Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-05 / 183. szám
1989. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT 9 Lázár deákéból csak egy példány ismert Földabroszok Magyarországról Egy 1578-as térkép így ábrázolta Magyarországot rém az országot egészében vagy részleteiben ábrázoló és megyetérképeket őriz. A másodikban a magyar polgári társadalom kialakításához kapcsolódó — úrbéri, vízügyi, erdő- és mezőgazdasági, bányászati — ábrázolások kaptak helyet. Itt láthatók az úgynevezett peres térképek, például Galícia és Tren- csény meg Stájerország és Vas megye határkiigazítási ábrázolásai, városok, birtokok határát eldöntő rajzok. A harmadik terem a tematikus térképeké: gazdasági, természeti és társadalmi viszonyaink fejlődését szemléltetik. Vannak itt geológiai, földművelési, bányászati, ipari térképek, vagy olyanok, amelyek az iskolai ellátottságot, a vallási megoszlást vagy a kolera elterjedésének helyszíneit jelölik. E kiállítást kiegészítendő, a térképtárban különleges, ritka térképek bemutatóját rendezték meg. Kádár Márta Augusztus 17. és 24. között Buda- * pesten rendezik meg a Nemzetközi Térképészeti Társulat 14. konfe- renciáját. S ugyanakkor tartja a magyar fővárosban közgyűlését a i Nemzetközi Glóbusz és Műszertör- •' téneti Társaság is. E két esemény adta az ötletet az Országos Széchényi Könyvtárnak, | hogy gazdag térképtárának magyar vonatkozású anyagából megrendezze a Földabroszok Magyarországról (1528—1900) című reprezentatív kiállítást, amelyet augusztus végéig : tartanak nyitva. Széchényi Ferenc nevezte a térképeket földabrosznak abban a jegyzékben, amelyben a köúyvtár- alapító gyűjteményét részletezte, s amely adományban ezerötszáz térkép és atlasz is szerepelt. A Széchényi Könyvtár térképtára erre az anyagra alapozva fejlődött rangos gyűjteménnyé, , . ‘ Szépség és valósághű ábrázotás jellemzi- a kiállítás négy évszázadot felölelő térképeit. A legrégibb Magyarország-ábrázolás, az 1528- ban Ingolstadtban kinyomtatott, Lázár deák által szerkesztett térkép részletességével, pontosságával tűnik ki. Ez a lap 1600 földrajzi nevet tartalmaz. Lázár deákról azt tudjuk, hogy Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára volt. S a fent említett 1528-as kiadású térképből az egész világon csak egyetlen példány ismert, a mi Széchényi Könyvtárunké. A 16. században európai mértékkel mérve is magas szintű volt országunkban a térképrajzolás művé- szete-mestersége. (1532-ben adta ki Honter János, alias Johannes Hontems az erdélyi reformáció jelese Erdély térképét, s 1542-ben térkép- történeti atlaszát.) A fejlődést a török uralom.azonban másfél évszázadra megszakította. Az ország három részre szakadása nem tette lehetővé a külföldi — olasz, német, belga — kartográfusoknak sem. hogy újratérképezzék a Kárpátmedence tájait, ök is a korábbi térképek adatait használták fel, nemegyszer átvették, tovább éltették hibáikat. A 18. században azonban újra az európai élvonalba került a magyar térképészet. Mikovinyi Sámuel már matematikai alapú felmérésekkel szerkesztette térképeit, ő volt az első, aki a hegyeket felülnézetben ábrázolta. A vízrendezéssel (Beszédes József. Bodoki Mihály, Kiss József), majd a jobbágyfelszabadítással, illetve az úrbéri rendezéssel kapcsolatban merül fel komoly igény térképek készítésére. Amikor 1890-ben Kogutowicz Manó megalapította a Magyar Földrajzi Intézet Rt.-t, a magyarországi kartográfia már világszerte elismert volt. Százhetven térkép, harminc atlasz és földgömb illusztrálja a koronként változó igényt és funkciót kielégítő magyar térképészet múltját, nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeit. A könyvtár három termében tulajdonképpen három kiállítás látható, mindegyjk történeti sorrendbe rendezett anyaggal. Az első teMagyarországi országgyűlési választókerületek térképe 1881-ből Sport vagy őrültség? A maratoni futók nem győzik magasztalni sportjukat. Sok kívülálló viszont egyszerűen őrültségnek tartja ezt a hobbit. És nem is szabad elfelejteni, hogy a dolog nem veszélytelen. Minduntalan előfordul egy-egy haláleset verseny közben vagy után. Nemcsak az aktív sportolók körében terjed a mataroni futás népszerűsége, a publikum is mindinkább érdeklődik iránta. Egy-egy futásnak többé-kevésbé népünnepély-jellege van, amelyen sokan mindenféle tarka kosztümben Jelennek meg. A legutóbbi Futapest-versenyen feltűnt például egy idősebb fővárosi férfi, aki piros-fehér-zöld mezben állt starthoz és az egész távon magával vitt egy nemzetiszínű zászlót is. Egy másik résztvevő szabályszerűen bejelentett és startszámmal is ellátott kutyájával kísérteti magát végig a 42 km-en. Egv további különc pénzt gyűjt futás közben valami jótékony célra. A versenyzők életkora 14-15 évestől a 80-ig terjed. Az eseményről természetesen a rádió és a televízió is tudósít, a közvetítőkocsi végigkíséri a futókat az egész távon. Itt-ott egy kerékpáros tudósító is kanyarog mikrofonnal a kezében a futók tömegében. Budapesten kerek félmillió ember áll az út szélén, s biztatja-ünnepli a futókat. A taps és a tüzelő közbekiáltások sajátos atmoszférát teremtenek. Sajnos kis hazánkban igazán kiváló, nemzetközi versenyeken is eredményesen szereplő versenyző nincs. Kivéve talán Szabó Karo- lint, aki az 1983-as világbajnokságon hatodik létt, illetve a tavalyelőtt megrendezett Világkupán, Japánban felállhatott a dobogó harmadik fokára. A többiek, a férfiak közül Szabó, Szőcs, Tóth, valamint Borka, a gyengébb nem képviselői közül özéné és Virnyei Márta, akik csak mostanában zárkóznak fel a nemzetközi középmezőnybe. No de futni nem a világsikerért, hanem az egészségért kell! A legutóbbi Futapest-versenyen az egyik középkorú hölgy úgy fogalmazott: „Csodás élmény volt tapasztalni, hogy egy emberi test képes erre "a teljesítményre.” És ebbén azt hiszem benne van minden, ami a maratoni futásra ösztönözhet mindannyiunkat. Pest megyében Nagykőrösön rendszeresen rendeznek ilyen hosszú távú versenyeket, szupermaratonin is többször szurkolhattunk, de a hírek szerint idén anyagi okokból nem rendezik meg a versenyt. Sz. B. így hírlapíró archívumából (X.) Koncepciós per 1942 nyarán Lapunk hasábjain napról napra találkozhatnak kollégánk, kedves barátunk, Hasznát Zoltán nevével. Azt gondolhatnánk, a név viselője fiatal ember, erre utal információinak frissessége, a szerző sohasem lankadó kíváncsisága. Pedig a szóban forgó hírlapíró elmúlt már hetvenéves, nemcsak a ml verkesztöségúnkben. de az egész magyar sajtóban a legidősebb zsurnaliszták közé tartozik. Belső munkatársként, tudósítóként számos heti- és napilapnál dolgozott. A szerkesztőség tagja volt például az Autó című lapnál, a Magyar Napnál, a Független Magyarországnál, dolgozott a filmhíradónál és a Magyar Távirati Irodánál. Az ötvenes években sokáig hallgatásra ítéltetett. Sorozatunkban a sz ;rző negyvenéves újságírói pályafutásának legérdekesebb találkozásait, történeteit eleveníti fel. Békeffy nem a győri szabotázs miatt került börtönbe 1942 tavaszán futótűzként terjedt el: letartóztatták Békeffy Lászlót, a neves konferansziét. Az emberek értetlenül álltak a hír előtt. Egyfelől sokan tudták, hogy Békeffy a német nácizmusnak kérlelhetetlen ellenfele, másfelől sokak előtt az is ismert volt, hogy Békeffy neve ott szerepelt azoknak a listáján, akiknek szabad bejárásuk volt a kormányzói fogadásokra. Lassan szivárgott ki a hír, hogy Békeffy kémkedési ügybe keveredett. A magyar ellenállás történetével foglalkozó lexikon az úgynevezett szabotázsügyről az alábbiakat írja: Magyarország hadba lépése után a SOE több vonalon is aktivizálta a meglevő kapcnolatokat és újabbak kiépítésére törekedett. Nádas Ernő győri főmérnök még 1940-ben létesített kapcsolatot a brit titkosszől- gálattal. Békeffy László ugyancsak régebbről tartott ilyen kapcsolatokat. Ez utóbbinak színházi titkára — Marton Dezső orvos — a brit titkosszolgálat instrukciói alapján aktivizálta a győri kapcsolatot. Az eredetileg hírszerzésre és szellemi szabotázsra előkészített győri csoport hírét véve, hogy a német— magyar repülögyártási tervekben a Győri Vagon és Gépgyár is szerepet kap. Marton 'biztatására robbantásos szabotázsakció előkészítését kezdték meg. Konspirációs hibák és árulás következtében a szervezkedést gyorsan felgöngyölítették. A futárokat elfogták. A rögtönítélő bíróság 1942. április 10-én, egy kivételével, valamennyi vádlottat halálra. ítélte, de csak Nádast végezték ki. A többiek büntetését a Vezérkar főnöke 12 évi fegyházra, illetve életfogyliglanra változtatta Békeffy Lászlót, aki ellen bizonyíték nem volt. 1942. július 31-én újra katonai bíróság elé állították — a feltehetően a kémelhárításnak dolgozó — Starosolsky Aranka „írónővel” együtt. Békeffyt 12 évi fegyházra ítélték, s Starosolsky Arankát 2 évre, de néhány hét múlva szabadon engedték. Békeffyt ezután különböző fegyházakban tartották fogva. 1944 novemberében a komáromi Csillagerődben. innen Dachauba szállították. A felszabadulás után nem tért haza. 1962. január 22-én bekövetkezett haláláig Svájcban élt. A Békeffy-ügy hátterének felderítésére kerestem fel akkor Fürst Györgyöt, aki a győri szabotázs ügy kapcsán Békeffy cellatársa volt. Arról kérdezgettem, mit tud Békeffy szerepéről ebben a súlyos ítéletekkel járó perben. Beszélgetés a konferanszié egykori cellatársával A meglepő jelentések között, amelyek a horthysta puccskísérlettel kapcsolatosan kerültek napvilágra, a nagyközönség soraiban kétségtelenül azok a hírek keltettek legnagyobb meglepetést, amelyek Békeffy Lászlóval, az elmúlt évtizedek Budapestjének egyik legnépszerűbb alakjával foglalkoztak. Békeffynek az ügyben való szerepe annál nagyobb szenzáció erejével hatott, mert köztudomású, hogy éppen ő volt az egyike azoknak, akik szomorú tapasztalatokat szerezhettek a letűnt rendszerrel kapcsolatosan. Sokan vannak olyanok is, akik lélektani rejtélynek tartják Békeffynek a puccsistákkal való együttműködését. A felvetődött kérdésekre próbáltunk feleletet kapni, amikor felkerestük a közelmúlt népszerű kon- feransziéjának egykori cellatársájt, akivel megosztotta a rabság keserűségét s aki ezekben a nehéz években legbensőségesebb barátja volt. Az V. kerületi textilnegyed egyik üzletében találjuk meg Fürst Györgyöt, Békeffy volt cellatársát. — Békeffy tulajdonképpen nem is a győri szabotázs miatt került a defenzív osztály őrizetébe — kezdi elbeszélését Fürst György. — Miután a németek háborúja megkezdődött, az angol rádió a Secret Ser- ■ vice útján meghívást intézett Békeffy Lászlóhoz, hogy szerződjék le a BBC-hez, s ő konferálja a magyar nyelvű híreket és a németellenes propagandaadásokat. A tárgyalások az angol rádió és Békeffy között természetesen a legnagyobb titokban folytak, s amikor a megállapodás megtörtént, azt olyan formába öltötték, hogy Békeffy formailag a svájci előadókörűtra kap meghívást, és innen fog az angol titkos- szolgálat segítségével a legnagyobb titokban Nagy-Britanniába utazni. — Békeffy meg is kapta a svájci meghívást s ennek alapján hamarosan az útlevél és egyéb szükséges iratok birtokába is jutott. Ekkor azonban az ügy indiszkréció folytán a magyar defenzív osztály tudomására jutott és Békeffyt letartóztatták. — Hogyan került ezek után Békeffy a győri szabotázsüggyel kapcsolatba? — kérdezzük. — A magyar hatóságok annak idején még nyilvánvalóan nem akarták az angolokat ilyen ügybe belekeverni, s amint ez akkor a kémelhárító szolgálatnál szokásban volt, Békeffy ügyét egyszerűen hozzácsapták egy másik ügyhöz. Azért választották éppen a győri szabotázspert, mert annak egyik letartóztatott vádlottja sok évvel azelőtt Békeffy László titkára volt. Békeffy legalábbis így magyarázta, hogy miért került a kómelhárító. kezébe. Egy azonban bizonyos: Békeffynek a győri szabotázsügyhöz semmiféle köze nem volt. Ezt, miután hosszú ideig .a Margit körúti fegyintézet irodájában dolgoztam, az ott elfekvő iratokból magam is megállapítottam. Ezek után az iránt érdeklődünk, hogy Békeffy nem beszélt-e fogsága alatt a horthysta körökkel való kapcsolatairól. — Békeffy halálosan össze volt törve fizikailag és lelkileg egyaránt. A sor megpróbáltatáson kívül, amiben a fegyházban volt rés2e, erősen hatása alá került annak, hogy egykori barátai mind elhagyták. Négyesztendős rabsága alatt sohasem volt egyetlen látogatója sem, soha nem kapott senkitől csomagot, s ha mi, rabtársai nem adtunk volna kívülről kapott élelmiszerünkből és cigarettánkból, akkor elpusztult volna. (Fáklya, 1947.január 26.) Kasznár Zoltán
