Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-26 / 227. szám

PEST MEG VEM XXXIII. ÉVFOLYAM, 227. SZÄM Ára: 4.30 forint 1089. SZEPTEMBER 26., KEDD Menekülök után msgysr területen Vitathatatlan nyomok Szeptember 24-én, vasárnap 10.30 órakor a bagaméri határ­őr őrs határszakaszán két ro­mán család — négy felnőtt és három gyermek — egy trak­torral Magyarországra mene­kült. A román állampolgárok az illetékes rendőrkapitány­ságon jelentkezve elmondták, hogy a traktor már magyar területen egy árokban fönn­akadt. A menekülőket három román katona utolérte, s az egyik családot megpróbálta visszakényszeríteni Romániá­ba. Amikor ez nem sikerült nekik, a család két csomagját magukkal vitték. A magyar határőrizeti szervek kezdemé­nyezésére a magyar—román határmegbízottak a helyszínen közös vizsgálatot folytattak. A román fél elismerte, hogy a nyomok alapján az elmondot­tak bekövetkezhettek. Elné­zést kértek a történtekért, és ígéretet tettek, hogy a jövőben hasonló esetek nem fordulnak elő. Ma összeül az Országgyűlés Születőben egy humánus törvény Ma délelőtt 10 órakor meg­kezdi munkáját az Országgyű­lés szeptemberi ülésszaka. A törvényhozókat — alkotmá­nyos jogával élve — Szűrös Mátyás, a Ház elnöke hívta össze. A most kezdődő ülés­szak maratoninak ígérkezik: első fordulója várhatóan pén­tekig tart. Az ország sorsát alapjaiban érintő sarkalatos törvénytervezeteket — a poli­tikai egyeztető tárgyalások el­ső szakaszának lezárultával, — várhatóan október 17-töl 20-ig vitatja meg a testület. A kép­viselők kedden már a felújí­tott ülésteremben vitatják meg a törvénytervezeteket, és a mostani ülésszakon vizsgázik a szavazógép is. A szeptemberi ülésszak meg­nyitását kegyeletes aktus elő­zi meg: Kádár Jánosról, az MSZMP egykori elnökéről Szűrös Mátyás, az Országgyű­lés elnöke mond megemlékező szavakat, majd Raffai Sarolta. József Attila-díjas íróról, az Országgyűlés volt alelnökéről emlékeznek meg a képviselők. Ugyancsak a napirend élőit dönt a testület Vassné Nyéki Ilona önálló képviselői indít­ványának napirendre tűzésé­ről, a földtörvény módosítása tárgyában; Király Zoltán in­dítványáról az MSZMP és a más társadalmi szervek keze­lésében lévő vagyonról, vala­mint a Roszik Gábor, dr. Deb- reczeni József, dr. Marx Gyu­la és dr. Raffay Ernő egyéni indítványáról, október 23 esetleges nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvání­tásáról. Az Országgyűlés első napi­rendi pontként a ki- és beván­dorlásról, illetve a külföldi utazásról és az útlevélről szó­ló törvényjavaslatról tárgyal Horváth István belügyminisz­ter előterjesztésében. E kér­désekről várhatóan különö­sebben éles vita nem bontako­zik ki, mert az eddig napvilá­got látott hírek jelzik: rendkí­vül időszerű, humánus tör­vény van születőben, arról az eddigi fórumokon szinte min­denütt felsőfokon szóltak. Tá­mogatói különösen azt méltat­ják, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával összhangban készült a terve­zet, amely szinte valamennyi állampolgárnak megadja az abszolút szabadságot az uta­zásra. Üdvözölték azt is, hogy a külföldön való tartózkodás idejét a tervezet gyakorlatilag nem korlátozza, az az útlevél érvényességéig szól. Ez az in­tézkedés egyben megszünteti a jogellenes külföldön tartózko­dás intézményét,, a tiltott ha­tárátlépés pedig a jövőben csak akkor minősül bűncselek­ménynek, ha azt fegyverrel követik el. Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter előterjesztésében várhatóan a 3—4. napirendi pontként tárgyalja a Ház a Büntető Törvénykönyv módost tásáról, illetve a büntetőeljá­rási törvény módosításáról szó­ló törvényjavaslatot. A Btk. módosítása azt indítványozza, hogy a jövőben a fegyveres testületek tagjai kerüljenek ki a (Folytatás a 2. oldalon.) A nemzet szolgálatára vállalkozva Nem lesi ügyeli szabadsági! Interjú Németh Miklós miniszterelnökkel Az MSZMP mint a jelenlegi kormányzó párt és a kormány ellentmondásos viszonyáról, a Németh-kormány működésé­nek eddigi mérlegéről és jö­vőbeni stratégiai céljairól, va­lamint más, a közéleti, a mai viták homlokterében álló kér­désekről fejtette ki nézeteit Németh Miklós miniszterel­nök a Magyar Távirati Iroda kérdéseire válaszolva. B Az utóbbi időben — egye­zek vádként, mások érdem­ként — egyre többször han­goztatják, hogy a kormány el­távolodott saját pártjától, az MSZMP-töl. Igaznak tartja-e ezt a megállapítást? — A kérdést így is fel le­het tenni, de ez hibás válasz­ra csábít. Mindenki egyetért abban, hogy a pártállam in­tézményét le kell bontani. Nem a párttól távolodott el a kormány, hanem a párt ve­zető testületéi által hozott döntések végrehajtója helyett vált önálló kormányzati poli­tikai erővé. A lényeget abban látom, hogy a. kormány és a parlament együttműködésé­ben helyreállt a parlamentá­ris demokrácia. Nem vártuk meg ezzel a koalíciós időket. Ez azt jelenti, hogy a kor­mány csak a parlamentnek felelős döntéseiért. Miután azonban a parlament többsé­gében MSZMP-tagokból áll, ezért a kormány ezzel köze­ledett saját pártjához, hiszen konstruktív együttműködést tudott kialakítani annak par­lamenti képviseletével. Ezen­kívül ezernyi jelzés bizonyít­ja számunkra azt is, hogy a párt reformerői is támogat­ják a kormány stratégiai irányvonalát és a kormány akcióit. Ezeken a területeken tehát közeledés, sőt szoros együttműködés tapasztalható. Arról viszont nem tehet a kormány, hogy az MSZMP vezetése nem épített ki meg­felelő kapcsolatot saját par­lamenti képviseletével. Ugyan­is parlamentáris demokráciá­ban, ez lenne a kormány be- f^másolásának, ellenőrzésének 'módja. Így fordulhattak elő olyan esetek, amikor az MSZMP csak esetlegesen tá­mogatta a kormányt, sőt he­lyi szinteken szembefordulás is történt. Ezt a helyzetet tart­hatatlannak tekintem, és min­dent megteszek azért, hogy a közelgő kongresszus után olyan megújult párt szerve­ződjön. amelyik tisztában van azzal, hogy a választásokon a sorsa — mint kormányzó pártnak — a kormányzat tel­jesítményén dől el. B Álláspontja, mint a kor­mány elnökéé, világos. De ön egyúttal a párt elnökségének is tagja. Nem érez ezért a helyzetért felelősséget? — De igen. Nyáron azért is vállaltam a pártelnökségi tag­ságot, mert azt hitem, hogy a pártállam lebontására így nagyobb hatást tudok gyako­rolni. Ebben tévedtem. Nem tudtam megakadályozni, hogy a párt különböző fórumai konkrét ügyekben a kormány­ra kötelező határozatot hozza­nak. így volt ez például a pártszervezetek munkahelyi működésével kapcsolatban. Persze más problémák is adódtak. Legutóbb például meglepetéssel olvastam a Népszavában: „Az MSZMP elnöksége biztosította a SZOT vezetőit, hogy a maga eszkö­zeivel támogatja a szakszer­vezetek által igényelt, a moz­galom jövője szempontjából nélkülözhetetlen kormányzati intézkedések meghozatalát”. 9 Miért lepődött meg? Nem vett reszt a tanácskozáson? — A tanácskozás harmadik fordulójában, amikor a meg­állapodás megszületett, nem vettem részt. Az első két for­duló során pedig a megálla­podással ellentétes volt az ál­láspontom. B Miért? A pártclnökség csak egyhangú döntést hozhat? — Igen, pontosan ez a hely­zet, A pártelnökség megalaku­lását követő első ülésen abban állapodtunk meg, hogy dönté­seink csak teljes egyetértés esetén érvényesek. Pl Ezek szerint mégsincs tel­jes egyetértés a pártelnökség tagjai között? — Nincs. Voltak és vannak vitáink lényeges és kevésbé lényeges kérdésekben. B Mondana rá példát? — Kettőt már mondtam. 9 Ezek szerint többet is tud­na? Mégis úgy érzi, hogy mint kormányfőnek ott a helye a testületben? — őszintén: rég nem érzem így. de amikor létrehozták, még hittem benne. Ma már nem érdemes a változtatáson gondolkodni, hiszen a pártel­nökség rövidesen feloszlik, mi­vel megbízatása a kongresszu­sig tart. H De a kormányt mint tes­tületet is sok kritika éri. Egye­sek szerint a kormány kap­kod, mások szerint gyenge és halogatja a döntéseket. Ho­gyan vélekedik a kormány ed­digi teljesítményéről? — Nem tartanám helyes­nek, ha az értékelést én ad- (Folytatás a 3. oldalon.) Autógyári eilst követőkkel A börzén olcsóbb Nagyüzem lévén, magas készletekkel dolgozik a Csepel Autógyár Évente börzéken kí­nálják föl az összegyűlt fölös­leges szerszámokat és a leg­különfélébb alkatrészeket, részegységeket. Idén ismét ki­árusítanak, ám ezúttal széle­sebb körű rendezvényt szer­veztek a Csepeli Szerszám­gépgyártó Rt.-vel. Csatlakozott hozzájuk a Csepel Művek vas­műje, az Egyedi Gépgyár, va­lamint a Ruhaipari, Gép- és Kerékpárgyártó Vállalat is. A börze szeptember 26— 28-ig Csepelen, a Posztógyár utca 6. szám alatt tart nyitva, fölkereshető naponta 8—14 óráig. Ez a bemutatóterem a csepeli gyorsvasút végállomá­sától mindössze száz méterre van. Közlemény az MSZMP KB »• i * * „I üléséről Az MSZMP Központi Bi­zottsága hétfőn délután közle­ményt adott ki a KB üléséről. „A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1989. szeptember 25-én Nyers Rezső elnökletével ülést tar­tott, amelyen a Központi Bi­zottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú párt- bizottságok első titkárai, a Bu­dapesti Pártbizottság titkárai, a kongresszusi küldöttcsopor­tok vezetői, a SZOT elnöke és főtitkára, a párt nyíregyházi és szegedi városi bizottságá­nak első titkárai, valamint a pártsajtó vezetői. O A Központi Bizottság élénk, beható vita kere­tében állást foglalt a kong­resszusi felkészülés politikai és szervezeti kérdéseiben. ® Grósz Károly főtitkár előterjesztésében megvitat­ta a testület kongresszusi beszámolóját, és kifejezte egyetértését annak politikai vonalával, lényegi megálla­pításaival. Pozsgay Imrének, a pártel­nökség tagjának eiőterjeszié- sében megtárgyalta a párt programnyilatkozatának ter­vezetét, és úgy döntött, hogy azt a kongresszusnak megvi­tatásra és elfogadásra ajánlja. © Kovács Jenő KB-tit- kár tájékoztatója alapján áttekintette a kongresszus szervezeti, technikai előké­születeit. © A testület meghallgatta Pozsgay Imre tájékozta­tóját a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, és jó­váhagyólag tudomásul vette az MSZMP tárgyalóküldöttségé­nek munkáját. Az elért megál­lapodás jelentős lépés az or­szág jövőjét szolgáló békés átmenethez. Az MSZMP a ma­ga részéről mindent megtesz a megállapodás valóra váltá­sáért. O A Központi Bizottság Ba­rabás János KB-titkár előterjesztésében a nemzeti megbékélésről állásfoglalás­tervezetet alakított ki, amelyet — más dokumentumokkal együtt — megvitatásra ajánl a kongresszusnak.” ij Az MTI munkatársa f részletesebb tájékoztatás* ^ kért az ülésen elhangzót- ^ takról, ám a Központi Bi- ^ zottság illetékesei ettől el- j? zárkóztak. _ ^ Az európai közlekedési miniszterek kedden Budapesten tartják soros értekezletüket. A találkozóra 34 ország képvi­selőit várják. © Az Országgyűlés terv- és költségvetési bi­zottsága úgy foglalt állást, hogyha az Országgyűlés elfogad­ja az Állami Számvevőszék felállításáról szóló törvényjavas­latot: akkor 1989. december 31-ével hatálytalanítsa a Köz­ponti Népi Ellenőrzésről szóló korábbi törvényt. © Az or­szággyűlési képviselők tájékoztatási csoportjának több tagja hétfőn a Magyar Távirati Irodába látogatott, ahol a hírügy­nökség vezetőivel véleményt cseréltek a tömegtájékoztatás korszerűsítésének időszerű kérdéseiről. © Magyarországon egyre több új kezdeményezés történik név- és címerváltozta­tásokkal kapcsolatban. A Baloldali Alternatíva Egyesülés gazdaságpolitikai bizottsága úgy foglalt állást, hogy a változ­tatások anyagi fedezetét magánszemélyek közadakozásával kell biztosítani. © A Szociáldemokrata Pártban újjászerve­zik a nőmozgalmat. © A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnökségét tájékozódás céljából megkereste a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetősége. Ugyanakkor tárgyalásokat kezdeményezett az elnökséggel a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége. © A Felsőoktatási Dol­gozók Szakszervezetének országos választmánya felkéri az MSZMP és a SZOT illetékeseit arra, hogy szabadítsanak fel tulajdonukban levő helyiségeket egyetemi, főiskolai előadá­sok, illetve szemináriumok tartására, bocsássák rendelkezé­sükre. © A Magyar—Szovjet Társadalomtudományi Együtt­működési Bizottság VIII. ülése kezdődött meg hétfőn Buda­pesten, a Közgazdaságtudományi Egyetemen. © A DEMISZ tagszervezeteként működő UDSZ elnevezésű egyetemi és fő­iskolai hallgatókat tömörítő politikai ifjúsági szervezet har­madik kongresszusán úgy határozott, hogy országos politikai szervezetként való működését felfüggesztik, és az UDSZ-t de­cember 31-i határidővel jogutód nélkül feloszlatja. S iker-e a siker? Az ol­vasó gyaníthatja, va­lami rejlik a kérdés mögött, ha ilyen gyermeteg módon tettük fel, hiszen ha siker, akkor miért lenne más, esetleg az ellenkező­je? Csakhogy: a siker mö­gött, ritka kivételektől el­tekintve, másoknak a si­kertelensége, kudarca áll.. Ha én sikeres vagyok, ak­kor lennie kell olyan va­lakinek is. aki a hátam mögé szorult, aki kevésbé sikeres, avagy éppen ku­darcot vallott velem, a si­keressel szemben. Ami az igazán furcsa: nemcsak a személyek közötti viszony­ban van ez így, hanem ak­kor is, amikor tanácsokat, s azok tevékenységét vetjük össze. Sikeresnek számít, ha valamelyik tanácsnak az eredetileg tervezettnél több állami hozzájárulást folyó­sítanak. Ezzel szemben si­kertelenségnek, kudarcnak, ha a tervezett pénzt sem tudják megkapni. Mitől függ ez? Az alkutól. Attól a követ­hetetlen folyamattól, amely át meg átszőtte a tanácsi gazdálkodás mindennapjait évtizedeken át, s amely kinek-kinek más és más pozíciókat juttatott az al- kufolyamatokban. Mitől, kiktől függtek ezek a po­zíciók? Éppen ebben van a buk­tató! Abban, hogy csupán sejteni lehetett, de tud­ni nem a mit, a kit, és az ezek alkotta szövevényt. Távolra visszatekintve: a megye az 1971—1975 közöt­ti időszakban pontosan Míam megkapta a tervezett ál­lami hozzájárulást. A baj az, hogy bár az ország leg­elmaradottabb területei kö­zé tartozott — gondoljunk csak az agglomerációs öve­zetben felhalmozódott el­látási feszültségekre —, nem kapott egy fillérrel sem többet. Holott... Hol­ott abban az öt esztendő­ben másik , két megyét ki­véve, valamennyi ilyen közigazgatási egység a ter­vezettnél több. némely me­gye sokkal több állami tá­mogatást könyvelhetett el. A gondtalan pénzosztoga­tás időszaka volt ez. hi­szen az eredetileg számí­tottnál 11,7 százalékkal több állami hozzájárulást használtak fel a tanácsok, csak éppen nem biztos, hogy azok a tanácsok, ame­lyek a legsúlyosabb gon­dokkal küzdöttek, hanem esetleg azok, amelyek ilyen-olyan úton-módon • előnyösebb alkupozícióra tettek szert. Semmi baj 1 A következő öt esztendőben, azaz az 1976—1980 közötti idő­szakban a megye azon öt terület közé tartozott, ame­lyek az állami hozzájáru­lásból többet kaptak, mint amennyit a terv tartalma­zott- Igaz. ennek a többlet­nek voltak nyomós okai — például az érintett orszá­gos szerveket kötelező ha­tállyal befolyásoló minisz­tertanácsi határozat. —de a siker: siker. Aminek az igazi értéke persze csak annyi, hogy a megye vala­mit visszakapott abból, amit az előző tervidőszak­ban veszített... Különö­sebb örömre azonban nin­csen ok! A következő kö­zéptávú tervidőszakban, az 1981 és 1985 közötti esz­tendőkben a megye negye­dik volt azon a listán, ame­lyen azok a megyék sze­repeltek, amelyeknél a leg­nagyobb mértékben csök­kent az állami támogatás. Minden tervezett száz fo­rintból a rriegye akkor csak 85,30-at kapott meg ... Per­sze, ez már a nadrágszíjak meghúzásának az ideje, ami alól a tanácsok sem le­hettek kivételek. Sőt! Fur­csa módon a kormányzat sokkal hamarabb és drasz­tikusabb módon nyúlt a ta­nácsok állami támogatásá­hoz, mint például a ter­melőszféra egyre emelke­dő dotációjához.. .1 Az igazán furcsa azonban az volt, hogy miközben Pest megye az országos át­lag kétszeresét vesztette el az állami támogatás csök­kenésekor, némely megye a tervezettnél sokkal töb­bet kapott! Akkor, ami­kor az országos irányító szerveknél nem győzték hangsúlyozni: nincsen pénz. Volt. Bizonyos területek­nek. Bizonyos okokból. Az alkuk következtében. A kideríthetetlen alkufolya­matok a kulisszák mögött zajlottak, s persze, nem le­hetett azt sem tudni, kik tologatják a kulisszákat, nem hogy azt, kik, miről és miként egyezkednek a színfalak mögött. Ami tény, hogy ebben az egyezkedés­ben a megye nagyon rosszul járt, hiszen amúgy is a sereghajtók közé tartozott az egy lakosra vetített ta­nácsi beruházásokat te­kintve, s a radikálisan csökkentett állami hozzá­járulás tovább rontotta ezt a helyzetet. Az un. felzár­kóztatásnak, amire a Mi­nisztertanács több határo­zata is kötelezte Pest me­gye esetében az irányító hatóságokat, már a remé­nye is illúziónak bizo­nyult ... L eírjuk, bár az eddigiek­ből természetesként következik: az ilyen elosztási rendszer rossz, mert áttekinthetetlen, mert bizonytalan, mert nincse­nek elvei, mércéi. Az eset­legességtől csupán hajszál­nyira van,a kiszolgáltatott­ságnak a terepe, s kétség­telen: az intézményi hie­rarchia gyakran kénysze­rítette erre a terepre a megyét. Vele egymillió em­bert. Mert ez a lényeg! Az egyenlőnek mondott állam­polgár bőrére végrehajtott alkuban az a tisztességte­len. hogy önkényesen so­rol előbbre bizonyos ál­lampolgári csoportokat, s másokat hátrább, azaz nem függ a tényéktől a kudarc vagy a siker, a haladás vagy a maradás. Mészáros Ottó i ............. wr,M..,■ ühüi.nw'■ «*»*■»«»>■*n**>»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom