Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-26 / 201. szám
2 1989. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSmm Feszültségek Kelet-Európábán Az augusztusi évfordulók nyomén indulatok törtek a felszínre Miért tekinti Mazowiecki átmenetinek megalakítandó kabinetjét? Libanonban színre lépett a közvetítő szovjet diplomácia Altalanos pillanatkép A héten Kelet-Európábán egyszerre két évforduló tépte fél a régi sebeket, kavarta fel a lefojtott indulatokat. Hétfőn volt 21 éve annak, hogy a Varsói Szerződés öt tagállama — köztük hazánk is — katonai beavatkozásával véget vetett a csehszlovákiai reform- politika széles körű kibontakozásának. A páncélosok akkor a Brezsnyev-doktrína alapján lépték át északi szomszédunk határát, hogy semmissé tegyék az akkor „prágai tavasznak” elnevezett megújulási folyamatot, amelyet Moszkvában a szocializmus ügyére veszélyesnek ítéltek meg. Magyarországon a kormány és az MSZMP mostani vezetése elhatárolta magát az akkori katonai beavatkozástól azzal, hogy az események pontos belső értékelése északi szomszédunk belügye. A prágai kormány viszont ma is kitart amellett, hogy a Varsói Szerződés öt országa 1968-ban valóban a szocializmus veszélybe került vívmányainak védelmében vonult be Csehszlovákiába, s jó előre figyel, meztetett, hogy tilos minden tüntetés az évfordulón, s ennek megfelelően karhatalma fellép a „rendbontási kísérletek” ellen. A szigorú rendőri intézkedések ellenére, több ezren vettek részt a Vencel téri megmozdulásokban, köztük magyarok, lengyelek, osztrákok és olaszok is. Közülük többet őrizetbe vettek. A szabadon bocsátásukért kibontakozott akciók tovább növelték a feszültségeket és az éles sajtópolémiát. Különösen az keltett visszatetszést, hogy a le- fogottak között újságírók is voltak, akik a helyi hatóságok által kiadott engedéllyel végezték hivatásbeli tevékenységüket. Egy másik évforduló a szovjet—német meg nem támadási egyezmény ötvenedik jubileuma volt. Éppen a fél évszázados dátum előtti napokban erősítették meg Moszkvában azt, amit korábban oly hevesen cáfoltak, hogy a Molotov—Ribbentrop paktumnak olyan titkos záradéka is van, amely az akkori két szerződő hatalom között térképen határozza meg a kölcsönösen elfogadott „érdekszférákat”. E szerint a balti államok, amelyek akkor függetlenek voltak, a Szovjetunió befolyási övezetének részévé váltak, így ma Észtországban, Lettországban, Litvániában — amelyek ma szovjet köztársaságok —, vannak olyan befolyásos erők, amelyek megkérdő jelezik e három állam önkéntes csatlakozását a Szovjetunióhoz. Mindhárom balti köztársaságban erőteljes gazdasági és politikai autonómiára való törekvésfek figyelhetők meg, s a helyi törvényhozás döntéseit nem egy esetben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa alkotmányellenesnek nyilvánította, mert ellentétes volt a központi államhatalmi szerv határozatával. Mint az várható is volt, a Molotov—Ribbentrop egyezmény évfordulóján a három balti köztársaságban tiltakozó megmozdulásra került sor. A három fővárost 560 kilométer hosszan kötötte össze az élő emberi lánc. A békés tüntetésben mintegy másfél millió ember vett részt. VARSÓI KÉRDŐJELEK A LEMP Központi Bizottsága kemény szavakkal, árulással vádolta meg a vele való szövetségből kivált és az ellenzéki Szolidaritáshoz társult parasztpárti és demokrata párti vezetőket. Ennek ellenére a testületnek szembe kellett néznie a realitással, hogy a kerekasztal-egyezmény, amely előre meghatározta volna a parlamenti aritmetikát — oly módon, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárté és szövetségeseié legyen a négyéves átmeneti időszakban az arányos választásokig az alsóházi többség, s a LEMP irányítsa a fokozatos demokratizálási folyamatot —, immár semmissé vált. Nem lehetett kétséges ezek után, hogy a Szolidaritás által ajánlott három politikus egyike, a 62 éves jogász újságíró, Tadeusz Mazowiecki, akit Jaruzelski államfő kormányfőnek kijelölt, megkapja a beiktatásához szükséges parlamenti többséget. Így is történt: a szejm 378 szavazattal, négy ellenében, 41 tartózkodás mellett az ellenzéki tevékenységéről ismert, a Szolidaritás alapító tagjai között szerepelt, a katolikus egyházhoz közel állónak tartott politikust, aki Walesa tanácsadója volt az utóbbi időben, választotta meg Lengyelország miniszterelnökének. A világsajtó természetesen rendkívüli szenzációként kommentálta a történteket. Mint rámutattak: 45 év óta először történt, hogy egy szocialista országban nem kommunista politikus alakíthat kormányt. A jelenleg szabadságát töltő Bush elnök csodálatos fejleménynek nevezte Mazowiecki kormányalakítását, s gratulált az új kormányfőnek. Mint mondotta, amikor annak idején bevonult a Fehér Házba, nem hitte volna, hogy ily hamar ilyen eseményre sor kerülhet. Az amerikai elnök elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy szovjet részről oly nagy megértéssel kezelik a lengyel fejleményeket. Mint a moszkvai külügyi szóvivő ugyanis kijelentette, lengyel belügy, hogy kit választanak meg az ország kormányfőjévé. Ami Gorbacsovot illeti, ő hosszú telefonbeszélgetést folytatott a kialakult helyzetről Rakowski- val, a LEMP első titkárával. Varsóban oly nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek a kölcsönös tájékozódásnak, hogy külön sajtóértekezleten ismertették az újságírókkal a szovjet álláspontot. A jövő hétre várják, hogy Mazowiecki összeállítsa kabinetjének névsorát. Az már nyílt titok, hogy a LEMP kapja a belügyi és a honvédelmi tárcát. De Varsóban elterjedt hírek szerint szó van arról is, hogy az országot eddig vezető párt további bársonyszékekhez, sőt, esetleg egy miniszterelnök-helyettesi tárcához jusson. A KORMÁNYFŐ BIZTOSÍTÉKAI Ami Moszkvában bizonyára megnyugvást keltett, Mazowiecki kijelentette, hogy kormánya nem szándékozik változtatni Lengyelország szövet- ségesi kapcsolatain, s továbbra is szilárdan a Varsói Szerződés tagja marad, s teljesíti ebből származó kötelezettségeit. Egyébként erre garanciát jelent azt is, hogy a védelmi és a belügyi tárca a LEMP birtokában lesz. Ami viszont Walesát és a Szolidaritás egyes kevésbé mérsékelt vezetőit illeti, ők korántsem ily egyértelműek. A Szolidaritás vezetője például minél előbb találkozni szeretne Mihail Gorbacsovval, mivel — mint mondta — „súlyos mondanivalója volna számára”. Walesa a Szolidaritás kormányfői tisztségéért való kötélhúzásban nemegyszer azzal is fenyegetőzött, hogy a parlamenti erőviszonyok alapján a LEMP kizárásával is alakíthatnának kormányt. Igaz, később egy interjúban sokkal nagyobb józanságot tanúsított, s a Varsói Szerződéshez való elkötelezettségről tett kijelentést. Ami Mazowieckit illeti, ő bejelentette, hogy egyaránt el kíván menni Moszkvába és Washingtonba. De sejtette azt is, hogy a kommunisták bevonásával alakított kormányt csak átmenetinek tartja. Nyilván arra számít, hogy később a parlamenti csatározások során ki lehet majd szorítani a kabinetből a LEMP olyan kulcspozíciókat betöltő politikusait, mint amilyen a védelmi és a belügyi tárca birtokosai. Várható ugyanis az, hogy az ellenzék soraiból kikerült miniszterelnökre a Szolidaritás úgynevezett kemény szárnya nagy befolyást igyekszik gyakorolni. Ami Mazowiecki azonnali szándékait illeti, elsősorban a gazdaság gyors megújítását tartja kormánya fő feladatának. Mint kitűnt, nem kizárt, hogy népszavazást igyekszik tartatni egy olyan szigorú takarékossági programról, amely jelentősen „összébbhúzná a nadrágszíjakat a kibontakozás végett” — mint nyugati hír- magyarázók írták. Lengyelországban jelenleg már mintegy 200 százalékos az infláció, s közgazdászok értékelése szerint Varsónak legalább tízmil- liárd dollárra volna azonnal szüksége, hogy a süllyedő gazdaság felszínre juthasson. A nagy kérdés — mint megjegyzik —. hogy lesznek-e olyan hitelezők, akik rendelkezésre bocsátják ezt la horribilis ösz- szeget. S a másik nagy kérdőjel, hogy meddig tarthatja fenn magát az a Szolidaritáskabinet, amely eddig ellenzéki pozícióból tehetetlenséggel vádolta a LEMP kabinetjét, amiért képtelen életszínvonalemelkedést elérni, s most pedig kormányon ő maga még drasztikusabb ínségnövelő intézkedésekre kényszerül. TARASZOV MISSZIÓJA A Földközi-tenger keleti térségében tartózkodó, különleges rendeltetésű francia hadihajó-kötelék óvatosan távol tartja magát a libanoni konfliktustól, s messze kint, a nemzetközi vizeken hajózik. Sőt, Párizs a héten a korábbi nyolcról ötre csökkentette e flottilláját, s hangsúlyozta ezek „humanitárius feladatait”. Azzal indokolják ugyanis e hadihajók cirkálását, hogy „szükség esetén a francia állampolgárokat mentik majd ki Libanonból”. Mennyire játszott szerepet Párizs visszalépésében Moszkva, amely közvetítési misszióra vállalkozott Libanonban? Mindenesetre a szovjet szóvivő megelégedéssel nyugtázta a francia hadihajók számának csökkentését és a „humanitárius cél” közlését. Párizs e nagyobb mérsékletére bizonyosan magyarázatul szolgál egy libanoni síita fenyegetés is. A síita vezetők ugyanis azt közölték, hogy megtámadják a francia hadihajókat, amennyiben azok megközelítik Libanon partjait. A közvetítő Taraszov először Damaszkuszban tárgyalt, majd a szovjet megbízott Bejrútban találkozott a Szíria támogatta libanoni kormány vezetőjével. Később azzal az Aounnal, a keresztény haderők vezérével tanácskozott, aki nemrég kijelentette, hogy „kiűzi a damaszkuszi kormányzat 33 ezer békefenntartó katonáját országából. Moszkva közvetítési törekvését azért tekintik nagyobb várakozással, mint más eddigi próbálkozásokat, mert a Szovjetunió az egyetlen nagyhaía- lom, amelynek jó kapcsolatai vannak Asszad szír államfő országával. Árkus István Németh Miklós és Horn Gyula az NSZK-ban Segítség a reformok sikeréhez Németh Miklós miniszterelnök, és Horn Gyula külügyminiszter pénteken munkalátogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. A Köln melletti Gymnich-i kastélyban beható megbeszélést folytattak Helmut Kohl szövetségi kancellárral és Hans-Dietrich Gencher alkancellárral, külügyminiszterrel. Áttekintették a két ország közötti kapcsolatok időszerű kérdéseit, különös tekintettel a magyar kormánynak arra a törekvésére, hogy erősítse együttműködését a nyugat-európai államokkal. A német fél hangsúlyozta, hogy az NSZK érdekelt a magyarországi reformfolyamatok, a gazdaságitársadalmi átalakulás sikerében. A szövetségi kormány ehhez kész konkrét segítséget nyújtani. Helmut Kohl és Hans-Dietrich Genscher kifejezte továbbá kormánya készségét arra, hogy elősegíti a Magyarorszáí és az Európai Gazdasági Kö zösség közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését. Az európai enyhülés, az egyetemes emberi jogok követelményeit szem előtt tartva véleménycserét folytattak a Magyarországon tartózkodó s az NSZK-ba áttelepülni szándékozó NDK-ál- lampolgárok ügyéről. Célhoz ért a Progress! Pénteken sikeresen összekapcsolódott egymással a világűrben keringő Mir szovjet űrállomás és a két napja fel- bocsátott „Progressz—M” automatikus teherszállító űrhajó. A mostani „Progressz—M” egy új széria első példányának számít: nagyobb manő- verezőképességgel, szállítókapacitással rendelkezik, s a korábbinál hosszabb ideig működhet a világűrben. A szovjet állom fő válaszüzenete a pápának Gorbacsov együttműködést ajánl Mihail Gorbacsov szovjet államfő és pártvezető diplomáciai úton üzenetet juttatott el a Vatikánba II. János Pál pápához, együttműködést ajánlva a nagy nemzetközi problémák megoldásának, mindenekelőtt a béke megőrzésének az érdekében. Az üzenet, amelyről a vatikáni sajAi övezetben nem lehet állandó lakhely Lőhetnek a román Tovább szigorítják a román határ őrzését, hogy megakadályozzák a román állampolgárok külföldre — főleg Magyarországra és Jugoszláviába — szökését. Az új határvédelmi intézkedésekről egy hivatalos román közlöny alapján számol be a Tanjug jugoszláv hírügynökség. Az intézkedések szerint megkétszerezik s így egy kilométerre szélesítik a határ- sávot, ahol az elképzelések szerint nem lehet majd gabonát termeszteni, és senki sem rendelkezhet az övezetben állandó lakhellyel. A határ védelmét szolgáló épületeket emelnek az övezetben, riasztó- rendszert építenek ki, és szélesebb körű felhatalmazást biztosítanak a határőrök számára a fegyverhasználathoz. Mülföidi események egy mendUatbim A finnországi Haámeenlinnában pénteken megkezdődött az északi országok szocialista és kommunista pártjainak találkozója. A A vatikáni szóvivő pénteken megerősítette, hogy folynak az előkészületek II. János Pál pápa bejrúti látogatására. A Törökország földközi-tengeri partvidékén pénteken első ízben találkozott Turgut Özal török miniszterelnök és Konsztantin Micotakisz, az athéni kormánykoalíció legerősebb pillérének, az Új Demokrácia Pártnak az elnöke. A A szöuli hatóságok pénteken hivatalosan is vádat emeltek a legnagyobb dél-koreai ellenzéki párt vezetője, Kim De Dzsung ellen, akit azzal vádolnak, hogy a szigorú kommunistaellenes törvény rendelkezéseit figyelmen kívül, hagyva, nem jelentette fel pártja egyik parlamenti képviselőjét, aki nemrég engedély nélkül Észak-Koreába utazott. A Riadókészültségbe helyezték a panamai hadsereget, hogy megakadályozzanak egy esetleges amerikai katonai beavatkozást. tóiroda vezetője adott tájékoztatást, válasz a pápa üzenetére, amit tavaly Agostino Casaroli bíboros államtitkár vitt Moszkvába az ortodox egyház ezeréves fennállásának ünnepségei alkalmával. Megfigyelők a szovjet—vatikáni kapcsolatok jelentős új állomásának minősítik az együttműködési készséget kinyilvánító üzenetet, amely közvetlen párbeszédet nyit Moszkva és a Vatikán között. Mihail Gorbacsov üzenetének időzítése megfigyelők szerint újabb megerősítése annak: o Szovjetunió kész tiszteletben tartani a Lengyelországban lezajlott politikai fordulatot, amelynek elfogadására a pápa felhívást intézett a világhoz. A BKENTENARlUMOh NINCS TÜNTETÉS! Nem engedélyezte a francia rendőrség, hogy a Fidesz és más szervezetek a párizsi nemzetközi ifjúsági találkozón részt vevő .tagjai pénteken tüntetést tartsanak Csehszlovákia párizsi nagykövetségé' előtt. A Fidesz küldöttei, az NZS Független Lengyel Diákszövetség képviselőivel együtt amiatt akartak tiltakozni, hogy a csehszlovák hatóságok őrizetbe vették a szervezet több, a prágai megmozduláson részt vett tagját. A hatóságok azzal utasították el a tüntetés megrendezésére irányuló kérelmet, hogy a bicentenárium, a francia forradalom 200. évfordulójának ünnepségei idején semmiféle tüntetést sem engedélyeznek. Vélemények a kongresszusi dokumentumok tervezeteiről Csak vitaalapnak fogadhatók el DR. LAKOS ’LÁSZLÓ, a jászkarajepői Árpád Termelő- szövetkezet elnöke, országgyűlési képviselő, s nemrég kongresszusi küldöttnek is megválasztották: — A Történelmi utunk tanulságai című összeállítást elolvasva azonnal szembeötlő volt, hogy az anyag a kádári időszakról túlságosan pozitív értékelést ad — kezdte. — Kevés szó esik a felelősségről is. Pedig a tagság azt várja a kongresszustól, hogy végérvényesen tisztázzon és zárjon le ma még nyitott kérdéseket, mert az tovább aligha járható, hogy az MSZMP a múltbéli hibákért állandóan a hamut szórja a fejére. Emellett ennek az anyagnak az is baja, hogy túlságosan vázlatos, niük. — A jövővel a másik dokumentumtervezet foglalkozik. Mi a véleménye a program- nyilatkozat jelenlegi szövegéről? — Azzal kapcsolatban is aggályaim vannak. A kilenc és fél oldalból alig valamivel több, mint egy jut a gazdasági kérdéseknek. Pedig szerintem ezen múlik minden! És sok benne a közhely. Ilyen például: ..Olyan tulajdonrendszerre van szükségünk, amely a leghatékonyabban szolgálja gazdasági fejlődésünket. . a nemzet gyarapodását”. Ez önmagában már sablon, az elmúlt évtizedekben számtalanszor elhangzott, de — nem történt semmi. — Szükséges-e, hogy egy program részletesen foglalkozzon egy-egy témával? — Ez most nem kerülhető el. Ne a vágyainkat fogalmazzuk meg! Az utóbbi időben, pedig tudtuk, hogy nem helyes, mégis beleestünk ebbe a hibába. A parlamentben például túlzott optimizmussal egy olyan ötéves tervet fogad. tunk el, amely megvalósításának feltételei nem voltak meg. Vastapssal ünnepelték a honatyák a stabilizációs programot is. amelyről most kiderült. hogy megvalósíthatatlan. Ha az MSZMP meg akarja őrizni maradék tekintélyét, s vissza akarja szerezni az emberek bizalmát, még egy ilyen hibát nem követhet el. — Nem gondolja, hogy a konkrétumokat majd a kongresszusi határozatnak kell tartalmaznia? — De, minden bizonnyal. Azonban a közelgő választásokon az emberek minket alapvetően a két dokumentum ismeretében ítélnek majd meg. A frázisok nem növelik a bizalmat! Mint ahogy az sem, hogy magáról a párt tagságáról alig esik szó a két anyagban Emlegetik a pártvezetést, a reformerőket, ám a tagság Néhány nappal ezelőtt jelent meg az a két dokumentum, amely máris az MSZMP tagjai és a párton kívüliek vitáinak középpontjába került. Az elmúlt több mint négy évtizedet ösz- szegzö összeállítás és a programnyilatkozat tervezete a készítők szándéka szerint sem öltött még végleges formát, az utolsó szót majd a párt kongresszusának résztvevői mondják ki. De vajon alkalmas-e a két anyag arra, hogy a várakozásoknak megfelelve az MSZMP történetében gyökeres fordulatot adó legfőbb pártfórum polémiájának alapja legyen? Hol kellene kiegészíteni, hol újragondolni ahhoz, hogy — megszabadulva a bizalmatlanság visszahúzó hinárcsomóitól — végre megnyissa az utat a cselekvés előtt? Ezekről és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk azzal a három párttaggal, aki vállalta: elmondja véleményét a dokumentumokról. A közhelyek riasztanak s ezzel nem biztos, hogy nyerő. Az emberek pontos költés kórképet várnak, ezt a küldötteknek nem szabad elfeled-
