Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-21 / 196. szám

1989. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ A jó víznek nem kell cégér Vendégem, akit a hideg vi­zű strandra kalauzoltam, ijed­ten hátrál a medencéből. Ért­hető, mert reumás, amit én nem tudtam. Az epizódot pe­dig csaik azért említem, mert tény, hogy van, aki csak a me­leg vizű fürdőt szereti. Kör­nyékünkön is előfordul ebből néhány, meg épül hamarosan, például Veresegyházon is egy. Ám ez még mind kevés. Mint ahogy nincs eléggé ki­használva az. évek óta feltárt gödi termálforrás sem. Ara­szolva haladnak előre a hely­beliek és a működtető Duna Menti Regionális Vízművek, mivel kevés a pénz, nincs tő­ke a fejlesztésre. E tény is­meretében viszont elismerésre méltó a harmincfokos hőmér­sékletű nagy medence feszített vízfelülete, vízvisszaforgató berendezése. Akármilyen kicsi is a befogadóképessége, mégis korszerű fürdő a gödi, ahol ta­valy óta már gyermekmeden­ce is van. Nehéz odajutni Más kérdés, hogy a Göd al­só és Göd felső között épült kis fündőtelep, amely tágas ré­ten fekszik, s terjeszkedhetne szinte korlátlanul, nehezen kö­zelíthető meg. Nincs még hoz­zá vezető kiépített út, amit egy rövid szakaszon meg kellene építeni. És persze, bővíteni to­vább, mert megéri. Azért, mert közel fekszenek a váro­sok. Vác és Dunakeszi, hogy a kétmilliósnál nagyobb főváros­ról már ne is beszéljünk. Vagy igen? A jövő ígérete Sorakoztassuk még az érvek mellé, hogy a 2-es számú nem­zetközi főútvonalról bekanya­rodhatnának ide a lengyel, a német, a csehszlovák turisták, s más nemzetek errefelé járó polgárai. Azt hiszem, ezt is meg kell említenünk. Hozzá­fűzve, hogy volna itt bizonyá­ra szállóvendég is elég, ha a Duna Menti Termelőszövetke­zet panziójánál egy nagyobbat építenének, akár közvetlenül a medence partjára. Ám addig is ott a Hotel Dunakeszi, pár kilométer távolságban. Annak sem ártana a telies kihaszná­lás. A Gödi Tanács elnöke, Gás­pár Gábor, a napokban újabb felcsillanó reményekről adott tájékoztatást. Ezek szerint megállapodás született a tes­tület, a helybeli termelőszö­vetkezet, és a Duna Menti Re­gionális Vízművek és a Kö­Számottevő létszámleépítéssel Konvertibilis forint Nerp, véletlen, hogy a Szov­jetunióban és Magyarországon szinte egy időben vizsgálják a nemzeti valuta konvertibilis­sá tételének lehetőségét. A ho­ni szakértők szerint 1995-ig megteremthető a forint kon­vertibilitása, ugyanakkor a Szovjetunióban a nyugati köz­gazdászok segítségével kidol­gozott ötlépcsős program sze­rint, kétezerre tehető a rubel szabadon átválthatóvá. A konvertibilitástól hasonló előnyöket remélünk, így a ke­reskedelem bővülését és a va­lódi piac megteremtését. A végső cél tehát nem elsősorban az, hogy az itthon megkeresett, s az átváltható forintért szaba­dabban vásároljunk Nyugaton, éppen ellenkezőleg. Azt reméli a . kormányzat, hogy a hazai ipar — a piaci kényszer hatá­sára — erőteljes fejlődésen megy át, s a külhonihoz hason­ló minőségű, s árban is ver­senyképes termékekkel rukkol majd ki. Valahogy túl. optimistának tartom a jelentést, persze elképzelhető, hogy ez nem a szakértői csoport hibája, mi­vel az MTI-közlemény termé­szetesen röviden számol be munkájukról. Ezzel az utolsó bekezdéseién eldugott néhány mondattal nem vagyok kibé­külve; „A konvertibilitás be­vezetése kedvezőtlenül hathat — főleg az első időszakban — a foglalkoztatottság alakulásá­ra is. Azok a vállalatok ugyan­is. amelyek a világpiaci meg­mérettetésnél alul maradnak, valószínűleg igen rövid idő alatt jelentős struktúraváltásra kényszerülnek, s ez nem fog sikerülni számottevő létszám- leépítés nélkül.’’ Szeretném tudni, a szakértők szerint hány magyar vállalat felelne meg a megmérettetés­nél, gondolom a többség nem. Eddig hosszú idő alatt sem si­került a nem túl jelentős struk­túraváltás Fejlesztési lehetősé­gek, anyagi és szellemi poten­ciál nélkül hogyan sikerül majd ez „igen rövid idő alatt”? A „számottevő létszámleépí­tés” hány embert jelent, s mit kezdünk majd a munkanélkü­liek seregével? Az „első idő­szak” hány évet jelent, s lesz-e utána „második”? M. T. Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Bp. XI., Karinthy F. u. 3.). Telefon: 852-411/191, 192, 149-es mellék. A PEVDI Vállalat műszaki osz­tálya felvesz beruházási előadót. A Fémmunkás Vállalat ferencvá­rosi gyára jó kereseti lehetőséggel keres szerkezeti lakatosokat (he­geszteni tudókat is), vízvezeték- szerelőt, géplakatost, szerszámké­szítőt. gépi munkára betanított munkaerőt. A TEUMOKER Kft. azonnali be­lépéssel keres vasipari ismeretek­kel rendelkező áru kiadót és általá­nos adminisztrátort. A Dunaplast Műanyag és Gumi­ipari Szövetkezet újonnan alakult drótkötöző üzemébe felvesz segéd­munkásokat. 2 műszakos munka­idő-beosztásba. A Vegyipari TEK Vállalat keres pénzügyi főosztályvezetőt, főköny­vi könyvelési és nyilvántartási osz­tályvezetőt (felsőfokú szakirányú iskolai végzettsós legalább 10 éves szakmai és 3 éves vezetői gyakor­lat) ; főkönyvelési csoportvezetőt (mérlegképes könyvelői végzettség szükséges); műszaki ellenőrt: be­ruházási-pénzügyi előadót: beosz­tott jogtanácsost: rendszerszerve­zőt,. folyamatszervezőt; programo­zót: számítógép-üzemeltetőt: gön­gyöleg-ügyintézőt : folyószámla­ügyintézőt; árelöadót, áruforgalmi ügyintézőt; vegyésztechnikust; gyakorlott bolti elszámoltatót: gép- könyvelőt; számlarendezöt; admi­nisztrátort: gyors- és gépírót: te­hergépkocsi-vezetőt : kocsikísérőt. A TIT Pest megyei szervezete 1989. őszétől átképző tanfolyamokat indít a következő témakörökben • SZTK-ügyintézői munkaügyi és személyzeti, adótanácsadói, tűzvé­delmi, munkavédelmi, propán-bu­tán gázpalackcseretelep-kczclői gázvezeték-, háztartási- és kommu­náliskészül ék-szerelői. kazánfűtői 2 to/óra, 12 to/óra teljesítményű kazánokhoz. A PEVDI Vállalat érdi és kerc- pestarcsai telephelyére keres női betanított dolgozókat. Az MGM diósdi gyára felvételrc- kéres lakatos, forgácsoló szakmun­kásokat. 8 általános iskolai vég­zettséggel rendelkező férfi, női be­tanított. munkásokat, asztalos szak­munkásokat, továbbá gépész és ve­gyész szakmai végzettséggel ren­delkező rendszerszervezőket, mun­ka- és üzemszervezőket. A Posta Szociális Hivatala (Bp. XI., Vásárhelyi u. 4.) érdi munka­helyre adminisztrátort keres, ven­déglátó-ipari szakközépiskolai vég­zettséggel. zép-Duna-völgyi Intéző Bizott­ság között, egy ismételten sze­rény, de mégis a lehétőségeket bővítő fejlesztésre. Esvüttesen adnak össze harmincmillió fo­rintot ahhoz, hogy egy 140 centiméter mély. úszóknak is megfelelő, ötszáz négyzetmé­ter felületű, a modern köve­telményeknek megfelelő me­dencét építsenek. Pályázat út­ján igyekeznek megszerezni még valamennyi összeget az idegenforgalmi alapból is. Ha minden jól megy, a jövő évi fürdőidényben már fogadhat­ják a vendégeket. Ismét vala­mivel többet, mint. eddig. Ám igaz, a sorban állás, amely me­leg nyári napokon előfordul, még így is megtörténhet. Gyógyír a bajra Mert mint a jó bornak, a jó víznek sem kell egy idő után cégér. Ha megsejtik az embe­rek. akkor mindig többen és többen igyekeznek bejutni a termálfürdő langyosan simo­gató hullámai közé. Akik ide járnak, máris esküsznek rá, hogy gyógyítja reumájukat, izületi panaszaikat, sőt. még idegi panaszokat is csökkent vegyi öszetétele miatt a gödi víz. A felsoroltak egyelőre azon­ban csak feltevések, ha nem is hiedelmek. A gyógyhatást ugyanis még nem sikerült bi­zonyítani, mivel ezzel senki sem foglalkozott komoly mér­tékig. Pedig feltételezhető, hogy a várva várt tőfcéstárs, a beruházásra hajlandóságot mu­tató partner számára, no meg később a hazai és külországi vendégek .idecsalogatása szem- póntjáből' ez meggyőző .éfv'üé- hetne. A gödi termálkincset nem szabad elherdálni, kihaszná­latlanul hagyni. Segíteni kell a helybelieknek, hogy ne egye­dül küzdjenek az ország közös érdekéért. K. T. L Tisztavatás Szentendrén Szombaton — a Kossuth La­jos Katonai Főiskola fiataljai tanulmányaik befejeztével, a jól végzett munka eredmé­nyeként átvették diplomáju­kat, tiszti kinevezésüket. Az ünnepségen részt vett dr. Mó- rócz Lajos vezérezredes, hon­védelmi minisztériumi állam­titkár, a belügyminiszter kép­viseletében Székely János ha­tárőr vezérőrnagy is. A jelen­levőket Szabó János mérnök ezredes és a főiskola parancs­noka köszöntötte. (Pék Veronika felvétele) Hét hét alatt HÉV-pálya A főváros körüli agglome­rációs övezet egyik legsűrűb­ben lakott területévé fejlődött az utóbbi években a Szent­endre és Budapest közötti vá­rosrész. Néhány esztendő alatt lakótelepek nőttek ki a föld­ből. A hatalmas toronyházak­ban sok ezer család talált otthonra. A lakosság többsége a fővárosban dolgozik, ugyan­csak ide járnak nap mint nap iskolába a lakótelepeken élő diákok is. A megnövekedett forgalom lebonyolítására szükségesek az egyre sűrűbben közlekedő HÉV-járatok. Ezek ugyan­csak igénybe vették a gyors­vasúti pályát. A fokozott ter­helés miatt megrongálódtak a sínek. A BKV a nyomasztó forgal­mi gondok enyhítésére az el­múlt években többnyire át­meneti megoldásokkal kísér­letezett. Ezek a módszerek azonban nem vezettek ered­ményre, ezért döntöttek úgy, hogy ebben az évben teljes pályarekonstrukcióra kerül sor. A pályafelújítási munkála­tok Árpád híd és Batthyány tér közötti szakaszára most került sor. A folyamatos mun­kavégzés érdekében ezen a te­rületen teljes vágányzárra, a forgalom szüneteltetésére A KNEB a gyógy-idegenforgalomról Szerény fejlődés A gyógyvizek idegenforgal­mi hasznosításának tapaszta­latait tűzte pénteki ülésének napirendjére a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság. Ar­ra vállalkoztak, hogy az or­szágos helyzetet vegyék gór­cső alá. Az elemzés általános­ságban megállapította: a gyógy- idegenforgalom az utóbbi 10 évben a központi és a he­lyi erőforrások felhasználásá­val a vártnál szerényebben, de jelentősen fejlődött, ezt jól érzékelteti, hogy a fürdő­helyek száma az 1975-ös napi 282 ezerrel szemben 1988-ban már megközelítette a napi 400 ezret. Különösen gyorsan nőtt a minőségi gyógy-idegenforga- lom befogadóképessége. volt szükség. Néhány heti ké­nyelmetlenség után a munkák a befejezéshez közelednek. A BKV illetékeseitől kapott információ szerint augusztus 30-án éjféltől visszaáll a régi rend, az utasoknak nem kell többé vasútpótló autóbuszokra szállniok. Az építők ígérete szerint ha­táridőre elkészül a teljesen fel­újított gyorsvasúti pálya, ahol most már az eddiginél sokkal biztonságosabban, zavartala­nabbá siklatlak majd a sze­relvények. Az előkészítés még 1988-ban kezdődött, hogy minél rövi- debb ideig tartson a helyszí­ni munka. Így, mindössze hét hétig tartott a vágányzár, mi­után az összes sín- és egyéb elemeket elöregyártottan szál­lították a helyszínre. A július 5-én elkezdett pá­lyamunkák során 15 ezer köb­méter anyagot emeltek ki a talajból és ugyanennyit építet­tek be. A pálya stabilitását 20 centiméteres talajjavító ré­teggel és 50 centi mélységben zúzott kővel erősítették meg. Erre az alapra került a 4000 méter hosszúságú új vágány, amit 24 méter hosszúságú — előre elkészített sínelemekből — gépekkel fektettek le. Ily módon naponta 500 méter új sínt helyezhettek el. A nagyarányú rekonstrukci­ós munkák során a Batthyány téri végállomáson is megépí­tették a korszerű, energiacsök­kentő ütközőbakokat. Az ezek­hez csatlakozó, automatikus, sínre épített berendezések biz­tosítják a szerelvények foko­zatos lassulását a végállomás előtt. Ez fokozza a szerelvé­nyek és az utasok nagyobb biztonságát. A Betonútépítő Vállalat ge­nerálkivitelezése nyomán most hosszú időre biztosítottnak látszik, hogy a Batthyány tér és a szentendrei végállomás között közlekedők zavartala­nul jussanak el úti céljukhoz. K. Z. Vélemény és hozzászólás Csak gyűiik-gyűlik a szemét Postabontásunkban már két alkalommal jelent meg olyan levél, melyben a Budapest— Vecsés—Üllő—E cser—Maglód határaiban gazdálkodó Feri­hegy Tsz-t bírálták. Július 12-én Halálfejes cím­ke címmel közöltük a maglődi Gecsei Gáborné írását, mely­ben olvasónk egy erdősáv mellett talált titokzatos gödör­ről számolt be, amiből csípős bűz áradt. Körülötte fóliafosz­lányok, műanyag ballonok és zsákok, vállalati munkalapok hevertek. „A méreg és mocsok szállítóinak keréknyoma a ve- csési Ferihegy Tsz irányában vész el” — állította olvasónk. Dobrovics József, a tsz elnöke válaszában panaszkodott: szélmalomharcot vívnak a szemetelőkkel. Ezzel nem elégedett meg az üllői Jámbor László, ráadásul hasonló, csak jóval nagyobb gödröt látott, ezért ő is írt ne­künk levelet. Ezt augusztus 9- én közöltük,. Fertőzik a földet címmel. Néhány nap múlva vállalati kézbesítő hozta szer­kesztőségünkbe a Ferihegy Tsz válaszát. íme: Jámbor László írása telje­sen valótlan állításokat tar­talmaz. Ugyanis a Ferihegy Tsz területén se legálisan, se illegálisan, sehol sem létesült vegyianyaghvllad ék-temető. Amiről ír, az a Ferihegy és a PVCSV, valamint a Hydrofil- tér Környezetvédelmi Műsza­ki Fejlesztő és Szolgáltató Kisszövetkezet 1988. augusztus I-jén megkötött szerződése alapján végzett kísérlet — ola­jos iszap termőföldön történő elhelyezésére. Ezt a Környe­zetvédelmi Minisztérium a VCS—128/1980. és a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium 65 079/89. számon engedélyezte. Az eljárás a következő: Fe­kete fóliával duplán bélelt, 2 méter mély földgödörbe olajos iszapot és kommunális szenny­vizet homogenizálnak. Ehhez betonitot (ez nagy felületű, természetes anyagásvány), va­lamint a talajban is élő bak­tériumokat adagolnak. Ezeket tekintette a levélíró mérgek­nek. Ugyan ő nem ismerheti a kísérletet, de ez nem jelenti azt, hogy mindent össze­vissza, valótlanul állítson. Ami neki méreg, az nekünk is az. Mi nem a talajt akarjuk fer­tőzni. hanem a tsz területén keletkezett olajos iszapokat kívánjuk úgy elhelyezni, hogy mezőgazdasági földeket ne szennyezzünk. A kísérlet he­lyén a napraforgó igen jól fej­lődik. Ez bizonyítja, hogy a baktériumok jól lebontják az iszapot, a betonit pedig jól le­köti a szennvezőanyagokat. Mindez emellett a talaj táp­anyag- és vízháztartását ked­vezően befolyásolja. Jámbor László azt állítja, hogy Üllő községben vegysze­res permetezésünk miatt hul­lottak el állatok. Ez egyenesen rágalmazás. Dr. Rudó József hatósági állatorvos igazolása szerint egy tlenegy állat sem hullott el Üllőn emiatt, se a tsz-ben, se magánszemélyek­nél. Az állítás rontja a hite­lünket. Mi növényvédő szak­mérnököt és szakembereket foglalkoztatunk azért, hogy a növényvédelmi és környezet­védelmi előírásokat betartsuk. Mit csinál a Köjál és az illeté­kesek? Kérem, ellenőriznek! Egy jegyzőkönyvet erről mel­lékelünk. Tehát felelőtlenség ilyet írni, ezzel a másik fél hitelét rontani, és sok ember idegeit rongálni. A tsz vezetősége és a va­gyonszervezet nagyon komo­lyan harcol a szemétlerakók­kal. Sajnos, társadalmi mun­kások ebben nem segítenek. Amennyiben a szerző és be­cses társasága segíteni kíván, a tsz központi irodájában ná­lam jelentkezhetnek. Fegyve­res mezőőrt és rádiós gépko­csit biztosítunk részükre, örülnénk, ha segítségünkre sietnének. Túl sok a tolvaj és az illegális szemétlerakó. Iszo­nyú nehézséggel jár, amikor az elkövetők többen vannak, a tettenérő viszont egyedül. Ne­héz bizonyítani a tettenérést. Aztán jön a következmény; esetleg Szabolcs-Szatmár me­gyében kell bizonyítanunk, ahol az elkövetőnek vannak tanúi, a feljelentőnek meg nincsenek. A korábbi cikkben az újság­íróknak már elmondtuk ne­hézségeinket: három község határába 100 irányból hordják a szemetet. Elavult jogszabá­lyok — mint a közút forgal­ma — miatt nem tilthatjuk meg, hogy földútjainkon ille­téktelenek közlekedjenek. A tolvajok és szemétlerakók zárt kocsikban, nyugodtan furikáz­nak. Se a tsz elnöke, se a tsz vezetői, de a vagyonvédelmi szervezet dolgozója se állít­hatja meg őket. Meg sem kér­dezhetjük, hogy ugyan mi já­ratban vannak, mert azonnal a személyiségjogaikra hivat­koznak. Kérjük az alternatív és a hatalmi szervezeteket, hogy ezt a tehetetlen és lehetetlen jogrendet mielőbb igyekezze­nek módosítani, mert a szemét csak gyűiik-gyűlik. Ami pedig a tsz elnökét ért hitelrontást illeti, a Monori Járási Bíró­ságnál jogorvoslatot kezdemé­nyezek. Ihász Zoltán, a Ferihegy Tsz elnökhelyettese ★ Lapozgatva az olvasói leve­lünk hatására 1989. augusztus 10-én kelt, mellékelt Köjál-je­lentést. csak néhány idézet és megjegyzés: „Az adalékanya­got zsákban (betonit), illetőleg műanyag hordókban (Filazo- lit) szállítják ki a gödör mel­lé. A munkák befejezése után a fóliát felszedik, és az az egyéb darabos hulladékkal együtt a ceglédi átmeneti ve­szély eshuiladék-lerakóba ke­rül. A táblát körbejárva se­hol s m találtunk méreg jel­zésű hordókat, vagy ' egyéb veszélyes hulladékot.” — Ak­kor olvasóink látták rosszul? Pont ez az a két anyag, me­lyeket Jámbor László név sze­rint említett, sőt, szerzett is belőlük. Gecsei Gáborné pedig le is fényképezte ezeket. És ő azt írta, hogy a PVCSV indi­gós munkalapjait sodorta a szél... „A fsz mezőgazdasági táb­láin végzett növényvédelmi munkáit az illetékes tanács­nak írásban (táblaszám. idő­pont, felhasznált vegyszer megnevezésével) bejelenti.” — Nemrég több napilapban is ol­vashattuk: a MÁV bizonyos vágányainak környékén gyom­talanítást végez. Időpont, hely és vegyszer megnevezésén túl a mérgek lebomlási idejét is közölték. És nem keletkezett pletyka, nem érkezett a szer­kesztőségbe panaszlevél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom