Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-08 / 185. szám
1989 AUGUSZTUS 8., KEDD 5 A nagykőrösiek előtt jelentette he II. János Pál Váratlan esemény a római túrán Az AFP francia hírügynökség jelentését nemcsak a magyar hanem szinte a világ összes országának lapjai közölték. II. János Pál pápa szerdán (VII. 26-án) bejelentette, hogy 1991-ben Magyar- országra látogat. A római katolikus egyházfő szokásos esti audienciáján magyar fiatalok egy csoportját fogadta. A pápa magyarul üdvözölte vendégeit, és azt mondta nekik: készüljetek fel lélekben arra, hogy két év múlva Magyarországra látogatok. A magyar fiatalok egy csu- portja Nagykőrösről érkezett Rómába — dr. Nagy István plébános vezetésével. © Hogyan kezdődött a szervezés? — kérdeztem dr. Nagy Istvánt. — Jómagam Rómában (is) tanultam, ezért úgy gondolom, helyismeretem, ottani barátaim támogatása s az egyházi szervezetek jóindulatának elnyerése eleve kedvező körülmény egy ilyen út szervezéséhez. Dr. Zakar Polikarp, a cisztercita rend általános generális apátja magyar. Megkerestem, és arra kértem, a csoport szállásköltségét próbálja előteremteni, számunkra biztosítani. Ez így is történt, az apát mintegy 3 millió lírát bocsátott rendelkezésünkre. A csoport tagjainak személyenként tehát mindössze 3450 forintot kellett befizetniük. Ebből a buszra 2500, a vízumra 767, biztosításra 100, s a 62 forint meg a nemzetközi diák- igazolványra kellett. Ügy beszéltem meg a szülőkkel, hogy anyagi helyzettől függetlenül csak 3000 forint költőpénzt hozzanak a fiatalok, hiszen ez nem valamiféle bevásárlóút, hanem kulturális kirándulás. • Tehát nem is hitbéli megfontolások alapján kezdte a munkát? — Nem, nem erről van szó, hiszen természetes dolog, hogy azt is hangsúlyoztam. Szerintem azonban most fontosabb volt az, hogy ezekben a 13— 18 éves fiatalokban olyan igényt ébresszek, keltsek és — a kirándulás elégítse is ki ezeket a vágyakat —, amelyek alapján majd később, húsz év múlva ez az igény úgy jelentkezzen, hogy akkor már saját gyermekeiknek is keressenek valami hasonlót. A kiválasztás, a jelentkezés nem volt nehéz, hiszen a hittanoktatásban részesülő fiúk és a templomi énekkarban tevékenykedő lányok közül alakult ki az utazó csoport. © Hogyan alakult az olasz- országi program? Programunk meglehetősen zsúfolt volt, amibe azért Velence, Pompeji, s természetesen Róma, de még a contiera Amalfi tengerpart is helyet kapott. A nagykőrösi konzer- vet ettük, s csak az utolsó nap kellett a hazai kenyér helyett az olaszt fogyasztanunk. Látogatásunk, ott-tartózkodásunk csúcspontja természetesen a pápai audiencia volt. A VI. Pál teremben tízezer ülőhely van, oda meghatározott rend alapján lehet bemenni. A világ minden tájáról érkezett zarándokok voltak ott Hongkongból Ausztráliáig. Csoportunk már előzetesen is információt kapott arról, hogy valami történni fog, ugyanis Szabó Ferenc S. I., a Vatikáni Rádió magyar adásának főszerkesztője már előzetesen is keresett bennünket. • S hogyan zajlott le a ceremónia? II. János Pál több nyelven köszönötte az egybegyűlteket, ezek között a magyar nem az első helyen szerepelt. Végül meghallottuk köszöntését, s a látogatást bejelentő szavait. Így történt, s úgy gondolom, ez mindenképpen nagy élmény. Ez lesz az első pápai látogatás Magyarországon. Bejelentését többen történelmi eseménynek értékelték. Az tény, hogy a sajtóvisszhang alapján mindenképpen az. Erről már volt szó, de ismétlem, hogy a hivatalos megnyilatkozásra valójában a mi magyar; -nagykőrösi' csoportunk' ottléte szolgált alkalmul — mondtar befejezésül dr. Nagy István. Ballai Ottó Menteni a még menthetőt Olyan szép mint egy mese, amely idilli környezetről s emberi összefogásról szól. Van egy romantikus angolpark Dabas 111. kerületében, Gyónón, közepén egy nagy medence. Méretei párját ritkítják az országban. E régi fürdő felújítására évekkel ezelőtt elkezdték szedni a tehát. Közóhaj volt a strand remi- behozatala. Telt múlt az idő, s lassan világossá vált, hogy ez a mese nem happy end- del végződik. A strandot mintha a vasorrú bába kerítette volna hatalmába. Rom- lásnak-bomlásnak indult. Szétfoszlott egy szép álom, s a dabasiak az aszfalton, s a kertekben izzadhatnak a kánikulában. •k — Nem régen dolgozom munkakörömben — mondta Csótárné dr. Várnai Rózsa, a városi tanács vb-titkára. — Ügy tudom, hogy a strandon annak idején nem sikerült megoldani a folyamatos vízcserét. Ezért kellett bezárni. — Azóta pedig elérhetetlen távolságba került az újbóli nyitás. A lakossággal hogyan sikerült elfogadtatni, hogy a tehát más célra fordítják? — Lakosainkat nem érte sérelem. A tehót ugyanis a kezdetek óta — vagyis 1985- től — több célra fizetik. Művelődési házra, tanuszodával ellátott iskolára, strandra és járdaépítésre. Eleinte az első kerületi általános iskola bővítését is segítettek, ez azonban, azóta már megvalósult. A művelődési ház és a strand esetében erőn felüli terveket dédelgettünk. Pérsze, ez a körülményekkel is magyarázható. Évekkel ezelőtt még úgy volt, hogy tekintélyes anyagi támogatást tud adni a megyei tanács. Azóta változott a finanszírozási rendszer, s mi hoppon maradunk. A tanuszoda viszont épül, s a járdahálózat is szépen bővül. Utóbbihoz a tanács adja az eszközöket, s a lakosság társadalmi munkában építi. Elúszott a strand Dabason — Az idén 3,5 millió forint folyt be a tehóból — mondta dr. Lukácsné Gúlái Anna pénzügyi osztályvezető. — Ez nem a csúcs. Volt már négymilliós is a településfejlesztési hozzájárulás. Az életkörülmények alakulása azonban indokolttá tette, hogy méltányosságból többen kapják meg a befizetés alóli mentességet mint korábban. Az ilyen csekély — bár kétségtelenül szükséges — összeg valóban csak hozzájárulásnak tekinthető. Az iskolabővítés 21,5 millió forintba került. A tanuszodás iskola költségei 55 millióra rúgnak. A tanács lehetőségeit talán érzékelteti a költségvetése. Az idén 260 millió forinttal gazdálkodnak. Ebből kétszá- zat-kétszázhuszat fordítanak működtetésre és fenntartásra. Csupán 40 millió jut fejlesztésre. — A strandfelújítás elmaradását megértőén fogadták az érintettek? — A legtöbben megértették, hogy kényszerűségből átcsoportosítottuk a pénzt más tehocélokra — válaszolta Csótárné dr. Várnai Rózsa. — A legnehezebben a gyóniak nyugodtak bele ebbe, hiszen az ő területükön van a strand, s ők főleg erre gondoltak a teho megszavazásakor és befizetésekor. A dabasiak körében már valóban nem kavar nagy vihart a strand. Néhány járókelő úgy vélekedett, senkinek eszébe sem jut már. — Ugyan hol lenne strand? — kérdezte például Horváth Mátyásné. — Azt tudom, hogy volt egy Gyónón, de azt bezárták. Azóta poshad a víz a medencében. Elfogadtuk mi már a megváltozhatatlant. Vörös Ferenc, a tanács építőipari költségvetési üzemének igazgatója viszont azok közé tartozik, akik nehezen nyugodnak bele abba, hogy „elúszott” a strand. — Én tudom, hogy a fürdőt a gyóni emberek a saját két kezükkel építették az ötvenes években — mondta. — A környezetét is beültették bokrokkal, fákkal, köztük olyanokkal is, amelyek ezen a tájon nem honosak. Élő biológiai szertár lehet az iskolások számára. Kétszázötven munkatársammal együtt három évvel ezelőtt felajánlottuk, hogy a költségvetési üzem egymillió forinttal segíti a strand felújítását. Ez az ígéretünk ma is érvényes. Csak éppen a fürdő területe még elhanyagoltabb lett, s az árak is tovább emelkedtek. Öt évvel ezelőtt még három millióból megoldhattuk volna a rendbehozatalt — úgy, hogy ebből még egv vízforgató megvásárlására is futotta volna — ma már legalább húszmillió kellene. A költségvetési üzem feladata volt a strand üzemeltetése. Erre évente százezer forint körüli összeget használtak fel, s csak negyvenezer forint árbevétel „jött vissza”. A tanács a folytonos ráfizetést nem vállalhatta. Vagy tíz évvel ezelőtt bezárták a fürdőt. Azóta vadregényes gondozatlanságban „pompázik”. A medencébe most is felszivárog a talajvíz. Az öltözőfülkék tetejét valakik „megfújták”, éppúgy mint sok más berendezést. — Lehet, hogy a tanács Vékonypénzűeknek Liget Motel és Camping — hirdeti a felirat Szödligeten, a volt KISZ vezetőképző tábor bejáratánál. A PEDISZ — Pest Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség — a nyári politikai képzések csökkenése, a kihasználatlan kapacitás és az évi mintegy 3,5 millió forintos ráfizetés miatt határozott úgy, hogy a területet üzleti alapon működteti. Ez év május 1-jétől fogadják a turistákat, kirándulókat, akik között egyre több a külföldi; nyugati és keleti országokból egyaránt. A laposabb pénztárcájú magyar vendégek számára is kellemes kikapcsolódást nyújt a szép fekvésű, közvetlenül a Duna-parton található kemping. (Kép és szöveg: Kecskés Ágnes) Feléled-e újra a falusi turizmus? A KRzös Piac országai az ezredfordulóig 20 millió hektár termőföldet (öt magyarországnyi területet!) vonnak ki a mezőgazdasági művelésből. Ezek a tőkés országok csak így tudják megakadályozni a túltermelést. A hír nem új keletű, mert tavaly Hollandiában megvitatták a Közös Piac országai, hogy a munka nélkül maradó több százezer embernek milyen megélhetési lehetőséget tudnak majd teremteni. Akkor elhangzott az egyik lehetőségként a falusi turizmus továbbfejlesztése... Ha belegondolunk, hogy a magyar mezőgazdaságot hányféle baj gyötri, s ehhez jön az értékes exportpiacok elvesztése, nehéz még elképzelni is, hogy mit kezdünk az itthoni termésfölösleggel. így, ha külföldön nem tudjuk eladni az élelmiszertöbbletet, a honi parasztság széles rétegeinek megélhetése kerül veszélybe. Ezt tudva, úgy hisszük, jövőjük biztonsága érdekében kapva kapnak az érdekeltek minden épkézláb ötleten. A kiutat keresők népes táborában dr. Csáky Csaba, az egyik lehetséges megoldást vázolta föl. ö ugyanis a Magyar Falusi Turizmus Szövetsége ügyvezető elnöke. A szövetség céljáról, mibenlétéről kérdeztük. — A falusi turizmust szociálpolitikai, népességmegtartó, foglalkoztatást bővítő eszköznek, lehetőségnek tartjuk. Ha Nyugat-Európában egész néprétegek élnek meg a falusi idegenforgalomból, akkor Magyarország a korlátlan lehetőségek hazája. Ám ezekkel a lehetőségekkel azonnal kell élni, hiszen Franciaország is 30 év alatt jutott el odáig, hogy ma már 50 ezer vidéki szállásadót tartanak nyilván az országos címlistán — magyarázza dr. Csáky Csaba. — Ha kiépül a falusi szállásadók országos hálózata, többszörös haszonnal jár. Először is új munkaalkalmakat, biztos-megélhetést teremtünk: megállítható a falvak elnéptelenedése, pénzt spórolt meg a fürdő bezárásával, véleményem szerint azonban ezzel nagy erkölcsi-közhangulati kárt okozott. Én változatlanul töröm a fejem, hogyan lehetne menteni a menthetőt. Vallom: azt kell figyelni mindig, mit mond, mit szeretne a lakosság. Ebben az esetben is lehetnek ugyan konfliktusok, ám biztos vagyok abban, hogy kisebbek mint a fejük fölött hozott döntések esetében. Kovács Gyula a túlzsúfolt városokba költözés; a háztáji gazdaságokban megtermelt élelmiszer-fölösleget helyben fogyasztják el a fizető vendégek. Döntő s kedvező változást idézhet elő az ország idegenforgalmában a falusi turizmus elterjesztése, s alapvető életformaváltást eredményez a vidéki lakosság számára jövedelmezőségével. — Mi kell ahhoz, hogy a falusi turizmus nálunk is meghonosodjon? — Szövetségünk célul tűzte ki, hogy szervezi, támogatja a vidéki szállásadói hálózat kiépítését. Azonban kétségtelen, hogy a gyakorlati megvalósításhoz még sóik minden hiányzik. Először is tudatosítani kell az emberekben, hogy a falusi szobakiadás egy új életforma, amely más szokásokat, más 'niagátartási formákat követel meg. Tanulni kell a vendéglátást, ami nem azonos a rokonok, barátok otthoni fogadásával. Ragyogó példák állnak előttünk a harmincas évekből. A Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottság 1934-ben kiadta a Falusi vendéglátás mestersége című kis füzetet. Ebben olyan alapfogalmak vannak leírva, amelyek ma ismeretlenek, és sajnos nem tanítják az iskolákban. Másodikként említem a szálláshelyek kialakítását. Kimeríthetetlen ingatlanvagyon van a lakosság birtokában. Fontos feladat a szállásadók címlistájának elkészítése. Ma az a gyakorlat, hogy az utazási irodák, gmk-k katalógusaikban rejtjelezik a címeket, s csak rajtuk keresztül lehet eljutni a szállásadókhoz. Nem értem, hogy miért kell árfelhajtó szervezeteket beiktatni a falusi vendéglátás rendszerébe?! Ezeket a pluszterheket e szolgáltatás egyszerűen nem bírja el. Ha magasba szöknek az árak, amelyekből a közvetítők is megélnek, nem lesz elég vendég, aki igénybe vegye a vidéki szállásokat. Márpedig éppen ezen áll vagy bukik a vállalkozás sikere! — hangsúlyozza dr. Csáky Csaba, majd újabb régi füzeteket, katalógusokat vesz elő. A harmincas években az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség által megjelentetett katalógusból idéz. „Az utas könyve" 740 oldalon, 640 képpel, az akkori 24 megye adatait tartalmazza. A szálláshelyek címeitől, a helyi nevezetességekig, a benzinkútig, a gyógyszertárig, a postáig mindent felsorol. Az a régi katalógus semmiben nem marad el attól, amit ma Franciaországban, az NSaK-nan vagy Ausztriában adnak ki. A lényeg azonban a nyilvános címlista, hogy az utazó szabadon választhasson magának szálláshelyet — akár még odahaza. Nos, dr. Csáky Csaba engem meggyőzött a mozgalom céljainak helyességéről. S mert a kezdeti értetlenség, bizalmatlanság feloldódott — hiszen az ország vezetői is felismerték a falusi turizmusban rejlő korlátlan lehetőségeket — bízom a sikerben. Aszódi László Antal i
