Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-04 / 155. szám

1989. JÚLIUS L, KEDD ^£ítian 5 úi ■5' Fanyilas nem lesz egy olcsó hely Bős—Nagymaros nélkül Választások előtt a botfái tanácselnök Parcellázás Ráckevén Akar ön telket venni a Du­nához közel? Ezt most meg­teheti, bár természetesen csak akkor, ha tele a pénztárcája. A ráckevei Aranykalász Tsz ugyanis üdülőterületként kí­ván hasznosítani az úgyneve­zett Fanyilasi területből mint­egy 21 hektárnyit. A termelőszövetkezet tavaly vizsgálta a tulajdonában levő kb 5000 hektár földet. A ter­mők minősége különböző, így a mezőgazdasági művelés so­rán elért eredmény is. Ezért született végül döntés arról, hogy a Fanyilasi területben egy Duna-parti részt minden­féle szempontból a leghaszno­sabb volna felparcellázni. Mi­vel a terület a víz mellett fek­szik, és egy már meglevő üdü­lőkörzet közvetlen folytatása, ezért itt a partnál már megje­lentek a stégek. Ez is jelzi az új üdülőkörzet iránti igényt. Másrészt a Duna védelme is indokolja, hogy errefelé vegy­szert a mezőgazdasági művelés során ne használjanak. A par­cellázás mellett érvelt az is, hogy az itteni terméseredmé­nyek sem voltak a legjob­bak. A termelőszövetkezet veze­tősége tehát úgy döntött, hogy a szövetkezet gazdálkodása szempontjából is hasznosabb, ha a területet eladják és a pénzt más termelőeszközökbe fektetik. A dolog különleges­sége, hogy itt nemcsak pusztán telkek eladásáról van szó. El­készült egy területfejlesztési terv, amiből az is kiderül, hogy egységes építészeti elképzelés alapján kívánják létrehozni az új üdülőtelepet. A tervrajzo­kon pontosan ki van jelölve a telkek, sőt a házak, az utak, és a létrehozandó élelmiszer- bolt, a cukrászda, a sportpá­lya, a kemping helye. Közvet­lenül a vízpartra sétányt ter­veztek. A parcellázás a Duna- parttól 300 méternyire kezdő­dik. összesen 233, száz és százötven négyszögöl közötti telket alakítanak majd ki. Eb­ből 153 telken önálló ház, 60 telken ikerház építhető. A tel­kek ára 3000—6000 forint négy­szögölenként. A vízparthoz leg­közelebb levő telkek ára te­hát 900 ezer forint is lehet. A legolcsóbb parcella is 300 ezer forintba kerül majd. Mindezért a vevő összközmű- ves ingatlant kap, pontosabban a tsz a szerződésben vállalja, hogy 1990 végére bevezeti a területre a villanyt, a vizet, megoldja a szennyvízelhelyezé­si gondokat, megépíti a belső utakat. Májusban kezdték az árusítást és már több mint ötven telek gazdára talált, s a leendő tulajdonosok kifizették az előleget. K. A. Hem verik nagydobra, csak... Már a könyvnek is ? Eddig úgy tudtam kósza hírekből, pusmogásokból, hogy olykor-olykor még a falnak is füle van. Amire vi­szont nem számítottam, az az, hogy a könyvnek is füle akad. Mégpedig jól megtermett. S hogy ez mennyire igaz, arra a Pest megyében dolgozó könyvtárosok döb­bentettek rá. Különösen azok, akikét kötelességük, hi­vatásuk az olvasótermekhez köt. Nem is hittem vol­na, hogy folyóirat, napilap olvasása kijében egy-egy településről mindent megtudhat az ember. Mert a könyvnek, akarom mondani a könyvtárban olvasóknak is füle van. S miután a hangfogót az olvasók egy része elfe­lejti föltenni, hamar megtudja még az is, aki különö­sebben nem kiváncsi rá: a város melyik részében mi tör­tént. Ki kapott építési engedélyt, kinek adták ki gyor­sított eljárással, ki dühöng amiatt, hogy elveszi az új épület előle a kilátást, s megfosztják a kukucskálás le­hetőségétől. Persze azért a neveknél működik az a bi­zonyos hangfogó. Különösen akkor, ha a teremben lévő könyvtáros olyan bocsánatkérően rászól Péterre vagy Józsira. De meddig? öt vagy hat percig. S utá.na mintha mi sem történt volna, tovább megy a trafika. Manapság meg különösen, hiszen nemcsak a nyugdíjas, hanem az építész, a mérnök is beül egy-egy folyóiratot böngészni. S mint hajdanában Rómában a fórumon, most itt cserélnek véleményt. Néha még sza­badalmaztatás előtt álló ipari termékekről is. Elfeled­kezvén arról, hogy nemcsak a falnak, de a könyvnek is lehet manapság már füle. V. E. A GYŐZTES. Ennek a sok mozzanatában lehangoló jelö- lögyűlési kampánynak kiemel­kedő erkölcsi győztese Fülöp István. A kis Fülöp. ahogyan az őt közelebbről ismerők ne­vezik. Az első gyűlésen tizen­nyolc, a másodikon és a har­madikon harminc—harminc szavazattal kapott kevesebbet, mint amennyi a szavazócédu­lára kerüléséhez kellett volna. (Az ellenzéki kör tőle tartott különben, hiszen nem nyo­masztja az MSZMP-tagság ter­he. fiatal, jó kiállású, akár a lelkész, de emezzel szemben óriási előnye, hogy gödöllői, tősgyökeres, amilyenre az ős­honosok annyira vágynak.) Fülöp István különösebb háttér nélkül, úgyszólván csak magamagára hagyatkozva in­dult. azt adta a gyűléseken: ami a lényege, noha harmad­jára próbált "ássabb összefüg­géseket fölvázolni, szereplése el is maradt ez első kettőétől. Magamagára hagyva? Hát­tér nélkül? Pon'at.lanul fogal­maztam. A Fülöp név jól cseng a városban. Az autósze­relő apa., nagybátv és öcs jó háttér. A két idősebb ritka moicos ember. Frlvton oanasz- kodnak, az ember mindig egy kis szorongással megy hozzá- iuk de amit megcsinálnak, az meg van csinálva. Mi lett volna, ha Fülön Ist­vánnak nemcsak héhány ba­rát segít, hanem olyan stábja van. mint... mint másnak. Mi lett volna, ha érte is úgy dol­gozik a suttogó propaganda, mint másért? A VESZTES. Vesztes? In­kább elszálltak fölötte az evek. A zivataros évtizedek meggyötört átálője. súlyos be­tegség és műtét után korábbi énjénél sokkal haloványabb. öivenes éveinek vége felé jár. es megfáradt. De még hatodik évtizedének elején is osztály­nyi főiskolás leányra volt vi­haros hatással, a minap be­széltem egy húszas éveinek második felében iáró kisasz- szonnyal, tőle tudom, valami rendhagyó órát tartott nekik, s mind egy szálig beleszerel- mesedtek Mi lett ”olna ha ez a rendkívüli szónoki képessé­gekkel megáldott, puszta meg- ielenésével is figyelmet kpltő. szuggesztív hatású előadó ereie teljében állhat hasonló céllal a mikrofon elé? Alighanem még a legjobb beszélőt is elhomá­lyosította volna ielenleg volt ellenfelei közül. Nagy tévedése, hogy oly nai­van nyílt, őszinte. Olyasmiket mond. amiket harcias ifjak meg sem értenek. Honnan tud­nak. mit jelentett nemzedéké­nek a szocializmus? Honnan, Elektromos teljesítmény Az utóbbi hónapokban egyre több szakmai vitán kerül szó­ba: új erőművek építése he­lyett inkább az energiagaz­dálkodással foglalkozzanak a hazai illetékesek! A bős—nagy­marosi vízlépcsőrendszer ere­deti terv szerinti megépítése, üzemeltetése esetén 447 mega­watt teljesítmény illetné meg Magyarországot. A számítások szerint szinte ennyi kapaci­tást teremthetne elő Magyar- ország a takarékosabb ener­giagazdálkodással. Mennyire reálisak ezek a becslések? — kérdezte Wiegand Győzőt, az Állami Energetikai és Energia­biztonságtechnikai Felügyelet igazgatóját az MTI munkatár­sa. — Megfelelő anyagi ösztön­zéssel valóban 150—300 mega­watt teljesítményt lehetne megtakarítani. Már régóta ja­vasoljuk, hogy a többletener­giát csak bizonyos összeg be­fizetésével kaphassák meg a vállalatok, szövetkezetek. Ezt a pénzt olyan alapba fizetnék be, amelyből a megtakarításokat honorálnánk. Azok a ter­melők. akik jobb szervezéssel, takarékossággal csökkentenék energiaigényüket, jelentős pénzhez juthatnának. — A nagyobb teljesítményre — mondotta Wiegand Győző — nem a nap egész szakában, egyenletesen elosztva van szük­sége az energiarendszernek, hanem bizonyos napszakokban, a csúcsigényeknek kell meg­felelni. Ellenőrzésekkel bizo­nyított, hogy az üzemi, s a háztartási hőtárolós berende­zések mintegy fele éppen ilyen­kor, a csúcsfogyasztási idő­szakban is használja az ener­giát. Ha a bojlerek, hőtárolós kályhák és más berendezé­sek csakis éjjel, vágy a csúcs­fogyasztási időn kívül működ­nének, számítások szerint 200 —400 megawattnyi teljesít­mény szabadulna fel napköz­ben. Az éjszakai áram hasznosí­tására alkalmazott hazai órák nagyrészt mechanikus szerke­zetűek, gyakran meghibásod­nak, s nappal is bekapcsolnak. Az úgynevezett hangfrekven­ciás körvezérléssel ugyanak­kor központilag lehetne kikap­csolni, illetve visszakapcsolni az ilyen energiaellátást — nyil­ván kedvezőbb tarifával — igénylő fogyasztók berendezé­seit. Ez a rendszer részlegesen már működik Budapesten, a főváros környékén, illetve Győrben. E korszerű megoldás országos bevezetésével az erő­műépítésekhez képest, mini­mális költséggel teremthetne elő az ország csúcsfogyasztás idejére több száz megawattnyi teljesítményt — hangsúlyozta Wiegand Győző. hiszen nekik vadonatúj az, am akkor volt lejáratott jel­szó Élni nem éltek akkor, át- étYőképességük pedig csekély. Polónyi Péter azért is szere­pelt gyengén, mert töprengé­seivel állt a közönség elé. Holott nekik most nagy bizo­nyosságok kellenek határozott személyek. Elég nekik a saját tétovaságuk, saját bizonytalan­ságuk. DEMAGÓGIA. Hogy fröcsög a demagógia! Nép. népfelség, függetlenség, demokrácia, egyenrangúság, szabadság. Szebb jövő! Mint falra csapott habarcs: ragacsosan nyúlik százfelé, betapaszt minden pó­rust lehetetlenné téve levegő­zésüket. Elsimitatlanul meg­dermed. s ott éktelenkedik, akár egy pattanás, amelybe a mérgező salakot qyürmöncöli a védekező szervezet. Ellan- kaszt tehetetlenül kapkodsz, hiszen alapigazságokat, ma­gasztos eszméket kever össze ragacsos másszává. Illyés Gyula hatalmas versé­nek pörölycsapásszerű sorát ismételgetem: A zsarnokság az zsarnokság. Parafrázisom. A demagógia az demagógia. Feleim! Miért csábultok el a nagy hangtól, miért nem fi­Itt még épülnek új lakások Milyennek kellene lenni egy jő tanácselnöknek? Nehéz erre min­denki számára elfogadható választ adni. De talán úgy képzeljük el, hogy a jó tanácselnök szobája bármikor nyitva áll a község vagy város lakosai előtt. Szépen, figyelmesen végighallgat mindenkit, ez­zel is törekedve kicsit a népszerűségre választói körében. Mindem megtesz a település gyarapításáért, az eiöbbrclépésért. Igyekszik jo kapcsolatot tartani a különböző szervekkel, leginkább a helyi párt- bizottságokkal. Ehhez képest egyik kisvá­rosunk tanácselnöke kicsit el­tér a megszokottól. No, nem abban, hogy nem tesz meg mindent a településért, szó sincs erről! Tárva-nyitva áll szobája, de leginkább csak reggel hét és kilenc között le­het megtalálni és persze a fo­gadónapján. Egyébként hol egyik vállalatnál, hogy egy-egy értekezleten, vagy a „megyé­nél” próbál többet, még többet kicsikarni városának. Épp azért, ha segítségért fordul hozzá valaki, úgy tűnik, mint­ha csak úgy kutyafuttában hallgatná meg. Igaz, többnyire megoldást talál az, aki tőle vár támogatást. De itt van például a hivatalos szervekkel történő kapcsolattartása. Hallottam emelt hangon beszélni egy párttitkárral, aki a város költ­ségvetésének terhére, saját szakállára tisztította meg a főteret egy nagytekintélyű elv­társ érkezése előtt. Akkor, ami­kor, még nem volt divat szá­mon kérni a párttitkároktól tetteiket... Ám ennek ellené­re ezek a nézeteltérések múló viták lehetnek, hisz a megye irigységet kivíva sikerül min­dig valami újjal gyarapítani otthonát. Fanyalogtak Szekeres Józsefről, a Száz­halombattai Tanács elnöké­ről van szó, aki a szó szoros értelmében most eszi meg, amit főzött. Hiszen, 1960-ban, a Budapesti Műszaki Egyetem kultúrmérnöki karának elvég­zése után pár hónappal került Százhalombattára, mint az erőmű egyik építésvezetője. Először felépítette az erőmű­vet, aztán mellé a várost. A lakóházakat, a kiszolgáló s egyéb létesítményeket: bolto­kat, óvodákat, iskolákat. 1972- től mint a város tanácselnöke folytatja ezt a munkát. Üjabb és újabb otthonok nőttek ki a földből, s a művelődési köz­pont, ami miatt sokan fanya­logtak. Micsoda megalománia! — suttogták egyesek. Azt hi­szem. csupán arra gondoltak szorgalmazói, hogy ezt a házat nemcsak ezekre az évekre, ha­nem a következő évezredre is építik. Milyen szerencse, hogy Ferenc Jóska idején a főváros csatornahálózatát az akkori igények háromszorosára készí­tették! így még ma is ezzel üzemel Budapest. Ám Százha­lombatta leginkább a lakás­építés terén van egyedülálló helyen az országban. Míg min­denütt csökkent az üteme — hisz az állam kivonult a lakás­gyeitek inkább az önmaguk­ban is folyton kételkedő halk- szavúakra, akik nem ígérnek szebb jövőt, helyette azt kere­sik hogyan járjuk végig meg­rázkódtatások nélkül a ránk méretett életutat. HŐSÖK. Ö, a hősködők! Át­törjük a gátat, bevesszük a várat. Átéltem már ilyet. Fo­gékony kamaszlélekkel lestem szavukat a lobogó hajúaknak. a harsány szavúaknak. az ök­lüket magasba lökőknek. az esküvőknek, hogy rabok to­vább nem leszünk. S amidőn a gát sehogysem akart omol­ni. amikor a vár ködbe veszve távolodott. a melldöngetők hirtelen megfordultak, s ke­resték az ajtókat, amelyek mö­gött ki-ki megtalálni vélte a puha. párnás «zéket. A fölajzottakat még vitte a lendület, s amikor fönnakad- tdÁ a hálón, levegőt kapkodva tartották arcuk elé a kezüket, há» én nem . .. nem-e. csattant a hang és a Kéz, miközben a hadonászók már intézkedtek új posztjukon. Feleim, ne csábuljunk el a hó'ködőktől. a világban ed­di gélé kevés volt a hős. S ők inkább csak utólag váltak az­zá Visszatekintve tűnt csak oivbá. hogy a üindzsától szét- rcncsolt mellkasban megder­medt szív hősi cselekedettől szűnt meg dobogni. Kör Fái építésből —, Battán még min­dig készülnek új othonok, s az eredetileg tervezett meny- nyiséget adták át a hetedik ötéves tervben. Ráadásul si­került viszonylag alacsony árakon maradni. Akaratlanul is tanúja voltam egy telefon- beszélgetésnek, amit az elnök az OTP képviselőjével folyta­tott. Meglehetősen ingerülten adta a vonal másik végén levő ember tudtára, hogy Batta nem azért járult hozzá a du­naújvárosi házgyár építéséhez, hogy x-ezer forint legyen a lakások négyzetmétere a vá­rosban. Vegyék tudomásul, hogy körömszakadtáig ragasz­kodik az alacsony árakhoz, s nem óhajt magasabbakról még tárgyalni sem. Ezek alapján nem csodálkoznék, ha akad­nának olyanok, akik szívesen látnának mást az elnöki szék­ben, mint az elveihez csökö­nyösen ragaszkodó Szekeres Józsefet. Ráadásul közelednek a választások. A város érdeke — Vajon indul-e az újabb megmérettetésen a battai el­nök? — Nehéz erre egyértelműen válaszolni, hiszen egyelőre nem tisztázott, hogy mikor lesznek a választások, milyen rendszerben bonyolódnak le, milyen politikai csoportosulá­sok vesznek azon részt, s kik lesznek a jelöltek. Ha megfe­lelő programot tudunk kiala­kítani, s ezek megvalósításá­hoz támogatókat találok, bát­ran vállalom a megmérette­tést. Számolva azzal a lehető­séggel, hogy más kerül meg­választásra. Ez természetes ve­lejárója a mai közéletnek, s nincs benne semmi különös. — Egyre nagyobb súllyal je­lennek meg a közéletben a különböző alternatív szerveze­tek. Gondolja, hogy az ő elvá­rásaiknak is meg tud felelni? — Mikor a politikai környe­zetről, a támogatókról beszél­tem, részben rájuk gondoltam. Az eltelt két évtized politikai nézetektől függetlenül szolgálta az itt lakó emberek érdekeit. A továbblépés iránya is adott, szintén politikai nézetektől függetlenül. Egy azonban biz­tos: én néni tudok száznyolc­van fokos fordulatot tenni, s ha a jelenlegi jobbratolódási folyamat szélsőséges igények megfogalmazásához vezet, eze­ket nem tudom képviselni. — Vannak ilyenek most Százhalombattán? — Akadnak. Elég, ha egy példát mondok. Évekig hiá­nyolta mindenki a strandot. Végül is felépült, s azt hiszem, nem kell bizonygatni, hogy milyen nehézségek árán sike­rült erre pénzt szerezni. Rá­adásul olyan időszakban, ami­kor már nagyon gyéren csor­dogáltak a milliók. A fenntar­tásához a város is hozzájárul, körülbelül négymillió forint­tal. Emiatt akadnak olyanok, akik a strand bezárását szor­galmazzák. Ez ellenkezik az elveimmel, s nem tudok ilyen ügyet szolgálni. Vagy itt van például a parkosítás, közmű­vesítés. Nyilvánvaló, hogy mindenki azt szeretné, ha sa­ját lakókörnyezete szépülne, fejlődne. De nem tudok a ki­sebb közösség javára dönteni, ha a város érdeke mást kí­ván. — Mostanában legtöbbet vi­tatott téma a környezetvéde­lem, a két nagyvállalat szeny- nyező hatása. Sikerül-e vala­milyen megoldást találni be­látható időn belül erre a kér­désre? — Kell, hogy találjunk meg­oldást. Nagyon sok hasznos javaslattal, elképzeléssel áll­tak elő az alternatív szerveze­tek. Ezek felhasználásával, re­mélem, sikerül kialakítani egy közös platformot a tervezésre és a végrehajtásra egyaránt. Most azt tervezzük, hogy le­ültetjük a pénzügyi, az egész­ségügyi és az ipari miniszté­rium képviselőit, hogy dönt­sék el ők, hogyan akarják meg­oldani a kérdést. Eddig min­denki másnak adta a labdát. Az egészségügyi felmérések alapján kiderült, hogy milyen káros anyagok vannak a kör­nyezetünkben. Az ipari vizs­gálatok megállapították, hogy melyek azok a korszerűtlen egységek a vállalatoknál, amik miatt a szennyeződések létre­jöttek. Kiküszöbölésükhöz pénz kell, s szeretnénk, ha .jutna azokból a, milliárdokból vég­re a városnak is, ami Száz­halombattáról jut a költségve­tésnek. Tudjuk, hogy ilyen­olyan indokkal sokan szeret­nék elodázni ezt a lépést, de mi nem óhajtunk tovább vár­ni! Egységes — Töbször hallottam, hogy sokkal sikeresebb lenne ta­nácselnöki ténykedése, ha jobb gárdával dolgozna. Mi a véle­ménye erről? — Nem teljesen így van, s ezt az eddigi eredmények is igazolják. Tény, hogy — mint mindenütt — itt is akadnak olyanok, akik áthullottak a rostán, s nem odavalók, ahol vannak. Ám most folyik egy felmérés a további szervezet­korszerűsítés érdekében. Re­méljük, ez megoldja a még meglevő gondokat is. — Ha vesztesen kerül ki a választási küzdelemből, mihez kezd? — Alig hiszem, hogy elhe­lyezkedési gondjaim lennének, hiszen a városban megszer­zett tapasztalataim, a végzett­ségem alapján bármikor talá­lok megfelelő munkahelyet. Fidler Anna Mária Komputerek a zoknigyárban Negyven új munkahelyet teremtett a Zalaform Kft. Budaör­sön, ahol zoknigyártó üzemet létesített. A gyermek, női és fér­fi iábravalók számítógép-vezérlésű kötő- és varrógépen ké­szülnek. A komputerek használata segít a tervezőmunkában, a minták gyors váltásában, s vezérli a bonyolult berendezése­ket. Jelenleg a próbaüzem folyik, amelyről folyamatosan tér­nek át — terveik szerint szeptemberben — a teljes termelés­re. Képünkön: Básti Péter gépmester az IRMAC IR—520-as kötőgépet állítja be. Választási apróságok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom