Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-04 / 182. szám

4 SSffiyfap 1989. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK Új címert kérnek városaink Szabálytalan jelképek KORFORDULÓ A takarékból kitelt a kutyakenyér Hétről hétre megérkeznek szerkesztőségünkbe a külön­böző városi lapok. Ahogy for­gatjuk őket, látjuk, hogy for­málódik a települések élete, milyen gondokkal küszködnek az ott élők, s milyen örömteli események színesítik meg a hétköznapok szürkeségét. Csak egy pecsét Mindenütt más a gond, de többé-kevésbé felfedezhető bennük az országot általáno­san érintő bajok sokasága: szociális nehézségek, az infra­struktúra hiánya, s az általá­nos pénztelenség. De van va­lami, amiben szinte kísérte­tiesen megegyeznek. Mintha Csipkerózsika-álmukból ébred­nének, önállóságukat bizonyí­tandó, új címert, zászlót akar­nak maguknak. De nemcsak a nagy múltú, több száz esztendős városok, hanem új, alig ötven évre visz- szatekintő fiatal települések is. Olyanok, amelyek az elmúlt időszakban már számos jelké­pet tudhattak magukénak, amelyek a történelmi változá­sokhoz híven alakultak át, s olyanok is, amelyeknek soha nem volt még címerük. Leg­feljebb egy valamirevaló pe­csétjük. Az utóbbi hónapokban az ér­deklődés középpontjába kerül­tek ezek a jelképek. Vácon, Dunakeszin, Pilisvörösváron, Százhalombattán is új címer­re áhítoznak az emberek. Ha jól belegondolunk, egy-egy cí-, mer- vagy zászlóváltást min­dig korszakváltás előzött meg. Elődje, a pecsét, ugyanezt szol­gálta. Ahány király, ahány fe­jedelem, annyi heraldikai jel­kép különíthető el. Vác első címerképét egész Szent István király koráig le­het visszavezetni. De megkü­lönböztethető a pecséteken a tatárjárás, Mária Terézia ko­rabeli város címerképe is. A stilizált alakok között felfe­dezhető a glóriás Szent Mi­hály, aki sárkányra tapos, ké­sőbb Szűz Mária, jobbján a gyermek Jézussal. A címerme- zöt pedig liliomok, sugarak, félhold, lángnyelvek teszik mozgalmassá. S természetesen mindegyik bír valamilyen tar­talmi jelentéssel. De ez csak Vác város pecsét- és címertör­ténetének néhány eleme. Há­nyat, de hányat lehetne felso­rolni még a megyében. Régi, nagy múltú mezővárosok, mint Cegléd, Nagykörös életében egymást váltották a korok, az urak, s velük együtt a pecsé­tek is. E jelképek közös jellemzője volt. hogy megfeleltek a heral­dika szabályainak, de alkalma­sak voltak arra, hogy egy-egy településen élők azonosságtu­datát is kifejezzék. Heraldikai reaulátum Ezek a szabályok évezredek során alakultak ki, s történhe­tett akármilyen robbanásszerű változás az ország életében, e követelménj’ek figyelembevé­telével formálódtak. Heraldi­kai regulátum például, hogy a mező színe nem lehet kék. A meghatározott szabályok sze­rint szerkesztett pajzson pedig mértani formák, elfogadott sti­lizált címerképek alkalmazásá­val áll össze a végleges ábra. Fontos, hogy a címerképek stilizáltak legyenek, mivel a heraldika kerüli az élethű áb­rázolást. Tehát számtalan szempont figyelembevételével alakul ki egy címer, ami an­nál értékesebb, minél régeb­bi, és történelmileg alakul ki, nem pedig egy íróasztalnál. Alig hiszem, hogy mindazok, akik az új szimbólumok beve­zetésére szavaznak, tisztában lennének a heraldika, szabá­lyaival. Mégis, úgy tűnik, hogy többeknek szemét, lelkét bánt­ja az a sok használati tárgy, túlságosan is megfogható va­lami, ami az elmúlt évtize­dekben felkerült a különböző városi címerekre. Jószerivel alig akad ma település ha­zánkban, amelynek címere megfelelne a tudományág kö­vetelményeinek. Jelképük a sas Igaz, ez elmondható mai nemzeti címerünkről is, ami teljességgel szabálytalan. Negy­ven évvel ezelőtt nemcsak al­kotmányunkkal másoltuk le a sztálini modellt, hanem címe­rünkkel is. Rajtunk kívül Ro­mánia is megtagadta elődéi jelképét. Keleti szomszédunk címerében például olajfúró kút látható! Az albánok, lengyelek megőrizték címerükben őseik jelképét, a sast, a bolgárok és a csehek pedig az oroszlánt. A munkások lakta városaink jelképei bővelkednek fogaske­rekekben, franciakulcsokban, s még ki tudja milyen szocia­listának nevezett szimbólu­mokban. A történészek szerint a nem­zeti jelképpel együtt a városi címereket is meg kell változ­tatni. Ezt. úgy tűnik, a histo­rikusok nélkül is érzik az em­berek, akik e településeken él­nek. Fiedler Anna Mária Kétmilliárdba kerül a felújítás Ki legyen a kasfélygazda? Elmozdult a holtpontról a nemzetközi hírű barokk mű­emlék, a gödöllői Grassalko- vich-kastély épületei és nagy parkja megóvásának ügye — jelentette be csütörtöki sajtó- tájékoztatóján Dalányi László, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője. A műemléki együttes továb­bi pusztulásának megállítására és sorsának rendezésére 7 mir nisztérium és országos főható­ság, valamint a Fővárosi, a Pest Megyei és a Gödöllői Tanács tárcaközi egyeztető bizottságot hozott létre Baráth Etele ál­lamtitkár vezetésével. A tes­tület felkérte az Országos Ide­genforgalmi Tanácsot is, hogy vegyen részt munkájában. Az eddigi egyeztető tárgyalá­sok alapján a bizottság egyet­értett abban, hogy a távlati hasznosítás céljából az a leg­előnyösebb, ha a műemléki együttes kezelésének feladatait csak egyetlen jogi személy lát­ja el, s a létesítmények tovább­ra is állami tulajdonban ma­radnak. Jelemeg ezeknek a műemlékeknek 5 kezelője van: a Gödöllői és a Fővárosi Ta­nács, a szovjet 'csapatok által használt és már átadott épüle­tek esetében a Honvédelmi Mi­nisztérium, a helyi római kato­likus plébánia — amely a kas­télykápolnát használja —, va­lamint a Pilisi Parkerdő Gaz­daság. Az egykori királyi kastély az utóbbi időben szociális otthon­nak adott helyet, amelynek ki­ürítéséért és átadásáért a Fő­városi Tanács anyagi ellenszol­gáltatást vár. Ugyancsak költ­ségtérítést kér a Pilisi Parker­dő Gazdaság, ám ennek fejé­ben megkezdik a kastélypark gondozását. A többi kezelő el­lenszolgáltatási követelés nél­kül mond le kezelői jogáról. A tárcaközi egyeztető bizottság most kormányelőterjesztését készíti. Azt javasolják a Mi­nisztertanácsnak, hogy vagy a Művelődési Miminsztériumot vagy a Gödöllői Városi Taná­csot bízza meg a műemléki együttes egyedüli kezelői jogá­nak ellátásával. A bizottság a műemléki eg.yüttes hasznosítására nem­zetközi pályázatot hirdet meg, s ennek előkészítésére szakér­tői testületet hoz létre, amely a pályázat legfontosabb köve­telményeit foglalja össze. Alap­vető például, hogy a műemléki együttes ne csak kulturális, ha­nem idegenforgalmi célokat is szolgáljon, s így létrehozzák az épületek és a park fenntartásá­hoz és gondozásához szükséges anyagj forrásokat is. Jelenleg az Állami Tervbi­zottság határozata alapján ren­delkezésre bocsátott mintegy 180 millió forintból végeznek állagmegóvási és kis részben helyreállítási munkákat. Eddig mintegy 100 millió forintot köl­töttek a központi épület bejá­rata feletti tetőzet, az istálló, a színházépület és más kastély­részek megóvására. A teljes műemléki együttes műszakilag felbecsült értéke — a parkkal együtt — 1,1 milliárd forint, de a magyar történelemhez, kul­túrához fűződő eszmei értéke ennek sokszorosa. Az előzetes Számítások sze­rint a kastély és a park vala­mennyi létesítményének hely­reállítása másfél-kétmilliárd forintba kerülne. Amennyiben hasznosításához új létesítmé­nyek is szükségesek, azok fel­építése várhatóan további 500- 800 millió forintos befektetést igényel. A tárcaközi bizottság pénzügyi szakértői szerint az állami erőforrásokon túl lehe­tőséget kell biztosítani kultu­rális és idegenforgalmi vállal­kozásoknak, amelyek hozzájá­rulnak a helyreállításhoz és a létesítmények folyamatos kar­bantartásához is. Azonosítás \ Megamorv Petőfi-bizottság feltárásokat végzett a szibériai öarguzini temetőben, ahol a feltételezések szerint eltemették Petőfi Sándort. Képünkön: nemzetközi antropológusbizottság tagjai azonosítják Petőfi Sándor feltételezett földi maradvá­nyait (balról jobbra: Brucc Latimer amerikai, Alekszej Bu- rajev szovjet, Clyde Simpson amerikai és dr. Kiszely István magyar antropológus) Hol van már foszlós kalács, hol a lágy cipó? A sima szőrű, fekete kutya nem ugat meg. Csak komor te­kintettel méreget. Bemehetnék a kétszintes, takaros erdőker­test ház udvarára, a portának az egyik oldalán még kerítés sincs. A ház mögött tábla hir­deti az üzletet, ahol a kenyeret árulják. A feltehetőleg szelíd állat tehát bizonyára megszok­ta a vendégeket. De mégsem árt az óvatosság, ezért becsen­getek. Látva bizonytalanságo­mat, a sima szőrű a ház' felé indul, mintha a gazdának akarna szólni, hogy jöjjön ki. Ajtót is nyit a ház asszonya, akitől megtudom, hogy a fér­jét, Jászberényi Lajost már nem a pékműhelyben kell ke­resni, mert nyugdíjasként csak néhány évig szolgálhatta ki a hajnalonként sütött illatos ke­nyérrel, süteménnyel a helybe­lieket, mindenki megelégedé­sére. Idő előtt, még ötvennyolc éves korában abbahagyatta ve­le a szigorú Orvos a munkát. Pedig a szakmát nagyon sze­rette. Ma is azt mondja a há­zigazda, hogy övé a világ egyik legszebb mestersége. Mert ő tette mindennap az emberek asztalára a friss cipót, a fosz­lós kalácsot. Nagy bánata, hogy kevés a fiatal, aki ezt a szak­mát választja manapság. Erdőkertesen ma már Kön- czöl Imre az egyetlen helyben dolgozó mester. Pedig min­denki szívesebben hordja pék­től1 a kenyeret. Hol-van már az a világ — sóhajt Jászberényi Lajos -S amikor az -asszonyok dagasztottak, hatalmas kenye­reket szakítottak ki a tésztá­ból, s amig azoknak fűtöttek, a kemence elején megsült a la­pátnyi széles lángos, a gyere­kek kedvence, a kis lágycipó A vakarákból pedig kitelt a kutyakenyér, amit. valóban a házőrzőnek adtak. Jászberényi Lajos Újpesten született, de a háború után Veresegyházon kezdte tanulni a szakmát Perlei Imrénél. Em­lékszik, hogy éjszakánként ke­nyérnek és péksüteménynek dagasztottak. Nagyon sok asz- szony is érkezett hozzájuk, tésztát hozva szakajtóban, amit aztán a műhelyben . sütöttek meg. Veresen akkor Banyák' Sándor, Rákász Lajos, Pusztai István, Iglai István és Lonon- csics László mesterek látták el a lakosságot az ő tanítómeste­rén kívül, akit még haló porai­ban is két kézzel áldjon az Is­ten — mondja. Főleg azért, mert a szigorúságának köszön­heti a tudását. Ez az, ami nél­kül nem adatik olyasmi, ami­ből egész életen át élhet, meg­becsülést szerezhet magának az ember. Ö is sokszor gondolt arra, hogy fiatalokat tanítana, de ma már nem inasok van­nak, hanem tanulók. Akik per­sze, ha tizennyolc éven aluliak, éjszaka nem dolgozhatnak. Húsz kilónál nehezebbet nem emelhetnek, kézzel nem da- ggszthatnak. Ez ugyan véde­lem, de hátrány is — véleke­dik az idős mester —, mert bi­zony nem is lesz belőlük olyan szakember, mint a régiekből. Az helyes, hngy a nehéz fizik: munkát felváltották a gépel Csak hát mi lenne, ha egy he tig áramszünet következne be Ki tudna ma petróleumlámp mellett kézzel dagasztani? Az alapanyagot is helybe szerezték be egykor a vere: egyházi pékek. Itt volt a gő: malom a Nagypataknak mór dott Sződ-Rákos-patakon, ah( most tóvá szélesedik, ott hí rorrf vízimalom működött. — Malomipar, kisipar mind tönkretették — soha egyet. Jászberényiék nagyon két vés emberek. *A háziasszon aki társként dolgozott az 195’ ben önállóvá lett férje melle Ácsán, Kisalagon, s végül i Erdőkertesen, ahol a szép, ké szintes ház építésével megt< remtették végleges otthonuké Elragadtatással beszél arre mennyire szerette a péksége Ebből meg a fóliázásból jö össze a szép ház. Ugyan a mestert korai pihi nőre kényszerítette orvosa é szűkülete és a szakmai betej ség, a lisztszilikózis mial mégis azon töri a fejét: me kellene tanítani a falubeli fii talasszonyokat kenyeret sütr Szívesen átadná a tudását... Kovács T. István Könnyű vacsora — jó alvás A táplálkozástudömány meg­állapítása szerint a va­csorát könnyen emészthető és kalóriaszegény ételekből he­lyes összeállítani. Aki napközben kiadós me­leg ebédet fogyasztott, bősé­gesen elegendő, ha kisebb, esetleg hideg vacsorát fo­gyaszt. Példaként említhetjü hogy jól válogatjuk össze é rendünket, ha egy pohí aludttejet, egy szelet Grahán kenyeret vagy kétszersült fogyasztunk. Ha éhesebbe vagyunk, a menüt kiegészí hetjük egy kis túróval, sóvár sajttal, sovány felvágottal. Alit kell tudni A korkedvezményes nyugdíj ázásról Magyarországon öregségi nyugdíjra általában a 60. élet­évét betöltött férfi, és az 55. életévét betöltött nő jogosult. Bizonyos esetekben azonban a rendelkezésektől eltérő nyug­díjszolgáltatások érvényesek. Ilyen például a korkedvezmé­nyes nyugdíj lehetősége. Az általános korhatárhoz ké­pest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább 10 éven át, és az a nő, aki leg-, alább 8 éven át korkedvez­ményre jogosító munkakörben dolgozott. Az, aki korkedvezmény alap­ján kívánja nyugdíját igénybe venni, még a munkaviszonya alatt tájékozódhat a lakóhelye vagy a munkahelye szerinti il­letékes Társadalombiztosítási Igazgatóság (kirendeltség) nyugellátási osztályán, hogy hány év korkedvezmény illeti meg, és arról, mikor válik jo­gosulttá az öregségi nyugdíjra. A későbbi viták elkerülése érdekében célszerű a szolgálati idő elismerési kérelmet az ar­ra rendszeresített nyomtatvá­nyon idejében előterjeszteni. E kérelem bármikor benyújtható. Korkedvezményre jogositó munkának az adott munkakör akkor fogadható el, ha az a hivatalos jegyzékben szerepel. A korkedvezmény hatályának kiterjesztését az egységes jog­gyakorlat érdekében a Társa­dalombiztosítási Közlöny is­merteti. A korkedvezményre jogosító munkakörben töltött idő igazo­lására elsősorban a társada­lombiztosítási nyilvántartások szolgálnak alapul. Ennek hiá­nyában munkakönyvvel, egyéb korabeli okirattal, a munkál­tató birtokában lévő eredeti nyilvántartás alapján kiállított igazolást, valamint a vállalat­nál a korkedvezményes mun­kakörök vizsgálatára létreho­zott bizottság megállapításai alapján kiadott papírral lehet bizonyítani a jogosultságot. A korkedvezményes nyugel­látással kapcsolatban hozott határozat ellen az általános szabályoknak megfelelően jog­orvoslatnak van helye. Ennek megfelelően a határozat ellen, annak kézbesítését követően 15 napon belül, az igénylő lakó­helye szerint illetékes megyei társadalombiztosítási tanács­hoz lehet fordulni. A felszó­lamlást az I. fokú határozatot hozó társadalombiztosítási igazgatósághoz, (kirendeltség­hez) kell benyújtani. Az itt ho­zott határozat ellen, annak kézhezvételét követő 30 napon belül keresettel lehet élni, a határozatot hozó igazgatóság (kirendeltség) székhelye sze­rint illetékes munkaügyi bíró­ságnál. Amennyiben a kereset elbí­rálása során vitássá válik, hogy az igénylő korkedvezményre jogosító munkakörben dolgo­zott, a munkaügyi bíróság az illetékes minisztérium és szak- szervezet véleményének kiké­rése után hozza meg a határo­zatot. Az élelmezéstudomány ti pasztalatai szerint a vacsi rának mintegy 20 gramm f hérjét, 20 gramm zsiradéké 70 gramm szénhidrátot ke tartalmaznia. Óvakodjunk attól, hogy : étket tévénézés közben 1 gyasszuk el. Ne feledkezzür meg arról, hogy rossz szók; a tévénézést kísérő sörözg tés, a nassolás. Ha megszomjazunk, gyi mölcslevekkel vagy aludtte jel olthatjuk szomjunkat. Örök fiatalok öreg ember nem vén emb — ezt tanítja az UNESCO m gazinjában megjelent cikk. J lius hetében ugyanis sikeres célba érkezett az a vállalko szellemű 30 idős férfi, a Párizstól Leningrádig kerek zett. A francia fővárosból m jus 30-án indult kerékpár csapat legfiatalabb tagja 61, legidősebb 76 éves. Húszonh nap alatt tették meg a távi ságot. Ütjük során érintett Belgiumot. Hollandiát, Dánt Svédországot és Finnországo Az egészséges életmód di dala, hogy a célba érkezés- után nyoma sem látszott rt tűk az út fáradalmainak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom