Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-11 / 161. szám
pmrr m »#r, 1089. JÚLIUS 11., KEDD Hírmagyarásatunk ^ kaput megnyitották Nem kis meglepetést keltett nyugati hírmagyarázók körében, amikor júniusban Hasemi Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazott. Az 55 éves politikus — aki egy személyben az iráni fegyveres erők főparancsnoka is — utazását „nyitásnak” jellemezte, amellyel Teherán ki akar lépni nemzetközi elszigeteltségéből. „Az iráni újjáépítés évtizedében”, amely az Ira.ckal folytatott pusztító háborút követi, a parlament elnöke szerint, rendkívül gyümölcsöző lehet Moszkva és Teherán kapcsolata. A politikus, amikor arról kérdezték, hogy miért a Szovjetunió felé nyitnak, arról beszélt, hogy Khomeini ajatollah -— aki életében nem egyszer tett egyenlőségjelet a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, amelyeket egyaránt a „két rossznak” nevezett — közvetlen halála előtt megváltoztatta véleményét. S amikor ő a Szovjetunió felé kezdi a nemzetközi elszigeteltségből való kitörést, akkor az. ajatollah végakaratát teljesíti. Az utazás valóban gyümölcsöző is volt. Olyan megállapodást írtak alá, amely hatmillíárd dollárról szól. Irán ennyi értékű földgázt szállít a Szovjetuniónak, s cserébe Moszkva segítségei nyújt az iráni olajkitermelés és fegyvergyártás fejlesztéséhez, valamint erőműveket és utakat épít az országban. Erre a kapunyitásra nem véletlenül került éppen most sor. Bár Hameneit Khomeini halála után gyorsan az ajatollah utódjának választották, de nyilvánvalóvá tették,.-hagy. csak ügyvezető szerepet tölt be. A 49 éves politikus csak addig tölti be Khomeini megüresedett helyét Irán : élén, amíg meg nem tartják az alkotmány reformjáról szóló népszavazást, amelyet még Khomeini rendelt el. Ez — ha elfogadják — jelentősen bővíti az elnöki jogkört a miniszterelnöki pozíció rovására. így akarják jobban centralizálni a végrehajtó hatalmat az elnök kezében, s megakadályozni, hogy egymással rivalizáló hatalmi központok lelassítsák a döntéshozó eljárást, amelytől Irán jelenleg annyira szenved. Az alkotmányreformra való népszavazást együtt tartják az elnökválasztással, amelynek dátumát július 28- ban jelölték ki. A jelöltek listáját július 2-án zárták le. A felsorolás nyolcvan politikus nevét tartalmazza. De valójában egyetlen esélyes jelöltje van a választásnak, s ez Rafszandzsani, aki erőteljes és dinamikus hadjáratot folytat az elnöki szék megszerzéséért, amely az új alkotmány értelmében oly nagy hatalmat összpontosítana kezében. Július első napjaiig csak egyetlen politikus kérdő jelezhette meg Rafszandzsani szándékainak teljesülését, Ahmad Khomeini, az elhunyt ajatollah fia. Ű azonban július 3-án levelet írt az iráni törvényhozásnak. Ebben közölte: az atyja halála okozta megrázkódtatás miatt több időre van szüksége ahhoz, hogy döntsön politikai jövőjéről. Arra kérte a parlamentet, hogy biztosítson számára időt ahhoz, hogy lelkileg és fizikailag felkészülhessen az országnak teendő szolgálatokra. Így Rafszandzsani, akit a Reuter szerint a legerősebb politikai csoportok támogatnák Iránban, most jó eséllyel pályázhat az elnöki cím megszerzésére. Kommentátorok egyébként olyan mérsékelt, a gazdasági növekedést támogató politikusnak jellemzik, aki jó kapcsolatokra törekszik a külvilággal, s eltökélt szándéka megszüntetni az ország elszigeteltségét. Árkus István Beszédet mondott a lengyel parlamentben Bush elnök ma hazánkba érkezik Horn Gyula sejtó tájékoz te tó ja (Folytatás az 1. oldalról.) ződés politikai tanácskozó testületének legutóbbi ülésén is megerősítést nyert a javaslat a két katonai tömb egyidejű feloszlatására, aminek logikus következménye lenne valamennyi külföldön állomásozó katonai egység kivonása. Jaruzelski ezután megerősítette, hogy országa töretlenül tovább kíván haladni a gazdasági és politikai reformok útján, folytatni kívánja a társadalmi és politikai élet de- mokratizációját. A reformok egyetlen kritériuma az lesz — hangsúlyozta —, hogy azok mennyire esnek egybe a lengyel társadalom tényleges törekvéseivel, mennyire javítják a lengyelek életkörülményeit, hogyan erősítik az állampolgári jogokat, az ország stabilitását, biztonságát és nemzetközi pozícióit. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy bár az ország előtt álló problémákat jórészt maguknak a lengyeleknek kell megoldaniuk, Lengyelország még- sincs egyedül, számíthat az Egyesült Államok együttműködésére is. A lengyel parlamenti szereplés mellett George Bush hétfőn két és fél órán keresztül tárgyalt vendéglátójával, Jaruzelski elnökkel. Találkozott Rakowski kormányfővel. Olechowski lengyel és Baker amerikai külügyminiszter külön tárgyaló- asztalhoz ült és megbeszéléAz amerikai elnök életrajza G. Bush 1924. június 12-én született a Massachusetts állambeli Miltonban. 1942 júniusában végzett a Phillips (Repülő) Akadémián (Andover, Massachusetts) és 18. születésnapján bevonult az Egyesült Államok haditengerészetének tartalék erőihez, sikerrel tette le a pilótavizsgát és megkapta tiszti kinevezését. 1942 augusztusától 1945 szeptemberéig a San Jacinto repülőgép-anyahajóról induló torpe- dóbombázó-bevetéseken vett részt a csendes-ócéáni hadszíntéren. A repülési érdemkereszt és három más repülős kitüntetés birtokosa. A háború végeztével a Yale Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol kiváló eredménnyel 1948-ban közgazdaságtani diplomát szerzett (a Phi Beta Kappa Klub tagjaként). Az egyetemi baseballcsapat kapitánya volt. 1966-ban Texas 7. körzetében beválasztották az Egyesült Államok képviselőházába, két év múlva ellenjelölt nélkül újra megválasztották képviselőnek. 1971-től 1973-ig az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete- ként, majd 1973 januárjától 1974 szeptemberéig a Republikánus Párt Országos Bizottságának elnökeként szolgált. 1974 októberében Peking- be utazott, ahol több mint egy évet szolgált az Egyesült Államok ösz- szekötő hivatalának vezetőjeként. 1976-tól a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) igazgatója. Érdemei között tartják számon, hogy hozzájárult a CIA belső helyzetének rendezéséhez és a hírszerző tevékenység erősítéséhez, valamint részt vett az amerikai állampolgárok polgári jogainak védelmét szavatoló elnöki rendelet megszövegezésében. 1980 júliusában a republikánus elnökjelölő konvenció Ronald Reagan alelnökjelöltjévé választotta George Busht, akit november 4-én megválasztottak az Egyesült Államok alelnökének. 1985. január 20-án beiktatták egy újabb négyéves ciklusra. Alelnökként a szenátus elnöke és Ronald Reagan elnök közeli tanácsadója volt. Az elnök visszavonulásával nagy helyzeti előnnyel indult az utódlási versenyben. Mint az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke, George Herbert Walker Bush, 1989. január 20-án tette le a hivatali esküt. Felesége, leánykori nevén Barbara Pierce, a New York állambeli Rye lakosa volt. öt gyermekük született: George, Jeb, Neil, Marvin és Dorothy Bush Leblond. A Bush házaspárnak tíz unokája van. A Bush házaspár lakóhelye a Texas állambeli Houston. Tagjai az Episzkopális Egyház Szt. Márton temploma közösségének, ahol az elnök korábban az egyházközségi tanács tagja volt. KiilföScSi események egy mondatban A Világbank és a magyar kormány képviselői hétfőn Washingtonban kölcsönegyezményt írtak alá, amelynek értelmében a nemzetközi pénzügyi szervezet 95 millió dollár ösz- szegü, közlekedésfejlesztésekhez kapcsolódó kölcsönt nyújt autópálya-építésre, az úthálózat karbantartására, közúti gépek beszerzésére, illetve a hatékonyabb szállítás és vállalati működés elősegítése céljából a MÁV, a BKV és a Hungarocamion szállításiránvnási rendszerének megvalósítására. A A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának hétfői együttes ülésén — az új kormány összetételének vitájában — nem kapott bizalmat az erdőgazdasági és faipari miniszteri tisztségre újra jelölt Mihail Buszigin, akinek a képviselők azt vetették a szemére, hogy hivatali ideje alatt folytatódott a rablógazdálkodás az ország erdeiben és semmibe vették a környezet- védelmi követelményeket. A Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere hétfő délelőtt fogadta juiij Maszljukovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesét, az állami tervbizottság elnökét, aki harmincfős szakértői küldöttség élén szombat óta ötnapos hivatalos látogatáson tartózkodik az országban. A Az Izraeli Munkapárt vezető testületé a jobboldali Likud-tömbbel kötött kormánykoalíció, a nemzeti egységkormány felmondása mellett foglalt állást hétfői ülésén, miután Simon Peresz, a párt vezetője (miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter) csatlakozott a szakítás többségben lévő híveihez. A Erich Honecker hétfőn elhagyta a kórházat, ahol epehólyag-gyulladással kezelték azt követően, hogy szombatod akut epehólyagmegbetegedés miatt már a kora reggeli órákban hazautazott Bukarestből, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének üléséről, s «miatt az ott kiadott dokumentumokat az NDK részéről Willi Stoph miniszterelnök írta alá. A Alek- szej Levasev népi küldött javaslatára Leningrádban a hét végén kétnapos bojkottot tartottak a piaci és szövetkezeti kereskedelemmel szemben, tiltakozva a mértéktelenül magas zöldség- és gyümölcsárak ellen. A Vasárnap minden bizonnyal sokan felkapták a fejüket Litvániában, amikor a köztársasági tévé képernyőjéről a Szovjetunióban első ízben elhangzott a keresztény köszöntés: dicsértessék az Ür Jézus! A VÍZLÉPCSŐ ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN Ragaszkodunk ahhoz, hogy teljes egészében meg kell építeni a bős—nagymarosi erőműrendszert, ugyanakkor hajlandóak vagyunk arra, hogy közösen megvizsgáljuk a magyar féllel együtt az ellenvetéseket — jelentette ki Vladimir Lokvenc, a dunai erőműépítés csehszlovák kormány- biztosa, a Zemedelské Noviny című lap hétfői számában megjelent interjúban. Lokvenc szerint sem a nemzetközi joggal, sem a szerződésekről kötött bécsi nemzetközi konvencióval nem áll összhangban az, hogy a magyar kormány májusban egyoldalúan felfüggesztette a a nagymarosi munkálatokat. Erre csak a két fél megállapodása adhat lehetőséget — jelentette ki. „Nem vagyunk azonban ellene annak, hogy új megközelítésben, új módszereket alkalmazzunk az átfogó megoldás érdekében” — tette hozzá. A miniszterelnök és a bíboros levélváltása Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek levélben kérte Németh Miklós miniszterelnököt, hogy kezdeményezze Mindszenty József bíboros perének felülvizsgálatát. Mint a bíboros levelében megfogalmazta, társadalmunk reformtörekvései nyíltan szembenéznek a múlt hibáival, tévedéseivel. Ennek kiemelkedő ténye volt Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes temetése június 16-án. Sokat szenvedtek ugyanakkor a katolikus egyház tagjai igazságtalanul, köztük Mindszenty József bíboros is. A felülvizsgálat erősítené a magyar kormány reformtörekvéseinek hitelességét, szolgálná a nemzeti megbékélést a magyarok között az egész világon. Németh Miklós válaszában tájékoztatta Paskai Lászlót, hogy a Minisztertanács elhatározott szándéka az 1945 és 1962 között lefolytatott koncepciós perek felülvizsgálata. A humanitás messzemenő figyelembevételével kell ezekben az ügyekben jogszerű döntést hozni. Ennek jegyében a kormány felkérte a legfőbb ügyészt, hogy Mindszenty József büntetőperét is vizsgálja felül. Most folyik az anyag részletes rendszerezése, s a felülvizsgálathoz szükséges hiányzó dokumentumok beszerzése. Ezzel is a nemzeti egységet és a megbékélést szeretné elősegíteni a magyar kormány. A Zsidó Világkongresszus irodája Budapesten Edgar M. Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke Budapesten, az Izraelita Hitközség Síp utcai székházában hétfőn megnyitotta a szervezet első kelet-európai irodáját. Megnyitó beszédében hangsúlyozta: azért esett Budapestre a választásuk, mert Kelet-Európábán a Szovjetunió után Magyarországon él a legtöbb zsidó. Mint mondta, a magyar kormány is jelentős szerepet játszott abban, hogy Magyarország és a Zsidó Világkongresszus kapcsolatot létesített egymással. Glatz Ferenc művelődési miniszter köszöntőjében hangsúlyozta: nem lehet olyan kormány Magyarországon a XX. század végén, amely ne érezne felelősséget minden magyarországi zsidóért. Az iroda megnyitása egy lépés azon az úton, amelyet az eddigi kormányok nem tettek meg, s a mai kormányzat magára vállalja a felelősséget mindazokért a hátrányokért. amelyek a magyar- országi zsidóságot érték. Jelképes kézfogás az országok között Napok óta hívogatták a békeszerető embereket az MSZMP budapesti reformköreinek szervezői ahhoz az élő lánchoz, ami az amerikai elnök látogatásának előestéjén alakult ki a Szovjetunió és az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége között. Háromnegyed hatkor indult a fiatal lányokból és fiúkból álló staféta a szovjet nagykövetségről a Szabadság téri amerikai diplomáciai képviselet épülete elé. Kezükben magyar, amerikai és szovjet lobogókat emeltek magasra. Mindkét követségen ugyanazt a szövegezésű memorandumot adták át. A két követség között többezer ember alkotta a láncot, köztük a reformkörök szervezői, kezükben a három láncszemet ábrázoló táblával. A középső jelképezi a reformokért küzdő Magyarországot, amely híd a két nagyhatalom, a láncszembe kapcsolódó Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Kevesen gyűltek össze a szovjet külképviselet épülete előtt, amin igazán nem lehet csodálkozni, hiszen az építők végig felbontották ezen a szakaszon a Népköztársaság útját, s igazán nem alkalmas utcai megmozdulásra a környék. Annál népesebb közönség gyűlt össze a Szabadság téren, ahol a szovjet hősi emlékműről nézték az amerikai követség előtt előtt bemutatott színpompás műsort. A fotósok gyűrűje, a filmfelvevő gépek garmadája sejtette — a még a politika iránt alig-alig érdeklődő bámészkodókkal is —, hogy nem hétköznapi vendég látogatására készül a magyar főváros. seik végén három megállapodást írtak alá: kettőt az Egyesült Államokkal szemben fennálló lengyel adósságok szolgáltatásainak átütemezéséről, egyet pedig a kulturális és tájékoztató intézetek kölcsönös megnyitásáról. A kora délutáni órákban Bush elnök ebéden látta vendégül a lengyel vezetőket és az ellenzék képviselőit, ahol a házigazda mellett Wojciech Jaruzelski és Bronislaw Geremek, a Szolidaritás parlamenti csoportjának elnöke mondott pohárköszöntőt. Ezt követően egy varsói baseballcsapatnál tett látogatást. Bush még délelőtt megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját és a varsói Gettóemlékművet. Az esti órákban Varsóban Bush és felesége a tiszteletükre adott díszvacsorán vett részt. A magyar politikai vezetés nagy várakozással tekint George Bush amerikai elnök látogatása elé; személyében első ízben látogat Magyarországra a nyugati világ vezető hatalmának államelnöke — hangoztatta Horn Gyula külügyminiszter hétfőn délután az elnöki látogatásról tudósító hazai és külföldi újságírók számára tartott sajtókonferenciáján, a Pesti Vigadóban. — Mindent megteszünk azért, hogy e látogatás hasznosnak, tartalmasnak bizonyuljon — tette hozzá. A magyar vendéglátók szándékairól szólva kifejtette: reális képet kívánnak adni Bush elnöknek a magyarországi helyzetről, a politikai törekvésekről. Különösképpen azokról a célokról, amelyek a kormány tevékenységét vezérlik. beleértve ebbe a kormányzó párt, az MSZMP szándékainak megismertetését is. Ennek kapcsán kiemelte: az MSZMP volt a kezdeményezője a megújulás folyamatának, s ma is ez a párt áll e folyamat élén. Ugyanakkor együttműködik, konzultál a nem kormányzati pártokkal és mozgalmakkal is. A külügyminiszter kifejezte azt a meggyőződését is, hogy Magyarországon a közeljövőben nem képzelhető el kormányképes koalíció az MSZMP részvétele nélkül. Az MSZMP, miközben viselnie kell a felelősséget a múltban elkövetett hibákért, változatlanul a legnagyobb politikai erő, s meggyengült tekintélye ellenére is képes a megújulás élére állni. A többi politikai párt, mozgalom céljaival, programjaival való összevetés is azt bizonyítja, hogy az MSZMP formálódó programja reális helyzetfelismerésen, a legfontosabb célok helyes megjelölésén alapult. Horn Gyula kiemelte, hogy a magyar külpolitika a realitásokból indul ki, szem előtt tartja az ország geopolitikai meghatározottságát. Igen fontosnak tekinti a Szovjetunióhoz fűződő viszony megőrzését, fejlesztését. „Nincs szó arról, hogy a hazai megújulás során eltávolodjunk a Szovjetuniótól, a többi szocialista országtól, arról azonban igen, hogy korszerűsítsük azt a kapcsolatrendszert, amely' ezekhez az államokhoz fűz minket” — mondotta. A külügyminiszter felidézte, hogy a közelgő látogatás kapcsán különböző hírek röppentek fel valamiféle, Magyarországnak nyújtandó amerikai hitelekről. Erről nincs szó — szögezte le, hozzátéve: egy elnöki látogatásnak nem is lehet ez a témája. Előre kívánunk lépni azonban olyan, még meglévő akadályok elhárításában, amelyek nehezítik az új típusú együttműködés kialakítását. S ez nemcsak magyar érdek, hanem az amerikai vállalkozók érdeke is. Bizonyosak vagyunk abban, hogy Bush elnök útja jelentős ösztönzést adhat az előrelépéshez.” Hozzáfűzte: George Bush Budapestről a tőkés világ hét vezető hatalmának párizsi csúcstalálkozójára utazik, s ott bizonyára Magyar- országon szerzett benyomásairól is tájékoztatást ad majd. Ez is igen fontos lehet hazánk számára. Kérdésekre válaszolva Horn Gyula aláhúzta: a magyar kormány egyetért Bush elnöknek azzal a kijelentésével, amely szerint kelet-európai utazásával nem kíván éket verni a meglátogatott országok és szövetségesei közé.
