Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-28 / 229. szám
PEST MEGYEI ______ POLITIKAI NAPILAP X XXIII. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM Ára: 4,30 forint 1989. SZEPTEMBEIÍ 28., CSÜTÖRTÖK AZ ORSZÁGGYŰLÉS MÁSODIK NAPJA Egymással feleselő szócsaták Az Országgyűlés őszi időszakának második napján Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tegnapi expozéját követően a képviselők, a Büntető Törvénykönyv, illetve a büntető eljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok feletti együttes vitával folytatták munkájukat. Ezután Békési László pénzügyminiszter tartotta meg expozéját a vállalati nyereségadóról és a magán- személyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről. A vitában nagy hangsúlyt kapott az „idő”. Az első felszólaló szerint szűkre szabott az idő, a törvények tervezett hatályba lépéséig. Ugyanakkor más képviselő szerint nem szabad jövő márciusig várni, ugyanis addig lezajlik a köz- társasági elnök megválasztása, sőt, lehet, hogy megválasztják az új parlamentet is, képtelen helyzetet teremtenek, ha a választásokkor még érvényben lévő törvények akadályozzák az emberek szabad döntését. Az állampolgárok jogainak védelmében emelt szót több képviselő és üdvözölték a tervezet új elemét, hogy a terheltet az első pillanatban figyelmeztetni kell jogaira. Szintén a terhelt védelmében javasolták, hogy a védőügyvéd jelen lehessen a terhelő tanú kihallgatásánál is. A rendőrség munkájában szemléletváltásra van szükség, s ehhez az is hozzájárulhat, ha a jövőben a bizonyítékokat csak törvényes módon szerezhetnék meg. A jelbontott levelekből, a lehallgatott telefonokból szerzett információkat nem fogadnák el bizonyítékként. Szó esett a katonai büntetőjog hatálya alá tartozó, s onnan kivont ügyekről. Az egyik képviselő pedig azt firtatta, milyen költségekkel jár a büntető eljárás tervezett reformja? A vitában a tárgyhoz szorosan nem tartozó észrevételek is helyet kaptak. Az egyik ellenzéki képviselő szerint jelenlétük miatt valószínűleg hevesebb viták lesznek, de EZ TÖRTÉNT A másodifc napon a képviselők a Btk., illetve a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok feletti együttes vitával folytatták munkájukat. Szót kért Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.), Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.), (Ír. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), dr. Debreczenl József (Bács-Kiskun m., 3. vk.), Szirtesné dr. Tomslts Erika (Budapest, ZZ. vk.), dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 21. vk.), Varga Lajos (Pest m., 2«. vk.), Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.). A részletes vitában felszólalt Zsidel Istvánná (Heves m., I. vk.). A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének elkészültéig interpellációk tárgyalását kezdték meg. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.) a Júniusi ülésszakon a tanácsi dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerével kapcsolatban intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. Kompromisszumos döntés született, a PM-nek a Belügyminisztériummal közösen új bérezési és javadalmazási rendszert kell kidolgoznia, az önkormányzati törvény országgyűlési Jóváhagyásáig. Választ kapott interpellációjára Boros László (Budapest, 2(1. vk.), Vass Józsefné (Békés m., lő. vk.), Sebők József (Heves m., 8. vk.). Ezután újabb interpellációk következtek: Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), Krekács László (Pest m.,. 8. vk.), dr. Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.), Weiszböck Rezsőné (Győr-Sopron m., 15. vk.), Tollár József (Zala m., 6. vk.), Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), Föld.v Ferenc (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 18. vk.), Juhász Ferenc (Budapest. 62. vk.), Tulok András (Veszprém m., 9. vk.), Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.). Miután a képviselők megkapták a bizottság Jelentését, a vitában elhangzott módosító javaslatokról, az elnök felfüggesztette az interpellációk tárgyalását és Kulcsár Kálmán Igazságügy-miniszternek adott szót. A miniszter részletesen szólt a két törvénytervezethez érkezett képviselői javaslatokról. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) a független képviselőcsoport nevében Jelentkezett szólásra, s arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a csoport támogatja Horváth Jenő javaslatait. Ezután a képviselők mindkét törvényjavaslatot megszavazták. Az 1988. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz Békési László pénzügyminiszter tartott kiegészítő tájékoztatót, majd határozathozatal következett. Az Országgyűlés a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelem- adója módosításáról szóló törvényjavaslatot elfogadta. Ezt követően a parlament ismét interpellációkkal folytatta munkáját. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.), Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.), dr. Técsy László (Szabolcs- Szatmár m., 19. vk.) interpellált. Ezzel az Országgyűlés szeptembert ülésszakának második napja — amelyen Szűrös Mátyás, Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt — véget ért. ezek nem irányulhatnak személyekre. Abban mindannyian egyetértettek, amit Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) rövid hozzászólásában mondott: a parlamentben alapvető kérdés a nép képviselete, s így az itt ülő honatyáknak, legyenek azok ellenzékiek vagy sem, nem lehet az alapvető kérdésekben ellentétes a véleményük. A részletes vitát követő szünetben, az igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének elkészültéig interpellációkat tárgyalt a parlament. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter részletesen szólt a két törvénytervezethez érkezett módosító javaslatokról. A hatályba lépésre vonatkozó észrevételekre reagálva úgy vélte, a Btk. módosításának — a katonákra vonatkozó részek kivételével — a kihirdetéskor azonnal hatályba kell (Folytatás a 3. oldalon.) IMUPOUTIILM KB® MIK A mm A munkásőrség működése jogszabályokon,' törvényeken nyugszik — mondta szóvivőjük válaszul az SZDSZ és a Fidesz nevében bejelentett tüntetés kapcsán. © „Akadályozzuk meg az állami tulajdon elherdálását!” — ez a címe a Független Jogász Fórum tanácskozásának. © Az MDF miskolci szervezete a munkástanácsokról alakította ki állásfoglalását, véleményük röviden: a munkásokkal ne kísérletezzen senki! © zöld mozgalmak hazai és külhoni képviselői tranzitterrornak titulálják azt a törekvést, hogy Magyarország a Nyugat- és Ke- let-Európa közti kereskedelem új tranzitországává váljék. © Az MDF néhány vidéki szervezete tiltakozik a közös tulajdonú földek értékesítése ellen. Szerintük ez már nemcsak a tsz- tagság érdekeit sérti, hanem a közérdeket is. © Széchenyit idézi a 120 ezer tagot számláló Józan Élet, Egészség- és Családvédő Országos Szövetség: „Bor- és sörivó nemzetből váljunk végre tanuló nemzetté!” Az MTA Antropológiai Bizottsága nem tartja szakmailag megalapozottnak a Petőfi maradványaival kapcsolatos vizsgálat megállapításait. Az Országos Petőfi Sándor Társaság elnöke úgy ítélte meg, ez a helyzet méltatlan a költő emlékéhez. © A Vesebetegek Országos Egyesülete a magyar társadalom segítségét kéri. Alapítványi szám Iájuk száma — forint: 222-10764, deviza: 407-5023-94131. Hazánkfia érkezeit a Portugál Köztársaság elnöke Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke meghívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Mártó Soares. a Portugál Köztársaság elnöke. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Straub F. Brúnó, Kovács László külügy- minisztériumi államtitkár, Ár- gyelán Sándor, hazánk portugáliai nagykövete. Jelen volt Zózimo Justo da Silva, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete. Nemzetközi távhívóba bekapcsolják Szentendre és írd tárcsázható A Magyar Posta bővíti szolgáltatásainak körét Pest megyében. Gödöllő, Százhalombatta és Szentendre után szeptember 29-én Szentendre góckörzetét (Budakalász, Csobán- ka, Dunabogdány, Dobogókő, Kisoroszi, Leányfalu, Tahitót- falu, Pomáz, Visegrád), szeptember 30-án Érdet és góckörzetét (Páty, Tárnok, Zsámbék, Biatorbágy, Sóskút) is bekapcsolják a nemzetközi előfizetői távhívóforgalomba. Az előfizetők „00” tárcsával közvetlenül tudnak külföldre telefonálni. HÚSOS ERDEKVEDELEM Ledolgozni a hátrányt A termelőszövetkezeti, az állami gazdasági, illetve az áfész-húsüzemek meglehetősen nagy hátrányba kerültek a húsipari vállalatokkal szemben. Ezért szakmai érdekvédelmi szervezet megalakítására készülnek. Szeretnék elérni, hogy a kisüzemek az állami húsiparéval azonos elbírálásban részesüljenek a külföldi piacokon Képviselni kívánják tagjaikat a húsipari szakma ágazati szintű szabályozásának minden fontos kérdésében. A gazdálkodás elősegítésére információs rendszert alakítanak ki. A tagokat folyamatosan tájékoztatják a vágóhídi alapanyagellátás helyzetéről, a hústermelőket és a feldolgozókat érintő ár- és támogatási rendszer kialakításáról, a piaci mozgásokról. Szorgalmazzák a vágóhidak háttériparának kialakítását, valamint a feldolgozó gépek, berendezések importját. Tüske Róbert, a TOT tanácsosa elmondta, hogy 400 húsüzemnek küldtek tájékoztatót az érdekvédelmi szervezet megalakulásáról. Közülük a mai napig ötvenkét cég jelentkezett, hogy belép az egyesülésbe. Pest megye termelőszövetkezetei közül hat — az érdi Benta Völgye, a hernádi Március 15., a szent- mártonkátai Kossuth, a csepeli Duna, a péceli Rákosvölgye és a toki Egyetértés — érdeklődött a társulás iránt. A TOT tanácsosa szerint a pest megyeiek kevésbé érzik azokat a hátrányokat, amelyek az ország távoli részében működő üzemeket sújtják. Az érdi Benta Völgye Termelőszövetkezet főágazatveze- tője, Csonka Zoltán elmondta, hogy az egyesülés célkitűzéseivel maximálisan egyetértenek, csak azt sajnálják, hogy nem korábban alakult meg egy ehhez hasonló érdekvédelmi szervezet. Az egyesülés megalakulásáról nem hallott a szigetszent- miklósi Szigetfői Tsz húsüzemének helyettes vezetője, Dormsteller József, de úgy véli. a szervezet létrehozása nem lehet haszontalan. Az alakuló ülést október 3-án tartják a TOT-ban, mint azt Tüske Róbert elmondta, még ott a helyszínen is elfogadnak jelentkezéseket. H. É. Megyénk képviselői a parlament ülésszakán K eresni minél többet, befektetni minél kevesebbet, ez nem megy uram! Aki mondja ezt, annak hinnünk kell. Lassan száz esztendeje lesz, hogy családja az idegenforgalom szolgálatába állt. Már a nagyszülők abból éltek. Amint ők is ezt teszik. Vannak olyan vendégeik, akik évtizedek óta járnak ide, a leányfalui házba, valaha, mint gyerekek töltöttek el itt kellemes napokat, most pedig már az unokákat hozzák ... Ahogyan sétálunk, sorra mutat portákat, amelyek belseje és utcarésze riasztó ellentétben áll egymással. Belül a mindent a vendégért elv jegyében még mini tekepálya is fellelhető, a kerítésen kívül azonban por, mocsok, dudva ... Kísérőm azt mondja, néhány ilyen — fogalmazása szerint — kartárs családnak szólt ő, tapintatosan, ám egyértelmű elutasításban volt része. Ami a kerítésen kívül van, ahhoz semmi közük. „Azért van a tanács’’. Ez volt a felelet. Azután a valamikori üdülőhelyi egyesületeknek a szerepéről beszél, micsoda szégyennek számított az, ha valakit az egyesület figyelmeztetett ... Ma sokaknak csak a bevétel a fontos, mondja rezignáltan, s legyint hozzá, mint aki reménytelen ütközetekre kényszerül. Vannak másféle jelei is ezeknek az ütközeteknek. A megyében a kereskedelELENGEDVE mi szálláshelyeken az idén egyhatodával volt kisebb a forgalom, mint tavaly a hasonló időszakban, s a mögöttünk levő további három hónap, azaz a főidény sem mutat döntő változást. A megyében a legalább egy napra megszállóknak a negyven százaléka a külföldi, azaz — esztendők óta reménytelenül hangsúlyozzuk a lap hasábjain a mindenapos tapasztalatot — sokkal-sokkal több figyelmet kellene kapniuk, a belföldieknek, mint amennyi jut nekik. Ha tíz vendégből hat a belföldi, akkor szabad-e úgy gondolkodni, hogy a „magyar tiszta ráfizetés?”. S ezt bizony nemcsak így gondolják sokan, hanem ki is mondják és magatartásukat is ehhez igazítják! Való igaz: a magyar vendégnek nincsenek különleges kikötései, gyakran nem veszi igénybe azokat az extrákat, amelyeket a fizetővendégeket fogadók kínálnak ... Mégsem ez a baj. A baj az, hogy a magyar: forinttal fizet. S itt eljutottunk ahhoz a kényes kérdéshez, amely magába foglalja a kinek mit érdemes egész körét, beleértve azokat a lassan-lassan már nem is rejtett utakat-módokat, amelynek a segítségével a deviza „átalakul”; valutáért vett gépkocsi, nagy értékű fogyasztási cikk lesz belőle, avagy éppen devizaszámla-befizetés. A megyét elsősorban a Német Szövetségi Köztársaságból, valamint a Hollandiából érkezők szeretik. Érdekes lenne egyszer ennek a magyarázatát megkeresni, most azonban beérjük annyival, hogy megállapítjuk: évek óta csökken az az idő, amelyet a megyei szálláshelyeken töltenek el a kemény valutával fizetők! S ebben figyelmeztetés rejlik, csak éppen ma abban a korszakban vagyunk, amikor az idegenforgalommal foglalkozó magánosok, tisztelet a ritka kivételeknek, egy valamivel törődnek: a minél előbb megszerezhető valutával. S holnap mi lesz? Mert annyi a bizonytalanság, miért pont ők törődnének ezzel?! Majd csak lesz valahogy, így gondolkodnak. S ezzel a gondolkodásmóddal indokolva, elengedik a gyeplőt: képtelen történeteket hallani a megye jelentős idegenforgalmat lebonyolító településein arról, kik hogyan „kaszálnak”... Sokasodnak a jelei annak is, hogy a hatóságok szintén elengedték a gyeplőt. A Dunakanyar némely településének a központja, a most vagy soha alapon gondolkodó kereskedők jóvoltából, sokkal inkább hasonlít a zsibvásárra, mint egy üdülőhelynek a centrumára. Hallottam olyan indokot: a tanácsnak bevételre van szüksége, bármi áron, máskülönben jövőre még a szemetet sem tudják összegyűjteni... Hamis irányba vinne el bennünket, ha úgy gondolnánk, az előbb idézett felfogásban nincsen igazság! S mert van, akkor tényleg meg kell békélni a bérleti díjat a tanácsnak leszurkoló kereskedők zsibvásá- rával... A kérdés azonban az: megbékél-e az ilyen körülményekkel a vendég?! L eírjuk, mert igaz: an- nák ellenére, hogy a teljes vendégforgalmon belül mindössze húsz százalék a megyében az ún. nem szocialista országokból érkezőknek a száma, szinte kizárólag erre a csoportra koncentrálódik a figyelem. S ha a vendégre koncentrálódna! Sajnos, a pénzre csupán. S ebben a versenyfutásban ma már szinte reménytelenül lemarad a magán- szektor mögött mindenki más. S a magánszektorokban felszívódott pénzekből bizony nem lesz közmű, kereskedelém, park: egyre szembeszökőbb a szétágazó út! Az egyik úton a terheket rakják a közösségre, a másikon a hasznot a magánzsebekbe. S ha a lovak közé dobott a gyeplő, vajon hová tartanak a kocsival?! Mészáros Ottó
