Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-12 / 189. szám

4 1989. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT Segítők pedig kellenek Ha egy rossz gyerek hirtelen megjavul Aki már átélte, csak az a megmondhatója, milyen vál­ságba sodorhat egy becsületes családos embert az, ha várat­lanul szerelmes lesz. Az őrlődés a házastárs, a gyerekek, és a hirtelen támadt új érzelem között nagyon nehéz terhet jelent férfinak és nőnek egyaránt. Márpedig a felemás szituációt meg kell oldani, egy-egy ilyen döntés nem halogatható sokáig. Véges a tűrőképesség Napjaink embere egyre gyakrabban kerül olyan álla­potba, amikor felborul a lel­ki egyensúlya — ahogy a szakember mondaná: krízis- helyzet áll elő. A válság megoldásához nemegyszer hozzáértő segítségre lenne szükség. Igen ám, de kihez fordulhat? Magyarországon semmilyen felsőoktatási intéz­ményben nem tananyag a családi életre nevelés, az egészséges, ám gondokkal küzdő ember és család segíté­se. Ezt a hiányt igyekezett pó­tolni az augusztus első heté­ben Gödöllőn megrendezett I. nemzetközi családóvó nyá­ri egyetem. A kurzusra elsősorban ta­nárok, tanítók, óvónők, vé­dőnők, orvosok, pszichológu­sok, közművelődési intézmé­nyekben dolgozók jelentkez­tek. Mindazok, akik munká­juk során naponta kapcsolat­ba kerülnek gyerekekkel, fel­nőttekkel, családokkal egy­aránt. nőttkorban — a kocsmai ivó- cimbora segít, egy életre meg­határozó lehet. A szakemberek tapasztala­tai szerint a kríziseknek csak egy része oldódik meg. Gya­kori, hogy inkább kompro­misszumokra kerül sor, óm ilyenkor a probléma előbb- utóbb újra felbukkan. A vál­ságba kerülő házasságokról nemegyszer kiderül, hogy a férjnek és a feleségnek már korábban is voltak egymással gondjai, amelyekre nem ke­restek megfelelő megoldást, inkább elodázták a döntést. Menekülés az alkoholba Mikor egy nehéz helyzetben sem valódi, sem ideiglenes ki­utat nem talál a segítségre szoruló, akkor következik a menekülés — például az al­koholba — vagy az összeom­lás, ami gyakran öngyilkosság­hoz vezet. Szintén nem elhanyagolhat tó jelenség a mai magyar tár­sadalom életében a bűnözés terjedése. Gönczöl Katalin kriminológus a bűnözésről, mint szociológiai jelenségről beszélt a? érdeklődőknek. A második világháborút követő években Magyarországon a különböző társadalmi osztá­lyok és rétegek helyzete gyö­keresen megváltozott. Gyökerek híiún A mozgás során elvesz­tek a megszokott érté­kek, újak pedig nem ala­kultak ki. így — gyökerek híján — egyre több fiatal lesz kallódó, labilis felnőtt. Csak­hogy szociológiai problémá­kat büntetőjoggal megoldani nem lehet. A börtön csak a társadalmat védi, de többnyi­re valódi bűnözővé teszi az esetleg csak' kisebb vétség miatt odakerülök A gondok­ra egyre türelmetlenebb tár­sadalmunk azonnal'büntetés­sel válaszol, pedig a büntetés helyett inkább megelőzésre lenne szükség. S pont ez az, amiért a nyári egyetemen megjelenteken kívül más, a humán szférában dolgozó szakemberek is sokat tehet­nek. K. A. A/)esterkurzus a kastélyban Harmadszor tart nemzetközi mesterkurzust Keszthelyen Cziffra György. A világhírű magyar származású zongora- művész ezúttal Japánból. Franciaországból, Mexikóból, valamint Olaszországból érke­zett ifjú és tehetséges pianis­tákkal foglalkozik a Festetics- kastélyban. Az augusztus 9-én kezdődött 10 napos szeminá­rium 17 résztvevője az általa választott művek magasabb szintű művészi tolmácsolásá­hoz kap útmutatást, és szak­mai tanácsokat. Felvételünkön Cziffra György a Franciaor­szágból érkezett Virginc Cam- bont tanítja A krízishelyzetek felisme­réséről és megoldásáról Füri Anna, a Korányi kórház krí­zisintervenciós osztályának vezető pszichológusa tartott előadást. Elöljáróban leszö­gezte, a krízis nem betegség. Mindem emtser tűrőképessége véges,- így > bárkivel előfordul­hat. hogy *a gündok-kgl küzdő ember nem tudja átlátni sa­ját helyzetét, a nehézségek megoldhatatlannak tűnnek. Ilyenkor — megfelelő segítség hiányában — szellemileg tel­jesen ép emberek is könnyen összeomlanak. Alkoholisták­ról vagy kábítószeresekről gyakran- kiderül, hogy káros szenvedélyük egy meg nem oldott probléma kapcsán ha­talmasodott el rajtuk. Hogyan lehet felismerni a krízishelyzetbe került embert, illetve hogyan ismerhetjük fel saját magunkon a tüneteket? Mindenképpen gyanús jel a szélsőséges magatartás, pél­dául az érzelmi zaklatottság, amely hirtelen apátiába fordul. Amikor egy csendes ember egvszerre túl sokat kezd ma­gáról beszélni, olyankor egy­általán nem valószínű, hogy a természete változott meg. Ha az iskolában egy „rossz” gye­rek hirtelen megjavul”, el­csendesedik, és a korábbinál sokkal jobban ragaszkodik a tanító nénihez, akkor valószí­nűleg bajba került. Ha a sú­lyos érzelmi válság megoldá­sában a galeri vagy — fel­Szezon végi kulturális ajánlat Színesebb a festő paleítájáná Az idei év egyvalamiben ir­tózatosan hasonlít a többihez. Nemsokára vége a nyárnak. Szerencsére kulturális téren az utóbbi esztendőkben nem pa­naszkodhatunk nyári uborka- szezonra. így az augusztus hát­ralévő részében is jó néhány művészeti csemegét ajánlha­tunk önöknek. A díszudvar vendége a fesztiválzenekar A Pest Megyei Tanács dísz­udvarának vendége augusztus 13-án és 14-én, a Budapesti Fesztiválzenekar, amelyet Fi­scher Iván dirigál. A hangver­senyek műsorán Dvofák, Mo­zart és Mendelssohn muzsikái csendülnek fel. Az előadások vasárnap és hétfőn is este 8 órakor kezdődnek. Mindkét 300 éve Pilisvörösváron Jubileumi fesztivál A pilisvörösvári művelődési ház augusztus 13. és 20. kö­zött tartja a település 300 éves nemzetiségi múltja alkalmá­ból szervezett jubileumi fesz­tiválét, amelyen minden alka­lommal föllépnek a helyi mű­vészeti csoportok- Az eseménysorozat augusz­tus 13-án nemzetközi búcsú- bállal kezdődik, amelyen az NSZK-beli Heldenfingen város fúvószenekara, valamint a vö­rösvári sramlizenekar szóra­koztatja a részvevőket A kö­vetkező napon a nyugdíjas­klub tagjainak rendeznek bált Magyar—NDK folklórest lesz augusztus 15-én, a thüringiai Neuhausból érkezett Anna Seghers együttes részvételével. Augusztus lG-án a magyar­francia folklórműsorban közre­működik a Le Quadrille Oxi- tan Toulouse Együttes. A rész­vevők nemzetközi bálját au­gusztus 17-én tartják. A magyar—NSZK—osztrák folklórprogramban augusztus 18-án fellép az NSZK-beli Wehrheim fúvószenekara és a karinthiai Lölling Együttes. Augusztus 19-én kerül sor a 300 éves jubileum egyik legjelen­tősebb rendezvényére, a nem­zetközi folklórestre, amelyre valamennyi külföldi vendégü­ket meghívták. Végül augusz­tus 20-án jubileumi bállal zá­rul a rendezvénysorozat. Az érdeklődők a művelődési házban válthatják meg jegyei­ket hangverseny esőnapja augusz­tus 15-e. kedd. Ugyancsak itt szerepel a Budapesti Fúvós­együttes augusztus 16-án, szer­dán. A művészeti vezető Ber­kes Kálmán. A fúvósegyüttes előadásában Mozart-, Rossini-, Hoffmeister-, Dvofák- és Jo­hann > Sfrauss-melódiákban gyönyörködhet a közönség. Ezen előadás esőnapja augusz­tus 17., csütörtök. A margitszigeti szabadtéri színpadon augusztus 20-án, délután 5 órakor a Magyar Ál­lami Népi Együttes gálaműso­rára kerül sor. Művészeti veze­tő az Állami- és Erkel-díjas Tímár Sándor. A gálaműsor színesebbnek ígérkezik, mint egy festő palettája. Lesz ben­ne dal, tánc és népi muzsika, ízelítőül néhányat a táncok kö­zül: Kalocsa vidéki táncok, hortobágyi pásztortáncok, dél­alföldi ugrós és csárdás, vala­mint kalotaszegi, méhkeréki, zempléni és sóvidéki táncokat mutatnak be a kiváló előadók. Az utóbbiról, a sóvidékiről bár többször is írtunk, lehet sokan nem tudják, honnan is szárma­zik. Székelyföldnek a Kisícű- küllö és a Korond-patak kör­nyékén elterülő részét, híres sóbányái miatt nevezik Sóvi­déknek. Ezen a környéken ma is szívesen táncolják a székely verbunkot, a csárdást és a sok forgásból álló virtuóz páros táncot, a forgatóst, amelyet a margitszigeti színpadra láto­gatók most profi előadóktól láthatnak. Zongorahangverseny és virág karnevál A Budapesti Kongresszusi Központban augusztus 25-én és 26-án Kocsis Zoltán ad hangversenyt. Műsorán szere­pel Bartók Táncszvitje és a III. zongoraverseny, valamint Beethoven VI. szimfóniája:. Az előadásra este 8 órakor kerül sor. Azon szerencséseknek, akik még a Balaton mellett tölthe­tik az idejüket, a könnyű mű­fajból ajánlhatunk néhányat. Augusztus 14-én Balatonfüre- den. 16-án pedig Balatoníöld- váron koncertezik Zoltán Eri­ka. Mindkét előadás a szabad­téri színpadon lesz és este 9 órakor kezdődik. Most pénté- ken, augusztus 11-én este 9 órakor a keszthelyi szabadtéri színpadon a Bikini együttes adott koncertet. A Neoton együttes rajongói augusztus 20- án a debreceni virágkarnevá- lon tapsolhatnak kedvenceik­nek. Siófokról egyébként egé­szen augusztus 27-ig minden este 19 és 21 órakor a Beloian­nisz hajó zenés utazásra viszi a zenét és a hajókázást egyaránt kedvelőket. Tart még a búcsút Szentendrén A festészet iránt érdeklődők a Szentendrei Nyár sorozatá­ban még augusztus 15-ig lát­hatják Aknay János festőmű­vész kiállítását a Szentendrei Képtárban (Fő tér 3—5.) A Művésztelepi Galériában (Bog- dány u. 51.) Holdas György festőművész munkáinak be­mutatására kerül sor augusz­tus 23-án. A kiállítás egyéb­ként október 10-ig tekinthető meg. Tart még a búcsú a szent­endrei Templom téren. A Pe­tőfi Hagyományőrző Egyesület által június vége óta szombat­vasárnaponként megrendezett vásár befejezése augusztus 20- án lesz. Az utolsó búcsún — mint előtte minden alkalom­mal — szerepelnek folklór­együttesek, kórusok, kis­együttesek. Vásárfiaként nép- művészeti és iparművészeti al­kotásokat vihetnek haza a lá­togatók. a. r. ■ SZÍNHÁZI LEVÉL * N em kényeztetett el ugyan bennünket az idei nyár a szabadtéri operaelőadások­kal sem a fővárosban, sem vidéken — ám a műfaj en­nek ellenére jelen volt. Valamilyen okból ezeket az előadásokat különlegességek­ként szokás kezelni. Legalább­is abban az értelemben, hogy az abszolút kőszínházinak tar­tott műfaj egy számára, nem igazán otthonos közegbe ke­rül át, s ettől a sokszor lá­tott-hallott, talán kicsit már meg is unt művek más fény­törésben ragyognak föl. És itt van az a közkeletű tévedés, aminek viszont so­kan nincsenek is tudatában« Az opera ugyanis nem ere­dendően zárt színháztermi műfáj. Amikor ez a sajátos zenei forma kezdett alakot ölteni, valamikor a XV—XVI. században, első megjelenési formái a szabadtérhez kötöt­ték. Olasz városállamok feje­delmi. udvarainak szórakozta­tó ünnepi eseményeire készül­tek azok a már nem csupán a helyhez kötött zenekarra, szintén pódiumszerűen elhe­lyezkedő kórusra és pusztán az énekesi feladatra koncent­ráló énekművészre elképzelt művek, amelyek a paloták udvarán, kertjeiben, köztere­ken voltak láthatók. És itt van a fontos hangsúly: látha­tók is voltak, mert a zenéhez látványt találtak ki: táncokat, dramatikus jeleneteket, élőké­peket. A firenzei, mantovai, páduai, vicenzai hercegi udva­rokban alkalmanként a leg­kiválóbb festők, szobrászok működtek közre a látvány megtervezésében és kivitele­zésében. Legtöbbször a görög mitológiából vették a történe­tet és a személyeket. A rene­szánsz egyben a klasszikus műveltség újrafelfedezésének a kora is volt, nem csoda, .ha ezekben a dramatikus zenés játékokban megjelentek, a gö­rög istenek, félistenek, az epo­szi hősök — de megjelent olykor az akkori jelenkor is, hiszen tudunk zenés környe­zettel színessé tett lovagi tor­nákról is. Később, amikor az opera és a dramatikus zenés táncjáték egyre inkább' önálló műi orma jellegét kezdte ölteni, a fran­cia királyok udvaraiban, a-' híres versailles-i kastély park­jában és máshol is olykor több napon át tartó, fényűző zenés ünnepségeket rendeztek, balettekkel, pásztorjátékokkal. Azt mondhatjuk tehát: a kialakuló opera műfaj leg­alábbis egyszerre bontakozott ki a szabadtéren, s a zárt színházban, de még ebben is igyekeztek olyan hatásokat kelteni a díszlettervezők, mintha a szabadtéren játszód­nának a művek: erdőben, li­getben, várromok között, az Olümposzon, a tengeren! A korabeli metszeteken, rajzo­kon, festményeken ábrázolt operaelőadás jelenetek megdöbbentenek fantasztikus és hatalmas (és iszonyatos költségeket felemésztő) ter­mészetutánzó díszleteikkel és színpadtechnikai megoldá­saikkal. Ezeket még ma, a legfejlettebb színpadtechniká­val és világítási effektusokkal sem volna könnyű újra elő­állítani. Az opera sok-sok évtizeden át ilyen kettős életet élt, az­A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon mutatták be Verd?- Aida című operáját Koltay Gábor rendezésében. Felvételünkön: je­nnet az előadásból Az opera nyáron tán, a műfaj teljes polgárjogú­vá válásával, a XVIII. század­ban, egyre inkább csak a zárt színházakba vonult vissza. És ott is maradt mindaddig, míg a XIX. század végén, a XX. század elején egy műfaji for­radalmon másképp nem kez­dett gondolkodni az operáról mint műformáról: mint o kü­lönböző művészeti tevékeny­ségeket egybefoglaló lehető­ségről. (Nem utolsósorban Richard Wagner Gesamtkunst- werk-elmélete, azaz az operát minden műfajt össze­foglaló összművészeti mű­alkotás szintjére emelni kívánó elképzelései alapján.) Voltak olyan operakompozí­ciók, amelyek szinte kiáltot­tak a szabadtéri előadás után, Verdi Aidájától az új törek­vés, a verizmus alkotásaiig. A Ba jazzók és a Paraszt becsü­let máig egy alkalmas szabad­téri előadásban találhatja meg igazán a sajátos ízeket, színeket, melyekből táplálko­zik. Maradtak fönn nagyszerű antik színházak — melyek, mint tudjuk, mind szabadtéri színházak voltak — amelyek­nek fantasztikus akusztikája eleinte csak a prózai előadá­sok rendezőit izgatta, s klasz- szikus tragédiákat adtak elő az ősi színpadokon. Egy i’ero- nai származású olasz tenoris­tának, Giovanni Zenatellónak jutott először eszébe, hogy a csaknem tökéletes épségben fennmaradt veronai, római kori arénában leetne opera­előadásokat is rendezni. 1913- ban volt itt az első előadás, és kiderült: az aréna akusz­tikája oly tökéletes, hogy a művek zeneileg jobban érvé­nyesülnek, mint a zárt szín­házakban. No és volt egy mérhetetlen előny: a huszon­ötezer (!) főt befogadó aréna színpadán a legfantasztiku­sabb tömegjeleneteket, a- leg- , látványosabb .megoldásokat is alkalmazni lehetett. Tulajdonképpen ettől szá­mítható a modernkori sza­badtéri operajátszás. Egyre több helyszínen kezdtek ope­rát játszani a nyári ünnepi játékok, fesztiválok idején. Az I. világháború után létrejövő nagy és híres fesztiválok leg­többje természetes módon vet- ■ te műsorára a szabadtéri ope­raelőadásokat, Salzburgtól Aix-en — Provance-ig, és Szegedtől a Margitszigetig. T ermészetesen a nyári ope­rajátszásnak is hason­lóképp a nyári színházi elő­adásokhoz más a művészi ar­culata, mások a lehetőségei, s mások a követelmények is. Mi nem panaszkodhatunk: a Margitsziget és Szeged ma is csodálatos keretet képes adni az operaelőadásoknak, külö­nösen ha úgy választják meg a művet, hogy az alkalmas legyen a szabadtéri előadás­ra. Az idei Aida a szigeten, s a Turandot Szegeden ilyen művek volfcakFMellesleg: épp ezek a művek szerepeltek ,a leggyakrabban a híres vero­nai arénában is az eddigi há­romnegyed évszázad során. Aligha véletlenül. Zene és látr vány nagy, közös ünnepére e két opera a legalkalmasabb, az exkluzívnak tartott opera- műfaj ezek által tehető jó ér­telemben vett közönségműfaj­já. Takács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom