Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-31 / 178. szám

2 1989. JÚLIUS 31., HÉTFŐ p"1"*­......................... j Hír­f magy«nm«ittt*»lc' fcwWMMB.UU.IN.M.LI.I.LI.U.11.......1111 Lili. .i. [ Ú j elnök Iránban A teheráni belügyminiszté­rium vasárnap hivatalosan kö­zölte, hogy az előző napi vá­lasztás eredményeként Ali Ak- bar Hasemi Rafszandzsani. az Iráni Köztársaság új elnöke. Az államfő a szavazatok majd kilencvenöt százalékát kapta. Az alkotmánymódosítás, ame­lyet vasárnap szintén szava­zásra bocsátottak, még ennél is nagyobb — 97 százalékos — többséget kapott. A parlament volt elnöke, akit a kommentátorok eddig is „Irán erős embere” jelzővel éltettek, az elnöki székben — hála az alkotmánymódosítás győzelmének — minden eddi­ginél nagyobb hatalmat össz­pontosíthat magának. Már ed­dig is ő volt a fegyveres erők főparancsnoka, most pedig új tisztsége tulajdonképpen egye­síti a miniszterelnöki és állam­fői hatáskört. Az 54 éves Raf­szandzsani az iszlám forrada­lom tíz és a háború nyolc esztendeje alatt fokozatosan emelkedett a végrehajtó hata­lom e birtokosának pozíciójá­ba. Otthonosan mozgott a te­heráni politika színpadán, s miközben a vallási vezetők el­merültek a mindennapi ádáz frakcióharcokban, ő azt hir­dette, hogy a háborús károk gyorsított helyreállítására, a gazdaság megújítására és az életszínvonal rohamos csökke­nésének megállítására van szükség. Khomeini halála után, örököse, a legfőbb vallási ve­zetői tisztségében ugyan Ha- menei ajatollah lett, de a szombaton elfogadott alkot­mánymódosítás fényében vilá­gos, hogy a végrehajtó hata­lom nem az ő, hanem az új elnök kezében összpontosul. Hírmagyarázók megjegyzik, hogy ezzel tulajdonképpen csendben megkezdődött a val­lási vezetők eddigi legfőbb irányítói szerepének átértéke­lése. Iránt erre kényszerítik a realitások. A tűzszünet létre­jötte óta eltelt egy esztendő alatt a kormányzatnak még nem sikerült a hadigazdaságot átállítani a békés termelésre. Igaz, az országban még mindig erős a háborús pszichózis és a fegyverszünetet befolyásos kö­rökben törékenynek ítélik. Ezért az ország olajbevételei­nek 50—75 százalékát — 5,85— 7,3 milliárd dollárt — most is katonai célokra, fegyvervásár­lásokra és a hadsereg átszer­vezésére fordítják. Pedig a helyreállítás költségei óriá­siak, s amíg ilyen hatalmas összegeket emészt fel a fegy­verkezés, alig van remény a gazdaság oly égetően szüksé­ges megújítására. A Resalat című teheráni lap szerint ^ a háború napi 20 millió dollár­jába került az iszlám köztár­saságnak és csupán az állami szektorban 190 milliárd dollár kár keletkezett. Ráadásul a gazdaságot nemcsak a háborús pusztítások sújtják. Az iszlám forradalom tíz esztendeje bé- nítólag hatott önmagában is az üzleti tevékenységre. Sage- zar nehézipari miniszterhe­lyettes nemrég célzott erre, amikor bírálta a tíz évvel ez­előtti hibás döntéseket és kö­zölte, hogy a felügyelete alá tartozó 120 iparvállalat 80 szá­zaléka csupán kapacitásának egyharmadával termel. Az új elnöktől azt várják, hogy dinamizmusával, a most kapott végrehajtó hatalom bir­tokában, sínre tegye az újjá­építés munkáját. Ehhez azon­ban külföldi erőforrások is szükségesek, s a külföldi tőke — mint közismert —, csak ak­kor ruház be egy országban, ha ott rendezettek a viszo- ,nyok. Rafszandzsani, még mint a parlament elnöke, nemrég szovjet meghívásra Moszkvá­ban járt és olyan nagyságren­dű gazdasági szerződéseket írt alá, amelyek feltűnést keltet­tek. S e nyitást — mint Tehe­ránban közölték — követi a többi is. Rafszandzsani — mint legutóbbi nyilatkozatai tükrözik — minél gyorsabban szeretne véget vetni az ország korábbi elszigeteltségének. Árkus Isván Tizenkilenc ország és az ENSZ Kambodzsa békéjéért Külügyminiszterek Párizsban Párizsban, az egykori Viet­nam-konferencia színhelyén, a Kleber sugárúti palotában vasárnap délután megnyílt a Kambodzsával foglalkozó nem­zetközi értekezlet. A francia és indonéz társelnökség alatt megrendezésre került értekez­leten 19 ország képviselői és Javier Pérez de Cuéllar ENSZ- főtitkár vesz részt. A résztvevők: a Biztonsági Tanács öt állandó tagja: Szov­jetunió, Kína, Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, Francia­ország, a Délkelet-ázsiai Or­szágok Szövetségének hat tag­ja: Thaiföld, Malajzia, Brunei, Indonézia, Szingapúr, Fülöp- szigetek, továbbá Ausztrália, India, Japán, Vietnam, Laosz, Zimbabwe mint az el nem kö­telezettek képviselője és ter­mészetesen a fő érdekelt, Kambodzsa. A három napig tartó első szakaszban a leg­több részt vevő országot kül­ügyminiszter képviseli. Az értekezleten Kambodzsa képviseletében négy politikai Rakowski a LEMP új első titkára Nemzedékváltás a vezetésben Wojciech Jaruzelski szom­baton nemcsak a LEMP KB első titkári funkciójáról mondott le, hanem PB- és KB-tagságáról is, közölte Jan Bisztyga. Ezzel Jaru­zelski, aki a múlt héten köz- társasági elnök lett, korábbi ígéretéhez híven minden párt­tisztségétől megvált. A KB-szóvivő megerősítet­te, hogy Mieczyslaw Rakows- ki, akit a KB első titkárrá vá­lasztott, az egyetlen jelölt volt erre a posztra. A politikai bizottságban és a KB-titkárságban nemzedék- váltás következett be. A távo­zásokat a megfigyelők a LEMP társadalmi tekintélyének és népszerűségének zuhanásával hozzák összefüggésbe, és ezt a véleményüket áttételesen meg­erősítette a KB szóvivője is. A 62 éves Mieczyslaw Ra- kowski, a Wojciech Jaruzelski eddigi első titkár nevével fém­jelzett reformvonal fontos em­bere, közeli bizalmasa Jaru- zelskinek. Politikusként az 1980-ban kirobbant politikai válság idején vált világszerte ismert­té. Addig inkább csak Len­gyelországban tudták, hogy a név mögött a Polityka című nagy tekintélyű liberális heti­lap főszerkesztője áll. 1988-ban KB-titkár lesz, majd még abban az évben a Messner-kormány bukása után ő alakít kormányt. Az idei év elején nagy segítséget nyújtott Jaruzelskinek, ami­kor utóbbi a KB konzervatív szárnyából kierőszakolta a szakszervezeti és politikai plu­ralizmus jóváhagyását. Ezután kezdődhetett meg az ellenzék­kel a kerekasztal-tárgyalás, amely végül kiegyezéshez ve­zetett. A gazdaság azonban miniszterelnökösködése alatt katasztrofális állapotba ke­rült. erő: a Hun Sen miniszterelnök vezette kormány, amelyet Vietnam támogat és Phnom Penhben gyakorolja a hatal­mat, továbbá a Norodom Sziha- nuk herceg, volt álllamfő vezet­te ellenzéki koalíció, amelyben a herceg hívein kívül Son Sann jobboldali hívei és a Kína ál­tal támogatott „Vörös Khme­rek” vesznek részt. A konfe­rencia feladata a kambodzsai nemzeti megbékélés külső kö­rülményeinek biztosítása és a kambodzsai megbékéléshez szükséges főbb intézkedések — választások, a meglevő állam- hatalmi szerkezetek és hadse­regek kérdéseinek — kimun­kálása. E tekintetben a legfőbb kérdés, ami megosztja a kam­bodzsai politikai erőket: ho­gyan akadályozzák meg a nép­irtásban bűnös „Vörös Khme­rek” erőszakos hatalomátvéte­lét. ★ A nemzetközi Kambodzsa- értekezlet előestéjén súlyos harcok folytak a kambodzsai— thaiföldi határvidéken — je­lentették vasárnap a hírügy­nökségek. A jelentések szerint a „Vörös Khmerek” a párizsi értekezlet kezdetére, illetve azok esetleges kudarcára szá­mítva próbálnak harci sikere­ket elérni a határ menti te­rületeken. ★ Háromórás megbeszélést tartott Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker ame­rikai külügyminiszter, akik a nemzetközi Kambodzsa-é rte- kezletre érkeztek a francia fő­városba. A két külügyminiszter megállapodott, hogy következő találkozójukat szeptember 18— 19-én tartják az Egyesült Ál­lamokban, s ezen megvizsgál­ják Mihail Gorbacsov és George Bush elnök mielőbbi találkozójának lehetőségét is. A széles körű kül- és bel­politikai eszmecsere során, amelyből két órát négyszem­közt folytattak, Sevardnadze átnyújtotta Bakernek Gorba­csov Bushhoz intézett levelét. de ennek tartalmáról egyik fél köréből sem árultak el sem­mit. A reformpárti népi küldöt­tek első országos találkozó­ján, Moszkvában, a Szovjet Filmművészszövetség székhá­zában a kétnapos gyűlésre mintegy háromszáz népi kül­dött gyűlt össze az ország minden részéből. Megnyitóbeszédében Gavriil Popov kiemelte, hogy amíg Fegyverzetkorlátozásról és a peresztrojkáról Ahromejev és Bush megbeszélése Egyórás megbeszélést tartott Bush amerikai elnök a Fehér Házban Szergej Ahromejev marsallal, Mihail Gorbacsov katonai tanácsadójával. A marsall két hete tartózkodik az Egyesült Államokban Les Aspinnek, a képviselőház fegy­veres erők bizottsága elnöké­nek meghívására. Az elnöki dolgozószobában megtartott találkozón elsősor­ban a fegyverzetkorlátozás kér­déseiről és a Szovjetunióban zajló változásokról esett szó. Bush elnök közölte, hogy sze­retné, ha mielőbb sikeresen befejeződnének a most folyó fegyverzetkorlátozási tárgya­lások, s megszületnének a meg­állapodások. George Bush behatóan ér­deklődött a peresztrojka, a szovjetunióbeli változások iránt. Megismételte, hogy si­kert kíván Mihail Gorbacsov- nak a megkezdett munkához. Külföldi események egy mondatban Belgrádban vasárnap összeült a JKSZ Központi Bizott­sága, hogy meghatározza az ország tagköztársaságai közötti viszony utóbbi hónapokban bekövetkezett erős megromlása okainak felszámolása és a jelenlegi állapotok gyökeres meg­változtatása érdekében teendő politikai lépéseket. A Fran­cois Mitterrand francia elnök Ali Akbar Hasemi Rafszandzsa- nihoz, iráni elnökké történt megválasztása alkalmából kül­dött üdvözlő táviratában kifejezte azt a reményét, hogy a francia—iráni kapcsolatok „új irányt vesznek és kedvezően fejlődnek”. A Vasárnap bizalmat szavazott az olasz parla­ment Giulio Andreotti olasz miniszterelnök öt pártból álló koalíciós kormányának. A Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter ma Iránba utazik hivatalos látogatásra. 1985-ben az átalakítás hívei és ellenzői között folyt a harc az országban, úgy mára min­denki számára világossá vált, hogy az átalakításnak nincs reális alternatívája. A reform­párti képviselők a demokra­tikus jogállam megteremté­séért küzdenek, hogy elkerül­jék az átalakításért folyó küz-' delemben az ösztönösség, az anarchia, az ellenőrizhetetlen folyamatok felülkerekedését. Popov szerint a társadalom széles rétegeiben az elégedet­lenség olyan fokot ért el, hogy robbanással fenyeget és az indulatok elszabadulása pol­gárháborúba sodorhatja az or­szágot. AZ ERŐSZAK ERŐSZAKOT SZÜL Izraeli tisztségviselők védel­mükbe vették a Hezbollah párt egyik vezetőjének pénteken Li­banonban történt elrablását, mondván, az elsősegítheti há­rom elrabolt izraeli kiszabadu­lását. Az emberrablás kapcsán pén­teken sajnálkozását fejezte ki a brit külügyminisztérium is, George Bush amerikai elnök pedig kijelentette: nem hiszi, nogy az emberrablás és az erő­szak hozzájárulna a béke ügyé­hez. Még a pénteki eset előtt iz­raeli tisztségviselők hangoztat­ták, hogy egy magas rangú síita személyiség elrablása hatással lehetne a három elrabolt iz­raeli katona kiszabadulására. Az izraeli hadsereg helyettes szóvivője közölte: az ember­rablás egyik célja az volt. hoerv megmutassák az Irán-barát mi­líciának: „hosszú a karunk, hogy elérjük őket.” A Hezbollah párt Izrael egyik legádázabb ellensége. A radi­kális csoport Izrael lerombolá­sát hirdeti- s helyette egy irá­ni típusú iszlám államot kép­zel el. Feltételezések szerint a Hezbollah párt áll 17 külföldi személy libanoni elrablása mö­gött. KÖZLEMÉNY A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPORTI BIZOTTSÁGÁNAK 1989. JÚLIUS 28-ÄS ÜLÉSÉRŐL (Folytatás az 1. oldalról.) tében a tapasztalatcsere ha­tékony és intenzív legyen az MSZMP és az SZKP szerve­zetei között. A Központi Bizottság egyet­ért azzal az elvi megállapo­dással, hogy további lépések­re van szükség a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonásának folytatására. Meggyőződése, hogy az euró­pai leszerelési folyamatok,- a nemzetközi helyzet további kedvező alakulásával lehetővé válik a szovjet csapatok tel­jes kivonása. A Központi Bizottság tájé­koztatást kapott George Busá­nak, az Amerikai Egyesült Ál­lamok elnökének magyaror­szági látogatásáról. Megálla­pította, hogy a látogatás ered­ményei jól szolgálták külpoli­tikai törekvéseinket, a magyar nép érdekeit. A tárgyalások hozzájárultak ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányzati körei megismer­jék a magyarországi reform­folyamatot, a modellváltás po­litikai és gazdasági összefüg­géseit. Az aláírt megállapodá­sok, a kölcsönösen kinyilvání­tott szándékok kedvezőbbé te­szik és bővítik a magyar— amerikai együttműködést. III. A Központi Bizottság Ko­vács Jenő KB-titkár előter­jesztésében megvitatta az MSZMP 1989. október elejére összehívott kongresszusának napirendjére, előkészítésére és megszervezésére vonatkozó el­gondolásokat. A • testület — számolva a kongresszus iránti érdeklő­déssel. a munka jelentős idő­igényével — a kongresszus megnyitásának időpontját ok­tóber 6-ára módosította,’ Ajánlja, hogy a kongresszus vitassa meg a politikai hely­zetet, a teendőket, a párt prog­ramnyilatkozatát, szervezeti szabályzatát, és válassza meg a vezető testületeket. Szüksé­gesnek tartja, hogy a kong­resszus lebonyolításának rend­je, ügyrendi szabályai, költ­ségvetése és külsőségei egy­aránt érzékeltessék: az MSZMP a demokratikus, a célravezető és a takarékos megoldások híve. Állást fog­lalt a tanácskozás széles kö­rű nyilvánossága mellett. A Központi Bizottság java­solja, hogy a küldöttek terü­letenként és véleményközössé­gek szerint alkothassanak cso­portokat, és minden küldött­csoport kapjon jogot határo­zatok kezdeményezésére, je­löltek állítására. A testület megfontolásra ajánlja, hogy a küldöttek a Központi Bizottság helyett Országos Elnökséget válassza­nak az országos pártválaszt­mány mellé. Javasolja, hogy az Országos Elnökség a párt elnökéből, alelnökeiből, ügy­vezető titkárából, országos tit­káraiból. az MSZMP parla­menti csoportjának vezetőjé­ből, s további 7—10 tagból áll­jon. Az Országos Választ­mányt — amelynek tagjai a pártszervezetek által közvet­lenül választott személyek lennének — célszerű a kong­resszus után, az új szervezeti szabályzat előírásainak meg­felelően létrehozni. A Közpon­ti Bizottság javasolja, hogy a kongresszus válassza meg az Országos Egyeztető Bizottság elnökét és tagjait. A Központi Bizottság a kongresszussal kapcsolatos ja­vaslatait az 1 Alapszervezeti Tájékoztatóban közzéteszi. IV. A Központi Bizottság Be- recz János előterjesztését megvitatva állást foglalt a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz való viszonyáról. Egyben javaslatot tett a lel­kiismereti és a vallásszabad­ságról szóló törvény elveire. Az MSZMP kiemelkedő fon­tosságot tulajdonít a lelkiis­mereti és a vallásszabadság érvényesülésének. Ez feltéte­le annak, hogy erősödjék a különböző világnézetű embe­rek közötti együttműködés, ami elengedhetetlen nemzeti céljaink eléréséhez és társa­dalmi eszményeink megvaló­sításához. A magyar társadalom de­mokratikus megújulása s a politikai pluralizmus kibonta­kozása alapján az MSZMP vallás- és egyházpolitikájáé is át kell alakítani. A világné­zeti különbségek nem akadá­lyozhatják a haladó erők ösz- szefogását. Az MSZMP köz­vetlen kapcsolatok kiépítésé­re törekszik az egyházakkal és azokkal a vallásos embe­rekkel, akik készek együtt­működni a haza, a nemzet kö­zös szolgálatában. Az MSZMP nem mond le a marxista vi­lágnézet képviseletéről és ter­jesztéséről, de a más világné­zethez való jogot tagjai kö­rében is tiszteletben tartja. A Központi Bizottság állás- foglalását nyilvánosságra hoz­za. V. A Központi Bizottság átte­kintette az 1989. július 22-ei időközi országgyűlési képvise­lőválasztások első fordulójá­nak tapasztalatait. Ezek arra utalnák, hogy a MSZMP-nek jobban fel kell készülnie a választási" küzdelmekre, al­kalmazkodnia kell a politikai verseny új követelményeihez. Fontos, hogy az augusztus 5-ei pótválasztásokig az érin­tett választókerületekben a párt aktivistái népszerűsítsék az MSZMP jelöltjeit és prog­ramjukat. VI. 1 A Központi Bizottság kez­deményezi, hogy 1989. október 23-ára a nemzeti megbékélés ügyét szolgálva készüljünk. A megemlékezésben jusson kifejezésre, hogy vállaljuk a demokratikus elvekért, a szo­cialista megújulásért és a nemzeti szuverenitásért, a függetlenségért folytatott küz delem örökségét. A testüle részletes javaslatát a közeljö vőben a párton belül vitára bocsátja. Ennek tapasztalata alapján kívánja állásfoglalá­sát megfogalmazni és hazánk polgárai, felelős politikai és állami tényezői elé terjeszte­ni. A Központi Bizottság —■ felmentette Berecz Jánost a KB társadalompolitikai bi­zottságának elnöki tisztéből; — kinevezte Barabás Jánost a KB társadalompolitikai bi­zottságának elnökévé; — kinevezte Tóth Andrást a KB pártpolitikai osztályá­nak vezetőjévé. ÁLLÁSFOGLALÁS Több pártszervezet kérésé­re az MSZMP kongresszusi mandátumvizsgáló bizottsá­ga megvitatta a pártszavazás­sal történő küldöttválasztás néhány eljárási kérdését. Ügy foglalt állást, hogy — a nép- képviseleti választások gya­korlatához hasonlóan — a sza­vazás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több, mint felé részt vett. Keddtől szabadáras az élelmiszer A lengyel kormány elren­delte a teljesen kötetlen sza­badverseny bevezetését az élelmiszer-gazdaságban. Kedd­től megszűnik a húsjegy, és minden élelmiszer szabad­árassá válik. Az árakat a ke­reskedelmi vállalatok teljesen önállóan állapíthatják meg a kereslet és a kínálat alakulá­sának megfelelően. Ez azt je­lenti, hogy ugyanannak az élelmiszercikknek eltérő lehet az ára két különböző város­ban, sőt akár egy városban is a különböző boltokban. Egye­dül a 2 százalékos tej, a so­vány túró, a tejes gyermek­tápszerek és a legolcsóbb ke­nyerek árát fogja az egész or­szágra nézve egységesen meg­állapítani a pénzügyminiszter. A Szolidaritás szakszervezet vezetősége szombaton este nyilatkozatban foglalt állást a szabadpiacosítás beindítása ellen. Magát a szabad piac bevezetését elkerülhetetlen­nek minősítette, de úgy véli, hogy a kormány nem készí­tette elő kellőképpen ezt a kényes operációt. A kormány által elhatározott bérkiegé­szítést pedig aránytalanul ke­vésnek találja a várható ug­rásszerű áremelkedésekhez képest. A Szolidaritás orszá­gos végrehajtó bizottsága sze­rint mindez a jogos társadal­mi elégedetlenség kirobbaná­sával fenyeget. Reformpárti népi küldőitek Moszkvában A jogállam megteremtéséért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom