Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-12 / 189. szám
1989. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT mkJí-ki"tö&jr jg i 9 Úszta lappal, de minél előbb A málnacsata után még mindi füstölögnek az indulatok A Dunakanyarban elcsitult a málnacsaták raja. Helyen ként mégf hallani a kertekben a metszőolló csattogását, de az idén termő vesszők nagy részét már kivágták. Esőre várnak a kistermelők, hogy munkához láthassanak a kapával. A hamu alatt azonban még hunyorog a parázs, íüstö lógnék az indulatok amiatt, hogy évek óta nagy a kockázat, egyoldalú a kiszolgáltatottág. Az átvevőknek, feldolgozóknak csupán a maguk érdeke a fontos. Az ültetvények mellett összetalálkozó gazdák arról váltanak mostanában szót, hogy szövetkezni kellene. Csak hát nem nagyon értik a módját, hogy is megy az mostanában: önálló tárgyalópartnerként feiiépni a piacon. Igaz a hír. Lábai László, az MSZMP Vác Városi Bizottságának első titkára és Bacsa Tamás titkár megerősíti. A testület az idei tapasztalatok alapján hozott határozatot arra, hogy segíteni kell. Jövőre kedvezőbb pozícióba szeretnék hozni a kistermelőket. — Vajon nem mond ez ellent annak a törekvésnek, hogy a párt ne legyen ügyintéző? Annak, hogy ne avatkozzék a gazdasági folyamatok- ba? ' — A hagyományos módon, úgyszólván kézi vezérléssel semmi szín alatt sem — válaszolja Lábai László. — Ám nekünk a valóságból kell kiindulnunk. Azt látva, hogy Vácott és körzetében a megélhetésben játszik szerepet a málna. A belőle származó mellékes jövedelmek valamennyire ellensúlyozzák az életszínvonal romlását. Politikai kérdés, hogyan hat a közhangulatra, s mi térül meg a befektetett munkából. Ahhoz tehát, hogy politikai eszközökkel segítsünk, figyelembe kell vennünk az elmúlt évek alatt kialakult helyzetet, hogy változtatni tudjunk rajta. Kiszolgáltatott kistermelők r _________________ _______________ — Tapasztalataink szerint a folyamatosan növekvő kereslet mellett a termelők mindig kiszolgáltatottak voltak — mondja Lábai László. — A szerződés sohasem volt igazi megállapodás. A kereslet és kínálat alakulása szerint szegte meg mindkét fél. Főleg a tavalyi málnahiány hatására jelentek meg a színen új felvásárlók, akik abban az évben konjunktúrát teremtettek az ültetvényesek számára. A dollárexportban érdekelt átvétellel foglalkozók (gyakran az ágazattól idegen profilú vállalatok is«) irreálisan feltornászott áraikkal fokozták a termelési kedvet. Megszaporodtak tavaly ősszel az új telepítések, amelyek két-három év múlva sokszorozzák meg az árutermelést. Ez is okozhat majd gondokat. Nem ártott volna pedig tanulni a fekete ribizli néhány évvel ezelőtti esetéből, amikor első dühükben sokan kivágták a bokrokat. A termelő és felvásárló kapcsolatának korrekt alakításával már egy évvel ezelőtt pártbizottsági ülés foglalkozott, összhangot kellene teremteni, tiszta lappal kellene elindulni. Jöttek és kopogtattak A hogyan kérdésére válaszolva a pártbizottság vezetői ma még csak annyit tudnak mondani: — biztatjuk az embereket, hógy fogjanak össze. Értékesítsenek együtt, valamilyen formában. Ennek egyik módja, hogy a szerződéseket már ősszel kellene megkötni. Azért, hogy legyen idő a teljesítés feltételeinek megteremtésére. A megállapodásba bele kellene foglalni azt, hogy milyen mennyiség átvételéről és átadásáról van szó. A be nem tartás esetére meg kellene határozni — kölcsönös megegyezés szerint — a szankciókat. Várható, közepes termésre kellene alapozni, hogy aztán a többletet szabadpiacon értékesíthesse a tulajdonosa. Mindegyik fél számára garantálni kellene a .,tisztességes árakat. Az idei negyven forintot nem lehet aniwk- tekinteni. A íaVatvi 70—80 forint magás volt. A mostani árfolyamon talán a hatvan forint lenne reális. A kérdés az persze, hogy ez az összeg csak a konkrét munka értékét fejezné-e ki? Nem számítva az improduktív, a szervezetlenség miatt eltöltött időt. Amikor erre térünk ki, a pártvezetők is hangsúlyozzák: valóban sok zavart okozott a tároló, szállítóeszköz, vagyis a láda hiánya. Az idejében kötött szerződések ezen is segíthetnének. Hiszen előre fel lehetne mérni — akár naprakészen ütemezni —, mikor mennyire van szükség. így kellene elkerülni a hosszú várakozásokat, nem töltve haszontalanul a drága időt, amelyből pihenésre is kell elegendő. Ezzel kapcsolatban említi Bacsa Tamás is azt, hogy az elmúlt nyáron, ha akarták, ha nem, be kellett avatkozniuk, mert náluk kopogtattak az emberek. Intézkedni kellett a ládák miatt, jelezni a kialakult zavarokat. A váciak szerint nem a tavalyi mesterséges konjunktúra újrateremtése lenne kívánatos. A dollárexportban érdekelt vállalatok áron alul adták külföldön a málnát, s ami nekik meg a termelőnek jó volt, az ártott az országnak, a forintnak. Inkább a még kezdetleges állapotban lévő szervezéseket kell támogatni. Ügy tudják, Kismaroson már foglalkoznak ilyesmivel a kertgazdák. Számításba kell venni azt is, hogy a hazai piac még ellátatlan. Aki nem termeli, még Vácott sem ehet elég málnát, hiába piroslik a termés szerte a határban. Házi módszerrel készíthetne hazai anyagból szörpöt, akár a szobi nagyüzem. A lehetőség sokféle, csak komolyan kell foglalkozni a felderítésével. Nem visszük a zászlót ■ Düdla KároTy, a Váci'AFÉSZlcért- bgvátszakGSopqr,tjának--,, elnöke ,,,/is úgy látja: árutermelés szempontjából ebben a térségben elsősorban a málna jöhet számításba. A több mint háromszáz tagot számláló szervezet főként a parlagföldek hasznosításával foglalkozik. — Segíteni mi is tudnánk, hogy .változzon a helyzet, de nem mi. vinnénk a zászlót — mondja az elnök, arról értesülve, hogy a potenciálisan számításba vehetők között ők is szerepelnek. A kiutat már többen keresik, de külön- külön. A pártbizottság abban segíthet a legtöbbet, hogy az érdekeltek meg a szakemberek, a kereskedésben, piackutatásban jártas üzletemberek egymásra találjanak. Ha lehet, minél előbb. Kovács T. István ______ » . _____________________________ Á LOM, ÁLOM, EöES AEOM indannyian őrzünk magunkban egy-egy álmot. Ez néha csak egyszerű vágy, amelyet dédelgetünk, hogy majdcsak sikerül valóra váltani. Ám az álom beteljesülése nem hoz mindig örömet. Csodálkozunk ilyenkor, nem értjük, miért kellett csalódnunk. Azért, mert olykor elfelejtjük, mi az igazán lényeges az életben. Nem feltétlenül a megfogható, anyagi dolgokban kell keresnünk céljainkat, a boldogulást. Az emberségnek viszont életünk végéig örülhetünk, abból mindig meríthetünk. Sajnos, vannak, akik bár rendre elérik minden álmukat, mégsem elég nekik, továbbra is „hajtanak”. Nem tudnak leállni, új meg új álmokat találnak ki. Egyszer aztán rádöbbennek, hogy a rohanó hajszában, a folytonos elégedetlenségben valami sokkal fontosabbat öltek meg magukban, maguk körül: lényük emberi oldalát. Három ilyen sorsot nyújtok át, okulásul. Meglehet, szomorúnak tűnnek ezek a megtörtént esetek, mégis tanulságosak, metrt napjaink sokszor tapasztalt torzulásait hordozzák. Ismerős házaspárral beszélgettem nemrég. Az asszonyka kipirulton mesélte, hogy minden vágya egyszer beülni a cukrászdába, és minderrböl enni, amit csak megkíván. De eddig folyton másra kellett a pénz: albérlet, házvétel, hozzáépítés, telek, kocsi, és jöttek a gyerekek. De most, tizenöt év után talán sikerül a nagy terv. Ma már megengedhetik maguknak. Igen, ezen a hétvégén már megengedhetik maguknak. Igen, ezen a hétvégén lesz a nagy esemény! Néhány nappal később hallottam, hogy az asszonyt a mentők vitték el a cukrászdából, mert rosszul lett. A kórházban derült ki, hogy cukorbeteg. ★ Különös, ám mégsem egyedi eset került ideggyógyász barátom elé. Egy kétgyermekes családapa, gáz- és vízvezeték-szerelő, napi 13-14 órát dolgozott nyolc éven át, egyetlen vasárnap, ünnepnap, nyaralás nélkül. Az elért színvonalat tartani kellett. A feleség rákapott a külföldi ruhákra, drága kozmetikumokra — s általában megszokták a költséges életmódot. Aztán a férj egy napon megállt az autójával az út szélén, hogy véget vessen az életének, az egésznek. Szabályos harakirit követett el. Sikerült megmenteni, majd ismerősöm kezdte kezelni. Egy hétig beszélt neki arról, hogy nem szabad így élnie, neki is jár a pihenés, legyen többet a családjával, kiránduljon, nyaraljon velük. Ha nem így tesz. két érten belül felörli magát. Már úgy tűnt. megérti a beteg, miről van szó. Belement abba is, hogy kórház után pár hétre szanatóriumba küldjék. Egyik nap mégis bekopogott az orvoshoz. Nehezen bökte ki, mit akar: — Doktor úr, tessék engem hazaengedni ... Palota helyett elektronizált irotk Miért kell a tőzsde? Egyszer már volt magyar tőzsde, amelyet 1864-ben alapítottak, s nyolc évtizeden át működött, túlélt két világháborút, végül 1948-ban megszüntették. Mostanában sűrűsödnek annak jelei, hogy ismét lesz magyar tőzsde. A gazdasági reformbizottság programtervezete abból kiindulva, hogy a piacgazdaságnak az ár- és munkaerőpiac mellett a tőkepiac is nélkülözhetetlen tartozéka, szükségesnek minősítette a tőzsde működési feltételeinek már az idei évben való megteremtését, s 1990-től kezdve a tőzsde tevékenységének fokozatos fejlesztését. A tőzsde létrejöttére utaló további jelzés: a szakemberek már javában dolgoznak azon a törvénytervezeten, amely az értékpapírpiaci tevékenységet, a tőzsde szervezetét, működésének feltételeit határozza meg. Az értéktőzsdéhez vezető út 1989- ben azzal nyitódon meg, hogy újból lehetővé vált közületek és magán- személyek által vásárolható, 3—5 évre szóló hitelt megtestesítő kötvények kibocsátása. Az esztendők múltával új értékpapírfajták — letéti jegy, kincstárjegy — bővítették a választékot, az utóbbiak 1—3 éves lejáratú, valamint a néhány hónapos befektetések lehetőségét nyitották meg. A tőkepiac létrejöttének további jelentős lépése a tőke- és értékpapírpiac másik 'fontos „áruját”, a tőkejuttatást és a tulajdont megtestesítő részvényt élesztette újjá, a társasági törvény pedig a tőkeáramlás, a tőkemozgás, a tőkeátcsoportosítás vállalkozáskor-, máit teremtette meg. Ez utóbbi révén az idei évtől a magánszemélyek számára is lehetővé vált részvények vásárlása. Pihenő részvények Az elmúlt hét esztendőben csaknem 30 milliárd forint értékű több száz kötvény, 1988 tavaszától az év végéig 14 milliárd forint névértékű 3—6—9 hónapos futamidejű kincstárjegyet és 6,4 milliárd forint értékű letéti jegyet bocsátottak ki. A bankreform keretében majd két tucatnyi régi és új üzleti bank lett részvénytársaság több tíz milliárdos alaptőkével. Az elmúlt évben s még inkább az ideiben az rt. lett a vállalatalapítás és az átalakulás leggyakoribb formájá. A'régi é^ új rí,-k összesített .glaptqkéje jóval túlhaladja az 50 miUiárdot. Igaz, hogy a részvénytársaságok többsége zárt alapítású, a részvényeket az alapítók egyelőre nem értékesítik. Mindent egybevetve a különféle értékpapírok együttes névértéke a 100 milljárdhoz közelít. Van értékpapír-forgalom, vannak már értékpapír-kereskedelemben közreműködő, megbízásokat teljesítő tőzsdeügynökségek (brókerségek), s bár értékpapírtőzsde még nincs, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban rendszeresek a tőzsdenapi találkozók, amelyeken a bankok, pénzintézetek, brókercégek megbízottai, úgynevezett alkuszai elsősorban kötvényeket adnak-vesznek. — És miért?! — Dolgozni kéne. Mondta az asz- szony, hogy kevés a pénz ... Az orvos lehuppant a székre. Sóhajtott egyet, és megírta a kórházi elbocsájtót... ★ A magányos, ötven körüli férfit munkahelyén mindenki szerette, tisztelte. Évek alatt összegyűjtött pénzéből vett magának Budakeszin egy családi házat. Ettől kezdve az éltette, hogy a leromlott épületből, a gazos, elhanyagolt kertből kialakítsa az álmaiban élő mesepalotát. Munkatársainak korábban is sokat mesélt elképzeléseiről, aztán rendszeressé váltak a hétfői beszámolók: már elhelyeztem a tetőgerendákat, kész a kandalló, megvettem a konyhabútort, elkészült a sziklakért, Xnegvan már a tavacska a csobogóval és így tovább. Mindent a két kezével csinált: a termésköveket egyenként faragta megfelelő formára, a gerendákat méretre, elkészítette a tetőzsindelyt, gyönyörű, parkos kertet varázsolt a ház köré. A napokban, csillogó szemmel lépett kollégái elé: — Készen vagyok .. . Tegnap az őzikét is hazahoztam, ott szaladgál a kertben .. . Leült és lihegett. Boldog mosoly- lyal nézett fel újra: — Holnaptól kezdve már élvezhe-, tem az én kis paradicsomkertemet . .. znap éjjel ezzel a boldog tudattal aludt el. Másnap n&m 'ébredt föl. Az orvosi vizsgálat infarktust állapított meg. Kisgergely József A tőzsdéhez vezető fejlemények összefoglalásával a tőzsde — majd mindahnyiunk számára elvont — fogalmát, tőkepiaci szerepét kívántuk érzékeltetni. A tőzsde ugyanis az értékpapír-, a tőkepiac csúcsszerve, az a hely, ahol a forgalomban lévő értékpapírok közül csak kevéssel, a legnagyobb értékvolumenűekkel, a legnagyobb forgalmat ígérőkkel koncentráltan kereskednek. Az értékpapírtőzsdének két alapfunkciója van: befektetési lehetőségeket biztosít a szabad tőkének, a pénzmegtakarítások számára; a vállalkozók a már működő részvénytársaságok számára pedig a külföldi — beleértve a működőtőke bevonásának — tőkeszerzés lehetőségét nyújtja. Szakmai körökben igen sokan a tőzsdétől várják az eszközök jobb — a hatékonyság által orientált — elosztását, s ennek eredményeként a gazdaság, a termelés szerkezetének ugyancsak a hatékonyság jegyében való korszerűsödését. Mind a tőzsde, mind a tőzsdén, kívüli értékpapír-kereskedelem a gazdaság társadalmi nyilvánosságát szolgálja. A várhatóan még az idén az Ország- gyűlés elé kerülő értékpapírtörvény tervezete előírja az értékpapír-kibocsátás nyilvánosságfeltételeit, a* úgynevezett kibocsátási tájékoztató adattartalmát, s a vállalat éves gazdasági eredményeinek, mérlegének sajtóban való rendszeres közzétételét. A tőzsdére való bekerülésnek, a részvények befogadásának és i jegyzésének, .forgalmazásának külö- ’ nősképp szigorúak a feltételei. Ezt példázza,' Hogy a Tungsram Rt. külföldi tulajdonba került részvényeit a befektető pénztintézetek egyelőre pihentetik, s ha az elkövetkező három évben a korábban több kontingensen ismert Tungsram gazdasági eredményei bizalmat ébresztőek lesznek, akkor, vagyis a következő évtized első esztendeiben jegyeztetik be a nyugati tőzsdéken. Az értékpapírtőzsde elsősorban azokról és azoknak a vállalatoknak, cégeknek nyújt információt, amelyeknek részvényeit a tőzsdén forgalmazzák. A saját, részvények, értékpapírok árfolyama, annak alakulása a vállalat piaci megméretését, értékelését fejezi ki, s ez a piaci érték egyaránt több és kevesebb lehet a vagyonmérlegben szereplőnél. A tőzsdei árfolyamok alapján a vállalatok üzleti és fejlesztési döntéseket hozhatnak. Nem véletlenül honosodott meg a tőzsdei barométer kifejezés, amely a tőzsde jellemző árfolyammozgása, üzletmeneteiének intenzUása az általános gazdasági helyzetre enged következtetni. Alkuszok és piaccsinálók Valószínűsíthető, hogy 1990-ben lesz már magyar tőzsde, megfelelő elhelyezkedéssel, technikával, frissen képzett fiatal szakemberekkel, alkuszokkal, egyszóval rendelkezik mindazzal, ami a tőzsdéhez kell. Azok számára, akik. tudják, hogy a hajdani Budapesti Áru- és Értéktőzsde — a tv által használt Szabadság téri épülettömbben székelt: az új tőzsdéhez nem kell sem palota, sem tornaterem nagyságú helyiség, a mai korszerű tőzsdék tulajdonképpen elektronizált irodák, amelyek az alkuszok és az úgynevezett piaccsinálók egyidejű jelenlétét sem igénylik, az üzletek számítógépeken köttetnek. Onnan folytatva, hogy jövőre már újra. lesz Budapesti Értéktőzsde, de további esztendők kellenek majd ahhoz, hogy elegendő volumenű, összegű régi és új forgalomképes értékpapírok piacra* kerüljenek, s a tőzsdének bőven legyen „árualapja” — mindenekelőtt részvénye —, amellyel a forgalmazás, a kereskedelem folyamatossá válhat. Garamvölgyi István
