Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-21 / 196. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MflCYflB SZOCIALISTA MONKflSPflBT PEST MEGYEI LAPJA jg "/-• •: \ ■ XXXIII. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM Ára: 4.110 furint 1989. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ Országos központi ünnepség a 625 éves Cegléden Hidat verünk Kelet és Nyugat kötött Átadták az új kenyérgyárat — Németh Miklós mondott beszédet Gazdag kulturális és sportprogram A 625 éves Cegléden méltó módon ülték meg augusztus 20-át, a magyar államiság, az államalapító Szent István király és az üj kenyér ünnepét. A nap zenés ébresztővel kezdődött, majd a Magyar Néphadsereg hódmezővásárhelyi zenekara a Kossuth-szoborhoz vonult és ott adott térzenét. A délelőtt folyamán, a nagygyűlés kezdetéig a szentendrei Kék Duna táncegyüttes szórakoztatta színpompás műsorával a közönséget. Reggel fél kilenckor avatóünnepség színhelye volt a ceglédi új kenyérgyár. Az új üzemet Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke adta át az ilyenkor szokásos nemzetiszínű szalag átvágásával. Az avatóünnepségen megjelent Hámori Csaba, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára, Balogh László megyei tanácselnök is, s ott voltak Cegléd város vezetői és számos meghívott vendég. Mint a gyárat bemutató Kovács Károly igazgató elmondta, az alapkőletétel 1937. július 31-én történt, s mind az építési határidő, mind pedig a beruházás költségei a terv szerint alakultak. A 120 millió forintos előirányzatot nem lépték túl. A kenyeret itt a hagyományos módon készítik. Rendkívül fontosnak tartják a minőséget, s céljuk a jó közepes színvonal szigorú megtartása. Az ömlesztve beszállított liszt négy silóba kerül. Kétszáz tonnát tárolhatnak bennük, s ez 6—9 napi kenyérgyártáshoz elegendő. Az igazgató beszélt a sütőipar Az ú j kenyérgyár avatásán a miniszterelnök Hámori Csabával, Kovács Károllyal, Balogh Lászlóval figyeli, hogyan készül a zsemle gondjairól is. Elmondta, hogy a vidéki sütőipari vállalatok gépi berendezése harminc százalékban elavult, s rekonstrukcióra van szükség. Németh Miklós rövid avatóbeszédében rámutatott, hogy jó gondolat volt, hogy a magyar államiság, Szent István király, az új kenyér ünnepén olyan üzemet avassanak fel, amelynek tevékenysége mindannyiunk oly fontos élelmiszeréhez kapcsolódik. Örömmel nyugtázta, hogy az új gyárban oly rendkívül fontosnak tartják a minőséget. Ezt — mint mondotta — mindenütt messzemenően szem előtt kell tartani, mert másként nem mozdulhatunk el gazdaságunkban a holtpontról. akarták kisajátítani, és elsősorban a sztálinista modellt megtestesítő alkotmány ünnepévé tenni. S az sem véletlen, hogy ezt a magyar nép lelkében mindig elutasította. Számomra a nép vágya belső parancs. Érzem, hogy szabad és független országba csak békés úton, nyugodtan, higgadtan, kitartó építőmunkával érhetünk. Erről nem feledkezhet meg sem a hatalmon lévő párt, sem az ellenzék! Az ország, a nemzet ér(Folytatás a 3. oldalon.) Tisztavatás Budapesten Több ezren gyűltek össze vasárnap a Parlament előtt, hogy tanúi legyenek a hivatásos katonai pályára lépő fiatal végzős hallgatók fogada- lomtctelének. Az idén 21. alkalommal tett fogadalmat a haza fegyveres szolgálatára a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán, a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumban, illetve más hazai és külföldi felsőoktatási intézményekben végzett mintegy 800 hallgató. Az ünnepi eseményen ott volt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, a budapesti katonai attasétestület tagjai, s jelenlétükkel tisztelték meg a fegyveres erők életének jeles ünnepét a sokszínűvé váló magyar belpolitikai élet palettáján újra, illetve újonnan megjelenő politikai pártok, mozgalmak képviselői is. Dobpergés közepette érkeztek a térre a magyarság ezredéves múltjának emlékét őrző történelmi lobogók, majd felcsendült a Himnusz. A Himnusz hangjai után mondták el a fogadalom tartalmában és formájában egyaránt megújult szövegét. Ezután Kárpáti Ferenc vezérezredes köszöntötte a Magyar Néphadsereg és a Határőrség hivatásos szolgálatba lépő ifjú tisztjeit. Kárpáti Ferenc a magyar haderők reformjának főbb vonásait is ismertette. Ezek közét tartozik például a méltá- nyosabb behívási rendszer, a túlhaladott szolgálati kötöttségek oldása, az emberi kapcsolatok demokratizálódása, a szolgálati idő további csökkentése. A fogadalomtétel ünnepsége a Szózat hangjai után a felsorakozott katonák díszmenetével és a történelmi zászlók elvonulásával ért véget. Az államalapító előtt tisztelegve Laubcr Benedek csepeli plébános mutatja a szent ereklyét a zarándokoknak (Hancsovszki János felvétele) Állami és egyházi ünnepségeken, politikai nagygyűléseken a különböző pártok és szervezetek rendezvényein tisztelegtek az államalapító Szent István király emlékének, s köszöntötték az új kenyeret városon és falun vasárnap. F>ár a naptárkészí- íők egy esztendeje még mint az alkotmány ünnepét jelölték meg augusztus 29-át, mégis ezen a piros betűs ünnepnapon nem az 1949-es alaptörvényt ünnepelték, hanem a hazánk jövendőjéhez, a jogállamisághoz kapcsolódó gondolatok álltak a középpontban. A polemikus hangvételű ‘vitafórumok, a múltat értékelő, s az útkeresés nehézségeit tükröző beszédek mellett jutott idő, s volt kedv is ahhoz, hogy kulturális rendezvényekkel, szabadidős programokkal színesedjen az ünnep. A korábbi hagyományokat felelevenítő s minden bizonnyal újakat is teremtő események ezreket vonzottak. (A Szent Jobb-körmenetről cikkünk a 2. oldalon.) EXPORT UTÁN A BELFÖLDI IGÉNYEK Nem győzik, annyi a munka Cegléden is tombol a kánikula, s különösen az Elegant Május 1. Ruhagyár gyáregységében élnek át a varrónők forró napokat. S ez utóbbinak nem elsősorban a tikkasztó nyár az okozója, jóval inkább az erőltetett munkatempó, hiszen a tőkés exportra szánt kollekciók naprakészen, esetenként túlóráztatások árán készülnek el. Kisgyörgy Csilla gyárigazgató elmondta, hogy az esztendő első félévében több, mint 80 százalékban, s a nyár végéig teljes mértékben nyugati megrendeléseknek tesznek Ünnepi gyűlés a Szabadság téren A transzparensek és Kossuth Lajos szobra alatt a hallgatóság Délelőtt fél tizenegykor kezdődött a Himnusszal a Szabadság téren az országos központi ünnepség, amelyet a rádió és a televízió egyenes adásban közvetített. Németh Miklós bevezetőben arról beszélt, hogy ezen a mai napon a történelem távlatába tekintünk vissza a hat és negyedszázados múlttal rendelkező város, Cegléd főterén. Itt beszélt egykor Dózsa György, és itt szónokolt Kossuth Lajos, ezért a hely szelleme felemelő és arra kötelez, hogy tiszta szándékkal tekintsünk a múltba, azért, hogy tiszta tekintettel nézhessünk a jövőbe is. Az elmúlt évtizedekben — hangoztatta a kormányfő — lehet, hogy éppen ezen a téren is, sokszor felzúgott a győzelmi ének, amely a szebb jövő érdekében „a múltat végképp eltörölni” biztatta az embereket. Hát nem! A múltat nem szabad, de nem is lehet eltörölni! Aki kivágja a fa gyökerét, az megöli magát a fát is. Múlt nélkül nincs ember, nincs család és nép, és nemzet sincs! Nem véletlen, hogy Rákosiék, akik a magyarokkal éppen magyarságukat akarták elfelejtetni, éppen augusztus húszadikát, a legmélyebben gyökerező és ezért leginkább magyar ünnepnapot Emlékkőavatástól a kirakodóvásárig Szent István-napi mozaik Jókora porfelhőt kavarva húzódtam az útpadkára Kere- pestarcsa határában. Az út túloldalán, nemzetiszínű zászlókkal feldíszített fák árnyékában, egy picinyke tisztáson emlékmű áll. Fehér lepel takarja, s sejtetni sem engedi, kinek emlékére avatnak szobrot húszadikán. Mihalik Mihály világosít fel, nem szobor, hanem emlékkő ez, a Kere- pestarcsán talált avar és szkíta kori leletek jelzőköve. Hogy úgy mondjam, „alulról jövő kezdeményezéssel” emelték, a tanács a területet adta, a pénzt pedig az itt lakók gyűjtötték össze. Nem kell hatalmas összegre gondolni, mindössze nyolcezer-ötszáz forintba volt az anyag, s Mihalik Mihály — aki Somogyi József szobrászművész tanítványának vallja magát — ingyen készítette el az alkotást. Sőt, még a motorbiciklijét is eladta, hogy mindenre fussa a pénzből. A jelzőkő négy oldalán márványtáblába vésett jelképek szimbolizálják a kettős honfoglalást. Az egyik táblába az államalapító Szent István koronájának képét véste. A tetején pedig kelet, nyugat, észak és dél barátságának jelképe. Az alkotást vasárnap délután három órakor leplezte le Vassné Nyéki Ilona tanácselnök, országgyűlési képviselő. Családi vasárnapra invitált Gödöllőn a Hazafias Népfront, A gazdag program reggel kilenckor BMX-versennyel kezdődött, s este utcabállal zárult. A meghívó a két szélső időpont között is minden jóval kecsegtetett: A gödöllői kutyaiskola bemutatójával, huszonöt forintos babgulyással (tányérról és evőeszközről mindenkinek magának kellett gondoskodnia), divatbemutatóval, várospolitikai fórummal. Az ünnepi megemlékezést pedig dr. Kocsis Péter, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese tartotta. A kisiparosok kirakodóvására mellett az MHSZ rádiótechnikai szakosztálya is bemutatkozott. Nem hiányzott az egészségügyi tanácsadók sátra sem, a dohányzás veszélyeitől óvták az örökké „füstölőket”. Az MDF sátrában viszont „ereklyéket” osztogattak ingyen: Roszik Gábor választási plakátjait. Dedikálni sajnos, nem tudja — szabadkoztak a sátorbeliek —, Miskolcon hirdeti az igét. A pénzért árusított politikai lapok között meglepve fedeztem fel az SZDSZ kiadványát. Kérdésemre megnyugtattak, természetes, hogy más szervezet brosúráját is árusítják, hiszen csak „egy ellenség van”! Bizalmasan azt is közölték, érdemes maradnom, hamarosan „fekete dobozos” videofilmét vetítenek. Van ilyen? — csodálkoztam. — Persze, Nagymarosról — világosítottak fel. Tudom, buta politizálás az ilyen, de ők ott voltak. Az MSZMP-nek viszont nem volt sátra ... Mogyoródon csendesen telt az ünnep, a Hungaroringen nem volt semmilyen rendezvény. Akik mégis erre autóztak. meglepve látták, hogy az utcákat ugyan zászlódíszbe öltöztették, de a magyar trikolór mellett kitűzték a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogóit is. (Folytatás a 2. oldalon.) eleget. A túlóráztatások miatt érthetően gyakoriak a veszekedések, s az ingerültséget még az is nehezen csillapítja, hogy a túlórákért dupla munkadíjat számolnak fel, természetesen bruttóban. Kosztümök, blézerek, átmeneti kabátok a legdivatosabb fazonokban készülnek Cegléden és jutnak el az NSZK- ba, Franciaországba, hogy aztán az ottani áruházi láncolaton keresztül, a legdrágább butikokig a fogyasztók rendelkezésére álljanak. Szeptember végén pedig már a belkereskedelemnek dolgoznak, ballonkabátokat és téliesített ballondzsekiket varrnak. Az utóbbi évek egyik legnagyobb belföldi megrendelését kapták, amelyet csak akkor tudnak elkészíteni, ha sikerül a vállalatnak külső kapacitást is közbeiktatni. Termelőszövetkezetek, ipari melléküzem- ágak varrodai részlegei segíthetnek be a belföldi igények kielégítésébe. Az Elegant Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében jelenleg -három szalagon, két műszakban 240-en varrnak. A gyáron belüli iparitanuló-kép- zésnek köszönhetően, várhatóan 18 fiatal szakmunkással egészül ki a kollektívájuk, s jutnak kezelőkhöz a jelenleg még kihasználatlan varrógépek. Gy. L. Mimuvami méfflKA Kötetlen politikai rendezvénysorozat jellemzi majd az MSZMP tatai nyári egyetemét. A résztvevők — jórészt szabadságuk terhére — készülnek a megváltozott helyzetre és az új feladatokra. Q Sztrájkkal húst nem lehet termelni — vélekedik a Magyar Parasztszövetség, és „korainak” tartják a vasasok demonstrációját. © Felújítja működését a Független Ifjúság, a Független Kisgazdapárt ifjúsági tagozata. Elsősorban a falvakban élő fiatalok érdeklődésére számítanak. © Ellenzéki képviselők fontosnak tartják, hogy a magyar nép az 1968-as katonai beavatkozás okairól, körülményeiről pontos képet kapjon, hogy megítélhesse a- nélküle, hozott, döntés jogtalan voltát. © A Pallas Lap-= és Könyvkiadói Vállalat MSZMP reformköre csatlakozik a kecskeméti reformkor kezdeményezéséhez. Egyetért azzal, hogy a reformkörök küldötteket jelölhessenek — szavazati joggal — az MSZMP kongresszusára. © A Magyar Október Párt kötelezettséget vállalt, hogy október 23-ig felfüggeszti az utcatáblák átragasztását, ugyanis a Fővárosi Tanács V. B. ez időpontig megtárgyalja s dönt az utcanév-változtatási javaslatokról. © A szolnoki DEM1SZ tagszervezetén belül alakult Esély Ifjúsági Tömörülés kezdeményezi, hogy a háromoldalú egyeztető tárgyalások résztvevői írják alá az erőszakmentesség chartáját, egyben elítélik az 1956-os és 1968-as 'erőszakos katonai beavatkozást.
