Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-11 / 161. szám
4 %?£Man 1989. JŰLIUS 11., KEDD Dunakeszi 3. Számú Általános Iskolája a közelmúltban vette föl Bárdos Lajos nevét. Az ünnepségen fölavatták a névadó szobrát az intézmény aulájában. A hiteles, megraga. dó mellszobor alkotója Czine- ge István, helyben élő szobrászművész. Czinege István gyártelepi 52 négyzetméteres lakása akár kis múzeum is lehetne. Az előszobában régi fegyvergyűjtemény, a művész festményei, a szobában, alkotásai mellett állatpreparátumok, különböző formájú, színű kavicsok sorakoznak, az erkélyen gazdag kaktuszgyűjtemény díszeleg. Az életrajzi adatokkal kezdtük a beszélgetést: — Szódon születtem 1947- ben, 1962-ben jelentkeztem a 201. Számú Gárdonyi Géza Szakmunkásképzőbe, Dunakeszire. A sikeres szakmunkás- vizsga után kerültem a dunakeszi Járműjavító Üzembe, s ott dolgoztam 24 éven keresztül. 1972-ben érettségiztem a váci Leőwy Sándor Gépipari Tecnikumban, jelenleg a MÁV Járműjavító Munkás Lakásépítő Szövetkezet dolgozója vagyok. — Mióta foglalkozik szobrászattal? — Első alkalommal 1970- ben mentem el a Vasutasok Szakszervezete képzőművészeti körébe. Azóta minden évben szeptembertől májusig heti három-négy alkalommal, délután 4-től este 9-ig a stúdióban dolgozom. Fontos számomra az ottani légkör, barátaim véleménye, bírálata. Sokat köszönhetek mesteremnek, Kirchmayer Károlynak. Mind a mai napig szívesen vállalom az utazást, a bejárást Budapestre. Idehaza egyébként sem tudok dolgozni, mivel nincs műtermem. A stúdióMűvészeti Alap tagjai közé. Dunakeszin több szobromat avatták fel. A Bárdos Lajost, Körösi Csorna Sándort ábrázoló műveim a gyártelepi és a lakótelepi iskolában láthatók, egy nagyméretű figurális szobrom a gimnázium aulájába került, József Attila- szoborportrém pedig a művelődési központ előtt áll. Kollár Albin (Megjelent a Keszi Valóság júliusi számában.) Denijs Dille belga zenetörténészt sokan századunk legkiemelkedőbb zenetudósának tartják. Azt azonban kevesen tudják róla, hogy Magyarországon, közelebbről pedig Szentendrén él. A Brockhaus Reimann zenei lexikon szerint 1904. február 21-én született Aarschotban. Meche- lenben és Antwerpenben végezte teológiai, filozófiai és zenei tanulmányait, majd az antwerpeni tanítóképző intézetben tanított. 1961 és 1971 között az MTA Zenetudományi Intézete Bartók-archívumának osztályvezetője volt, elkészítette Bartók ifjúkori műveinek jegyzékét. A Bartók-filológia egyik megalapozója, számos könyv, tanulmány és több Bartók-mű első kiadásának közreadója. TV-FIGYELŐ JAN A BÁRKÁN. Szégyen, nem szégyen, mindig szerettem az ifjúsági filmeket. Ezért is ültem a képernyő elé, ám az NDK-produkció csalódást okozott. No nem azért, mintha annyira rossz lett volna. Inkább azért, mert minden bizonnyal félelmet ébresztett a gyerekekben. A hitleri idők kezdetén játszódó történet ugyanis bizonyos értelemben ijesztőbb volt, mint egy horror. Hogy miért? Mert míg az utóbbiról mindenki tudja, hogy csak egy _ szörnyű mese, az előbbiről sokan hisszük, hihetjük, hogy igaz történet. Hiszen a nácik annál nagyobb kegyetlenséget is elkövettek, mint felnőttek, gyerekek agyonlövése, kommunisták igaztalan megvádolása, vagy a diák szülők miatti nyilvános megszégyenítése, megkínzása. S éppen ezért gondolhatjuk, hogy megtörtént eseményeket dolgoztak föl. A félelem attól, hogy mindez ismételten előfordulhat, álmatlan éjszakákat szerezhet egy kamasznak, mint ahogy — bevallom — szerzett még nekem is. PREMIER. íme, ugyanazon a napon láthattuk az érem, másik oldalát is, a fent említett horrorral kapcsolatban. A művészeti főszerkesztőség Szem-tanú a nagykovácsi kettős gyermeköngyilkosságról címmel riportmúsort sugárzott az elmúlt hetek közismert tragédiájáról. A szülők, a tanúk véleményéről készült riportfilm után a stúdióban ülő szakemberek elemezték a történteket. Pszichológusok, szociológusok, pedagógusok mondták el, fejtették ki, hogy a tett indoka végső soron abban keresendő, hogy a kamaszok a jelenlegi rohanó és a felnőttek számára is sokszor érthetetlen világban nem tudják senkivel sem megbeszélni a problémáikat, félelmeiket. Ebben a korban erősen foglalkoztatja őket az élet és a halál kérdése, az, hogy mi végre vagyunk a világon. Teli át nem a horrorfilm nézése vezette a fiúkat az öngyilkossághoz, még akkor sem, ha a látottak a sátánizmussal voltak kapcsolatban. Temészetesen szó esett a sátánizmusról és a fiatalok körében hódító különféle szekták hatásairól, illetve arról, mi indítja őket rá, hogy ilyen gyülekezethez csapódjanak. Az adás ideje alatt a nézők betelefonálhattak, kifejthették álláspontjukat a témáról. Az utolsó percekben egy huszonnégy éves fiatalember jelentkezett, s az izgalomtól elfúló hangon mondta el, hogy bizony ő másként látja a dolgokat és az okokat, mint a nálánál mindenképpen okosabb és tájékozottabb szakemberek. ö is akart öngyilkos lenni, őt is megkísértette a sátánizmus, ám az okok között a közömbösséget, a háborús veszélyt, a túlcivilizált ember félelmeit említette, és csodálkozott, hogy a pedagógusok, pszichológusok a sámánizmussal kapcsolatban teljesen ellenkező véleményen vannak. A zaklatott hangból szinte sütött a sürgető kérés: Segítsetek! Győzzetek meg! Szeretnék én is nyugodtan élni! Ám Kepes András, az egyébként kiváló és érzékeny riporter ezt nem hallotta meg. A műsoridő lejártára hivatkozva, megköszönte a fiatalember által mondottakat, és befejezettnek nyilvánította a témát. Nagy hiba volt. Az elhangzottakra válaszolni kellett volna valamelyik szakembernek, még akkor is, ha ezzel csúszik a további program. S ha már a műsorvezető nem érezte a dolog pedagógiai súlyát, legalább valamelyik ott ülő pszichológus vagy pedagógus közbeszólhatott volna. Hiszen ezzel a mulasztással minden bizonnyal nem egyetlen fiút hagytak kétségek és félelmek között, hanem sok száz vagy sok ezer (ki tudja mennyi?!) társát is — és ez valahol megbocsáthatatlan. Körmendi Zsuzsa — Nem. A tulajdonosi jogvita. A kastély 1952 óta a községi tanács nevére van bejegyezve, a Szentendrei Tanács azonban mégsem ismer el minket tulajdonosnak. — A fenntartási munkák idején nem jelentkezett a tahi tanács a tulajdonosi igényével. Csak most, hogy hasznosítani szándékoznak a kastélyt — monda dr. Xantusz Judit, a Szentendrei Tanács vb-titkára. — A földhivatalnál nincs bejegyezve, hogy a helyi tanácsé lenne az épület. • A Szentendrei Tanács miért ragaszkodik a kastélyhoz? — Egészségügyi szolgáltatásokhoz szeretnénk igénybe venni. Az egyik elképzelés szerint rendellenesen elhízott gyermekekkel foglalkoznának itt. Iskola vagy egészségügyi szolgáltatóház. Mindkettő nemes, közérdekű elképzelés. A kastély eddig is közcélokat szolgált. Harminc évvel ezelőtt gyógyszerészek szociális otthona volt itt, majd pedig szociális foglalkoztatóvá alakult. Lakói az idén tavasszal költöztek ki az épületből. Most egyelőre nincs tulajdonosa a két gazdával is rendelkező műemléknek. Sokan drukkolnak azért, hogy ne az olaszok kaparintsák meg. A helyi tanács sem szeretné eladni. A szükség azonban nagy úr ... Iskola kell a községnek. Lehet, hogy a testi-lelki épülés helyett mégis a külföldi vendéglátás fog itt virágozni. Egyelőre zárva vannak az ajtók, megy a huzavona. K. Gy. hogy ma már nem dolgozik, mivel egészségi állapota az utóbbi időkben megromlott. A közelmúltban kórházban volt. két ízben megoperáltók, így mára már csak hobbijainak él; ezek az ófrancia irodalom, valamint a klasszikus és modern zene. Bartókot az emberek néhány kimagaslóan nagy müvétől eltekintve nem ismerik igazán. Külföldön a nyelvi nehézségek is hátráltatják a darabok megértését, de Magyarországon sem övezi a megérdemelt tisztelet. Kidobták az utazási irodából Beszélgetésünk során így emlékezett vissza 1937 februárjában történt megismerkedésükre: — Nagyon komoly, introver- tált természet volt, ez érthető, hiszen két asszony — anyja, Voit Paula és annak nővére, Irma — nevelte fel. Akkoriban öt alkalommal találkoztunk. Zeneszerzői fogásairól és a magyar zenéről beszélgettünk. Érdeklődésem középpontjában akkor az állt, hogyan válik egy komponista ismert zeneszerzővé, lángésszé. Először 1938-ban írtam róla egy könyvecskét, amellyel nagyon elégedett volt, és hívott Magyarországra. A magyar utazási irodából 'aéonban-szabályosan kidobtak. amikor megtudták, hogy Bartók és Kodály zenéjének tanulmányozása miatt jönnék Magyarországra. Bartók 1945-ben meghalt, ekkor egy újabb könyvet írtam róla. Mivel szerettem volna többet megtudni életéről és az országról, levelet írtam a fiának, Bélának és Kodály Zoltánnak. Mindketten nagyon szívélyesen válaszoltak. Kodály meghívott, Béla pedig azt írta, hogy fiatal kora miatt kevés kérdésemre tud válaszolni, de Elza néni (Bartók nővére) jól beszél németül, minden kérdésemre szívesen felel. Elza valóban sokszor küldött levelet, tele adatokkal Bartók ifjúságáról, szüleiről, a nagyszőllősi, pozsonyi évekről. Első alkalommal 1949-ben jöttem Magyarországra. Kodály aki már akkoriban is betegeskedett, rendelkezésemre bocsátotta a könyvtárát, Elza pedig egy egész koffernyi emléket mutatott: képeket, leveleket, dokumentumokat, iskolai füzeteket, amelyek korai műveinek kéziratát tartalmazták Legelső kompozícióit még az édesanyja jegyezte le. Elza útmutatása nyomán jutottam el a többi, még élő családtaghoz. Bartók unokatestvére, Ilonka, egy norvég tengerészkapitány felesége lett, így kerültem 1952-ben Norvégiába. Három hetet töltöttem ott. Ilonka rengeteget tudott a családról és a hozzájuk kötődő városokról. 1953-ban és 54-ben meglátogattam Zürichben Geyer Stefi hegedűművésznőt (1888— 1956), aki a zürichi konzervatórium zenetanára volt. Bartók az ő számára írta kéttételes hegedűversenyét. Hozzá írott levelei a zeneszerző életének fontos dokumentumai. Lassan elfogy a család 1949 után évente szerettem volna jönni, de az akkori politikai viszonyok miatt nehezen lehetett vízumhoz jutni. Legközelebb csak 1954-ben kaptam. Ezt követően évente két- szer-háromszor jöttem Magyarországra, így egy idő után célszerűbbnek látszott ift letelepedni. Kapóra jött, hogy az MTA megkérdezte, elvállal- nám-e a Bartók-archívum vezetését. A Bartók-család történetét Ilonka útmutatásai szerint állítottam össze. Még az ifjú Bartók említette, hogy a família Borsodszirákról származik, ezért 1954-ben együtt felkerestük az ottani temetőt, és megtaláltuk Bartók Gergely (1740 —1825) és Gondos Mária (1753—1820) üknagyszülők sírját. Borsodszirákon eddig nem is tudtak erről, de ezután szépen rendbe hozták őket. A családfát és a család névsorát utazásaim során állítottam össze. Bartók néven 71 tagja volt a családnak, de mára alig él közülük néhány. Bélának és Péternek pedig nincsenek gyermekei. Az egyetlen feltétel volt Az utazásokra azért szántam rá magam, mert Bartók egy alkalommal azt mondta, hogy a magyar népzenét elméleti úton megtanulni, megérteni nem lehet, az emberek között kell lenni, figyelni, ahogyan énekelnek, táncolnak, élnek. Ezért kocsival és egy tolmácscsal bejártam Magyarországot, Szlovákiát és Romániát, faluról falura követve Bartókot. Fontos ismerni gyűjtőútjának állomásait, hiszen minden kompozíciója egy-egy darab az életéből. Amit meg lehetett róla tudni, akikkel találkozni lehetett, és amit Emma (Kodály első felesége). Ilonka és Elza elbeszélt, mára együtt van. A kutatás befejeződött, nem valószínű, hogy újabb adatok előkerülnek. Dille Dénes professzor végleg Magyarországon telepedett le. Jól érzi magát. Szentendrét nagyon szereti, itt kíván élni, Budapest nem vonzza, és Belgiumba sem szánékozik visz- szatérni. 1961 óta lakik szentendrei otthonában; annak,idején az MTA felkérésére válaszolva egvetlen feltétele volt, az. hogy Szentendrén szeretne lakni. Szegő Krisztina A költségek nagyobb részét vállalják Tanuló tanárok Bár konkrét megállapodás még nem jött létre az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint a Művelődésügyi Minisztérium között az orosz nyelvtanárok átképzésének támogatásáról, a munkaügyi Kétszázadik évforduló '.'■Kitt - .-yry.. A francia forradalom kétszázadik évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár rendezésében kiállítás nyílik július 14-én, a Bastille ostromának napján a Nemzeti Múzeumban. Az október 22-ig nyitva tartó tárlat a francia forradalmat g annak magyarországi hatását mutatja be a látogatóknak kormányzat ennek ellenére már most is garantálja, hogy hozzájárul a szakváltáshoz szükséges nyelvtanfolyamok költségeihez. Ezzel kapcsolatban az ÁBMH-ban elmondták: a nyári tanítási szünetet az orosz nyelvtanárok közül sokan arra kívánják felhasználni, hogy megkezdjék az átképzést más nyelv oktatására. Ezért a munkaügyi kormányzat még a megállapodás megkötése előtt úgy döntött, hogy az előzetesen egyeztetett feltételek szerint vállalja az átképző tanfolyamok támogatását a foglalkoztatási alapból. Az eddigi egyeztetések szerint az átképző tanfolyamon költségeinek maximum 65 százalékát téríti meg a munkaügyi kormányzat a foglalkoztatási alapból, a fennmaradó összeg az átképzésben részt vevő tanárokat terheli. Ugyanakkor mód van arra is. hogy ezt a fennmaradó 35 százalékot a tanácsok, az iskolák részben vagy egészében átvállalják, mint ahogy arra mar több helyütt ígéretet is tettek. Amennyiben az átképzés a tanítási időben is folytatódik, a tanfolyamokon részt vevők legfeljebb napi két órának megfelelő keresetkiegészítésre tarthatnak igényt. A középfokú nyelvvizsga megszerzését követően a tanároknak a főiskolákon. egyetemeken kell elsajátítaniuk az új nyelv tanításához szükséges ismereteket A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint eddig mintegy 3700 orosz nyelvtanár jelezte, hogy vállalkozna az átképzésre. A világnyelvek közül a legtöbben angol, maid német és francia nyelvek oktatására kívánnak szakosodn Minden anyagot szeretek Dunakeszi szobrásza ban minden feltétel adott, ami az alkotáshoz szükséges: modellek, anyag, szerszám. Szobraimat kőből, fémből, fából készítem. Szeretek minden anyagot. Első munkáim portrék voltak, ezeket követték a figurális jellegű alkotások. Kiállításokon a 70-es évek óta veszek részt. Munkáim nemzetközi kollektív tárlatokon is szerepeltek már. Nincs kedvenc témám, az ember érdekel. Az idén vettek föl a Senki nem tud bemenni Kié lesz a kastély kulcsa? Elterjedt a hír: olaszok szeretnék megvásárolni a tahi- tótfalui kastélyt. — Nem pletyka, amit hallott — mondta Lévai Gézáné, a helyi tanács elnöke. — Szállodát és éttermet szeretnének itt kialakítani. • Jó boltnak tűnik? — Nem a „bolt” izgat minket. Ha lenne pénzünk a felújítására, akkor eszünkbe sem jutna, hogy eladjuk. Anyagi lehetőségeink azonban szűkösek. A kastélyért kapott ösz- szegből iskolát szeretnénk építeni. • Megkötették már az üzletet? — Nem, mert az olasz vevő nem tudott körülnézni az épületben. Zárva van. Én sem tudok bemenni. • Csak nem az eredeti gazda szelleme kísért. •.? Szentendre szerelmese Belga zenetudós Bartókról
