Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-05 / 156. szám

6 ins». JÚLIUS 5., SZERDA Jogi tanácsokihh Nyugdíiasak $ogflaRkozfatása ® HáErtérífés húsz év után 0 Értékpapír megsemmisítés® felelősség az üzemi balesetnél H VÁRJUK LEVELE I KÉT, CÍMÜNK; BUDAPEST, PF.: 311 -1446 fig • H. K. gyáli revizor meg­állapodott a munkahelyével, hogy a nyugdíjkorhatár eléré­sét kővetően még további két évig dolgozik. Nemrégen új vezető jött oda, akinek első dolga az volt, hogy olvasónkat elküldte, hivatkozva arra, hogy elmúlt 60 éves. Ezt az eljárást jogszerűtlennek tartom — írja. A dolgozó munkaviszonyát a vállalat megszüntetheti akkor, ha a hatvanadik (illetve öt­venötödik) életévét betöltöt­te és az öregségi nyugdíjra jo­gosító szolgálati időt megsze­rezte. Ebből következően a munkáltatói jog gyakorlója a jogszabályi előírásoknak meg­felelően járt el, mivel a fel­mondás alapjául szolgáló in­dok valós. Jogszerűtlenné válik azon­ban a munkáltatói döntés az esetben, ha a korábban hatá­rozatlan időre szóló munka- szerződést a felek — mint ez a levélből is kitűnik — hatá­rozott idejűvé nyilvánították. A határozott idejű munka- szerződést ugyanis a vállalat felmondással csak akkor szün­tetheti meg, ha a dolgozó a munkavégzési kötelezettségé­nek nem megfelelő módon tesz eleget, illetve annak el­látására alkalmatlan. Más felmondási indokot te­hát nem lehet elfogadni. Mind­ezek alapján olvasónk fordul­jon kérelemmel a munkaügyi döntőbizottsághoz és kérje munkaviszonya helyreállítá­sát. Természetesen más a- hely­zet, ha a munkaviszony hatá­rozatlan maradt és a vezetők csak a bizonytalan idejű to­vábbfoglalkoztatásra tettek ígéretet. Ez esetben a felmon­dás általános szabályai érvé­nyesülnek. • P. J. gödöllői felvásárló kalandos életet élt régebben. Ügyeiről még az újságok is ír­tak. A kiszínezett történetek miatt sikeres sajtópert indí­tott, mégis a szakmában a va­lódinál rosszabb híre kereke­dett. A hitelrontás miatt csak jelentéktelen jövedelemre tett szert, és ezért nyugdíja is ala­csony maradt. Kérhetek-e kártérítést az újságoktól? — kérdezi. A személyiségi jogok az em­bereket korlátlan ideig megil­letik, megsértésük esetén a bí­róságtól bármikor védelmet lehet kérni. Jogi nyelven ezt úgy mondják, hogy a szemé­lyiségi jogi igények nem évül­nek el. Ha tehát olvasónkat akár évtizedekkel ezelőtt is olyap sérelem érte, amelyet nem orvosoltak, most is az igazságszolgáltató szervhez fordulhat kérelmével és köve­telheti a jogsértés megtörtén­tének megállapítását. Más a helyzet a személyiség megsértése miatti kártérítési igény esetén. A kártérítési igény a bíróság előtt a cselek­mény elkövetésétől számított öt éven túl nem érvényesíthe­tő. Ennek alapján tehát olva­sónk követelése elévült, ezért a felesleges költségek elkerü­lése érdekében tartózkodjon a per megindításától. Abban az esetben ugyanis, ha nyilvánva­lóan alaptalan követelést akar bíróság előtt érvényesíteni, perveszteség esetén az illeté­ken túlmenően az alaptalanul perbe vont fél költségeit is viselnie kell. • L. Cs. nagykátai háziasz- szony ismeretlen körülmények között elvesztett egy kisebb összegű takarékkönyvet. Mit kell tennem ahhoz, hogy még véletlenül se juthasson más a pénzemhez? — kérdezi. Az utóbbi időben sajnála­tos módon országszerte gya­rapszik a vagyon ellen elkö­vetett bűncselekmények szá­ma. A bűnözők leginkább a készpénz után kutatnak, de nemritkán a bemutatóra szóló betétkönyveket és értékpapíro­kat is elviszik, és azt azonnal kiváltják a kiállítóhelyen. En­nek megakadályozása céljából tehát a sértett fél haladékta­lanul jelentse be károsodását a pénzintézetnél, és kérje a kifizetés három napig történő felfüggesztését. Ezt követően a tulajdonosnak a közjegyző­höz kérelmet kell benyújtani, és ebben az értékpapír meg­semmisítését kell kérni. A be­jelentés alapján a közjegyző hirdetményt bocsát ki, amely­ben felhívja az értékpapír birtokosát, hogy azt nála meg­határozott idő alatt mutassa be, mert ellenkező esetben a betétkönyvet semmissé fogja nyilvánítani. A hirdetmény kifüggesztésével egyidejűleg megtiltja a banknak a továb­bi kifizetést. A közjegyző a bemutatóra szóló értékpapír megsemmisítésére vonatkozó hirdetményt egyévi időtar­tamra függeszti ki. Amennyi­ben a felhívására ezen idő­tartam alatt bejelentés nem érkezik, határozatot hoz, amelyben a bejelentett érték­papírt semmisnek nyilvánítja, és intézkedik arról, hogy az ér­tékpapírban foglalt összeget a bejelentőnek fizesse ki a pénz­intézet. Ha az elveszett betét­könyv később, még a hirdet­ményi idő lejárta előtt, előke­rülne, az eljárást meg kell szüntetni. • B. J. budapesti asztalos két éve üzemi balesetet szen­vedett, melynek következtében munkaképessége jelentős mér­tékben csökkent. Felgyógyulá­sát követően korábbi munka­körét nem tudja ellátni, és ezért csak kézbesítőként tud­ják foglalkoztatni. Kérhetem-e Nyolcán vannak: rablók és tolvajok vegyesen, akik egy galeriben működtek. Megnoz- zá eredményesen, mert né­hány hónap leforgása alatt, az eddigi adatok szerint huszon­három bűncselekményt követ­tek el, és ily módon 1 millió 352 ezer forint kárt okoztak. Mindig tudták, hová érdemes betörni, mert előzetesen infor­mációkat szereztek arról, hol tartanak otthon nagyobb ösz- szegű készpénzt, értékes ék­szereket, műszaki cikkeket. A díszes társaságból jelen­leg is előzetes letartóztatás­ban van Ladányi Attila, aki eddig már sokszor és sokféle bűncselekmény elkövetése miatt ült börtönben. Nemcsak lopott és rabolt, hanem egye­bek között megrontás is sze­repel a bűnlajstromában. A Pest Megj'ei Bíróság 1977-ben kemény büntetést szabott ki rá: tizenegy év és hat hónap (egyházra ítélte, de ez is el­telt, és úgy tűnik, nem csök­kentette a bűnöző energiáját. Rékási László és Bírta An­tal. akik ugyancsak kipróbál­ták már a börtönéletet, szin­tén előzetes letartóztatásban vannak. A tizenkilenc éves Fábián Erika korábban még nem került összeütközésbe a törvénnyel, de a galeri tevé­kenységében olyan élénk sze­repet játszott, hogy a Pest Megyei Főügyészség őt is elő­zetes letartóztatásba helyezte. A Fővárosi Bíróság tárgyal­ja a társaság több tagjának: Lakatos Tibornak, Tóth Jó­zsefnek, Kántor Attilának a büntetőügyét. Szerepel még: a többiekhez hasonlóan bünte­tett előéletű Fábián Károly és Grohmann Ottó. Ez utóbbi kettő kivételével valameny- nyien foglalkozásnélküliek voltak. az eredeti átlagomnak meg­felelő kiegészítést? — kérdezi. Abban az esetben, ha a dol­gozót üzemi baleset éri, a munkahelynek meg kell térí­tenie mindazokat a juttatá­sokat, amelyeket a munkavál­laló a sérülés nélkül megkap­na. Ezekre a juttatásokra ak­kor tarthat igényt, ha a bal­eset bekövetkezését nem a munkáltató körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizá­rólag a károsult elháríthatat­lan magatartása okozta. Ez esetben ugyanis a munkálta­tónak nem vagy csak részben kell megtéríteni a károkat és költségeket. A dolgozó ilyen irányú felelősségét a vállalat­nak bizonyítania kell, és en­nek sikertelensége esetén a bekövetkezett balesetért helyt kell állnia. Köteles tehát meg­téríteni a dolgozó elmaradt munkabérét. A vállalatnak te­hát meg kell állapítani, hogy a baleset hiányában az időkö­zi béremelések következtében a dolgozónak mennyi lett vol­na a jövedelme és az így ki­számított járadékot folyama­tosan fizetnie kell. Abban az esetben, ha a munkáltató nem így járt el, a dolgozó kérelem­mel fordulhat a munkaügyi döntőbizottsághoz. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 16—18 óra között ingyenes iogi tanácsadást tar­tunk a Budapest VIII.« Blaha Lujza tér 3. szám alatt, a be­érkezett levelekre pedig folya­matosan válaszolunk. 35 A rablóbanda az ország kü­lönböző helyein — elsősorban a fővárosban — szemelte ki áldozatait, de a Pest megyei településeket sem kerülték el. Végül Nagykátán buktak le, egy viszonylag kisebb értékű lopást követően fogták el őket a helyi rendőrök. Egyébként előszeretettel látogattak ügy­védi munkaközösségekbe, ahol nagyobb összegű készpénzt reméltek, és akkor a jász­árokszállási ügyvédi irodát szemelték ki maguknak. Ott azonban nem jártak sikerrel, és így jobb híján az ABC- áruházat törték fel, ahonnan 35 ezer forint értékű dohány­féleséget zsákmányoltak. Ek­kor egyébként négyen „dol­goztak”, Rékási László és Birta Antal tört be az áru­házba, míg Ladányi Attila kint figyelt, és Fábián Erika a közeli gépkocsiban várakozott. Zavartalanul végrehajtották, amit akartak, és amikor már visszafelé tartottak Budapest­re, igazoltatták őket a rend­őrök. Mint már korábban szó volt róla, rendszerint információik voltak arról, hol várható ér­tékes zsákmány. így például egy fővárosi, XVIII. kerületi családi házat oly módon sze­meltek ki maguknak, hogy Fábián Erika — akinek előző­leg kapcsolata volt a tulajdo­nos fiával — tudta, hogy ott értékes holmik vannak. Innen 119 ezer forint értékű műsza­ki cikket vittek magukkal. Más alkalommal a házigazda alkalmi munkása tett olyan megjegyzéseket, melyekből a család vagyoni helyzetére le­hetett következtetni. Egy Dunakeszin élő házas­pártól 116 ezer forint értékű aisz- és muzeális tárgyakat vittek el, ezek egy része La­Ä bokrok látják kárát Egy-egy nyári hétvégén tíz­ezrek keresik fel a Dunaka­nyart, amelynek szépsége a főváros közelében egyedül­álló. A kirándulók többsége HÉV-vel érkezik a Dunaka­nyar kapujába: Pomázra vagy Szentendrére. Természetes do­log, hogy egy részük elkezdi keresni az állomás illemhe­lyét. Igen ám, de ezen helyisé­gek ajtaján — Pomázon is, Szentendrén is — tábla tájé­koztat: Rongálás miatt zárva. Nem is olyan régén még üzemelt az úgynevezett köz­ségi illemhely is. Pomázon például a Dunakanyar Intéző Bizottság milliós nagyságren­dű támogatásával építtette ezt a nagyközségi tanács. Az épü­let még áll — Szentendrén már lebontották a hasonlót—, de a járókelők nem használ­hatják, mivel ez a helyi Vo­lán-pályaudvar személyzeti A Falurádió műsorának jú­nius 24-i adását hallgatva — amelyben többek között a málnafelvásárlás nehézségei­ről, annak ellentmondásairól, a rekeszek és tárolóedények hiányáról folyt beszélgetés — önkéntelenül is arra gondolt az ember, hogy ezen hiányos­zsákmány katos Tibornál volt és' meg­került. A legértékesebb leletekre egy fővárosi, hetedik kerületi lakásban bukkantak, ahonnan négyszázezer forint értékű ék­szert szereztek. Ezeket Ladá­nyi Attila és Fábián Erika ér­tékesítette a lány nagyapjá­nál. Egy alkalommal, Birta An­tal tippje alapján, egy magá­nyosan élő, nyolcvanöt éves férfit akartak kirabolni. Elő­zőleg Birta, Rékási és Ladá­nyi körülnéztek a helyszínen, és kidolgozták a stratégiát. Először azt tervezték, hogy délelőtt elrejtőznek a padlá­son, és amikor az idős ember elmegy otthonról, betörnek és kifosztják. A kiszemelt áldo­zat nem ment el otthonról. Ekkor mást határoztak. Bir­ta Antal a kamra ablakán levő szúnyoghálót leszakítva jutott be a lakásba, majd ki­nyitotta belülről az ajtót és beengedte a társait. Ladányi Attila őrizte az alvót, míg Birta és Rékási átkutatta a helyiségeket. Az idős férfi azonban felriadt és segítsé­gért kiabált. Ladányi Attila ekkor lenyomta az ágyra és fojtogatni kezdte. A megza­vart társaság végül tovább- állt, és csak a konyhaasztalon levő pénztárcát, melyben öt­száz forint volt, vitték ma­gukkal. Ennek a betörésnek az elkövetésénél egyébként a banditák álarcot viseltek. A galeri tagjai tehát isméi bíróság elé kerülnek, ahol várhatóan elítélik őket. Az­után annak rendje és módja szerint kiszabadulnak. Nem akarunk jósolgatni, de hát az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy kevés reményt fűzhe­tünk ahhoz, hogy jó útra tér­nek. WC-jeként üzemel. Pomázon még csak át lehet szaladni az állomással szembeni bisztróba, de annak szerződéses vezetője aligha örül az ilyen „nem fi­zető vendégeknek". Szentend­rén azonban még ilyen lehe­tőség sincs, aminek gyakran a közeli bokros közterületek látják kárát. Nem tudom, hogy mit le­hetne tenni, de ezen az áldat­lan állapoton sürgősen változ­tatni kellene! Balogh Gyula Pomáz TéaSmási posfamozaík Jó néhány falusi postát is­merek, de itt eláll szemem- szám a csodálkozástól. A napi- és hetilapok oly gazdag vá­lasztékát kínálják, hogy azt egy Váci utcai hírlapbolt is megirigyelhetné. Simon LásZlóné hírlapfele­lős 1965 ótg dolgozik itt. Húsz éve még nem is árultunk új­ságok felderítése miért éppen szezon közepén kerül megvi­tatásra és tisztázásra? A Pest Megyei Hírlap 1988. március 19-i számában A málnafront egyelőre csöndes cím alatt elég behatóan fog­lalkozott az előre látható teen­dőkkel. Én erre reagálva, az 1988. április 13-i számban a Nem elkerülhetetlen a málna­háború címmel megjelent írá­somban mindenre kiterjedő részletességgel fejtettem ki észrevételeimet, hogy a meg­ismétlődő hibák miképp ke­rülhetők el. Az 1938-as sze­zont később mégiscsak málna­háborúval lehetett jellemezni, szinte fantasztikus árak kép­ződtek. De hiába minden, idén szin­te ugyanott tartunk, mint ta­valy. A felvásárlás szervezet- lenül folyik: nincs elég tá­rolóedény és nincsen biztosí­ték a felvásárlásra kerülő mennyiség hűtőházi vagy egyéb terítésére. Ezek azon­ban egyáltalán n>m a terme­lők felelősségét terhelik, ha­nem azokat a szerveket, akik a problémák megelőzése érde­kében sem a váci, sem pedig a szobi járás területén nem tettek semmit. Legjobb tudo­másom szerint tárgyalásokat és szerződéskötési akciókat sem kezdeményeztek. Pedig ideje lenne végre, hogy a felvásárló szervek a sok-sok éves tapasztalataik és tanulságaik alapján máskép­pen gondolkozzanak, máskép­pen dolgozzanak. Jövőre is lesz málnaszezon! id. Verőcei Béla Verőce A május 17-i Postabontá­sunkban A BKV csak ígérget címmel tettük közzé Balogh Gyula levelét, melyben társa­dalmi tudósítónk azt kifogá­solta, hogy Pomáz HÉV-állo- másán nincs esővédő. A mi­nap Kis Józsefnek, sajtó-pro­paganda, nemzetközi és ren­dezvényi szolgálat vezetőjé­nek aláírásával kaptunk leve­let a BKV-től. ebben a kö­vetkezőket válaszolták: A HÉV-állomásokon. meg­állókban, igen sok olyan be­ságot — mondja —, csak a kézbesítők hordták a lapokat. Igény se volt rá, a posta se szorgalmazta. Az utóbbi há­rom évben szaladt így meg Tóalmáson. Sokan építettek itt hétvégi házat, és nyáron ren­getegen jönnek ide vakációz­ni. Mostanában 56 Pest Me­gyei Hírlap, 42 Népszabadság, 30 Népszava fogy el, a heti­lapok között pedig a Szabad Föld vezet a 420 elkelt pél­dányával a 3600 lakosú köz­ségben. A fővárosi postai köz­pont utasítására még a dél­után 4 órai zárás előtt is len­ni kell napilapnak. Ján Gyuláné rendszeresen helyettes a nagykátai körzet­ben, időnként tölt két-három hetet Tóalmáson.- Szép itt a posta — meséli —, van élet, nyüzsgés, kedvesek az embe­rek. A problémáikat szívesen megbeszélik. Kevés települé­sen van ilyen hangulatos pos­tai élet. A postabankba ed­dig csak 4-5 ügyfél tette be a pénzét, de OTP-betétet talán 500 ember is fenntart. Csákiné László Julianna szintén helyettesít, ottjártam- kor éppen a- telefonhívásokat kapcsolta. Elmondta, hogy 28 telefon van a faluban, ezek közül hat működik magánla­kásban. Jelenleg 15 telefonké­relem vár vonalra, de remény a teljesítésükre itt sincs sok. A három postai dolgozón kí­vül még négy kézbesítő tar­tozik a hivatalhoz. A megnőtt érdeklődés, a nagy újságfor­galom az ő táskájukat is job­ban megterheli. De a kedves, nyílt tóalmási postavárók el­feledtetik velük a pluszkiló­kat. Atányi László Tóalmás Miénk a kastély! Június 30-án reggel, meg­döbbenve hallottam a rádió­ban, hogy Budapest Főváros Tanácsa el akarja venni a Grassalkpvich-kastély tulaj­donjogát, Méghogy az nem Gödöllő lakosságáé! Szerencsére Papp István, a Gödöllő Városi Tanács elnöke, Németh Miklósnak írt levél­ben reklamált, és nyilatkozott hasonlóképpen a rádióban is. Ezzel egyértelműen kinyilvá­nította, hogy a kastély Gö­döllőé. Nem a fővárosi tanács képviselője ment ki Francia- országba tárgyalni, hanem a gödöllői tanácselnök. És még a legegyszerűbb ember is tud­ja, hogy mióta a kastély meg­épült, Gödöllőn áll. Én csak 1952 óta lakom itt. de ez a képtelenség nagyon felbosszantott. Van más dol­gom is, mondhatnák, söpör­jek a saját portámon. De amíg a fővárosi tanács nem indo­kolja meg, hogy. milyen jogon illeti őket a kastély, addig valószínűleg sok ember nevé­ben beszélek. Petrák Józsefné Gödöllő rendezést kellene felszerelni, amelyek az utazást kulturál­tabbá tehetnék. Azonban a mai viszonyok között a for­galom változatlan szinten tar­tása is óriási erőfeszítéseket igényel. Vállalatunknak jelentősen csökkentek a beruházásokra fordítható pénzeszközei, ezért a levélben említett esővédő tető létesítése anyagi okok miatt jelenleg lehetetlen Kérjük válaszunk szíves elfogadását, ét utasaink türelmét Ga. J. Áruházunk nyári kínálatból is érdemes választania: hálózsákok 1007 Ft-ért, fémvázas nyugszékek 870 Ft-ért, kerti napernyők 2546 Ft-ért, Grill pipi napozómatracok 433 Ft. Jó tippeket kaptak Nyolc rabló — milliós Hozzászólás és vélemény Kinek jó a mái na háború? Válaszol az illetékes nincs pénz

Next

/
Oldalképek
Tartalom