Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-08 / 159. szám
1989. JÚLIUS 8., SZOMBAT 9 POLITIKAI PLATFORM- ÉS PROGRAMJAVASLAT A PEST MEGYEI PARTÉRTEKEZLETRE HOGYAN LATJUK HELYZETÜNK ÄLTALÄNOS JELLEMZŐIT ÉS SAJÄT DOLGAINKAT? Országunk súlyos, az élet minden területére kiható válságba került. Ennek legfőbb oka, hogy fejlődésképtelenné vált a társada- lomépítés 1948 óta követett modellje, melynek a megreformálására tett többszöri kísérlet — így a korábbi 1953-as kezdeménye- zes is — elakadt A feszültségek felhalmozódása 1958 októberében nemzeti tragédiába torkolló népfelkeléshez vezetett. A jelenlegi súlyos helyzetből visszatekintve világosan látszik, hogy az elmúlt 32 évben végbement változások a tényleges fejlődés ellenére is csak részeredményeket hoztak, összességében elégtelennek bizonyultak ahhoz, hogy előrevivő összhangot tudjanak teremteni az objektív hazai szükségletek és a világfejlö- dés mai követelményei között. Az 1968-ban indult „új gazdasági mechanizmus” íve is megtört anélkül, hogy átfogó reformfolyamattá kiteljesedett volna. A társadalmi, politikai reformok elmaradása a 70-es évektől — külső tényezők hatására is felerősödve — mind jobban felszínre hozta a túlcentralizált, bürokratikus pártállam belső ellentmondásait. A gazdasági, társadalmi, politikai feszültségek, a megtorpanások és elakadások a 80-as évek közepétől szükségszerűen torkolllak átfogó, elhúzódó válságba. Az önmagukat túlélt viszonyok ugyanis konzerválták a gazdaság, a társadalom, a politika működésének korábbi feltételeit és módszereit. Ennek következtében alkotó energiák vesztek el, konstruktív kezdeménj'ezések haltak el. A mesterségesen kialakított gátak egyíki legfőbb tartópillére a marxizmus helytelen — szubjektív, voluntarista — értelmezése és alkalmazása, a korszerű gondolkodás vívmányai felé nem eléggé nyitott történelem- és társadalomfelfogás volt. Emellett a fejlődés akadályává vált az a politikai rendszer, amelyet ma már a társadalomtudományok „sztálini modellnek” neveznek, utalva a minta forrására, követésének módjára. Célunk: a haladás, a modernizáció, vagyis a világra nyitott, az európai civilizáció fő áramlatába egyenrangú partnerként integrálódni képes, korszerű Magyarország felépítése, amelynek megvalósításához népünk a maga „szerves” történelmi hagyományait is aktivizálni tudja. Ez társadalmi igény és egyben elkerülhetetlen gazdasági, politikai kényszer is. A ^eladat megoldása azonban csak úgy lehetséges, ha a múlt- Roz való viszonyban a hangsúly a szakításra, vagyis az elavult, önmagát túlélt gazdasági-politikai szerkezet lebontására, s ezzel párhuzamosan az időtállónak bizonyult értékekre alapozva az építésre kerül. Ebben áll annak az útválasztásnak a lényege, amely napjainkban érlelődik a politikai stratégia megha- tárqzó kérdésévé. Ebben a folyamatban az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete határkő, mert elindított egy olyan fordulatot, amely a modellváltás szükségességének felismeréséhez és a megvalósítás kezdeti lépéseihez vezetett. Törekvésünk, hogy a társadalmi modernizáció, a gazdasági, politikai rendszer átfogó, radikális reformja békés átmenetben, demokratikus és szocialista orientációjú fejlődési irányban valósuljon meg. E fordulatban rejlő pozitív lehetőségeket, szándékaink megvalósulását azonban számos tényező gátolja, nehezíti, sőt veszélyezteti Megkezdődött a politikai rendszer demokratikus átalakulása (pártok, mozgalmak, szervezetek, egyesületek jönnek létre, új politikai viszonyok alakulnak ki; szélesedik a nyilvánosság, a politikai gyakorlat demokratikus elemei erősödnek), de eközben a gazdaság stagnál, mi több, egészét tekintve egyre súlyosabb gondokkal küzd. A szerkezetátalakítás ütemét gvorsító politikai döntések késedelmesen születnek. A társadalmi élet más szféráinak megújulását fékezi, hogy a szükséges intézményi keretek kialakítása jobbára csak a politikai gondolkodás szintjén jelenik meg. A lakosság létfeltételei romlanak, tovább erősödnek a társadalmi feszültségek. Nő a politika közszereplőinek száma, de nem enyhül, sőt mélyül az emberek bizalmatlansága és bizonytalanságérzete. Negatív életérzések, félelmek terjednek, nő az apátia, a kiábrándultság és zavaros indeológiák. kicsinyes taktikázások. indulatos, agresszív megnyilvánulások erősödnek. Reális veszély, hogy a közélet változó erővonalai éppen nem pozitív, előremutató eredőbe futnak, hanem egymást keresztezve a politikai stabilitást veszélyeztetik, anarchikus tendenciákat indukálnak, és hosszú időre elzárhatják a felzárkózás útját. Pedig ma a társadalom megújítására, a modernizáció feltételeinek megteremtésére országunk előtt reális lehetőség nyílott. , A megvalósulás esélyét rontja, hogy az MSZMP nem tudott felülemelkedni eszmei, politikai, szervezeti, s mind nyilvánvalóbb vezetési válságán. Ma már léte forog kockán! Átalakulása marxista szemléletű reformpárttá lassú, ellentmondásos és következetlen Akciókepességét áramlatok harca is bénítja, mert nehezen körvonalazódnak azok az alapkérdések, amelyek összeköthetnék őket A pártnak érvényes, és elfogadott. az új helyzetnek megfelelő mozgósító erejű programja nincs; tömegbefolyása csökken társadalmi megítélése napról napra romlik, a vezetés bázisa rohamosan szűkül A párt szervezetileg mindinkább szétzilálódik. A tagságra lelki teherként nehezednek a korábbi vezetés kétségbevonhatatlan hibái, bűnei. A meghasonlottságot fokozza a párton belüli elemi szolidaritás gyakori hiánya és a sokszor egyoldalú, leegyszerűsítő, már-már ellenséges hangú pártellenes és antikommunista propaganda iS. A párttagság sokféleképpen megosztott, elégedetlensége nő. reformerői nem kellően szervezettek. Erősödnek a radikális követelések is: egyesek a reformok gyorsítását., mások a szociális kérdések érzékenyebb kezelését sürgetik. Szélsőséges nézetek is terjednek, kivált a reformidealizmus és a „baloldali” demagóg.a Lezulnak a párthoz tartozás kötelékei. Éhhez az is hozzájárult, hogy az elmúlt egy év során továbbra is a tagság mellőzésével születtek nagy horderejű döntések. Az elmúlt év elejétől a taglétszám több mjnt 10 százalékkal csökkent, s tömegével vannak, akik kilépésüket mérlegelik; döntésüket a pártkongresszus eredményétől teszik függővé. Az országos tendenciákat, feszültségeket, társadalmi, politikai mozgásokat Pest megye gazdasági, politikai, kulturális élete és pártmozgalma is mindvégig hűen tükrözte. Az általános hatásokat azonban felerősítik az ismert jellemző megyei sajátosságok. A főváros közelsége, a nagy népsűrűség, az itt élő közel egymillió állampolgár élet- és munkakörülményeinek felhalmozódott feszültségei, az infrastrukturális ellátottság hiányai — különösen az agglomerációban —, az iskolázottság alacsony színvonala, valamint a környezet romló, rendkívül terhelt állapota élesen lecsapódik a közgondolkozásban, a politikai reagálásokban, s tükröződik a megoldások keresésében is. A megyei pártbizottság tevékenysége az említett körülmények között ellentmondásosan alakult. Igaz, az önmagunkkal való szembenézést megkönnyíti, hogy a megyei párttestületet nem terhelték korrupciós ügyek, de a pártbizottság munkáját meghatározták mindazok a jellemzők, amelyek az MSZMP korábbi működéséből fakadtak. Mi is alapvető feladatunknak tartottuk a központi döntések végrehajtásának megyei megszervezését és munkánk egészével ehhez szoktattuk az alsóbb szintű pártszerveket. A kádermunkát is alapvetően ez határozta meg. Mindez erősítette tevékenységünkben a direkt irányítást, a túlzott hatalmi koncentrációt, a munka formális elemeit. Az apparátus és a vezetés túlsúlyossá vált a testületekkel szemben. Utólag úgy látjuk, hogy a megyei pártbizottság számos kezdeményezésével ugyan kikezdte a megcsontosodott struktúra kereteit, de az adott feltételek között törvény- szerű volt. hogy ezek a megye pártmozgalmában végső soron nem tudtak kellő hatást elérni. A megyei testület — különösen az elmúlt években — több kérdésben kezdeményező, úttörő szerepre vállalkozott. A halmozódó feszültségeket érzékelve még 1987 nyarán az elsők között lépett fel az országos pártértekezlet összehívásáért, a szükséges politikai és személyi döntésekért. A pártmunka megújítása érdekében az alsóbb szintű pártszerveket orientáló állásfoglalások sorával próbálta segíteni. A többi között napirendre tűzte a párton belüli önkontroll és a pártdemokrácia erősítését, a hatásköriség eltörlését, a pártmunka nyilvánosságát, az MSZMP és a reformok viszonyát; a pártintézmények társadalmi hasznosítását. Elemezte a megye közéletének tisztaságát. A megyei tapasztalatok alapján kialakította az új társadalmi, politikai szerveződésekhez való viszony főbb elveit. Kezdeményező volt az egyházakkal való kapcsolatok javításában, a párton belül a lelkiismereti szabadság érvényesítésében. Feladatkörét és munkamódszerét igyekezett a változó körülményekhez igazítani. Lépéseket tett a testületi tagok területi kapcsolatainak erősítésére. A megyei politikai apparátus 30 százalékkal csökkent,, Telkészülíehb, és. ma már új szervezeti keretek között dolgozik. A legutóbbi években a tisztségviselők teljes köre kicserélődött, a fiatalabb generációk képviselői kerültek funkcióba. A pártértekezlet óta a testület tagjainak 41 százaléka változott, ennek több mint fele delegálással került a pártbizottságba, s az átlagéletkor is jelentősen csökkent. Ezzel együtt a mi pártbizottságunk sem tudott túllépni önmaga korlátain. Ez alapvetően két okra. a párton belül kialakult túlcentralizált, megcsontosodott struktúrára, illetve szubjektív tényezőkre vezethető vissza. A testület felelősségét mindenekelőtt abban látjuk, hogy nem ismertük fel időben, hogy az általunk feltárt és a pártközpont felé rendszeresen jelzett gondok, visszásságok forrása végső soron az önmagát túlélt gazdasági, politikai modellben keresendő. Megkésve kezdtünk hozzá a körvonalazandó új feladatokhoz szükséges személyi feltételek kialakításához. Tevékenységünkben tisztességes, jó szándékú törekvések, illúziók, voluntarista szándékok, formális megoldások és rossz beidegződések is keveredtek. Rendszeresen visszatérő problémaként jelentkezett a testületi tagok egy részének passzivitása, a végzett munka önkritikus értékelésének hiánya, a területi kapcsolatok gyengesége is. Ezért pártbizottságunk kezdeményezései végső soron nem hozták meg a várt eredményt, nem mindig váltották ki a szándékolt változásokat, politikai ráhatásunk a társadalmi folyamatok alakulására összességében nem volt elég hatékony. EBBEN A KRITIKUS HELYZETBEN MERRE TARTSUNK, MIT TEGYÜNK? A mostani súlyos he'yzetből a kitöréshez, az új fejlődési pályára állás feltételei megteremtéséhez országosan és helyileg is pontosan számba kell vennünk az anyagi és emberi erőforrásokat. Megítélésünk szerint ennek alapján kell koncentrálni erőinket az alábbi, egymással szorosan összefüggő feladatok időszerű tartalmának meghatározására, az „itt és most” előttünk álló tennivalók együttes, összehangolt megoldására. A politikai rendszer demokratikus átalakításában számunkra az a központi kérdés: hogyan alakuljon át a párt, s mit vállaljon a programjában. Mindenekelőtt az a törekvésünk, hogy alkalmassá tegyük az MSZMP-t arra. hogy a többpártrendszer körülményei között hatékonyan cselekvő politikai erő legyen a demokratikus szocializmusért folyó küzdelemben. A pártnak úgy kell működnie hogy meggyőzően tanúsítsa: magasfokú érzékenységet mutat a nemzeti és a nemzetközi folyamatok kölcsönhatása iránt, helyesen határozza meg ezek tartalmát, nemzeti felelősséggel és elkötelezettséggel munkálkodik összhangjuk megvalósításán Mindezek érdekében tegyük egyértelművé, hogy C Az MSZMP szellemi gyökereit a marxi történelem- és társadalomfelfogásban. a munkásmozgalom tapasztalataiban, az európai és a hazai fejlődés jövőbe mutató értékes hagyományaiban látjuk. Tehát olyan pártot akarunk, amely elméleti munkáját és politikai gyakorlatát a marxizmus időtálló alapelveire építi. Ugyanakkor szakítsunk azzal a felfogással és gyakorlattal, hogy kizárólag világnézeti alapon szerveződjék a párt, és tagjaira lelkiismereti kérdésekben bármiféle nyomást gyakoroljon. A párthoz tartozás kritériuma az MSZMP politikája fő vonalának, programjának és működési szabályzatának vállalása, aktív támogatása legyen. O A párt politikája épüljön korszerű társadalomfelfogásra. Egyrészt számoljon le a megvalósultnak hitt szocializmus mítoszával, másrészt vázolja fel a társadalom szocialista irányú fejlődésének lehetőségeit, a demokratikus szocializmus fontosabb értékeit, elemeit Ez különösen azért fontos, mert a fejlődés világos távlatai nélkül politikai törekvéseink tömegtámogatásra nem számíthatnak. Az MSZMP egyúttal kritikailag értékelje, hogy a különböző politikai erők milyen társadalom megvalósítására törekednek. Az állampolgárok igazi demokratikus választási lehetőségeinek ez a kulcskérdése. Javasoljuk, hogy az MSZMP kongresszusa mondja ki: a modellváltást, a modernizációt mi nem más szocialista országok vagy tőkés társadalmak másolásával akarjuk megvalósítani. Meggyőződésünk szerint országunk számára nem alternatíva a fejlődés polgári útja. sem pedig a sztálinizmus (neo-' sztálinizmus) bármilyen kifinomított válfaja. Törekvésünk arra irányul, hogy megteremtsük a feltételeit a nemzeti adottságokra és érdekekre épülő demokratikus, szocialista Magyarország kialakításának. Mindez hosszú történelmi időszak alatt valósítható meg. Olyan társadalom megteremtését tekintjük célunknak: • amelyben az ember áll a középpontban; aki arra törekszik, hogy megszüntesse a toké muntta feletti és a dolgoknak az emberek feletti uralmát. E folyamatban alapértékeknek tartjuk: a szabadságot, az igazságosságot és egyenlőséget, valamint a szolidaritást. Ezekre épülve célunk: a társadalmi élet minden területének átfogó demokratizálása. További értéknek tekintjük a humanizmust, a tolarenciát, az erőszakmentességet, a tudást, a vállalkozási készséget, a teljesítményt, az egészséget. Társadalmi értéknek tartjuk a nemzedékek közötti harmonikus együttműködést, a családot, a szociális biztonságot, az egészséges környezetet, valamint az állam biztonságát, függetlenségét, integritását, a törvényességet, a nyilvánosságot. Építeni kívánunk az európai és magyar progresszió időtálló értékeire és a történelmi folytonosság jegyében vállaljuk elődeink, a szociáldemokrata és kommunista mozgalom haladó hagyományait, politikai, közösségi értékeit: az önigazgatás eszméjét, a kollektív szellemet, az egyéni, közösségi és internacionalista szolidaritást, a bátor változtatási szándékot; • amely képes biztosítani a nemzeti fejlődés és megújuló képesség garanciáját jelentő átfogó társadalmi reformok megvalósulását, vagyis a haza és a haladás ügyének összekapcsolását; • amelyben a termelési eszközök többsége közösségi tulajdonban van és biztosított annak hatékony hasznosítása. A közösségi tulajdon új formáit a dolgozók kollektívái, szövetkezetek, az állampolgárok különféle társulásai, a települések önkormányzatai, az állam, valamint ezek sokféle összekapcsolódása hozzák létre és működtetik. • amelyben a létbiztonság új minősége jön létre. Belátható időn belül megáll az életszínvonal csökkenése, lefékeződik az infláció és a gazdaság növekvő teljesítményére épülve képes biztosítani az ifjúságnak a világos jövőt, a munka, a tanulás lehetőségét; a családalapítás és gyermeknevelés biztonságát. Az aktív keresők korosztálya túlnyomó többségénél megvalósul a foglalkoztatási biztonság, s a társadalom vállalni tudja a munkanélküliek átképzését és átmeneti eltartását. Megteremti a nyugdíjasok létbiztonságát. • amely békében és jószomszédi viszonyban él a környező népekkel. és kölcsönös érdekeltségen nyugvó gazdasági, kulturális, politikai együttműködést alakít ki a világ, különösen Európa országaival. Távlati célunk tehát egy modern, szocialista jóléti jogállaim kiépítése, amelynek fejlett és igazságos szociális rendszere a teljesítőképes piacgazdaság eredményein és a társadalom állandó megújuló képességén nyugszik; amelyben az állam az állampolgároknak alárendelten működik; s amelyben az emberek politikai Róva tartozásuktól függetlenül otthonuknak érezhetik hazájukat. Mindezek érdekében gyökeresen át kell alakítani a gazdálkodás és a társadalmi felhasználás mai gyakorlatát és a politikai rendszert. O Az MSZMP felépítése, szervezete, működése igazodjon a többpártrendszeren nyugvó parlamenti demokráciához és az autonóm önkormányzatokhoz. Az MSZMP létformájának a demokratizmust tartjuk. Támogatjuk az érdekek, érdeklődési körök szerint kialakuló áramlatok létrejöttét, szabad érintkezésüket, a platformszabadság érvényesülését, a kisebbségi vélemények védelmét. Mindezt az új minőségű pártegység alapfeltételeinek tekintjük. Támogatjuk a pártszervezetek önállóságára építő új. párton belüli gazdálkodási rendszer kialakítását, amely növeli mozgásterüket. vállalkozási lehetőségeiket A fentiek alapján a megyei pártbizottság saját tevékenységét. struktúráját átalakítja annak érdekében, hogy egész munkájával a helyi önkormányzatok kifejlődését és'megerősö- dését szolgálja. A továbbiakban mint az autonóm, egyenrangú önkormányzati szintű pártszervek szövetsége kíván tevékenykedni. Munkája alapvetően koordinatív és szolgáltató jellegű. de ma még a szövetség tagjai által meghatározott mértékben — a regionális kérdésekben — döntési jogosultsággal is rendelkezik. Az ehhez szükséges szervezeti és személyi feltételeket a megyei pártértekezlet második fordulójában célszerű kialakítani. l O Olyan párt megteremtéséért akarunk dolgozni, amely nemcsak szavakban, hanem tettekben is — ennek politikai és személyi következményeivel együtt — elhatárolja magát a korábbi évtizedek minden olyan bűnétől, amelyet egyes vezetők, vezetői csoportosulások követtek el a párt nevében, és azoktól a hibás döntésektől, amelyek országunkat, pártunkat válságos helyzetbe taszították. Erre feljogosít bennünket, hogy ezek a döntések a tagság kizárásával, mellőzésével születtek, másrészt, hogy az elmúlt évtizedben a párt összetételén belül nagyarányú generációváltás ment végbe A tagság többsége a 70-es években lépett be a pártba, s így életkoránál fogva sem lehetett aktív részese a hibás politikai irányvonal kialakításának. O A társadalom meghatározó erejét mindenekelőtt az ipari, mezőgazdasági dolgozókban, a szellemi alkotómukát végző rétegekben, az alkalmazottakban és a kisvállalkozókban látjuk. Politikai érdekképviseletük felvállalásával és érvénye(Folytatás a 10. oldalon.)
