Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-30 / 204. szám

1989. AUGUSZTUS 30., SZERDA Joűl TANÁCSOK-mm ®épici™tMv@ze$ési pótlék © Megszakítás a szolgálati időben © A kötvény ára © A napid íj összege Postabontás fl VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 toztak a napidíj fizetésének szabályai. Megszűnt az egysé­gesen 31 forintos díjtétel és a munkahelyek hatáskörébe ke­rült a költségtérítés elszámolá­sa. Ennek kétféle formája is­meretes. Egyik eset, amikor a számla alapján kapja meg a dolgozó a távollétének plusz költségeit. A másik elszámolá­si forma, hogy számlabemuta­tási kötelezettség nélkül szá­molják el a napidíjat. Ilyen esetben legfeljebb napi 80 fo­rintos átalány számolható el. Az egyébként kifizethető na­pidíj legmagasabb összegét részletesen a kollektív szerző­désben kell megállapítani. Ab­ban az esetben tehát, ha a sza­bályozás nem ennek megfele­lően történt, olvasónk kezde­ményezze a munkahelyi szak- szervezeti szervnél, hogy az eddigi időtartamban szerzett tapasztalatok alapján módosít­sák a kollektív szerződést. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 16 és 18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Bp VIII., Blaha Luj­za tér 3. szám alatt, a heér­kezett levelekre pedig folya­matosan válaszolunk. § Tss nap g rendeleieí b Egységes szerkezet. Az álla­mi vállalatokról szóló 1977. évi IV. törvényt és a végre­hajtásáról rendelkező 33/1984. (XII. 31.) MT-rendeletet egy­séges szerkezetben közli a Magyar Közlöny 1989. évi 56. száma. A jogszabályokban az időközi módosításokat is át­vezették. Fegyveresek nyugdíja. A fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló kormányrendeletet módosítot­ták. A 92/1989. (VIII. 17.) MT. számú rendelet szerint kivé­teles nyugellátást az itt dolgo­zók számára a szociális hely­zetre figyelemmel is engedé­lyezni lehet. Ennek összege azonban a jogszabály szerint járó ellátással együtt legfel­jebb az özvegyi nyugdíj min­denkori összegének kétszere­se lehet. • Egy „Ceglédi ellenőr” jel­igéjű olvasónkat vállalata az elmúlt évben arra kötelezte, hogy munkájához rendszeresen használja az üzemi gépkocsit. 1989-töl az ezért fizetett pótlék folyósítását megszüntették. Ol­vasónk sérelmezi munkahelye eljárását. A 7/1980 (IV. 4.) MŰM— KPM együttes rendelet szabá­lyozta azokat az eseteket, ami­kor a dolgozó kötelezhető volt arra, hogy a munkáltató által üzemben tartott személygép­kocsit feladatának ellátásához vezesse. Az ilyen alkalmazott tevékenységéért vagy a tény­legesen teljesített, vagy az áta­lány szerint megállapított kilo­méterért pluszpótlékot kapott. Ezt a jogszabályt 1989. január 1-jén hatályon kívül helyezték. A helyes értelmezés szerint ez nem azt jelenti, hogy a koráb­bi pótlék fizetését meg kell szüntetni, hanem azt, hogy a korábbi kötöttségeket nem kell figyelembe venni a munkahe­lyeknek. Mivel a munkaszerződést mind a két fél egyetértésével lehet módosítani, a dolgozó igényt tarthat arra, hogy az általa nyújtott többletteljesít­ményt a munkáltató honorálja. Ennek mértékét — ha általá­nos kérdésről van szó — a kol­lektív szerződésben kell meg­határozni, ha pedig személyre szóló az általánostól való elté­rés, a munkaszerződésben kell rendezni. Amennyiben tehát a munkahely az új rendelkezés­re hivatkozással megszüntette a pótlékot, de a munkavégzés­re a dolgozót továbbra is kö­telezi, igényét a munkavállaló a munkaügyi döntőbizottság előtt érvényesítheti. B. J.-né fóti levélírónk nem­sokára 50 éves lesz. Eddi; már harmincéves munkaviszonyt szerzett, és azt szeretné meg­tudni, van-e arra lehetőség^ hogy a továbbiakban ne dol­gozzon, és 55 éves korában ez esetben megkaphatja-e a nyugdíjat. Akinek a szolgálati idejében egyhuzamban öt évnél hosz- szabb megszakítás van, a ko­rábbi szolgálati időt általában nem lehet figyelembe venni. Abban az esetben azonban, ha a megszakítás után újabb öt évi szolgálati időt szereznek, a korábbi éveket is számításba kell venni. E feltétel hiányá­ban az öt évnél hosszabb meg­szakítást megelőző szolgálati időt annál lehet figyelembe venni, aki a megszakítás előtt a nyugdíjjogosultsághoz szük­séges szolgálati időt megsze­rezte (20 év, kivéve azoknál, akik 1990. december 31. előtt töltik be az 55., illetve 60. élet­évüket) és az ezt követő öt éven belül az öregségi nyugdíj­ra jogot adó életkort betöltötte, vagy megrokkant és rokkant­sága a nyugdíj igényléséig fennáll. A jogszabály ezen túl meg­határoz olyan feltételeket is, amelyek bekövetkezése esetén nincs helye megszakadásnak. Ilyen esetek például, ha az igénylő időközben nyugdíjban részesül, legalább 50 százalé­kos (1952. január 1-jét meg­előzően 20 százalékos) mun­kaképesség-csökkenés miatt baleseti járadékban részesült, átmeneti segélyt, rendszeres szociális járadékot, vagy se­gélyt kapott, illetve kórházi ápolás alatt állt. Ugyancsak nem szakítja meg a szolgálati időt az sem, amikor az igénylő 1945. január 1. és a tanácsok megalakulása között eltelt idő­ben községi bíró volt vagy dip­lomáciai mentességet élvező szervnél olyan munkaviszony­ban állt, amelyet szolgálati idő­ként nem lehet figyelembe venni, illetve önkéntes tovább- fizetéssel biztosított volt, tsz- tagként dolgozott, illetve elis­merési díjat fizetett. Az elismerési díj fizetésével tehát a megszakítást el lehet kerülni. Az elismerési díj fize­tése iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes Társadalom- biztosítási Igazgatósághoz (ki- rendeltséghez) a megszakítás kezdetétől a rokkantsági nyug­díj megszűnésétől számított egy éven belül kell benyújtani. A kérelem benyújtásakor iga­zolni kell a szolgálati időt, ille­tőleg a rokkantsági nyugdíj megszűnésének az időpontját és az elismerési díj összege szempontjából irányadó utolsó három havi keresetet, illetve a rokkantsági nyugdíj megszün­tetése esetén a rokkantsági nyugdíj havi összegét. 6 H. S.-né monori nyugdíjas megtakarított pénzéből köt­vényt vásárolt. A tavasszal szüksége volt az összegre, ezért azt felkínálta az egyik bank­nak eladásra. Igencsak megle­pődött, amikor 82 százalékos ér­tékben vásárolták meg annak ellenére, hogy az akkor megje­lent hetilapban ennél jóval magasabb százalékot olvasott. Ki téríti meg a káromat? — kérdezi. Az értékpapírok elterjedésé­vel egyre többen választják jö­vedelmük elhelyezésének ezt a módját. Aki tehát részvénybe, vagy kötvénybe fekteti pénzét, annak számolnia kell azzal, hogy az árfolyam változása kö­vetkeztében nemcsak nyerni, hanem veszteni is lehet. A köt­vénynél például a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb járulékait, vala­mint az általa vállalt esetleges szolgáltatásokat és természe­tesen a vásárlási összeget a kötvény mindenkori tulajdo­nosának a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve telje­síti. Abban az esetben viszont,! ha a kölcsönadó (a kötvény- tulajdonos) nem tud várni pén­zére, nincs más választása,' minthogy értékesítse azt. Ilyenkor viszont a kereslet és a kínálat szabályai határozzák meg, hogy milyen árat kaphat az eladó. Egyre több lap közli a kötvényárfolyamokat, ame­lyek azonban nem hatósági árat jelentenek, hanem a vá­sárlókat kívánják tájékoztatni a helyzetről. Amikor tehát a bank akár felfelé, akár lefelé eltér ettől, semmiféle jogsér­tést nem .követ el így tehát a tulajdonosnak viselnie kell a számára kedvezőtlen mozgás következményeit. Kártérítésre tehát levélírónk nem tarthat igényt. • S. Z. százhalombattai víz­vezeték-szerelő budapesti mun­kahelyéről gyakran .iár vidéki kiküldetésre. A kiküldetésre azonban munkahelye a napidíj módosítási jogszabály óta mindössze 50 forintot számol el. Úgy értesültünk, ennél jóval többet kellene kapnunk, írja le­velezőnk. Mit tehetünk? 1989. május 1-jétől megvál­jPasstssI a I gesztenyesor Augusztus 16-án jelent meg a Postabontásban a gödöllői Kelemen János környezetért aggódó levele. Érzelmeit telje­sen megértem, azonban sze­retném a tévedését helyesbí­teni. A borostyán kúszó növény ugyan, de nem élősködő. Szép gyeppótló, hisz az árnyékos helyeket kedveli. A házak északi falán szívesen felkúszik és védi azokat az esőtől, de bizonyos mértékben hőszige­telő «s. Nem nedvesíti a falat. Ugyanígy nem szívja el a fák­tól — melyekre ugyancsak szívesen felkúszik — a táp­anyagot, mivel saját gyökér­zetéből táplálkozik. Csak a kisebb, fiatal fácskákra ká­ros : árnyékoló hatásával, esetleg súlyával. Ami igazán veszélyezteti a fákat, az a gondatlanul vég­zett közművesítés. A kábelek­nek vagy vezetékeknek sok­szor közvetlenül a nagy fák, fasorok tövében ássák az ár­kokat — csakis géppel —, közben a fák elveszítik gyö­kérzetüknek gyakran harma­dát. És ha néhány év múlva elkezdenek száradni, akkor okként a gépjárművek által kibocsátott káros gázokat em­lítik. Pedig kellő gondosságú kézi árokásással ez elkerülhe­tő. Erre azonban nincs pénz! Azután nem lesz fa, új tele­Széles kerű összefogás Ez történt például a gödöl­lői Táncsics utcában, ahol sok évtizedes, talán 80 éves gesz­tenyesor pusztul. Segítség! Jáky Kálmán Gödöllő A demekrcE- tikus értékekért Falunknak nincs híres em­bere, vára, múzeuma, se más csodája, ám az itt lakóknak nincs szégyellni, vagy pátyol- gatni (takargatni) valójuk. A pátyiak szorgalmas, igyekvő és kitartó emberek, akik mun­kájukkal mindenkor megbe­csülést vívtak ki maguknak országszerte. Őseink igyekeze­tének köszönhetően gazdag a mi falunk: Az évszázadok so­rán házak, pincék, templo­mok, utak épültek, és min­denkor számítani lehetett az itt élők aktivitására; vélemé­nyére, munkájára, adakozásá­ra. Az utóbbi négy évtizedben is számtalan új értékkel gaz­dagodott településünk, a lel­kesedés, a tettrekészség, a közügyek iránti fogékonyság és érdeklődés mégsem a régi. Ennek okát az évtizedek so­rán elkövetett politikai, társa­dalmi berendezkedés fejlődés- képtelenségében, az életkö­rülmények fokozatos romlásá­ban, a bizonytalanság, a kilá- tástalanság és a félelem cse­lekvést bénító érzéseiben ke­reshetjük. Ezt a nemkívántos folya­Válaszol az illetékes Az aggodalom alaptalan Tisztelt Verőcei Űr! Szíves tájékoztatásul köz­ilöm önnel, hogy az aggodal- jma — a szemétszállító konté- I nerek fertőtlenítésével kap­csolatban — alaptalan. Uze- I műnk minden évben szerző- idést köt a Verőcemarosi Nem védekezett, nem fenyegetett Áüyagyilkossog Cegléden Nem tudom, érvényes-e még a tízparancsolat egyike; Tisz­teld apádat és anyádat, hogy hosszú életű légy a földön. De úgy gondolom, érvényesnek kell lennie ennek a parancso­latnak vallástól, ideológ;ától és társadalmi berendezkedés­től függetlenül mindaddig, amíg emberek élnek a földön. Tizenkilenc sérülés A mama is — akinek halála után tizenkilenc sérülést talál­tak összeaszott testén — va­lamikor erős és fiatal volt. Ré­gen volt az már — ki tartja számon —, amikor takarított, ebédet főzött, gyereket pelen­kázóté Talán a nehéz életkö­rülmények is hozzájárultak, hogy idős korára tehetetlen roncs lett belőle. Mindenesetre elmúlt az idő, elszállt a fiatal­sággal az életerő. Az öregasz- szonynak már az unokája is ti­zenhat esztendős, s az ő emlé­keiben a nagymama olyan sze­mély, aki, amíg élt, sok gon­dot okozott a családnak. Ami­óta hozzájuk költözött, még több lett a veszekedés. Az öregasszony a nyári konyhá­ban lakott, elkülönítve a töb­biektől. Mindig rossz szag volt körülötte, mert nem tudta tar­tani a székletét és a vizeletét. A nagymama mindent bepisz­kított maga körül, és néha na­gyon jajgatott. A gyerek saj­nálta. Mások is sajnálták az öreg­asszonyt, de az emberek nem szívesen avatkoznak egymás dolgaiba. Azután a közelben lakók közül valaki mégiscsak elővette a tollat és a levélpa­pírt, írt néhány kusza sort, névtelenül, a körzeti orvosnak. Igen Tisztelt Orvos Űr! Így kezdődik a levél, mely arról szól, hogy Cegléden, a Nagy- kátai úton lévő házában idő­sebb Gál Károly embertelen körülmények között tartja, veri az édesanyját. Kz orvos, aki három esztendeje dolgozik ab­ban a körzetben, nem ismerte, sohasem kezelte az öregasz- szonyt. Továbbította a levelet a városi tanácshoz, ahol azonban nem intézkedtek. Igaz, idő sem nagyon lett volna a segítségre. Két héttel a levél megírása után ugyanis meghalt az öreg­asszony. Az igazságügyi orvosszakér­tői vélemény szerint az elhunyt testén tizenkilenc olyan sérü­lést találtak, melyek nem el­eséstől, hanem ütlegeléstől származhattak. A fejsérülések két-három nappal a halála előtt keletkezhettek. Több bor­dája el volt törve. Az orvos­szakértői vélemény szerint egyébként már egy évvel ko­rábban is elszenvedett néhány bordatörést. Italozó életmód Idősebb Gál Károly, amikor a rendőrségen édesanyja halá­lával kapcsolatban kihallgat­ták, nem is tagadta az ütlege­lést. Az erősen italozó életmódot folytató férfi, elmondása sze­rint, már évek óta haragudott az öregasszonyra. Valami örök­ség miatt támadt köztük nézet- eltérés — hatvannyolcezer fo­rint volt az összeg. Amit a mama annak idején nem a fiá­nak, hanem egy másik roko­nának adott. Aztán, amikor megrokkant, magatehetetlen lett, mégis a gyerekére szorult volna. Koszos öreglány A fia, elmondása szerint, ha­ragudott rá, mert bepiszkította a szobát, négykézláb járt a föl­dön, büdös volt körülötte. Idő­sebb Gál Károly így fogalma­zott; „Tiszta kosz volt az öreg- lány." Orvost soha nem hívtak hoz­zá, a körzeti rendelésre nem vitték, kórházi, szociális ottho­ni ellátást nem kértek a ré­szére. A nyugdíját, ami egyéb­ként nem volt sok, felvették, és mint a fia mondja, részben az ellátására fordították. A mama ellátása nem került sok­ba. Hideg élelmet kapott, és az étvágya is rossz volt már az utolsó időben. A mama teljesen kiszolgálta­tott volt. A fia szerint, ha meg­ütötte, nem védekezett, nem is fenyegetőzött, hogy feljelenti. Ereje sem lett volna ilyesmi­hez, de talán nem is akarta •volna. Az anyák ritkán har­colnak a gyerekük ellen. Idősebb Gál Károly ügyében folyik a büntetőeljárás. Gál Judit Nagyközségi Tanáccsal, ebben a szemét elszállításán és ár­talmatlanításán kívül évi négyszeri konténerfertőtlení- tés is szerepel. 1989-ben március és július hónapokban volt fertőtlenítés, augusztusban és szeptember­bén lesz újra ilyen művelet. Az üzem működési területén valamennyi kis és nagy sze­méttárolót fertőtlenítjük, erre a Váci Köjál is kötelez ben­nünket. Megjegyezni kívá­nom, hogy a konténerek által — területünkön — fertőzés- veszély, illetve fertőzés ez ideig nem fordult elő. Az elkövetkező verőcemaro­si fertőtlenítések esetén a munkát végző kisiparos önt is értesíteni fogja. Kérem vála­szom szíves elfogadását. Üd­vözlettel: Ritecz György igazgató ★ r/ Kíváncsian várjuk panaszo- 6 sunknak azt a levelét, amely- V ben erről az értesítésről, eset- V. les találkozásról, beszélgetés- ről beszámol. Mint arról a Pest Megyei Hírlap július 19-i száma is be­számolt, egyesületünk és a Mozgáskorlátozottak Szolnok Megyei Egyesülete — a Moz­gáskorlátozottak Egyesületei­nek Országos Szövetségével karöltve — július 15. és 23. között Szolnok festői szépsé­gű üdülőtelepén, a tiszaligeti DEMISZ ifjúsági táborban rendezte meg a mozgássérült gyermekek és szüleik közös táborát. Szeretnék a lap ha­sábjain is köszönetét monda­ni azoknak az üzemeknek, vállalatoknak és magánszemé­lyeknek, akik különböző mó­don támogatták az ügyet. Jelentős segítséget nyújtott a Hungária Biztosító Pest Me­gyei Igazgatósága, a HNF Pest és Szolnok Megyei Bizottsága, a Szolnok Városi Tanács egészségügyi osztálya, a Szol­nok Megyei Tanács, ifjúsági és sportosztálya, a Pest Megyei Tanács Egészségvédélhüf Alap­ja, az ÁISH, a KIOSZ, a Ga­rancia Biztosító Rt., a Buda­pesti Csokoládégyár, a Kőbá­nyai Gyógyszergyár kozmetikai gyáregysége, a budapesti Minő­ségi Cipőipari Kft., a Buda­pesti Tejipari Vállalat, a deb­receni Biogal Gyógyszergyár, a Jász-Nagykun Vendéglátó­ipari Vállalat, az ALFA Ipari Vállalat, a Váci Vízművek, a Forte, a Senior, a Vác és Kör­nyéke Áfész, az Állami Bizto­sító váci fiókjának dolgozói, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat Váci Üzeme, a Kilián György Repülőműszaki Főisko­la, az MHSZ Szolnok Megyei Szervezete, a Szolnoki ATI, a jászberényi Szekuritás Ipari Vállalat, valamint Országh Andrásné és Fejes Gyuláné. Bízunk abban, hogy jövőre is meg tudjuk rendezni ezt a sikeres tábort. Már most azon munkálkodunk és gondolko­dunk, hogy hogyan és honnan tudjuk majd az ehhez szüksé­ges anyagi feltételeket előte­remteni. Most ugyanis 70 csa­lád, 187 résztvevő vendéglátá­sa több mint 800 ezer forintba került. Kósik Lajos, a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesületének elnökhelyettese Hozzászólás és vélemény Csak néhány kiegészítés A Pest Megyei Hírlapban nemrég egy cikk jelent meg a BKV Gödöllő belterületén végzett vágányfelújításairól, dicsérőleg említve a határidő­re elkészülést. A leírtak iga­zak: szép, jól szervezett, gyors munka volt, a HÉV azóta jó­val csendesebben gördül az új ágyazatban fekvő új síneken. De: Az egyik szakasz — a Dózsa György úttól a Palota-kert fe­lé — tavaly készült el, kima­radván belőle az úttorkolati átkelő. A sínek mellett nyelv­harapó, futóműrongáló és a drága gumiabroncsokat is ká­rosan igénybe vevő gödrök maradtak. Már akkor, majd idén is érdeklődtem az illeté­keseknél. Megtudtam, hogy a vágányok mellett csak a BKV végezhet bárminemű munká­latokat. Végül kegyes bele­egyezésük után a városgazdál­kodási vállalat befoltozhatta — ideiglenesen — a lyukakat. Hát most is így jártunk. A sínek elkészültek határidőre, de az átjáró, a tanács több­szöri kérése ellenére döcögős maradt. Pedig a keresztező út része a Budapestet kerülő gyűrűnek, de Gödöllő forgal­mának is fontos csomópontja. Főleg azután, hogy a HÉV miatt több másik utcát is le­zártak. Egyre mélyülnek, szélesed­nek a gödrök. Jó lenne még ebben az évben feltölteni. A Pest Megyei Hírlap augusztus 23-i Postabontásában Ve­szélyes és büdös címmel jelent meg Verőcei Béla verőcemaro­si tudósítónk levele. Erre a Vác Városi Tanács Kommunális Költségvetési Üzeme az alábbi választ küldte el olvasónknak és szerkesztőségünknek: matot úgy tudjuk megállítani, ha — tekintet nélkül pártál­lásunkra, vallásunkra és nemzetiségünkre — települé­seinken is tömöríteni tudjuk a demokratikus értékeket egyként vállaló embereket, akik saját környezetünkben a változás cselekvő részesei kí­vánnak lenni, s akik támo­gatják a békés átmenetet szol­gáló társadalmi méretű erő­feszítéseket. Minden ilyen honfitársam figyelmébe aján­lom a Demokratikus Magyar- országért Mozgalom célkitű­zéseit. Wiedermann Gábor Páty

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom