Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-02 / 180. szám

Halálos folyadék ■ a marmon­► ',í ~ä{ ti . ; í'l ■■ v ' v ■; í / kannában (6. moAi) ___ P EST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST ME XXXIII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM Ára: 4.JI0 furint 1989. AUGUSZTUS 2., SZERDA Győri látogatásán Nyers Rezső a pártról Nyers Rezső, az MSZMP el­nöke, kedden Győr-Sopron me­gyébe látogatott és párttagok­kal találkozott. Többek között elmondta, hogy az MSZMP- nek demokraikus célokért te­vékenykedő néppárttá kell vál­nia. Lehetségesnek tartotta a névváltoztatást is. Véleménye szerint A párt a szocialista és a kommunista mozgalom kom­binációja lesz. KORKÉP ABONYTÓL GÖDÖLLŐIG Betakarítási íinis Néhány napja még a szá­razság, keddtől az eső zavarja a kombájnokat a határban. A MÉM adatai szerint a termő- terület 93 százalékán szeren­csére már levágták a kalászos gabonát. Pest megyében is hasonló a helyzet. A termő­föld több mint 90 százalékán HALASZTÁS K önnyű helyzetben va­gyunk. Mondandónk sommás megfogalma­zásához csupán idéznünk kell. „A társadalom gon­doskodjék az aggok, rok­kantak, özvegyek és árvak emberséges és méltó ellá­tásáról. Ennek érdekében a társadalombiztosítás mii rendszerének alapvető meg­változtatása szükséges." Az olvasó bólint: igen, ez he­lyes, bár semmi különleges nincsen benne, hiszen nap­jainkban magára valamit is adó párt, szövetség, szer­vezet nincs híján az ilyen megállapításoknak, ott van­nak azok a programokban, nyilatkozatokban, terveze­tekben, mindenféle doku­mentumokban. A szöveget figyelmesen tanulmányozók ugyan fennakadhatnak egy kifejezésen, az aggokon, de mert ma sok dolgot felkap a nosztalgia, talán ... Nem, nem erről van szó! A citátum forrása bizony öregecske: a kiemelt két mondat abból az akció­programból való, amelyet XXXIV. kongresszusán. 1945. augusztus 18—20-an fogadott el a Szociáldemok­rata Párt. Mégis, negyven­négy esztendő elteltével be­tű szerint ismét leírható a két mondat: a feladatok mintha semmit sem változ­tak voina. A feladatok nem, ám a teendőknek a köre akkora lett a társadalom- biztosításon belül, hogy már-már áttekinthetetlen. A szakembereknek is, nem­csak a laikusoknak. Egyre nyilvánvalóbb: a társada­lombiztosítás túlvállalta magát, rohamosan képte­lenné válik feladatainak a zökkenőmentes teljesítésé­re. Ma például a megye női népességének az egynegye­de van túl a nyugdíjkorha­táron, azaz minden negye­dik nő jogosult a társada­lombiztosítás ilyen ellátá­sára. A megszerzett jog senkitől nem vitatható, ve­hető el. Ha nagy tömegek tesznek szert ilyen jogo­sultságra, akkor azzal kell számolni. S nem is itt a baj. Hanem ott. hogy a jogkielégítésnek az anyagi alapja korántsem nőtt pár­huzamosan a jogosultak tá­borával. A társadalombiz­tosítás évtizedek óta egy része volt a költségvetés­nek. nem önállóan gazdál­kodó, bevételeit és kiadá­sait együttesen kezelő szer­vezet. Aminek a következ­ményei akkor mutatkoztam meg, amikor az állami költ­ségvetés egyre nehezebb helyzetbe jutott, az adós­ságállomány növekedése valamennyi költségvetési részterületen fokozta a fe­szültségeket. Ennek látvá­nyosan megmutatkozó il­lusztrációja mindaz, ami a szociálpolitikában összesű­rűsödött. A társadalombiz­tosítás ugyanis csupán ré­sze az átfogó szociálpoliti­kának, s a formális logika szerint is kézenfekvő: a tár­sadalombiztosítás nem mű­ködhet jól akkor, ha az egész, a szociálpolitika nem úgy hat, mint kellene. Még­is, hosszú ideje ilyen igé­nyeknek a seregével lehet találkozni, s mert ezeknek az igényeknek csupán ki­csiny részét lehetett kielé­gíteni, úgy tűnt az érintet­tek egyre nagyobb tömegé­nek — elég itt a nyugdíja­soknak a helyzetére utalni, márpedig a megye lakos­ságának a tizennyolc szá­zaléka van túl a korhatá­ron és részesül valamilyen címen ellátásban —, hogy róluk „élfeledkezik”' a tár­sadalom. Szó sincsen feledékeny- ségről... ! Arról sokkal in­kább szó van, hogy átfogó szociálpolitika híján a ré­szek mozgása is egyenet­len. akadozó, meg-megre- kedő. Nincsen összhang a teendők, a lehetőségek, a várakozások, a szerzett jo­gok között. A megyében például nyolcezer körül van a gyermekgondozási dijat igénybe vevők átlagos sza­ma, ám a tanácsok tapasz­talatai szerint egyre töb­ben vannak közöttük olya­nok, akiknek olyannyira hiányzik a teljes kereset, hogy szociális segélyre szo­rulnak ... Akkor szorulnak szociális segélyre, amikor a társadalom minden más ré­tegéből, korosztályából is növekszik a segélyezettek­nek a csoportja. Csupán ér­zékeltetésül: a megyében a nyolcvanas évek óta meg­kétszereződött azoknak a személyeknek a száma, akiknek a tanács egy-egy évben rendkívüli szociális segélyt adott. Beláthatjuk azonban, példánknál ma­radva, hogy a rendkívüli segély,, bár segít, nem meg­oldás, nem módszer, azaz nem lehet végleges eszköze egy megfelelően működő szociálpolitikai rendszer­nek, hanem csakis kivéte­les módja lehet a segítség­nek. Ma azonban szemé­lyek. családok tekintélyes csoportja támaszkodik a megyében a rendkívüli se­gélyre! T ele a két kezünk teen­dőkkel, úgy látszik, mintha egyszerre ju­tott volna a társadalom bi­zonyos része a létminimum­ra vagy az alá. Holott a sokszor halasztott, a végig nem gondolt, a félintézkc- dések azok. amelyek a mai állapothoz vezettek. A mai állapotok viszont már nem engednek további halasz­tást, azaz akkor kell a tár­sadalomnak megtennie bi­zonyos lépéseket a szociál­politikában, amikor gazda­sági tekintetben a legna­gyobb forrásszűkével küzd. A halasztásnak ez az ára. S egyben ez a figyelmezte­tés is arra, mivel járhatná­nak a további halasztások: a gondok megsokszorozódá­sával. Mészáros Ottó aratták le a gabonát. A búza betakarítása a megyében, de az országban is a befejezés előtt áll. Gödöllőn és Abony- ban illetve ezek környékén kimagaslóan jó termésátlagok születtek, 60-70 mázsa hek­táronként. Befejeződött az őszi és ta­vaszi árpa vágása, a zab ter­mőterületének pedig még 38 százalékán áll lábon a nö­vény. Az eredmények megkö­zelítik a búza hektáronkénti átlagos értékét, azaz a hektá­ronkénti 5,5-6 tonnát. A legtöbb munkát a továb­biakban a rozs adja, ennek a növénynek valamivel több mint kétharmadát aratták le az országban. Nálunk éppen a félidőhöz érkezett a rozs betakarítása. Az éghajlati viszonyok miatt: a déli és a középső or­szágrészekben a búzát ilyenkor­ra már levágják, ám északon, s nyugaton, valamint a hegy­vidéki részeken még nap mint nap aratnak. Arra lehet szá­mítani, hogy augusztus 10— 12-re készülnek el a nyári munkával a mezőgazdasági nagyüzemek, amennyiben na­gyobb esőzések nem okoznak megtorpanást. Az elmúlt na­pok esős időjárása szűkebb hazánkban csak Vácott, illet­ve Nagykőrös táján jelentett kisebb-nagyobb fennakadást az aratásban. A termésátlagokról a MÉM- ben elmondták: búzából a ha­zai mezőgazdaság történeté­ben várhatóan az idei lesz a harmadik legjobb esztendő. Pest megyében a szakembe­rek szerint a gazdaságok a második legjobb évet zárják augusztus végén. Végül is a kánikulai felme­legedés nyomán sokfelé túl- érés következett be. Tény az is, sok helyen a mezőgazda- sági üzemek a viszonylag költséges, mesterséges szárí­A megye északi részén regge­lente még feldübörögnek a kombájnok, de szolgálatuk a gabonatáblákban már csak né­hány napig tart tást nemigen alkalmazták, vártak a természetes beérésre. Ám éppen az érés utolsó idő­szakában az esőzések miatt csak négy-öt napos késéssel indíthatták a gépeket. Ez né­mi eltolódást jelentett az ara­tási menetrendhez képest, s mivel ilyenkor naponta akár egy százalékkal is csökken­het a termés — így nem min­denütt vált be a mezőgazdák számítása. A rozs, zab és az árpa jól fizet. Az újabb összesítő je­lentések két hét múlva vár­hatók, ezután teszik közzé az idei kalászos gabonák hoza­mának — hivatalos —, elő­zetes adatait. Sz. B. Hadijelentés az algáról Ho[nem támac[ az Adrián? Az amúgy ártalmatlan alga a turisták első számú ellen­sége lett ezen a nyáron! Az Észak-Adria olaszországi sza­kaszán az algainvázió követ­keztében — mint erről az el­múlt hetekben több közle­mény is megjelent — a meg­szokottnak csaknem a felére csökkentette a tengerparti fürdőzőle számát. Sokan azt.is tudni vélik, hogy a jugoszláv partszakasz is algásódástól veszélyeztetett. A Pest Megyei Hírlap munkatársa arról ér­deklődött a Jugoszláv Idegen- forgalmi Hivatal budapes­ti képviseletének vezető­jétől, Juricsh Ivántól: pon­tos és aktuális információk alapján, mire számíthatnak a magyar turisták ezekben a na­pokban. A hivatalvezető segít­ségével csaknem az egész jugoszláv tengerparti szakasz algahelyzetéről kaphattunk tá­jékoztatást egy általa megszer­vezett körtelex révén. ' — Az alga kellemetlen vi­zuális benyomást kelt, de nem veszélyes és nem mérgező — mondotta elöljáróban. Jugo­szláviában jelenleg egyáltalán nincs algaveszély! Néhány ismertebb fürdő­helyről még konkrétabb ada­tokat is kapott lapunk: UMAG: Negyvenkilenc he­lyen végeznek bakteriológiai vizsgálatot, péntek délután nem észleltek algát a tenger­ben. PORECS: A tengervíz minő­sége megfelel a nemzetközi normáknak. A part közelében — elővigyázatosságból — 7,5 kilométer hosszan hálót feszí­tettek ki az esetleges algave­szély elhárítására. RÖVINJ: A szomszédos Po- recshez hasonlóan, itt is al­kalmas a fürdőzésre az Adria. ZADAR: Dr. Dusán Koma- zecs, a Zadari Egészségügyi Bizottság titkára közölte, hogy a szigetvilágáról híres tenger­részen nincs algásodás, a ten­gerpart teljesen tiszta. DUBROVNIK: A városi ta­nács kommunális bizottságá­nak elnöke szerint a huszon­öt helyről vett minták alap­ján a tengervíz tisztasága a megengedett határon belül van. Nincs semmilyen egész­ségre káros jelenség, a víz egészségügyi tisztasága jobb, mint a tavalyi esztendőben. Ilona Csordasicstól, az opa- tijai Kvarner Express Utazá­si Iroda magyar referensétől megtudtuk, hogy az elmúlt napokban a magyar utazási irodák által szervezett csopor­tokból átlagosan két-három személy mondja le utazását. • K. D. P. Ugyancsak próbára tette a gépjárművezetőket a július 31-i hatalmas zápor. Többen nem alkalmazkodtak megfelelően a megváltozott útviszonyokhoz. Az M7-cs autópályán délután 6 cs este 1'2 10 óra között több súlyos, tömeges, illetve könnyebb koccanásos baleset történt. A mentők, tűzoltók, rendőrök megállás nélkül ápoltak, . mentettek, helyszíneltek. A Budapest felé vezető oldalon 5 súlyos, 12 könnyű sérültet vittek el a mentők kórházba a helyszínről. A forgalom óriásivá nőtt, 5 kilométeres kocsisor várakozott a főváros felé a műszaki mentés cs helyszínelés alatt. A fotóriporter ezt a 3 és fél órás munkát érzékelteti. Villámlással, szélviharral eletyített zivatar vonult végig Cegléden és környékén hétfőn estefelé, az égbolt pedig úgy elsötétült, hogy lámpát kellett gyújtani. Már ahol lehetett. Ugyanis az áramszolgáltatásban öt helyen üzemzavar keletkezett. Fába csapott a villám, ágak estek a vezetékre, szigetelők sérültek meg. Az évek óta visszatérő július végi viharkárokat a Démász szakemberei keddre virradóra elhárították. A/zncs nemzetközi távhívás Gödöllőn Tömő módszerrel fosztogatnak A gödöllőiek jóformán még meg sem szokták, hogy a vá­ros harmincöt nyilvános tele­fonállomásáról nemcsak Ma­gyarország településeit érhetik el közvetlen tárcsázással, ha­nem a nemzetközi távhívásba bekapcsolt országokat is hív- i hatják, máris megszűnt szá­mukra ez a lehetőség. A Bu­dapest Vidéki Postaigazgató­ság tegnap ideiglenesen kiik­tatta a gödöllői nyilvános fül­kéket a nemzetközi távhívó rendszerből. Mint Egervári Györgytől, a BUVI munkatársától megtud­tuk nem jókedvükben fosztot­ták meg a város lakóit e szol­gáltatástól és magukat a bevé­teltől. Tehetetlenek azzal a személlyel, vagy bandával szemben, amely ezeknek a fül­kéknek a rongálására szako­sodott. Napok óta vívja szél­malomharcát a telefonműsze­rész. Mire a tizedik fülkéhez elér, hogy kipiszkálja belőle a papírzsebkendőt vagy szalvé­tát, az első megjavított készü­léket már ismét eltömítették. A fosztogatók tehát nem a persely feltörésével jutnak a bedobott 20 forintosokhoz, ha­nem úgy, hogy a tömítést egy idő után kipiszkálják, s ekkor leesnek, ^mondhatni ölükbe hullanak az érmék. Mivel a rendőrség tehetet­lennek bizonyult a fülkék ron- gálóival szemben, a posta csak úgy tudta elejét venni a hite­lét tovább rontó akciónak, hogy lekapcsolta á nemzetközi táv­hívást, mert a dézsmálok szá­mára a kétforintosok nem je­lentenek olyan csábító zsák­mányt, mint a kerek húsza­sok. A posta illetékesei kérik a gödöllőieket, hogy segítsenek a rongálok kézrekerítésében. Azon túl, hogy megfékezésük közös érdek, jutalmat is kí­nálnak a lefülelésben segéd­kezüknek. f rr _r r _ | D K W W W «« ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom