Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-28 / 229. szám

1989. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK 5 r Hilf látszott, most már béke lesz Felborulf kmmiBfi m leg Csendesen folydogált a szó, nagyokat ásított egyik-másik községi .patrónus. A szeptem­ber 26-i gödi tanácsülésen úgy látszott, az emberek elfárad­tak a nyári nagy vitákban. Az élet visszatér a megszokott medrébe. Sőt, a vélemények és szándékok patakja, mintha annál is vékonyabban csörge­dezne. Nem csoda, mivel a különben fontos és izgalmassá is tehető témát, a szabálysér­tésről szóló jelentést olyan szakszerűséggel állították ösz- sze, hogy ahhoz aztán legin­kább csak a szakemberek tud­tak hozzászólni. Szóltak is. Dicsértek és magyaráztak kö­zel két óra hosszáig, jól ki­fárasztva a hallgatóságot, be­mutatva a tanácsi gyakorlat sok helyen felismerhető rossz beidegződéseit, formalizmusát. A helyi újság sorsa és jö­vője már nagyobb figyelemre tarthatott számot. A termelő- szövetkezet Dunamenti Hír­adó című lapjának idén há­romszor megjelent Gödi Kör­kép elnevezésű melléklete anyagi okok miatt nem jelen­het meg a jövőben. Szükség van önálló, helyi információ­kat szolgáltató orgánumra, melyet havonta adnának majd ki. Az augusztusi falufórum döntése szerint a jelenlegi ta­nácsülésnek kellett döntenie a nagy vihart kiváltott horgász­tó építéséről. Itt kellett vol­na megjelenniük azoknak a szakembereknek, akiknek pró és kontra érveik, bizonyíté­kaik alapot adhattak volna a reális döntéshez. Mint Gáspár Gábor tanácselnök előadta, szakértők megbízását ígérte a megyei tanács, ő maga pedig Tóth János halbiológust kérte fel közreműködésre. Közben azonban változott a helyzet. A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a tanács döntéséig felfüggesztette a munkálatok­ba kezdett helyi horgászegye­sület vízjogi engedélyét, s emiatt az építés szünetel. Azt az elhatározást pedig, hogy legyen-e horgásztó, vagy ahogy Gödön nevezik, hor­gászvíz, csak a már elkészült általános rendezési terven ala­puló, Duna-parti részletes ren­dezési terv elkészülte után, annak koncepciójába illesztve lehet kimondani. A szakértő meghallgatása helyett tehát most nem dönteni, hanem ja­vaslatokat kellett adni a PESTTERV jelenlevő mérnö­kének, hogy mi szerepeljen a részletes tervben, s az magába foglalja-e a tó sorsát is. Töb­ben úgy vélték: elég nehéz feladat elé állította őket az apparátus. Mert az adott pil­lanatban, erre nem készülve, nehéz rögtönözni. Ki kell te­hát menni a körzetekbe, s meg kell ezt beszélni a vá­lasztókkal. Sokan értettek egyet Dá­niel Attilával, a Magyar De­mokrata Fórum helyi szerve­zetének képviselőjével, aki egyéb mondandói mellett két­ségeit is megfogalmazta. Va­jon a mai pénztelen világban, nem kellene-e sorrendben fon­tosabb célokra költeni azokat a százezreket, melyek még mindig csak vitaalapul szóló tervek kiadásait szolgálják? Igaz, azok több változata ke­rülne jóváhagyásra a nyilvá­nosság elé. A megfogalma­zott célokat el lehet mondani szóban, fel lehet vázolni lai­kusok számára áttekinthető módon. Mivel sok műszaki ér­telmiségi él a községben, ma­ga is vállalja, hogy megszer­vezi a végleges, a lakosság ál­tal jóváhagyandó program ki­dolgozását. A felélénkülő vitában ez­után sokan mondták el a vé­leményüket. Mindvégig tár­gyilagos hangnemben, konst­ruktívnak mondható szellem­ben. Azt is hangoztatták, amit Nagy Gábor tanácstag foglalt össze a nyári vitamódszer rossz emlékével kapcsolatban: — Legyen ez tanulság arra, hogy a felületesen előkészített döntéseknek ez lehet a vég­eredménye. Az erősen megoszló szava­zatok végeredményeként rész­letes rendezési tervre csak ak­kor költhet a tanács, ha a szé­les körű tájékozódás eredmé­nyét összefoglalva, a javasla­tok változatait integrálva, használható előtervet lehet a tervezői asztalra tenni. Addig viszont egy kapavágásra sem kerülhet sor a Duna-parton, s mivel az ottani rendtartás alaptörvénye, a részletes ren­dezési terv nem áll rendelke­zésre, nagyobb figyelmet kell fordítani az előforduló önké­nyességek, visszaélések meg­akadályozására. A tanács némi vita után el­fogadta Gáspár Gábor tanács­elnök lemondását, mérlegelve indokait. Titkosan szavaztak arról, hogy továbbra is a vég­rehajtó bizottság tagja ma­radjon. A választásokig Ju­hász János elnökhelyettes ve­zeti a testületet. Az ülés vé­gén a Szabaddemokraták Szö­vetségének helyi szervezete — elbocsátó népüzenet gyanánt (?) — levélben kért felvilágo­sítást egy régebbi intézkedés hátteréről. Válaszul tehát el kellett mondani, be kellett bi­zonyítani, hogy a volt tanács­elnök ugyanolyan törvényes keretek közt és jóváhagyással vásárolta meg a korábban szolgálatinak minősített laká­sát, mint bármely más állam­polgár. Az MDF is kitett magáért, amikor is a helyi szervezet ne­vében Lázár Dénes olvasta fel azt a nyilatkozatot, mely sze­rint megdöbbenéssel veszik tudomásul az elnök távozását, aki a közelgő választásokon nem vállalja a megmérette­tést, s ezért őt hitelét vesztett embernek tartják. Bíznak beijne, hogy a tanács levonja a következtetést, s mint ta­nácstagra sem számít rá. Ma­guk részéről kezdeményezik a visszahívását. Az ezt követő párbeszédek­ben most már szóba került, hogy a tanács nem állt a hi­vatása magaslatán, s más olyan megjegyzés hangzott el, mi­után Nagy Gábor a tanácsta­gok nevében ezeket visszauta­sítva kifejtette: — Nem a sértegetés módszerével kell politizálni. Érdekünk az együttműködés a község lakói javára. Lehet, hogy követtünk el hibákat. Ám abban a po­litikai helyzetben, amelyben nekünk kellett a helyünkön állni, önöket is alkalmatlanok­nak minősíthetik a választóik, ha akkor tanácstagok lettek volna. A szólásmondást idézve Göddel kapcsolatban: ismét felborult a kancsó, kiömlött a tej. Kovács T. István Az a kérdés: lesz-e megint oszlás? Megvetné lábát azon a földön A fehér házacska szinte észrevétlenül bújik meg Bugyi egyik csöndes utcájának fái alatt, a kapu széles­re tárva: szembe veie jól fölszerelt garázs, előtte kötélre akasztott ágyneműt szárít a kora délutáni nap, az ólban rózsaszín malacok ejtőznek a kiadós ebéd után, szépen tartott eperágyás húzódik a kerítés mellett, s hátú! az udvarban katonás sorban állnak a traktorok, vontatók. A portán Kollár Mihály a gazda, éppen kocsiszínt épít a vejével. De nem akármilyet. Nagyot, amibe a traktor is befér. — Tegnap veszekedtünk az asszonnyal. Szeretném lebeto­nozni a színt, hogy rendes le­gyen, ha már megépítjük, ő meg azt mondja, nem érdemes annyit ölni bele. Ki tudja, megéri-e? Az asszonynak is igaza le­het: a vélemények még meg­oszlanak, az emberek még várnak. Lesz-e újra földosz­tás? Érdemes-e már előre ké­szülni rá, reménykedni, anya­got, energiát, időt, hitet bele­ölni — hátha megint a csaló­dás eszi meg. — Optimista vagyok. Bízom benne, hogy visszaadják a földet. Nagyon örülnék neki. Otthagynék mindent, nem járnék a téeszbe dolgozni, már pirkadatkor a földemen vol­nék. Pedig 57 éves vagyok, három évem van a nyugdíjig, de bele mernék vágni. Szerencsére csak imitáció ■00* Aki az elmúlt hét végén Gö­döllőn járt, egy tömegkataszt­rófát láthatott. Sebesültekkel, jajgató sérültekkel. Ám mind­ez szerencsére csak imitáció volt. A polgári védelmi elsőse­gélynyújtó szakaszok megyei vetélkedőjén a területi verse­nyek négy legjobbja mérte ösz- sze erejét. A döntőbe a négy huszonöt fős csapatnak három feladatot kellett megoldania. A tesztlapok kitöltése minden bizonnyal nem jelentett akko­ra megpróbáltatást, mint a gázálarcok, öltözékek időre történő felvétele. Ahhoz meg némi színészi képességre is szükség volt, hogy a sokkos állapotot, a súlyos, vagy köny- nyebb sérülést élethűen utá­nozzák. A versenyzőknek azt kellett felmérniük, mi­lyen gyorsasággal, sürgősség­gel kell az elsősegélyhelyre, a mentőautóhoz vinni egy-egy „sérültet”. Pártatlan „bírói testület” — megyei egészségügyi osztály, a vöröskeresztes szervezet veze­tőségéből összeállított — dön­tötte el, kit illetnek a helye­zések. Az első helyezett a gö­döllői csapat színeiben ver­senyző Ikladi Ipari Műszer­gyár lett. Második a monoria- kat képviselő Maglódi Vas- és Fémipari Szövetkezet, harma­dik pedig a ceglédieket rep- rezenától Űjszilvási Tanács csapata. Negyedik a Nagyká- tai Telefongyár. Emlékszem, 1985. június nyolcadik án, a választások eredményének megismerése után néhány perccel, elsőnek készítettem Villáminterjút dr. Színi Istvánnal. A régi mun­kahelyére hívott, s akaratlanul is hallottam az édesanyjával folytatott telefonbeszélgeté­sének néhány mondatát. Ta­lán nem leszek tapintatlan, ha leírom, Szint István nagy örömmel mondta: túl vagyok a választáson, sikerült! S az­tán a kérdésemre, hogy előre­lépésnek érzi-e, hogy tanács­elnök lett, igennel felelt. Alig több mint négy év után a szentendrei tanácsülésen nagy csendben hallgatjuk dr. Színi István búcsúzólevelét, amelyet a városi újságnak is leadott, s most is felolvas. Az emlékezetemet igazolja, ami­kor azzal kezdi, hogy négy esztendővel ezelőtt lelkes és optimista volt. Tíz évre ter­vezte a tanácselnökséget, mos­tanra. azonban kiölték belőle a hitet, a lelkesedést és a sze- retetet. Ügy véli, hogy a város lakossága barátsággal és sze­retettel figyelte és támogatta működését. A tanácstesitület­Vj tanácselnök Szentendrén Feladta a küzdelmet tel és az apparátussal közö­sen a nehéz körülmények da­cára tisztes, kiegyensúlyozott, több, jó irányba vihető kezde­ményezést indított el, és szél­sőségektől mentes helyzetet sikerült hátrahagynia. Miért kérte mégis, terveivel ellentétben, a választásokat be sem várva, „menet közben” a felmentését. Nos, mivel in­terjúra nem vállalkozott, erre csak a levél szövege, s mun­kájának ismerete ad némi támpontot. Az előbbiben úgy fogalmaz, hogy hosszú és ke­serves vívódás után jutott az elhatározásig. A saját és csa­ládja érdekében. Mert négy év alatt sok-sok névtelen és aláirt levelet küldtek ellensé­gei minden létező testület cí­mére és a felső vezetőknek, szaftos pletykákat gyártva, becsmérlő kijelentéseket téve. Ezeknek komoly szerepük volt abban, hogy dr. Színi István korán kérte a felmentését. A tanácstagok már a szep­temberi ülés óta ismerték az elnök szándékát. Egyikük ki is mondta: jobban kellett vol­na becsülni és védeni dr. Szí­ni Istvánt. Mert a városban is úgy vélekednek az emberek, hogy jó kiállású, értelmes, eu­rópai gondolkodású és tisztes­séges vezető adta fel a küz­delmet. Az újságírónak, aki ezt a négy esztendőt egészen közel­ről, csaknem munkatársként figyelte, engedtessék meg ma­gánvéleményként annyi, hogy dr. Színi István több tucatnyi kitűnő elképzelés megvaló­sításáért küzdött. Ő vezette be a tanácsi adminisztráció­ban a számítógépes adatfel­dolgozást, döntő szerepe volt abban, hogy megszületett a Szentendre és Vidéke című helyi lap, hogy a lakosság kapcsolatokat épített ki Nyu­gat felé is, hogy több beruhá­zás befejeződött, illetve zaj­lik Szentendrén. Nincs házas­ság poháresörgés nélkül, tart­ja a népi bölcsesség, s minek tagadnám, hogy kemény vi­táink is voltak, de ezeket a közös erőfeszítések, a telepü­lésért végzett munka rendre elsimította. A tanácstestület úgy dön­tött, hogy a választásokig Krajcsovits Istvánnét, az ed­digi elnökhelyettest bízza meg az elnöki teendők ellátásával. Az új polgármestert támogatá­sukról biztosították a Szent­endrén működő összes pártok is. Krajcsovits Istvánná la­punknak úgy nyilatkozott, hogy igen nehéz időszakban veszd át a stafétabotot, lehe­tőségnek tekinti a választáso­kig hátralevő tíz hónapot, hogy jövőre induljon a pol­gármesterségért. Amiről dr. Szini István önként lemon­dott. Vicsotka Mihály Nagy darab, erős ember Kollár Mihály, nem látszik rajta, hogy már a nyugdíjat várná. Lelkesedése, ahogy a vágyott jövőről beszél, egy húszévesé, napbarnított arca, érdes keze tapasztalt paraszt- emberé. Pedig lakatos a szak­mája. a helyi téesz baromfi- telepén a karbantartóműhely művezetője. — Most hat katasztrális holdon gazdálkodunk, ebből négy a háztáji, kettő pedig bérelt föld Tavaszi krumplit, őszi káposztát termesztünk, két holdon pedig kukoricát a disznónak. Tíz malacunk van, ebből most leadunk ötöt, mert fölemelték* a fölvásárlási árat 58 forintra. Igaz ugyan ipari tanulóként kezdtem, de itt­hon megtanultam gazdálkod­ni. A nagyapám még közép­parasztként gazdálkodott, húsz hold földön. Békés, nyugodt emberek voltak, jól éltek, rossz szó se hajtotta a szekerét. Az apámnak már csak három és fél holdja volt, azt is a fegy­vergyári fizetéséből gyűjtötte össze. Nekem már semmim sincs, ez az udvar is az anyó­somé. Ide nősültem. Nem tudjuk kikerülni a múltat. Sem a régmúltat, azt, amikor törvénytisztelő nagy­apja aláírta, hogy földjét „be­hajtsák’’ a közösbe. Sem azt, amikor 102 holdas „zsíros pa­raszt” anyósától tonnaszámra követelték a beszolgáltatáskor a tojást, pedig tyúkjuk egy sem volt; nem tudjuk kikerül­ni, hogy a szomszéd évekre el­tűnt a padlássöprős időkben, és Recskről került elő végül, beszélnünk kell arról is, hogy az apját a családja vette rá, hogy ne engedje magát agyon­veretni, adja be a földjét a téeszbe. S arról is beszélnénk kell, ami már a közelmúlt meg a jövő egyszerre, hogy a faluban nem mindenki tudna a földdel mit kezdeni. Hiszen orvosnak, mérnöknek, taní­tónak tanultak. — Szégyen, hogy néz ki né­melyik szomszédnak a vete­ményese. Méteresre nő a ká­posztaföldjén a paraj. Jóma­gam, ha meglátok egy szá­lat is, odabaliagok, azt kihú­zom De úgy gondolom, hogy nekik is vissza kellene adni a földet, az apai jussot. Érték az, mindig érték. Ha nem is ők művelik meg, akkor is őket illeti. — Kollár Mihályt most éppen 800 forint illetné meg, ez az apai jussa. — Két éve halt meg az apám. Négyszögölenként 50 fillér megváltást akar fizetni a téesz. Most szóltak, hogy vegyem föl, de nem veszem. Megvárom, mi lesz. Remélem, a földet adják helyette. Kollár Mihály azt mondja, mindegy, hogy az eredeti te­rületet kapják-e vissza, bár ő még most is meg tudja mu­tatni az apja, nagyapja földjét. — Nekünk, elég lenne har­minc hold. Azért is mondtam az asszpnynak tegnap: meg­csináljuk a színt rendesen. Ha javítani kell a traktort, el­gurul egy csavar, a sárban nem találom meg. Szerintem, amit az ember szívesen csinál, ami fontos neki, azt csinál­ja jól. Márpedig nekem fon­tos a föld. Nem félek attól, hogy „bugris” paraszt le­gyek... Nem szégyen paraszt­nak lenni, ha a földnek meg­adják a tisztességet. Jakubovits Anna Mozi Cegléd, autós kertmozi: 1989. okt. 5—6. este 1/2 8 óra: Rendőr­akadémia 3. (LJjra tréningben). (Mb. szí. am. vígjáték). 7—8. es­te 1/2 8 óra: Roger nyúl a pácban (mb. szí. am. vígjáték). 9—11. es­te 1/2 8 óra: Egy párizsi diáklány (mb. szí. francia film). Cegléd, Szabadság. Okt. 5—6. 6, 8 óra: Végzetes vonzerő (mb. szí. am. film). 6—8. 4 óra: Asterix ti­zenkét próbája (mb. szí. francia rajz). 7—8. 6, 8 óra: Esőember (Rain Man), (mb. szí. am. film). 7. este 10 óra: A velencei nő (szí. olasz szexkomédia). 9—11. 6, 8 óra: Nem látni és megszeretni (mb. szí. am. vígj.). Cegléd, Kamara. Okt. 5—6. 1/2 6 óra: Mi büszke magyarok + A mi iskolánk (magy. dók.). 7—8. 1/2 4 óra: A Tenkes kapitánya (magy. kaland), 7—8. 1/2 6 óra: A mi kis ügyeink (magyar dók.). 9. 1/2 6 óra: Segesvár (magyar tört. film). 10—11. 1/2 6 óra: Alombri­gád (szí. magyar film). Nagykőrös, Arany János. Okt. 5—6. 5, 7 óra: A cápa bosszúja (mb. szí. am. katasztrófafilm). 7— 8. 5, 7 óra: A hal neve: Wanda (mb. szí. angol vígj.). 9—11. 5, 7 óra: Vörös zsaru (szí. am. ak­ciófilm). Nagykőrös, Stúdió. Okt. 5—6. 1/2 6 óra: Segesvár (magyar tört.). 7— 8. 1/2 4 óra: Riki-Tiki-Tévi (mb. szí. szovjet—indiai természetfilm). 7—8. 1/2 6 óra: Mi büszke magya­rok -f A mi iskolánk (magyar dók.). 9—11. 1/2 6 óra: Balladák filmje (szí. magyar dók.). Gödöllő, Petőfi. Okt. 5—8. 4 óra: Lolka és Bolka meséi (mb. szí. lengyel rajz). 5. 6, 8 óra: A sza­kasz (szí. am. film). 6—8. 6, 8 óra: Nemlátni és megszeretni (mb. szí. am. film). 9—11. 4 óra: Aladdin (mb. szí. ol. vígj.). 9. 6, 8 óra: Egy kisebb isten gyermekei (mb. szí. am. film). 10. 6, 8 óra: Esőember (Rain Man), (mb. szí. am. film). 11. 6, 8 óra: A sötétség fejedelme (mb. szí. am. horror). Vác, művelődési ház. Okt. 5. 1/2 6, 1/2 8 óra: Eper és vér (szí. am.). Okt. 6—8. 1/2 4 óra: Vük (színes magyar rajz). 6—8. 1/2 6, 1/2 8: Halálos mánia (mb. szí. am. horror). 9. 1/2 6 óra: Mephistó I— II. (szí. magyar). 10—11. 1/2 6, 1/2 8 óra: Kommandó (mb. szí. am. akciófilm). Budaörs, Szabadság. Okt. 6. 6 óra: Egy kisebb isten gyermekei (am.). 7—8. 6 óra: Halálos fegyver (am. krimi). 9. 6 óra: A hekus (am. krimi), 10. 6 óra: Kemény fickók (am. vígj.). Dunakeszi, Vörös Csillag. Okt. 5. 3/4 6, 8 óra: Nászút féláron (ma­gyar vígjáték). 6—8. 1/2 4 óra: Ál­modik az állatkert (magyar ter­mészetfilm). 6—8. 3/4 6, 8 óra: Ve­led akarok járni (Forró rágógu­mi), (am. vígjáték). 9. 3/4 G óra: A márványember I—II. (lengyel film). 10—11. 3/4 6, 8 óra: Halálos mánia (am. horror). Érd, művelődési központ. Okt. 5. 1/2 6 óra: Egy kisebb isten gyer­mekei (am.). 8. 1/2 4 óra: Chatran kalandjai (japán természetfilm). 8. 1/2 G, 1/2 8 óra; 10-én 1/2 6 óra: Halálos fegyver (am. krimi). Érd, autós kertmozi. Okt. 5—6. 1/2 8 óra: Roger nyúl a pácban (am. vígj.). 7—8. 1/2 8 óra: Pink Floyd—Á fal (ang. zenés). 9—10. 12 8 óra: Tőzsdecápák (am. film). 11. 1/2 8 óra:" Robotzsaru (am. sci-fi). Százhalombatta, művelődési köz­pont. Okt, 7—8. 6 óra: Roger nyúl a pácban (am. vígj.). 7. 8 óra: Egy kisebb isten gyermekei (am.). 9— 10. 6 óra: A sötétség fejedelme (am. horror). Szentendre, Felszabadulás. Okt. 5—6. 5, 7 óra: Amerikába jöttem (am. vígjáték). 7—8. 3 óra: Isme­retlen ismerős (magyar zenés). 7— 8. 5, 7 óra: Afrika expressz (ol. kaland). 9. 5, 7 óra: A kanton! futár (kínai kaland). Dabas, autós kertmozi. Okt. 5— 6. 7 óra: Roger nyúl a pácban (am. vígj.). 7—8. 7 óra: Tőzsdecá­pák (am. film). 9. 7 óra: Hajlakk (am. vígj.). 10—11. 7 óra: Vámpí­rok Velencében (ol. horror). Dabas, Kossuth. Okt. 5. 6 óra: Férfiak (NSZK vígj.). 6. 6 óra: A zsoldoskatona (ol. vígj.). 7—8. 6 óra: Krokodil Dundee II. (am. vígj.). 8. 4 óra: Az erdő kapitá­nya (magyar rajz). 9. 6 óra: A földesúr (török film). Dunaharaszti, Béke. Okt. 5. 6, 8 óra: Robotzsaru (am. sci-fi). 7— 8. 4 óra: Hupikék törpikék (bel­ga rajz). 7—8. 6 óra: Schimansky kelepcében (NSZK krimi). 9. 6 óra: A fehér törzsfőnök (am. ka­land)., Gyál, Dózsa. Okt. 6. 1/2 6 óra: Schimansky kelepcében (NSZK- krimi). 7—8. 1/2 6 óra: Halálos má­nia (am. horror). 9. 1/2 6 óra: Ve­led akarok járni (Forró rágógu­mi), (am. vígj.). Nagykáta, Rákóczi. Okt. 5—6. 6 óra: Másnap reggel (am. krimi). 7—8. 6, 8 óra: A sötétség fejedel­me (am. horror). 9. 6, 8 óra: Nászút féláron (magyar vígj.). Pomáz, Szabadság. Okt. 6. 6 óra: James Bond, a magányos ügynök (ang. akció). 7, 6 óra: Recsk. 1950 —53. (magyar dók.). 8. 6 óra: A sötétség fejedelme (am. horror). 9. 6 óra: ómen (am. horror). Ráckeve, autós kertmozi. Okt. 5 —6. 1/2 8 óra: Vámpírok Velencé­ben (ol. horror). 7—8. 1/2 8 óra: Egy párizsi diáklány (fr. film). 9 —10. 1/2 8 óra: Fink Flod—A fal (ang zenés). 11. 1/2 8 óra: Tőzsde­cápák (am. film). Ráckeve, Szabadság. Okt. 7. €,' 8 óra; 8-án 6 óra: Ikrek (am. vígj.). 9. G, 8 óra: Schimansky ke­lepcében (NSZK krimi). 10. 6 óra: Lenullázott légió (magyar dók.). Szigetszentmiklós, Kossuth. Okt. 6. 6, 8 óra: Kemény fickók (am. vígj.). 7. 6 óra: Végtelen történet (NSZK mese). 7-én 8 óra, 8-án 6 óra: A hekus (am. krimi). 9. 6, 8, 10- én 6 óra: Vérbeli hajsza (am» sci-fi).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom