Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-23 / 198. szám
6 ián 1989. AUGUSZTUS 23., SZERDA Jogi tanácsok A haszonélvezet és az özvegyi jog nem azonos ® A munkakönyv kiadása 0 A nevelt gyermek is lehet lakásbérlő • Egy hűséges olvasó jeligéjű kókai lakos azt szeretné megtudni, hogy az özvegyi jog megegyezik-e a haszon- élvezeti joggal, és ha nem, mi a különbség a két meghatározás között. Azt Is szeretné megtudni, mit jelent az a kitétel, hogy „özvegyi Joggal terhelve’*, A túlélő házastárs öröklését a törvény kétféle formában szabályozza. Ha nincsen leszármazó, akkor az egész vagyont örökli a házastárs — kivéve, ha a vagyontárgyat az elhunyt örökölte vagy ajándékba kapta, kivéve ági vagyon —, amennyiben az örökösök gyermekek vagy más le- származók, akkor a házastárs is örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelynek az öröklés következtében nem ő lett a tulajdonosa. Ilyenkor a hagyatékot az új tulajdonos „özvegyi joggal terhelten” kapja meg, ami azt jelenti, hogy bár a vagyontárgy az ő tulajdonát képezi, azzal mégsem rendelkezhet szabadon, mivel annak gátja a túlélő házastárs haszonélvezeti joga. Az özvegyi jog nem azonos a haszonélvezettel. A haszonélvezetet ugyanis szerződés alapján bármiféle jogra ki lehet kötni, akár meghatározott, akár határozatlan időre. Ezzel szemben az özvegyi haszonélvezet csak addig tart, amíg a házastárs új házasságot nem köt. Tartalmában is eltér a kétféle jog abból a szempontból, hogy az 'özvegyi korlátozását a leszármazók kérhetik. Ez azt jelenti, hogy a házas, társi haszonélvezet csak meghatározott vagyontárgyakra, illetőleg meghatározott mértékre szorítkozhat. Ilyen korlátozást a haszonélvezet általános szabályai nem ismernek. Ugyancsak eltérés az is, hogy a túlélő házastárs haszonélve. zeti jogának megváltását — a házastárs által lakott lakásra és az általa használt berendezési, felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet kivételével — kérheti. Ilyenkor az örökléstől számított egy éven belül kérni lehet, hogy a házastárs ne haszonélvezetet, hanem egy gyerekrésznek megfelelő tulajdont örököljön. Egyebekben a kétféle haszon- élvezet szabályai azonosak, tehát ennek alapján a haszon- élvezőnek jógában áll a másik tulajdonában álló vagyontárgyakkal rendelkezni. • Cs. K.-né érdi adminisztrátor, több napon keresztül hiányzott, emiatt a munkaviszonyát megszüntették. Olvasónk elmulasztotta a munkakönyvének átvételét, és emiatt nem tudott elhelyezkedni. Azt szeretné megtudni, hogy ilyen esetben a volt munkahelynek milyen kötelezettsége van, hiszen neki jobban kell Ismerni a szabályokat, mint a dolgozónak. A dolgozó részére legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor, ha pedig a munka alól korábban felmentik, az utolsó munkában töltött napon a munkakönyvét ki kell adni. Ha az illető a munkakönyvét szóbeli felhívásra nem veszi át, a munkahelynek írásban kell felszólítani az átvételre. Ebből a rendelkezésből kitűnik, hogy a munkahelynek intézkednie kell a dolgozó munkakönyvének kiadása felől, és ha ezt nem teszi meg, a munkakönyv jogtalan visz- szatartásával okozott kárt a dolgozó számára meg kell téríteni. A munkahelynek ez a felelőssége azonban nem feltétel nélküli, mert a dolgozótól is elvárható, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a munkakönyvének visszaszerzése érdekében. Kárának azt a részét tehát, amelyet kellő gondossággal el lehetett volna kerülni, a munkahelynek nem kell megtéríteni. • Nevelt gyermekként lakott nagyszülei lakásában K. É. budapesti tanítónő, Azt szeretné megtudni, hogy nagymamája elhunytét követően megkapbatja-e a lakást vagy sem. A lakásban családtagként lakó hozzátartozók a — jelenlegi jogszabályok szerint — folytathatják az elhunyt bérlő lakásbérleti jogviszonyát. Erre többek között a nevelt gyermek is jogosult. A nevelt gyermek a nevelőszülők beleegyezésével kerül azok háztartásába és a családi közösségben részesül gondozásban, tartásban. A nevelt gyermek lehet az unoka is. Adott esetben tehát a lakásügyben eljáró hatóságnak vizsgálnia kell azt, hogy ez a — nem vér szerinti — családi kapcsolat létrejött-e vagy sem, és amennyiben egyértelműen megállapítható an-1 nak fennállása, olvasónk a lakásbérleti jogviszony folytatására — ha az egyéb feltételeknek megfelel — jogosult. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 16 és 18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt,, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Halálos ítélet Egy idős pár tragédiája J! Napjainkban megdöbbentő módon szaporodnak a csa- £ ládi tragédiák. Évtizedeken keresztül visszafojtott indu- ^ latok törnek hirtelen — még a legközelebbi hozzátarto- $ zók számára is váratlanul — a felszínre. Olyan embe- | rek válnak borzalmas cselekedetek végrehajtójává, il- ^ letve áldozatává, akiknek egész addigi életviteléből érit re nem lehetne következtetni. Véletlen lenne mindez? Ta. Ián mégsem egészen, hiszen ma már letagadhatatlanul tudatában vagyunk annak, hogy az utóbbi évtizedekben ezzel kapcsolatban elhangzott szép szavak ellenére, hazánkban válságba jutott az emberi társadalom legkisebb és legfontosabb sejtje, a család. Hátrányok Nehéz évtizedek terhét viselik roskatag vállaikon a „harmadik korosztály” tagjai, az öregek. A világszínvonalhoz képest mérföldes hátrányokkal kullog a gerontológia, vajmi keveset tudunk arról, miképpen viselik el a felgyorsult élettempóval, a gazdasági és politikai válsággal együttjáró feszültségeket azok, akiknek, túl a hetedik évtizeden, meszesednek az erei, lassulnak a reflexei, beszűkülnek a lehetőségei. Idősebb Fiedor Ferencet és a feleségét mindenki ismerte Dunaharasztiban, s az emberek, megdöbbenve, értetlenül fogadták a tragédia hírét. Az idős házaspár — a férfi hetvenöt éves volt, a felesége tíz évvel fiatalabb — úgy élt, mint bárki más körülöttük. Szép házuk volt, tágas, nagyablakos, amit pedánsan rendben tartottak. Idős korukban sem küszködtek anyagi gondokkal. Megfogtak minden anyagi lehetőséget, albérlőt is tartottak. Az albérlő — egy asszony — volt az, aki elsőként fedezte fel a tragédiát. — Munkából jöttem, tele szatyrokkal — vallotta később a rendőrségen — és ahogy szoktam, beköszöntem az öregekhez. Furcsa volt, hogy nem válaszol senki. Letettem a csomagjaimat, és bementem hozzájuk. Akkor láttam, hogy Borika néni a konyhában fekszik a földön és minden csupa vér volt körülötte. Feri bácsit nem láttam sehol... Akkor elrohantam, hogy értesítsem a fiukat... Csobbant a kútban Mint utólag kiderült, egyik szomszédasszony korábban veszekedést hallott az idős házaspár lakásából, ilyen máskor is előfordult. Látta a verandáról, hogy az asszony a férje mozgását utánozza, azután bementek a szobába. Hangos, elnyújtott ordítás is hallatszott néhány pillanatig. Az emberek nem szívesen avatkoznak egymás dolgaiba. A férfit röviddel később még látták keresztülmenni az udvaron, nagyot csobbant valami a kútban, azután csönd lett. Az albérlőnő mindössze any- nyit mondott, hogy idős Fiedor Ferencnét eszméletlen állapotban találta, a sok vér és a késszúrás látványa olyan megdöbbentő volt a számára, hogy szólni sem mert róla. Az azonnal helyszínre siető orvos állapította meg, hogy a halált egyetlen, a szívbe hatoló késszúrás okozta. Az orvos vette észre azt is, hogy a kútban rózsaszínű a víz. Ott találták meg — a tűzoltók hozták felszínre — idősebb Fiedor Ferenc holttestét. A rendőrségi vizsgálat megállapította; az idős ember, miután a konyhakéssel szíven szúrta a feleségét, borotvával a saját torkát is elvágta, majd a kútba ugrott. Indulati cselekvés A véres tragédia helyszínén egyébként rendezett, hétköznapi élet tartozékai voltak. A tányérok — ételmaradékokkal — egy közösen elfogyasztott ebédről tanúskodnak. Egy sza. tyorban nyers hús — talán a következő ebédre szánták. Indulati cselekmény volt — mondják a rendőrségen, semmiképpen sem előre kitervezett. Az áldozattá lett asszony használtcikk-kereskedő volt, s anyagi lehetőségeik elsősorban ebből származtak. Férje egy balesetből eredően évtizedek óta rokkantnyugdíjas, kisjöve. delmű. Vitáik, veszekedéseik többnyire innen adódtak A tragédiának szemtanúja nem volt. Idősebb Fiedor Ferenc két kispárnát tett a felesége feje alá, mielőtt végrehajtotta saját magán a halálos ítéletet. Ga. J. Postabontásai VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Vita a pontosságról A Pest Megyei Hírlap 1989. július 21-i számában Wolff Lajos Pomáz nagyközséget és a község történelmi emlékeit ismertette. Szükség is van erre, hiszen így megismerkedhetünk a megye településeinek múltjával, jelenével, műemlékeivel és egyéb látnivalóival. Az írások azonban csak akkor töltik be szerepüket, ha tárgyhűek, és a cikkben közöltek megfelelnek a valóságnak — írja Balogh Gyula Pomázról: Majd így folytatja: sajnos Wolff Lajos Pomázról szóló cikke nem tartozik ezek közé: hibát hibára halmoz, egyes adatait régi, már elavult forrásokból veszi. ★ Egymás után sorolja fel ked- vés levelezőnk azokat az észrevételeit, amelyek arról tanúskodnak, hogy Balogh Gyula nemcsak nagy szeretettel őrzi a települé« történetének emlékeit, de szívügyének tartja annak pontos megismerését Is. Levelét sajnos — helyhiány miatt nem közölhetjük teljes terjedelmében. Annak másolatát azonban elküldjük az említett cikk szerzőjének. Reméljük, hos;y a közvetlen kapcsolatfelvétel lehetővé teszi majd a vitás kérdések tisztázását, örömmel vennénk, ha ennek eredményéről értesítenének bennünket. SFiffyehhány- va a vevőre Van, aki azért szalad, hogy haladjon, s elintézendő dolgait minél gyorsabban;'' sike-t resebben elvégezze. Van, aki ráérősebb, akit egy-egy kirakat megállásra, szemlélődésre késztet. Az utóbbi megállapíthatja, hogy a szép kirakat nemcsak csalogató, hanem látványossága lehet a tömbházaknak, az utcáknak. A nézelődő járókelő örömmel látja a szép, tisztán tartott kirakatokat, s elidőz egy kicsit előttük. De egy nagy áruházban az állványokra helyezett árukkal is így tesz. Valahogy úgy érzem, mindkét módszer egy kicsit megbecsülése a vásárlónak. Sajnos, azonban gyakran találkozhatunk elhanyagolt kirakattal, poros polcokon napszítta, csomagolt áruval, árcédula nélkül vagy alig olvasható címkékkel. Mindezzel fittyet hánynak a vevőkre, lebecsülik őket, de csúnya is, és rossz fényt vet az ott dolgozókra. Nem akarok ujjal mutogatA Pest Megyei Hírlapban olvastam a Közép-magyarországi Tüzép Vállalat ajánlatát, miszerint egyes brikett- fajták 30 forinttal olcsóbban kaphatók. Amíg a készlet tart. Tudomásom szerint a szenet június 1-jétől elég magas százalékkal, felemelt áron értékesítik. Kiskerésetűeknek, nyugdíjasoknak igencsak ki kell számolni a pénzüket, hogy felkészülhessenek! a télre. Mikor még olcsóbb volt a szén, természetesen üresen állt a Tüzép-telep Gyálon. Amióta viszont drágábbak a tüzelők, töméntelen német brikett vár itt gazdára. De senki sem viszi, ott válik porrá az időjárás viszontagságai miatt. A vásárló bosszús, mert első osztályú áron negyedosztályú szenet kap. A negyven mázsa szenemből például öt zsák telt meg porral. Igaz, még utalványra, a régi áron. Mégis bosszankodtam eleget. Felhívom azok figyelmét, akik kedvezményen, leértékelt brikettet akarnak venni: annak talán már az egyharmani, mégis jó lenne, ha mindenki megszívlelné az itt elmondottakat! És. megszívlelendő tanács az ellenőröknek: a kirakatok és a pultok előtt ne szaladjanak el. Padányl Lajos Budakeszi Veszélyes és büdös Községünk területén már évek óta van szervezett szemétszállítás. Ezt a váci költségvetési üzem szinte panasz és kifogás nélkül végzi. S hogy a fenti üzemnek e vállalkozása nyereséges legyen, a lakosság igyekszik a fuvardíjat mindenkor maradéktalanul kifizetni. Csakhogy nyáron sok gyorsan romló hulladék is kerül a kukába (gyümölcs-, zöldséges húsmaradékok). amelyek ebben a hőségben néhány nap alatt szinte elviselhetetlen szagot árasztanak. Es ilyenkor nemcsak romlás, bomlás és erjedés lehet, hanem fertőzések is előfordulhatnak. Erre ugyan még nem volt példa, de jobb félni ... Éppen ezért javaslom, hogy legalább nyáron fertőtlenítsék a tárolóedényeket. Tudom, hogy ez többletköltséggel- és munkával jár. de egy esetleges fertőzés még nagyobb árat követelhet. Ezen észrevételemet, vagy ha úgy tetszik javaslatomat szeretném a váci költségvetési üzem és a váci Köjál figyelmébe ajánlani. Verőcei Béla Verőcemaros 00 Önkényes pénzlevonás 1987. jnuár 1-jétől a tanács felemelte a szemétszállítás díját, mégpedig a lakóházak szobaszámától függően. Azóta a lakásom után havonta 25, azaz évi 300 forintot kell fizetnem. Csakhogy: 1987-ben, január első napjaiban hatalmas havazás bénította meg az egész országban a közlekedést. Az ítéletidő se Túrát, se a mi utcánkat nem kímélte. A gamesz a falu valamennyi utcájában legalább egy nyomsávban elkotorta a havat, de a tanács közelében lévő utcánk valahogy kimaradt. Pedig itt majdnem 90 centiméteres hó volt, csak gyalogosan tudtunk közlekedni. Egészen február 28-ig, amikor... da is por. S ha netán megkérdeznék a fuvarost, ilyesmit fog válaszolni: „Ja. por van benne? Hát azért olcsóbb!" Varga Lajos Felsőpakony Amikor kénytelenek voltunk a házunk körül ellapátolni a havat. Egy utcabeli nyugdíjas bácsi is erre kényszerült, hogy udvarába kocsival is be lehessen állni. A fűtőolaj-szállító gépkocsi a főutcából a szomszéd portáján át közlekedett. A gamesz vezetőségét akkor több ízben is értesítettem erről. Később kiküldték a szemétszállítási díj utáni csekket januárra és februárra is. Több éven keresztül nem fizettem ki a kéthavi összeget. A többi hónapra esőt igen, és a csekk hátoldalára megírtam, hogy miért tettem így. Nem válaszoltak, gondoltam, tudomásul vették. Hát nem. Múlt évben is, idén is, küldték a hátralékról szóló felhívást. És nemrég történt a felháborító eset: A teho fizettetését leszavazta a tanácsülés. Ügy döntöttek, hogy azoknak, akik már befizették ebben az évben, visszaadják a pénzt. Feleségem is bement érte, s meglepődve tapasztalta, hogy az adóként befizetett összegből levonták a kéthavi 50 forintot, az idei 300 forintot, és még az 1985-re esedékes 120 forintot is. Pedig a legutóbbit még akkor kifizettem. (1985-ben még 120 forint volt a szemétszállítás.) 1986-ban mégis felszólítottak, hogy fizessek vagy a fizetésemből vonják le. Akkor bevittem a tanácshoz a feladóvevényt, s az akkori nyugdíjas ügyintéző, Visy József- né helyt adott a reklamációmnak. Erről azóta felszólítást sem kaptam. Most meg egyszerűen, összevonva, így, mindent „elszámoltak”. A Pest Megyei Hírlapban egyszer egy hasonló panaszra a megyei tanácsi vezető a következő választ adta: A gamesz egy szolgáltató részleg. Az el nem végzett munkáért nem követelhetnek pénzt. Úgy tűnik, most már ezt is megtehetik. Sőt, kétszer fizettetnek be egy összeget, az ideit meg egyszerűen levonják. Mindezt megkérdezés nélkül. És akkora uraknak érzik magukat, hogy az egyszerű emberek jogos leveleire már nem is akarnak válaszolni. Gólya József Ferene Túra Jó, ha híznak hennünk Július 6 án, Verőcemarosán, a Morgó-kisvasút állomásánál lévő élelmiszerbolt előtt szokatlanul nagy volt a forgalom. Bár sok hétvégiház-tulajdonos jár ide ilyenkor, az üzletben mindig udvariasak és gyorsak az eladók. Kíváncsi lettem. Talán történt valami? Odaérve láttam, hogy kilós egységcsomagokban, zacskókban meggyet árulnak. De nem ám a megszokott módon: aki elvette a gyümölcsöt, az húsz forintot dobott egy dobozba. De régen találkoztam ilyen becsületkassza módszerrel! És milyen jó lenne, ha sok helyen újra bevezethetnénk! Solymosi László Dunakeszi Válaszol az illetékes Tankönyvek ingyen Az 1989. augusztus 2-i Postabontásunkban Kinek ingyenes? cím alatt a szigetszent- miklósi Fehér Andrásné azt kérdezte, hogy az ingyenes taneszközellátásról szóló rendelet vonatkozik-e a sziget- szentmiklósi gyerekekre is? A szerkesztőség által adott választ — bár az nagy vonalakban megfelel az igazságnak — a teljes tájékoztatás érdekében, az alábbiakkal egészítjük ki: A Pest Megyei Tanács az 1989—90-es tanévre 102 ezer forintot biztosított a Sziget- szentmiklósi Tanácsnak erre a célra. Egyeztetve az iskolák igazgatóival, a tanács vezetősége úgy döntött, hogy mintegy 300 városunkban tanuló első osztályos kap ingyen tankönyveket. A fennmaradó összeget kiegészítjük saját forrásból, és azt a 2—8 osztályos, leginkább rászoruló gyerekek között osztják szét; szintén tankönyvek formájában. A rászorultságról az osztályfőnök. a gyermek- és ifjúság- védelmi felelős, valamint az igazgató dönt Ladjánszky László megbízott, oszt. vez. Szigetszentmiklós Városi Tanú cs Vélemény és hozzászólás Ki iár iéi?
