Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-05 / 156. szám

1989. JÚLIUS 5., SZERDA M&dan 5 Nyár, nyár, nyár... Szinte elviselhetetlen a kánikula! A leányfalui strand apró látogatója is égető szomjúságát szeretné enyhíteni (Erdősi Ágnes felvétele) Az utolsó nyár Tóalmáson Keresztény alapítvány veszi át a kastélyt A körzeti megbízott mindennapjai A lovas kocsi mégsem tűnt el Már javában tart a szezon a SZOT 12 gyermeküdülőjé­ben. E nyáron 15 800 általános iskolás szép környezetben, jó levegőn tölthet el két hetet 980 forintért az augusztus 29-ig tartó öt turnus valame­lyikében. Tóalmásra az első két hétre 423 gyerek érkezett, többsé­gük fiú. Túlnyomórészt Hajdú- Bihar, Veszprém, Zala, Sza­bolcs, Somogy, Csongrád és Vas megyéből jöttek, de „helyből”, Pest megyéből is vannak itt jó néhányan. A lányok az Ybl Miklós tervezte Andrássy-kastélyban kaptak szállást, a fiúk az 54 holdas gyönyörű parkban ta­lálható öt pavilonba költöz­hettek be. — Mivel telik el a nap? — kérdezem Mészáros Ferenc tá­borvezetőtől, aki tucatnyi nya­rát. töltötte el már Tóalmá­son. — A program gerince a községi strand látogatása. Me­leg vizű, így ha kevésbé kel­lemes az idő, akkor is szívesen ellubickolnak benne a gyere­kek. Egy turnusban többször rendezünk diszkót. Nagykátá- ról jön a lemezlovas. Most várjuk a nagykátai MHSZ- klub aktivistáit, ők légpuska­lövészetet rendeznek, s min­den beutaltnak módja lesz kipróbálni az ügyességét. Számháború, járőr- és aka­dályverseny, kirándulás tar­kítja a programot. Az üdülő vezetője Bajza Sándor. Hajdan az Express budapesti szállodáját igazgat­ta. négy munkatársával már­cius elsejétől Tóalmáson készí­ti elő a nyári táboroztatást. Az üdülő költségvetése évi 6,5 A mezőgazdaság bruttó ter­melési értékének mintegy har­mada a kistermelésből szár­mazik! Ezt a termelői tevé­kenységet — annak társadal­mi-gazdasági jelentőségét és megnövekedett személyi koc­kázatát — ismeri el a növény- védelemről szóló 5 1988. (V. 26.) MÉM rendelet, amikor a forgalmazás és felhasználás kategóriáit bővítve — az ed­dig nagyrészt kizárólag nagy­üzemi felhasználású készítmé­nyek közül — a kisáruterme- lés számára elkülönítette a feltételes forgalmú növény­védő szerek osztályát. Ebbe az osztályba került pl. a koráb­ban kizárólag nagyüzemi Counter 5 G, Ultracid 40 WP vagy a Thiodan 35 EC. Né­hány olyan gyakran használt — korábban szabad forgalmú kategóriába tartozó — növény­védő szer — főként gyomirtó szer — is ebbe az osztályba került, amelynek egyéni, kis­termelői felhasználása egész­ségügyi, környezetvédelmi szempontból fokozottan veszé­millió forint. A gyerekek ét­kezését napi 55 forintból kell kibűvészkedniük. A parkban angolul társalgó urak sétálnak. Sajnos, ez a gyermeküdülő utolsó szezonja. Az urak egy nemzetközi ke­resztény alapítvány képvise­lői és tizenöt évre bérbe akar­ják venni a tóalmási kastélyt parkostul, tavastul, pavilo­nostul. Ezért elvégeztetik a már esedékes felújítási mun­kálatokat és fizetnek a keze­lési jogért. Szándékuk szerint szociálisan rászoruló vagy ár­va gyerekeket üdültetnének itt, nemcsak a honi régiókból. Ez a nyár sem kezdődött szerencsésen Tóalmáson. Mi­kor június 21-én megérkeztek a gyerekek, a kastélyban még a müncheni tévé és a MOVI közös stábjának díszlete fog­lalta le a szobákat, egy Bis­marckról szóló filmet forgat­tak. Emiatt az a száz gyerek, aki a kastélyban kapott volna szállást, öt napon keresztül a pavilonok előterébe lehordott emeletes ágyakon volt kény­telen aludni. Lent a pavilonok előtti té­ren négy asztalon pattog a labda, javában tart a ping­pongbajnokság. Futó Misi és Balázs Zsám- békról. Farkas Norbi Tárnok­ról, Hegyaljai Zoli Kerepes- tárcsáról érkezett. — Milyen itt a táborban? — Jó is. rossz is — mondja Farkas Norbi. — Jól lehet ját­szani. sok barátom van. Vá­rom a lövészetet, meg az újabb diszkót, a strand is jó. — S mi a rossz? — Hogy nincs itt anyu, apu, meg a testvérem. Átányi László lyesnek bizonyult (pl. Gra- moxene, Hungazin Pk.). A feltételes forgalmú ké­szítmények bővítik az egyéni termelők eszköztái'át, de nö­velik felelősségüket is. Ezért a jogszabály e készítmények vásárlását és felhasználását engedélyhez köti! A fenti rendelet 44. §. (1) bekezdése szerint feltételes forgalmú mi­nősítésű növényvédő szert, biológiai növényvédő szert árutermelő mezőgazdasági kis­termelő — kizárólag saját cél­ra — akkor vásárolhat és használhat fel, ha arra en­gedéllyel rendelkezik. Az en­gedélyt a lakóhely szerint il­letékes (fővárosi vagy megyei) növénv-egészségügyi és talaj- védelmi állomás vezetője ad­ja ki. Engedélyt kaphat, aki fel­sőfokú növényvédelmi szakú vagy szakirányú, illetve ugyanilyen irányultságú tech­nikumi vagy növényvédelmi szakközépiskolai középfokú képesítéssel rendelkezik, illet­ve aki a minisztérium által meghatározott szakmai tanfo­Szigetszentmártoni történet A gazdálkodó faragásai Szigetszentmárton főutcáján vé­gighaladva az egymás mellett so­rakozó családi házak közül külön­leges homlokzatával tűnik ki az egyik. Az utcai front két ablakát három dombormű fogja közre. A középső Kossuth Lajost ábrázolja szónoklat közben. A kép ismerős is, meg nem is, érezhető rajta, hogy egyedi munka lehet. A ház gazdája valamikor Brün­ner Gáspár gazdálkodó volt, aki gyermekkora óta tehetséget érzett magában a képzőművészethez. Na­gyon szeretett volna festészetet ta­nulni, de rokonai lebeszélték er­ről: egyetlen gyerek volt, az ő gondja lett az örökölt földek meg­művelése. Ráadásul azokban az időkben nem volt a művészeknek nagy becsülete, hiszen a két világ­háború közt nemegy festő, szob­rász tengődött az éhhalál küszö­bén. Technikai tudását a klasszi­kusok (pl. Munkácsy) másolásá­val szerezte, de értett a restaurá­láshoz is. A házban jelenleg özvegye és fiai laknak, és őrzik festményeit és szobrait. Brünner Gáspár 1961-ben halt meg, 48 éves korában. Akko­riban még nem létezett népművész cím, ha lett volna, biztosan siker­rel pályázhatott volna rá. Életmű­véből, elsősorban szobraiból, 1973- ban nagy érdeklődést és elisme­rést kiváltó kiállítást rendeztek Szigetszentmártonban. Szobrai gipsz-, márvány- és fa­faragások, a klasszikus és a ma már kevésbé divatos szocialista realista stílus jellemzi őket. Mi­vel utóbbiak az ötvenes években készültek, érthető, hogy ez az ak­kor igen elterjedt irányzat nagy hatással lehetett az autodidakta művész stílusára. Néhány kisebb alkotás, pl. Az oroszlánvadász, vagy A gondolkodó nő valódi kis remekművek, mutatják, hova fej­lődhetett volna az alkotó, ha nem szakítja félbe munkáját korai ha­lála. Szobrainak témája a család, a vallás, a költészet (Ady és Móricz portréi), de elsősorban a munka, amely szinte minden szobrán, ha csak utalásként is, de megjelenik: a parasztcsalád férfitagja ásót tart a kezében, Jézust birkapásztornak ábrázolja, az asszonyok kévét, kor­sót visznek, kukoricát morzsolnak. Néhány alkotásán a malom, a ko­vács, a szüret, az ökörszántás té­mákat saját mindennapi életéből merítette, ugyanúgy, mint a bá­nyászokat ábrázoló fafaragásét. A második világháború után ugyan­is orosz hadifogságban egy szén­bányába került. Az emberek az alacsony járatokban guggolva dol­goztak. Egy ilyen bányát faragott egy hosszúkás fatörzs belsejébe, a benne görnyedve dolgozó hadifo­goly szénbányászokkal. Bár ö ma­ga nem politizált, mégis nagy ha­tással volt munkáira a háború utáni időszak politikája. Ez érez­hető az Üjjáépítés című fafaragvá- nyán, illetve a már említett, a ház homlokzatán látható domborműve­ken, amelyek a munkás-paraszt- értelmiség összefogásának gondo­latát hirdeti. A munkások az első, a parasztok az utolsó képen látha­tók. Az értelmiséget Kossuth sze­mélyével asszociálta, ezért ő és néhány hozzá hasonló, magyaros öltözetet viselő férfi látható a kö­zépsőn. A házat Brünner Gáspár 1943- ban építette, a dombormüvet 1957- ben öntötte és állította a homlok­zat falába. Az idő sajnos már meg­lehetősen kikezdte őket, a család a felújításán gondolkodik. Jó len­ne restaurálni, mert nagyon színes érdekes színfolt, és a főútvonalon áthaladók számára is kellemes lát­vány. lyarnot eredményesen elvégez­te. A szakmai tanfolyam 80 órás, ebből 70 óra elmélet, 10 óra gyakorlat. A résztvevők az oktatás során megismer­kedhetnek a növényvédelem alapfogalmaival és részletes ismereteket szereznek a nö­vényvédő szerekről és gépek­ről, a védekezési technológiák­ról, a növényvédelemmel kap­csolatos legfontosabb jogi, munka- és környezetvédelmi előírásokról. A tanfolyam vizsgával zárul. A várható költség 2000— 3000 forint körül alakul, a résztvevők számától függően. Az oktatás — a jelentkeződ igényének függvényében — előreláthatólag szeptemberben indul, a tanfolyamok folya­matosan követik egymást. Egy-egy tanfolyam, heti két­szeri délutáni vagy esti elfog­laltságot feltételezve, két hó­napig tart. A tanfolyamok Pest megyében ott kerülnek megrendezésre, ahol egy hely­ségből, illetve annak körzeté­ből legalább 20-25 fő jelent­kezik. Negyvenkét bárányt loptak el a múlt hét második felé­ben Táborfalváról. A barikák szótlanul tűrték a meghurcol­tatást — hozzászoktak már ahhoz, hogy fürdetésükkor, gondozásukkor sűrűn fogdos- sák őket. Az ügy felgöngyö­lítésében az első lépés a hely­ismerettel leginkább rendelke­ző körzeti mebízott rendőrök feladata. Emellett még körül­belül húszféle ügyben eljár­nak egyszerre — hiszen nem­csak bűnügy van a világon, hanem sokféle szabálysértési vizsgálat és más intéznivaló is. A birkaügy még „folyamat­ban van”. A tetteseket egy szemfüles éjjeliőrnek köszön­hetően gyorsan elfogták, öt­tagú társaság — köztük két fiatalkorú — lopta éjszakán­ként a jámbor bárányokat, s szállította az orgazdához. A károsultak: egy magángazdál­kodó és a Béke Termelőszö­vetkezet. Havelant Zoltán törzsőr­mester és Gyebnár András törzsőrmester nagyon elfoglalt emberek. Miközben a birka- lopás körülményeiről fagga- tóztam, őket már egy falopási história foglalkoztatta. A tet­tes a dabasi rendőrkapitány­ságon mesélte el dicstelen cse­lekedete történetét. Nagy terület tartozik Have­lant Zoltánhoz, Gyebnár And­ráshoz és harmadik társuk­hoz: Fehér Gusztáv szakasz- veztőhöz. Örkény, Hernád, Tá­borfalva és Pusztavacs utcáit és tereit járják. A négy köz­ség összesen 12-13 ezer lakosa közül sokakat név szerint, lá­tásból pedig szinte mindenkit ismernek. — A legtöbb munkánk Ör­kényben van — mondta Gyebnár András. — A bűn- cselekmények 60-70 százalékát itt követik el. Ez nem magya­rázható pusztán azzal, hogy Örkénynek több mint ötezer lakosa van. A három másik közöségben ugyanis összesen nincs annyi vétség és bűntett, mint itt. Lopások, betörések * 1118 Még az a jó — hogy pozi­tívumot is említsünk —, hogy errefelé erőszakos bűntett csak elvétve történik. Terménylo­pások, gépkocsilopások, üzlet­betörések és a hasonló jellegű bűncselekmények dominálnak. A lopások között ritka, ha eltűnik egy ló és a lovas ko­csi. Az ilyen nagy testű jó­szágot nehéz nyomtalanul el­dugni, ezért gyors sikerre volt kilátás a nyomozás megindí­A jelentkezők részvételi szándékukat írásban 1989. jú­lius 30-ig a következő címek valamelyikén jelezhetik: vala­mennyi megyei ÁFÉSZ felvá­sárlási osztályán, valamint a Dabasi ÁFÉSZ inárcsi zöld­ségtermelő szakcsoportjánál, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Pest Megyei Területi Szövet­ségénél (Dömsödi Mihály, 1118 Budapest, Ménesi út 26. Tel.: 664-044), a MTESZ Gö­döllői IB-nál (dr. Tözsér Béla, 2100 Gödöllő, Szabadság tér 10., 117. szoba), a MTESZ Ceglédi IB-nál (Technika Há­za, 2700 Cegléd, Petőfi út 9. Tel.: 20 10-027), a Pest Me­gyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson (Be- nécsné Bárdi Gabriella, 2100 Gödöllő, Kotlán S. u. 3. Pf. 13. Tel.: 28 10-811), a TIT Pest Megyei Szervezeténél (Balogh Lászióné, 1117 Buda­pest, Karinthy F. u. 3. Tel.: 850-492). A jelentkezéskor a név, a lakcím, a foglalkozás és az életkor feltüntetése mellett kérik megjelölni, hogy melyik hónap (augusztus, szeptem­ber, október, november) len­ne alkalmas a tanfolyam el­kezdésére. Az oktatás meg­kezdése előtt a részvevők ér­tesítést kapnak a tanfolyam­mal kapcsolatos részletes tud­nivalókról. fásakor. Nem történt ez más­ként ama emlékezetes feljelen­tés nyomán sem. Néhány órán belül fény derült a dologra. A bejelentő körültekintőbb is lehetett volna: a lovas kocsit a neki dolgozó szomszédja vitte el. Az eset humoros ugyan, a körzeti megbízottak azonban mégsem tudtak jóízűen nevet­ni. Meglehetősen gyakran je­lentenek be náluk meg nem történt bűntetteket, s a hely­színi vizsgálat, valamint az ir­datlan papírmunka elvonja őket a hasznosabb munkától. Pedig az sem kevés. Százti­zenötféle eljárásban kell ott­honosnak lenniük, a gondta­lanságot tehát ritkán ízlelget­hetik. Ebből is következik, hogy ez a feladatkör nagy munkabí­rást és önállóságot követel. Tétova embernek nem való a megbízotti feladat. Egy-egy károsult — Kevés időnk van, de azért arra futja, hogy néhány szót váltsunk az ismerős járó­kelőkkel — mondja Havelant Zoltán. — Többnyire az idős emberek állítanak meg az ut­cán, s beszélgetnek, érdeklőd­nek. Előfordul, hogy egy-egy károsult az otthonunkban is felkeres minket. — Én csak hajtogattam, hogy ne üssön. Kérdezzen! — mondja még napokkal később is az események hatása alatt Paska Lajos szentendrei lakos, akit alaposan elvertek a helyi rendőrkapitányságon. Annak előrebocsátásával, hogy vallom: a rendőrség nél­külözhetetlen, fontosnak tar­tom Paska Lajos történetének közreadását. Ázt is tudván, hogy a katonai ügyészség még tárgyalja az ügyet. S beletö­rődve abba, hogy az érdekelt rendőrök nem voltak hajlan­dók nyilatkozni. Így csak a sértett vallomására támaszkod- hatom, akinek az igazában hi­szek, s előre vállalom a vá­dat: csak az egyik felet kér­deztem meg! De mit tegyek, ha a másik érdekelt a hallga­tást vélte okosabbnak? Szóval Paska Lajos családi perpatvarban anyja védelmé­ben otthon fellépett sógornő­jével szemben, s dulakodás közben betörte az ablakot. A szomszéd ezt látva, kihívta a rendőrséget. Azok bevitték a szentendrei városi kapitány­ságra. Leültették az előtérben a padra. Péntek délután volt. Paska Lajos üldögélt, póló­ban, papucsban, s rágyújtott. A pad mellett állt a fém ha­mutartó, abba pöccentette a hamut. A lépcsőn jött le egy rendőr. Maga dohányzik? — kérdezte. Paska Lajos válasz közben felemelkedett ültéből, s közben nyomogatta el a csik­ket a hamutartóban. Még azt sem tudta kinyögni, hogy igen, máris kapott egy jókora po­font. Paska visszaesett a pad­ra, s csikket nyomogató kezé­vel feldöntötte a hamutartót. Az ütések, majd rúgások mi­att húzódott végig a lócán, majd a földre esett. Próbálta védeni a fejét, majd a falnak támaszkodva felemelkedett, s a rendőr felé csapott. — Arra nem emlékszem, hogy elértem-e, legyen úgy, hogy igen, ne mondhassák, hogy hazudok. — Mit képzelsz, a rendőrre emeled a kezed?! — ordította a verő, s ebben a pillanatban a kollégája is csatlakozott a fenyítéshez. Paska Lajost a falhoz szorították, percekig ütötték, rúgták a fejét, hátát, derekát. Ekkor kiabálta, hogy Üzletbetörések tetteseinek kézrekerítésében általában se­gít a lakosság is, hiszen min­denkit bosszant, ha betörés miatt fél napig nem tud ke­nyeret, tejet venni. Ilyenkor ugyanis a helyszíni vizsgálat befejezéséig nem lehet vásá­rolni. Segít a lakosság olyan ügyekben is, amelyeknek könnyen ők lehettek volna a sértettjei. A zsebtolvajokra és a kertek megdézsmálóira min­denki haragszik. Nagyobb se­gítséget akkor kaphatnának, ha a tanúskodás nem járna olyan nagy tortúrával. Nincs unalom Miközben beszélgettünk, is­mét panaszos kopogtatott. A helyi jellegzetességnek meg­felelően megint csak vagyon elleni bűncselekményről volt szó. Kigördült az útra a kör­zeti csoport egyik legfonto­sabb segítőeszköze; a járőrko­csi. Itt nincs unalom. Félóra múltán talán már azt is elfe­lejtették, hogy itt jártam. Ennyi tennivaló közepette egy látogatást nem érdemes fej­ben tartani. A fizimiskámat viszont biztosan megjegyezték ■— már szakmai rutinból is. Kovács Gyula ne üssenek, kérdezzenek. A harmadik rendőrnek odaszól­tak, hogy hozzon bilincset. Az azonban nem hozott. Így az egyik öklöző ment el, s néhány percre megbilincselték Paska Lajost. Aztán bezárták a fog­dába. Ekkor pénteken öt óra körül lehetett. Este tíz óra tájt kihívták az orvost, akinek Pas­ka csak annyit mert mondani, hogy megverték. Ezután papí­rokat írattak alá vele, amelye­ket Paska Lajos nem olvasott el. Mert rosszul érezte magát, fázott, s az egyik szeme telje­sen bedagadt. Szombaton meglátogatta az ügyeletes tiszt. Tőle kapott egy pokrócot. Hétfőn érkezett az ügyész. Kihallgatta. Közölte vele, hogy feljelentést tehet a katonai ügyészségen. Végre ha­zamehetett. Egynapi gondolko­dás után megtette a feljelen­tést. Mit sérelmez Paska Lajos? Nem érti a verés okát. Életé­ben soha nem volt büntetve. A második munkahelyén dol­gozik. Gumikat szerel Szent­endrén, az autószervizben. Elé­gedettek vele. A verés főleg idegileg viselte meg. Könnye­zik, amikor meséli az esetet. Tőlem kérdi, hogy szerintem ő nem ember? Mert ha mégis az, akkor hogy bánhattak így ve­le? A fiatal ügyész sem hajlan­dó beszélni. De akkor, amikor elmondom: teljesen valószínűt­len, hogy a cigarettáját szívo- gató Paska Lajos szó nélkül szájon vágta volna a hozzá kö­zeledő rendőrt, egyetértőén bó­logat. Mert annak ellenére, hogy a rendőrök megtagadták a nyilatkozatot, annyit meg­tudtunk: szerintük Paska La­jos ütött először. S erre ter­mészetesen tanúk is vannak. Márpedig, ha a kiindulópont ez, akkor nyert ügyük van a rendőröknek. Paska Lajosnak ugyanis nincs tanúja az ellen­kezőjére. Csak annyit tud mon­dani: miért ütöttem volna meg egy rendőrt, bent a kapitány­ságon? A katonai ügyészség már meghallgatta Paska Lajost. Az utolsó betűig pontosan így mondta el a történetet. Az íté­letről tájékoztatjuk az olvasó­kat. Vicsotka Mihály Szegő Krisztina Felhívás a mezőgazdasági kistermelőkhöz Növényvédő szerek tanfolyammal NE MONDHASSÁK, HOGY HAZUDOK Ki ütött először? 11 " —I, I, I ■ i———i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom