Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-08 / 212. szám

« XXXIII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. SZEPTEMBER 8., PÉNTEK A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSÉN Felszabadítják a sertéshús felvásárlási és fogyasztói árát A Minisztertanács csiitört&ki ülésén a kiilügy- és a belügyminiszter tájékoztatása alapján áttekintette a Magyarországon tartózkodó és az NSZK-ba áttelepülni szándékozó NDK-állampolgárok ügyét. A kormány a be­számolót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács tárgyalt az állami vagyonalapról tszóló jogszabályokról, és a privatizációval kapcsolatos feladatokról. Egyúttal megbízta az illetékes kormány- biztosokat a koncepciók és a szüséges jogszabályok gyor­sított ütemű kidolgozásával. A kormány előterjesztést hallgatott meg a vágósertés­termelésben, -feldolgozásban kialakult feszültségek fel­oldásáról. A Minisztertanács csökkentette a borok fogyasztási adóját. A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tá­jékoztatón Bajnok Zsolt el­mondta: az ülésen Medgtfessy Péter elnökölt, Németh Miklós ugyanis beteg, influenzás, de várhatóan néhány napon be­lül felépül. , A kormány ülésén — mint a közlemény is tartalmazza — Horn Gyula és Horváth István tájékoztatót adott a Magyar- országon tartózkodó és az NSZK-ba áttelepülni szándé­kozó NDK-állampolgárok ügyéről. A tájékoztatókat tu­domásul véve a kormány megerősítette az ügy megol­dása érdekében korábban ki­adott álláspontját. Tudomásul vette azt is, hogy a humánus jellegű intézkedések végrehaj­tásához még néhány nap szükséges. Bajnok Zsolt a továbbiak­ban arról szólt, hogy a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztésében a kormány foglalkozott a vágó­sertés-termelésben és -feldol­Agrér management alapítvány Gädö'lin Ötmillió a Budapest Banktól Egy nappal a tanévnyitó előtt, tegnap aláírták Gödöl­lőn a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem és a Budapest Bank Rt. közös elhatározásá­val létrehozott agrár manage­ment alapítványt alapító ok­iratot. Az alapítványt a me­zőgazdasági ökonómiai kuta­tások, a vállalati, a vállalat- közi és a pénzintézeti kapcso­latokat elősegítő kutatások megalapozása, valamint nem­zetközi tapasztalatok megszer­zése és elterjesztése céljából hozták létre. Az alapító okirat ettől ter­mészetesen részletesebben kö­rülírja a célokat. Az alapít­vány céljaira induló vagyon­ként a Budapest Bank Rt. öt­millió, a GATE százezer fo­rintot ajánlott föl. Ez az ősz. szeg a csatlakozó külföldi és magyar jogi és magánszemé­lyek hozzájárulásaiból, vala­mint a fel nem használt ho- zadékból növekedhet. Az alapítványt kezelő ku­ratórium héttagú. Három tag. ját az egyetem, egy tagját a Budapest Bank Rt;. jelöli ki, további tagjai a csatlakozások képviselői közül kerülnek ki. .......................— ■ »—* BUPGUTMAI KRÓMMÁ L. gozásban kialakult feszültsé­gek feloldásáról. A Minisztertanács több in­tézkedést határozott el; az egyik az, hogy a támogatá­sokra rendelkezésre álló anya­gi erőforrások átcsoportosítá­(Folytatás a 2. oldalon.) Hazánkba érkezett az angolai elnök Jósé Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársaság és az MPLA-Munkapárt elnöke — Straub F. Brúnónak, az El­nöki Tanács elnökének, vala­mint Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének meghívá­sára — csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Magyaror­szágra érkezett. A magas rangú vendég — a hagyományos ünnepélyes fo­gadtatást követően — meg­kezdte tárgyalásait a magyar vezetőkkel. Elsőként Straub F, Brúnóval, majd Horváth Lajossal, az Országgyűlés al- elnökével folytatott megbeszé­léseket. Botrányt kavart a fantompárí „Azt is hallottuk, hogy a pártjszakadást meg­előzően viták robbantak ki a vezetők között, pél­dául arról, hogy az, állítólag sok millió forintos pártvagyouból ki kapjon több tízezer forintos fizetést. Hogy ezekből a hallomásból szerzett informá­ciókból mi igaz nehéz volna megállapítani, hi­szen Kocsis Ferenc nem volt hajlandó elárulni a ..párt” vezetőinek a nevét, s ahány an kérték tő­le a saját lakáscímét, agnyi embernek adott meg valótlant. Az. eddigiekből végül is az szűrhető le, hogy a méndei botrány nem egy „egyszerűen” rosszul szervezelt kobgresszus volt, hanem provokáció.” (3. OLDAL) A kuratórium elnöke a GATE társadalomtudományi kará­nak mindenkori dékánja. Az alapítvány hozadékának terhére — a céloknak megfe­lelően —r pályázhatnak a tár­sadalomtudományi kar leg­jobb tanulmányi eredményt elért hallgatói évenként leg­feljebb 200 ezer forint nívó­díj mértékéig (a személyen­kénti nívódíj összege 20—30 ezer forint); az egyetemi okta­tók, kutatók és hallgatók ha­zai és külföldi tanulmány­utak, tudományos konferen­ciák részvételi díjának rész­ben vagy egészben történő támogatása elnyerésére; ha­zai és külföldi szakemberek, kollektívák tanulmányútjai­nak támogatására. A határozatlan időre ala­kult alapítvány alapító okira­tát dr. Hegedűs Oszkár, a Bu­dapest Bank Rt. vezérigazga­tója és dr. Petrasovits Imre, a GATE rektora látta el kézje­gyével. Az 1,988-ban létreho­zott Agrár Nemzetközi Kap­csolatok Alapítványhoz ha­sonlóan remélhetően az új alapítványhoz is sokan csatla­koznak majd. ......................»in...»I.......................... S ajtótájékoztató az NDK nagykövetségén Nyugati uszításnak tartják Az NDK budapesti nagykö­vetségén tegnap sajtótájékoz­tatót tartott az „illegális tran- zitozók” ügyében Gerd Vehrcs nagykövet, Dieter Gr’ahmann konzul és a nagykövetség saj­tóattaséja. Wolfram Küstner. Mint a nagykövet elmondta, ebben az évben több mint 1,6 millió NDK-állampolgár ke­reste fel Magyarországot, többségük élményekkel gazda­godva, a szabadságot befejez­ve hazatért. Ehhez képest el­enyészően csekély részük tar­tózkodik Magyarországon. Az NDK ezt nem tekinti a végleges kiutazás járható út­jának — mondotta a nagykö­vet. — Az NSZK-ban — fűzte hozzá — hetek óta bizonyos erők féktelenül uszítanak az NDK ellen, e célra a tömeg­tájékoztatási eszközöket hasz­nálják fel. Ügy hiszem, egyre világo­sabbá válik, hogy a jelenlegi helyzetet az NSZK hosszú tá­von előkészítette és megszer­vezte — fejtette ki álláspont­ját a diplomáciai testület ve­zetője. Mint hangsúlyozta, az NDK felkérte az ügyben érintett or. szágok illetékeseit, hogy se­gítsenek megértetni a szülő­haza álláspontját az „illegá­lis kiutazókkal”. Hozzák tud- tukra, hogy nem indítanak büntetőeljárást ellenük, ha az NDK-ba hazatérnek. A konzul a sajtó munka­társainak feltett kérdéseire válaszában elmondta: szeretett volna bejutni egy-egy ilyen táborba, hogy az NDK állás­pontját ismertesse az ott-tar- tózkodókkai, de erre nem nyílt lehetősége, mert belépésre nem kapott engedélyt. A nagykövetség a távozni akarók meggyőzésére szóróla­pokat adott ki, kialakították a nagykövetségen a bizalom te­lefonvonalát és megkezdték a konzuli osztály tanácsadó szolgálatának megszervezését az NDK-állampolgárok ma- gj-arországi csoportos tartóz­kodási helyeinek közvetlen közelében. A nagykövetségen a sajtó- tájékoztató zártkörű rendez­vény volt, nyugati sajtóorgá­numok képviselői nem voltak jelen. TÖRTÉNELMI JUSSUK A VÍZLÉPCSŐ NÉLKÜL IS Benyújtották a számlát Levélben fordultak Vác, Nagymaros, Zebegény, Viseg- rád, Szob és Letkés települé­sek tanácsainak vezetői Né­meth Miklós kormányfőhöz és Udvari. László kormánybiztos­hoz. Olyan településfejlesztési igényeket fogalmaztak meg, amelyhez mindenképpen ra­gaszkodnak, akár megépül a vízlépcső, akgr nem. Mint Ír­ják: „Településeink egy részé­nek (Nagymaros, Visegrád, Ze­begény) élete már a vízlépcső építésének megkezdése előtt kényszerpályára került. Az itt élő lakosság az 50-es évek óta — a tervezési kezdetektől — a mű hatása alatt áll. Nekik történelmi jussuk k-an a tisz­tességes számlarendezéshez Az összegyűjtött igények mel­lett a levélírók felvállalták a Váci Ellenzéki Demokrata Kör kezdeményezését, hogy Nagy­maroson hozzák létre a Kö- zép-Kelet-Európai Környezet- védelmi Központot. Ez utóbbi javaslatot elküldték Mark Pal- mernek, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagy­követének is. A regionális központ létre­hozását Bush amerikai elnök kezdeményezte júliusi ma­gyarországi látogatása alkal­mával. A központ munkájá­ban kormányzati intézmények, társadalmi szervezetek és füg­getlen szakértők vennének részt. Az intézmény a környe­zetvédelmi problémák közül vizsgálhatná például a hatá­rokon áttnyúló szennyezés problémáit, a szennyezőanya- gok megsemmisítésének lehe­tőségeit, valamint új energia­források feltárását, amelyek nem szennyezik a környezetet. Szenes Ervin, a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium nemzetközi fő­osztályának vezetője elmon­dotta, hogy a minisztérium a regionális központ Budapest­re való telepítését látja reá­lisnak, hiszen a fővárosban vannak meg azok a feltételek, amelyek egy nemzetközi köz­pont működését lehetővé te­szik. A regionális központ lét­rehozása jelenleg az előkészí­tés szakaszában van: számos kérdést kell még tisztázni, pél­dául pontosan meghatározni az intézrrtény feladatait, ha­táskörét, működésének anyagi és jogi feltételeit. Ezek kidol­gozására a magyar szakem­berekből előkészítő csoport alakult, amelynek tagjai vár­hatóan október végén, novem­ber elején kezdik meg az első hivatalos tárgyalásokat az amerikai partnerrel. A nyilvánosságot hiányolja a budapesti pártéftekezlet szer­vezeti szabályzat munkabizottsága. A párt demokratikus szer­vezetté tételét nem segíti az a döntés, mely a tagság előtt is­meretlen javaslatra épít. 0 A szakszervezetek és a kormány, közötti vita tartalma és hangneme nem szolgálja a hasznos együttműködést — mondta Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. 0 A Szövetség a Lakosságért nevű szervezet programnyilat­kozata szerint a lakosság megterhelése elérte az elviselhetőség határát. 0 Azokon a gazdákon szeretne segíteni a Magyar Gazdaszövetség, akiknek nincs elegendő pénzók termelésük korszerűsítéséhez. Céljuknak tekintik a biofarmok hazai meg­honosítását. 0 Az Ingatlankezelési és Városgazdálkodási Dol­gozók Független Szkszervezete szerint fel kell gyorsítani a te­tőtér-beépítéseket, emeletráépítéseket, hogy a fiatalok lakás­hoz juthassanak. © Az Országos Béketanács elnöksége üdvözli Király Zoltán javaslatát, amely a katonai tömbök feloszlatá­sát és az idegen csapatok teljes kivonását kezdeményezi. T agadhatatlanul fur­csa, de nem okvetle­nül érthetetlen hely­zet: miközben a politikai reform tempója már-már veszedelmesen felgyorsult, a gazdaság terepén alig va­lami mozdul, s ami igen, azt sem nevezhetjük több­nek, mint a kívánt, de ké- sedelmeskedő változások jelének, csírájának. A hely­zet furcsa, de nem érthetet­len. Az . teszi érthetővé, hogy bár szokatlannak hat a megállapítás, de igaz: a politikai szervezetben köny- nyebb, mert „egyszerűbb” változásokról van szó, mint a gazdaságban...! Ami a gazdaság makro- és mik- roszintjére egyaránt érvé­nyes. ' A legkisebb gazdasági lé­pés is — egy-egy vállalati átszervezés — emberek adott létszámú csoportjait közvetlenül érinti, míg a politikai változásoknak nincsen ilyen közvetlenül érzékelhető és az egziszten­ciára azonnal kiható kö­vetkezménye. A megyében, nemosak a városokban, ha­nem a községekben is ta­pasztaljuk: különösebb visszhangot az sem keit, ha valaki, alapos fordulatot végrehajtva, ott bukkan fel, ahol korábban az „ilyen-olyan” embereket vélte csoportosulni. A hit­váltók idejét éljük, s a jó­zanul gondolkodók tudják senki sem lesz hitelesebb attól, hogv köpönyeget vált Nincsen ennek tehát külö­RÁOLVASÁS nősebb visszhangja, amint annak sem, ha megalakul egy új szervezet helyi cso­portja. Ha azonban annak megy a híre, hogy átszer­vezés lesz, elbocsátás lesz, hogy felhagynak az eddigi tevékenységgel, átalakul­nak ilyen-olyan formájú gazdasági egységgé, akkor* szinte azonnal lemérhető az adott településen a nyugtalanság, a félsz, tes­tet ölt a tiltakozás, a fel­háborodás. Az emberek kevésbé fél­nek a sokszervezetes, sok- szereplős politikai színpad­tól, mint a szervezethiá­nyos, szereplőhiányos, gaz­dasági, gazdálkodási te­repektől. Ez utóbbia­kon ugyanis napról nap­ra eldől, holnap mennyit vihetnek haza keresetként, jövedelemként, míg a poli­tikai színpadon, az átlag­ember felfogása szerint — ami ugyan nem igaz, de lé­tező és jellemző felfogás — „semmi sem dől el”, mert „ott csak beszélnek”, ott „osztozkodnak a fejünk fe­lett”. Fokozza a bizonytalansáp érzését, hogy egyre többer vannak azok, akik felisme­rik: ugyan rengeteg az öt­let. mit kellene a gazdaság­ban másként csinálni, csali ennek a másként cselek vésnek a hogyanjával ma rúdnak adósak az-' ötletek gyártói és hirdetői, holott kétségtelen: az embereket — bőrüket égetően — leg­jobban ez a hogyan érdek­li. Tapasztaljuk, hogy a vállalatok többsége tele van ötletekkel, mi lenne a jó. Ezek az ötletek azonban annyit érnek, mint gúlyos betegnek a ráolvasás. Sem. mit. Az ötleteknek ugyanis hiányzik a kidolgozottsá­ga: a feltételrendszer elem­zése. a megvalósíthatóság­nak a műszaki, kereskedel­mi stb. jellemzők oldaláról mérlegelt értékelése. A kérdés persze szónoki: az ötletszintű elgondolásokból vajon csak a gazdaság mik- roszintjén lelni bőséggel, avagy a makroszint sem szűkölködik ezekben? Saj­nos; a makroszint a bőség zavarával küzd! Annyi az ötlet, amennyi évtizedek óta nem volt, mi hozna megváltást... Az ■ a baj, hogy a gazdaságban nin­csen semmiféle lehetősége a megváltásoknak, annál in­kább szükség van (lenne) olyan határozott lépésekre, amelyek félreérthetetlenül kifejezik: honnan hová me­lyünk. A megyében több mint kétezer olyan gazdálkodó- egység van. amelynek a tervei egyben emberek százezreinek a holnapját állítják elénk, hiszen a me­gye anyagi ágaiban dolgo­zóknak a száma meghalad­ja a negyedmilliót! S ha hozzájuk vesszük a család­tagokat, akkor valóban száz- és százezrek holnap­járól hozzák meg a dönté­seket azon a kétezer he­lyen, ha persze az egyik és a másik hely fontossága, súlya nem azonos, hanem erősen különböző. A ráolva­sok és a ráolvasások azért veszedelmesek, mert azt a hitet keltik: végre történik valami, holott semmi sem történik, csupán az idő múlik vészesen, a feszült­ségek fokozódnak, a bajok elmélyülnek. Ahogyan így van ez a gazdaság egészé­ben is: ami- a vállalatok­nál történik, illetve nem történik, az tükre a gazda­ság teljes terepének. S ajnos, a szükségesnél sokkal kisebb' a sú­lya a mai belpoliti­kában a gazdaságnak: a fő figyelem nem ide jut. Hol­ott, egyre nyilvánvalóbb, ami a politikai változáso­kat igazán fenyegeti, ami minden eddigi haladást két­ségessé tehet, az nem a po­litika, hanem a gazdaság berkeiben rejtezik. A gaz­dasági összeomlás, a gaz­dálkodási folyamatok irá­nyíthatatlanná válása ma­ga alá temethet: mindazt: ami a politikában eddig (létrejött. S ekkora vesze­delmet: elháríthat-e a ráol­vasásoknál többre nem ju­tó ötleteknek a tömege?! Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom