Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-21 / 196. szám
1989. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ 3 Hidat verünk Kelet és Nyugat között (Folytatás az 1. oldalról.) deke minden pártérdeknél magasztosabb. A kormányfő ezután Szent István államalapító munkásságát méltatta. Majd így folytatta: Mi a Szent István-i példázat alapján radikálisan szakítottunk azzal a forradalmi demagógiával, amely lebecsüli a közösségek formálásában az egyházak szerepét, amelyik nem látja meg az egyházakban azt a szervezetet, mely a mindennapi megértést, a mások iránti szeretetet, megbecsülést tanítja. A kormány attól a meggyőződéstől vezérelve szervezte át az állam egyházakkal foglalkozó intézményrendszerét, hogy az állampolgári szabadság része a lelkiismereti szabadság is. Ma reggel úgy hallottam itt, Cegléden, hogy Kiszely Mihály esperes úr a tegnapi ünnepségen arról is szólt, hogy hazánkban a legfontosabb teendő a társadalmi megbékélés, az összefogás, mert csak ez garantálhatja a nemzet biztos jövőjét. Ezt én is így látom. A kormánynak és az egyházaknak éppen ezért kell összefogniuk. Én az egyházaknak ezért stratégiai szövetséget kínálok a modellváltásra, az új honalapításra. Németh Miklós ezután aktuális problémákról szólt. Kitért ennek kapcsán a szak- szervezetek magatartására, melyet veszélyesnek • jellemA néninek nagyon tetszett Németh Miklós beszéde (Hancsovszki János felvételei) zett. Mint rámutatott, évtizedeken keresztül részesei voltak minden párt- és kormányzati döntésnek, részesei voltak — vagy akartak lenni — a hatalomnak, s nagyban fékezték a szükséges átalakulást. Fegyverük a szociális demagógia volt és bizonyos mértékben az ma is. Ennek ellenére elvesztették az emberek nagy részének bizalmát, és most végre tenni akarnak valamit. Ha tetszik, létükért küzdenek. Nem a szakszervezet létéért, hiszen az vitathatatlan, hanem az elavult, bürokratikus szervezeti struktúra fennmaradásáért. A sztrájkokkal való felhívással és a sztrájkokkal azonban nem szolgálják a gazdasági gondok megoldását és így nem szolgálják a dolgozók érdekeit — folytatta Németh Miklós. — Ezt a dolgozók jó része is tudja, ami megmutatkozik magatartásukban, ők nemcsak tiltakoznak, hanem tesznek is a változásért. Teljesen jogosnak és érthetőnek tartom, ha a dolgozók maguk kívánják meghatározni, kik és hogyan képviseljék vagy védjék érdekeiket. És őszintén szólva egyáltalán nem csodálom, hogy a jelenlegi érdekvédelemmel elégedetlenek. Ez persze nem változtat azon, hogy a dolgozók egyébként is elkeseredettek és türelmetlenek. Ez természetes. Hiszen itt most majdnem mindenki szent hevülettel ostoroz„Nem tudom megállni, hogy ne törjek belőle”, és megkóstolja az új kenyeret Németh Miklós za az elmúlt évtizedek hibáit, bűneit, úttévesztéseit, történelmi kudarcait. Borzasztó súlyos következményei vannak — mondják. Ha ez igaz, akkor miért követelik, hogy a mai kormány gondtalan viszonyokat teremtsen — most, rögtön, és ma?! — tette fel a kérdést a kormányfő, majd kijelentette: Ne kérjünk számon egymáson és önmagunkon olyan dolgokat, melyek rajtunk, magyarokon nem kérhetők számon. Ne kérjünk számon a ma szerepet vállalni kész nemzedéktől olyan tetteket, melyeket nem ő követett el. Ne kérjük számon a reformkommunistáktól annak a modellnek a hibáit, melynek gyökeres megváltoztatásán éppen ők dolgoznak. De kérjük könyörtelenül számon a felelősséget mindenkitől, aki a nép nevében beszélve tör a hatalomra, vagy akarja azt megőrizni: valóban a nép szolgálata vezérli-e! Mert akit valóban az vezet, az nem akarhatja megosztani a nemzetet, felosztani bűnösökre és büntelenekre, felelősökre és mit sem tudó szenvedőkre. Mai közéletünk, politikai küzdelmeink egyik varázsszava a legitimitás. Vagyis inkább a legitimitás hiánya. Hogy a magyar embernek mekkora a bizalma a parlamentben, a kormányban, a különböző pártokban, azt majd szabad választások keretében kinyilvánítja. A lényeg: a nép iránti felelősség. Most akármilyen problematikus a bizalmi helyzet, a politikai élet minden szereplőjétől a nép felelősségteljes magatartást vár el. Németh Miklós ezután beszélt a nép szabadságvágyáról, s hangsúlyozta, hogy olyan önállóságra kell törekednünk, amelyet mind közvetlen kárpát-medencei környezetünkben, mind Európában és a világban szövetséges kapcsolatok támasztanak alá. Történelmi küldetést teljesítve hidat verünk Európa keleti és nyugati része között. A miniszterelnök a továbbiakban hangsúlyozta: a kelet- közép-európai államok és kormányok súlyos elmarasztalást fognak kapni a történelem ítélőszéke előtt, ha adminisztratív erejüket a nemzeti érzelmek, törekvések elnyomására használják fel. Majd különlegesen fontosnak mondotta, hogy a magyar kormány elítéli az 1968-as csehszlovákiai katonai bevonulásban való részvételt. Ezt a kormányunk nemcsak elítéli, hanem a Varsói Szerződés reformjának kezdeménvezésével intézményes garanciákat is kíván kapni arra. hogy ilyen akció ne ismétlődhessen meg. Ezt azért tesszük, mert nemcsak 1968-ra, hanem a mi 1956. októberi tragédiánkra is gondolunk. Fontos dolog, hogy most, 1989-ben olyan feltételeket teremtsünk, hogy sem most, sem a következő években ne legyen lehetséges semmiféle külső katonai beavatkozás az egyes országok bei- ügyeibe. Fontos annak törvényi feltételeit is mielőbb tisztázni és megteremteni, hogy az Országgyűlés tudta és beleegyezése nélkül senkinek — se a pártoknak, se a leendő köztársasági elnöknek, se a kormánynak — ne legyen lehetősége dönteni a magyar hadsereg idegen földre való vezényléséről. Meggyőződésem, hogy az 1968-as katonai beavatkozás elítélésével akadályt háríthatunk el a magyar, a cseh és a szlovák nép közeledése elöl. Ezt azért tesszük, mert mi a magyar—csehszlovák kapcsolatok bővülését, javulását alapvető fontosságú nemzeti érdeknek tekintjük. Készen állunk a magyar— román kapcsolatok javítására is. Ehhez azonban mindenekelőtt az szükséges, hogy a román vezetés rehabilitálja erkölcsileg és politikailag a magyarságot. Most is egy modellváltás, új honalapítás előtt állunk, amellyel a harmadik évezredre kell magunknak helyet találni a világban — jelentette ki Németh Miklós. Ha együtt fogunk neki, ha közösen csináljuk, akkor van esélyünk. Kossuth Lajos 1848 szeptemberében itt honvédeket toborzott és harcra buzdított. Én itt most az építésre, a szorgalmas munkára, a vállalkozásra, az önkormányzatok kiépítésére kérek minden magyart. Hiszek az önök, a nép teremtő erejében és tiszta hazaszeretetében ! önökben bízva hiszek a magyarság jövőjében. Higgyenek velem együtt, higgyünk egymásban és cselekedjünk együtt! — mondotta befejezésül Németh Miklós. A galamb legyen a megbékélés jele, mondotta, és útjára bocsátotta a miniszterelnök APEH a gazdálkodásról Bérverseny alakult ki Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal összesítette a gazdálkodók első féléves mérlegbeszámolóit, s rövid elemzést készített gazdálkodásukról. Az első félév során 2677 vállalat, szövetkezet, gazdálkodó szervezet nyújtotta be a hivatalhoz mérlegbeszámolóját, ezek ötödé ma már gazdasági társaság. A mérlegbeszámolók adatai alapján megállapítható: a vállalkozások az első félévben a múlt év azonos időszakához képest viszonylag dinamikusan — 20 százalékkal — növelték árbevételüket. A többletbevételhez nagyban hozzájárult a konvertibilis export gyors bővülése. A vállalkozások 35- százalékkal bővítették a tőkés kivitelt. Rendkívül dinamikusan, több mint 50 százalékkal növelte a konvertibilis exportot a kohászat, illetőleg az élelmiszeripar. Gyors volt a növekedés a vegyiparban és a gépiparban is. Bár a kormány különböző intézkedésekkel — támogatáscsökkentéssel, termelésiadónöveléssel — fékezte a szocialista exportot, a vállalatok rubelelszámolású értékesítésből származó árbevétele az első félévben 13 százalékkal nőtt. Az első hat hónap során a vállalkozások 40 százalékkal, több mint 37 milliárd forinttal növelték nyereségüket is. A népgazdaság anyagi ágaiban a kimutatott eredmény 60 százalékkal nőtt, az ipari vállalkozások jövedelmezősége duplájára emelkedett. Az ipari ágazatok közül javult a jövedelmezősége a bányászatnak, a kohászatnak, a vil- lamosenergia-iparnak és a vegyiparnak. Az export növelésével az élelmiszeriparban is sikerült a veszteségeket csökkenteni. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a tavalyi visszaesés után minden népgazdasági ágban és ipari ágazatban javul az árbevételarányos nyereség. Kivétel csupán a gépipar és a könnyűipar, ahol az átlagos jövedelmezőség két éve folyamatosan csökken. A kedvezőbb jövedelmezőségnek fontos tényezője, hogy a termelési költségek csak lassabban emelkedtek. Az első félévben a költségnövekedés 15 százalékos volt. Igen nagy arányú, 17 százalékos volt viszont a bérköltség emelkedése. A vállalatok között lényegében valóságos bérverseny alakult ki. A többletkifizetésekkel magyarázható, hogy a személyi jövedelem- adó-előleg-befizetés az első félév során elérte az 52,1 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett összeg 78,3 százaléka. A költségvetéstől igényelt támogatások összege az első félévben 20 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál, ami a támogatásleépítési program kezdeti eredményének is tekinthető. A vállalkozások nyereségének támogatástartalma az első hat hónap során a felére csökkent. A PÁÉV farija a határidőt SZÁJTÁTVA Nem tilos Semmi szabálytalan, semmi törvénytelen. Bárki megtehette ugyanazt, amit ők. Na persze akkor, ha a bárkinek éppen hevert odahaza 1,3 millió forintja. A Merkúr meghirdette a befizetési lehetőséget, azonnal éltek azzal. A papa leszurkolta a majdnem hétszázezret a V\V Golfra, az asszony leányuk pedig a majdnem hatszázezret az Opel Kadettra. Megkapták, átvették, hazavitték, beállították a garázsba. Feladták a hirdetést, „nulla kilométeres ...” Jönnek az érdeklődők. Innét, a kisvárosból is, távolabbról is, Budapestről is. A villa tekintélyt parancsoló, a kocsik érintetlenek, papírjaik tökéletesek ... Az érdeklődők mégis értetlenekké válnak. Alinak szájtátva, mert nem egészen értik, mitől és miként hízhatott meg a vétel ár a Golfnál 200, a Kadettnál 150 ezer forinttal?! Az eladó megbocsátó az ér- tetlenkedőkkel szemben. Mit nem lehet ezen érteni?! ök fáradtak! Befizetni a pénzt, elmenni átvenni a kocsit, baj -nélkül hazahozni: mennyi fáradság! Mennyi izgalom! Mennyi költség! S akkor még a kamatok! Hiszen hetekig feküdt a pénz haszon nélkül . . . ! „Ennyi idő alatt két.szer-há- romszor is megforgathattam volna”, mondja a papa, „s akkor nem ilyen csekély haszon van rajta” tódít illendően az asszony leány. Hiszen igaz! Néhány hét alatt 350 ezer forint haszon: mi az?! Már miért gondolná az ember, hogy ők nyerészkedni akarnak? Ugyan már! Befizették a kocsik árát, azután meggondolták magukat, mégis maradnak a régieknél, az újakat meg eladják. Ennyi az egész. S különben is! Kinek mi köze hozzá? Vége annak a világnak, amikor bárkit is ilyesmivel veg- zálni lehetett. „Vállalkozni kell uram, vállalkozni”, mondja a papa, s mosolyog hozzá az asz szony leány. Az érdeklődők meg kotródnak. Mielőtt még a guta ütné meg őket, hogy lám, nekik nem jutott az eszükbe: „vállalkozni” kell... MOTTÓ Originál, de selejtes Akár egy zöldövezetbe megálmodott társasház, olyannak tűnik Szigetszentmiklóson a Tigáz 1989. december 20-án átadandó üzemviteli irodaépülete. A Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat, amelynek háza táján az elmúlt évben már-már egyesek hallani vélték a vészharangok kongatá- sát, a generálkivitelezője ennek a több mint 20 milliós beruházásnak. A különböző szakipari munkák elvégzését, köztük a tetőfedési, ács- és bádogosfeladatokat is a PÁÉV-en belül kialakított alvállalkozói csoport látja el. Hack János, a vállalat művezetője rendkívül munkaigényesnek és egy időben sok dolgozót foglalkoztatónak ítéli meg az épület kivitelezését. A sok elaprózott, szerkezetében esetenként komplikáltnak tűnő tervezési megoldások miatt. a művezető szavait használva, szakmai szempontból nem látványos az építés. A lényeg azonban az, hogy a megyei építőipari vállalat ennek a munkának az elvállalásával többtucatnyi dolgozóját képes egy időben itt és másutt foglalkoztatni. Végigjárva az épület belsejét, s magát az építkezés területét, úgy tűnik, hogy a PÁÉV tartani képes a létesítmény műszaki átadásának a határidejét. Már nyomáspróba alatt áll a gázvezeték. A központifűtés-szerelők hozzáláttak az alapvezeték beépítéséhez. A festők és burkolok, továbbá a vízvezeték-szerelők összehangoltan dolgoznak. Ami viszont feltűnő, s amiért okkal dühöngött a művezető, az az, hogy az eurorak- lapokon ideszállított beton Bramac cserepek között sok a selejtes, a töredezett. Az origónál csomagolás miatt ezt csak az áru kibontásakor vették észre az építők. Egyébként maga az épület a város olyan helyén található, amelyet működése idején könnyen megközelíthetnek az érdekeltek és érintettek. A hibafelvevő fülke és a leendő telefonközpont ma még csendes, de decembertől már minden bizonnyal zajos lesz itt az élet. Gy. L. EMBERS JOGOK ÚJ DEKLARÁCIÓJA mm és mszoT Tízezer fiatalt várnak ezen a héten a francia fővárosba a világ sok országából, köztük Magyarországról is. A „Párizs 1989” elnevezésű nagyszabású ifjúsági találkozó résztvevői azt vitatják meg, milyen tanulságokat ad a mai nemzedéknek a két évszázados francia forradalom, különösen az emberi jogok terén. Séta a városban Az érdekes ifjúsági összejövetelt, amely része a francia forradalom bicentenáriuma megünneplésének, négy nagy nemzetközi ifjúsági szervezet hívta össze: a Fiatal Európai Demokraták Uniója, a Liberális és Radikális Ifjúság Nemzetközi Szövetsége, a Szocialista Fiatalok Nemzetközi Szövetsége és az ifjú keresztény- demokraták hasonló nemzetközi uniója Azon azonban más politikai nézeteket képviselő fiatalok is részt vesznek. A magyar fiatalokat nem egységes küldöttség képviseli, de a találkozón ott lesznek a DEMISZ, a MISZOT és más szervezetek küldöttei is. A fiatalok augusztus 21-én nyitják meg a francia főváros auteuili lóversenypályáján Az emberi jogok városa nevű táborukat, Találkozójuk során egyebek között fáklyás felvonulást rendeznek Párizs központjában a nevezetes Bastille térig, befejezésül pedig a Dé- fense negyedben a forradalom évfordulóján felavatott különleges épület, az úgynevezett új diadalív előtt rendeznek Francois Mitterrand elnök részvételével gyűlést. Azon felolvassák a tanácskozáson elfogadandó közös állás- foglalásukat, az emberi jogok új deklarációját.
