Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-13 / 216. szám
rrsT MK 6 1/ 6 1989. SZEPTEMBER 19.. SZERDA Jogi tanácsok Ki követelheti vK'.sszn az ajándékot © Epfék** tárgyak megersése © fémek szükséges a hozzájárulása a lakáscseréhez? • P. S. nagykátai olvasónk édesanyja személygépkocsit ajándékozott egy távoli rokonnak. Olvasónk most, édesanyja halála után az ajándékot vissza akarja követelni, arra való hivatkozással, hogy a rokon méltatlan rá. Az ajándékozás olyan ingyenes juttatás, amelyet az ajándékozó saját vagyona terhére nyújt más számára. Visszakövetelése is elsősorban az ingyenes vagyoni előnyt nyújtó joga. Természetesen ezzel nem élhet korlátlanul az ajándékozó, hiszen, ha minden indok nélkül bármikor visszakövetelhetné a már odaadott dolgot, bizonytalan és kiszolgáltatott helyzetbe kerülne a megajándékozott. Visszakövetelhető az ajándék, ha arra az ajándékozónak létfenntartása érdekében van szüksége, s az ajándék még megvan, s visszaadása nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását. Visszakövetelhető az ajándék vagy az annak helyébe lépő érték akkor is, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozó vagy annak közeli hozzátartozója sérelmére. Gyakran előfordul, hogy az ajándékot valami cél vagy feltevés jövőbeni megvalósulása érdekében adják. (Pl. fiatal házasoknak építési telek a későbbi közös otthon felépítéséhez.) Amennyiben az a cél vagy feltevés meghiúsul (pl. a fiatalok még az építkezés megkezdése előtt elválnak), az erre szánt ajándék visszakövetelhető, ha e cél nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék, vagy a'helyébe lépett érték a jogsértés elkövetésekor már nincs meg, ha az ajándékoz^ a sérelmet megbocsátotta, vagy ha az ajándék a szokásos mértéket nem haladja meg. Az örököst általában nem illeti meg az a jog, hogy visszakövetelje az ajándékot. Az ajándékozó által megindított perbe azonban az örökös a jogutódlás általános szabályai szerint beléphet, s azt folytathatja. Az ajándékozó örököse saját nevében kivételesen akkor kérheti vissza az ajándékot, ha azt valami cél vagy. feltétel megvalósulása esetére kapta a megajándékozott, és ez a feltevés az örökös javára is szólt. Olvasónk tehát csak akkor követelheti vissza az ajándékot, ha annak érdekében édesanyja még életében pert indított. • M. J.-né elvállalta, hogy egy hónaoig ismerőse értéktárgyait lakásán megőrzi. Ennek már több mint egy éve, de ismerőse arra hivatkozással, hogy nem tudná biztonságos helyen tárolni az értékeket, nem hallandó elvinni azokat. Meddig kell még ezt tűrnöm? — kérdezi olvasónk. M. J.-nének a felelős őrzés szabályai szerint kell eljárnia. Ez olyan különleges jogviszony, amely a felelős őrzőnek — tehát olvasónknak — különböző jogokat ad és rá kötelezettségeket ró annak a ténynek az alapján, hogy valamely dolgot más érdekében átmenetileg magánál tart. E kötelezettségek a polgári törvény- könyv rendelkezésein alapulnak. A felelős őrző kötelezettsége a dolog megőrzése, azt csak akkor használhatja, ha a használat a dolog fenntartás᧠Yíz nap rendelefei Menekültek. Kihirdetésre került a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv. Felsőoktaás. Az Elnöki Tanács 1989. évi 16. törvény- erejű rendeletével módosította a Magyar Népköztársaság felsőoktatási intézményeiről szóló korábbi törvényerejű rendeletet hoz szükséges. Amennyiben a dolgot a tilalom éllenére mégis használja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely a használat nélkül nem következett volna be. A felelős őrző kötelezettsége kiterjed olyan intézkedés megtételére is. amely a dolog fenntartásához és károsodástól való megóvásához szükséges. Természetesen ez nem várható el ingyen senkitől sem. A felelős őrző követelheti az őrizetre fordított szükséges és igazolható költségeinek megtérítését. Ilyen lehet például a megőrzendő dologgal elfoglalt helyiség használati díja, az őrzéssel kapcsolatban végzett munka ellenértéke, a dolog fenntartásához szükséges kiadások stb. A felelős őrzés addig tart, amíg a jogosult át nem veszi a dolgot. Természetesen ez nem jelenthet hátrányt az őrzőre nézve. A dolog átvételével felszólítás ellenére is késlekedő jogosulttal szemben az őrző többféle intézkedést tehet. A dolgot továbbra is maga őrzi, máshol helyezi el (ha ez mindkét fél érdekeinek megfelel és a dolog értékéhez képest nem jelent aránytalan költséget), értékesíti vagy maga használja fel. Ez utóbbi esetre csak akkor kerülhet sor, ha a máshol való elhelyezés aránytalan nehézséggel járna, vagy a költségeket a felelős őrzőnek kellene megelőlegezni. Az értékesítésből befolyt összeg a jogosultat illeti meg, de az őrző beszámíthatja az őrzésből eredő költségeit. Olvasónknak tehát az ismertetett lehetőségek között kell választania, amikor ismerőse ingóságai felől határoz. © Z. B. váci olvasónk tartási szerződést kötött. Most lehetősége nyílna, hogy elcserélje a lakást egy budapesti ingatlanra. Kérdése, kinek kell ehhez hozzájárulni? Olvasónk nem közölte, hogy a lakásnak ki a tulajdonosa. Más szabályok vonatkoznak ugyanis az állampolgárok, illetve az állami szervek tulajdonában lévő lakásokra. Az állampolgárok a lakásukat írásbeli megállapodás alapján egymással elcserélhetik. A csere érvényességéhez jóváhagyásra nincs szükség. A tulajdonjogot a szerzők részére az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, és ennek alapján a vagyonszerzési illetéket megállapítják. Más a helyzet, ha ezt az ingatlant a lakással rendelkező szervtől vagy az állampolgártól bérlik, illetve azt a bérlővel kötött tartási szerződés alapján használják. Ilyen esetekben a lakáscsere-szerződés érvényesen csak akkor jön létre, ha az állami lakásokra vonatkozóan a lakással rendelkező szerv, nem állami lakás vo- nátkozásában a bérbeadó, tartási szerződés esetén az eltartott, illetőleg a bérlőtársi jog elcserélése esetén a többi bérlőtárs a lakáscseréhez hozzájárul. Amennyiben ezek a személyek indokolatlanul tagadják meg a hozzájárulásukat, a nyilatkozat pótlását a bíróságtól lehet kérni. Ha a felek a lakáscserét úgy bonyolították le, hogy nem szerezték meg a jogosult fél hozzájárulását, megállapodásuk érvénytelen lesz, és kötelesek lesznek eredeti lakásukba visz- szaköltözni. Dr. Sinka Imre Postabontás M VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Pénzért semmi Kezemben tartom a váci piacnál kapott parkolójegyét. Olvasom rajta a szöveget, s az utolsó mondat nem hagy nyugodni: A parkoló gépkocsiban keletkező kárért (rongá- Síds, betörés, lopás) felelősséget nem vállalunk. Eszerint ha valaki itt parkol, és beugrik pár percre a gyógyszertárba, attól is 15 forintot kérnek. Azzal a jegyszedők letudják dolgukat. Ennyi pénzért valamivel többet kellene adni! Ha felelősséget nem tudnak vállalni, ne is fizettessenek! Solymosi László Dunakeszi parkfáiról A Postabontásban augusztus 30-án Pusztul a gesztenye- sor címmel jelent meg Jáky Kálmán levele, melyben azt írta, hogy a kúszó borostyán nem pusztítja a fákat, csak a fiatal fácskákat veszélyeztetheti. Nem tudom, hogy a levélíró mennyire értékeli és becsüli a gödöllői Erzsébet-park hatalmas, több mint 100 Íves fáit. Nem szomorítja el, hogy behálózza a borostyán ? Én továbbra is féltem őket a pusztulástól. Öngyogyítá kezességek Fiatalok az útvesztőben Ismét megdöbbentett a hír, amikor a Pest Megyei Hírlap július 17-i számában Tóth Mariann Gázálarcban találtak rá — halálba emelte a lebegés című írását olvasva értesülhettem, hogy a szipózás- nak újabb tizenéves áldozata van. Ki tudja, hogy hányadik már? Egy korábbi adat szerint több mint ötven fiatal halt meg hazánkban szipózás következtében. És még hány hasonló szomorú esetről szólnak majd a híradások? Beletörődhetünk-e? — Nem! De mit lehet tenni gyógyításuk, kezelésük és megelőzésük érdekében, milyenek a lehetőségek? Próbált leszokni A hivatkozott cikkben a körzeti orvos mondta el, hogy ezzel a betegséggel nemigen tud mit kezdeni az orvostudomány, gyerekcipőben jár még a kábítószer-függőségtől szenvedő betegek gyógyítása. A konkrét esetben a rendőrség és a gyámhatóság segítségét kérték, de ők sem biztattak, azt mondták, hogy nem tudnak segíteni. A helyzet nem könnyű, társadalmilag bonyolult jelenséggel állunk szemben és szinte felkészületlenül. Sajnos országosan nincsenek kellő terápiás módszerek, és hiányzik a megfelelő intézményes háttér is. Például egy csöves, aki próbált leszokni a drogról, így vallott: ...„próbáltam, nem megy. Az orvosok nincsenek felkészülve rá, nem állnak velünk szóba, csak ha a rendőrség visz oda. A rendőrségre pedig nem megyek." De addig is, amíg az egészségügy intézményesen felkészült lesz e betegség gyógyítására, várhatunk-e, és ha nem, milyen más lehetőségek, eszközök állnak rendelkezésre? Álláspontom — osztva a körzeti orvos véleményét —, hogy a jelenség elleni beavatkozás nem pusztán orvosi feladat. Gondolok itt — többek közt — arra, hogy lehetőséget kellene adni a narkós fiatalok öngyógyító közösségeinek a kialakítására. A lényege az, hogy saját maguk, egymás között, a nekik tetsző környezetben formálhassák hasznos programjaikat, s ne az aluljárókban tengődjenek céltalanul. Tapasztalataimat tudományos ülésen elhangzott megállapítások erősítették meg. A felnövő ifjúság személyiség- fejlődése szempontjából különösen kedvezőtlen tendencia, amikor felbomlottak azok, az egykor jól működő kisközösségek — szűkebb faluközösségek, vallási gyülekezetek, munkásmozgalmi, szak- szervezeti egyesületek stb. —, amelyek segítették a kívánatos társadalmi értékek és normák átörökítését. Az ezek helyébe lépő, erősen formális szervezetek ezt a szocializációs funkciót nem tudták — és ma sem tudják — eredményesen gyakorolni. A már közhelyként emlegetett értékválság, értékvesztés folyamata sok egyéb ok mellett ezzel a jelenséggel is magyarázható. Ezenkívül a felgyorsult társadalmi mozgások hatásaként, a felnövekvő ifjúságban egyre több olyan konfliktus halmozódik fel, amelyek megoldására nincsenek megfelelő intézményeink. S itt most az „intézmény” fogalmát konkrétan és átvitt értelemben egyaránt kell érteni. Gödöllői Jilub Kutatásaim közül említhetem, hogy az alkoholellenes klubok sokat segíthetnek az ifjúkori beilleszkedési zavarok megelőzésében. Jelenleg 176 klub működik az országban, közülük harminc ifjúsági és alkoholmentes, általában a felnőttek klubja mellett működik. Ezek vállalják a hátrányos helyzetű fiatalok összefogását is. A klub közösséget teremt, kapcsolatot. Segít a felnőtt viselkedési normák megtanulásában. egészséges életmódra szoktat. Az egyéni konfliktusok feloldására lehetőséget ad, és mintákat nyújt a konfliktusok megoldásának módjaira. Az ifjúsági alkoholellenes klubok egyike harmadik éve működik Gödöllőn. Máskülönben diáktanya néven szerepelnek, s ha jön egy fiatal, azt fogadják. Munkájukat klubvezető és pszichológus segíti. Eddig negyvenötén vannak, 12 évestől 24 éves korig, különböző beilleszkedési, személyiségi zavarokkal. Többségük otthon nem kapott kapaszkodót, hozták a leépülést, az ürességet. A művelődési ház elfogadta ezeket a fiatalokat. • A hét öt napján — péntek és vasárnap kivételével — délutántól késő estig tartanak nyitva, és összejöveteleiket különböző programjaik teszik színessé. Közte egyik napjuk önismereti foglalkozás, amikor pszichológus beszélget velük. Megoldatlan gondjaikkal, problémájukkal fordulnak hozzá, közösen keresnek kiutat. Bízni bennük Még több ilyen és hasonló ifjúsági közösségre lenne szükség, különösen a nehéz sorsú, veszélyeztetett helyzetű, szegényes körülmények között élő fiataloknak, akik részére a gödöllői példa nyomán nyithatnák kapuit a még elzárkózó művelődési házak és más egyéb közösségi helyek. Hiszen senki számára sem lehet közömbös, hogy milyen felnőtté válik az ifjabb generáció. Állíthatom — mivel köztük járok és beszélgetünk közös gondjaikról, nehézségeikről, élethelyzetükről —, hogy kezelhetők ezek a tévútra sodródott tizenévesek, de bízni kell bennük és melléjük állni, amikor még nem késő. Dr. Orell Ferenc János főügyészségi tanácsos De ha a levélíró Gödöllőn született, bizonyára visszasm- lékszik a 30-as évekre, mikor városunk üdülöhelység volt. Az Alsópark 75 százalékán vörös-, luc- és ezüstfenyők álltak, s a fenyőerdő szinte hegyvidéki levegőt árasztott. Hasonló volt az Erzsébet-park is. Az erős fenyőillat szamárköhögésben szenvedőket és idegbetegeket is gyógyított. Még külföldről is jártak ide. A parkok be voltak "kerítve. Az egyetlen kapu előtt csendőrök teljesítettek szolgálatot, de az egész területen is cirkálva védték természeti kincsünket. Kijelölt sétálóutak voltak sok paddal, szemétkosarakkal és csikktartókkal. Nyugalmat árasztott a környék, halk zenét csak a madarak biztosítottak. Ha valaki lelépett az útról, azt megbüntették, a madarakat, mókusokat zaklató, kövekkel dobáló gyermekeknek meg a szüleit bírságolták meg. Rend volt és tisztaság. A háborúban kezdődött a pusztítás. A park helyére sportpályák létesültek, a maradék gondozatlan területté vált. Én javaslom: a fiatal és idős fákat egyaránt mentsük meg a pusztulástól! Ne csak a szépet nézzük, a jövőbe is tekintsünk! Tegyük lehetővé, hogy Gödöllő mielőbb újból nyaralóváros legyen! Kelemen János Gödöllő Egy Is lehet A múlt héten történt Szentendrén: egyszerre leltároztak két közeli élelmiszerboltban. Szerencsére . a,. füzesparti üzlet előtt a járdán tejet, kenyeret árultak délelőtt. Látva a lehajtott fejű, szomorkás néniket, telefonon hívtam a tanács illetékesét. Bevallom, nem sok reménnyel. A vonal másik végén Tóth Istvánná jelentkezett udvariasan, szolidáris lelkülettel. Felbátorított. Megjegyeztem ekkor azt is, hogy az izbégi templom környékén levő patakhíd veszélyessé vált, mert hiányoznak a deszkák. Talán egy óra múlva az ismerőssé vált ismeretlen visz- szahívott, mondván, hogy holnap már kinyit az egyik bolt. Sőt, a hidat is azonnal megjavítják. Így is lett. Bevallom, ez az ügyintézés meghatott. Még akkor is, ha mindennek természetesnek és általánosnak kellene lennie. De most én egy ember becsületének és a reform hatásának érzem. Apró ügy lenne? Az. Olyan apróság, olyan személyes és „társadalmi tégla”, melynek sokszorosával a nemzet jövőjét építjük. Losonci Miklós Szentendre Mit szólna az igazgató? Szentendrén és környékén a városgazdálkodási vállalat szállítja el a háztartási hulladékot. A helyi tanácsokkal kötött megállapodásuk szerint hetente legalább egyszer ki kell üríteniük a kukákat és a konténereket. Ezért a lakosság a szobák számától függően rendszeres havi díjat fizet. Erre azt is kötelezik, aki nem veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Azonban Pomázon a szállítás gyakran elmarad, legalább havonta egyszer ott marad a szemét. A konténerek megtelnek, egyesek melléjük öntik a hulladékaikat, amelyeket csak a rendesebb lakók szállítanak vagy ásnak el. El lehet képzelni azt a bűzt és légytömeget, ami például a két hete nem ürített konténerből árad. A környéken lakók joggal félhetnek fertőzéstől. A díjat azonban akkor is behajtják, ha nem tettek eleget a kötelezettségeiknek. Az utóbbi hónapokban figyeltem a lakosság ilyen módon történt megkárosítását. Becslésem szerint az összes költség mintegy 25 százalékát fizetjük jogtalanul. Az illetékesek arra hivatkoznak. hogy nincs elegendő munkáskéz. Ez így igaz is, de ... Mit szólna mondjuk a vállalat igazgatója, ha a fodrász csak fél arcát borotválná meg, és ezért teljes árat követelne? Balogh Gyula Pomáz Ezzel a problémával tavaly Ilyenkor is foglalkoztunk. Idézünk az akkori válaszból: A konténereket ürítésük után a szemétgyűjtő telepen vízzel kimossák, azonban szagosodá- suk Így sem kerülhető el. De nem a konténer büdös, hanem a benne levő szemét bűzlik. A könnyen bomlásnak induló hulladékot pedig nem műanyag zsákokban teszik a szemétgyűjtőbe, pedig ez előírás. Az állampolgárok a tárolókba rengeteg kerti hulladékot (nyesedéket. avartl tesznek. így az idő előtt telítődik. (Rapai István főmérnök). Tehát visszadobták a labdát: a lakosság legalább annyira hibás, mint a vállalat. Most azonban a kérdés kicsit más jellegű, hiszen a háztartásokban ma már minden fillérnek helye van. A bizonyíthatóan elmaradt szállítást miért kell megfizetni? Egyáltalán mit kezdjen szegény állampolgár a háza körül gyarapodó szeméttel? Tisztázásra váró kérdések nemcsak Pomázon és környékén. Névtelenül vitatkozók Van-e pontos adat? Az augusztus 29-1 Postabontásban Batyuval mentek címmel jelent meg Padányi Lajos tudósítása, melyben budakeszi levelezőnk a falujából kitelepített svábok pontos létszámát közölte. Azóta gyakrabban cseng a telefon, éledni látszik a régi parázs. Eleinte úgy tűnt, nem kell foglalkozni a névtelenségbe burkolódzó, indulatoktól tütött hozzászólókkal. Tőlük csak két idézet: Bezzeg most. hogy a sírjaikat rendbe hozták, megjelentek a hozzátartozók! Már hordják a virágokat a keresztekhez! Hogy jön ahhoz Padányi Lajos, hogy hivatalos adatot közöljön? — kérdezték mások, hozzátéve, hogy a Pest Megyei Levéltárban csak olyan kéziratokat fogadnak el, amelynek írója bizonyítani tudja forrásainak hitelességét. Később olyan hozzászólások is érkeztek, hogy nemcsak az ment, akit toloncoltak, hanem akadt önszántából kitelepülő is. Vagy: Volt, aki visszajött, de van, akit a mai napig keresnek a kintiek. Mások azt kérdezték: Kitelepítettnek nevezhető-e az az ember, akit úgy in bevagoníróztak, de még Budaörsnél leugrott a vonatról és évekig a fővárosban bujkált, majd visszajött és ma is a faluban él. Egy idős, remegő hangú hölgy azt mondta: tiszteletre méltó Padányi Lajos bátorsága, hogy ezt a számot így a neve alatt ki meri jelentem. De pontos adatot csakis az akkori hatóságok irattárából kaphatnánk. Tehát nem munkatársunkat védve, de mégis kijelenthető, hogy a Diákok a temetőben el- mű cikben jelent meg az eddigi legjobb megközelítés: „úgy hatezer embert, telepítettek ki Budakesziről Németországba. Lehet, hogy többet, lehet, hogy kevesebbet, erről pontos adatok nincsenek”. Erre még várni kell. Az igazi kérdés: létezik-e egyáltalán megbízható számvetés. K. M.
