Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-07 / 184. szám
4 Stätten 1989. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ Mit akarnak a szervezők? / i Értelmiségi tanács Túlzás lenne azt állítanunk, hogy az értelmiségnek, még konkrétabban az értelmiségi foglalkozású embereknek nincs Magyarországon érdekeiket kifejező szervezetük. Ám, mint azt a gyakorlat mutatja, többen érzik a teljesség hiányát. Ezt bizonyítja a tavasszal megalakult Országos Értelmiségi Tanács ideiglenes előkészítő bizottságnak léte is. Mit akarunk? című felhívástervezetüket még áprilisban készítették el. Július közepén tartott megbeszélésen már úgy döntöttek, ezen is módosítani kell, mert közben egyéb szempontok is felmerültek. Azt tervezik, hogy szeptember második felében összehívják a magyar értelmiség országos tanácskozását. Mint azt a felhívásfervezet megfogalmazza: az ország megújulásában az értelmiségre meghatározó szerep vár. E kollektív felismerésből született a kezdeményezés, hogy össze kell fogni a szellemi erőket. Elő kell segíteni a nemzet életében alapvetően fontos A nyár hagyományosan az üdülés, pihenés évszaka — s egyben az iskolai, óvodai szüneteké is. De mit tehet az a szülő, akinek kevés a szabadsága, és nincs olyan rokon sem, aki vigyázni tudna a gyerekre? — Az oktatási törvény szerint az óvodák csak egy hónapos szünetet tarthatnak, Gödöllőn öt tanácsi óvoda működik, és természetesen nem mindegyik egyszerre zár be — mondja dr. Csighy Tiborné, a Stromfeld-lakótelepi óvoda vezetője. — Az öt intézményből júliusban kettő, most pedig már három nyitva van. Mi a nyári szünetünket ösz- szehangoltuk a közelben lévő János utcai óvodáéval, Egyébként nem gyakori, hogy a szülők igénybe veszik a másik óvodát. Mi például egyrészt a tőszomszédságunkban lévő bölcsődével együtt zártunk be, másrészt már januárban megmondtuk a szünet időpontját, így szinte mindenki el tudta intézni, hogy ebben az időszakban kapja meg a szabadságát. Tőlünk mindössze egy kislány járt júliusban a János utcába, neértckteremtő munka társadalmi jelentőségének elismertetését. A kezdeményezők Szerint a mai átalakítási reformelképzelések egyik legnagyobb hiányossága, fogyatékossága az, hogy nem található meg bennük — egy-két eddig is tiszteletre méltó kezdeményezéstől eltekintve — a kultúra és a'szociális gondoskodás átfogó reformjának koncepciója. A gyökeres szemléletváltozást a kultúra reformja biztosíthatja. Ennek meghatározó feltétele az oktatás, a tudományos és művészeti élet, a művelődés autonómiájának megteremtése, ehhez a megfelelő anyagi feltételek biztosítása. A minden alkotó munkához szükséges lelkiismereti szabadság. Nem kevésbé a szociális gondoskodás, az alkotás szabadságához szükséges esélyegyenlőség. Az Országos Érdekvédelmi Tanács az elképzelések szerint feladatának tekintené a magyar értelmiség szakmák szerinti érdekvédelmét is. künk pedig most két, augusztus végén pedig három kis vendégünk lesz. A gyerekek fejlődése szempontjából is nagyon rossz, ha egyáltalán sehová nem tudják elvinni őket a szülők. Egy gyereknek ugyanúgy szüksége van „szabadságra”, kikapcsolódásra, mint egy felnőttnek. — Hány gyerek van most, az egy hónapos szünet után az óvodában? — Ezen a héten 47, ami az összlétszámnak körülbelül a negyede, de a szülők előrejelzései alapján majdnem kétszer ennyire számítottunk. Természetes, hogy ahol tehetik, még az utolsó percben is megoldják, hogy a szülőkkel, nagyszülőkkel, rokonokkal töltse a gyerek a nyarat, csak a biztonság kedvéért jelentik be az óvodába. Augusztus közepétől már jóval többen leszünk, — Mennyibe kerül az óvoda nyáron? — A szülőknek ugyanannyiba, mint év közben, a térítési díj egységesen napi 22 forint. Megint más kérdés, hogy a Gamesz-nek mennyibe kerül egy „félházzal” működő intézmény fenntartása. Szegen/ kutatók Egy év alatt folyó áron 4 százalékkal növekedtek a tudományos kutatásra, fejlesztésre fordított kiadások, ám az áremelkedéseket és a bérbruttósítás költségeit figyelembe véve a tavalyi 32,8 milliárd forintos ráfordítás reálértékben kevesebb az egy évvel korábbinál — ez állapítható meg a KSH most közzétett felméréséből. A statisztikai adatok szerint az ország 1323 kutatófejlesztő munkahelyén 72 512- en dolgoznak, közülük mintegy 21 400-an ioglalkoznak ténylegesen a tudományos munkával. Száz kutatóra átlagosan 73 segítő munkatárs, személyzet jut. A kutatásokra költött ösz- szeg a nemzeti jövedelem belföldön felhasznált hányadának 1988-ban 2,94 százalékát tette ki,, ennek mintegy háromnegyede volt vállalati pénz. A költségvetésből mindössze 5.4 milliárd forint jutott kutatási célokra. A kutatófejlesztő helyeken rendelkezésre álló pénzből 5,1 mil- liárdot fordítottak beruházásokra, ennek 77,3 százalékát gépek, műszerek vásárlására költötték. Elsősorban a gyógyszeriparban, az elektronikai alkatrészgyártásban és a számítástechnikában folyó fejlesztésekhez szereztek be nagyobb értékben különféle berendezéseket. Jelentősebb építési beruházást mindössze egyet regisztrál az elmúlt évről a statisztika: elkészült a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont. A kutatók, fejlesztők az elmúlt évben 30 ezer témával foglalkoztak, száz tudományos szakember átlagosan 140 témán dolgozott. A felmérések szerint a befejezett kutatások eredményei közül mintegy 8500-at már alkalmaznak a gyakorlatban. Pásztoremberek képeken Pásztoremberek címmel Kunkovács László fotóművész kiállítása nyílt meg a Budapesti Történeti Múzeumban. A néprajzi, szociográfiai értékű felvételeket az elmúlt két évtizedben a Nagyalföldön készített több ezer fotográfiából válogatta a tárlatra a fotóművész. Kunkovács László az egyik legnagyobb ilyen jellegű hazai magángyűjteményt mondhatja magáénak, s agrártörténeti, ősi építészeti és halászattörténeti tárlatait idehaza és külföldön mintegy félszáz helyen mutatták már be. K. T. I. Összehangolt nyitva tartás Óvodások szabadságon Vajon merre lehet itt a spájz? Ezeregy hülye tanács Bár a férfiak az ágyban megvesznek a teltebb formákért, amúgy meg az utcán a keszeg fenekűek után eszi őket a fene, mi nők, legyünk bár kövérek vagy soványak, a kedvükért reggeltől estig kefirt zabálunk. A politikai irodalomtól manapság megcsömörlött gyomrunkat most helyrehozhatjuk egy kis diétával. Ehhez ajánlom Sinkó Péter remekbe szabott humorkönyvét, amelyből már sokan és sok helyütt idéztek. A címe: 1001 hülye tanács fogyókúrázóknak. Már a bevezetés a fogyókúra tudományába is biztató: Előbb-utóbb mindenki elhízik — írja a szerző. Ezért erkölcsi kötelességünk segíteni bajba jutott társainkon. Most tehát azoknak szeretnék hasznos tanácsokkal szolgálni, akik annyira belekeveredtek saját zsírpárnáikba, hogy már a hangjuk is alig hallatszik ki belőle. Kedvcsinálónak néhány ötlet a fogyókúra kultúrtörténete című fejezetből. „Mióta szenved az ember a kilóitól?” — kérdezi a szerzß. A válasz: „Valószínűnek tartom, hogy attól a pillanattól kezdve, amikor először felegyenesedett az ős szavannák füvéből és körülnézett: vajon merre lehet itt a spájz? Az a kissé buta ábrázat, amelyik akkor kandikált ki a fűből, a világegyetem, a messzi csillagporos végtelen történelmének legcsodálatosabb alkotását takarta: az emberi értelmet. ... És az értelem, ez a világcsoda, a történelem során arra fecsérelte energiáinak jelentős részét, hogy azon tépelődött, miként lehetne a zabálást még egy kicsit fokozni. Egyszersmind hogyan lehetne elintézni azt, hogy az ellenség mind éhen dögöljön? ... Így aztán természetes, hogy a világ történelme folyamán a has — jelentőségénél fogva elkezd nőni. S ez a hatalmas elöl hordott hátizsák (hasizsák) ma is az emberiség egyik legnagyobb keresztje. Olyan kereszt, amelyiket nagyon nehéz letenni. És senki sincs, aki akár csak néhány méteren segítene cipelni. De hogy a túlsúlyos olvasóink kedvét ne szegjük, elárulom, hogy a könyv nem erről, helyesebben nem csak erről a teherről szól. A szerző állítása szerint a történelem során számtalan esetben a kövér volt az esztétikum csúcsa. Kövérnek lenni annyit jelentett, mint manapság Alfa-Rómeóval járni, Givenchy kölnit használni, Chesterfild cigarettát szívni, vagy a fülben rozsdás csavarhúzót hordani. Sinkó Péter szerint, ha Rubens idejében létezett volna a népszerű Burda divatmagazin, annak képein nem a zörgő csontú, keszeg fenekű manökenek mutogatták volna magukat, hanem nagyméretű, sőt kihajtogatós leporellókról dundi modellek néztek volna ránk. De hát, nehéz megítélni, hol az a bizonyos határ — sóhajt fel a szerző. Meddig szép a kövér és meddig erkölcsös a zabálás. A fogyókúra, mint azt már a könyv elején megtudhatjuk, egyébként az élet minden területére kiterjed, és így kivétel nélkül mindenkit érint. Kövéret, soványát, hosszút és rövidet, önt is, kedves, Olvasó! A kötetnek csupán egyetlen szépséghibája van. Rosszul kötötték, kölcsönadni tehát nem lehet, Vagy salátaként A szűkebb pátriánkkal testvérmegyei kapcsolatokat ápoló olaszországi Umbria tartomány és a Szépművészeti Múzeum közös rendezésében Um- berek és Etruszkok címmel kiállítás nyílt Budapesten. A sok ritkaságot bemutató rendezvény az olaszországi Umbria tartomány múzeumainak, a Vatikáni Etruszk Múzeum, valamint NDK-beli, csehszlovák, lengyel, szovjet és hazai intézmények féltve őrzött kincseinek javát vonultatja fel. A kiállítást pénteken késő este Francesco Mandarini, Umbria tartomány tanácsának elnöke és Szabó Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia tagja nyitotta meg. Az első teremben az Etruszk kultúra kialakulását és fejlődésének kezdeti szakaszát mutatják be. Mint a közérthetően megírt kiállítási tájékoztatóból megtudhatjuk, az etruszk kultúra történeti előzménye az első feltárt lelőhelyről elnevezett Villanova kultúra, amely Etruriánál jóval nagyobb területen virágzott. Első szakaszát a földművelésből és pásztorkodásból élő lakosság szétszórt, egy-egy családfőtől irányított kis telepei jellemzik, és nemigen különbözött Itália, Közép-Európa többi vaskori kultúrájától, össze- köttéWSbéif ‘iV "főleg ezekkel állt (erre utal a latiumi ovális ház alakú urna és a szardíniái csónakmodell). A 8. század folyamán a Villanova-kultúra rövid idő alatt kimagaslott a környező kultúrák közül. Ez az átalakulás szervesen összefügg a föníciai és görög hajósok több évszázadnyi szünet után újra megélénkülő kereskedelmi tevékenységével, amely, főleg a görögöknél, a nyersanyagforrások, elsősorban a vaskorban alapvető vasérc utáni lázas kutatással járt együtt. A görögök itáliai megjelenésének hatására hirtelen SiNKÓ »ETt-fi 1901 hülye tanács lOMékirázáknak kapjuk vissza. Na de ez a kötészet és nem a költészet hibája. Végezetül egy saját tapasztalatból merített jó tanács a Béta-könyvek sorozatban megjelent kötet használatához. A könyvet ne olvassuk olyan helyen, ahol sokan vannak körülöttünk, mert a röhögést nem lehet abbahagyni, így könnyen gyanúba keveredhetünk. Legjobb, ha otthon, csendes magányunkban lapozgatjuk — hason, ha nem gurulunk le róla. Antal Piroska Oinomaos halála etruszk haláldémonokkal kőből faragva (Erdősi Ágnes felvételei) föllendült a fémművesség az ércekben gazdag Közép-Nyu- gat-Itáliában (a vezető szerepet Elba szigetének vasércbányái és a vele szemben fekvő Populonia kohói játszották). Az érintkezés hamar rendszeressé vált a Nápolyi-öbölben megtelepedő görögök és a Villanova-kultúra központjaiban lakók között, s néhány évtized alatt a Villanova-ha- gyományoknak a göröggel való beoltásából kialakult az etruszk kultúra. Közép-Nyu- gat-Itália lakói elég erősek voltak ahhoz, hogy megakadályozzák területükön a görögök megtelepedését, de ahhoz is, hogy teremtő módon fogadják be a görögök eredményeit. Az etruszk kultúrát tehát nem kívülről hozta be egy bevándorló nép — ahogy az ókortól kezdve sokáig gondolták —, hanem két kultúrának egy kedvező pillanatban való találkozásából helyben született meg. A második teremben az etAmfora vörös alapon figura kai Öreg férfi feje: dombormű az orvietói Belvedere-templomból Felső képünkön: Menelaosz és Heléna urnája Chiusiból ruszk kultúra fénykorának és az 5. század végén bekövetkezett átmeneti visszahúzódásának legszebb tárgyi emlékeit mutatják be. Láthatunk például egy, a napisten alakjával díszített bronz kocsidíszt — ez ma egy szovjet múzeum birtokában van —, valamint a Berlinből érkezett csodálatos darabot, a caerei terrakotta antefixet női fejjel. A harmadik teremben az etruszk kultúra második virágkorából való tárgyak tárulnak a nagy- közönség elé. Ezek közül is az egyik 'legszebb á bronz urnafedél fekvő ifjú alakkal, ésKz ál-vörösalakos agyagcsésze. A kiállítás, mintegy függelékként a negyedik teremben mutatja be az etruszk kultúra Etrurián kívüli hatásának néhány összefüggését. A Szépművészeti Múzeum etruszk anyaga szeptember 17-ig tekinthető meg. Szombaton reggel 6 órakor Miskolcról a Nehézipari Műszaki Egyetem főbejáratától bányamérnök-hallgatókból álló csoport indult útnak, hogy egy szenescsillével a közúton megtegye a mintegy 400 kilométeres utat Miskolciéi Sopronig. A miskolci egyetem bánya- és kohómérnöki kara a magyar műszaki felsőoktatás legrégibb intézményének, a selmecbánr Magyar Királyi Bányászati Erdészeti Akadémiának jc utódja. Ez az iskola 1918—1 ben Sopronba került, majd két kart 1949—59 között M kolera költöztették. Az ere székkel a kapcsolat nem sí kadt meg, sőt a miskolci ha gatók igyekszenek azt erősí ni. Az etruszkok viiága Ik*..!V.v.'., . . ■■ ■■■ • '■ >• ....í G urítják a csillét
