Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-02 / 180. szám
1989. AUGUSZTUS 2., SZERDA ^fííffap 3 Válaszút előtt az agrárreformkör Mindenki virágzó falvakat ígér fontos választás elé érkezett a vidéki embereket: tsz-tago- kat, háztáji gazdálkodókat, állami gazdasági alkalmazottakat tömörítő Országos Agrárreform Kör. Május másodikai megalakulásuk óta nagy ívű pályát futottak be. Elnökük, Nagy Tamás (a gyáli Szabadság Termelőszövetkezet elnöke) hétezer kilométert utazott a hazában, szélesíteni a reformkor bázisát. E ennek az érdeklődésnek most már felelőssége is van. Tovább kell lépni a vidéki Magyarország érdekében, ezt várják a falvak lakói, de hogyan? Párttá alakulva, vagy sem? Tegnap már erről volt szó Érden a Pest Megyei Agrárreform Kör tagjai körében. — Folyik a harc az ország újraosztásáért, s a vidék érdekeit senki sem képviseli — mondták többen is. Elhangzott: a jelenlegi huszon-egyné- hány párt egyike sem rendelkezik elfogadható agrárpolitikai elképzelésekkel — s a felszólalók nem említették kivételként az MSZMP-t sem. Hiszen a szocialista munkáspárt s a néppárt is virágzó falvakat ígért, de azt nem mondja meg senki, hogy mi lesz a csőd szélén álló ötszáz — egyesek szerint hétszáz, a ma értesültek szerint hétszázötven — termelőszövetkezettel holnap. Holnap, bizony, mert az idő sürget. Az agrárolló nyílik, vidéken az élet mind lehetetlenül. Lépni kell. — Számolja ki valaki, menynyivel többet kap az államtól egy budapesti lakos, mint egy vidéki! — kiabálta valaki felháborodottan. — Érdekeink védelmében alakuljunk párttá! Ezt sokan találták vonzó gondolatnak: az agráriusok elméletileg két és fél millió parasztot tudnának felsorakoztatni szavazóurnáik elé. „Elsöprő győzelmet aratnánk, s befolyásolnánk a törvényhozást” — így az egybegyűltek egyik fele. Igen ám — mondja a másik oldal —, de a tsz és az állami gazdaság vezetőinek zöme MSZMP-tag. Egy párt sokkal könnyebben állíthat képviselőjelöltet, mint egy szövetség. De hozzá is kell tenni: csak a jelenlegi választási szabályok szerint. Mi lesz, ha ezek változnak? Sok érv hangzott el a párttá válás ellen és mellett. Végül kezdett kikristályosodni: legjobb lenne, ha az agrárreformkör átalakulna a teljes magyar vidéki lakosságot tömörítő parasztszövetséggé. Tóth Béla Endre ik mondta Rettegők Annak idején, a Magyar Tudományos Akadémia. 1981. évi közgyűlésén nagy feltűnést keltett az előadása, hazánk és a műszaki haladás viszonyáról. Olyan .,jól beolvasásra” sikerült a beszéd, Vámos Tiboré. Az akadémikussal most a Magyarország (89/30.) készített nagy terjedelmű interjút, gazdasági helyzetünk gyökereiről, gyengeségeiről, hazánk és a világ viszonyáról. arról, mit remélhetünk. Terítékre került seregnyi ok, szókimondóan, például ÍQy: „Sajnos, már elég sokan rettegnek tőlünk: gazdasági tevékenységünk színvonalától, a bécsi utcák magyar hordáitól.” Tetszik, nem tetszik: igaz. Sajnos. Főként ami a gazdasági tevékenységünk színvonalától rettegöket illeti... Amibe mi beleértjük magunkat is: a bérből, fizetésből élő magyar állampolgárokat. Akik attól rettegnek, mi lesz holnap, mekkora lesz az a kenyérke, amely még megsülhet, mert annyi liszt még van ... Értjük tehát V. T. értetlenségét, amikor azt mondta az interjúban; „Miért nem veszi egyik politikai szervezet sem programjába a minőség emelésének, javításának nemzeti ügyét?" Valóban: miért nem veszi? Szónoklatok, nyilatkozatok ugyan fölös számban is elhangzottak, elhangzanak róla, de hogy programba kerüljön ... Holott annyi, de annyi politikai szervezet van már és annyi, de annyi program ... Akkor tehát? Az akadémikus kérdezett, vesszük a bátorságot a feleletre, az egyik lehetséges oknak a megjelölésére. Ta- lán-talán azért az ódzkodás, mert ha a minőség ügye előkerül, akkor minden politikai szervezetnek magán kellene kezdenie a vizsgálatot. S ha magán kezdené, kiderülhetne, mennyire messze állnak a minőségtől; szervezetileg, működé- sileg, stratégiailag, taktikailag ... minden tekintetben. Ez lenne ám a furcsa minőségi tanúsítvány! Főként azért lenne furcsa, mert mások okításában némely politikai szervezetek már olyan minőséget adnak, amilyentől — rettegni lehet... KLIENS Gondban van, aki munkahelyet is változtatott Ki fizeti a párttitkárt? Manapság az MSZMP apparátusa a bírálatok kereszttüzében áll. Sokan teszik szóvá például, hogy a kelleténél többen kapnak fizetést a párttól, mások szerint munkájuk minősége nem megfelelő, s akadnak olyanok is, akik a viszonylag magas kereseteket kifogásolják. A viták nem csak a kívülállók körében zajlanak, hanem az apparátuson belül is. Azt ugyanis már felismerték, hogy a régi módon nem lehet dolgozni: egy megújuló párt megújuló apparátust igényel, olyan embereket, akik szakmai fel- készültségük 'révén képesek hatékony segítséget nyújtani a választott tisztségviselőknek és testületeknek. Kényszerből, vagy ónként Ma még persze sok minden tisztázatlan, erre világított rá egyebek között az utóbbi időben nagy vihart kavart Tabajdi-ügy is. Mint közismert, Tabajdi Csaba, a Központi Bizottság osztályvezetőhelyettese egy külföldön megjelenő lapban bírálta Grósz Károlyt, s úgy vélte, hazánknak katonai védelmi lépéseket kell tennie egy esetleges délkeleti támadás megelőzésére. Az interjú megjelenése után Tabajdi Csabát felfüggesztették állásából, emiatt több szervezet élesen tiltakozott. Bár az ügy még nem zárult le. A korábbi felfogás szerint az apparátus az improduktív szféra része, a bírálók egy része még ma is ebből kiindulva fogalmazza meg véleményét. A párt és az állam összefonódásának hatásait elemezve érthetőek az indulatok: ma már világosan látszik, hogy például a járási hivatalok megszüntetése után az MSZMP különböző szintű szervezetei — főleg azok, amelyek saját apparátussal rendelkeznek — egy sor hatósági feladatot vállaltak fel. Kényszerből vagy önként? A kérdést csak most, utólag fogalmazhatjuk meg így, mert akkoriban, amikor ezekre a lépésekre sor került, természetes volt az ál- lamhatalolmmal összekötő szálak megerősítése. Az elmúlt évtizedekben a megyei, városi és nagyközségi pártbizottságok mellett fizetett vezetőkből és munkatársakból álló, függetlenített szervezeti egységek jöttek létre a nagyobb vállalatoknál is. A működésihez szükséges anyagiak előteremtése azonban nem minden esetben a párt feladata volt. Sőt! Alig akad kivétel az alól, hogy a függetlenített munkatárs bérét a munkáltatótól kapta, illetve még kapja most is néhány helyen. Mert a pártállam felszámolásába tett erőfeszítések hatására egyre tisztábbá válik a kép, s egyre több intézményi és vállalati pártbizottság élén, fizetett munkatársainak körében változik a felállás. A kibontakozó folyamat eredményeként megyénkben például az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban, a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Sasad Termelőszövetkezetnél, a Ganz Árammérőgyárban és még más helyeken is áttértek arra, hogy a helyi pártveze-„ tő társadalmi munkában foglalkozik politikai teendőkkel. A Központi Bizottság 1987 végén egy merőben új státusgazdái kodási rendet alakított ki. Ennek keretében teljes önállóságot adtak a megyéknek abban, az anyagiak által behatárolt mozgástéren belül maguk döntsenek arról, hogy az alsóbb párt^zerveknél mekkora apparátust érdemes fenntartani. Teljes as önállóság nyomán a Pest A KB döntése tavaly februárban megyei párt-végrehajtóbizottság is napirendre tűzte a kérdést. A testület tagjai elé kerülő anyag pontos adatokat tartalmazott az 1987. december 31-ei helyzetről. Eszerint szűikebb pátriánkban akkor 257-en kapták közvetlenül az MSZMP-től a fizetésüket, 97- en pedig ugyan politikai munkát végeztek, de a járandóságaikat többnyire a munkáltatójuk folyósította. Az utóbbi kategóriába ma 52-en tartoznak, ám ez a szám talán már e sorok írásakor sem igaz, mert a már említett folyamatnak köszönhetően a mun. kahelyeken egyre többen vállalnak pártmunkát társadalmi aktivistaként. A döntő szót az apparátusok átszervezésével foglalkozók a készülő párttörvénytől várják. Ez határozza majd meg, hogy milyen anyagi támogatásban részesülhetnek a különböző szervezetek. A? már most valószínű, hogy a pénzek elosztásában valamiféle normativitás fog érvényesülni, ezzel egyébként, az ellenzéki pártok is jórészt egyetértenek. Várható, hogy a törvény kimondja azt is, hogy a pártok csak saját bevételeikből és az állami támogatásból gazdálkodhatnak. Az viszont még vi'ta tárgya, hogy a politikai szerveződéseket kizárják-e a munkahelyekről, vagy pedig az eddigi gyakorlatot módosítva, az MSZMP- hez hasonlóan a többi párt is saját szervezetet hozhat létre a gyárkapukon belül. Hivatást is cseréltek Akármi lesz is a végső szó, egy biztos: az MSZMP nem mondhat le arról, hogy ahol sok tagja van, ott *.e végezzen valamilyen szervező tevékenységet. Egyelőre még vitatják, hogy mi lenne a legjobb megoldás. Pest megyében az apparátuson belüli feladatok ésszerűbb megosztását szolgálja az is, hogy a megyei és városi munkatársak száma fokozatosan csökken, miközben a községekben megerősítik a függetlenített apparátusokat. A döntéseket alapvetően az ésszerűség motiválja, s csak az anyagi lehetőségek szabnak határt. A káderügyekkel foglalkozóknak jelenleg a legtöbb gon. dot az eddig fizetett politikai vezetők helyzetének rendezése okozza. Azokon a helyeken, ahol a pártszervezet titkára nem szakadt el a tanult szakmájától. könnyebben megoldható a beilleszkedés a kisebb közösségekbe. Sokkal nehezebb a dolga viszont azoknak a városi, nagyközségi apparátusi tagoknak, akik a politikai pályájuk érdekében nem csak munkakört, hanem hivatást is cseréltek. Nekik jelenleg elhelyezkedési gondjaik vannak, s ezt csak növeli, hogy sajnálatos módon az Utóbbi évtizedekben az apparátusi tagok kiválasztása során érvényesült a kontraszelekció is. Furucz Zoltán A Bég ki wáiábhssk Beheffnek meiorosok Ha nem fűj a szél, nincs repülés Ma ideális volt az idő a vitorlázó repülők számára. Gallé Miklós éppen Szihalomról érkezett vissza a dunakeszi repülőtérre. Jó az eredménye, hiszen 121 kilométer/óra átlag- sebességgel repült. Nem véletlenül éppen ő a repülőklub vitorlázó-szakosztályának edzője. — Azt mondjak, ez a bátrak sportja. — Fokozatosan meg lehet szokni a repülést, s ezt az életformát is. De fegyelmezettség, dönteni tudás és nagyfokú önállóság feltétlenül kell hozzá. Mi a Malév repülőklubja vagyunk. Sok utasszállító gép pilótája itt kezdte sportrepülőként. s jelenleg főhivatása mellett hobbiból visszajár hozzánk. A pilótaképzésért cserébe anyagilag segítenek bennünket a géppark fenntartásában, működtetésében. A klub legnépesebb tábora a vitorlázószakosztály. — Kik és honnan kerülhetnek ide? — Jelentkezni 15 éves kortól lehet. A budapesti középiskolákból, s a dunakeszi gimnáziumból jönnek a legtöbben, de a környék minden településéről van egy-két tagunk. A sportrepülőjelölt alapos vizsgálaton esik át. Aki hivatásosnak készül, annak szigorúbb orvosi, pszichológiai és pályaalkalmassági vizsgálatoknak kell megfelelnie. — Hányán tartoznak a vitorlázó-szakosztály kötelékébe, s milyen a lányok aránya? — Százharmincán vagyunk, közülük tíz százalék a lány. Télen elméleti oktatás van az újpesti klubhelyiségünkben. Aki eredményesen vizsgázik, az tavasszal elkezdheti a gyakorlati kiképzést. Először a kétszemélyes Góbé típusú, magyar vitorlázógép első ülésére ül, mögötte az oktatóval. Csör- léses indítással körülbelül öt- venszer szállnak fel. Alkalmanként 4-5 perces kis iskolaköröket tesznek, a fel- és leszállást, a gép vezetését, az egyenesrepülést és a fordulást gyakorolják. — Hogyan segít az oktató? — Mindkét ülés előtt van kormány. Eleinte szinte az oktató irányít, majd egyre több önállóságot enged a növendéknek, aki ha jól, ügyesen teszi a dolgát, később már fölszáll- hat egyedül is. Ilyenkor mindannyian szurkolunk, mert rontani bizony lehet, különösen leszálláskor. Csak a legkiválóbbaknak van esélyük arra, hogy a Z—142-es gyakorlógépen a motoros repülést is megtanulják. Le kell tenni a A-B- C kategóriájú vizsgákat. Aki többet jár ki, jobban halad, bár ez függ a képességtől, a rátermettségtől is. A vizsgák után a szakszolgálati megmérettetés következik. Aki ennek is megfelel, hivatalosan is pilótává lesz. — Mi történik, ha nincs megfelelő szél? — Akkor kénytelen valahol leszállni, tarlóra, legelőre, mezőgazdasági repülőtérre. Nagyon kell figyelni az ismeretlen terepet. — Hogyan kerül haza a gép? — Ha a terep jó, akkor vontatógép megy érte, ha nem, akkor szétszedik és szállítókocsival hozzák haza. — Milyen típusú gépekkel repülnek? — Gyakorláskor a Pirátot, Fókát, Kobrát és az IS—29-est használjuk, teljesítményrepülésre a finn PIK—20-assal és a lengyel Jantarokkal megyünk. Szegeden most rendezték a nemzeti vitorlázórepülő-bajnokságot, amelyen osztrák, NSZK, szovjet és csehszlovák versenyzők is részt vettek. Standard kategóriában a dunakeszi illetőségű 24 esztendős Gulyás György Malév-ver- senyző lett a győztes, a szabadkategóriában Gurály Béla nyert, aki főhivatású pilóta, egy TU—154-es kapitánya, klubunk tagja. — Hol áll most a magyar repülősport? — Sajnos nekünk nincs világszínvonalú gépparkunk, ezért a bajnokságokon versenyzőink kölcsöngépekkel indulnak, de a kevés tréning hiányában csak a középmezőnyben végeznek. Alkonyodik. A repülőtér lassan elcsendesedik. Pany! Mária Gallé Miklós edző most érkezett vissza a távrepülésről Leértékelési verseny A férfiszafaritól a KLU-kazúnig ménnyel. Augusztus 5-től termelői áron kaphatók női és férfiruhák, a divat- és a gyermekosztály több cikke. Kapható lesz indiai szoknya, blúz, 290-300 forintért, cseh tréningruha 590-ért. Hummel tréning 1190-ért. Nagykamasz szövetpantalló 290 forintért. Fiú- és lánykablúzok, nadrágok 99- től 195 forintig. A férfizokni párja 55 forint lesz termelői áron, amelynek normál ára 77-79 forint lenne. T. K. Akár egy árva tízfilléres nélkül is vásárolhatunk százezer forintos értékhatárig bármit a Dél-pesti ÁFÉSZ Erzsébet Áruházában, augusztus elsejétől. Az OTP akciója a személyi kölcsön feltételeinek megfelelően ad hitelt egyetlen forint előtörlesztés nélkül. A nem mindennapos kezdeményezésben a Garancia Biztosító is részt vesz. Az Erzsébet Áruház a többieknél már egy héttel korábban megkezdte a szokásos szezonvégi vásárt. Más áruházak egységesen hétfőtől augusztus 12-ig adják olcsóbban árucikkeiket. Az Űttöröben az összes nyári terméket, még a drága importholmikat is negyven százalékkal leértékelik. Csak szandálokból harmincháromféle fazont kínálnak. A Divat- csarnok kedvezményes választéka a férfiszafaritól a biedermeier bútorhüzaton át, a cser- getakarókig rendkívül színes. A szezonális cikkek mellett olcsóbban árusítják a lányka anorákokat, 1Ö50 helyett 1100- ért és 1300 helyett 780-ért. De egyes fonalfajtákat is kedvezménnyel adnak, összesen 55 milliós árukészlettel várják a vásárlókat. A Corvin Áruházban 35 millió forint értékű nyári holmit, lakástextíliát és bútorszövetet kínálnak. A Sugárban sem csak nyári holmit adnak olcsóbban. Az Aranypókban a fehérneműtől a bőrtáskákig mindent leértékelnek 40 százalékkal. A Mamma bolt és a Szivárvány mellett még a Vasedényben is jól járnak a vásárlók, mert háztartási eszközökhöz, a csempéhez, a padlólapokhoz 20 százalékkal, a KLU-kazánokhoz 10 százalékkal olcsóbban juthatnak hozzá. A Röltexben ágynemű-garnitúrák, lepedők, az Ezermesterben barkácscikkek kaphatók 20-50 százalékkal kevesebbért. Az iskolakezdésre készülve az Ápiszban csak a felső tagozatosoknak és a középiskolásoknak 20 százalék kedvezménnyel árusítják a 'üzetcsomagokat. A Skála Budapest Nagyáruházban a szokásos nyári szezonális árucikkeket dobják piacra 30-40 százalékos kedvez-