Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-14 / 190. szám
1989. AUGUSZTUS 14., HÉTFŐ 3 Nem zörög a htarasz#... Kommandó a váci börtönben? A váci büntetés-végrehajtási intézetben július 24-én történt tragédiáról, Kalányos Sándor öngyilkosságáról, az azt követő eseményekről bőséges tájékoztatást adott a sajtó — többek között lapunk is. Most más megvilágításban vizsgáljuk az akkor történteket. Azt akartuk megtudni, hogy a váci tragédiát, és a lázadást meg lehetett volna-e akadályozni, ugyanis hírül vettük, hogy belső kommandókat képeznek ki a büntetés-végrehajtási intézetekben. — Igaz-e a hír a börtönkommandók szervezéséről? — Nem szervezünk kommandókat a börtönökben! — mondta az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtási Országos Parancsnokságán dr. Csordás Sándor alezredes, a biztonsági osztály vezetője. Az intézeteinkben nincs szükség ilyen szuperemberekre! Különben is, csak elrettentéssel nem lehet tartósan fegyelmezni a hosszú időre bezárt embereket. Félig igaz a hir — Ezek szerint semmi alapja sincs a kommandókról szóló híreknek? — Igaz a mondás: nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja! Vagyis egy-két büntetésvégrehajtási intézetben a személyzet fiatalabb tagjai közül néhányan fokozott kiképzésben részesülnek, de kommandókat nem szervezünk. Ezeket az embereket a, rendkívüli helyzetekben való megfelelő cselekvésre képezzük ki, építve jó hely- és emberismeretükre, korukból adódó rugalmasságukra, ök akkor lépnek „akcióba", ha természeti csapás éri az intézetet, ahol éppen dolgoznak, tűz keletkezik, lázadás tör ki, támadás éri az őrséget vagy a rabokat. Rendkívüli helyzetekben ők vigyáznak arra is, hogy az elítéltek egymásban vagy a berendezésekben ne tegyenek káyt, é?, az őröket se támadják meg. Tűz esetén például úgy ’'kell áttelepíteni az elítélteket, hogy ne szökhessenek meg a nagy zűrzavarban. — Ok megakadályozhatták volna a váci tragédiát és a tömeges demonstráció bekövetkezését? — Nem, hiszen Vácott még nincsenek ilyen fokozott kiképzésben részesített emberek. Ehhez idő kell, esetleg egy-két év is. Egyébként a váci elítélt öngyilkosságát talán még a fokozottan kiképzett felügyelők sem akadályozhatták volna meg, mert annyira váratlan volt az eset. Az áldozat szándékát tökéletesen leplezte. Azt követően pedig a demonstratív tiltakozás spontán történt, semmilyen konkrét előzmény vagy információ nem utalt rá. S mert a kiváltó okot — a szigorított őrizetesekre vonatkozó törvény módosításának hosz- szú vajúdását — ismerjük, tisztességtelen s fölösleges lelt volna erőszakot alkalmazni. Az elítéltek ugyanis kinyilvánították, hogy nem az intézet személyzetével vagy az ellátással van bajuk. Szabad a levelezés — Mindenből arra következtetek, hogy az elítéltek nincsenek eltiltva a tömegtájékoztatási eszközöktől. — így igaz! Televíziót nézhetnek, rádiózhatnak, újságot olvashatnak. Éppen a sajtóból értesültek a szigorított őrizetben lévők az őket közvetlenül érintő törvény megváltoztatására tett szándékról éS a hosz- szú huzavonáról is. A bizonytalanság korbácsolta fel az indulatokat. ’ A feszült' légkört éreztük, de a tragédiára nem számítottunk, mert mint mondtam, spontán akció volt. — Korlátozza-e valamely házi szabályzat a rabok levelezését, kapcsolattartását? Lezárult a vizsgálat — Ha az elítéltek által írt levél címzettje hivatalos szerv, állami intézmény, vagy közérdekű bejelentést tartalmaz a szöveg, azonnal továbbítjuk. A magánleveleket is csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik a nevelőtisztek, hogy biztonsági szabályokat sérőt információ ne kerülhessen ki az intézményből. Tényleges korlátozás tehát nincs, ezért kaphatott annak idején levelet a Pest Megyei Hírlap is az elítéltektől. — Lezárult-e a váci börtönben történt tragédia, illetve az azt követő éhségsztrájk okainak, előzményeinek vizsgálata? — A július 24-1 étkezésmegtagadás vizsgálata lezárult. Az eseménnyel kapcsolatban büntető vagy fegyelmi eljárást senki ellen nem indítottak, szigorító vagy korlátozó intézkedéseket sem vezettek be. Kalányos Sándor öngyilkossága körülményeinek vizsgálata azonban még tart. Itt jegyzem meg, hogy az igazságügyminiszter utasítására a szigorított őrizetesek elbocsátását — határozatlan időre — augusztus 7-én kezdtük el és húszadikáig mindenkit elengedünk. Ez a büntetés-félbeszakítás azonban — hangsúlyozom — határozatlan időre szól, mert amennyiben az Országgyűlés nem szünteti meg a szigorított őrizet jogintézményét, akkor a szabadon bocsátottakat visszahívjuk — jelentette ki dr. Csordás Sándor. Aszód! László Antal Lisfa/avasbt Kecskemétről Reformereket a kongresszusra! Az MSZMP kecskeméti re- készítésével kapcsolatban. Eb- formköre fontos felhívást tett ben emlékeztetnek arra, hogy közzé a pártkongresszus elő- az áprilisi kecskeméti és a MEGYEI REEmMKQMM Az Igény: 1-1 küldőit A Pest megyei reformkorok augusztus 9-i koordinációs tanácskozása megtárgyalta és elfogadta a II. országos reformkori tanácskozás megrendezésével kapcsolatos delegálási feltételeket. A vita alapján a következő álláspont született: Minden, a megyében működő és regisztrált reformkor, illetve reformalapszervezet 1-1 fővel képviselteti magát az országos tanácskozáson. A szeptember 2-1 tanácskozáson részt vevő reformkori küldöttek az 1989. augusztus 20-át követő napokban névre szólóan fogják megkapni a tanácskozás előzetes anyagát, valamint regisztrálásukat tanúsító nyilatkozatot az országos előkészítő bizottságtól. A koordinációs tanácskozás a továbbiakban áttekintette a küldöttválasztás helyzetét is az október 6-1 pártkongresszusra, valamint a szeptember 23-1 megyei pártértekezletre. Ennek kapcsán az az igény alakult ki, hogy a megyében működő reformkörök, illetve alapszervezetek a megyei pártértekezleten 1-1 fő teljes jogú küldöttel képviseltethessék magukat. A megyei koordinációs tanácskozás döntött abban is. hogy következő megbeszélésüket a II. országos tanácskozást követően, 1989. szeptember 6-án, 16.00 órakor tartják a Pest megyei pártbizottság 5. emeleti tanácstermében. Erre meghívják a megyében működő valamennyi reformkor és alapszervezet képviselőit. Itt készítenék cl platformtéziseiket, amihez kérik a reformkörök és alapszervezetek cselekvő részvételét. Hogy tanácskozásuk elérje a kívánt célt, kérik: minden reformkor juttassa el a platformtézisek kialakításához elképzeléseit a Pest megyei rcformkörök információs szolgálata részére. Cím: 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 5. Filip György, tel.: 537-883. Valamennyi reformkor és alapszervezet segítő támogatását várják. A Pest megyei reformkorok 1989. augusztus 9-1 koordinációs tanácskozásának résztvevői Ezeknél nagyobbak is buktak már meg Ki, kineh a keresztapja Sokan élnek azzal az elvvel, ne szólj szám, nem fáj fejem. Mindez azonban nem mondható el Demc Viktóriáról, aki Bag és Hévízgyörk Közös Tanácsának vb- titkára 1987 óta. Deme Viktória ugyanis miután megkezdte vb-titkári munkáját, hamarosan furcsa tapasz- latairói számolt be különböző rendű, rangú feletteseinek. illetve a felettesnek vélt szerveknek. A jelentései, levelei meglehetősen vegyes érzelmeket váltottak ki. Cikksorozatok születtek, levelek jöttek-mentek, volt aki melléállt, volt, aki elfordult és hazug rágalmazónak nevezte. Vizsgálatok sora zajlott, ellenőrzött Bagón a megyei tanács, a párt, és beszélte az esetet az egész falu. Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága gazdasági és szociálpolitikai csoportja is vizsgálta a közelmúltban a titkárnő panaszos leveleinek hátterét. Tapasztalataik összegzését megismerve, a kívülálló, aki sem Bagón, sem Hévízgyörkön nem ismer senkit és teljesen pártatlan, arra a következtetésre jut, igaza lehet a vb-titkárnak, hiszen napjainkban egyre többször derül fény hasonló esetekre. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy etiktálannak tartaná, ha nem szólaltatna meg minden érdekeltet. Eladták az iskola szenét A tények egyébként azt mutatják, hogy Deme Viklótria a szolgálati út betartásával próbálta rendezni a problémákat, de semmitmondó válaszokat kapott. A ICEB-hez történt bejelentését átadták a megyei tanácsnak. Az akkori vizsgálat szerint az elnök, Jamrik László nagyvonalúsága módot nyújthatott visszaélésekre. A vizsgálatot végző bizottság végső javaslata az volt, változtassanak a munkamódszereken és ne személyeskedjenek. A titkárnő ezt talán joggal úgy értékelte, hogy a párt sem segít neki az igazság kiderítésében. A kapcsolat a két községi vezető között egyre romlott. Deme Viktória továbbra is úgy érezte, nem tudja elviselni a visszaéléseket, amit szóvá is tett. Hogy mik voltak ezek? A feljegyzés szerint a gamesz alkalmazottai akkor jártak dolgozni, amikor akartak. A központifűtés-szerelő, mint másodállású kisiparos szerelte a bagi iskola fűtését munkaidőben. Eladták az Iskola szenét, maszekoltak, nem írtak ki versenytárgyalási felhívást, amikor kellett volna és még idézhetnénk. A Képes 7-ben megjelent újságcikkek után állítólag lelki terrort alkalmaztak a nyilatkozóval szemben. Az viszont tény, hogy beteg lett, s betegsége alatt, nem a legetikusabb módon, a helyi vb javasolta felmentését. Megdöbbentő, hogy olyan személyt bíztak meg a lebonyolítással, aki több rendbeli okirathamisítást tud maga mögött. A felmentéshez indoklásként azt írták, hozzászólásaival feszültséget okozott és a rossz munkakapcsolat az ő magatartásának következménye. Májusi ülésén a megyei tanács vb is egyetértett a helyi javaslattal, bár véleményünk szerint a feljegyzésben leírt indok semmi konkrétumot nem tartalmaz. Idézzük: „A kialakult helyzet oka alapvetően a vb-titkár részéről jelentkező együttműködési készség hiánya, vezetői magatartásának, munkastílusának fogyatékosságai”. Hát igen, úgy véljük ez eléggé általános fogalmazás, igaz a megyei vb indoklásának többi részét nem állt módunkban tanulmányozni. A feljegyzés azzal zárul, hogy a helyi tanácstestület döntésén múlik a vb- titkár további sorsa. Amikor munkatársunk beszélgetésre kérte a kórházból éppen hazatért Deme Viktóriát, ő készségesen és első szóra vállalta azt. A támogatók ellenségek lettek Az irodában fogad a negyvenéves, 1967-től tanácsi területen dolgozó, igen megtört asszony. Elmondja, hol kezdte, hogyan került Bagra és kik segítették a titkári szék felé. Fő támogatói: a tanács elnöke, elnök Jamrik László és a társközség elöljárója, dr. Bazan István voltak, akik mára a legnagyobb ellenségekké váltak. fordultam, ők visszaadták oda, ahol már korábban a fent elmondott kioktatásokat kaptam. — Azt beszélik, szeretek le- velezgetni, meg feljelentgetek mindenkit. 22 évig nem tettem, akkor most miért tenném? Én bíztam abban, hogy van demokrácia. De rá kellett döbbenni, Bagón minden úgy történik, ahogy dr. Bazan István elöljáró és a mindenféle poszton ülő rokonsága akarja. Itt kérem fasiszta módszereket használnak. Közben pedig rámsütik a bélyeget; nem vagyok elég rugalmas, vagy nem elég jó a diplomáciai érzékem. Elmondta még Deme Viktória, hogy bizakodó. Nem adja fel, reméli az igazság előbb vagy utóbb kiderül. Bizakodóvá teszi az a tény, hogy új 22 tagú népfrontbizottság alakult. A nép, a falvak lakosai szeretik, támogatják. A nehéz időkben ez adott neki hitet és ad ma is. A választásokig akar dolgozni, s ha a két község szétválik, Hévízgyörkön szeretne tovább dolgozni, mint vb-titkár. A beszélgetést azzal zárta: nem elve az oszd meg és uralkodj módszer, és a lakosságra támaszkodva, velük összefogva kíván felgyógyultan, teljes erővel, szakmai tudásának maximumát adva tevékenykedni. nagyon haragszik — Amikor tapasztaltam a visszaéléseket, naivan azt hittem. nem tudnak róla. Mentem az elnökhöz, a párttitkárhoz, de csak halogatták az intézkedést. — Az elrendelt vizsgálatokat felületesnek tartom és tartottam akkor is. Olyanokat mondtak nekem, hogy ez személyeskedés, meg hogy munkamódszerbeli változásokra van szükség. Amikor a párt Központi Ellenőrző Bizottságához A tanácselnök, Jamrik László szintén készségesen vállalta a találkozást. Hétfőben egyeztünk meg. És jött a hétfő, de nem jött az elnök. Telefonon közölte, nem óhajt nyilatkozni. Elmondta, haragszik a lapra, mert ő egyszer segítséget kért, a Képes 7-ben megjelent írásra nálunk akart reflektálni és ezt mi elutasítottuk. Deme Viktóriáról pedig nincs mit mondania, és halkan elenged néhány megjegyzést, majd szinte utasít : ha tudni akarom a véleményét, olvassam el a tavaszi válaszlevelét, itt és itt. Próbáltam győzködni, mondja el, ami a szívét nyomja, hisz teljesebb lesz a kép az olvasó előtt, mire udvariasan tudtomra adta, úgyis azt ír a, újság, amit akar. Megdöbbentett. Mint ahogy ő is írta a képes hetilapnak, csak engem nem Deme Viktória, hanem Jamrik László viselkedése, hisz azt mondta, ha érdekel a véleménye, olvassam: „A tisztánlátás és a nyilvánosság egy- irányúságának kizárása miatt nem hagyható figyelmen kívül”. Most lehetősége lett volna beszélni, de nem tette, pedig néhány hónappal ezelőtt nyilvánosságot kért. S mielőtt az olvasó rásütné e sorok írójára, hogy pártol valakit, úgy véljük le kell írni az utca emberének a véleményét is. Bagón és Hévízgyörkön a leállítottak legtöbbje mer beszélni a vezetők harcáról: — Egyik kutya másik eb! — így a fiatalember. — A Sok lúd disznót győz! — csak ezt tudom mondani. — Hallott már maga olyat, hogy egyik kutya megmarja a másikat? Tudnak ebben az országban sok disznóságról, de reméljük, eljön a tisztogatások ideje. Ezeknél nagyobbak is buktak már meg; csak az számít, kinek ki a keresztapja. Érti ugye? — és elbiciklizik az öt ven körüli jól megtermett férfi. Az ilyen és hasonló vélemények, a nyílt, tiszta tekintetek, a tény, hogy tisztelik vezetőiket, ma ugyancsak, ha olykor nem is tettek e tiszteletért semmit — elgondolkodtató. időközben visszahívták tanácstagságából dr. Bazan István elöljárót. Megszüntették viszont a fegyelmi eljárást a megyénél Jamrik László ellen, fegyelmi vétség elkövetése hiányában. Deme Viktória ügyét pedig tovább tárgyalják a falvak lakói, és szeptember 26-án a község tanácstestülete. Á. M. májusi szegedi reformtanácskozások szerencsés találkozását teremtették meg az alkotó reformértelmiségnek és az MSZMP alulról szerveződő mozgalmának. A reformmozgalom szellemi muníciót merít a reformgondolkodóktól és -műhelyektől. A reformértelmiség pedig főleg ezen elkötelezett aktíva révén igazolhatja vissza nézeteit, elképzeléseit. Kölcsönös érdek tehát, hogy ez a kapcsolat az MSZMP kongresszusi felkészülése időszakában erősödjön — hangsúlyozza a felhívás, amely utal arra is, hogy a reformkörök szegedi tanácskozásán úgy foglaltak állást a kongresszus ösz- szehívásáról, hogy a küldött- választás platformok alapján történjen. A Központi Bizottság azokat a dokumentumokat, amelyek egy valódi platformok szerinti küldöttválasztáshoz alapot nyújtanak, még nem adta közre. Értesüléseik szerint a szándékok ellenére számos helyen továbbra sem kapnak teret kellően a reformelkötelezett MSZMP-ta- gok, így a küldöttjelöltségig sem jutnak el. Másutt, a régi beidegződések szerint igyekeztek gyorsan túlesni a jelöléseken — állapítják meg a kecskeméti reformkörösök. — Mivel, — mint írják — ez az előkészítés aggodalommal tölti el őket a kongresszus sikerét illetően is, a kecskeméti reformkor felhívással fordul az országos reformkori tanácskozás előkészítő bizottságához és a reformkörökhöz, reformelkötelezett pártszervezetekhez. A reformplatformok markáns képvisélete jegyében kezdeményezik, hogy az MSZMP reformkörei és a pártszervezetek — figyelembe .véve az eddigi szabályokat — javasolják a Központi Bizottságnak, illetve a kongresszusnak a reformműhelyek kiemelkedő képviselőinek küldötté jelölését a következők szerint: az előkészítő bizottság indítson aláírásgyűjtést — a reformkörök közreműködésével — legalább hatszáz fő MSZMP-tag támogatásának elnyerésére. Az aláírásgyűjtés eredményét az országos reformkori tanácskozás, mint olatformszervező fórum erősítené meg. Az elképzelés szerint a személyekre szóló aláírásgyűjtő íveket valamennyi reformkor augusztus 15-ig kaoná meg és augusztus 30-ig küldené visz- sza az előkészítő bizottságnak. A kecskeméti reformkor a következők küldöttjelölését kezdeményezi: Ágh Attila, Bokros Lajos. Bornemissza Tamás. Cazsó Ferenc, Gombár Csaba, Kéri László, Kása Ferenc. Nagy Tamás, Pálfy G. István, Petschnig Mária Zita, Stumpf István, Szokai Imre, Tabajdi Csaba. Igénylik, hogy ők egyben delegált jogú résztvevői legyenek a reformkörök országos tanácskozásának, felkérve őket az előkészítő munkában való közreműködésre is. Ezenkívül javasolják, hogy tanácskozási joggal hívják meg a reformkori tanácskozásra és a kongresszusra is: Bihari Mihályt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót. — Mivel a reformkörök többsége nem fogadja el a jelenlegi KB-tagok automatikus küldötti mandátumát, a kecskemétiek kezdeményezik azt is, hogy az országos tanácskozás tegyen javaslatot, mely reformelkötelezett KB- tagok küldötti mandátumának elfogadását javasolja a kongresszusnak.
