Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-05 / 183. szám
1989. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT bártan 5 Utcára került a nevelési tanácsadó Osztódással szétszakadt a mamutiskola Szentendrén is menetrend szerint csinosítják, komforto- sítják az iskolákat. Az sem meglepő, hogy csak a tűzoltó- munkák elvégzésére van pénz. Egyedi jelenség viszont, hogy a Dunakanyar jeles városában szeptember 1-től három iskola helyett hat nyitja meg kapuit, mert visszatérnek a tíz évvel ezelőtti állapothoz. Ekkor történt ugyanis, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úti és ' a Rákóczi úti intézményekből egy nagy mamutiskolát esi. náltak. Most pedig osztódással három részre szakították. Emiatt aztán hirtelen szükségessé vált négy tanterem kialakítása a Bajcsy-Zsilinszky úton. Ugyanekkor utcára került a nevelési tanácsadó pontosan abban az időben, amikor szakemberei pályázatot nyertek a Művelődési Minisztériumtól családgondozó központ létrehozására. Végül is milyenek lesznek a tárgyi feltételek Szentendrén 1989. szeptember 1-jétől? A Rákóczi úti törzsépületben nem várható nagyobb változás, továbbra is idejárnak az Alkotmány útról és a Bajcsy- Zsilinszky útról úszni és tornázni a gyerekek. Az Alkotmány úton új nevelési koncepciókat kívánnak megvalósítani, ezért 8 tanulócsoport elhelyezésére alakítanak ki helyiségeket. A Felszabadulás lakótelep iskolája az átadása pillanatától zsúfolt. Egy csoportot kénytelenek a László telepi óvodába küldeni, pedig gyakorlatilag a tanárin kívül már a folyosókat és a zsibongókat Is tanteremmé alakították. A Bajcsy-Zsilinsziky úton nincs tornaterem, ízbégen pedig a szenvedélyes vitákat kavart fedett pálya található. Azonban azok az iskolák sincsenek jobb helyzetben, ahol már építettek tornatermet, mert ott sorban állnak az ősz. tályok, hogy bejuthassanak a bordásfalak közé. Javult a helyzet az óvodás korosztályban. Már amennyiben megszűnt a zsúfoltság. Azonban sajnos tendenciának kell minősíteni, hogy a hatéveséi fiatalabb gyerekek létszáma Szentendrén is fogyatkozik. A Petőfi téri óvoda például lassan kiürül. Az új Móricz Zsigmond gimnázium gyakorlatilag még fel sem épült, máris szűkös. Az idén szeptemberben 16 tanteremre 18 osztály jut. Ha figyelembe vesszük, hogy az eddigi szokás szerint esztendőnként két osztállyal indul több, jövőre zsúfoltsággal kell számolni. Még a Petzelt József Ipari Szakmunkásképző Intézet van a legkedvezőbb helyzetben. Szépen berendezkedtek a régi gimnázium épületében, több százezer forintos társadalmi munkával rendbetették az otthonukat, a villanyhálózatot például teljesen kicserélték. A tárgyi körülmények számbavétele után nézzük a személyi feltételeket. A tanárok közül elősorban a nyelvszakosok hiányoznak. Ugyanakkor amikor bizonytalanná vált az orosztanárok katedrája. Az már biztos, hogy a tanács illetékes osztálya számukra szeptembertől májusig tanfolyamot indít. Németet, angolt és franciát tanulhatnak. A költségek 65 százalékát a költségvetés, 35 százalékát a város fedezi. Arról, hogy a nyár hátralévő részében hány tanár távozik, illetve érkezik augusztus elején, még nincsenek adatok. Befejezésül az iskolaigazgatók névsora. Az 1989—90-es évben Lontaíné Németh Erzsébet a Bajcsy-Zsilinszky úti, Hajdú Gábor a Rákóczi úti. Torbáné Ballagó Zsuzsa a Felszabadulás lakótelepi. Nagy Erzsébet a Lenin úti, Bereg- nyei Ibolya az Alkotmány úti általános iskolát, Acsné Kovács Ildikó a Móricz Zsigmond Gimnáziumot, Szőnyi László pedig a Petzelt József Ipari Szakmunkásképző Intézetet vezeti. Vicsotka Mihály SZENTENDRE 0 VIDÉKE Ismét kezünkbe vehetjük a Szentendre és Vidéke című közéleti és kulturális tájékoztatót, amely a bevált hagyományokhoz híven ezúttal is olyan kérdésekkel foglalkozik, amik joggal „csípik” a lakosság szemét. Binderfoffer Györgyi arról az ellentmondásról ír az első oldalon, ami a HÉV-állomás környékén elrendelt építési tilalom körül kialakult. A lakosság nem emelhet családi házakat, de ipari létesítmények, mint például teherpályaudvar építésére szükség van. Fele helyett az egészet című cikkében ismét olyan témát tűz tollára Kertész Péter, amely napjaink bürokratikus, diktatórikus rendszerének eleven bizonyítéka. Egy zenepedagógus ajándékba kapott legálisan külföldre távozott anyjától egy 784 négyszögöles telket Szentendre egyik frekventált területén. Ebből alig kétszáznyit eladott, a maradék felét az állam elkobozta. De még ki sem jelölték, hogy melyik az a fél, amelyre kezét ráteszi, már házak épültek rajta. A tanács később kiderítette, hogy nemcsak a felét, az egészet el akarja kobozni. Cserébe felajánl 128 ezer forintot. A folytatást a harmadik oldalon találják meg az érdeklődők. A lap legutóbbi számában éles kirohanást intézett az MDF egyik tagja a munkásőrség ellen. Természetesen ebből a számból nem maradt el a válasz. Alapító munkásőrök írták alá azt a levelet, melyben először is visszautasítják a provokatív, uszító, goromba hangvételű írást, majd részletesen leírják, miben járultak hozzá a város, a megye gyarapodásához, igazolva ezzel azt, hogy igenis szükség van rájuk. A cikk címe: A szilárdság próbatétele. Főpróba a Balaton fölött Tűzijáték A fűzfői Nitrokémia Ipartelepek szakemberei, miután a Balaton fölött megtartották a főpróbát, Budapesten megkezdték az augusztus 20-aí tűzijáték előkészületeit. Idén sorrendben 25. alkalommal rendezik meg a tűzijátékot. Üjdonság lesz, hogy a mozsarakat pontonokra szerelik és sok műanvag bombát alkalmaznak, amelyek kevesebb füstöt bocsátanak ki, magasabbra röppennek, és szebb látványt nyújtanak. Pezsgősrekesz Nagy hiányt pótol az a sokféle méretben és színben gyártott sörös-, boros-, pezsgősrekesz, melyet a Pemü zsámbéki gyáregységében készítenek. A boltok ugyanis sokszor azért nem tudják átvenni az üres üvegeket, mert nincs hozzá göngyöleg. Képünkön: megkezdődött a rekeszek sorozatgyártása (Erdősi Ágnes felvétele) Pomáz Szöulban Egy esztendővel ezelőtt NSZK—magyar közös vállalat alakult Pomázon. A müncheni Cetra gyártási módszerét alkalmazva teflon-grafit kombinációjú tömítőanyagot gyártanak. Az új termék — amit a különféle szivattyúk tömítésére használnak — nagy segítség az alkalmazóknak. Nemcsak környezetkímélő és energiatakarékos, hanem lényegesen tartósabb is mint az eddig használatos azbeszt tömítések. A Cetra Kft. Pomázon gyártott tömítőanyagai a közelmúltban nagy sikerrel szerepeltek a szöuli környezetvédelmi kiállításon. Ennek eredményeként egy jelentős délkoreai vállalattal olyan szerződést írtak alá, amelynek értelmében most Szöulban a po- mázi vállalat kereskedelmi képviseletet nyithatott Dél- Koreában. Én is tudom, amit ő Lehet-e alkudozni Ritával? Nem sokkal több mint négy éve nyílt meg a budaörsi Rita panzió. Valószínűleg nem sokan vállalkoztak még arra, hogy vendégfogadót lakótelepi panelház földszintjén alakítsanak ki. Az üzletvezető, Köké- nyesi Miklós, a Patkó utcai Lakásfenntartó Szövetkezettől bérli a helyiségeket, de a szobákat már saját erőből rendezte be. Arra voltam kíváncsi, vajon adnak-e szobát, hogy is mondjam csak, arra a célra ... Ahány embert megkérdeztem, a válasz mindig az volt: jó hely a Rita, de „arra a célra nem alkalmas”. — Mit tesznek azért, hogy a panzió ne váljon illegális találkozóhellyé? — Nagyon egyszerű, fővárosiaknak is csak ritkán, budaörsieknek egyáltalán nem adunk szobát — állítja Köké- nyesi Miklós. Csak vidéki magyaroknak, és külföldieknek állunk rendelkezésére. Az ön által firtatott szobakiadás ellenkezik életvitelemmel, erkölcsi felfogásommal. — Ilyen üzleti szellemmel nem lesznek milliomosok! — Nem szabad mindenből, és mindenáron pénzt, csinálni! Enélkül is tisztességesen megél a négytagú családom. Nem mindegy, hogy híres vagy hírhedt szállásadónak tartanak minket az emberek. — Érkezik a pár, de nem házasok. Mit tesz? — Ha egy férfi és egy nő közös szobában kér helyet, abban még semmi kivetnivaló nincs. Ma már elismertek az élettársi kapcsolatok. Aminek viszont ngm akarok helyet adni, az a prostitúció! — Ezek szerint mégiscsak tettek már kísérletet egy-egy pásztorórára. — Volt rá példa! — ismerte el Kökényesi Miklós. Meséli. két olasz lakójuk esetét, akik éjfél után idegen hölgyekkel állítottak be, de nem sikerült észrevétlenül besurranniuk. Hiába nyújtogatták marékszám az ezreseket. Másik alkalommal maszek taxis kért szobát csinos utasának, de néhány órára maga is felment volna. Négyszáz forinttal akarta honorálni a tulajt — hiába. — Erre nagyon kell figyelni — mondja Kökényesi Miklós. összemosolygunk. Mert én azt tudom, hogy ha valaki egy napra vesz ki szobát, néhány óra múlva mégis eltávozik, a tulaj semmit sem tehet. Köké- nyesi Miklós meg azt tudja, hogy ezzel tisztában vagyok. Abban egyezünk meg, hogy nem viszem a „Ritába” nem létező alkalmi ismerőseimet. Aszódi László Antal Ht imádkoznak most is a törökök Józsi bácsitól tanulta Hozzászólás cikkünkhöz Még mindig távol az esélyegyenlőségtől Esélyegyenlőség Nagykátán címmel július 20-i számunkban arról irtunk, hogy a fiatal város mentőállomása gyakorlatilag életveszélyes, a kocsik esőben, hóban a szabad ég alatt vagy a fűtetlen garázsban állnak, télvíz idején a jéghideg mentőautóban kell szállítani a súlyos betegeket. írásunkhoz dr. Gerő Gábor, a Pest Megyei Tanács egészségügyi osztályának helyettes vezetője fűzött észrevételt és kiegészítést: „Nagykáta vonzáskörzetének északi települései 1989. április 1-től kezdődően nem a Tárogató úti, hanem a Rókus Kórházhoz tartoznak, míg Nagykáta lakosságát a Ceglédi Kórház látja el. Lakossági' kérés volt, hogy e területet Budapesten lévő intézmény lássa el, mert a közlekedés egyszerűbb, mint Ceglédre. Tájékoztatom arról is, hogy az utóbbi években Nagykátán jelentős fejlesztések történtek. Az utolsó 3 évben 5 millió forintot fordítottak a műszerezettség fejlesztésére. Ennek hatására a körzetekben is az általánosnál jobb a műszerezettség. Az egészségügyi dolgozók bérezése a megyei átlaghoz képest jó színvonalú. a szakdolgozók -viszonylag alacsonyabb bérét ez év július 1-től kapott béremelési keretből kompenzálták. A vizsgált időszakban megtörtént a lakosság kiterjesztett szűrése. A szűrés és a gondozás a körzetben is jó színvonalú. 1988 óta Nagykátán főállású egészségnevelő dolgozik. A tanács testületé 1988-ban tárgyalta az egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételeinek helyzetét, ahol rehabilitációs központ létrehozásáról, a szakorvosi rendelő- intézet 3 munkahellyel történő bővítéséről, főállású iskolai védőnő munkába állításáról döntöttek. A tanács elismerését és köszönetét fejezte ki a körzeti orvosoknak, a rendelőintézet dolgozóinak munkájukért. Szolnok és Pest megye között létezik együttműködési megállapodás. A cikkben javasolt megoldás azért nem reális, mert az egészségügyi ellátás feltételei megyén belül is adottak. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a jászberényi kórháznak 320 ágya van. Talán az sem eléggé közismert, hogy minden megyén kívüli ellátásért valamilyen ellenszolgáltatást kell nyújtanunk, mely csökkenti az amúgy is szűkös pénzügyi lehetőségeinket. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a térség egészségügyi ellátásában komoly feszültségek vannak, melyek negatívan hatnak az ott élők hangulatára, nehezítve az egészségügyi dolgozók és a helyi tanácsi vezetés munkáját. Ezért fogalmaztuk meg a már említett vizsgálatban, hogy a lemaradás felszámolása csak saját erőből nem oldható meg, ehhez szükség van megyei támogatásra is.” Gerő Gábor osztályvezető-helyettes ★ Elismerem, hogy a cikkben még az 19S9. április 1-je előtti állapotokról írtam. Mentségemre szolgáljon, hogy amikor elkezdtem foglalkozni a nagykátai mentőállomás ügyével, még a cikkben említett helyzet állt fenn. Akkor azért nem írtam erről, mert reméltem, hogy a nagykátai vezetők küzdelme az új mentőállomásért nem lesz szélmalomharc. Köszönettel veszem Gerő doktor kiegészítését, de meggyőződésem, a fent leírtak aligha változtatnak azon a tényen, hogy Nagykáta távol esik a kórházaktól, hogy akár a körzetközpontban, akár a községekben egy-egy infarktusos, agyvérzéses betegnek, vagy egy közúti baleset sérültjének sokkal rosszabb esélyei vannak a túlélésre, mint egy ceglédinek, vagy egy budapestinek. Amikor írásomnak az Esélyegyenlőség Nagykátán címet adtam, ezeknek az embereknek a túlélési esélyeire gondoltam. A nagykátai egészségügyi dolgozók bérezési helyzetét nem ismerem. Sokukat, orvosokat, középkádereket, szociális ügyekkel foglalkozókat viszont igen. Tudom, hogy ők nagyon sokat tettek Nagykáta egészségügyi helyzetének javításáért, számos úttörő kezdeményezés fűződik a nevükhöz. Amikor még egyszer megköszönöm Gerő doktor levelét,- hozzá kell tennem, nagyon örültem volna, ha a felsoroltakon kívül — amelyek tények ugyan, de jottányit sem viszik előre a nagykátai mentőállomás ügyét, amelyről cikkem szól — konkrétan ír arról, milyen megyei segítséget remélhetnek a nagykátaiak égető gondjuk megoldásában. Móza Katalin '/ Kevesen tudják: hazánkban !\ három helyen van minaret. ^ Egerben, Pécsett és Erd-Öfalu- ^ ban. Ez utóbbi imaház a nyári ^ hónapokban különösen vonzza ^ a hazai és külföldi turistákat. ^ A kíváncsi idegeneknek mínd- ^ össze be kell csengetni Becsei j Józsefné portájára, aki 10 ft>- f rint ellenében odaadja a kul- £ csőt. Az idős asszony Szilágyi Í! Józseftől, a korábbi ^onrtnok- £ tói vette át a stafétabotot. — Tudja, mérges vagyok, mert még nem jutott olyan irodalom a kezembe, amelynek a segítségével pontosan el tudnám mondani a minaret történetét. Csak azt tudom, amit Józsi bácsitól tanultam, illetve Jovicza Ignác egykori érdi tanító írt le a könyvében. 1761-ben építették a törökök ezt az imahelyet. Tehát már több mint 200 éve. Természetesen tartozott hozzá egy dzsámi is, amely azonban már tönkrement. Ma már csak a torony van meg és az előtte levő imahely. A török nagy- követség munkatársai minden évben ellátogatnak ide imádkozni szeptember végén. A faluban több családnak van tö- rökös neve. Így például Def- fent, Csubik, Csibrák, Dignisz nevű családok élnek itt. A torony 16 méter magas és 52 lépcső vezet fel a kupolába. Érdekessége az építménynek, hogy a torony hatszögletű kőhasábokból készült. — Mikor újították fel utoljára? — Ha jól emlékszem, 1970- ben. A dzsámi helyén *1962— 64 között voltak ásatási munkák. Dr. Fehér Géza muzeológus végezte azt. Akkor több török használati tárgy is előkerült, ezek az érdi múzeum tulajdonába kerültek. A korabeli leírások szerint a dzsámi arab szó, imaházat jelent. A XVII. században a torony párkányáról szólította fel a híveket naponta ötszöri imádkozásra a müezzin. — A hírek szerint Érden kastély is volt, melyet a törökök elfoglaltak és Szapári Pétert, a kastély tulajdonosát elfogták, dolgoztatták. — Sőt, a legenda szerint Jókai erről a kastélyról mintázta az Aranyember című művének egyik helyszínét. Egyébként a kastély manapság romokban hever, csupán a gazdasági épületei állnak még. Sina Simon báró forogna a sírjában, ha látná, mi lett belőle. A második világháború után még helyre lehetett volna hozni, de senki sem törődött vele. — Napjainkban ki a minaret gazdája? — Az érdi városi művelődési központ. Tőlük kapom a jegyeket is. A világ mind a négy tájáról jönnek ide a turisták. Nagy Péter János
