Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-27 / 228. szám

«vr mh. vh 1989. SZEPTEMBER 27., SZERDA Jogi tanácsok Utánfutó esd ója • FeSmandkat-'e a befsg Kié a szolgálati lakás % Elvitfék a tévémet Postabontás 9 VARJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.t 311 -1446 • Z. S. budafoki bejárónő azemélygépkocsijával balesetet szenvedett, amikor az utánfu­tó megsérült. Azt szeretné megtudni, hogy az utánfutó hosszadalmas javítási idejére kell-e adót fizetnie vagy sem. A gépjárművekhez kapcsol­ható utánfutók adója a jármű önsúlyától függ, és attól elté­rően változik, hogy azt közű- let vagy magánszemély üze­melteti-e. Az éves adó mér­téke nem magánszemély által üzemben tartott utánfutó után 500 kg önsúlyig 120; 501 és 2000 kg között 280; ezen fe­lül 480 Ft. Amennyiben ma­gánszemély fizetési kötelezett­ségét állapítják meg, az adó­tétel nyolcszoros szorzatával kell számolni. Az adókötele­zettség annak a hónapnak az utolsó napjával ' szűnik meg, amikor a forgalmi engedélyt és a rendszámot visszavonták. Ha a gépjármű ve jy az üzem­ben tartó válik adómentessé, a hónap utolsó napjától mente­sül e kötelezettsége alól. Ab­ban az esetben, ha a gépjár­művet a forgalomból kivon­ják, illetve az használhatat­lanná válik, vagy az üzemben tartó meghal, az adókötelesség továbbra is fennáll mindad­dig, amíg a forgalmi enge­délyt és a rendszámot be nem szolgáltatják, illetve a ható­ság azokat vissza nem vonja. Amennyiben a magánszemély kezdeményezi a használaton kívül helyezést, akkor nem kell adót fizetni, ha a jármű 180 napot meghaladóan nem üzemel. A beteg dolgozót felgyógyu­lásának ideje alatt és az azt követő 15 napig felmondási védettség illeti meg, ami azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaviszonyt felmondással nem szüntetheti meg. Betegsé­ge alatt azonban a dolgozót fegyelmi úton elbocsáthatják, ha az eljárás jogszerűsége a betegség ellenére biztosítha­tó. Más a helyzet akkor, ha a betegség a felmondás közlése után következik be. Ilyenkor C felmondás — amennyiben ellene kérelmet a munkaügyi döntőbizottságnál nem terjesz­tettek elő — a felmondási idő lejártát követően a munkavi­szonyt megszünteti. Természe­tesen a beteg biztosított fel- gyógyulásáig megkapja azt a táppénzt, amelyre a jogszabá­lyok alapján jogosult. Több ol­vasónk kérdezte, hogy a be­tegség alatt a dolgozó fel­mondhatja-e munkaviszonyát. Természetesen ennek nincs akadálya, de a munkahely sem tarthat igényt arra, hogy a dolgozó a számára biztosított felmondási időt csak felgyó­gyulása után kezdje el letölte­ni. Ilyenkor ugyanis a mun­kaviszony a felmondás közlé­sétől számított, a kollektív szerződésben meghatározott idő elteltével szűnik meg. • A férj hibájából bontotta fel a bíróság „Elkeseredett fiatalasszony” jeligéjű olva­sónk házasságát. Az ítéletben mégis őt kötelezték a közös la­kás elhagyására, arra hivatko­zással, hogy azt a férj szolgá­lati lakásként kapta. csők, fegyveres testületek, ál­lami vállalatok vagy más szervek juttatják olyan dolgo­zóiknak, akiknek a munkakö­rük betöltéséhez ez szükséges. Ebben az esetben a szolgálati lakásnak csak az említett he­lyeken dolgozó fél a bérlője. A házasságkötéssel tehát a szolgálati lakás bérlőjének há­zastársa nem válik bérlőtárssá — mint azt az általános sza­bályok előírják —, hanem őt a bérlő közeli hozzátartozójá­nak kell minősíteni. Ennek a ténynek a házas­ság felbontásakor lesznek sú­lyos következményei a házas­társ számára. A szolgálati la­kás bérlőjét ugyanis nem le­het a lakás elhagyására köte­lezni abban az esetben sem, ha az általános családvédelmi szempotok ezt a döntést in­dokolnák. A lakással rendel­kező szervnek ugyanis az az érdeke, hogy dolgozója csalá­di problémái ellenére is ko­rábbi tevékenységét elvégez­ze. Ha a lakást a másik há­zastárs kapná, a munkahely­nek kellene dolgozója számára más lakáslehetőségről gondos­kodni annak ellenére, hogy a munkavégzés továbbra is ko­rábbi lakásához köti. Ennek a lehetetlen helyzetnek a megol­dására rendelkezik úgy a jog. hogy a közeli hozzátartozó volt házastársnak kell távoz­ni, termiizetesen megfelelő ellenszolgáltatás fejében. nem a minden áron való kény­szer hívei. A jogszabály alap­ján is önkéntes teljesítésre hívják fel a kötelezettet. En­nek hiábavalósága esetén vi­szont nincs más lehetőség, mint hogy kényszert alkal­mazzanak. A végrehajtó elő­zetes értesítés nélkül akkor jelenik meg az adós lakásán, ha a követelésről végrehajtá­si lapot állítottak ki, illetve akkor is, ha 5000 Ft-ot meg­haladó tartozásról kell intéz­kednie. Az előzetes bejelen­tésnek azért nincs helye, ne­hogy az adós megneszelve az ellene készülő eljárást, a la­kást kiürítse. A végrehajtó a lakásban nem a foglalással kezdi az eljárást, hanem az adósnak átadja az okiratot, és ha az nyomban nem teljesít, akkor végzi el a foglalást vagy a zár alá vételt. ikess® meg az állam! 6 F. Gy.-né vecsésl olvasónk a nyugdíjazása miatti felmon­dási idejét töltötte, amikor hosszabb időre megbetegedett. Ml lesz velem akkor, ha lejár a felmondás és én nem gyó­gyulok meg? — kérdezi. • Egy olvasónk azt kéri, hogy adatait ne közöljük, mert nem szeretne további kelle­metlenséget. Panasza a követ­kező: Lakásában előzetes be­jelentés nélkül megjelent a végrehajtó. Közölte azt, hogy oda bejelentett, de valójában Ismeretlen helyen tartózkodó gyermeke nagy összeggel tar­tozik, és emiatt lefoglalja a vagyontárgyakat, Az eljárás so­rán színes tévémet is az érté­kek listájára vette — panaszol­ja. — Azt szeretném megtud­ni, hogy köteles-e a végrehaj­tó előre bejelenteni érkezését, továbbá miként kaphatom visz- sza saját tulajdonomat? Igen sokszor előfordul, hogy a jogerős bírósági , ítélet vagy más hatósági határozat ellené­re a kötelezett nem fizeti meg a tartozását, vagy nem tesz eleget az előírt cselekmény­nek. Ilyenkor kerül sor a bí­rósági végrehajtásra, amely­nek során az állam kényszerí­tő eszközökkel is rá kívánja szorítani a kötelezettet a telje­sítésre. A végrehajtásban eljárók Kisebb összegű tartozások­nál természetesen más a hely­zet. Abban az esetben ugyan­is, ha az eljárás közjegyzői | végrehajtási záradék alapján®^ indul meg, és az összeg az 5000 Ft-ot nem haladja meg, az okiratot postán küldik az adósnak. A második kérdés- ben leírt helyzet is gyakran előfordulhat. A végrehajtó ugyanis az eljárás során nem minden esetben tudja megál­lapítani, hogy a lakásban ta­lált vagyontárgy az adós tu­lajdonát képezi, vagy sem. Ilyenkor a lefoglalt vagyon­tárgy tulajdonosának kell bi­zonyítani, hogy arra tulajdon­joga alapján vagy más jog­viszony miatt igényt tart. Ez esetben pert indíthat, amely az értékesítésnek az akadályát képezi. A pert — melyet a jogszabályok igénypernek ne­veznek — annál a bíróságnál kell megindítani, ahol a fogla­lás történt, és kérni kell an­nak feloldását. Sajnos előfor­dulhat, hogy a jogosult késle­kedett az eljárás megindításá­val, és a vagyont már érté­kesítették. Ebben az esetben a vételárnak megfelelő összegre tarthat igényt. Az elmúlt napokban olvas­tam a lehan^o o hírt: nagy­mértékben csökkent a véradók száma. Ez a rászorulóknak — ide tartozom én is — nem kis aggodalomra ad okot. Hogyan lehetne a gondon segíteni? Először is, ne csak önkéntes véradás legyen! Aki igényli az érte járó honoráriu­mot, annak fizesse ki az ál­lam. (Valamikor ez így is volt.) Aki vért ad, életet ment. Erre gondoljon mindenki. Ha szabad megjegyeznem, még mindig sok mindenre te­lik az államkasszából, válto­zatlanul sok a protokoll. Köz­ben kevesebb jut a véradók megvendégelésére, ráadásul a munkaadók a véradás miatti távolmaradást igazolatlan idő­nek könyvelik el. Hát ennyire szegények vagyunk? Nem akarok bírálni, kritizál­ni, de szeretném ezúton is fel­ébreszteni az illetékeseket. Élőkről és élni akarókról van szól Roska Zoltánná Vámosmikola is az asztalomra kerül. Ezek közül természetesen nem ni- ányzik megyénk egyetlen új­ságja !— a Pest Megyei Hírlap sem. Igényes lapnak tartom, véleményem szerint jól tájé­koztatja olvasóit a megyei és a jelentősebb országos esemé­nyekről. Azonban sajnos az utóbbi időben egyes cikkekben, főleg a helytörténettel foglal­kozókban, több lazaságra lel­hetünk, s mintha megszapo­rodtak volna a tárgyi hibák s. Figyelmes ügyintézés A Dabasi Rendőrkapitányság a múlt hónapban a következő levelet kanta: Engedjék meg, hogy ezúton mondjunk köszönetét azért a munkáért, amelyet dolgozóik végeztek Alsónémediben. Az itt lakók személyi igazolvá­nyait helyben érvényesítették. Meggyőződésünk, hogy ezzel a szolgáltatással nagyon sok ember, elsősorban az időseb­bek helyzetét könnyítették meg. További jó együttműkö­dést kívánva: A közelmúltban például ar­ról olvashattunk, hogy Duna- bogdányban bazaltbánya üze­mel. A Dunakanyarban bazalt nem fordul elő, a bányászott kő andezit. Több esetben ol­vashattunk a dömsödi apátság­ról, pedig a dömösiről volt szó. A legutóbbi napokban arról tájékoztatott a lap, hogy a pi­lisi apátság romjai Pomázon láthatók, pedig azt Pilisszenl- kersszten tárta fel Gerevieh László professzor. Nagyon megdöbbentem augusztus 23- án, amikor azt olvastam, hogy a tóalmást templomot antract tömbökből építették! Már az iskolában tanítják, hogy az antracit (a legértékesebb) kő­szénfajta. Sajnos az is előfor­dult, hogy a szerkesztőság nem helyesbítette a hibákat, pedig azt határozottan kértem, tgv áll elő az a visszás helyzet, hogy környezetismeret, hely- történet címén mást tanít az iskola, és mást ír a sajtó. Eb­ből bizony már adódtak prob­lémák. valami, ne szégyelljék azt he­lyesbíteni ! Balogh Gyula Pomáz Társadalmi tudósítónk kritikus szemmel olvassa lapunkat, és en­nek nagyon őrölünk. Kérjük, ne gondolja azt, hogy pontosságunkat bíráló sorait visszatartjuk. (Egyéb­ként ilyen tudomásunk szerint csak egyszer fordult elő, meg­magyarázva, hogy miért.) Mint ezúttal, továbbra is készsé­gesen közöljük helyesbítéseit, * hibákért a szerző, — V.:olf Lajos — nevében l3 elnézést kérünk. S várjuk a további észrevételeit. Mellesleg ma már nem az egyet­len úiság szőkébb pátriánkban a Pest Megyei Hírlap. Hy&slászG'k CBS NDK-ban Nem kívánhatom, hogy a lapban soha ne forduljanak elő hibák. Jó lenne azonban, ha ez csak ritkán történne meg. És ha mégis' rosszul jelent meg A fóti Vörösmarty Mgtsz ve­resegyházi nyulász szakcso­portja idén újra ellátogatott tjzá'z-Svaicb \ Az <*"' ''fes autóbuszos út, amelyet Zeltér­né Seress Rozika szervezett, Drezdába. Meissenbe, a kőnig- steini és stolpeni vártja és Pir- nába vezetett. Pirna Szász Svájc északi ka­puja. Ott. a Copitz városrész kertvárosi negyedében, egy motel bungalóiban lakott a csoport. Sor került szalonna­sütéssel egybekötött tréfás há­zassági évforduló megünnep­lésére és labdarúgó-mérkőzés­re — nőknek, férfiaknak. A Wesenitztal étteremben bizto­sítottak a szervezők étkezést, itt köszöntötték • az esedékeá név- és születésnapokat. Kü­ó’v^ónv Volt ‘/>’7 P-<? á ct kirándulás a spreewaldi er­dőkbe és a csatornák közti 4 órás csónakázás. Fazekas Mátyás Gödöllő Fülöp Józsefné Győrfi Imréné tanácselnök vb-titkár Nagyközségi Tanács Alsónémedi Válaszol az illetékes Ragaszkodnunk a törvényes úthoz Dr. Sinka Imre Olvasóink részire minden csütörtökön 16 és 18 óra közölt Ingyenes iogi tanácsadást tar­tunk a Bp VIII., Blaha Lui­za tér 3. szám alatt, a beér­kezett levelekre pedig folya­matosan válaszolunk. A bíróság eljárása jogszerű volt, noha olvasónk méltányos érdeke súlyos sérelmet szen­vedett. A házasság felbontását követően ugyanis — ha arról házassági vagyonjogi szerző­dés másként nem rendelkezik — a bíróság határoz a közös lakás használatáról, ha a fe­lek abban megállapodni nem tudnak. A lakást —• ha arra alkalmas — természetben oszt­ják meg, ha ez nem lehetsé­ges, az egyik felet távozásra kötelezik. A távozó fél szá­mára a bíróság méltányos ősz- szeget állapít meg. A lakásból annak a félnek kell elmennie, aki magatartásával hozzájá­rult a házasság megromlásá­hoz és felbomlásához. Ezek a szabályok azonban nem vonat­koznak a szolgálati lakásra. A szolgálati lakásokat a taná­Másff írnak és messt tanítunk Újságolvasó ember vagyok, naponta többféle sajtótermék A Pest Megyei Hírlap au­gusztus 16-i Postabontásában Még ki is oktattak! címmel je­lent meg Ócsai Sándorné leve­le. amelyben szigethalmi olva­sónk a ráckevei Tüdőbeteg­gondozó Intézetben tapasztal­takról számolt be. Erre nem­rég válasz érkezett szerkesztő­ségünkbe, most abból idézünk: A Pest Megyei Hírlapból ér­tesültem a vezetésem alatt ál­Zsuzsénál ötszáz egy fuvas* Külvárosi prostipiac Veszélyes betörőbandát tet­tek ártalmatlanná — a BRFK- val együttműködve — a rác­kevei rendőrök. A fővárosból induló bűnözők rendszeresen fosztogatták a ráckevei, szi­getcsépi, szigetszentmiklósi víkendházakat, ahonnan érté­kes műszaki cikkeket (színes tévéket, kerti gépeket) zsák­mányoltak. Jelenleg négyen vannak előzetes letartóztatás­ban. S a bűnügy szálainak fel­göngyölítésénél a Budapest külvárosában fészkelő prosti­túció is előtérbe került. Mindig farmerbe A letartóztatottak egyike Zsuzsa, aki ellen a betörések­ben való részvétel mellett üz­letszerű kéjelgés alapos gya­núja miatt is folyik az eljá­rás. Büntetlen előéletű, most először került összeütközésbe a törvénnyel. A zárkában unal­mas az élet. bár szívesen ol­vas, hiszen ellátják könyvek­kel. Zsuzsa szeret beszélgetni, most is készségesen vállalta, hogy elmondja, milyen előz­mények után került a fogdá­ba. Már nem fiatal, negyvenegy éves. Farmernadrágot visel és lapos sarkú cipőt. Hiányzó fo­gai miatt nagyon ápolatlan a külseje. Nem vonzó jelenség, de talán a civil életben job­ban ad a megjelenésére. A vizsgálat eddigi adatai sze­rint egy tizenharmadik kerü­leti, tefu presszónak becézett vendéglátóhelyen szedi fel a vendégeit. Az itt tanyázó nők­nél négy-ötszáz forint egy fu­var, innen ered a tefu presz- szó elnevezés. — Máskor hogyan öltözkö­dik? — Mindig farmerban járok, meg dzsekiben. Rúzst, szem­festéket rajtam még nem lát­tak. Meg sem ismernének a törzsvendégeim, ha máskép­pen néznék ki. Zsuzsa tehát nem köntörfa- laz, már az első percekben a témánál vagyunk. Finom emberek — Kik a törzsvendégei? — Finom emberek, nem olyanok, mint akik miatt itt vagyok. — Ez csak egy véletlen, hogy velük is összekerültem, ezek­kel a betörőkkel. — Velük hol ismerkedett meg? — ök is a tefuba járnak, de nem nőt keresnek. Megkértek, hogy segítsek eladni egy szí­nes tévét. Persze nem tudtam, hogy lopták. — De végül egy betörésnél bukott le, úgy, hogy falazott a többieknek. — Nekem beadták azt a me­sét, hogy egy válóper miatt áll a balhé, azért viszünk el cuccokat abból a házból. — Nem is gyanakodott, hogy másról lehel szó? — Hát egy kicsit, amikor beverték az ablakot. A vizsgálatot vezető rendőr­tiszt, aki jelen van a beszél­getésnél, megjegyzi, hogy Zsu­zsa itt enyhén szólva szépíti a szerepét. Nem volt ő azért annyira naiv. — Mi a foglalkozása? — Több mint tíz évig dol­goztam a vendéglátóban. Vol­tam italmérő, kávéfőző, „még pénztáros is. Azután kiestem a munkahelyemről, azóta csámpáskodok az éjszakában. — Miért esett ki a munka­helyéről? — A válás miatt. A második férjem volt, otthagytam, men­jen a francba. Ezt mondtam, de én mentem el, albérletbe. Egy öreglánynál laktam, ő adott el engem először. Azt mondta, tíz percet kibírsz, annyi az egész, és kapsz érte ötszáz forintot. De csak négy­száz lett. mert százat le kell adni a néninek a lakásért. Ná­lam négyszáz egy fuvar, és megkapják, amit akarnak. — Csak törzsvendégekkel megy el? — Másokkal is, ha látom, hogy finom emberek. — Van családja? — Felnőtt fiam van, vidé­ken él. Amíg ő kicsi volt, nem értem rá kurválkodni. A szü­léimét is gyakran látogatom. Elváltak, de egy házban lak­nak, én békítgetem őket. Az apám súlyos beteg, negyvenöt kiló vasággyal együtt. Bizta­tom az anyámat, hogy békél- jenek meg, ápolja az öreget. És élettársam is van már egy esztendeje, együtt lakunk. Ez üzlet nekem — öt is letartóztatták? — Hová gondol? Ö egy fi­nom ember. Behozták ide ve­lem együtt, egészen halálsápadt volt szegény az ijedtségtől. De azután kiderült, hogy ő nincs benne semmiben, és elenged­ték. Most otthon vár engem. — Mihez kezd, ha kienge­dik a fogdából? — Nem akarom ott folytat­ni, ahol abbahagytam. De va­lamit csinálni kell, mert a la­kásunkban, még az előző lakó mulasztása miatt kikapcsolták a villanyt. Nem akarunk sö­tétben maradni. És rossz ál­lapotban is van a lakás, száz­negyvenezer forintba kerül a tatarozás. Az élettársam ke­veset keres, abból nem tu­dunk megélni. Nekem eddig naponta két fuvar biztos ösz- szejött. Ez üzlet volt. úgy, ahogy az öreglány mondta; ki­bírtam azt a tíz percet. Vége a beszélgetésnek. Zsu­zsa udvariasan megköszöni a rendőrtisztnek a feketekávét, azután visszakísérik a fogdá­ba. . Gál Judit ló intézetben előfordult prob­lémájáról, mivel az említett időpontban szabadságon vol­tam. Engedje meg, hogy én is a nyilvánosság segítségével vá­laszoljak. Az Asthma ambulancián ön 1988. szeptember 1-jén járt. Az import gyógyszer kódszámát 1988-as évjárattal kapta. A szá­mot az aktuális évre, 1989-re meg kell újítani, ismételt vizs­gálattal a megyei tüdőgyógy­intézetben. Intézetünket 1989. június 23-án kereste fel elő­ször. Munkatársaim kénytele­nek voltak felvilágosítani ar­ról („kioktatni’), hogy kódszá­ma 1989-re nem érvényes. En­nek ellenére 30 kapszula gyógyszerrel és orrcseppel el­látták — gyorssegélyként. Jú­lius 31-én, amikor ismételten megjelent intézetünkben, még mindig nem volt megújítva a kódszám. Ennek ellenére egy hónapra szóló, azaz 90 kapszu­lát adtak Önnek. Intézetünkben 412 betegünk importgyógyszerrel való ellá­tásáról gondoskodunk. Min­denképpen arra törekszünk, hogy á rászorulók hozzájussa­nak a szükséges medicinákhoz. Azonban a törvényes úthoz ra­gaszkodunk, mert ezért anya­gilag. szakmailag felelősek va­gyunk. Szeretném megjegyezni, hogy „ezek az emberek’’ — értem alatta az asszisztensnőimet, érettségivel és legtöbben ket­tős szakképesítéssel, semmiféle kiemelt fizetésemelést nem kaptak. Munkájukat 10—20— 25 éves oklevéllel, fertőzés- és sugárvcszélyes körülmények között 3 és 5 ezer forint körüli fizetésért látják el. Ennyiért egy nyolc általánost végzett és utána másfél évet tanult gép- írónő munkát ma már nem vál­lal. Munkatársaim ennyiért csak hivatástudatból dolgoz­nak. Kérem, amennyiben tovább­ra is problémája lenne, fárad­jon el hozzám! Hátha orvosol­ni tudom. Az intézetünkben történt inzultusért pedig elné­zését kérem. Dr. Hidy Andrea intézetvezető főorvos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom