Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-07 / 184. szám

4 Stätten 1989. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ Mit akarnak a szervezők? / i Értelmiségi tanács Túlzás lenne azt állítanunk, hogy az értelmiségnek, még konkrétabban az értelmiségi foglalkozású embereknek nincs Magyarországon érdekeiket ki­fejező szervezetük. Ám, mint azt a gyakorlat mutatja, töb­ben érzik a teljesség hiányát. Ezt bizonyítja a tavasszal megalakult Országos Értelmi­ségi Tanács ideiglenes előké­szítő bizottságnak léte is. Mit akarunk? című felhívás­tervezetüket még áprilisban készítették el. Július közepén tartott megbeszélésen már úgy döntöttek, ezen is módosítani kell, mert közben egyéb szem­pontok is felmerültek. Azt tervezik, hogy szeptem­ber második felében összehív­ják a magyar értelmiség or­szágos tanácskozását. Mint azt a felhívásfervezet megfogalmazza: az ország megújulásában az értelmiség­re meghatározó szerep vár. E kollektív felismerésből szüle­tett a kezdeményezés, hogy össze kell fogni a szellemi erő­ket. Elő kell segíteni a nem­zet életében alapvetően fontos A nyár hagyományosan az üdülés, pihenés évszaka — s egyben az iskolai, óvodai szü­neteké is. De mit tehet az a szülő, akinek kevés a szabad­sága, és nincs olyan rokon sem, aki vigyázni tudna a gyerek­re? — Az oktatási törvény sze­rint az óvodák csak egy hóna­pos szünetet tarthatnak, Gö­döllőn öt tanácsi óvoda műkö­dik, és természetesen nem mindegyik egyszerre zár be — mondja dr. Csighy Tiborné, a Stromfeld-lakótelepi óvoda vezetője. — Az öt intézmény­ből júliusban kettő, most pe­dig már három nyitva van. Mi a nyári szünetünket ösz- szehangoltuk a közelben lévő János utcai óvodáéval, Egyébként nem gyakori, hogy a szülők igénybe veszik a másik óvodát. Mi például egyrészt a tőszomszédságunk­ban lévő bölcsődével együtt zártunk be, másrészt már ja­nuárban megmondtuk a szü­net időpontját, így szinte min­denki el tudta intézni, hogy ebben az időszakban kapja meg a szabadságát. Tőlünk mindössze egy kislány járt jú­liusban a János utcába, ne­értckteremtő munka társadal­mi jelentőségének elismerte­tését. A kezdeményezők Szerint a mai átalakítási reformelképze­lések egyik legnagyobb hiá­nyossága, fogyatékossága az, hogy nem található meg ben­nük — egy-két eddig is tisztelet­re méltó kezdeményezéstől el­tekintve — a kultúra és a'szo­ciális gondoskodás átfogó re­formjának koncepciója. A gyö­keres szemléletváltozást a kul­túra reformja biztosíthatja. Ennek meghatározó feltétele az oktatás, a tudományos és művészeti élet, a művelődés autonómiájának megteremté­se, ehhez a megfelelő anyagi feltételek biztosítása. A min­den alkotó munkához szüksé­ges lelkiismereti szabadság. Nem kevésbé a szociális gon­doskodás, az alkotás szabadsá­gához szükséges esélyegyenlő­ség. Az Országos Érdekvédelmi Tanács az elképzelések szerint feladatának tekintené a ma­gyar értelmiség szakmák sze­rinti érdekvédelmét is. künk pedig most két, augusz­tus végén pedig három kis vendégünk lesz. A gyerekek fejlődése szempontjából is na­gyon rossz, ha egyáltalán seho­vá nem tudják elvinni őket a szülők. Egy gyereknek ugyan­úgy szüksége van „szabadság­ra”, kikapcsolódásra, mint egy felnőttnek. — Hány gyerek van most, az egy hónapos szünet után az óvodában? — Ezen a héten 47, ami az összlétszámnak körülbelül a negyede, de a szülők előrejel­zései alapján majdnem kétszer ennyire számítottunk. Termé­szetes, hogy ahol tehetik, még az utolsó percben is megold­ják, hogy a szülőkkel, nagy­szülőkkel, rokonokkal töltse a gyerek a nyarat, csak a biz­tonság kedvéért jelentik be az óvodába. Augusztus közepétől már jóval többen leszünk, — Mennyibe kerül az óvoda nyáron? — A szülőknek ugyanannyi­ba, mint év közben, a térítési díj egységesen napi 22 forint. Megint más kérdés, hogy a Gamesz-nek mennyibe kerül egy „félházzal” működő in­tézmény fenntartása. Szegen/ kutatók Egy év alatt folyó áron 4 százalékkal növekedtek a tu­dományos kutatásra, fejlesz­tésre fordított kiadások, ám az áremelkedéseket és a bér­bruttósítás költségeit figye­lembe véve a tavalyi 32,8 mil­liárd forintos ráfordítás reál­értékben kevesebb az egy év­vel korábbinál — ez állapít­ható meg a KSH most közzé­tett felméréséből. A statisztikai adatok sze­rint az ország 1323 kutató­fejlesztő munkahelyén 72 512- en dolgoznak, közülük mintegy 21 400-an ioglalkoznak tény­legesen a tudományos munká­val. Száz kutatóra átlago­san 73 segítő munkatárs, sze­mélyzet jut. A kutatásokra költött ösz- szeg a nemzeti jövedelem bel­földön felhasznált hányadá­nak 1988-ban 2,94 százalékát tette ki,, ennek mintegy há­romnegyede volt vállalati pénz. A költségvetésből mind­össze 5.4 milliárd forint jutott kutatási célokra. A kutató­fejlesztő helyeken rendelke­zésre álló pénzből 5,1 mil- liárdot fordítottak beruházá­sokra, ennek 77,3 százalékát gépek, műszerek vásárlására költötték. Elsősorban a gyógy­szeriparban, az elektronikai alkatrészgyártásban és a szá­mítástechnikában folyó fej­lesztésekhez szereztek be na­gyobb értékben különféle be­rendezéseket. Jelentősebb épí­tési beruházást mindössze egyet regisztrál az elmúlt év­ről a statisztika: elkészült a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont. A kutatók, fejlesztők az el­múlt évben 30 ezer témával foglalkoztak, száz tudományos szakember átlagosan 140 té­mán dolgozott. A felmérések szerint a befejezett kutatások eredményei közül mintegy 8500-at már alkalmaznak a gyakorlatban. Pásztoremberek képeken Pásztoremberek címmel Kunkovács László fotóművész kiállítása nyílt meg a Buda­pesti Történeti Múzeumban. A néprajzi, szociográfiai értékű felvételeket az elmúlt két év­tizedben a Nagyalföldön ké­szített több ezer fotográfiából válogatta a tárlatra a fotómű­vész. Kunkovács László az egyik legnagyobb ilyen jellegű hazai magángyűjteményt mondhatja magáénak, s agrár­történeti, ősi építészeti és ha­lászattörténeti tárlatait ideha­za és külföldön mintegy félszáz helyen mutatták már be. K. T. I. Összehangolt nyitva tartás Óvodások szabadságon Vajon merre lehet itt a spájz? Ezeregy hülye tanács Bár a férfiak az ágyban megvesznek a teltebb formá­kért, amúgy meg az utcán a keszeg fenekűek után eszi őket a fene, mi nők, legyünk bár kövérek vagy soványak, a kedvükért reggeltől estig kefirt zabálunk. A politikai irodalomtól ma­napság megcsömörlött gyom­runkat most helyrehozhatjuk egy kis diétával. Ehhez aján­lom Sinkó Péter remekbe sza­bott humorkönyvét, amelyből már sokan és sok helyütt idéz­tek. A címe: 1001 hülye tanács fogyókúrázóknak. Már a bevezetés a fogyókú­ra tudományába is biztató: Előbb-utóbb mindenki elhízik — írja a szerző. Ezért erköl­csi kötelességünk segíteni baj­ba jutott társainkon. Most te­hát azoknak szeretnék hasz­nos tanácsokkal szolgálni, akik annyira belekeveredtek saját zsírpárnáikba, hogy már a hangjuk is alig hallatszik ki belőle. Kedvcsinálónak néhány ötlet a fogyókúra kultúrtörté­nete című fejezetből. „Mióta szenved az ember a kilóitól?” — kérdezi a szerzß. A válasz: „Valószínűnek tartom, hogy attól a pillanattól kezdve, ami­kor először felegyenesedett az ős szavannák füvéből és kö­rülnézett: vajon merre lehet itt a spájz? Az a kissé buta ábrázat, amelyik akkor kandi­kált ki a fűből, a világegyetem, a messzi csillagporos végtelen történelmének legcsodálato­sabb alkotását takarta: az em­beri értelmet. ... És az érte­lem, ez a világcsoda, a törté­nelem során arra fecsérelte energiáinak jelentős részét, hogy azon tépelődött, miként lehetne a zabálást még egy ki­csit fokozni. Egyszersmind hogyan lehetne elintézni azt, hogy az ellenség mind éhen dögöljön? ... Így aztán ter­mészetes, hogy a világ törté­nelme folyamán a has — je­lentőségénél fogva elkezd nő­ni. S ez a hatalmas elöl hor­dott hátizsák (hasizsák) ma is az emberiség egyik legnagyobb keresztje. Olyan kereszt, ame­lyiket nagyon nehéz letenni. És senki sincs, aki akár csak néhány méteren segítene ci­pelni. De hogy a túlsúlyos olva­sóink kedvét ne szegjük, el­árulom, hogy a könyv nem er­ről, helyesebben nem csak er­ről a teherről szól. A szerző állítása szerint a történelem során számtalan esetben a kövér volt az esz­tétikum csúcsa. Kövérnek len­ni annyit jelentett, mint ma­napság Alfa-Rómeóval járni, Givenchy kölnit használni, Chesterfild cigarettát szívni, vagy a fülben rozsdás csavar­húzót hordani. Sinkó Péter szerint, ha Rubens idejében létezett volna a népszerű Bur­da divatmagazin, annak ké­pein nem a zörgő csontú, ke­szeg fenekű manökenek muto­gatták volna magukat, hanem nagyméretű, sőt kihajtogatós leporellókról dundi modellek néztek volna ránk. De hát, nehéz megítélni, hol az a bizo­nyos határ — sóhajt fel a szerző. Meddig szép a kövér és meddig erkölcsös a zabálás. A fogyókúra, mint azt már a könyv elején megtudhatjuk, egyébként az élet minden te­rületére kiterjed, és így kivé­tel nélkül mindenkit érint. Kövéret, soványát, hosszút és rövidet, önt is, kedves, Olva­só! A kötetnek csupán egyetlen szépséghibája van. Rosszul kö­tötték, kölcsönadni tehát nem lehet, Vagy salátaként A szűkebb pátriánkkal test­vérmegyei kapcsolatokat ápoló olaszországi Umbria tarto­mány és a Szépművészeti Mú­zeum közös rendezésében Um- berek és Etruszkok címmel kiállítás nyílt Budapesten. A sok ritkaságot bemutató ren­dezvény az olaszországi Umb­ria tartomány múzeumainak, a Vatikáni Etruszk Múzeum, valamint NDK-beli, csehszlo­vák, lengyel, szovjet és hazai intézmények féltve őrzött kin­cseinek javát vonultatja fel. A kiállítást pénteken késő este Francesco Mandarini, Umbria tartomány tanácsának elnöke és Szabó Árpád, a Magyar Tu­dományos Akadémia tagja nyitotta meg. Az első teremben az Etruszk kultúra kialakulását és fejlő­désének kezdeti szakaszát mu­tatják be. Mint a közérthetően megírt kiállítási tájékoztató­ból megtudhatjuk, az etruszk kultúra történeti előzménye az első feltárt lelőhelyről elne­vezett Villanova kultúra, amely Etruriánál jóval na­gyobb területen virágzott. El­ső szakaszát a földművelésből és pásztorkodásból élő lakos­ság szétszórt, egy-egy család­főtől irányított kis telepei jel­lemzik, és nemigen különbö­zött Itália, Közép-Európa töb­bi vaskori kultúrájától, össze- köttéWSbéif ‘iV "főleg ezekkel állt (erre utal a latiumi ovális ház alakú urna és a szardíniái csónakmodell). A 8. század fo­lyamán a Villanova-kultúra rövid idő alatt kimagaslott a környező kultúrák közül. Ez az átalakulás szervesen össze­függ a föníciai és görög hajó­sok több évszázadnyi szünet után újra megélénkülő keres­kedelmi tevékenységével, amely, főleg a görögöknél, a nyersanyagforrások, elsősor­ban a vaskorban alapvető vas­érc utáni lázas kutatással járt együtt. A görögök itáliai meg­jelenésének hatására hirtelen SiNKÓ »ETt-fi 1901 hülye tanács lOMékirázáknak kapjuk vissza. Na de ez a kötészet és nem a költészet hi­bája. Végezetül egy saját tapasztalatból merített jó ta­nács a Béta-könyvek sorozat­ban megjelent kötet használa­tához. A könyvet ne olvassuk olyan helyen, ahol sokan van­nak körülöttünk, mert a röhö­gést nem lehet abbahagyni, így könnyen gyanúba kevered­hetünk. Legjobb, ha otthon, csendes magányunkban lapoz­gatjuk — hason, ha nem guru­lunk le róla. Antal Piroska Oinomaos halála etruszk haláldémonokkal kőből faragva (Erdősi Ágnes felvételei) föllendült a fémművesség az ércekben gazdag Közép-Nyu- gat-Itáliában (a vezető szere­pet Elba szigetének vasércbá­nyái és a vele szemben fekvő Populonia kohói játszották). Az érintkezés hamar rend­szeressé vált a Nápolyi-öböl­ben megtelepedő görögök és a Villanova-kultúra központjai­ban lakók között, s néhány évtized alatt a Villanova-ha- gyományoknak a göröggel való beoltásából kialakult az etruszk kultúra. Közép-Nyu- gat-Itália lakói elég erősek voltak ahhoz, hogy megaka­dályozzák területükön a görö­gök megtelepedését, de ahhoz is, hogy teremtő módon fo­gadják be a görögök eredmé­nyeit. Az etruszk kultúrát te­hát nem kívülről hozta be egy bevándorló nép — ahogy az ókortól kezdve sokáig gondol­ták —, hanem két kultúrának egy kedvező pillanatban való találkozásából helyben szüle­tett meg. A második teremben az et­Amfora vörös alapon figura kai Öreg férfi feje: dombormű az orvietói Belvedere-templomból Felső képünkön: Menelaosz és Heléna urnája Chiusiból ruszk kultúra fénykorának és az 5. század végén bekövetke­zett átmeneti visszahúzódásá­nak legszebb tárgyi emlékeit mutatják be. Láthatunk pél­dául egy, a napisten alakjával díszített bronz kocsidíszt — ez ma egy szovjet múzeum birtokában van —, valamint a Berlinből érkezett csodálatos darabot, a caerei terrakotta antefixet női fejjel. A harma­dik teremben az etruszk kul­túra második virágkorából való tárgyak tárulnak a nagy- közönség elé. Ezek közül is az egyik 'legszebb á bronz urna­fedél fekvő ifjú alakkal, ésKz ál-vörösalakos agyagcsésze. A kiállítás, mintegy függelék­ként a negyedik terem­ben mutatja be az etruszk kultúra Etrurián kívüli hatá­sának néhány összefüggését. A Szépművészeti Múzeum etruszk anyaga szeptember 17-ig tekinthető meg. Szombaton reggel 6 órakor Miskolcról a Nehézipari Mű­szaki Egyetem főbejáratától bányamérnök-hallgatókból ál­ló csoport indult útnak, hogy egy szenescsillével a közúton megtegye a mintegy 400 kilo­méteres utat Miskolciéi Sopro­nig. A miskolci egyetem bánya- és kohómérnöki kara a magyar műszaki felsőoktatás legrégibb intézményének, a selmecbánr Magyar Királyi Bányászati Erdészeti Akadémiának jc utódja. Ez az iskola 1918—1 ben Sopronba került, majd két kart 1949—59 között M kolera költöztették. Az ere székkel a kapcsolat nem sí kadt meg, sőt a miskolci ha gatók igyekszenek azt erősí ni. Az etruszkok viiága Ik*..!V.v.'., . . ■■ ■■■ • '■ >• ....í G urítják a csillét

Next

/
Oldalképek
Tartalom