Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-04 / 182. szám
4 SSffiyfap 1989. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK Új címert kérnek városaink Szabálytalan jelképek KORFORDULÓ A takarékból kitelt a kutyakenyér Hétről hétre megérkeznek szerkesztőségünkbe a különböző városi lapok. Ahogy forgatjuk őket, látjuk, hogy formálódik a települések élete, milyen gondokkal küszködnek az ott élők, s milyen örömteli események színesítik meg a hétköznapok szürkeségét. Csak egy pecsét Mindenütt más a gond, de többé-kevésbé felfedezhető bennük az országot általánosan érintő bajok sokasága: szociális nehézségek, az infrastruktúra hiánya, s az általános pénztelenség. De van valami, amiben szinte kísértetiesen megegyeznek. Mintha Csipkerózsika-álmukból ébrednének, önállóságukat bizonyítandó, új címert, zászlót akarnak maguknak. De nemcsak a nagy múltú, több száz esztendős városok, hanem új, alig ötven évre visz- szatekintő fiatal települések is. Olyanok, amelyek az elmúlt időszakban már számos jelképet tudhattak magukénak, amelyek a történelmi változásokhoz híven alakultak át, s olyanok is, amelyeknek soha nem volt még címerük. Legfeljebb egy valamirevaló pecsétjük. Az utóbbi hónapokban az érdeklődés középpontjába kerültek ezek a jelképek. Vácon, Dunakeszin, Pilisvörösváron, Százhalombattán is új címerre áhítoznak az emberek. Ha jól belegondolunk, egy-egy cí-, mer- vagy zászlóváltást mindig korszakváltás előzött meg. Elődje, a pecsét, ugyanezt szolgálta. Ahány király, ahány fejedelem, annyi heraldikai jelkép különíthető el. Vác első címerképét egész Szent István király koráig lehet visszavezetni. De megkülönböztethető a pecséteken a tatárjárás, Mária Terézia korabeli város címerképe is. A stilizált alakok között felfedezhető a glóriás Szent Mihály, aki sárkányra tapos, később Szűz Mária, jobbján a gyermek Jézussal. A címerme- zöt pedig liliomok, sugarak, félhold, lángnyelvek teszik mozgalmassá. S természetesen mindegyik bír valamilyen tartalmi jelentéssel. De ez csak Vác város pecsét- és címertörténetének néhány eleme. Hányat, de hányat lehetne felsorolni még a megyében. Régi, nagy múltú mezővárosok, mint Cegléd, Nagykörös életében egymást váltották a korok, az urak, s velük együtt a pecsétek is. E jelképek közös jellemzője volt. hogy megfeleltek a heraldika szabályainak, de alkalmasak voltak arra, hogy egy-egy településen élők azonosságtudatát is kifejezzék. Heraldikai reaulátum Ezek a szabályok évezredek során alakultak ki, s történhetett akármilyen robbanásszerű változás az ország életében, e követelménj’ek figyelembevételével formálódtak. Heraldikai regulátum például, hogy a mező színe nem lehet kék. A meghatározott szabályok szerint szerkesztett pajzson pedig mértani formák, elfogadott stilizált címerképek alkalmazásával áll össze a végleges ábra. Fontos, hogy a címerképek stilizáltak legyenek, mivel a heraldika kerüli az élethű ábrázolást. Tehát számtalan szempont figyelembevételével alakul ki egy címer, ami annál értékesebb, minél régebbi, és történelmileg alakul ki, nem pedig egy íróasztalnál. Alig hiszem, hogy mindazok, akik az új szimbólumok bevezetésére szavaznak, tisztában lennének a heraldika, szabályaival. Mégis, úgy tűnik, hogy többeknek szemét, lelkét bántja az a sok használati tárgy, túlságosan is megfogható valami, ami az elmúlt évtizedekben felkerült a különböző városi címerekre. Jószerivel alig akad ma település hazánkban, amelynek címere megfelelne a tudományág követelményeinek. Jelképük a sas Igaz, ez elmondható mai nemzeti címerünkről is, ami teljességgel szabálytalan. Negyven évvel ezelőtt nemcsak alkotmányunkkal másoltuk le a sztálini modellt, hanem címerünkkel is. Rajtunk kívül Románia is megtagadta elődéi jelképét. Keleti szomszédunk címerében például olajfúró kút látható! Az albánok, lengyelek megőrizték címerükben őseik jelképét, a sast, a bolgárok és a csehek pedig az oroszlánt. A munkások lakta városaink jelképei bővelkednek fogaskerekekben, franciakulcsokban, s még ki tudja milyen szocialistának nevezett szimbólumokban. A történészek szerint a nemzeti jelképpel együtt a városi címereket is meg kell változtatni. Ezt. úgy tűnik, a historikusok nélkül is érzik az emberek, akik e településeken élnek. Fiedler Anna Mária Kétmilliárdba kerül a felújítás Ki legyen a kasfélygazda? Elmozdult a holtpontról a nemzetközi hírű barokk műemlék, a gödöllői Grassalko- vich-kastély épületei és nagy parkja megóvásának ügye — jelentette be csütörtöki sajtó- tájékoztatóján Dalányi László, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium főosztályvezetője. A műemléki együttes további pusztulásának megállítására és sorsának rendezésére 7 mir nisztérium és országos főhatóság, valamint a Fővárosi, a Pest Megyei és a Gödöllői Tanács tárcaközi egyeztető bizottságot hozott létre Baráth Etele államtitkár vezetésével. A testület felkérte az Országos Idegenforgalmi Tanácsot is, hogy vegyen részt munkájában. Az eddigi egyeztető tárgyalások alapján a bizottság egyetértett abban, hogy a távlati hasznosítás céljából az a legelőnyösebb, ha a műemléki együttes kezelésének feladatait csak egyetlen jogi személy látja el, s a létesítmények továbbra is állami tulajdonban maradnak. Jelemeg ezeknek a műemlékeknek 5 kezelője van: a Gödöllői és a Fővárosi Tanács, a szovjet 'csapatok által használt és már átadott épületek esetében a Honvédelmi Minisztérium, a helyi római katolikus plébánia — amely a kastélykápolnát használja —, valamint a Pilisi Parkerdő Gazdaság. Az egykori királyi kastély az utóbbi időben szociális otthonnak adott helyet, amelynek kiürítéséért és átadásáért a Fővárosi Tanács anyagi ellenszolgáltatást vár. Ugyancsak költségtérítést kér a Pilisi Parkerdő Gazdaság, ám ennek fejében megkezdik a kastélypark gondozását. A többi kezelő ellenszolgáltatási követelés nélkül mond le kezelői jogáról. A tárcaközi egyeztető bizottság most kormányelőterjesztését készíti. Azt javasolják a Minisztertanácsnak, hogy vagy a Művelődési Miminsztériumot vagy a Gödöllői Városi Tanácsot bízza meg a műemléki együttes egyedüli kezelői jogának ellátásával. A bizottság a műemléki eg.yüttes hasznosítására nemzetközi pályázatot hirdet meg, s ennek előkészítésére szakértői testületet hoz létre, amely a pályázat legfontosabb követelményeit foglalja össze. Alapvető például, hogy a műemléki együttes ne csak kulturális, hanem idegenforgalmi célokat is szolgáljon, s így létrehozzák az épületek és a park fenntartásához és gondozásához szükséges anyagj forrásokat is. Jelenleg az Állami Tervbizottság határozata alapján rendelkezésre bocsátott mintegy 180 millió forintból végeznek állagmegóvási és kis részben helyreállítási munkákat. Eddig mintegy 100 millió forintot költöttek a központi épület bejárata feletti tetőzet, az istálló, a színházépület és más kastélyrészek megóvására. A teljes műemléki együttes műszakilag felbecsült értéke — a parkkal együtt — 1,1 milliárd forint, de a magyar történelemhez, kultúrához fűződő eszmei értéke ennek sokszorosa. Az előzetes Számítások szerint a kastély és a park valamennyi létesítményének helyreállítása másfél-kétmilliárd forintba kerülne. Amennyiben hasznosításához új létesítmények is szükségesek, azok felépítése várhatóan további 500- 800 millió forintos befektetést igényel. A tárcaközi bizottság pénzügyi szakértői szerint az állami erőforrásokon túl lehetőséget kell biztosítani kulturális és idegenforgalmi vállalkozásoknak, amelyek hozzájárulnak a helyreállításhoz és a létesítmények folyamatos karbantartásához is. Azonosítás \ Megamorv Petőfi-bizottság feltárásokat végzett a szibériai öarguzini temetőben, ahol a feltételezések szerint eltemették Petőfi Sándort. Képünkön: nemzetközi antropológusbizottság tagjai azonosítják Petőfi Sándor feltételezett földi maradványait (balról jobbra: Brucc Latimer amerikai, Alekszej Bu- rajev szovjet, Clyde Simpson amerikai és dr. Kiszely István magyar antropológus) Hol van már foszlós kalács, hol a lágy cipó? A sima szőrű, fekete kutya nem ugat meg. Csak komor tekintettel méreget. Bemehetnék a kétszintes, takaros erdőkertest ház udvarára, a portának az egyik oldalán még kerítés sincs. A ház mögött tábla hirdeti az üzletet, ahol a kenyeret árulják. A feltehetőleg szelíd állat tehát bizonyára megszokta a vendégeket. De mégsem árt az óvatosság, ezért becsengetek. Látva bizonytalanságomat, a sima szőrű a ház' felé indul, mintha a gazdának akarna szólni, hogy jöjjön ki. Ajtót is nyit a ház asszonya, akitől megtudom, hogy a férjét, Jászberényi Lajost már nem a pékműhelyben kell keresni, mert nyugdíjasként csak néhány évig szolgálhatta ki a hajnalonként sütött illatos kenyérrel, süteménnyel a helybelieket, mindenki megelégedésére. Idő előtt, még ötvennyolc éves korában abbahagyatta vele a szigorú Orvos a munkát. Pedig a szakmát nagyon szerette. Ma is azt mondja a házigazda, hogy övé a világ egyik legszebb mestersége. Mert ő tette mindennap az emberek asztalára a friss cipót, a foszlós kalácsot. Nagy bánata, hogy kevés a fiatal, aki ezt a szakmát választja manapság. Erdőkertesen ma már Kön- czöl Imre az egyetlen helyben dolgozó mester. Pedig mindenki szívesebben hordja péktől1 a kenyeret. Hol-van már az a világ — sóhajt Jászberényi Lajos -S amikor az -asszonyok dagasztottak, hatalmas kenyereket szakítottak ki a tésztából, s amig azoknak fűtöttek, a kemence elején megsült a lapátnyi széles lángos, a gyerekek kedvence, a kis lágycipó A vakarákból pedig kitelt a kutyakenyér, amit. valóban a házőrzőnek adtak. Jászberényi Lajos Újpesten született, de a háború után Veresegyházon kezdte tanulni a szakmát Perlei Imrénél. Emlékszik, hogy éjszakánként kenyérnek és péksüteménynek dagasztottak. Nagyon sok asz- szony is érkezett hozzájuk, tésztát hozva szakajtóban, amit aztán a műhelyben . sütöttek meg. Veresen akkor Banyák' Sándor, Rákász Lajos, Pusztai István, Iglai István és Lonon- csics László mesterek látták el a lakosságot az ő tanítómesterén kívül, akit még haló poraiban is két kézzel áldjon az Isten — mondja. Főleg azért, mert a szigorúságának köszönheti a tudását. Ez az, ami nélkül nem adatik olyasmi, amiből egész életen át élhet, megbecsülést szerezhet magának az ember. Ö is sokszor gondolt arra, hogy fiatalokat tanítana, de ma már nem inasok vannak, hanem tanulók. Akik persze, ha tizennyolc éven aluliak, éjszaka nem dolgozhatnak. Húsz kilónál nehezebbet nem emelhetnek, kézzel nem da- ggszthatnak. Ez ugyan védelem, de hátrány is — vélekedik az idős mester —, mert bizony nem is lesz belőlük olyan szakember, mint a régiekből. Az helyes, hngy a nehéz fizik: munkát felváltották a gépel Csak hát mi lenne, ha egy he tig áramszünet következne be Ki tudna ma petróleumlámp mellett kézzel dagasztani? Az alapanyagot is helybe szerezték be egykor a vere: egyházi pékek. Itt volt a gő: malom a Nagypataknak mór dott Sződ-Rákos-patakon, ah( most tóvá szélesedik, ott hí rorrf vízimalom működött. — Malomipar, kisipar mind tönkretették — soha egyet. Jászberényiék nagyon két vés emberek. *A háziasszon aki társként dolgozott az 195’ ben önállóvá lett férje melle Ácsán, Kisalagon, s végül i Erdőkertesen, ahol a szép, ké szintes ház építésével megt< remtették végleges otthonuké Elragadtatással beszél arre mennyire szerette a péksége Ebből meg a fóliázásból jö össze a szép ház. Ugyan a mestert korai pihi nőre kényszerítette orvosa é szűkülete és a szakmai betej ség, a lisztszilikózis mial mégis azon töri a fejét: me kellene tanítani a falubeli fii talasszonyokat kenyeret sütr Szívesen átadná a tudását... Kovács T. István Könnyű vacsora — jó alvás A táplálkozástudömány megállapítása szerint a vacsorát könnyen emészthető és kalóriaszegény ételekből helyes összeállítani. Aki napközben kiadós meleg ebédet fogyasztott, bőségesen elegendő, ha kisebb, esetleg hideg vacsorát fogyaszt. Példaként említhetjü hogy jól válogatjuk össze é rendünket, ha egy pohí aludttejet, egy szelet Grahán kenyeret vagy kétszersült fogyasztunk. Ha éhesebbe vagyunk, a menüt kiegészí hetjük egy kis túróval, sóvár sajttal, sovány felvágottal. Alit kell tudni A korkedvezményes nyugdíj ázásról Magyarországon öregségi nyugdíjra általában a 60. életévét betöltött férfi, és az 55. életévét betöltött nő jogosult. Bizonyos esetekben azonban a rendelkezésektől eltérő nyugdíjszolgáltatások érvényesek. Ilyen például a korkedvezményes nyugdíj lehetősége. Az általános korhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább 10 éven át, és az a nő, aki leg-, alább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. Az, aki korkedvezmény alapján kívánja nyugdíját igénybe venni, még a munkaviszonya alatt tájékozódhat a lakóhelye vagy a munkahelye szerinti illetékes Társadalombiztosítási Igazgatóság (kirendeltség) nyugellátási osztályán, hogy hány év korkedvezmény illeti meg, és arról, mikor válik jogosulttá az öregségi nyugdíjra. A későbbi viták elkerülése érdekében célszerű a szolgálati idő elismerési kérelmet az arra rendszeresített nyomtatványon idejében előterjeszteni. E kérelem bármikor benyújtható. Korkedvezményre jogositó munkának az adott munkakör akkor fogadható el, ha az a hivatalos jegyzékben szerepel. A korkedvezmény hatályának kiterjesztését az egységes joggyakorlat érdekében a Társadalombiztosítási Közlöny ismerteti. A korkedvezményre jogosító munkakörben töltött idő igazolására elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartások szolgálnak alapul. Ennek hiányában munkakönyvvel, egyéb korabeli okirattal, a munkáltató birtokában lévő eredeti nyilvántartás alapján kiállított igazolást, valamint a vállalatnál a korkedvezményes munkakörök vizsgálatára létrehozott bizottság megállapításai alapján kiadott papírral lehet bizonyítani a jogosultságot. A korkedvezményes nyugellátással kapcsolatban hozott határozat ellen az általános szabályoknak megfelelően jogorvoslatnak van helye. Ennek megfelelően a határozat ellen, annak kézbesítését követően 15 napon belül, az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei társadalombiztosítási tanácshoz lehet fordulni. A felszólamlást az I. fokú határozatot hozó társadalombiztosítási igazgatósághoz, (kirendeltséghez) kell benyújtani. Az itt hozott határozat ellen, annak kézhezvételét követő 30 napon belül keresettel lehet élni, a határozatot hozó igazgatóság (kirendeltség) székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróságnál. Amennyiben a kereset elbírálása során vitássá válik, hogy az igénylő korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, a munkaügyi bíróság az illetékes minisztérium és szak- szervezet véleményének kikérése után hozza meg a határozatot. Az élelmezéstudomány ti pasztalatai szerint a vacsi rának mintegy 20 gramm f hérjét, 20 gramm zsiradéké 70 gramm szénhidrátot ke tartalmaznia. Óvakodjunk attól, hogy : étket tévénézés közben 1 gyasszuk el. Ne feledkezzür meg arról, hogy rossz szók; a tévénézést kísérő sörözg tés, a nassolás. Ha megszomjazunk, gyi mölcslevekkel vagy aludtte jel olthatjuk szomjunkat. Örök fiatalok öreg ember nem vén emb — ezt tanítja az UNESCO m gazinjában megjelent cikk. J lius hetében ugyanis sikeres célba érkezett az a vállalko szellemű 30 idős férfi, a Párizstól Leningrádig kerek zett. A francia fővárosból m jus 30-án indult kerékpár csapat legfiatalabb tagja 61, legidősebb 76 éves. Húszonh nap alatt tették meg a távi ságot. Ütjük során érintett Belgiumot. Hollandiát, Dánt Svédországot és Finnországo Az egészséges életmód di dala, hogy a célba érkezés- után nyoma sem látszott rt tűk az út fáradalmainak.
