Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-08 / 185. szám

1989 AUGUSZTUS 8., KEDD 5 A nagykőrösiek előtt jelentette he II. János Pál Váratlan esemény a római túrán Az AFP francia hírügynök­ség jelentését nemcsak a ma­gyar hanem szinte a világ összes országának lapjai kö­zölték. II. János Pál pápa szerdán (VII. 26-án) bejelen­tette, hogy 1991-ben Magyar- országra látogat. A római ka­tolikus egyházfő szokásos esti audienciáján magyar fiatalok egy csoportját fogadta. A pápa magyarul üdvözölte vendégeit, és azt mondta nekik: készül­jetek fel lélekben arra, hogy két év múlva Magyarországra látogatok. A magyar fiatalok egy csu- portja Nagykőrösről érkezett Rómába — dr. Nagy István plébános vezetésével. © Hogyan kezdődött a szer­vezés? — kérdeztem dr. Nagy Istvánt. — Jómagam Rómában (is) tanultam, ezért úgy gondolom, helyismeretem, ottani bará­taim támogatása s az egyházi szervezetek jóindulatának el­nyerése eleve kedvező körül­mény egy ilyen út szervezésé­hez. Dr. Zakar Polikarp, a cisztercita rend általános ge­nerális apátja magyar. Meg­kerestem, és arra kértem, a csoport szállásköltségét pró­bálja előteremteni, számunkra biztosítani. Ez így is történt, az apát mintegy 3 millió lírát bocsátott rendelkezésünkre. A csoport tagjainak személyen­ként tehát mindössze 3450 fo­rintot kellett befizetniük. Eb­ből a buszra 2500, a vízumra 767, biztosításra 100, s a 62 fo­rint meg a nemzetközi diák- igazolványra kellett. Ügy be­széltem meg a szülőkkel, hogy anyagi helyzettől függetlenül csak 3000 forint költőpénzt hozzanak a fiatalok, hiszen ez nem valamiféle bevásárlóút, hanem kulturális kirándulás. • Tehát nem is hitbéli megfontolások alapján kezdte a munkát? — Nem, nem erről van szó, hiszen természetes dolog, hogy azt is hangsúlyoztam. Szerin­tem azonban most fontosabb volt az, hogy ezekben a 13— 18 éves fiatalokban olyan igényt ébresszek, keltsek és — a kirándulás elégítse is ki ezeket a vágyakat —, amelyek alapján majd később, húsz év múlva ez az igény úgy jelent­kezzen, hogy akkor már saját gyermekeiknek is keressenek valami hasonlót. A kiválasz­tás, a jelentkezés nem volt ne­héz, hiszen a hittanoktatásban részesülő fiúk és a templomi énekkarban tevékenykedő lá­nyok közül alakult ki az utazó csoport. © Hogyan alakult az olasz- országi program? Programunk meglehetősen zsúfolt volt, amibe azért Ve­lence, Pompeji, s természetesen Róma, de még a contiera Amalfi tengerpart is helyet kapott. A nagykőrösi konzer- vet ettük, s csak az utolsó nap kellett a hazai kenyér helyett az olaszt fogyasztanunk. Láto­gatásunk, ott-tartózkodásunk csúcspontja természetesen a pápai audiencia volt. A VI. Pál teremben tízezer ülőhely van, oda meghatározott rend alap­ján lehet bemenni. A világ minden tájáról érkezett zarán­dokok voltak ott Hongkong­ból Ausztráliáig. Csoportunk már előzetesen is információt kapott arról, hogy valami történni fog, ugyanis Szabó Ferenc S. I., a Vatikáni Rádió magyar adásá­nak főszerkesztője már előze­tesen is keresett bennünket. • S hogyan zajlott le a ce­remónia? II. János Pál több nyelven köszönötte az egybegyűlteket, ezek között a magyar nem az első helyen szerepelt. Végül meghallottuk köszöntését, s a látogatást bejelentő szavait. Így történt, s úgy gondolom, ez mindenképpen nagy él­mény. Ez lesz az első pápai látogatás Magyarországon. Be­jelentését többen történelmi eseménynek értékelték. Az tény, hogy a sajtóvisszhang alapján mindenképpen az. Erről már volt szó, de ismét­lem, hogy a hivatalos megnyi­latkozásra valójában a mi ma­gyar; -nagykőrösi' csoportunk' ottléte szolgált alkalmul — mondtar befejezésül dr. Nagy István. Ballai Ottó Menteni a még menthetőt Olyan szép mint egy mese, amely idilli környezetről s emberi összefogásról szól. Van egy romantikus angol­park Dabas 111. kerületében, Gyónón, közepén egy nagy medence. Méretei párját rit­kítják az országban. E régi fürdő felújítására évekkel ez­előtt elkezdték szedni a tehát. Közóhaj volt a strand remi- behozatala. Telt múlt az idő, s lassan világossá vált, hogy ez a mese nem happy end- del végződik. A strandot mintha a vasorrú bába kerí­tette volna hatalmába. Rom- lásnak-bomlásnak indult. Szétfoszlott egy szép álom, s a dabasiak az aszfalton, s a kertekben izzadhatnak a ká­nikulában. •k — Nem régen dolgozom munkakörömben — mondta Csótárné dr. Várnai Rózsa, a városi tanács vb-titkára. — Ügy tudom, hogy a strandon annak idején nem sikerült megoldani a folyamatos víz­cserét. Ezért kellett bezárni. — Azóta pedig elérhetetlen távolságba került az újbóli nyitás. A lakossággal hogyan sikerült elfogadtatni, hogy a tehát más célra fordítják? — Lakosainkat nem érte sérelem. A tehót ugyanis a kezdetek óta — vagyis 1985- től — több célra fizetik. Mű­velődési házra, tanuszodával ellátott iskolára, strandra és járdaépítésre. Eleinte az első kerületi általános iskola bő­vítését is segítettek, ez azon­ban, azóta már megvalósult. A művelődési ház és a strand esetében erőn felüli terveket dédelgettünk. Pérsze, ez a kö­rülményekkel is magyarázha­tó. Évekkel ezelőtt még úgy volt, hogy tekintélyes anyagi támogatást tud adni a megyei tanács. Azóta változott a fi­nanszírozási rendszer, s mi hoppon maradunk. A tan­uszoda viszont épül, s a jár­dahálózat is szépen bővül. Utóbbihoz a tanács adja az eszközöket, s a lakosság tár­sadalmi munkában építi. Elúszott a strand Dabason — Az idén 3,5 millió forint folyt be a tehóból — mond­ta dr. Lukácsné Gúlái Anna pénzügyi osztályvezető. — Ez nem a csúcs. Volt már négy­milliós is a településfejleszté­si hozzájárulás. Az életkörül­mények alakulása azonban indokolttá tette, hogy méltá­nyosságból többen kapják meg a befizetés alóli mentes­séget mint korábban. Az ilyen csekély — bár kétségtelenül szükséges — összeg valóban csak hozzájá­rulásnak tekinthető. Az isko­labővítés 21,5 millió forintba került. A tanuszodás iskola költségei 55 millióra rúgnak. A tanács lehetőségeit talán érzékelteti a költségvetése. Az idén 260 millió forinttal gazdálkodnak. Ebből kétszá- zat-kétszázhuszat fordítanak működtetésre és fenntartás­ra. Csupán 40 millió jut fej­lesztésre. — A strandfelújítás elma­radását megértőén fogadták az érintettek? — A legtöbben megértették, hogy kényszerűségből átcso­portosítottuk a pénzt más tehocélokra — válaszolta Csó­tárné dr. Várnai Rózsa. — A legnehezebben a gyóniak nyugodtak bele ebbe, hiszen az ő területükön van a strand, s ők főleg erre gon­doltak a teho megszavazása­kor és befizetésekor. A dabasiak körében már valóban nem kavar nagy vi­hart a strand. Néhány járó­kelő úgy vélekedett, senkinek eszébe sem jut már. — Ugyan hol lenne strand? — kérdez­te például Horváth Mátyásné. — Azt tudom, hogy volt egy Gyónón, de azt bezárták. Az­óta poshad a víz a medencé­ben. Elfogadtuk mi már a megváltozhatatlant. Vörös Ferenc, a tanács építőipari költségvetési üze­mének igazgatója viszont azok közé tartozik, akik nehezen nyugodnak bele abba, hogy „elúszott” a strand. — Én tudom, hogy a für­dőt a gyóni emberek a saját két kezükkel építették az öt­venes években — mondta. — A környezetét is beültették bokrokkal, fákkal, köztük olyanokkal is, amelyek ezen a tájon nem honosak. Élő biológiai szertár lehet az is­kolások számára. Kétszázöt­ven munkatársammal együtt három évvel ezelőtt felaján­lottuk, hogy a költségvetési üzem egymillió forinttal se­gíti a strand felújítását. Ez az ígéretünk ma is érvényes. Csak éppen a fürdő területe még elhanyagoltabb lett, s az árak is tovább emelked­tek. Öt évvel ezelőtt még há­rom millióból megoldhattuk volna a rendbehozatalt — úgy, hogy ebből még egv víz­forgató megvásárlására is fu­totta volna — ma már leg­alább húszmillió kellene. A költségvetési üzem fel­adata volt a strand üzemel­tetése. Erre évente százezer forint körüli összeget hasz­náltak fel, s csak negyven­ezer forint árbevétel „jött vissza”. A tanács a folytonos ráfizetést nem vállalhatta. Vagy tíz évvel ezelőtt bezár­ták a fürdőt. Azóta vadregé­nyes gondozatlanságban „pom­pázik”. A medencébe most is felszivárog a talajvíz. Az öl­tözőfülkék tetejét valakik „megfújták”, éppúgy mint sok más berendezést. — Lehet, hogy a tanács Vékonypénzűeknek Liget Motel és Camping — hirdeti a felirat Szödligeten, a volt KISZ vezetőképző tábor bejáratánál. A PEDISZ — Pest Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség — a nyári politikai képzések csökkenése, a kihasz­nálatlan kapacitás és az évi mintegy 3,5 millió forintos rá­fizetés miatt határozott úgy, hogy a területet üzleti alapon működteti. Ez év május 1-jétől fogadják a turistákat, kirán­dulókat, akik között egyre több a külföldi; nyugati és keleti or­szágokból egyaránt. A laposabb pénztárcájú magyar vendégek számára is kellemes kikapcso­lódást nyújt a szép fekvésű, közvetlenül a Duna-parton ta­lálható kemping. (Kép és szöveg: Kecskés Ágnes) Feléled-e újra a falusi turizmus? A KRzös Piac országai az ezredfordulóig 20 millió hektár ter­mőföldet (öt magyarországnyi területet!) vonnak ki a mező­gazdasági művelésből. Ezek a tőkés országok csak így tudják megakadályozni a túltermelést. A hír nem új keletű, mert ta­valy Hollandiában megvitatták a Közös Piac országai, hogy a munka nélkül maradó több százezer embernek milyen megél­hetési lehetőséget tudnak majd teremteni. Akkor elhangzott az egyik lehetőségként a falusi turizmus továbbfejlesztése... Ha belegondolunk, hogy a magyar mezőgazdaságot hány­féle baj gyötri, s ehhez jön az értékes exportpiacok elveszté­se, nehéz még elképzelni is, hogy mit kezdünk az itthoni termésfölösleggel. így, ha kül­földön nem tudjuk eladni az élelmiszertöbbletet, a honi pa­rasztság széles rétegeinek megélhetése kerül veszélybe. Ezt tudva, úgy hisszük, jövő­jük biztonsága érdekében kap­va kapnak az érdekeltek min­den épkézláb ötleten. A kiutat keresők népes táborában dr. Csáky Csaba, az egyik lehetsé­ges megoldást vázolta föl. ö ugyanis a Magyar Falusi Tu­rizmus Szövetsége ügyvezető elnöke. A szövetség céljáról, mibenlétéről kérdeztük. — A falusi turizmust szo­ciálpolitikai, népességmegtartó, foglalkoztatást bővítő eszköz­nek, lehetőségnek tartjuk. Ha Nyugat-Európában egész nép­rétegek élnek meg a falusi idegenforgalomból, akkor Ma­gyarország a korlátlan lehető­ségek hazája. Ám ezekkel a le­hetőségekkel azonnal kell él­ni, hiszen Franciaország is 30 év alatt jutott el odáig, hogy ma már 50 ezer vidéki szállás­adót tartanak nyilván az or­szágos címlistán — magyaráz­za dr. Csáky Csaba. — Ha ki­épül a falusi szállásadók or­szágos hálózata, többszörös haszonnal jár. Először is új munkaalkalmakat, biztos-meg­élhetést teremtünk: megállít­ható a falvak elnéptelenedése, pénzt spórolt meg a fürdő be­zárásával, véleményem sze­rint azonban ezzel nagy er­kölcsi-közhangulati kárt oko­zott. Én változatlanul töröm a fejem, hogyan lehetne men­teni a menthetőt. Vallom: azt kell figyelni mindig, mit mond, mit szeretne a lakos­ság. Ebben az esetben is le­hetnek ugyan konfliktusok, ám biztos vagyok abban, hogy kisebbek mint a fejük fölött hozott döntések esetében. Kovács Gyula a túlzsúfolt városokba költö­zés; a háztáji gazdaságokban megtermelt élelmiszer-fölösle­get helyben fogyasztják el a fizető vendégek. Döntő s ked­vező változást idézhet elő az ország idegenforgalmában a falusi turizmus elterjesztése, s alapvető életformaváltást eredményez a vidéki lakosság számára jövedelmezőségével. — Mi kell ahhoz, hogy a fa­lusi turizmus nálunk is meg­honosodjon? — Szövetségünk célul tűzte ki, hogy szervezi, támogatja a vidéki szállásadói hálózat ki­építését. Azonban kétségtelen, hogy a gyakorlati megvalósí­táshoz még sóik minden hiány­zik. Először is tudatosítani kell az emberekben, hogy a falusi szobakiadás egy új életforma, amely más szokásokat, más 'niagátartási formákat követel meg. Tanulni kell a vendéglá­tást, ami nem azonos a roko­nok, barátok otthoni fogadásá­val. Ragyogó példák állnak előttünk a harmincas évekből. A Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottság 1934-ben ki­adta a Falusi vendéglátás mes­tersége című kis füzetet. Ebben olyan alapfogalmak vannak le­írva, amelyek ma ismeretle­nek, és sajnos nem tanítják az iskolákban. Másodikként említem a szálláshelyek kialakítását. Ki­meríthetetlen ingatlanvagyon van a lakosság birtokában. Fontos feladat a szállásadók címlistájának elkészítése. Ma az a gyakorlat, hogy az utazá­si irodák, gmk-k katalógu­saikban rejtjelezik a címeket, s csak rajtuk keresztül lehet eljutni a szállásadókhoz. Nem értem, hogy miért kell árfel­hajtó szervezeteket beiktatni a falusi vendéglátás rendszeré­be?! Ezeket a pluszterheket e szolgáltatás egyszerűen nem bírja el. Ha magasba szöknek az árak, amelyekből a közvetí­tők is megélnek, nem lesz elég vendég, aki igénybe vegye a vidéki szállásokat. Márpedig éppen ezen áll vagy bukik a vállalkozás sikere! — hangsú­lyozza dr. Csáky Csaba, majd újabb régi füzeteket, kataló­gusokat vesz elő. A harmincas években az Or­szágos Magyar Vendégforgalmi Szövetség által megjelentetett katalógusból idéz. „Az utas könyve" 740 oldalon, 640 kép­pel, az akkori 24 megye ada­tait tartalmazza. A szálláshe­lyek címeitől, a helyi neveze­tességekig, a benzinkútig, a gyógyszertárig, a postáig min­dent felsorol. Az a régi kata­lógus semmiben nem marad el attól, amit ma Franciaor­szágban, az NSaK-nan vagy Ausztriában adnak ki. A lé­nyeg azonban a nyilvános cím­lista, hogy az utazó szabadon választhasson magának szál­láshelyet — akár még odahaza. Nos, dr. Csáky Csaba engem meggyőzött a mozgalom cél­jainak helyességéről. S mert a kezdeti értetlenség, bizalmat­lanság feloldódott — hiszen az ország vezetői is felismerték a falusi turizmusban rejlő kor­látlan lehetőségeket — bízom a sikerben. Aszódi László Antal i

Next

/
Oldalképek
Tartalom