Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-10 / 187. szám
1989. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK ^fifyfqp 5 Mi folyik az Uka-patak mentén? Horgásztó a holtágban A tavaszi ülcsép röviden intézte el Göd Nagyközség Tanácsa az új halastó ügyét. Azt mondták: ha a falu pénztárcájába nem kell komolyabban belenyúlni, ha a környezet általa szebb lesz, ha nem borítják fel a természet egyensúlyát, ha a romantikus környezetet kedvelők elől nem zárják el a környéket, akkor áldásuk rá. Legyen a gödi sziget mögött horgászparadicsom. A helyi vezetők szerint azzal kezdődött a bonyodalom, hogy a Magyar Televízió július 31-i adásában képernyőre került a téma. Egy telektulajdonos az üdülők táborából például olyan panaszt adott elő a riporternek, amelyet addig nem ismert a tanács, s nem ismert a horgászegyesület vezetősége sem. Méltatlankodó érintettek — Miért nem őket kereste először — méltatlankodnak most az érintettek. Azt hangoztatják: ők szívesen tárgyalnak, akár fórumot is tartanak, minden kérdésre válaszolnak, ha kell. — Mi a helyzet? Mi az igazság? — meg kell ezt tudnunk, mert a riport közvetítése óta mind több embert foglalkoztat a dolog. — Vajon a mai pénzszűke világban kinek fontos ez? — kérdezik vissza, azt latolgatva, hogy még hány helyre költhették volna azt a pénzt, aminek a teljes összegéről is eltérők az értesülések. Radvánszki György, a Gödi Horgászegyesület 1. sz. csoportjának vezetőségi tagja kilencmillió forintról beszél. Ám a készpénzkiadás abból is csak hatmillió lesz, mert a többi a várható társadalmi munka értéke. A Duna-szakasz mentén fekvő gödi sziget és a part között egykor keskeny holt ág ‘képződött. Nosztalgiával gondol erre a területre a negyvenen túli korosztály, mert fiatalságuk Csepreghy Pál, az egyesület alelnöke a MOHOSZ kölcsön- alapjából ugyancsak támogatást remél, amelyet később a napijegyekből tudnának visz- szafizetni. A vendéghorgászok kiadása ugyanis ma elérheti a napi 250-300 forintot. Ezenkívül szeretnének tárgyalni a segítségnyújtásról a Közép-Du- na-vidéki Intézőbizottsággal, mert úgy vélik: tájképileg és környezetvédelmi, de nem utolsósorban idegenforgalmi szempontból is van annak jelentősége, ami itt egy-két éven belül kialakul. Jöhetnek majd a pestiek, jöhetnek a külföldiek, szívesen látják őket. — És a tanács? — Csak az általános rendezési terv költségeit fizettük — mondja Gáspár Gábor elnök. — Ennek része a horgásztó is, de külön összeget nem kapott az egyesület — állítja, bár félmondatban azt is hozzáteszi, a tervek elkészítéséhez hozzájárultak. idején még tiszta volt a víz, re mek fürdőhelyet kínált a kör nyezet. Ám a természet végez te a maga dolgát, közben el iszaposodott a meder. A még változatlan központi elképzelések szerint mesterséges feltöltésre vár a hely. Illetve várna, a sziget sem lenne többé sziget, ha a két vége között most nem zárnák el egy-egy zsilippel felszerelt kőgáttal, s az itt befolyó, a környék csapadékvizét levezető Ilka-pata- kot nem vezetnék el, avagy vissza ismét az eredeti irányába. Így képződik itt majd 34 hektárnyi vízfelület a helyi és környékbeli horgászok örömére. Mert a Dunán különben már alig akad zsákmányuk. A dologban, mint azt a tv-műsor- ból is megtudhattuk, érdekelt és partner a Magyar Néphadsereg Hátországi Parancsnoksága, amelynek itt van egy hétvégi pihenő- és kiképzőbázisa. Ezért ők gépekkel, földmunkákkal segítenek. Jogi tagságot ajánl még az egyesület különböző intézményeknek, vállalatoknak. Egyéni érdekek Saját zsebükből — No és a pénz? Radvánszki György szerint a tagok közül eddig negyvenen vállalták, hogy hatezer forint erejéig a saját zsebükbe nyúlnak. Ilyen bevételi forrást egyébként 250 személytől terveznek. Ezenkívül még ásó, lapát, azaz sok munka vár a nem is olyan olcsó hobbi kedvelőire. A KIVITELI TERVEK MÁR KÉSZÜLNÉK Gáz van Pomázon ? Sokan esküsznek rá, hogy az egyedi fűtési formák közül a legtisztább és legolcsóbb a gázzal való melegítés. A Pest közeli nagyközségben, Pomázon, már évek óta vajúdik a gáz- bevezetés ügye. Hét évvel ezelőtt készült egy tanulmány- terv, de a megvalósítás elmaradt. A nagyközség országgyűlési képviselőjének közbenjárására 1987-ben ismét napirendre került a dolog. Az újabb tanulmányterv elkészülte után ezúttal úgy tűnik, az álmokból belátható időn belül valóság lesz. Az utóbbi hetekben elterjedt a hír, miszerint Szentistván- telep határában már elkezdték a vezeték építését. Farkas Károly, a tanács műszaki osztályának vezetője elmondta, hogy erről egyelőre még szó sincs. A szakemberek a Pilisvörösvár felé menő vezeték karbantartási munkálatait végzik. Pomázon annyi történt, hogy a kivitelezésre pályázatot írtak ki a tavasszal, amelyet a Gázép Szolgáltató Vállalat nyert meg. Vállalkozási szerződést kötöttek velük, s a kiviteli tervek már készülnek. Ezt követően dönti el a tanács, hogy a műszaki lehetőségek figyelembevételével hol kezdik majd meg a vezeték kiépítését. Legvalószínűbb, hogy ez a terület a Tiszolci-telep és a lakótelep környéke lesz. A nagyközség 13 ezer lakosából egyelőre ezerháromszázán jelentkeztek hogy szeretnék bevezettetni lakásukba a gázt. A helybeli vállalatok, tanácsi intézmények jó része is örült a lehetőségnek. Csupán két cég. a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár, valamint a Kerámia Hő- és Szereléstechnikai Vállalat jelezte, hogy anyagi gondok miatt teljes egészében nem tud átállni a gázfűtésre. A kényelmet természetesen meg kell fizetni. Csak az, hogy valakiknek a házához elvezetik a gázt, már 44 ezer forintba kerül. A lakáson belüli szerelés további pluszköltséget jelent. Akik nem rendelkeznek megfelelő készpénzzel, azok kaphatnak OTP-kölcsönt — kedvező kamatfeltételek mellett. A lakosság örül ennek a lehetőségnek. Ügy vélik, a költségek rövid időn belül megtérülnek. Mások szerint inkább a nagyközség csatorna- és vízvezeték-hálózatát kellene felújítani. A tanács vezetői elismerik, hogy erre is szükség lenne, de a kettő egyszerre nem megy, s úgy döntöttek, hogy először a gázvezetéket építik ki. H. É. Itt van még a kifogások másik része. A patak mentén kivágják a rengeteg fát, irtják a növényzetet. — De milyen fákat? — A tanácselnök és az egyesületi vezetők együtt mondják el, hogy az itt húzódó árvízvédelmi területnek a vízügyi igazgatóság a gazdája. Ez az intézmény telepített ide kimondottan gazdasági céllal olyan fákat, amelyek papírgyártási alapanyagul szolgálnak. Ezek egy idő után különben is elkorhadnak. Tehát vágni, gyéríteni kell az állományt; Az igazgatóság szakembere maga jelölte meg a törzseket, melyekbe- aztán belevághatott a fűrészgép. i 'A gödi horgásztelep kialáku- lása után a környék szebb és rendezettebb lesz, mint valaha, állítják a kezdeményezők, akik örülnek az újságíró érdeklődésének. Mert mint arra céloznak, az elhangzott panasz mögött olyan egyéni érdek húzódik meg, amelyet sajnos alá kell rendelni a többség kívánságának. Állítják, hogy nem árt, hanem használ Göd környezetének ez a rendezés. Különben azért, hogy később kár ne keletkezzék, a Budapesti Műszaki Egyetem vízépítési tanszékének egyik adjunktusa tartja rajta a szemét a kivitelezésen. Szívesen közreadjuk a nyilvánosságnak szánt nyilatkozatokat. Bízva abban, hogy ezzel a valóság feltárásában segítettünk. Az információk hitelességéért természetesen a szavak és érvek kimondóinak kell felelniük. Kovács T. István Augusztusban befejeződik a félvezető elemek gyártását szolgáló üzemrész kialakítása a CVEMISZ-nél. A nyugatnémet AEG cégtől társulás formájában vásárolt licenc alapján ipari felhasználásra kerülő egyenirányítókat, diódákat, tranzisztorokat, tirisztorokat gyártanak az új üzemben (Apáti-Tóth Sándor felvétele) SZÁJTÁTVA Folyomány Beszélnek ezt, azt, amazt. Ahogyan ilyenkor, nagy változások idején szokás. A változás ugyanis nagy: Gödöllő nagyüzemeinek egyike törzstőkéje hetvenöt százalékának erejéig külföldi tulajdonba kerül. A mai gazdasági törekvések jegyében, a szerkezetváltás, a korszerűsítés reményében. Amiket mindenki örömmel üdvözöl. Egészen ad dig, míg a saját ajtaján nem kopogtat a változás... Az árammérőgyáriaknak az ajtaján már hallik a kopogtatás; ezért beszélnek ezt, azt, amazt. Csodálkozva vették tudomásul például azt némelyek, hogy az új tulajdonos elbocsátásokat tervez. A hírlapíró viszont szájtátva hallgatja a csodálko zók szavait, nem értve, mi az, amin csodálkoznak, mi az, amit nem értenek. A vevő — patinás nevű cég a nemzetközi piacon — elsősorban az alkalmazotti s azon belül is az adminisztratív létszámot tartja túlzottnak. Itt tervez soványítást. Igaz, a maradóknak ugyanakkor magasabb jövedelmet kínál. Nyilván: magasabb követelmények teljesítése fejében. Ahogyan azt a maga gyakorlatában megszokta. Ahogyan azt természetesnek tartja, hiszen nyilvánvaló : a gazdálkodási logika szerint adott termelési érték adott létszámot követel meg és visel el. Se nem keve sebbet, se nem többet. Mert ha kevesebb, akkor annak a munka látja kárát. Ha több, annak következményeit a jövedelem, a haszon viseli. Ilyen egyszerű ez az összefüggés, azaz ahogyan valamikor mond ták: folyománya van a meg tett és a meg nem tett lépé seknek egyaránt. Ezekkel a folyományokkal most már szembe kell nézni a magyar gazdaságban, például Gödöllőn is, másutt szintén. Csak éppen szokatlan csak éppen keserves. Csak ép pen egészen más valamit úgy általában helyeselni, s a he- lyeseltet a saját bőrünkön vi selni. • • MOTTÖ Az önállóság csak névleges Szócsaták közepette — egyedül Lesznek-e pártsejtek a munkahelyeken, vagy sem? Sokakat foglalkoztat a még eldöntetlen kérdés. Tapasztalható, hogy mind több helyen társadalmasítják a mozgalmi munka irányítását. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban például már féléve nincs függetlenített MSZMP-titkár. Gazdasági munkája mellett végzi el politikai feladatait. — Nálunk nem értenek egyet a lakóhelyre való kivonulással — mondta Nagy Károly, a központi gyár alapszervezetének titkára. Párttagjaink ragaszkodnak a munkahelyhez. Ha viszont megfellebbezhetetlen döntés születik arról, hogy ne az üzemben, hanem a lakóterületen éljük a mozgalmi életet, akkor természetesen alkalmazkodunk ehhez. A központi alapszervezetnek negyvenkét tagja van. Ügy látják, hogy a mozgalmi A központi béremelés értéke Közmegegyezést fizetésügyben! Tavaly egy iskola felhívást tett közzé, amelyben azonnali, 40 százalékos pedagógusbér-emelést követelt. Ebből az lett, hogy idén februárban rendezték a pedagógusok túlóradíját, azok most már majdnem elérik egy segédmunkásét is. Ezen túl, szeptember l-jétől, tehát októberben kézhez kapott fizetést illetően, 16 százalékos központi béremelésben is részesülnek. Mindezt nagydobra verve hozzák a társadalom tudomására, mintegy érzékeltetve, milyen megbecsült is a legnépesebb értelmiségi réteg. Az elmúlt évtizedekben költségvetési szervek maradványelvű finanszírozása mellett az éves bérfejlesztési lehetőségeket tekintve is elmaradt a termelő ágak mellett, mögött. Az 1971-es központi oktatási béremeléskor egy 15 éves gyakorlattal rendelkező tanár fizetése mintegy 4000 forint körül volt. Ugyanilyen gyakorlatú vállalatnál dolgozó diplomás'szakember legkevesebb másfélszer ennyit keresett, s még más pénzeket is kapott Ekkor a pedagógusok túlóradíja elfogadható volt, az alapfizetés 1 százaléka. Az eltelt közel 20 esztendőben még kétszer volt központi béremelés, de a második alkalommal csak a pedagógusok részesedtek ebből, az iskolák más dolgozói nem. Ez további gondok eredője lett. Ha ugyanezen időszakot vállalati nézőpontból szemléljük, a béremelések átlagban az iskolaiak kétszeresét tették ki. Az említett 4000 forintos tanár ma 10 000 forintot keres havonta (bruttóban). Ez az érték az iparban legkevesebb 20 000 forint, s hozzá évente az évi fizetés 40—100 százaléka prémiumként. Mit ért tehát a szeptemberi 16 százalékos béremelés? Látszatra sokat. A gyakorlatban az éves inflációt is alig védi ki. Jövőre lényegé' ben már nincs hatása. Ugyanakkor sok vállalat már két ízben is emelt béreket, 5—6 százalékos mértékben, de nem ritka a 20 százalékos emelés sem. A talány nem talány az olló egyre nyílik a költségvetési szervek hátrányára. Mi lehet a megoldás? Társadalmilag kellene helyére tenni a diplomás munkakörök bérhelyzetét, ez a közmegegyezés alapjaként is szolgálhatna Ekkor — talán — lenne elég pedagógus. A mai bérek ugyanis a problémákat rövid és hosszú távon egyaránt, újratermelik. Dr. Varga András okleveles szakközgazda jélleg' erősítése nem attól függ, hogy a pártbizottság titkárát függetlenítik, vagy sem. Az utóbbi félév a bizonysága ennek. A mozgalmi munka „élővé”, aktívabbá válásában — úgy vélik —, sokkal meghatározóbb az, hogy van-e mire alapozni a tevékenységüket. Az alapszervezet tagjai bizonytalanok, mert a jelenlegi helyzetben egy sor kérdést tisztázatlannak találnak. Hiányolják az iránytűt, az MSZMP programját és az állásfoglalásait a különböző kérdésekben. Ennek hiányában a tagság a változó helyzethez nem tud alkalmazkodni, s deklarált önállóságuk is csak névleges. Ügy látják: az országos vezetők között folyik a szócsata, s nemritkán a személyes érdekek élveznek elsődlegességet a közérdekkel szemben. Ezek a körülmények, s a megválaszolatlan kérdések — mondták el a gyárban —, sokkal inkább befolyásolják a mozgalmi munkát, mint az apróbb szervezeti változások. Áz alapszervezet gondban van, ha féléves munkatervet akar összeállítani, és fő a fejünk az alkalomszerű viták, személyes állásfoglalások során is. Utóbbit elsősorban az okozza, hogy véleményünk szerint az MSZMP irányítói nem képesek megvédeni a múlt értékeit, nem képviselik kellőképpen a munkásosztály érdekeit sem, ugyanakkor nem adnak megfelelő támpontokat a cselekvéshez, a továbblépéshez. — Tagságunk türelmes, várakozó, olykor azonban jó értelemben véve ideges is — mondta Nagy Károly. — A bizalmat, amit nálunk még lehet érezni a vezetők iránt, erősíteni kellene. Szükséges lenne, hogy a párttagok egyértelműen érezzék, hogy a múlt ^hibáiért nem ők a felelősek. Ők becsületesen dolgoztak és dolgoznak, nem tehetnek az évek, évtizedek során okozott politikai károkról. A demokrácia hiányosságaira, s más hasonló társadalmi betegségekre gondolok itt. A dolgozók legtöbbje azt tette, amiről úgy érezte, hogy elvárják tőle. Most pedig itt állunk a nagy önállóságunkkal és nem tudjuk: mit fogadjunk el a politikai újdonságokból, a változásokból, s mit tegyünk a társadalmi előrelépés érdekében? A bizonytalanságok az alapszervezeti taggyűléseken is megmutatkoznak. E fórumon a gazdasági kérdések egyeduralma már megszűnt, viszont nem jöttek a helyébe kellően kiérlelt ideológiai, politikai, társadalmi kérdések. A találgatás, a hogyan tovább dilemmája érződik a csoportos vitákon is. Olyan központi politikát szeretnének látni, amelyet támogathatnak. Ezért nagyon várják az MSZMP kongresszusát. K. Gy. Szakmunkásoknak esti tagozaton Érettségi szakközépben A nagykőrösi íoldi Miklós Élelmiszer-ipari Szakközépiskola az elmúlt évekhez hasonlóan felvételt hirdet a Szakmunkások Szakközépiskolája esti tagózatának első osztályába. Három esztendő tanulás és sikeres vizsga után a hallgatók szakközépiskolai érettségi bizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltétele: vagy szakmunkás-bizonyítvány, vagy egészségügyi szakiskolai, vagy hivatásos gépkocsivezetői bizonyítvány, valamint a kitöltött jelentkezési lap, amit az iskola portáján lehet beszerezni. Jelentkezni szeptember 5-ig lehet. A tanévnyitó szeptember 11-én délután 4 órakor lesz. Félvezető elemek mmm ____________
