Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-07 / 211. szám

1989 SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK

5

A fiktív nyers*éj után egy összegben kérte a részesedést

A sorompói a gondolkodás működteti

SZENTENDRE E VIDÉKE

A trió jégre vitte a Kék Dunát

Néhány hónapja ment nyugdíjba Lázár Antal, a tahitótfalui ^ Kék Duna Szakszövetkezet enöke. Már elmenetele előtt be- 7 szélték, hogy padlóra rogyott a cég. Az új vezetés aztán meg- ^ próbált a dolgok mélyére nézni, s a vizsgálat meglepő ered- í ményre vezetett

y

Kiderült, hogy Lázár Antal. Kiss Imréné főkönyvelő és dr. ^ Mártha Lajos, a szövetkezet volt jogásza közreműködésével JÍ 1985-től kezdődően minden forgalmazható tsz-ingatlant eladott ^ Kisorosziban, Pócsmegyeren és Szigetmonostoron. Az utóbbi ^ községben a Bacchus csárda tulajdonosa két esetben volt vá- ^ sárló. Jóval a szentendrei városgazdálkodási vállalat által be- ^ csült érték alatt jutott az épülethez, pedig a Kék Duna egyik á dolgozója szívesen megfizette volna értük a nagyobb összeget is.

A vezetői hármas gyakran tanácskozott, a nekik nem tetszőket, — főként diplomásokat — eltávolították. Talán azért, mert Lázár Antal és Kiss Imre ez utóbbinak, mármint a felsőfokú képesítésnek híján van. Dr. Mártha Lajos, a jogtanácsos pedig felmentést kapott a szakvizsga letétele alól.

Az elnök 1987 októberében kötötte a „legnagyobb” üzletét. A Hitelbank Ingatlanforgalmi Leányvállalatának adta el a 310 hektáros Úrbéresek erdejét, négyszögölenként 68 forintos áron. A faluban azt beszélték, hogy csak az erdőért kapott 60 millió forinttal tudták talpon tartani a céget. Az új vezetés első dolga volt. hogy a banktól visszaszerezte a 310 hektárt. Az sem volt kutya, arpikor szintén

1987- ben, 7 millió forintért értékesítették a pócsmegyeri tagok által a szövetkezetbe bevitt meggyest.

Két évvel ezelőtt a Kék Duna tagsága csak nézte, hogy elbocsátották a húsüzem vezetőjét mondván, képtelen nyereségessé tenni az ágazatát. Jött dr. Beck Istvánná, aki az év hátralévő három hónapjában megötszörözte a vágóhíd hpzadékát. A vezetői hármas kórusban dicsérte Beclc Istvánnét. Hirtelen 12 ezer forint nettó fizetést, havi 2000 kilométer gépkocsiátalányt, 25 ezer forintos tiszta jutalmat, a főváros központjában luxus módon berendezett szobát kapott. Az utóbbit természetesen a szövetkezet fizette, hiszen Budapestről könnyebb a húsüzem dolgainak irányítása. Mondhatnék, az ilyen dolgozó megérdemli a kivételes bánásmódot. Igen ám, de a húsüzem

1988- ban már ismét az egyébként reálisan elvárható 1-1,5 millió forintos eredményt hozta. A vezető fizetése, kedvezményei azonban megmaradtak.

Tenyérbe csaptak

Témánk szempontjából azonban Beckné főként azért érdekes, mert az ő közvetítésével egyezett meg Lázár Antal, Kiss Imréné és dr. Mártha Lajos Schwarz Walter kisiparossal, hogy 3 millió forintért a szövetkezet megveszi Schwarztól a főváros negyedik kerületében, a Bem utca 9. szám alatt fekvő szőrmekikészítő üzemét. A fejbólogató vezetőség és a hiányosan informált küldöttgyűlés aztán jóváhagyta a vásárlási szándékot, abban a hiszemben, hogy a Kék Duna tulajdonjogot szerzett az épületre. Holott a valójában évi 100 ezerért bérelte azt, s további 700 ezer forint egyszeri igénybevételi díjat is fizetett. JK szövetkezet mégis 3 milliót adott Schwarz- nak, mert Kiss Imréné 1 millió forintra értékelte a gépeket és berendezéseket (külső szakértőt nem kértek). Üjabb 1 milcsit kapott Schwarz az elbírálás alatt álló ,.gyorsított eljárás” nevet viselő találmányaira, s további 1 milliót a hagyományos eljárásokért. Így állt össze a vételár.

A gépeket és berendezéseket az új vezetés nagy nehézségek árán értékesítette, a vételár tizedéért. A gyorsított eljárás még mindig elbírálás alatt áll (18 hónapos, kivárá- si idő van rá), a hagyományost pedig bárki megismerheti egy 4-500 forintos szakkönyvből. Ám a szőrmekikészítő üzem históriája még

folytatódott. 1988-ban 700,

1989 első negyedévében 500 ezer forintos veszteséget termelt. A borkészletért a Kék Duna 2 millió 500 ezer forintot fizetett. Ezeket az új vezetés nemrégen adta el 300 ezerért. S mivel Kiss Imréné rosszul értelmezte az általános jövedelemadóról szóló rendeletet, s nem vonta le a 2 millió forint értékben megvásárolt szellemi termék után járó összeget, a késedelmi pótlékokkal együtt újabb 1 millió 300 ezret fizetett ki a Kék Duna. A „szőrmeüzlet” tehát 9 millió forintjába, a kollektíva összvagyonának harmincad részébe került a szakszövetkezetnek.

Azok a bőrök!

A Köjál 1988. október negyedikén* vizsgálatot végzett az üzemben. Kiderült, hogy a technológiához használt krómsó, a környezetre különösen veszélyes. Hosszú listában sorolták fel a hiányosságokat; ezek kijavítására december hetedikét jelölték meg határidőül. Ám december elsején megjelentek a Fővárosi Munkavédelmi Felügyelőség szakemberei és az üzemet leállították. A gépeket és az elektromos hálózatot egyszerűen alkalmatlannak találták a termelésre. Ekkor Lázár Antal utasítást adott a szövetkezet illetékeseinek, hogy készítsenek kalkulációt a hibák kijavítására. Kiderült, hogy a hárommillióért vásárolt létesítményre 1988-as árakon számolva három és fél milliót kellene költeni. A KÖJÁL által kilátásba helyezett csatornabírság ebben még nem is szerepel. Az üzem által kibocsátott folyadék krómsó-tö- ménysége ugyanis elérte a megengedett érték 14 ezerszeresét (!). A Kék Dunában ezután hang sem hallatszott az üzemről, a rolót lehúzták.

Érdemes még szólni a vásárlás és a bezárás közötti időszak gazdálkodásáról. Az azóta készült 19 oldalas vizsgálati jegyzőkönyv az adminisztrációnak és a bizonylati fegyelemnek minden elképzelhető betegségét felsorolja. Persze egy rövid cikk keretében ezeket lehetetlen ismertetni, csak szemléltetésként, hozunk egy-két példát. A pénztárbizonylatok alapjául szolgáló leltárív nem létezik. A kiadásokról számlák és bizonylatok nincsenek. Schwarz 1988 márciusa és júliusa közötti pénzügyi manővereit október 6-án tették rendbe Kiss Imréné utasítására, s adminisztrátorának segítségével. A főkönyvelő sok taxiszámla kifizetését is engedélyezte, pedig mind Schwarz, mind Beckné kiemelt gépkocsiátalánnyal rendelkezett. Még burgonyát is szállítottak taxival, pedig ez a gumósnövény tudtunk szerint nem alapanyaga a szőrmekikészítésnek. Ugyanazért a juhnyíró ollóért 1988. május

2-án először Vass László üzemvezető, majd október 6-án Schwarz Walter vette fel a 13 ezer 500 forintot a Kék Duna pénztárából.

Komédiaként is előadható lenne a bőrök nyilvántartása. Itt aztán akkora a káosz, hogy még a vizsgálat is tanácstalanul állt előtte. Nem csoda, ha a két és jél millióra becsült készletet mindössze 300 ezerért tudta eladni az új vezetés.

De mi lett a főszereplőkkel? Lázár Antal nyugdíjba vonult. Előtte azonban megszavaztatta hat havi átlagrészesedését. Pedig akkor már a szőrmeüzem és a bedolgozók — áz utóbbi külön cikket érdemelne — miatt már rendőrségi vizsgálat folyt. Természetes, hogy az átlagrészesedést az elnök egy összegben kérte kifizetni. Nyugdíjazása után az is kiderült, hogy a mérlegek adataival ellentétben a Kék Duna nj'eresége 1985 óta egyre fogyott. Ám a különböző manipulációkkal mindig sikerült eredményt kimutatni, ily módon a vezetők komoly summára tettek szert.

Falu járó könyvelő

Kiss Imréné a legutóbbi közgyűlést megelőző napokban falujárásra adta a fejét. Annak érdekében agitált, hogy az elnökjelölő listára kerüljön. Mondván: a szövetkezetét csak ö tudja a mélypontról felemelni. A tisztújítás után egyébként a triumvirátus harmadik tagja, dr. Mártha Lajos is távozott a szövetkezetből.

Ahogyan ez sajnos az országban sok helyütt előfordul, a dilettáns vezetők a napfényes partra úsznak, a tagságot és az utódokat a háborgó vízben hagyva.

A cikk alapjául szolgáló vizsgálati anyagot megmutattam Lázár Antalnak, aki kijelentette: az egész „pocskondiázó rágalom”.

Versenyben

A ciroknak kisebb a múltja, mint a jövője. A hazai termesztésben úttörő szerepet vállaló ócsat Hybar Takarmánycirok Termelési és Hasznosítási Gazdasági Társaság szakembereinek jó tizenkét esztendeje fekszik abban a sikerben, amelyet napjainkban mindenki elismer. Az eredmények ugyanis önmagukért beszélnek. Ma már csaknem félszázezer hektáron vetik a különböző fajtákat, s a rendszerhez tartozó százhuszonnégy partnergazdaság többségében a növénytermesztők egyik kedvence. Az elismerést pedig elsősorban azzal vívta ki magának a cirok, hogy bizonyíthatóan jobb eredményeket ad még a leghitványabb talajokon is, mint például az erősen favorizált kukorica. Emellett viszonylag igénytelen és jól tűri a szárazságot, amely ugyancsak nagy előny, hiszen az elmúlt hét esztendő szűkölködött csapadékban.

A rendszer tegnap tartotta szokásos bemutatóját. A meghívott szakemberek az ócsát Alsónémedivel összekötő út melletti tenyészkertben ismerkedhettek meg a Hybar és a Mezőgazdasági Minősítő Intézet közös kísérleteinek eredményeivel. A kis ültetvényeken számos hazai és külföldi fajta, fajtajelölt, illetve még csak megismerendő cirokféle található.

Az idei kedvezőtlen időjárás miatt — kevés volt a napfény — az érés késik. A sok csapadéknak és a jégveréseknek azonban kétségtelenül van egy nagy előnye: olyan kemény próbának tette ki a növények ellenállóképességét, amelyet kísérleti módszerekkel szinte lehetetlen lett volna utánozni. Így azután hamar kiderült, hogy mely fajták tudtak győzedelmes harcot vívni a levél- tetvekkel és a nyomukban megjelenő vírusokkal.

A cirok ma már jövedelmezően termeszthető az országban, sőt egyre nagyobb a magyar vetőmag sikere külföldön is. Egy francia cégnek immár több éve exportálnak cirkot, a másik legnagyobb vevő a Szovjetunió. A takarmánymag

iránti kereslet is nagy, elsősorban jugoszláv cégek vesznek a határainkon kívül a Hybar- hoz tartozó nagyüzemektől.

Az érdeklődők között találtuk a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet szakemberét, Fazekas László növénytermesztőt:

— Az idén mintegy száz hektáron vetettünk szemes cirkot, ám ennél fontosabb, hogy ma már a tömegtakarmány-ter- mesztésben egyértelműen a silócirokra és a kukoricára alapozunk — mondta. — Az utóbbi időben a gyenge homokon a legjobban e két növény vegyes vetése vált be. Nagyon elégedettek vagyunk, mert ezzel a módszerrel — függetlenül a természeti körülményektől — hektáronként 23-25 tonna zöldVicsotka Mihály

Tejcstasakok új grafikával

Egy ideje a Ceglédtej tejestasakjai új grafikával és felirattal kerülnek az üzletekbe. A Budapest Grafika tervezői elkészítették a teljes vállalati terméksor csomagolóanyagainak tervét, s folyamatosan jelennek majd meg — kialakítva az egységes vállalati „arculatot”

(Apáti-Tóth Sándor felvétele)

a tengerivel

tömeget takarítunk be, míg például silókukoricából jó, ha 15-20 tonna termett. Én úgy látom, a cirok minden tekintetben komoly versenytársa a tengerinek.

Dr. Bács Barna, a gazdasági társaság igazgatója a sok elismerés ellenére mégsem elégedett igazán az eredményekkel:

— A honosodást folyamat látványos sikerekhez vezetett, de a jelenlegi ötvenezer; helyett akár százötvenezer hektáron is lehetne cirkot termeszteni. Egyelőre azonban még lassan mozdítható a szakemberék gondolkodása. A gt működése viszont garancia arra, hogy ez a növény folytatja hódító útját. Ma már ott tartunk, hogy olyan minőségi kérdések megoldását tűzhetjük napirendre a nemesítésben, amelyek tovább növelhetik a cirok tekintélyét, elismerését. Arról nem is beszélve, hogy a manapság oly fontos jövedelmezőségi rangsorban e növény előkelő helyet foglal el, s például vannak olyan gazdaságok, amelyek jelentős nyereséghez jutnak a vetőmag termesztéséből. S még egy adalék: adatokkal bizonyítható, hogy Pest megyében azok a nagyüzemek, amelyek takarmánytermelésükben helyet adtak a ciroknak, jóval kisebb gondokkal vészelték át az elmúlt száraz éveket.

A tegnapi bemutató után legközelebb szeptember 15-én az Alagi Állami Tangazdaságban találkoznak a szakemberek, ahol a Silócirok és tömeg- takarmány címmel tartanak szakmai napot.

Melyik az igazi? Mármint a címerek közül. A Szentendre és Vidéke című közéleti és kulturális tájékoztató legújabb száma ezzel foglalkoziik az első oldalon. Balogh László festőművész az új címerhez már tervet is készített, amit szintén láthatnak az érdeklődők.

Megalakult az ellenzéki kerékasztal Szentendrén is, az MDF, a kisgazdapárt, valamint a Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület

részvételével. Hogy mi késztette az alternatívokat összefogásra, arról Kertész Péter számol be a harmadik oldalon. ,

A kerekasztal tárgyalásaira javasolta a városi pártbizottság, hogy először a pártok egymáshoz való viszonyát, munkáját, a tanácstestület működését vitassák meg. A későbbiekben pedig konkrétba város polgárait érintő kérdéseket tűzze napirendre. Mindezt úgy, hogy erről rendszeresen tájékoztatnak a helyi újságban.

Rendezni kell a tulajdonviszonyokat, írja Miakich Gábor a negyedik oldalon. Felveti, hogy a lakosság elszegényedése miatt érdemes leríhe az Ó- buda Tsz megművelhető parlagterületeit olcsó bérbe adni vállalkozóknak.

Űj párt kezdi meg működését a városban, a Keresztény Demokrata Néppárt. A szervezet céljairól a hatodik oldalon olvashatnak az érdeklődők.

A lap ezúttal is műsor- és programajánlattal, hirdetésekkel várja az olvasókat.

NEMET MONDTAK

Jón a tubus Sírokról

Akik a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet élelmiszerüzemének mustár- vagy tormakészítményeit vásárolták, kedvükre gyűjthették a megüresedett kétdecis üvegeket, hiszen belőlük komplett pohárkészleteket hozhattak össze. Nos, a jövőben eltűnnek az üzletek polcairól ezek az esztétikus tégelyek. Azon egyszerű oknál fogva, mivel a csehszlovák partner jelezte, a jövőben nem kíván poharakat szállítani.

A hír érthetően sokkolta a dunavarsányiákat, hiszen azért választották a csehszlovák partnert, mert jóval olcsóbbak

voltak, mint a hazai gyártók. Kényszerhelyzetbe kerültek. Megállapodtak a Salgótarjánban levő öblösüveggyárral, hogy ők a szükséges formátumú tégelyeket elkészítik, igaz, lényegesen drágábban. Idén, az esztendő utolsó negyedében 3 millió darab érkezik a dunavarsányi üzembe. Az üveges csomagolású mellett tubusos mustárt is készítenek. A Sírokon levő Mátravidéki Fémművek ez utóbbi biztos szállítójának ígérkezik, s a közeli hónapokban a tubusokból 300 ezret tölthetnek meg.

Gy. L.

Dunakeszi. Vörös Csillag. Szeptember 14., s/,6, 8 óra: Egy bolond százat csinál (magyar filmvígjáték). 15., */24, >/,6 óra: Robotzsaru (színes, mb. am.-i sci-fi). 16—17., */,6, 8 óra: Robotzsaru (színes, mb. am.-i sci-fi). 16—17., */24 óra: A medve (színes kanadai természetfilm). 18—20., >/,6, 8 óra: Szellem- irtók (színes, mb. am.-i horrorparódia).

Százhalombatta. Művelődési központ. Szept. 16—17., 7 óra: Veled akarok járni (színes, mb. am.-i film vígjáték). 17., 5 óra: Gulliver a törpék országában (színes, mb. am.-i filmvígjáték). 18., 7 óra: Kemény fickók (színes, mb. am.-i filmvígjáték). 19., 6 óra: Esőember (színes, mb. am.-i film). 19., 8 óra: Modern idők (amerikai filmvígjáték).

Szentendre. Autós kertmozi. Szept. 14—17., este ‘/j9 óra: Veled akarok járni (színes, mb. izraeli— am.-i vígjáték). 18—20., este ‘,9 óra: Halálos mánia (színes, mb. am.-i horrorfilm). Felszabadulás. Szept. 14—15., 5, 7 óra: Veled akarok járni (színes, mb. izraeli— am.-i vígjáték). 16—17., 3 óra: Misi Mókus kalandjai (színes magyar bábfilm). 16—17., 5, 7 óra: Bűnvadászok (színes, mb. olasz filmvlgjáték).

Szigetszentmiklós. Kossuth. Szept.

15., 6, 8 óra: A legényanya (magyar fllmvígjáték). 16., 6, 8 óra: Szuperhekusok (színes, mb, olasz filmvígjáték). 17., 6 óra: Szuperhekusok (színes, mb. olasz filmvígjáték). 18., 5, 7 óra: A legényanya (magyar filmvígjáték).

Dabas. Autós kertmozi. Szept. 14—15., este V»> óra; ördögök (színes angol történelmi film). 18—17.,' este Vj9 óra: A Nap birodalma (színes, mb. am.-i film). 18—20., este i/29 óra: Nem látni és megszeretni (szín., mb. am.-i vígjáték).

Dunaharaszti. Béke. Szeptember

14., 6, 8 óra: Szuperhekusok (szintes, mb. olasz filmvígjáték). 16—

17., 6 óra: Rendőrakadémia II. (Az első bevetés. Színes, mb. am.-i vígjáték). 18., 6 óra: 90 nap (színes kanadai film). 20., 6, 8 óra: Gyilkos optika (színes, mb. am.-i film).

Gyál. Dózsa. Szept. 15., V26 órai A légy (színes amerikai horror). 16—17., y26 óra: Krokodil Dundee II. (színes, mb. am.-i filmvígjáték). 18., ‘/76 óra: A medve (színes, mb. kanadai természetfilm).

Nagykáta. Rákóczi. Szept. 14—

15., 6 óra: Vasmadarak (színes, mb. am.-i film). 16—17., 6, 8 óra: A Beverly Hills-i zsaru II. (színes, mb. am.-i bűnügyi vígjáték).

18., 6 óra: Fanny és Alexander I—II. (színes svéd film).

Ráckeve. Autós kertmozi. Szept.’ 13—15., este V29 óra: Rendörakadé- mia III. (Üjra tréningben. Színes, mb. am.-i filmvígjáték.) 16—17., este V29 óra: Vidám élet (színes, mb. spanyol filmvlgjáték). 18—20., este %9 óra; Veled akarok járni (színes, mb. amerikai filmvígjáték).

Pomáz. Szabadság. Szept. 15., 6 óra: Bűnvadászok (színes, mb. olasz filmvígjáték). 16., 6 óra:

Szerzetesek géppisztollyal (olasz filmvígjáték). 17., 6 óra: Szellem- irtók (színes, mb. am.-i horrorparódia). 18., 6 óra: Dirty dancing (színes am.-i táncfilm).