Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-07 / 184. szám

2 1989. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ Rabin elutasítja a Hezbollah feltételeit Izrael álláspontja változatba Jichak Rabin izraeli védel­mi miniszter elutasította a Hezbollah szombaton szabott feltételét, amely szerint csak akkor lehetne szó a Libanon­ban eltűnt 3 izraeli katona ki­cseréléséről Izraelben bebör­tönzött libanoni és palesztin foglyokra, ha előtte elenged­nék Izraelben a Dél-Libanon- ból elrabolt síita Obeid sejket. Ralpln kijelentette: ilyen nyilatkozatokat nem veszünk figyelembe! Hangsúlyozta, hogy Izrael álláspontja vál­tozatlan a teljes fogolycserét illetően, azaz kormánya kész lenne szabadon engedni mint­egy .200, Izraelben és a dél­libanoni, úgynevezett bizton­sági övezetben elfogott sze­mélyt, közöttük Obeid sej­ket is, ha a túszejtők elenged­nek három izraeli katonát, va­lamint 17 Libanonban fogva tartott nyugati túszt is. A Hezbollah szombati nyi­latkozata szerint a szervezet­nek semmi köze a túszok ügyéhez és a sorsukról folyó tárgyalásokhoz, ez a kérdés a túszok fogvatartóira tarto­zik. Egy szovjet diplomata meg­erősítette, hogy a Szovjetunió részt vesz a túszügy politikai rendezését célzó erőfeszítések­ben. George BiTsh amerikai elnök állítólag felajánlotta, hogy felszabadítja az Egyesült Államokban zárolt iráni java­kat, ha Teherán segít a túszok kiszabadításában. Közben Marrack Goulding ENSZ-dip- lomata Damaszkuszban ugyan­csak a túszválság rendezéséről tárgyal a szíriai vezetőkkel. Diplomáciai források úgy tudják, a Szovjetunió felkérte Szíriát, legfontosabb térségbe­li szövetségesét, és Iránt, amellyel az utóbbi időben Moszkva látványosan javította kapcsolatait, hogy fejtsenek ki nyomást libanoni síita szövet­ségeseikre. Az amerikai Joseph James Cicippio elrablói vasárnap es­te pontosították foglyuk „azonnali szabadon bocsátá­sa” fejében támasztott köve­teléseiket. Az amerikai túszt a „For­radalmi Igazságtevés Szerveze­te" tartja fogságban. A Ci- cippióra kimondott halálos ítélet végrehajtásának elha­lasztását a csoport csütörtö­kön jelentette be, mondván, hogy „barátai” kérték erre. Vasárnap kiadott közlemé­nyében Cieippióért cserébe azt követeli a csoport, hogy Izrael bocsássa szabadon az elrabolt Abdel-Karim Obeid sejket, továbbá fogságában lévő 150 libanoni és 300 pa­lesztin foglyot, valamint hogy Izrael tegye lehetővé a meg­szállt területekről kitoloncolt palesztinok visszatérését lak­helyeikre. Afanasziev nyilatkozata a Der Spiegelnek A peresztrojkát A szovjet átalakítást szá­mos területen „felvizezik”, vagy még hozzá sem fogtak megvalósításához — jelentette ki Jurij Afanaszjev történész, az egy hete létrehozott re­formpárti képviselőcsoport egyik alapítója a hamburgi Der Spiegel című hírmagazin­nak adott nyilatkozatában, A pereisztrojka vagy elve­szítette eredeti lényegét, vagy sosem öltött alakot — tette hozá Afanaszjev. A múlt hét végén megala­kult parlamenti csoport ellen­zéki beállítottságát firtató kérdésre a képviselő úgy fo­galmazott, hogy „ellenzék va­gyunk vagy azzá válhatunk”. Elmondta, hogy egyesek szakadás előidézésével vádol­ják a képviselőcsoportot a leg­felsőbb tanácsban. Afanaszjev ellenérve szerint a népi kül­döttek kongresszusa azonban már azelőtt is megosztott volt, s nem volt egységes a legfel­sőbb tanács sem. Afanaszjev az országban ha­tó egyik legnagyobb fékező­erőnek nevezte a bürokrácia minden szinten érezhető kö­zömbösségét. Az emberek csa­lódottak, csüggedtek és dühö­sek — mondotta. A történész becslése szerint a Szovjet­je mrdnadze munkalótogatása Kabulban Az afgán kormány életképes Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter vasárnapi ka- buli munkalátogatása során találkozott Nadzsibullah afgán államfővel és az ország más vezetőivel. A megbeszéléseken elsősorban Afganisztán belső helyzetével foglalkoztak, s a szovjet, külügyminiszter átadta Nadzsibullahnak Mihail Gor­bacsov jizenetét. Sevardnadze még vasárnap elutazott Ka­bulból. A tárgyaló felek megállapí­tották. hogy a szovjet csapa­tok Afganisztánból történt ki­vonása óta a mostani vezetés bebizonyította életképességét, s befolyása egyre nő az or­szágban. Az elmúlt hónapok történéseiből nyilvánvalóvá vált, hogy az afgán konfliktus megoldását békés eszközökkel kell elérni. A megbeszélésen hangsúlyozták, hogy az Egye­sült Államok és Szaúd-Arábia nyíltan támogatják a kormány erőszakos megdöntésére törő ellenzéket. A kormányellenes erők a nap folyamán több alkalommal is lőtték az afgán várost. Dél­után 40 rakéta csapódott be Kabulba, 9 polgári személy meghalt, 35-en megsebesültek. Találat érte az általában kül- födiek lakta Intercontinental szállodát, amelyben súlyos anyagi károk keletkeztek. Külföldi események egy mendafkan Kategorikusan cáfolta az egyiptomi vegyi fegyverrel kap­csolatos híreket Szabi Abu Taleb tábornok, egyiptomi védel­mi és hadiipari miniszter, aki kijelentette, hogy országának nincs birtokában vegyi fegyver, s a jövőben sem szándékozik ilyet gyártani. A Mintegy 150 halálos áldozata van azoknak az áradásoknak, amelyek az utóbbi két hét hatalmas esőzé­sei után pusztítanak Banglades északkeleti részén, s a haj­léktalanok száma meghaladja a százezret, mert az ár leg­alább száz faluban sodorta el a vályogviskókat. A Közel egy­millió márkás anyagi kárt okozó baleset történt szombaton az NSZK-beli Kieli-csatorna zsiliprendszerében, amikor ösz- szeütközött az Outokompu nevű finn és a Verma nevet viselő ciprusi teherhajó, szerencsére személyi sérülés nem történt. A Az iráni főpapoknak az alkotmány által arra felhatalma­zott tanácsa vasárnap megerősítette tisztségében Ali Hame- neit, az iszlám köztársaság új irányítóját. A Több ezer em­ber tüntetett vasárnap Bakuban, az Azerbajdzsán Köztársa­ság fővárosában, követelve a köztársasági törvényhozók le­mondását és a helyi népfront hivatalos elismerését. A A Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására vasárnap rövid munkalátogatásra Romániába érkezett Jozef Lénárt, a CSKP elnökségének tagja, a KB titkára. unióban negyvenmillió vagy még annál is több ember él a szegénységi küszöb alatt. Szovjet—meríhai „kishatárforgalom " A Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott, hogy a. Csukcs-félsziget és Észak­nyugat-Alaszka lakosai a jö­vőben vízumkényszertől men­tesen látogathatnak egymás­hoz. A megállapodást valószí­nűleg szeptemberben írja alá Eduard Sevardnadze és James Baker külügyminiszter. A Bering-szoros két partján lakók — nemritkán egymással rokonságban állók — közötti közvetlen érintkezés lehetősé­gét, amely régi hagyományok­ra tekinthet vissza, 1948-ban fagyasztotta be a hidegháború. Most összeállítják azoknak a helybéli lakosoknak a listáját, akik vízum nélkül kereshetik majd fel — minden egyes al­kalommal legfeljebb 90 napra — a szomszédos határ menti körzeteket. Az NSZK-nak nem áll módjában segíteni Keletnémet menedékkérők Az NDK szombaton, köz­vetve, de nyomatékosan fi­gyelmeztette állampolgárait, hogy meddő próbálkozás az NSZK külképviselőitől várni a nyugati kiutazási engedély ki­járását. Szombaton késő este közzétett rövid jelentése leszö­gezi: „Mint a nyugati sajtó, az NSZK politikusai s hivatalos szervei terjesztik, néhány NDK-állampolgár az NSZK külföldi nagykövetségeit, illet­ve NDK-beli állandó képvise­letét keresi fel, hogy ott sze­mélyes ügyeit előadja. A nemzetközi jognak megfele­lően az NSZK külképvisele­teinek semmiféle joguk és kö­telezettségük nincs az NDK ál lampolgáraival szemben. Az ADN állásfoglalása egy­becseng a bonni kancellári hi vatalt irányító Rudolf Seiters aznapi lapinterjújában olvas­ható kijelentésével, amely sze­rint sem az NSZK berlini ál­landó képviseletének, sem a Varsói Szerződés országaiban levő nagykövetségeinek nem áll módjában segíteni az NDK állampolgárainak abban, hogy a szövetségi köztársaság­ba utazhassanak. HA NEM NYÁRI AKKOR VALÓBAN SZENZÁCIÓ .... ■:•••- • r '■> . •- - •• •- ­Mihail Gorbacsov szovjet állam- pá,rfcve$ctő állítólag fel­ajánlotta a Kuríl-szigetek Tokióban, elvitatott négy déli szi- gettagját Japánnak egy nagyszabású hosszú távú gazdasági segélyprogram fejében A meglepő hírt a US News and World Report amerikai hírmagazin repítette világgá, nem nevezi meg azonban milyen kútfőből merítette értésüléseit. A heti­lap hírét más források eddig nem erősítették meg. A hírmagazin tudni véli, hogy Mihail Gorbacsov „titkos üzenetben” terjesztette a tokiói vezetés elé javaslatát. Ennek lényege: a négy szigetért cserébe a japánoknak egy hosszú tá­vú program keretében évente dollármilliárdokat kellene be­fektetniük a szovjet gazdaságba. A lap az üzenet időpontját sem közölte. Az US News and World Report szerint ez az első eset, hogy egy szovjet vezető ilyen kezdeményezéssel áll elő. Szovjet részről egyelőre nem reagáltak az amerikai hírmagazin érte­sülésére. A pótválssztás eredményei Augusztus 5-én három or­szággyűlési választókerület­ben volt pótválasztás. A Bács-Kiskun megyei 3. számú választókerületben (Kecskemét) a névjegyzékéé felvettek száma 19 930 fő. A választáson részt vett 11 430 fő, a választójogosultak 57,35 százaléka. Az érvényes szava­zatok száma 11 186, az ér­vényteleneké 244. Dr. Debre- czeni József tanár (MDF), 7876 (70,41 százalék), dr. Kiss István szociológus, tanár (MSZMP), 2147 (19,19 száza­lék). Varga László református lelkész. (HNF), 1100 (9,83 szá­zalék) szavazatot kapott. Va­lamennyi jelölt ellen szava­zott, 63 (0.37 százalék) fő. Az új képviselő dr. Debreczeni József. A Bács-Kiskun megyei 8. számú választókerületben (Kiskunfélegyháza) a név­jegyzékbe felvettek száma 26 008. A választáson részt vett 12 654 fő. a választójogo­sultak 48,65 százaléka. Az ér­vényes szavazatok száma 12 373, az érvényteleneké 281. Fekete Pál tanár (MDF) 3601 (29.10 százalék), dr. Garat Ist­ván orvos, (kiskunfélegyházi ifjúsági szövetség, MSZMP), 4775 (38,59 százalék), dr. Vas László jogtanácsos (HNF) 3885 (31,40 százalék) szavaza­tot kapott. Valamennyi jelölt ellen szavazott 112 (0,91 szá­zalék) fő. A választáson a vá­lasztópolgároknak több mint a fele nem vett részt, ezért idő­közi választást kell tartani. A Csongrád megyei 1. számú, választókerületben (Szeged) a névjegyzékbe felvettek száma 21 938. A választáson részt vett 11 119 fő, a választójogosultak 50,68 százaléka. Az érvényes szavazatok száma 10 921. az ér­vényteleneké 198. Dr. Dobozy Levente László ügyvéd (HNF), 1747 (16 százalék), Miklós Ká­roly művezető (MSZMP). 2395 (21,93 százalék), dr. Raffay Ernő történész (MDF), 6720 (61,53 százalék) szavazatot ka- . nőtt. Valamennyi jelölt ellen szavazott 59 (0,54 százalék) fő. Az új képviselő dr. Raffay Er­Új érdekegyeztetést Jelentős társadalmi szerve­zetek, állampolgári csoportok érzik úgy, hogy nincs lehető­ségük érdekeik kifejezésére a döntések előtt. Ugyanakkor a formálódó piacgazdaság miatt is szükséges lenne egy olyan egyeztetési mechanizmus ki­alakítása, amelyben intézmé­nyesített formában minden fontosabb gazdasági döntést megelőzne a különféle érde­kek egybevetése. Erre vonat­kozóan az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban új el­képzelések formálódnak, ame­lyekről Herczog László főosz­tályvezető- adott tájékoztatást. Elmondta: célszerű lenne létrehozni egy olyan fórur mot, ahol konzultatív jel­leggel általános gazdasági kér­désekben is — mint példáula követendő gazdaságpolitika, a tervezés, a költségvetés és a szabályozás iránya, elvei — egyeztetnék elképzeléseiket a résztvevők. Az érdekütközte­tések másik fontos színtere az árkérdésekkel foglalkozó ta­nács vagy bizottság lehetne, amelynek feladata kiterjed­hetne a követendő árpolitika véleményezésére, a központi áremelések, • illetve hatósági árak egyeztetésére, és az ár­vitákban való közvetítésre. Változatlan tartalommal, de a bérügyek mellett más munka­ügyi témákkal kiegészítve folytathatná tevékenységét — ha esetleg más néven is — az Országos Érdekegyeztető Ta­Visszahívták a tanácselnököt Szombaton szavazást tar­tottak Békéscsabán a 36-os városi tanácsi választókerület­ben. Arról döntöttek, hogy maradjon-e Gally Mihály ta- tanácselnök vagy sem. Kétszázötvenen igennel sza­vaztak Gally Mihály — FIDESZ által kezdeményezett — visszahívására, 57-en a ta­nácselnök mellett voksoltak, nyolc szavazat pedig érvény­telen volt. Így a FIDESZ kez­deményezése sikerrel járt, Gally Mihályt körzete meg­fosztotta tanácstagságától. A világ Moszkvára tekint: sikerül-e Gorbacsovnak átala­kítani azt a hatalmas birodal­mat, amely a szocializmus megvalósítását tűzte ki célul? Mi, magyarok is drukkolunk neki, mert a reformok útját járjuk, s megfelelő nemzetkö­zi légkör nélkül nem valósít­ható meg hazánkban a demok­ratikus szocializmus. Lessük a híradásokat, s igyekszünk ki­bogozni belőlük, hogy a pe­resztrojka milyen irányban halad, sikerül-e Gorbacsovnak a Szovjetunióban és a világ­ban a várt hatást elérnie, hi­szen Gorbacsov megjelenése a szovjet vezetésben többet je­lent. mint egy új vezető utód­lása: egy új politikai nemze­dék színre lépését Is jelenti, amely stílusban, felkészültség­ben és történelmi látásmód­ban egyaránt különbözik a ré­gitől, a sztálini gárdától. Ki ez az ember? Honnan jött, miként került a legfel­sőbb vezetésbe? Máig is izgat­ja az olvasókat. Sokféle írás foglalkozott személyével, írá­saiból, beszédeiből is kitűnik, hogy milyen utat járt be. de mégis igazi, kendőzetlenül megírt életpályáját talán leg­jobban Zsoresz Medvegyev rajzolta meg 1985-ben, amelyet azóta is minden évben újra ki­adnak. Az íróról annyit illik tudni, hogy Rój Medvegyev neves szovjet történész iker­testvére, közéleti tevékenysé­géért 1970-ben elmegyógyin­tézetbe zárták, ahonnan nem­zetközi tiltakozás eredménye­ként kiengedték, majd Ang­liába került, azóta is London­ban él, s már 1976-ban megírta a Hruscsov a hatalomban cí­mű művét. Gorbacsovról szóló könyve először jelenik meg Mihail Gorbacsov az átalakítás ifikre magyarul, átdolgozott formá­ban. A szerző1 azzal az izgalmas eseménnyel indítja könyvét, amely 1985 márciusában kö­vetkezett be, amikor meghalt Csernyenkö, az SZKP főtitká­ra, s az volt a kérdés, hogy ki követi tisztségében, olyan em­ber, aki képes lesz szembenéz­ni azzal a csődtömeggel, ame­lyet a Brfezsnyev-korszak ha­gyott hátra, s amelyen Adro- pov rövid vezetése alatt nem tudott, Csernyenkö pedig nem akart változtatni. Olyan em­berre volt szükség, aki képes volt szembenézni a helyzettel, s a pangás évei után elindítani egy olyan fejlődést, amely ki­vezeti a válságból a Szovjet­uniót. Ez az ember Gorbacsov. Pa­raszti indíttatású, akinek a sze­me előtt zajlott le a szovjet me­zőgazdaság kollektivizálása, a második világháborúban pedig már gyermekként traktoros, fizikai munkát végzett! hogy majd Moszkvában jogot tanul­jon, és szűkebb szülőhazájá­ban, Sztavropolban megsze­rezze második diplomáját is a mezőgazdasági tudományok­ból. Sikeres funkcionárius, komszomol- és pártterületen dolgozik, és fokozatosan kerül közel a moszkvai vezetési elit­hez. Megtudhatjuk a könyvből, hogy miként lett a mezőgaz­daság irányítója a politikai bi­zottságban még 1979-ben, ho­gyan került közel Andropov- hoi, s miként lett végül is az SZKP főtitkára. Míg idáig eljutunk a kötet olvasásával, nemcsak azt tud­juk meg, hogy miként halad előre Gorbacsov a politikusi pályán, h'anem azt is, hogy milyen volt a szovjet hatalmi struktúra,' milyen a vezetési hierarchia, hogyan irányítot­ták a roppant birodalmat. Gor­bacsov hatalomra jutásával új stilus valósult meg a Kremlben, egyben olyan re­formokat indított el a belpoli­tikában és a nemzetközi élet­ben, amely méltán érdemelte ki a világ közvéleményének figyelmét. Főtitkárságának négy esz­tendejében sok változás tör­tént a Szovjetunióban és a vi­lágban. Ügy tűnik, a világ leg- ünnepeltebb, legtevékenyebb, legismertebb politikai vezető­jévé vált. Ezért is érdekes sze­mélye, élete. E kötetből meg­tudhatjuk, hogy miként ala­kult élete, hogyan valósultak meg személyes törekvései. Ho­gyan formálódott nagyformá­tumú politikussá, miként bon­takoztak ki képességei, mód­szerei. milyen eszméket vall. s vezetési módszereinek me­lyek a korlátái. Nyilvánvaló, hogy Gorbacsov őszintén hit­te: a szovjet rendszer a leg­jobb társadalmi modell a kul­turális és materiális fejlődés­hez, és lehetőségeit azért nem tudta eddig teljesíteni, mert rossz vezetői voltak, nem pe­dig azért, mintha bármi rossz lenne elveiben. A Gorbacsov-érának a szov­jet belpolitika liberalizálása a legfontosabb vonása. Ez nem könnyű folyamat, és akár­csak Lenin új gazdaságpoliti­kája, ez sem az első próbálko­zás. Hogy sikerül-e végig­vinni, az még a jövő kérdése. A szovjet politikai rendszer és gazdaságirányítás elbürok­ratizálódása korlátozza a fő­titkár személyes hatalmát. Az az út, amelyen Gorbacsov el­ért a csúcsra, azt mutatja, hogy nem kapott egyértelmű mandátumot a reformokra — legalábbis ez tűnik ki Medve­gyev könyvéből. Hogy mégis reménykedhetünk, azt a szov­jet változások támasztják alá: a szovjet emberek már nem hajlandók a régi módon élni, és a vezetők már nem tudnak a régi módon uralkodni. Gor­bacsov „felülről jövő forra­dalma” egybeesik az „alulról jövő forradalommal”. Így bízhatunk benne, hogy mégiscsak megvalósulnak Gor­bacsov elképzelései, amelyek jó hatással lehetnek a világ fejlődésére. Legalábbis ezt sugallja ez a könyv is, amelyet több nyugati világlap bámula­tosnak. lebilincselőnek. olyan alapműnek nevezett, amelyet feltétlenül el kell olvasnunk, hogy megértsük, mi is megy végbe a világban napjainkban. A kötetet a Láng Kiadó hozta forgalomba elég borsos áron (150 forint), s angolból Danáé Krisztián, dr. Erdei Árpád és Recski Ágnes fordította. Gáli Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom