Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-30 / 231. szám

MEG rEi 1989. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT Nap, Hold, Merkúr - egyéniség, érzelem, értelein Mostanság már egyetlen, magára „valamit adó” újság sem jele­nik meg horoszkóp nélkül. Sokan szeretik is ezeket a játékos csillag- jóslásokat, hiszen mindenkit érdekel a saját sorsa, de csak nagyon kevesen hisznek komolyan a csillagok üzenetében. Valószínűleg so­kakat ért meglepetésként a különböző sajtóorgánumok által elterjedt hír: az Aszódi Fiúnevelő Intézet asztropszichológust alkalmaz Kónya Katalin a születési dátumok alapján írja le az intézetbe került fiúk alaptulajdonságait, és javaslatot is ad további nevelésükkel kapcsolat­ban. — Bevallom őszintén, soha még csak nem is hallottam arról, hogy lé­tezik ilyen szakma ... — Tudomásom szerint nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Eu- rópában is én vagyok az egyetlen, aki ezzel foglalkozik. Nyugat-Euró- pában és Amerikában teljesen ter­mészetes, hogy a vállalatok pszicho­lógust, sőt sok helyen asztropszicho- lógus véleményét kérik ki egy-egy új munkatárs felvétele előtt. — Az asztrológiát sokan tévtannak, babonaságnak tekintik, amelynek nincs tudományos alapja. Komolyan azt állítja, hogy a csillagok közvetle­nül befolyásolják az életünket? — A Hold hatása a Földre és az emberi szervezetre a „hivatalos” tu­domány által is bizonyított tény. A gyerekek már az iskolában tanulják, hogy a tengerek mozgása, az apály és a dagály a Hold mozgásától függ. Az orvosok tudják, hogy a női ciklust szintén jelentősen befolyásolja ez az égitest. Növekvő Holdnál például erősebb a vérzés, és fordítva. A csil­lagászok tanulmányozzák a napfolt- tevékenységet, de erről még nagyon keveset tudnak. Miért olyan hihetet­len, hogy a többi bolygó is hatással van ránk? Sok a Mér folt ' ‘ Az asztrológia ősi tudomány. A ré­gészek már a hatezer évvel ezelőtt virágkorukat élő babilóniai városok feltárásakor találtaik kőbe vésett csillagászati számításokat. Az ókori Egyiptomban a papok egyben csilla­gászok, orvosok és jósok is voltak. Hihetetlen pontossággal ki tudták számítani például a bolygók pályá­ját, mozgásuknak idejét. Ma sem tisztázott, hogy hogyan lehettek erre képesek. A csillagok hatásáról még most sem tudunk annyit, amennyit ők tudtak több ezer évvel ezelőtt. Az ókorban ezek az ismeretek emberfe­letti hatalmat jelentettek, ezért a papok csak keveseknek adták tovább. A történelem viharában a tudás jó része elveszett, nagyon sok a fehér folt. Az asztrológia a csillagászaton alapszik. A csillagászok egyre töb­bet tudnak meg a világegyetemről, s ennek alapján az asztrológusok is feltárhatják az évezredes tudás szá­munkra ma még ismeretlen részeit. — Ez azt jelenti, hogy valóban ko­molyan vehetjük az újságokban meg­jelenő horoszkópokat? — Szó sincs róla! Ezek a horoszkó­pok csak azt veszik figyelembe, hogy a Nap milyen jegyben áll. Mindenkit a Bika-jegyűek közé sorolnak, akik április végétől május végéig szület­tek. Ez egy olyan általánosítás, amely bődületes ostobaságokat szül Termé­szetes, hogy nem lehet minden ember egyforma, aki azonos időszakban jött a világra. Egy valódi horoszkóp el­készítéséhez a bolygókon kívül a ge­netikai és környezeti tényezőket is figyelembe kell venni. Érdekesség­képpen csak annyit, hogy a Nap mutatja az egyéniséget, a Hold az érzelmi életet, a Merkur az értelmi képességet. A Vénusz a nőknél a nőiességet, a férfiaknál a nőideállt jelzi, míg a Mars a férfiaknál a fér­fiasságot. a nőknél a férfiideált mu­tatja. Mindezeken túl a többi boly­gónak is van szerepe. Ha valakinek a születésekor a Nap a Bika jegyé­ben állt, ez még önmagában semmit nem jelent, mert a többi bolygó más jegyben tartózkodott. Az egésznek együtt van jelentősége. Egy leegysze­rűsített horoszkópot készíteni tény­leg szélhámosság, szellemi környezet- szennyezés. Én a horoszkóp szót sem szeretem, a képletet használom he­lyette. Lehet keresni — Ügy tűnik, nem szereti túlságo­san a „pályatársait”. — Nem tartok kapcsolatot „szak­mabeliekkel”. Szomorú, hogy még a valóban tudással rendelkező asztro­lógusok is jóslásra használják isme­reteiket, mert ezzel jól lehet keresni. Az ilyen jósolgatás komolytalan és egyben felelőtlen dolog. Senki nem szereti bevallani, de egy jövendő­mondás még arra is hatással van, aki elméletileg nem hisz benne. Hát még ha valaki bízik a horoszkópban! Egyetlen asztrológusnak sincs joga ar­ra, hogy ilyen módon beavatkozzon mások életébe. Arról nem is beszél­ve, hogy az értelmes emberek szemé­ben ezzel lehetetlenné teszik ezt a tudományt. Ki hisz egy játékos ho­roszkópnak? Ki akarná magát egy játékos sebésszel megoperáltatni, vagy ki vinné a gyerekét egy játékos belgyógyászhoz? A gyerekek ismeretére — ön szerint mire való az asztro­lógia? — Nagyon jól lehetne használni például az orvostudomány vagy a pedagógia segédtudományaként. Ré­gi, dédelgetett tervem, hogy az álla­mi gondozott gyerekeknél alkalmaz­zam az általam kidolgozott módszert. Nagyon sokat segíthetnék vele az' in­tézetekben dolgozó pszichológusok­nak, nevelőknek, A szakemberek ugyanis csak akkor tudnák érdembéri foglalkozni a gyerekekkel, ha már valamennyire ismerik őket. Ehhez különböző pszichológiai teszteket kell velük elvégeztetni. Csakhogy ezek a gyerekek sérült lelkűek, s így dacból vagy félelemből nem mindig vála­szolnak. Egy jól elkészített horosz­kóp viszont megmutatja a gyerek alaptulajdonságait, képességeit, és ennek alapján sokkal könnyebben és jobban tudnának vele foglalkozni a nevelők. Marslakónak nézték — Hogyan került Aszódra? — Két évvel ezelőtt bementem a Szociális- és Egészségügyi Miniszté­riumba. Elmondtam az ötletemet, és kértem, hogy segítsenek. Persze úgy néztek rám, mint egy marslakóra. Végül mégis egy minisztériumi isme­retség segítségével kerültem kapcso­latba Bujdos Lászlóval, a nevelőin­tézet igazgatójával, akinek nagyon sokat köszönhetek. Én mindenkit ké­telkedésre biztatok, csak azt kérem; engedjék, hogy bebizonyítsam az igazságomot. Ezt Aszódon megtehet­tem. Először harminc gyerek születé­si dátumát kaptam meg. Külön kér­tem, hogy más adatot nekem ne is mutassanak. A születésnapok alap­ján készítettem el a harminc képletet, aztán a jellemzéseket visszavittem az intézetbe. A gyerekek egy részénél megegyezett a véleményem a neve­lőkével, másoknál viszont más mód­szert javasoltam. Az egyik fiút kár­pitosnak taníttatták, de a gyerek egy­szerűen nem volt hajlandó semmit sem csinálni a műhelyben. Nem tagadom Képlete alapján kiderült, hogy ő precíz, finom munkára alkalmas. Ké­résemre áttették egy másik műhely­be, azóta úgy gégészt, mint egy igazi szakmunkás. Természetesen ilyen esetek nemcsak egyszer fordulnak elő. Azóta az összes gyerek képletét elké­szítettem, s ezeket rendszeresen meg­beszélem a nevelőkkel, hiszen a kép­let a nehéz napokat is mutatja. Ilyenkor nem jóslásokba bocsátko­zom azzal kapcsolatban, hogy mi fog történni, egyszerűen csak figyelmez­tetem az ottaniakat, hogy mikor kell egy gyerekre különösen figyelni, mikor kell őt segíteni. — Bármelyik asztrológus meg tud­ja tenni mindezt? — Ez csak a tudástól és a hozzá­állástól függ. Én nem tagadom, hogy azért fogalfcozom mindezzel, mert magam is állami gondozott volam. Egyetemet nem végeztem, viszont már huszonhat éve komolyan foglal­kozom az asztrológiával. Néha megnézem — Mit szól a család ehhez a fog­lalkozáshoz? — Elfogadják. Huszohárom éve vagyok férjnél, van két nagy fiunk. Természetesen elkészítettem a csa­lád képletét, néha meg is nézem, és szólok, ha nehéz napot mutatnak. Egyébként nem az asztrológia bűvö­letében élünk. A csillagok hatással vannak mindenkire, de az ember azért ember, hogy akaratával, tudá­sával irányítsa saját életét. Kecskés Ágnes t: Arcok a kö Környezete beszél az emberről Az ősz első, még alig látható jele egy kibukkanó sárga folt a zöld lombrengetegből. Száraz levelek a gyalogjárókon, felszántott, agyagszí- nü rögök az út mentén, valahol Cső­vár után, Ácsa közelében. Movik Lászlóné országgyűlési képviselő vá­lasztói körzete ez a táj itt, a Cserhát vidékén, Vácrátóttól, Rádtól egé­szen a négy társközség, Ácsa, Cső­vár, Galgagyörk, Püspökhatvan ha­táráig. A legtöbb faluban szlovák származású a lakosság. Ám a fiata­labbak nagy része fakultatív ala­pon tanulta, s ennek ellenére is alig beszéli szülei, nagyszülei nyelvét. Ezen a bajon talán segít majd az, hogy most az orosz helyett tantervi órák keretében oktatják a nemzeti­ség irodalmi nyelvét. Mert hát fő­leg az a gond, hogy más a helyi táj­szólás, meg a tanult beszéd. Mint Movikné — aki főállása szerint Ácsa és a három társközség közös tanácsá­nak elnöke mondja: őt is ez zavarta a Magyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetsége alelnökeként. Itt­hon különben természetes módon el­beszélget a helybeliekkel, akiket a múlt évi kongresszus óta, mint a szövetség választmányi tagja képvi­sel. Ügy véli, sok még a tennivaló a nemzetiségi érdekek érvényesíté­séért. A nyelvművelés ezek közül az egyik legfontosabb, mint az ősi kul­túra ápolásának és fejlesztésének alapja. Erre épülhet — többek kö­zött ebben a térségben is — az olyan hagyományőrzés, mint amit a püs­pökhatvani gyermek-néptáncegyüt- tes folytat, Tapodi Józsefné tanárnő vezetésével. Teszi ezt példásan jó szövetségben a gyerekek fellépésé­hez tündökletesen szép motívumok­kal díszített blúzokat varró nagy­mamákkal, mamákkal, a tűzpiros ráncos szoknyák készítőivel. A gyer- mektáncosokhoz társulnak a citerá- sok. Bárcsak jönnének az egykor híres acsai " kórusta^ok is, akikről egy idő óta nem lehet hallani. Ám tény, hogy a községben is megin­dult valamiféle, reményeket ébresz­tő mozgolódás. Csak sikerrel járná­nak a kezdeményezők! Az elnök asszonynak persze nem csak a kulturális élettel, s nem is csupán a nemzetiségi politikával kell törődnie. Bőven akadt más dol­ga is az elmúlt tizenöt év, a három választási ciklus alatt, mióta az óvó­női pályáról elszólították. A tanácsháza egy kicsit jelképe a falucsinosítás korának. Az utca fe­lől ugyan szerény az épület, ám a folyosó bejáratához vezető lépcső kőkorlátját tarka virágok díszítik. Jó ízléssel kiválasztott, egyáltalán nem sematikus képek függnek a fa­lakon. A környezet beszél az ember­ről. Kemény másfél évtized múlt el ezekben a községekben is. A viszony­lag szilárdabb gazdasági helyzet kezdett el ez idő alatt romlani, mi­közben az elmaradt településeken utat, Vízvezetéket, orvosi rendelőt kellett építeni, élelmiszerboltért, ki­egyensúlyozott áramszolgáltatásért, a városok megközelítéséhez elfogadha­tó közlekedésért, a lakosságnak mun­kaalkalomért kelleti harcolni. En­nek érdekében összhangot találva a tanács egész testületével. Az embe­rekkel, akik mindig mellé álltak, ha .világos beszéddel foglalmazta meg, mire lesz jó, amit éppen közösen kell megalkotniuk. Bátornak és ke­ménynek mondhatták szavait, akik a parlamenti felszólalását láthatták a képernyőn. Sokfelé kell osztani, bár legjobb lenne szorozni az ide­jét, hogy több jusson belőle minden­re. Még a fejtörésre is, mert ahhoz az ötvenmillió forintos költségvetés­hez, amivel most évente gazdálkod­nak. bizony össze kell szedni a ta­pasztalatokat. Sorra veszi, mi min­dent szükséges megoldani az intéz­mények fenntartásán kívül. Most éppen a három társközség vízveze­ték-hálózata épül, hogy ne csak az acsaiak élvezzék a komfort előnye­it. Nemsokára befejeződik az orvo­si rendelő építése. A szolgálati la­kást felajánlhatják egy fiatal gyer­mekorvosnak, aki talán hajlandó lesz idetelepülni. Külön öröm, hogy ok­tóber 1-jétől a négy községet bekap­csolják a távhívásba. A csővári óvo­dát most bővítik. Utána a galgagyör- ki iskolát modernizálják. Ha ezek az ügyek jól haladnak, következnek a képviselői feladatok. Most éppen a rádi választók előtt számol majd be. A parlamenti munka nehezét az ad­ja, hogy sok idő kell egy-egy eldön­tésre váró kérdés tanulmányozásá­hoz. Bár igaz, nagy segítséget jelent ezután, hogy a Hazafias Népfront megyéi központjában a közelmúltban információs iroda nyílt, számítógép segíti az adatgyűjtést, ám mégis: úgy tűnik, három funkciót nehéz egyszerre jól elvégezni. Céloz is rá vendéglátóm, hogy talán már nem is jelöltetné magát sem az országos, sem a helyi funkcióra. Gyanítom, ezt sokan vennék tőle rossz néven. — Elmúlik másfél évtized. Közben alig jut idő a családra. Minden per­cet felemészt a közélet. Felhalmo­zódik sok értékes tapasztalat. És ak­kor ?... Ezt kérdezem a vendéglői asztal­nál helyet foglalva nyílt tekintetű asztaltársamtól, ő azt mondja: — Aki ennyit dolgozott a faluért és ma is népszerű, annak a helyén kell ma­radnia. Kovács T. István Történelmi emlékek a múltból Gabonafeldolgozás a kőkorszaktól napjainkig Éppen 150 éve annak, hogy Széche­nyi István megalapította az első ha­zai nagy gőzmalmot, s egyúttal az első élelmiszeripari részvénytársasá­got. Zseniális előrelátással felismer­te: előnyösebb, ha a messze földön híres magyar gabonát feldolgozva, tehát őrölve, lisztként szállítják kül­földre. Mert nemcsak jobb árat kap­nak érte, hanem — mai szóhaszná­latunk szerint — a háttéripar foglal­koztatása is biztosított lesz. Érde­mes idézni gondolatait, a Pesti Hen­germalom építésének céljáról így írt Pest vármegye közönségéhez címzett levelében: „Nemes Pest megyének határában alkalmasint Pesten vagy Budán részvényes Társasággal gőzmalmot szándékozom állítani, s pedig nem azért, hogy »Egy« gőzmalmunk le­gyen, hanem hogy ez mintául szol­gálván — lassanicint mindenütt állí­tassanak fel gőzmalmot, s hazánk ga- gabona helyett végképp liszttel űzze kereskedését; miáltal nemcsak me­zei gazdáink nyernének tetemesen, de a gyengébb sorsának is új — kő­szénásás Mohácsnál, lisztet felfogó dongák stb. készítése által — kere­setkor nyittassák.-..” A jól prosperáló Pesti Hengerma­lom valóban példaként szolgált. Ha­tására az 1860-as években valóságos malomépítési láz indult meg, előbb csak a székesfővárosban, majd a vi­déki városokban is. A gőzmalmok száma 1873-ra például 492-re emel­kedett az országban. Sok hasznos ismeretet szerezhet a látogató a Malomipari Múzeum ki­állítási anyagából. Már a helyszín is érdekes! A múzeum az egykori — 1866-ban alapított — Concordia Gőz­malom épületében lelt otthonra. A Gabona Tröszt kezdeményezésére a Gabonaipari és Malomipari Szolgál­tató Vállalat hozta létre még 1978- ban. Jóllehet annak idején ipartör­téneti állandó kiállításnak szánt ik, amely elsődlegesen a szakmai okta­tást volt hivatott segíteni. A későbbiek során a gyűjtemény tovább gazdagodott, és a Művelődé­si Minisztérium úgy ítélte meg, lé­nyegesen nagyobb értékű annál, hogy egyetlen szakma oktatási érde­keit szolgálja: ezért 1984-ben múze­umi rangra emelte. Ettől kezdve pe­dig megnyílt a nagyközönség előtt is. A kiállítás megrendezésekor a múzeum szakemberei nem egyes gé­peket és tárgyakat akartak bemutat­ni, hanem megismertetni a laikus látogatókat is a gabonafeldolgozás történeti fejlődésével. A kökorszak kezdetleges őrlési módszereitől a mai korszerű malomipari technológiákig bemutatják a fejlődés különböző ál­lomásait. Teszik ezt részben tárgyak és eszközök, másrészt tablók és ko­rabeli dokumentumok segítségével. Rögtön a, földszinten az őrlés kez­detleges eszközei láthatók. A követ­kező szinten a malmokban haszná­latos hengerszékek fejlődését mu­tatják be. Érdemes elidőzni a gabo­naszeletelő gép előtt. A gyakorlatban ugyan nem váltotta be a hozzá fű­zött reményeket, ám a Brüsszeli Vi­lágkiállításon 1958-ban sikeresen sze­repelt, s feltalálója, Rajkai Pál Kos- suth-díjat kapott érte. Egy emelettel fentebb a kiállított gépek segítségével megismerheti a lá­togató, milyen tisztítóberendezéseket és szitákat alkalmaztak a múlt szá­zadtól kezdődően a malmokban. A negyedik szinten a magyar búzater­melés kiemelkedő személyiségeinek bemutatása mellett a minőség vizs­gálatához használt különféle labo­ratóriumi műszerek szerepelnek. A legfelső szinten többnyire kora­beli dokumentumok kaptak helyet. Akad itt is bőven látnivaló: egykori céhlevelek, pecsétnyomók, mesterle­velek, bizonyítványok sorakoznak — szakkönyvek és szaklapok társasá­gában — a tárlók üvegei alatt. A Malomipari Múzeum Budapes­ten, a IX. kerület, Soroksári út 24. alatt található. Nyitvatartási ideje eltér a többi múzeumétól, mivel ma is működő iparterüieten át közelít­hető meg. A múzeum látogathatósá- gának meghatározásakor alkalmaz­kodniuk kellett ehhez a körülmény­hez. Ezért csak kedden és csütörtö­kön 10 és 16 óra között nyitott a múzeum, de csoportos látogatások és előzetes bejelentés esetén más idő­pontban is szívesen fogadják az ér­deklődőket. Gyerkó Katalin A leegyszerűsített horoszkóp-szélhámosság

Next

/
Oldalképek
Tartalom