuius regio, eius religio (a birtokos szabja meg, hogy alattvalói milyen vallást kö­vessenek. Ez az elv 1555-től, az augsburgi békétől volt ér­vényben) alapján a Zichy csa­lád a református vallást egy­szerűen betiltotta. A történel­mi feljegyzés szerint „1721-től tilos Dunabogdányban refor­mátus istentiszteletet tarta­A rendelét szigora azonban enyhül és 1790-ben már ismét engedélyezik a „kálomista” is­tentiszteleteket, sőt református „imaház is engedélyeztetik”. A mai templom 1802-ben épült. „Meg is büntetné Isten a bogdánybelieket a Kálomis­ták miatt” — mondja egy ré­gi feljegyzés (nyilván katoli­kus). Ennek az a magyaráza­ta, hogy később sorozatos ka­tasztrófák érik a falut. 1806. szeptember 21-én például földrengés rázza meg Duna. bogdányt. Minden „gyengébb ház” összeroskad. S lám, alig egy emberöltő múlva (régen egy emberöltő 30 évnek szá­mított). 1831 júliusában ko­lerajárvány szedi áldozatait a faluban. De nincs vége a sors­csapásoknak, mert 1838-ban árvíz ront a falura, s a há­zak közül 123-at elsodor 75 istállóval együtt. Az árvíz után az újjáépí­téshez használt köveket a vi­segrádi kőbányából termelik ki. S különös véletlenje a sorsnak, hogy erről a kőbá­nyáról jóval később kiderül, hogy Mátyás király palotáját rejti.’ A dolog úgy kerül nap. világra, hogy a régészek Du­nabogdányban sok „jelölt” kö­vet és márványt tálálnak be­építve a házak falaiba. Így indul a keresés a bogdányi építőanyag forrása után, s a nyomok Visegrádra vezetnek A régészeti feltárás igazolja a feltevést, a kövek valóban a felbecsülhetetlen értékű re­neszánsz palotát rejtik. A falu ma is német nemze­tiségűnek vallja magát, a ta- nácsházán, a kultúrházon el­helyezett kétnyelvű feliratok is ezt bizonyítják. A mai lé- lekszám a statisztika szerint 2756 lakos, bár ezek a számok mindig feltételesek. A képen — mely a sziget­ről készült — a hegyol­dalon messziről látható temp­lom, míg a partszéli fák elrej tik a falut, Wolff Lajos ' EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTMFOE2M JELENTI Palád! Ferenc a Közlekedési' főügyeletről jelentette, hogy ezen a héten is folytatják az Mv-es autópálya burkolatának felújítását. A 69-es és 81-es kilométer között a főváros felé vezető oldalt lezárták. A jármüveket az ellentétes oldalra terelték, ahol kétirányú a forga­lom. A hét végi élénkebb forgalom idején a 73-as és 81-es kilométer között a korlátozás megszűnik, azonban a 6.9-es és 73-as kilométer kö­zött a kétirányú forgalom akkor is érvényben lesz. Pest megye főútjain több helyen dolgoznák útépítők. A 4-esen lAbonynál aszfaltszőnyegezés miatt csak a félszélességű úttesten le­het közlekedni. A forgalmat ugyan jelzöörök irányítják, de a lassan haladó munkagépek mellett így is óvatosabban hajtsanak el. Az útburkolat megérdesítése miatt lassúbb előrejutással számol­janak a G-os főúton Százhalombatta térségében és a Dunakanyarban, a 11-es főút Visegrád előtti szakaszán. A Mahartnál az utószezoni menetrend szerint Indulnak a dunai személyszállító hajók, csak a hét végén közlekedik a Budapest—Ho- rany—Surány—Vác, valamint a Ráckeve—Tass közötti járat. Szomba­ton és vasárnap szárnyashajó közlekedik Budapest és Esztergom kö­zött. A hét végén kétnapos nemzetközi autós páJyagyorsasági versenyt rendeznek a Hungar«ringen. Az M3-as autópályán és a 30-as főúton élénkebb forgalomra kell számítani. A verseny miatt forgalomkorlá­tozást nem terveznek. Végül felhívjuk a járművezetők figyelmét, hogy megkezdődött a tanév az iskolákban. Elsősorban a reggeli órákban az iskolák környé­kén a megszokottnál nagyobb figyelemmel vezessék járműveiket. AUTÓPÁLYA-ÜGYELET Az M7-es autópálya 60-as kilométerszelvényéig tart ügye­idet, segít az autós bajbajutottaknak a Magyar Autóklub Se­gélyszolgálat budapesti szervezete. Az e szakaszon szolgála­téit teljesítő két ARO típusú gépkocsival a szerelők idén kö­zel 3000-szer nyújtottak segítséget a rászoruló autósoknak. Felvételünk a segélyszolgálat diszpécserközpontjában készültw NÉGYÜTEMŰ TRABANT A zwiekaui autógyárban 1990 májusában megkezdik a négyütemű motorral szerelt Trabantok sorozatgyártását. Az új „Trabi” erőforrása egy 1050 köbcentiméter térfogatú négy­ütemű motor, amelyet egy karl-marx-stadti üzem gyárt a nyugatnémet Volkswagen művek licence alapján. Az NDK a motorral együtt az üzemanyag-ellátó berende­zés és a kipufogórendszer gyártási engedélyét is megvette. A motor automata szivattóval rendelkezik, és teljesen szinkro­nizált négyfokozatú nyomatékváltóp keresztül hajtja a mell­ső tengelyen levő kerekeket. Teljesítménye a korábbi 26 ló­erőről 40-re nőtt. Ezáltal lényegesen javul a kocsi gyorsulása, míg a végsebesség 125 km óra lesz. A tesztjárművek átlagos fogyasztása száz kilométeren 6 liter volt. Már az idén mintegy 1000 darab négyütemű „Trabi” hagy­ta, illetve hagyja el a Karl-Marx-Stadt megyében levő gyá­rat. A jármű fődarabjainak élettartama a gyár szerint 150 ezer kilométerre emelkedik. Míg a Trabant 601-es modell limu­zinjának alapára 1135 márka jelenleg, addig a négyütemű motorral szerelt „Trabant 1,1” alapmodelljének ára 19 865 márka. Ez az alapkivitel már radiálgumikat, fűthető hátsó ablakot, és fejtámlákat is,magában foglal. Arról viszont nem szól az NDK-ból érkezett hír, hogy változtattak-e a gyártók a kocsi karosszériáján. Márpedig ez nem egyszerűen formai kérdés, hiszen a jelentősen megnö­vekedett teljesítményhez megfelelő erősségű ka'sznira is szük­ség van. De az sem válna a Trabantok hátrányára, ha némi­leg korszerűbb ruhába öltöztetnék őket a gyár konstruktőrei, netán úgy, hogy figyelembe veszik az aerodinamikai törvény- szerűségeket, s akkor talán csökkenthető lenne az a bizonyos hatliteres fogyasztás is, ami ma már — egy ekkora teljesítmé­nyű autónál — nem is olyan rendkívül kedvező. Mindezekben a változásokban aligha reménykedhetünk hiszen tudjuk, hogy a négyüteművé alakított Wartburgon is csak a legszükségesebb mődosításoka lehajtották végre. Arról pedig igazán korai lenne még beszélni — ismerve, hogy milyen nehézkesen születnek a gazdasági megállapodá­sok —, hogy hazai útjainkon mikor jelennek meg az első négyütemű Trabantok. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ABC (18.) Elterjedt tévhit, hogy a biztonsági öv akadályozza a vízbe merülő gépkocsi elhagyását. Az igazság’ennek az ellenkezője. A biztonsági öv zuhanás közben fékezi az ütődéstt, csökkenti a koponyasérülés, az eszméletvesztés lehetőségét. A megtartott eszmélet pedig — az úszni tudás mellett — a menekülés elő- felétele. A nem túl nagy magasságból (4 ___8 m) vízbe zuhanó gép­k ocsi nem süllyed azonnal a víz alá, lassan, mintegy 1 perc alatt merül el. Az ajtókat azonban a víz nyomásával szemben mindaddig nem lehet kinyitni, amíg á víz részben ki nem töl­ti az utastér belsejét, és így a nyomás kiegyenlítődik. Az uta­sok ekkor körülbelül vállig ülnek a vízben, tehát a légzéshez még maradt levegő. Ez idő alatt a biztonsági öv nyitható. Az ajtókat akkor kell nyitni, mikor az utastér már majd­nem megtelt vízzel, és csak az utasok feje van szabadon. Az ajtók egyidejű nyitása után, a kocsit a lehető leggyorsabban elhagyva, erős, lökésszerű elrugaszkodással másodpercek alatt a felszínre lehet kerülni. Ellátás vízből mentés után: Ha a baleset es eszméletnél van. takaróra fektetjük, vizes ruháját levesszük és takaróba burkoljuk. Várható, hogy a gyomorba került víz hányással távozik. Hányás közben oldalra fordított fej megtámasztásá­val. segíthetünk a balesetesnek. A balesetest panaszmentesség esetén is vigyük orvoshoz vagy hívjuk a mentőkot. Balesetmentes közlekedést. )ó utat kíván M Nagj Pcter

Next

/
Oldalképek
Tartalom