Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-05 / 156. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ura MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM Árn: 4.150 forint 1989. JÚLIUS 5., SZERDA Az elővárosi vasút egyik új végpontja Ataásavató Nagykátán Ugyan a nagykátai vasútál­lomás rekonstrukciójának ün­nepélyes átadása csak tegnap déli 12 órakor volt, a város lakói már előbb felavatták a gyalogos-aluljárót. Kedvtelve nézegették az újjávarázsolt ál­lomásépületet, kíváncsian kémleltek be az Utasellátó íz­lésesen kialakított büféjének ablakán. Néhány kisebb feladat még vár az építőkre, mondta a MÁV vezérigazgató-helyettesé­nek, Tóth Lászlónak tett je­lentkezésében Erdőhegyi György, a Debreceni Vasúti Igazgatóság műszaki igazgató- helyettese, de gyakorlatilag el­készült a csaknem háromszáz- millió forintos beruházás. En­nek részeként a korábbi hat vágányt újabb hárommal bő­vítették, a magasított peronok fölé tető került, s a hetven méter hosszú gyalogos-aluljá­A fedett peron és a gyalogos-aluljáró kulturált, balesetmentes utazási feltételeket biztosít az itt naponta megforduló három­ezer utasnak (Erdősi Ágnes felvétele) ró túl azon, hogy balesetmen­tes közlekedést biztosi'; a nagykátai állomáson naponta Az ünnepen is dolgoztak a vaspályákon Vasutasok dksérete Régi hagyomány, hogy a vasutasok 130 ezres családja minden év július elején ünne­pel. Tisztavatás, képzőművé­szeti kiállítás és más rendez­vény féímjélzi ezt a hetet. A MÁV Budapesti Vasút- igazgatóságának dolgozói teg­nap délután 2 órakor tartot­ták a 39. vasutasnapi ünnepsé­get a Nyugati pályaudvarral szemben levő MÁV Bevétel­ellenőrzési Igazgatóság kong­resszusi termében. Az ünnep­ség vendégei között köszöntöt­ték Urbán Lajost, a MÁV el­nök vezérigazgatóját, valamint a míghívott külföldi vendége­ket; a krakkói déli vasútigaz- gatóság főigazgatóját, a pozso­nyi vasútigazgatóság helyettes vezetőjét, a drezdai vasútigaz­gatóság helyettes vezetőjét, va­lamint a bécsi vasútigazgató­ság elnökét. Ezek után Csárádi János vasútigazgató mondott ünnepi beszédet. Szólt azokról a vas­utasokról is, akik szolgálatuk miatt nem vehettek részt az ünnepségén, valamint a nyug­díjasokról és a családtagokul, akik megértése és segítsége nélkül a jelenleginél sokkal súlyosabb terhek nehezedné­nek a vasutas dolgozók vál- laira. Az ünnepi beszéd után a külföldi vasútigazgatóságok képviselői tolmácsolták jókí­vánságaikat a budapesti vas­útigazgatóság dolgozóinak, majd kitüntetéseket adtak ót. Tizenegyen a MÁV Szolgálati Emlékérem különböző fokoza­tát, 16-an vezérigazgatói dicsé­retet, 31-en igazgatói dicsé­retet és egy Kiváló Dolgozó kitüntetést vehettek át. megforduló háromezer utas­nak, városfejlesztési szempont­ból is jelentős. Hiszen szerves kapcsolatot teremt a település vasúton túli részével. Az állo­másépületet korabeli fotográ­fiák felhasználásával eredeti állapotában építették újjá. A vasútállomás rekonstruk­ciójával az elővárosi vasút olyan végállomása van itt ki­alakulóban — hangsúlyozta a MÁV vezérigazgató-helyettese —, amely a személyszállítás színvonalának emelésén túl ki­bővített vágányhálózatával az áruszállításban is fontos sze­repet tölthet majd be. Külön szólt Tóth László a városi ta­nács és Bánáti András or­szággyűlési képviselő szerepé­ről a rekonstrukcióban. Nagy- káta ugyanis tízmillió forinttal járult hozzá a gyalogos-alul­járó építési költségeihez. A képviselőnek pedig többéves munkája, tárgyalása és utánjá­rása fekszik abban, hogy a re­konstrukció végül is a gyalo­gos-aluljáró megépülésével együtt valósulhatott meg. M. K. Kádár János válságos állapotban Kádár János állapota to­vábbra is válságos. Amint azt a kedd délelőtt megtartott or­vosi konzílium megállapította, az elmúlt 24 órában a beteg légzése és keringése tovább romlott. Állapota a kora esti órákban is válságos volt. Ká­dár Jánost a nap folyamán meglátogatta Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Ká­roly az MSZMP főtitkára. Megyei pártvita kezdődik Amint azt tegnapi szá­munkban közöltük, az MSZMP Pest Megyei Bi­zottsága politikai platform- és programjavaslatát a kö­vetkező hetekben pártvitá­ra bocsátja. Ezt segítendő, szombati számunkban kö­zöljük a dokumentum ter­vezetét, amely végső for­máját — a nyári eszmecse­rek után — a szeptember 23-ára, szombatra összehí­vott megyei pártértekczle- ten nyeri majd el. Bikái n pórtélnek Kerepestmcsáa. (3. OLDAL) NSZK-beii politikusok tárgyalásai hazánkban Kerry Sibraa Budapesten A magyar Országgyűlés meg­hívására kedden küldöttség élén Budapestre érkezett Kerry Sibraa, az ausztrál szö­vetségi parlament szenátusá­nak elnöke. A delegációt Ja­kab Róbertné, az Országgyű­lés alelnöke fogadta. Jelen volt Douglas Alan Townsend. Ausztrália budapesti nagykö­vete. Az MSZMP és a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) kö­zös parlamenti munkacsoport­ja 1989. július 3—4-én hazánk­ban tartotta soros ülését. Az SPD küldöttségét Wolfgang Roth, a párt elnökségének tag­ja, a parlamenti frakció alel­nöke, a munkacsoport társel­nöke vezette, tagjai voltak Fritz Gautier és Ludwig Stieg- ler parlamenti képviselők, va­lamint aPul Löser, az SPD parlamenti frakció tudományos munkatársa. Az MSZMP delegációját Ivá- nyi Pál, a Politikai Intéző Bi­zottság tagja, a munkacsoport társelnöke vezette. A munkacsoport a megbe­szélések során megvitatta az NSZK-ban, illetve hazánkban végbemenő fejlődés tapaszta­latait. Véleménycserét folyta­tott a hivatalnoki réteg NSZK- beli helyzetéről, jogállásáról, az SPD-nek az üzemekben, munkahelyeken végzett tevé­kenységéről, valamint a vá­lasztási harccal kapcsolatos munka feltételeiről. Az SPD-küldöttséget kedd délután fogadta Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. A magyar politikusok tá­jékoztatást adtak hazánk hely­zetéről, az MSZMP reformtö­rekvéseiről. Nagyra értékelték az MSZMP és az SPD egyre sokrétűbb kapcsolatrendszerét, és síkraszálltak a két párt együttműködésének további fejlesztése mellett. A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Iványi Pál, a Politikai In­téző Bizottság tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára. KRÓNIKA Állami közreműködéssel, megfelelő feltételek esetén a többlet- költségek ellenére is gazdaságosan és eredményesen működ­het az elkövetkezendő években a Magyar Alumíniumipari Tröszt és a hozzá tartozó Bakonyi Bauxitbánya — állapítja meg a bányászszakszervezet tegnapi állásfoglalása © Az MSZMP Chinoin gyári szervezetének álláspontja szerint a párt működésére, az idén februárig nagymértékben a straté­gia nélküli utóvédharc volt a jellemző, s a bajokon csak egy eredményesen záruló pártkongresszus segíthet ® Megelége­déssel fogadta a MSZMP EGIS gyári reformköre a Központi Bizottság június 23—24-i üléséről kiadott állásfoglalást, mert a testület ezzel hozzájárult a pártegység megerősítéséhez és az anarchia elkerüléséhez 9 A Magyar Demokrata Fórum elnök­ségének nyilatkozata szerint az MDF választmányának június 24-i határozata, amely a tagság véleményének kikérése után született meg, s bejelentette az MDF párttá válásának szán­dékát, sajnálatos módon ellentétes viharokat kavart a szer­vezet tagságában 9 A vasasszakszervezet tagsága felhábo­rodással értesült a kormányzat szándékáról, hogy tervbe vet­te a lakásépítési és -vásárlási hitelek kamatának visszamenő- leges megemelését, sőt a szakszervezeti tagdíjak adómentessé­gének megszüntetését is — jelentették ki a vasasszakszery®- zet országos vszb-titkári értekezletének résztvevői 9 A HNF Országos Tanácsa a testület ügyvezető elnökségének elnökét, dr. Kukorelli Istvánt bízta meg az országos választási elnök­ségi tagsággal, s ő ennek megfelelően tegnap letette a hivatali esküt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Lengyelországból Belgiumba Pilóta nélküli MÍG—23 A belga belügyminisztérium közlése szerint kedd délelőtt 10 óra 37 perckor Kortrijk (Courtrai) városának térségében — az ország északnyugati részén, a franciaországi Lille-től mint­egy 25 km-re — lezuhant cgy szovjet MÍG—23 típusú vadász­gép. A MÍG—23-as előzőleg Tongcren (Tongrcs) közeléDen, Hollandia felől lépett be a belga légtérbe és kelet—nyugati irányban átrepülte majdnem az egész országot, magát a fő­várost, Brüsszelt is — feltehetően pilóta nélkül. A szerencsét­lenségnek egy halálos áldozata van, egy 13 éves fiú. Gyakorló repülés közben Lengyelország területe felett ked­den műszaki hiba miatt — kis magasságban — katapultálni kényszerült egy szovjet MÍG—23-as típusú vadászgép pilótája. Az északi szovjet hadseregcsoport egyik repülőegységének ka­tonai pilótája élve ért földet — derül ki a TASZSZ szovjet hírügynökség jelentéséből, amelyet a moszkvai honvédelmi minisztériumra hivatkozva tett közzé kedd este. A közlemény szerint az irányíthatatlanná vált MÍG—23-as vadászgép folytatta repülését nyugati irányban, és végül belga területen zuhant le. A szovjet fél érintkezésbe lépett azon ál­lamok kormányaival, amelyek légterén keresztülhaladt a re­pülőgép — fejeződik be a szovjet hírügynökség tájékoztatása. Mint ismeretes, Jurij Gremilszkih szovjet külügyi szóvivő a délután folyamán még nem tudott tájékoztatást adni arra nézve, miként kerülhetett e repülőgép belga területre. 1 1 1 "" ..... ■ N yolc rabló — milliós zsákmány lé. ®mmi. L i tványos példával kezdjük, bár a ké­sőbbiekben majd be­valljuk, mi benne a tur­pisság. A példa a szántó­földi növénytermesztés és ott is az, a ráfordítások kö­zött mekkora a bérnek az aránya, azaz a költségeken belül mekkora a bérhá­nyad itt, ott, amott. Példá­ul itthon és az — Egyesült Államokban. A hazai me­zőgazdasági üzemekben a szántóföldi növénytermesz­tésen belül — köszönhetően a többi között a nemzetkö­zi viszonylatban is nagy táblaméreteknek, ahol a gépkezelők és gépeik holt­ideje csekély — az önkölt­ségnek az egy, másfél szá­zalékát teszi ki a bér. Ugyanakkor az Egyesült Államok mezőgazdaságá­ban a bérhányad nyolc-tíz százalék közötti, de bizo­nyos szövetségi államok­ban ennél is magasabb. A megyében jártunk olyan termelőszövetkezetben, ahol egy százalék alatti bérhá­nyaddal dolgoznak a szán­tóföldi növénytermesztés­ben, ha tehát így nézzük a helyzetet, akkor rámond­hatnánk: ez a közös gazda­ság lepipálja bármelyik farmergazdaságot. A rámondhatnátok, azaz a feltételes mód érzékelteti óvatosságunkat: inkább ne mondjuk rá ... A beveze­tőben jelzett turpisság ugyanis ezekben a dolgok­ban az, hogy nem tudjuk pontosan: mit mivel ve­tünk, hasonlítunk össze. A BÉRBAJOK bérnek egészen más a fo­galmi tartalma az Egyesült Államokban, mint hazánk­ban. Az előbbi mezőgazda­ságában tipikusan önkölt- ségjellegű bérekkel kell számolnunk, míg itthon el­sősorban a szabályozás gyakran változó elemeinek hatására alakul ki a bér­hányad, sok esetben már- már függetlenedve a tény­leges önköltségtől. Aminek egyenes következménye, a gazdaságok nem tudják, ténylegesen mennyibe ke­rül számukra az élőmunka, s a munkavállaló nem sejtheti, tevékenysége a termelési folyamatokban ténylegesen mennyit ér. A senki előtt sem tiszta kép vezet azután a bérbajok­hoz, a senki sem elégedett, a mindenki panaszkodik helyzethez. Be kell vallanunk turpis­ságunknak egy másik, a már említetten túli jellem­zőjét is. Nevezetesen azt, hogy a „legolcsóbb” terü­letet, a szántóföldi növény- termesztést emeltük ki példának, attól elindulva kezdtük a töprengést, mi mibe kerül. Ha ugyanis onnét kezdjük, hogy a me­gye termelőszövetkezetei­ben átlagosan 18 és 20 szá­zalék között van a terme­lési költségek összegén be­lül a béreknek az aránya, akkor már nem indulha­tunk el az Egyesült Álla­mok mezőgazdasági üze­meivel történő összehason­lítás irányába. Akkor már csupán arra szorítkozhat­na töprengésünk, minek mekkora a bérhányada a mezőgazdasági üzemekben. Így viszont, a némi turpis­sággal elegyített példa se­gítségével érzékelhettük: a hazai mezőgazdaságnak vannak kiugróan jó terüle­tei, s olyanok szintén, ame­lyek megtartásának érde­messége erősen kétséges. Így, ennek a kettőnek a mixelése adja ki azt a bi­zonyos, említett 18 és 20 százalék közötti, megyei bérhányadot. Ami rögtön alacsonyabb, ha az állami gazdaságokat is figyelembe vesszük, a megye nagyüze­mi mezőgazdaságának egé­szében ugyanis a termelési költségeknek a 17—18 szá­zalékát éri el a bér. Tovább árnyalja a ké­pet, ha tudjuk: a megye egyes tájkörzeteinek közös gazdaságait ilyen tekintet­ben is lényeges különbsé­gek rangsorolják, amint te­temesek az eltérések a bér­hányadot tekintve egy-egy mezőgazdasági üzemet ösz- szevetve. Vaíf, ahol ugyan­azt a hektárnyi búzát, ku­koricát 70—90 százalékkal magasabb bérhányad mel­lett műveltetik meg, mint a másik üzemben, aminek az oka aligha csak termő- tglaji eltérésekben rej­lik ... Mindezek és a ha­sonló tényezők ismeretében óvatosan kell tehát kezel­nünk azt a tényt, hogy a megyében tavaly a közös gazdaságokban a nettó át- lakeresetek tizenkét száza­lékkal — az állami gazda­ságokban ennél kisebb mértékben, hét százalékkal — növekedtek. Nem az a baj, hogy mi nem tudjuk, ténylegesen mi áll a bérek nagyobb összege mögött, hanem, hogy az üzemek sem tudják ezt megmonda­ni hitelesnek elfogadható mércékre támaszkodva ... ! T ávol vagyunk még at­tól, hogy a bérek ki­fejezzék, melvik mun­ka mit ér ténylegesen a társadalomnak, de termé­szetesen ebbe az irányba kell haladni. Amihez azon­ban elengedhetetlen olyan árrendszernek a kialakítá­sa. amely hűen tükrözi az elismerhető ráfordításokat, ám ehhez azt is tudni kel­lene, . melyek az elismerhe­tő és az el nem ismerhető ráfordítások ... Illúzió te­hát — és ennek az illúzió­nak napjainkban egyre több hívével találkozunk — a bérbajok orvoslását egy. a többi tényezőtől el­szakított bérreformban, termelőiár-emelésben lát­ni, remélni. A bérbajok gyökere mélyebb: ahogy az egész gazdaság bajai is a ma hitteknél mélyebben vannak. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom