Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-14 / 190. szám

1989. AUGUSZTUS 14., HÉTFŐ 3 Nem zörög a htarasz#... Kommandó a váci börtönben? A váci büntetés-végrehajtási intézetben július 24-én történt tragédiáról, Kalányos Sándor öngyilkosságáról, az azt követő eseményekről bőséges tájékoztatást adott a sajtó — többek között lapunk is. Most más megvilágí­tásban vizsgáljuk az akkor történteket. Azt akartuk megtudni, hogy a váci tragédiát, és a lázadást meg le­hetett volna-e akadályozni, ugyanis hírül vettük, hogy belső kommandókat képeznek ki a büntetés-végrehajtási intézetekben. — Igaz-e a hír a börtönkom­mandók szervezéséről? — Nem szervezünk komman­dókat a börtönökben! — mondta az Igazságügyi Mi­nisztérium Büntetés-végrehaj­tási Országos Parancsnoksá­gán dr. Csordás Sándor alez­redes, a biztonsági osztály ve­zetője. Az intézeteinkben nincs szükség ilyen szuperemberek­re! Különben is, csak elretten­téssel nem lehet tartósan fe­gyelmezni a hosszú időre be­zárt embereket. Félig igaz a hir — Ezek szerint semmi alap­ja sincs a kommandókról szóló híreknek? — Igaz a mondás: nem zörög a haraszt, ha a szél nem fúj­ja! Vagyis egy-két büntetés­végrehajtási intézetben a sze­mélyzet fiatalabb tagjai közül néhányan fokozott kiképzésben részesülnek, de kommandókat nem szervezünk. Ezeket az em­bereket a, rendkívüli helyzetek­ben való megfelelő cselekvésre képezzük ki, építve jó hely- és emberismeretükre, korukból adódó rugalmasságukra, ök akkor lépnek „akcióba", ha természeti csapás éri az inté­zetet, ahol éppen dolgoznak, tűz keletkezik, lázadás tör ki, tá­madás éri az őrséget vagy a rabokat. Rendkívüli helyzetek­ben ők vigyáznak arra is, hogy az elítéltek egymásban vagy a berendezésekben ne tegyenek káyt, é?, az őröket se támad­ják meg. Tűz esetén például úgy ’'kell áttelepíteni az elítél­teket, hogy ne szökhessenek meg a nagy zűrzavarban. — Ok megakadályozhatták volna a váci tragédiát és a tö­meges demonstráció bekövet­kezését? — Nem, hiszen Vácott még nincsenek ilyen fokozott ki­képzésben részesített emberek. Ehhez idő kell, esetleg egy-két év is. Egyébként a váci elítélt öngyilkosságát talán még a fo­kozottan kiképzett felügyelők sem akadályozhatták volna meg, mert annyira váratlan volt az eset. Az áldozat szán­dékát tökéletesen leplezte. Azt követően pedig a demonstra­tív tiltakozás spontán történt, semmilyen konkrét előzmény vagy információ nem utalt rá. S mert a kiváltó okot — a szi­gorított őrizetesekre vonatkozó törvény módosításának hosz- szú vajúdását — ismerjük, tisz­tességtelen s fölösleges lelt volna erőszakot alkalmazni. Az elítéltek ugyanis kinyilvánítot­ták, hogy nem az intézet sze­mélyzetével vagy az ellátással van bajuk. Szabad a levelezés — Mindenből arra következ­tetek, hogy az elítéltek nincse­nek eltiltva a tömegtájékozta­tási eszközöktől. — így igaz! Televíziót néz­hetnek, rádiózhatnak, újságot olvashatnak. Éppen a sajtóból értesültek a szigorított őrizet­ben lévők az őket közvetlenül érintő törvény megváltoztatá­sára tett szándékról éS a hosz- szú huzavonáról is. A bizony­talanság korbácsolta fel az in­dulatokat. ’ A feszült' légkört éreztük, de a tragédiára nem számítottunk, mert mint mond­tam, spontán akció volt. — Korlátozza-e valamely há­zi szabályzat a rabok levelezé­sét, kapcsolattartását? Lezárult a vizsgálat — Ha az elítéltek által írt levél címzettje hivatalos szerv, állami intézmény, vagy közér­dekű bejelentést tartalmaz a szöveg, azonnal továbbítjuk. A magánleveleket is csak szúró­próbaszerűen ellenőrzik a ne­velőtisztek, hogy biztonsági szabályokat sérőt információ ne kerülhessen ki az intéz­ményből. Tényleges korlátozás tehát nincs, ezért kaphatott an­nak idején levelet a Pest Me­gyei Hírlap is az elítéltektől. — Lezárult-e a váci börtön­ben történt tragédia, illetve az azt követő éhségsztrájk okai­nak, előzményeinek vizsgála­ta? — A július 24-1 étkezésmeg­tagadás vizsgálata lezárult. Az eseménnyel kapcsolatban bün­tető vagy fegyelmi eljárást senki ellen nem indítottak, szigorító vagy korlátozó intéz­kedéseket sem vezettek be. Kalányos Sándor öngyilkos­sága körülményeinek vizsgála­ta azonban még tart. Itt jegy­zem meg, hogy az igazságügy­miniszter utasítására a szigorí­tott őrizetesek elbocsátását — határozatlan időre — augusztus 7-én kezdtük el és húszadikáig mindenkit elengedünk. Ez a büntetés-félbeszakítás azonban — hangsúlyozom — határozat­lan időre szól, mert amennyi­ben az Országgyűlés nem szün­teti meg a szigorított őrizet jogintézményét, akkor a sza­badon bocsátottakat visszahív­juk — jelentette ki dr. Csor­dás Sándor. Aszód! László Antal Lisfa/avasbt Kecskemétről Reformereket a kongresszusra! Az MSZMP kecskeméti re- készítésével kapcsolatban. Eb- formköre fontos felhívást tett ben emlékeztetnek arra, hogy közzé a pártkongresszus elő- az áprilisi kecskeméti és a MEGYEI REEmMKQMM Az Igény: 1-1 küldőit A Pest megyei reformkorok augusztus 9-i koordinációs tanácskozása megtárgyalta és elfogadta a II. országos re­formkori tanácskozás megrendezésével kapcsolatos de­legálási feltételeket. A vita alapján a következő állás­pont született: Minden, a megyében működő és regisztrált reformkor, illetve reformalapszervezet 1-1 fővel képviselteti magát az országos tanácskozáson. A szeptember 2-1 tanácskozá­son részt vevő reformkori küldöttek az 1989. augusztus 20-át követő napokban névre szólóan fogják megkapni a tanácskozás előzetes anyagát, valamint regisztrálásukat tanúsító nyilatkozatot az országos előkészítő bizottság­tól. A koordinációs tanácskozás a továbbiakban áttekintette a küldöttválasztás helyzetét is az október 6-1 pártkong­resszusra, valamint a szeptember 23-1 megyei pártérte­kezletre. Ennek kapcsán az az igény alakult ki, hogy a megyében működő reformkörök, illetve alapszerveze­tek a megyei pártértekezleten 1-1 fő teljes jogú küldöt­tel képviseltethessék magukat. A megyei koordinációs tanácskozás döntött abban is. hogy következő megbeszélésüket a II. országos tanácsko­zást követően, 1989. szeptember 6-án, 16.00 órakor tart­ják a Pest megyei pártbizottság 5. emeleti tanácstermé­ben. Erre meghívják a megyében működő valamennyi reformkor és alapszervezet képviselőit. Itt készítenék cl platformtéziseiket, amihez kérik a reformkörök és alapszervezetek cselekvő részvételét. Hogy tanácskozá­suk elérje a kívánt célt, kérik: minden reformkor jut­tassa el a platformtézisek kialakításához elképzeléseit a Pest megyei rcformkörök információs szolgálata részére. Cím: 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 5. Filip György, tel.: 537-883. Valamennyi reformkor és alapszervezet segítő támo­gatását várják. A Pest megyei reformkorok 1989. augusztus 9-1 koordinációs tanácskozásának résztvevői Ezeknél nagyobbak is buktak már meg Ki, kineh a keresztapja Sokan élnek azzal az elvvel, ne szólj szám, nem fáj fejem. Mindez azonban nem mondható el Demc Viktó­riáról, aki Bag és Hévízgyörk Közös Tanácsának vb- titkára 1987 óta. Deme Viktória ugyanis miután meg­kezdte vb-titkári munkáját, hamarosan furcsa tapasz- latairói számolt be különböző rendű, rangú felettesei­nek. illetve a felettesnek vélt szerveknek. A jelentései, levelei meglehetősen vegyes érzelmeket váltottak ki. Cikksorozatok születtek, levelek jöttek-mentek, volt aki melléállt, volt, aki elfordult és hazug rágalmazónak ne­vezte. Vizsgálatok sora zajlott, ellenőrzött Bagón a me­gyei tanács, a párt, és beszélte az esetet az egész falu. Az MSZMP Pest Megyei Bi­zottsága gazdasági és szociál­politikai csoportja is vizsgálta a közelmúltban a titkárnő pa­naszos leveleinek hátterét. Ta­pasztalataik összegzését meg­ismerve, a kívülálló, aki sem Bagón, sem Hévízgyörkön nem ismer senkit és teljesen pár­tatlan, arra a következtetésre jut, igaza lehet a vb-titkárnak, hiszen napjainkban egyre többször derül fény hasonló esetekre. Ez azonban nem zár­ja ki azt, hogy etiktálannak tartaná, ha nem szólaltatna meg minden érdekeltet. Eladták az iskola szenét A tények egyébként azt mu­tatják, hogy Deme Viklótria a szolgálati út betartásával pró­bálta rendezni a problémákat, de semmitmondó válaszokat kapott. A ICEB-hez történt be­jelentését átadták a megyei ta­nácsnak. Az akkori vizsgálat szerint az elnök, Jamrik Lász­ló nagyvonalúsága módot nyújthatott visszaélésekre. A vizsgálatot végző bizottság vég­ső javaslata az volt, változtas­sanak a munkamódszereken és ne személyeskedjenek. A titkárnő ezt talán joggal úgy értékelte, hogy a párt sem segít neki az igazság kideríté­sében. A kapcsolat a két köz­ségi vezető között egyre rom­lott. Deme Viktória továbbra is úgy érezte, nem tudja elvi­selni a visszaéléseket, amit szóvá is tett. Hogy mik voltak ezek? A fel­jegyzés szerint a gamesz al­kalmazottai akkor jártak dol­gozni, amikor akartak. A köz­pontifűtés-szerelő, mint má­sodállású kisiparos szerelte a bagi iskola fűtését munkaidő­ben. Eladták az Iskola szenét, maszekoltak, nem írtak ki ver­senytárgyalási felhívást, ami­kor kellett volna és még idéz­hetnénk. A Képes 7-ben megjelent új­ságcikkek után állítólag lelki terrort alkalmaztak a nyilatko­zóval szemben. Az viszont tény, hogy beteg lett, s betegsége alatt, nem a legetikusabb mó­don, a helyi vb javasolta fel­mentését. Megdöbbentő, hogy olyan személyt bíztak meg a lebonyolítással, aki több rend­beli okirathamisítást tud ma­ga mögött. A felmentéshez indoklásként azt írták, hozzászólásaival fe­szültséget okozott és a rossz munkakapcsolat az ő magatar­tásának következménye. Máju­si ülésén a megyei tanács vb is egyetértett a helyi javaslattal, bár véleményünk szerint a fel­jegyzésben leírt indok semmi konkrétumot nem tartalmaz. Idézzük: „A kialakult hely­zet oka alapvetően a vb-titkár részéről jelentkező együttmű­ködési készség hiánya, vezetői magatartásának, munkastílu­sának fogyatékosságai”. Hát igen, úgy véljük ez eléggé ál­talános fogalmazás, igaz a me­gyei vb indoklásának többi ré­szét nem állt módunkban ta­nulmányozni. A feljegyzés az­zal zárul, hogy a helyi tanács­testület döntésén múlik a vb- titkár további sorsa. Amikor munkatársunk be­szélgetésre kérte a kórházból éppen hazatért Deme Viktó­riát, ő készségesen és első szó­ra vállalta azt. A támogatók ellenségek lettek Az irodában fogad a negy­venéves, 1967-től tanácsi terü­leten dolgozó, igen megtört asszony. Elmondja, hol kezdte, hogyan került Bagra és kik se­gítették a titkári szék felé. Fő támogatói: a tanács elnöke, elnök Jamrik László és a társközség elöljárója, dr. Bazan István voltak, akik mára a legnagyobb ellenségekké váltak. fordultam, ők visszaadták oda, ahol már korábban a fent el­mondott kioktatásokat kap­tam. — Azt beszélik, szeretek le- velezgetni, meg feljelentgetek mindenkit. 22 évig nem tettem, akkor most miért tenném? Én bíztam abban, hogy van de­mokrácia. De rá kellett döb­benni, Bagón minden úgy tör­ténik, ahogy dr. Bazan István elöljáró és a mindenféle posz­ton ülő rokonsága akarja. Itt kérem fasiszta módszereket használnak. Közben pedig rámsütik a bélyeget; nem va­gyok elég rugalmas, vagy nem elég jó a diplomáciai érzékem. Elmondta még Deme Viktó­ria, hogy bizakodó. Nem adja fel, reméli az igazság előbb vagy utóbb kiderül. Bizakodó­vá teszi az a tény, hogy új 22 tagú népfrontbizottság alakult. A nép, a falvak lakosai szere­tik, támogatják. A nehéz idők­ben ez adott neki hitet és ad ma is. A választásokig akar dolgoz­ni, s ha a két község szétválik, Hévízgyörkön szeretne tovább dolgozni, mint vb-titkár. A be­szélgetést azzal zárta: nem el­ve az oszd meg és uralkodj módszer, és a lakosságra tá­maszkodva, velük összefogva kíván felgyógyultan, teljes erő­vel, szakmai tudásának maxi­mumát adva tevékenykedni. nagyon haragszik — Amikor tapasztaltam a visszaéléseket, naivan azt hit­tem. nem tudnak róla. Men­tem az elnökhöz, a párttitkár­hoz, de csak halogatták az in­tézkedést. — Az elrendelt vizsgálatokat felületesnek tartom és tartot­tam akkor is. Olyanokat mond­tak nekem, hogy ez személyes­kedés, meg hogy munkamód­szerbeli változásokra van szükség. Amikor a párt Köz­ponti Ellenőrző Bizottságához A tanácselnök, Jamrik Lász­ló szintén készségesen vállalta a találkozást. Hétfőben egyez­tünk meg. És jött a hétfő, de nem jött az elnök. Telefonon közölte, nem óhajt nyilatkozni. Elmondta, haragszik a lapra, mert ő egyszer segítséget kért, a Képes 7-ben megjelent írásra nálunk akart reflektálni és ezt mi elutasítottuk. Deme Viktó­riáról pedig nincs mit monda­nia, és halkan elenged néhány megjegyzést, majd szinte uta­sít : ha tudni akarom a vélemé­nyét, olvassam el a tavaszi vá­laszlevelét, itt és itt. Próbáltam győzködni, mond­ja el, ami a szívét nyomja, hisz teljesebb lesz a kép az olvasó előtt, mire udvariasan tudtomra adta, úgyis azt ír a, újság, amit akar. Megdöbben­tett. Mint ahogy ő is írta a ké­pes hetilapnak, csak engem nem Deme Viktória, hanem Jamrik László viselkedése, hisz azt mondta, ha érdekel a véleménye, olvassam: „A tisz­tánlátás és a nyilvánosság egy- irányúságának kizárása miatt nem hagyható figyelmen kí­vül”. Most lehetősége lett vol­na beszélni, de nem tette, pe­dig néhány hónappal ezelőtt nyilvánosságot kért. S mielőtt az olvasó rásütné e sorok írójára, hogy pártol va­lakit, úgy véljük le kell írni az utca emberének a véleményét is. Bagón és Hévízgyörkön a leállítottak legtöbbje mer be­szélni a vezetők harcáról: — Egyik kutya másik eb! — így a fiatalember. — A Sok lúd disznót győz! — csak ezt tudom mondani. — Hallott már maga olyat, hogy egyik kutya megmarja a másikat? Tudnak ebben az or­szágban sok disznóságról, de reméljük, eljön a tisztogatások ideje. Ezeknél nagyobbak is buktak már meg; csak az szá­mít, kinek ki a keresztapja. Érti ugye? — és elbiciklizik az öt ven körüli jól megtermett férfi. Az ilyen és hasonló vélemé­nyek, a nyílt, tiszta tekintetek, a tény, hogy tisztelik vezetői­ket, ma ugyancsak, ha olykor nem is tettek e tiszteletért semmit — elgondolkodtató. időközben visszahívták ta­nácstagságából dr. Bazan Ist­ván elöljárót. Megszüntették viszont a fegyelmi eljárást a megyénél Jamrik László ellen, fegyelmi vétség elkövetése hiá­nyában. Deme Viktória ügyét pedig tovább tárgyalják a falvak la­kói, és szeptember 26-án a köz­ség tanácstestülete. Á. M. májusi szegedi reformtanács­kozások szerencsés találkozá­sát teremtették meg az alko­tó reformértelmiségnek és az MSZMP alulról szerveződő mozgalmának. A reformmozgalom szellemi muníciót merít a reformgon­dolkodóktól és -műhelyektől. A reformértelmiség pedig fő­leg ezen elkötelezett aktíva révén igazolhatja vissza né­zeteit, elképzeléseit. Kölcsö­nös érdek tehát, hogy ez a kapcsolat az MSZMP kong­resszusi felkészülése időszaká­ban erősödjön — hangsúlyoz­za a felhívás, amely utal arra is, hogy a reformkörök sze­gedi tanácskozásán úgy fog­laltak állást a kongresszus ösz- szehívásáról, hogy a küldött- választás platformok alapján történjen. A Központi Bizott­ság azokat a dokumentumokat, amelyek egy valódi platfor­mok szerinti küldöttválasztás­hoz alapot nyújtanak, még nem adta közre. Értesüléseik szerint a szándékok ellenére számos helyen továbbra sem kapnak teret kellően a re­formelkötelezett MSZMP-ta- gok, így a küldöttjelöltségig sem jutnak el. Másutt, a ré­gi beidegződések szerint igye­keztek gyorsan túlesni a je­löléseken — állapítják meg a kecskeméti reformkörösök. — Mivel, — mint írják — ez az előkészítés aggodalom­mal tölti el őket a kongres­szus sikerét illetően is, a kecskeméti reformkor felhí­vással fordul az országos re­formkori tanácskozás előké­szítő bizottságához és a re­formkörökhöz, reformelköte­lezett pártszervezetekhez. A reformplatformok mar­káns képvisélete jegyében kezdeményezik, hogy az MSZMP reformkörei és a pártszervezetek — figyelembe .véve az eddigi szabályokat — javasolják a Központi Bizott­ságnak, illetve a kongresszus­nak a reformműhelyek ki­emelkedő képviselőinek kül­dötté jelölését a következők szerint: az előkészítő bizott­ság indítson aláírásgyűjtést — a reformkörök közreműködé­sével — legalább hatszáz fő MSZMP-tag támogatásának elnyerésére. Az aláírásgyűjtés eredményét az országos re­formkori tanácskozás, mint olatformszervező fórum erő­sítené meg. Az elképzelés szerint a sze­mélyekre szóló aláírásgyűjtő íveket valamennyi reformkor augusztus 15-ig kaoná meg és augusztus 30-ig küldené visz- sza az előkészítő bizottság­nak. A kecskeméti reformkor a következők küldöttjelölését kezdeményezi: Ágh Attila, Bokros Lajos. Bornemissza Ta­más. Cazsó Ferenc, Gombár Csaba, Kéri László, Kása Fe­renc. Nagy Tamás, Pálfy G. István, Petschnig Mária Zita, Stumpf István, Szokai Imre, Tabajdi Csaba. Igénylik, hogy ők egyben delegált jogú résztvevői legye­nek a reformkörök országos tanácskozásának, felkérve őket az előkészítő munkában való közreműködésre is. Ezen­kívül javasolják, hogy ta­nácskozási joggal hívják meg a reformkori tanácskozásra és a kongresszusra is: Bihari Mihályt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót. — Mivel a reformkörök többsége nem fogadja el a jelenlegi KB-tagok automati­kus küldötti mandátumát, a kecskemétiek kezdeményezik azt is, hogy az országos ta­nácskozás tegyen javaslatot, mely reformelkötelezett KB- tagok küldötti mandátumának elfogadását javasolja a kong­resszusnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom