Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-17 / 193. szám

1989. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK O IRTA Szerzők Nagylélegzetű tanul­mányt szentelt egy külön­leges esztendő, 1956 irodal­mi életének Pomogáts Bé­la az Alföldben (89/8.). A szerző átfogó képre töreke­dett, s természetesként, tu­dományos munkához illően, tárgyilagosságra. Amit ak­kor is el kell ismerni, ami­kor olyasmit állít, amit esetleg sziszegve fogadnak a (politikai) balszélen el­helyezkedők. Ebből azon­ban az is következik, hogy állításai akkor sem ítélhe­tők levegőben lógóknak, ha örömmel ragasztanák rájuk ezt a címkét a (politikai) jobbszélen állók. Akkor tehát, amikor nap­jainkban oly hevesen bi­zonykodnak némelyek an­nak a bizonyos negyven esztendőnek, mint kommu­nista csinálmánynak a po- kolravalóságáról, megle­pődve olvastunk jó néhány lényt és belőlük leszűrt kö­vetkeztetést P. B. tanulmá­nyában. Csupán ízelítőként kettőt. Azt írta például a szerző, hogy a magyar írók. miközben egyre radikáli­sabban léptek fel a sztálini modell ellen, „... a nemzeti függetlenség, valamint a demokratikus szocializmus távlatában látták az ország társadalmi és politikai új­jászervezésének lehetősé­gét." Furcsa, nem? Azok az írók, akikre ma mint az igazság arkangyalaira hi­vatkoznak a magukat kine­vezett (politikai) örökösök, nem (politikai) rendszervál­tozást akartak, hanem demokratikus szocializ­must ... S még furcsább egy másik állítása P. B.- nek. Azt írta: „A Petőfi Kör... a kommunista fia­tal értelmiség mozgalmát fogta össze annak érdeké­bén. hogy a mindenképpen szükséges társadalmi és po­litikai reformok minél tel­jesebben megvalósuljanak." Na, de ilyet! Kommunis­ták? Hát valami jó is köt­hető hozzájuk? Azok a frá­nya írók demokratikus szo­cializmust akartak, a kom­munista ifjú értelmiségiek pedig úgyszintén arra veze­tő reformokat? Miféle régi, 1956-ból való szerzők buk­kannak itt fel. amikor min­den bokorban teremnek ma olyan „szerzők”, akik el- szerzik e nemes baloldali, sőt kommunista hagyaték szerzői jogát, s azt állítják, velük, szervezetükkel kez­dődött itt a harc a demok­ráciáért? Igaz. mentségük­re szól. ezek az újmódi szerző-szerzők, szocializ­musról szót sem ejtenek ... KLIENS A korrekt tárgyalások híveként Pozsgay Imre bírálja a DEMISZ kezdeményezését (Folytatás az 1. oldalról.) vagyok. Magammal kapcsolat­ban elmondhatom: semmiféle olyan egyéni törekvés nem vezet, amelyért hajlandó len­nék a tárgyalásos politikai megoldást kockáztatni és fel­adni, amíg azok eredményt ígérnek. 6 Kilényi Géza igazságügyi miniszterhelyettes az Alkot­mányjogi Füzetek sajtóbemu- tatoján szólt arról, hogy a sar­kalatos törvényeket akkor is a parlament elé terjesztik, ha az egyeztető tárgyalásokon a felek nem jutnak minden kér­désben konszenzusra. Ennek várható hatásáról hogyan véle­kedik? Kilényi Géza — érthetően — a maga szakmai kodifiká- ciós tevékenysége alapján adott információt azokról a lehetséges variációkról, ame­lyek akár az MSZMP tárgyaló- küldöttsége, akár a kormány döntései szempontjából szóba kerülhetnek a parlament mun­kájával kapcsolatban. A pro­fesszor azt is jól érzékeli, hogy az Országgyűlés tele fe­szültséggel, ugyanakkor önnön szerepének tudatában türel­metlenül várja a tárgyalások eredményeit. Hiszen a parla­mentnek rendkívül nagy a fe­lelőssége azért, hogy a békés átmenet biztosítása érdekében minél előbb legitim intézmé­nyek álljanak az ország ren­delkezésére, se hogy ezek ha­zai kormányzati dolgainkat s nemzetközi kapcsolatainkat a nép közvetlen jóváhagyásával intézhessék, szervezhessék. A kormánynak még nincs elha­tározott álláspontja atekin- tetben, hogy milyen módon elégítheti ki a törvényhozók igényeit, s felelhet meg azok törekvéseinek. Iránymutató ebben egyelőre az az előzetes megállapodás, amely az MSZMP, az Ellenzéki Kerék­asztal és a Harmadik Oldal között született a sarkalatos törvényekre vonatkozó előter­jesztésekről. Azt azonban nem lehet ki­zárni, hogy a különböző ko- difikációs műhelyekben, szak­értők körében alternatívákat is kidolgozzanak arra az eset­re, ha a tárgyalások nem ve­zetnének eredményre. Kár lenne, ha ezeket az ellenzék összetévesztené a kormány ál- lásoontjával. $ Budzsáklia Mátyás, az MSZMP KB osztályvcze!5-hc- lyettese azt a kijelentést tette a Magyar Televízió Napzárta című kedd esti adásában, hogy az MSZMP soha nem akarta előrehozni az elnökválasztás időpontját. Ugyanakkor köz­ismert, hogy a párt minded­dig az előrehozott elnökvá­lasztást tartotta céljának. — Valóban így van. Feltéte­lezem, hogy az egyenes adá­sokra jellemző feszült légkör­ben Budzsáklia Mátyás figyel­men kívül hagyta ezt a moz­zanatot, majd a műsor zakla­tott befejezési körülményei között nem volt módja vissza­térni a kérdésre. Ügy tudom, hogy az utóbbi időben az el­lenzék javaslatai között buk­kant fel az a lehetőség, hogy esetleg az országgyűlési vá­lasztásokkal egyidejűleg, egy­azon szavazási napon válasz­tanák meg az országgyűlési képviselőket és a köztársaság elnökét. Mindezek továbbra is nyi­tott kérdések, amelyek ilyen­olyan javaslatok formájában forognak a hírbörzén és a tö­megtájékoztatási eszközök­ben. Érthető, hogy a közvé­lemény élénk figyelmet tanú­sít ezek iránt az eszmecserék iránt. Ebben is, mint minden kérdésben, csak a tiszta együttműködési szándék, a pontos és megbízható infor­máció, valamint a nemzetért érzett közös felelősség hozhat közelebb bennünket feladata­ink megoldásához — mondot­ta végezetül Pozsgay Imre. Tíz év utón újra jönnek Az elmúlt hónapokban több helyütt szárnyra kapott a hír: az ország áldatlan pénzügyi helyzetére való tekintettel ez­úttal elmarad a tízévenkénti soros, teljes körű népszámlá­lás, s azt legfeljebb egy húsz­ezer főt érintő mintavétel he­lyettesíti. A Minisztertanács döntése alapján azonban még­is számba veszik hazánk la­kosságát. A közelmúltban a Szovjetunióban, előtte az NSZK-ban, Franciaországban tartottak népszámlálást, az adatokat az ENSZ koordinálja. Így akár drága mulatság, akár nem. erre a célra is ki kell szorítanunk az állami költség­vetésből a jelentős, több száz milliós összeget. Pontosításon a sor Az előkészületek már egy esztendeje folynak, a feladat megoldására a tanácsok hiva­tottak. Az előzetes tennivalók közé tartozik többek között o lakcímadatok pontosítása, a települések utcáinak, házszá­mainak rendezése. Kevésbe hivatalos megfogalmazásban annak biztosítása, hogy min­den személy, s minden ház ténylegesen elérhető s megta­lálható legyen. És egy utcában egyszerre három tizenötös szá­mú ház ne szerepeljen. Nem Gond a megé!hefés A béremelést elvitte az áremelés A Ceglédi Kisgépgyárban 1000 forintnál kevesebb se­gélyt már nem adnak! Ez a mondat is jelzi, hogy az Egye­sült Villamosgépgyár helyi leányvállalatánál érdemi szakszervezeti munka folyik. Teljes önállósággal látják el a legfontosabb feladatokat: a dolgozók érdekvédelmét. Erre azért van szükség, mert a leányvállalatnál dolgozók kö­zül többen napi megélhetési gondokkal küzdenek. Megmu­Száz forintból huszonnégy & szerelőé A tanulók is odébbállnak Félmillió forint veszteség­gel zártak tavaly a Nagykő­rösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet autószervi­zében. Bár furcsán harigzik: a korábbihoz képest ez már jelentős eredményjavulás. Idén a cél a nullszaldó elérése, s úgy néz ki. ez sikerül. Barkó Ambrus, a szerviz vezetője nem túl vidám. Bosz- szúságának oka: olyan ma­gasak a költségek, hogy egy­szerűen képtelenek a gazda­ságosabb munkára. — Nem, nem a fizetések miatt — til­takozik. A múlt hónapban a legügyesebb szakemberük ke­resett 12 ezer forintot. Brut­tóban. Most személygépkocsik­nál 120 forint rezsiórával szá­molnak, 100 forint után 24 jár a szerelőnek. Nem is olyan régen a leg­keresettebb szakmák közé tar­tozott az autószerelés. A fiúk legtöbbje ezt választotta vol­na. Sokan nem jutottak be. A szervizben tavaly 15 elsős tanulót okítottak, idén 8-10-re számítanak. A végzett 7 ifjú szakmunkásból mindössze ket­tő maradt meg. A gond az ipa- ritanuló-képzéssel van, állít­ja a szervizvezető, A fiatalok munkához való viszonya rossz. Ha valakit nem vettek föl érettségi után főiskolára, ide­jön, jelentkezik, „lehúzza” a két évet. Aztán odébbáll. Vagy azért, mert mégis megpróbál­kozik a továbbtanulással, vagy mert eredetileg sem ezt a szakmát szerette, másutt pró­bál szerencsét. Hogy van-e elegendő mun­ka a szervizben? Barkó Amb­rus legyint a kérdésre. Ma mindenki autót javít, otthon, az útszélen. Azután a műsza­ki vizsgán csak nézünk. Úris­ten, ez teljesen rosszul volt összerakva. Az alkatrészellá­tás meg egy külön csoda Ma­gyarországon. Amíg azt egye­nesbe nem teszik, nem lesz rend — állítja. Szó esik a tehergépkocsikról is. A téeszek kiadják az autó­kat a sofőröknek átalányba, kapnak 60 vagy 80 fillért kilo­méterenként, és a javítás is a.z ő feladatuk. Naná, hogy nem mennek a szervizbe egyes meg kettes szémlére! Inkább addig járnak a kocsival, míg szét nem esik. Ez nemcsak Nagy­kőrösön van így. — Pedig mi igyekszünk a lakosság kedvében járni — mondja a szervizvezető. — Csütörtökönként megpróbál­koztunk a dálutános, nyújtott műszakkal, meg kinyitottunk szombatonként is. Láttuk, semmi értelme, nem jött a ku­tya sem! A feltevésre — hogy vajon nem fordul-e elő, hogy kiszed­nek ezt-azt a kocsikból, és ezért idegenkednek az embe­rek a szervizektől — élénken tiltakozik — Itt nincs olyan! Mi erre kényesen ügyelünk. Mit gondol? Nekünk létkérdés, hogy visszajöjjön javíttatni, aki egyszer itt járt. És persze, küldjön másokat is. A szövetkezet vezetése bízik az autószervizben. Ha sike­rül a veszteségforrásokat meg­szüntetni, változtatnak a je­lenlegi helyzeten, és bevezetik az átalánydíj-elszámolásos rendszert. Talán akkor érde­keltebbek lesznek a dolgozók. Ennek kettős haszna lesz: á la­kosság jobb. színvonalasabb szolgáltatáshoz jut, a szövet­kezeti közösség pedig nyere­séghez. D. Gy. tatkozik ez a viszonylag új ke­letű probléma azokban a se­gélykérelmekben, amelyeket mind gyakrabban adnak át a szakszervezeteknek. Ráadásul itt sok a betanított munkás, akiket közismerten leginkább sújt az elszegényedés veszé­lye. Ezen a helyzeten segített valamelyest a január elsejével megadott 10 százalékos bér­emelés. Igaz, a segítség át­menetinek bizonyult, mert az azóta elrendelt áremelések már szinte teljesen „elvitték” a béremelést. Az is igaz per­sze, hogy a vállalatok — köz­tük a Kisgépgyár is — nem tudják átvállalni és nem is vállalhatják át a népgazdasági szinten jelentkező problémá­kat. Az inflációt a bérekben nem tudják kompenzálni. A vállalati szociálpolitika alakításában meghatározó sze­repet töltött, illetve tölt be a gyári szakszervezet. A már korábban is adott születési, il­letve temetkezési segélyt most is folyósítják. Sőt, év eleje óta megemelt összegben adják. A szülési segély, a korábbi 600 forint helyett most 1000 fo­rintra, a temetkezési segély 1200 forintról 1500 forintra emelkedett. A támogatásra szoruló dolgozóknak ezer fo­rintnál kisebb összeget már nem utalnak ki, mert szerin­tük ez az az összeg, amely valóban segítséget nyújthat egy bajba jutott családnak, vagy dolgozónak. A szakszer­vezet évi egy alkalommal nyújtja ezt a segélyt, de kü­lönleges esetekben többször is segítenek a bajbajutottak­nak. Beiskolázási segélyt is biztosítanak a nagycsaládosok­nak és a gyermeküket egyedül nevelőknek. Idén ezt a lehető­séget a kétgyermekes csalá­dokra is kiterjesztették, amennyiben rászorultságuk ezt indokolta. Sz. B. kis feladat hárul tehát a taná­csokra, különösképpen ha ar­ra gondolunk, milyen sokan kezelik meglehetős nagyvona­lúsággal a ki- és bejelentési kötelezettséget. Kik kopogtatnak? A január harmadikén indu­ló számlálás a december 31- ről január elsejére forduló nap állapotát veszi figyelembe, az­az azt vizsgálja, hazánk mek­kora létszámmal indul az új, 1990-es esztendőnek. A népszámlálás módja je­len pillanatban még nem el­döntött, lehetséges, hogy csu­pán a lakosságnak kell kitöl­tenie a megküldött íveket, de éppúgy elképzelhető az is, hogy a hagyományos módon, „hivatásos” népszámlálók ko­pogtatnak majd. Az utóbbi esetben minden­képpen eltér a korábbi hagyo­mánytól az az alapelv, amely kimondja: a népszámlálásban való aktív részvétel senki szá­mára nem lehet kötelező, a felkértek döntenek, vállalják-e az eseti többletmunkát, avagy sem. Míg eddig leginkább, az amúgy is túlterhelt, ám alulfi­zetett „nemzet napszámosai” látták el ezt a feladatot, ad­dig most felkérik a népfront, a tanácsok dolgozóit is, akik munkájukért anyagi elisme­résre is számíthatnak. Ugyan­csak nem eldöntött kérdés azonban ennek mértéke, s az sem, vajon az így keresett ősz- szeg adóköteles legyen -e. avagy sem. Erre vonatkozóan legkorábban szeptemberben várhatunk híreket. Eltekintve a kötelező érvé­nyű nemzetközi megállapodá­soktól, miért érdekes szá­munkra tudni, hányán va­gyunk? Sokakban talán felme­rül a kérdés, s nem minden indok nélkül. Nos. a népszámlálás lénye­ge nem elsősorban a lélek- szám pontos felmérésében rej­lik, erre vonatkozóan a KSH is szolgálhatna az év bármely időszakában megbízható in­formációkkal. Sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak azok az adatok, amelyek a kérdőív egyéb pontjaiból szűrhetők le, s melyek többek között az is­kolai végzettségről, foglalko­zásról, családi állapotról, gyer­mekek számáról és egyebekről tudakozódnak. Ezek összesíté­sével feltérképezhetőek ugyan­is a különféle társadalmi moz­gások, a társadalmi rétegező dés, a foglalkozási struktúra alakulása, s még számos olyan tényező, amelyből nem csupán társadalomtudományokkal, szociológiával foglalkozó, de gazdasági szakemberek is okulhatnak. Adatok haszna Kisebb településeken egy­szerűbb, célirányosabb lehet a helyi fejlesztés tervezése, pél­dául az iskolaköteles gyerme­kek számbavételével: az ada­tok alapján könnyen eldönt­hető, vajon iskolát vagy egyéb létesítményt épiienek az elkövetkezendő időszakban. A népszámlálás hatékonysá­ga társadalmi szinten először a népgazdasági tervezés ered­ményességével mérhető, az is csupán évek múltán. Hát ami azt illeti, eddig nagy büszkeségre nem lehet okunk ... Nagy Adrienn Rendkívüli közgyűlés a TESZÖV-nél TERÍTÉKEN A TERVEZET A Mezőgazdasági Szövetke­zetek Pest Megyei Területi Szövetsége szeptember 1-jén rendkívüli küldöttközgyűlést tart Érden, a Benta Völgye Mgtsz kultúrtermében. A közgyűlés napirendjén szerepel többek között a szö­vetkezés jövőjének, lehetősé­geinek kérdése, a TESZÖV ag­rárpolitikai koncepciójának is­mertetése. A jelenlévők javas­latot hallgathatnak meg az új országos mezőgazdasági ér­dekképviseleti szervezet alap­szabály-tervezetére vonat­kozóan dr. Gyovai Pál titkár előadásában. Ugyancsak ő tárja a hallgatóság elé a me­zőgazdasági termelők és társa­ságaik Pest megyei érdekkép­viseleti szervezetének alap­szabályzatót. Ezek mellett tá- jékoztatóAangzik el az orszá­gos érdekképviselet tisztség- viselő? „választásának előkészí­téséről. Távvezeték alatt veszélyes Ritka eset fordult elő fotó­sunkkal tegnap a délelőtti órákban. Amint Pilisvörösvár felé haladt gépkocsijával, meg­látta, hogy a Rozmaring Ter­melőszövetkezet egyik 70 hek­táros learatott búzatáblájáról, a Postweg névre keresztelt te­rületről egy MTZ-t vontattak, hengeres bálaszállító rakja fel a tarlóról a bálákat. Mi­után a községbe egy fél óra alatt végzett dolgával, visz­(Hancsovszki János felvétele) szafelé is ugyanezen az úton haladt, és elképedve látta, hogy a bálákat szállító jár­művet tűzoltók veszik körül és oltják az időközben lángra kapott szalmabálákat. Mint a jelenlevőktől megtudta, a gép felett húzódó magasfeszültsé­gű távvezeték ívet húzott és ez okozta a tüzet. Szerencsére személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár mintegy 4000 forint körül van. Ha január,

Next

/
Oldalképek
Tartalom