Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-16 / 192. szám
4 Lilian 1989. AUGUSZTUS 16., SZERDA Szülök partvonalon kívül Mindent tud és sohasem felejt Egyre több szülő panaszkodik mostanában, hogy idegenül érzi magát, amikor betéved gyermeke szobájába, mert fiacskája elmerülten billentyűzik a számítógépnek nevezett szerkentyűn. Ami igaz az igaz, mi felnőttek ebben a témában partvonalon kívül vagyunk. Ügy másfél évvel ezelőtt alakult meg Pest megye általános iskoláinak összefogásával a megyei számítástechnikai bázis, amelyhez az elmúlt esztendőben körülbelül 150 iskola társult. A társulásba belépők évi 2000 forint támogatást fizettek, így az első évben a számítástechnikai bázis 300 000,— forinttal gazdálkodhatott. Annak ellenére, hogy az ilyen jellegű összefogások eredményessége csak hosszú távon mutatkozik, a megye már az első esztendőben is jelentős eredményeket ért el. Míg a meglévő programhoz a társulásban részt vevő iskolák kettőezer forintért juthatnak hozzá, addig a kívül rekedt iskolák ezeket csak 30—40 ezer forintért tudnák beszerezni. A tantárgyi oktatóprogramok mellett a megyei bázis feladata a számítástechnikai szakkörök és fakultációs foglalkozások segítése. A programbank tagjai akár a körzet bázisiskolájában, akárt a Pest Megyei Pedagógiai Intézetben szabadon lemásolhatják az őket érdeklő programokat. Szerencsére, míg mi kívülálló szülők kicsit idegenül érezzük magunkat gyermekeink „pittyegői” láttán, a csemetéinkkel foglalkozó tanárok szakmai, pedagógiai munkája fejlődik, s egyre többen vállalkoznak programok írására is. Munkájukat az idei tanévtől kezdve három kiadvány is segíti. Németh Ferenc könyve, melynek címe: Számítástechnika, fakultáció az általános iskola 7—8. osztályában, többéves tapasztalat és fejlesztési tevékenység munkájának gyümölcse. Általános és középiskolai szakkörökben is jól alkalmazható, előremutató, korszerű szemléletű könyv. A másik könyv; Farkas Károly— Körösné Mikis Márta: Játszd el a teknőcöt! - című műve, hiánypótló kiadvány, amely 6—8 éves gyermekeket tanító pedagógusoknak szól. Segítségével a kisiskolásokat játékos módon ismertethetik meg az informatika fogalmi és eszközrendszerével. Gudenus László műve a harmadik, amit a szakemberek a számítógépek iránt érdeklődő figyelmébe ajánlanak. A kiadvány címe: Bevezetés a Commodore 4 gépi kódú programozásba. Mivel az általános iskolák legtöbbjében ez a géptípus a legelterjedtebb, a témában eddig már több segédkönyv is megjelent. E szakköri füzet viszont azért figyelemreméltó, mert míg elődjei — a diákok és az önmagukat képző tanárok számára egyaránt meglehetősen nehézkesnek bizonyultak, addig Gudenus munkája köny- nyebben juttatja sikerélményhez a számítástechnika iránt érdeklődőket. Alig néhány utasítással már rövid, de működő programok készítését kínálja, s az utasítási kört fokozatosan bővítve egyre nagyobb és nagyobb feladatok megoldására sarkallja a „tanulókat”. A füzet 150, a figyelmet a gépi kódú programozás jellegzetességére irányító feladatot tartalmaz, közülük nyolcvan megoldással együtt szerepel. A feladatok legtöbbje látványos; a képernyő, a hang, a billentyűzet kezeléséhez kapcsolódik. A megyei pedagógiai intézet e témában illetékes szaktanácsadó „profija” Sok Zoltán, több mint két esztendeje hatalmas munkát fektetett abba, hogy tanárok és tanulók nagy száma ismerkedhessen meg a szülők többségének még „kínaiul” hangzó, viszont a fejlett technika számára nélkülözhetetlen elektronikus számítógépekkel. feedig — mint ahogy Sok Zoltán vallja — a tanulóval való internatív viszony talán a leghatékonyabb tanítási technika, amelyet egy tanár alkalmazhat. Amikor a tanuló hibát követ el, a felkészült tanár nemcsak egyszerűen rámutat a hibára és megadja a helyes megoldást, hanem közli a hiba okát, és ennek alapján kijavíttatja azt a tanulóval. Végül pedig a taZenélő várdomb nuló maga javítja ki a hibát a megszerzett új információk alapján. Ennek legnagyobb előnye nemcsak az, hogy aktivitásra, gondolkodásra készteti a tanulót, hanem ily módon még gondolkodási és analizáló módszereket is tanulhat, amelyek nem kötődnek szorosan egy tantárgyhoz, hanem általános jellegűek. A komputer ugyanis azonnal értékel, rámutat a hibákra, segítséget ad azok kijavításához. Végtelenül türelmes és pontos. Annyiszor ismétli meg ugyanazt a műveletet, magyarázatot, fela’datot, ahányszor csak a tanuló akarja. A számítógép elvileg mindent tud, amit képesek vagyunk megtanítani, és van egy nagy előnye: sohasem felejt. Antal Piroska Beethoven- Haydn-műveket Schubert-, mutattak be kei a szentendrei várdombon. Az általános iskolai tanulók immár" második alkalommal a pilisszentlászlói zenei tábortegnap délután a XII. kerületi Állami Zeneiskola növendéban gyakorolnak az előadásokra. „Józan Élet" A nemzetért A „Józan Élet” Egészség- és Családvédő Országos Szövetség tegnap közreadta programnyilatkozatát, melyben hazánk jelenlegi sokoldalú válságán belül az erkölcsi hanyatlást tartja a legaggasz- tóbbnak. Ezért elsődleges célként népünk erkölcsének, s ettől elválaszthatatlanul testi-lelki egészségének helyre- állítását és megőrzését jelölték meg. Ezért határozottan, elsősorban a meggyőzés erejével fel kívánnak lépni az egyént éá a társadalmat pusztító szokások, szenvedélyek, káros divatok, manipulálások ellen. Rá akarjuk ébreszteni a magyarságot arra, hogy saját sorsáért elsősorban önmaga felelős. IkiállítőtermekbőlI Töprengés és tett Molnár László József grafikái augusztus 27-ig várják az érdeklődőket a váci Híncz Gyula Állandó Gyűjteményben. Elmélyülésre késztetnek Molnár László József rajzai. Általa birtokunkká válik a komolyság. Az, hogy nincs lel- kendezésre okunk, csak munkára és emberi tisztaságra, felelősségérzetre, hiszen nemcsak sors adódik, de ember által okozott szomorúság is, ami különösen fájdalmas. Molnár László József 1951-ben Nagyváradon született, 1975-ben végzett a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán, 1980-ban repatriált, most Vácott él, itt alkot. Csöndes megszólítás minden vonalkötege, azért, hogy tisztuljon a világ. Nem vádol, nem erőszakoskodik. Javítani, gyógyítani akar a romló világon. Küzdő emberség ez, a jövőnek érvelő olyan üzenet, amely alakítani akar életünkön. Tud? Mindenképpen. Rajzolt kötelei, textilgubancai, kacatos rongyFríss ■ információkat ígér Szombaton indul a Nap Tv Szombaton, augusztus 19-én reggel jelentkezik első alkalommal a képernyőn a Nap Tv, a MOVI és a Mai Nap Rt. által alapított kft. független tv-adója. Az új televíziós hírmagazin reggel fél ötkor kezdődő bemutatóját követően a jövőben hetente kétszer, szerdán és szombaton reggel fél 6- tól fél 9-ig informálódhat e műsorból a néző a legfrissebb hírekről, a naphoz kapcsolódó közlekedési, időjárási és kulturális tudnivalókról. Az adásokat sok zene, sporthír és reklám fűszerezi. ' Székely Ferenc, a kft. képviselője, a filmhíradó szerkesztője elmondta, hogy az adás technikai hátterét a MOVI műszaki eszközei és szakembergárdája adja: a stúdiót is a Könyves Kálmán körúti filmgyári műteremben alakították ki. Az adást a TV 1 hullámhosszain sugározzák, egy, a műsorszórási moratóriumot megelőzően, az MTV szakvéleménye alapján kiadott, június 30-tól december 31-ig szóló engedély alapján. A hírmagazin egyébként anyagilag is független a televíziótól: az alapítók tőkéjére építve az adást saját bevételeikből kell fenntartaniuk, kereskedelmi tevékenységük, illetve a szponzorok révén. A Nap Tv csapata rádiós és hírlapíró munkatársakból áll majd, a MOVI technikai személyzetével együtt az elképzelések szerint mindössze 30—35-en dolgoznak a szerkesztőségben. A Nap Tv politikailag is független kíván maradni, lehetőséget ad a különböző politikai erők megnyilvánulásaihoz, különözö nézetek nyilvános ütköztetéséhez. Az élő műsor számít a közönség aktív érdeklődésére, így a nézőkkel, magánemberekkel, közösségekkel folyamatos kapcsolattartásra törekszenek. Ez mind a műsor szerkesztését, mind tartalmát érinti majd. Az MTI-töl, a Mai Naptól és más forrásokból származó híranyagot kiegészítik friss telefonos információkkal, helyszíni tudósításokkal, rendőrségi, kereskedelmigazdasági, piaci, közlekedési és időjárási hírekkel. Technika a könyvtárakban Vándorgyűlés Keszthelyen Keszthelyen megkezdődött a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 21. vándorgyűlése. Elsőként a könyvtárban alkalmazott új technikai berendezésekről esett szó. Az e témakörben elhangzott fél tucat előadást külföldi szakemberek tartották. A tíz országból és hazánk különböző részeiből érkezett mintegy 15p résztvevő a könyvtárak munkájának megkönnyítését, illetve szolgáltatási lehetőségeik bővítését elősegítő, korszerű berendezésekről, rendszerekről kapott tájékoztatást. Megismerkedhettek például a svájci nagykönyvtárakban bevezetett automatizált katalogizálással, a hihetetlen mennyiségű információ rögzítésére alkalmas compacklemezek — szaknyelven a cd-rom — NSZK-beli alkalmazásával, valamint azzal is, hogy az írországi tele- text-elöfizetők miként juthatnak hozzá készülékeiken a könyvtárakban őrzött dokumentumokhoz. Plenáris ülésen a társadalmi nyilvánosság, az információszabadság, valamint a könyytári tájékoztatás és szolgáltatás összefüggéseit elemzik. Ma hat szekcióban folytatódik az eszmecsere. A program csütörtökön fejeződik be. maradékai, ' néma hulladékai vigasztalanságot árasztanának. Megjelenik a magányos fonatokat tenyérfészekbe gyűjtő kéz, ami holnapot biztosít, reménnyé változtatja a jelen rázkódásait. A gondolathiányos valóság eszmét építve szégyenből, kínból kiindulva elvezeti az embert a kibontakozásig. Ez a központi vezérfonala Molnár László József kötegekre, halmazokra, elhajított és fölöslegessé ítélt lomokra összpontosuló lapjainak, melyekben ott riad a zsugorodó emberi lét. Mégis, ez ars poeticája — e fával, dróttal, spárgával szerveződő fonadék nem végleges állapot, hanem az emberi lét és történelem egy közbülső állomása. Megjegyzem, hogy ez az egységbe forrt széptant és erkölcsi offenzíva is hozzájárult ahhoz, hogy Vácott műtermet kapott és Derkovits-ösztöndi- jat. Müveinek etikája és minősége hozott sikereket nemcsak Marosvásárhelyen, Temesváron, hanem Salgótarjánban, Szófiában, Nürnbergben, Poznanban, Berlinben, Barcelonában, Párizsban, ahol csoportos kiállításokon mutatkozott már be. Losonci Miklós Utcanevekben élő Zrínyiász Szigetvár utcáinak és tereinek nevében életre keltek a Zrínyiász hősei. A várbaráti kör kezdeményezésére a városi tanács úgy határozott, hogy közterületi nevekben is megörökítik az 1566-os várvédelem kiemelkedő alakjainak nevét. A költő Zrínyi Miklós, a Szigeti veszedelem című eposzában szinte a krónikás hűségével és pontosságával vette számba a várvédőket, mégpedig nemcsak a parancsnokokat, hanem a vitéz katonákat is. A Zrínyiász tehát valóságos tárháza azoknak a személyeknek, akik méltók arra, hogy nevüket utca vagy tér viselje az óvárosban. Utcája van például Alapy Gáspár alkapitánynak és Zrínyi ifjú zászlótartójának, Juranics Lőrincnek. Teret neveztek el Radován Jakab hajdútisztről. Utcanévtáblákon olvasható a bátor hadnagyok — Dandó Ferenc és Szecsődi Máté — neve. S bár nem magyar volt, hanem török és nem katona, hanem nő, megörökítették Kumilla nevét is. A várat ostromló Szulejmán leányáról egy kutat neveztek el, mégpedig azt, amelyik a Zrínyiászban is szerepel, mint Kumilla és szerelmese, Delimán találkahelye. Reneszánsz zenekar Kőszegen Kősiegen 1986-ban alakult meg a Jurisics Miklós Kísérleti Gimnázium reneszánsz magyar zenét játszó Tabulatúra zenekara. A zenészek korhű ruhába öltözve XVI—XVII. századi zenét játszanak. A zenekar a nyáron Ausztriába és NSZK- ba utazik vendégszereplésre. Az együttes művészeti vezetője Ágota Zoltán. Lődörögnek, de többre képesek Tanulni vágynak Szomorú valóságként élték meg az elhelyezkedési gondokat azok a fiatalok, akik a gyömrői ■ nevelőotthon lakói voltak. Nemcsak a támasz, szülő, családtag, rokon, barát, aki segített volna a pályaválasztásban, de a tapasztalat is hiányzott. Annak ellenére, hogy ezek a gyerekek szorgalmasak, tanulni vágyók, mégis képtelenek tisztességes munkát, illetve befogadó közösséget találni. Bár semmi bűnük nincs, lekezelik őket. Vajon, ha az, ki pálcát tör felettük, kerülne utcára állás, lakás nélkül — miként vélekedne? Megfogta valaki ezeknek az éhesen csavargó gyerekeknek a kezét? Felajánlott számukra egy éppen megüresedett állást? Talán tehetnénk valamit értük. Hiányszakmákról beszélünk, mégis lődörögnek az utcán tanulni vágyó gyerekek. A gyömrői gyerekek különböző tortúrák után kaptak ruhát, a lóversenypályán... A lovak után takarítanak, írd és mondd 1700 forintért. Szállásuk pedig nem más, mint a barak. Ismeretem szerint a megyében, de a fővárosban is számtalan olyan munkahely létezik, ahol szívesen látják az ipari tanulókat, ráadásul körlevélben kiértesíthetnék a nevelő- otthonokat, hogy milyen szakmára hány jelentkezőt várnak. Ez is a segítség egy módja lenne. O. E. A mindennapi Érdekes és a közelgő augusztus 20. ünnepéhez kapcsolódó kiállítás nyílt meg tegnap délután a Mezőgazdasági Múzeumban. Az intézmény és a Sütőipari Emléktár közös bemutatóját Nagy László, a MÉM élelmezésügyi főosztályának vezetője nyitotta meg, méltatva a kenyér szerepét, jelentőségét népünk életében, küzdelmeiben, ünnepi szokásaiban. A megnyitó alkalmával idén először kitüntetéseket is adtak át a múzeum dolgozóinak. A dr. Gulyásné Vajtai Zsófia rendezésében, Górász György alkalmazott grafikáival megnyílt kiállítás hétfő kivételével naponta 10—17, vasárnap 10—18 óráig tekinthető meg.
